udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hargita Megyei Kulturalis Kozpont /HMKK/

2004. január 13.

Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2004. január 16.

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

2004. január 31.

Periplu montan – Barangolás, ez a címe a Hargita Megyei Kulturális Központ kétnyelvű kiadványának. A két előszószerző közül Bucur Nicolae "fényképben elbeszélt mikro- monográfiának" nevezi, Eigel Tibor pedig "Kisbeszterce fényképes könyvének". Ez a munka Borszék és környéke fényképes könyve. A könyv kordokumentum is. /Dr. Balázs Lajos: Barangolás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2004. március 9.

A napokban jelent meg a kulturális intézmények működését szabályozó törvény végrehatási utasítása. A legfontosabb tudnivaló, jelezte Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, hogy a törvény értelmében a kulturális intézményeknek /kultúrotthonok, kultúrházak, népiskolák, népi egyetemek, kulturális központok, népi hagyományok házai stb./ meg kell szerezniük a működési engedélyt. /Takács Éva: Egy lépéssel a törvény előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

2004. március 30.

A Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványaként jelent meg Mihály János szerkesztésében a Sesostris szekerén című könyvecske, mely Székely Mózes, a volt fejedelem életútját ismerteti. Egy másik, a Helytörténetírás, Helytörténeti kiadványok 1990 után Hargita megyében című sorozat-füzetben Ferencz Angéla és Mihály János a múlt év végén megrendezett V. Társadalomtudományi tanácskozáson elhangzottak rövidített változatát ismertette. /A Kulturális Központ kiadványai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ A 2003. nov. 27-én rendezett konferenciáról: Kristó Tibor: Helytörténeti konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2003. nov. 28.

2004. április 3.

Ápr. 2-án a székelyföldi művelődési intézmények vezetőivel találkozott Csíkszeredában Vass Lajos, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára. Megbeszéléseket folytatott a székelyföldi színházak, népi együttesek vezetőivel, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőivel. Az államtitkár a magyar művelődési tárca további támogatásáról biztosította a kulturális intézmények vezetőit. /A kultúra finanszírozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2004. április 9.

Ápr. 15-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához című könyvet, melyet Mihály János állított össze és a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában jelent meg. Az egyetlen székely származású fejedelem halálának 400. évfordulójára készült munka "Erdélyország történetének talán a legnevezetesebb, de egyszersmind legizgalmasabb és legszomorúbb" éveiről (1550–1603) nyújt áttekintést, ahogyan a szerző fogalmazta. A Székelyudvarhelyen született Székely Mózes életútját mutatja be a kiadvány. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem élete a korszak tükrében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

2004. május 11.

Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2004. június 2.

Május 23-án Kászonaltízen első alkalommal rendezték meg az alcsíki települések gyermekszínjátszóinak találkozóját. Ezzel hagyományt szeretnének teremteni. Tima Mária Magdolna, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola tanítónője, a találkozó egyik kezdeményezője elmondta, hogy régóta tervezték a találkozót, melyet a kászonaltízi Kazun Közművelődési Egyesület, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatott. Hat alcsíki településből (Bánkfalva, Csíkszentmárton, Kozmás, Nagytusnád, Kászonaltíz, Kászonfeltíz) tíz csoport mutatkozott be a színpadon. /Kristó Tibor: Gyermekszínjátszók találkozója Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2004. június 3.

Nagyobb nyilvánosság előtt kellene megrendezni a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében Hagyomány és modernizáció témával nemrég megtartott tanácskozást. A vidék értelmisége ugyanis nem minden esetben érzi át az értékmentés fontosságát. Erre példa Tima Mária Magdolna kászonaltízi fiatal tanítónő esete, aki tanítványaiból verbuvált Bóbiska nevű néptáncegyüttesével Belgiumban aratott nagy sikert. A kászoniak székely, dél-dunátúli, szatmári, mezőségi táncaikkal annyira elvarázsolták a közönséget, hogy egy brüsszeli iskola is meghívta őket vendégségbe. Hírük egyre terjedt, Luxemburg fővárosában is sikeresek voltak. Mindezek után a tanítónő még az újságban sem adott hírt visszhangot keltő külföldi turnéjukról. /Kristó Tibor: Értékmentés és értelmiség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2004. június 9.

Jún. 8-án a Hargita Megyei Kulturális Központban Föld és ember a Székelyföldön témával tartottak munkamegbeszélést, amelyen az Arany János Közalapítvány támogatásával munkálkodó kutatócsoport beszámolt eddigi eredményeiről. A munkacsoport – Gagyi József, Oláh Sándor, Ferencz Angéla, Mihály János – nyolc székelyföldi településen (Fiatfalva, Székelyzsombor, Lövéte, Csíkkozmás, Csíkborzsova, Csíkdelne, Máréfalva, Kisbacon) vizsgálta meg az 1989 után átalakuló földhasználatot, gazdálkodást, ennek társadalmi hatásait. /Ferencz Imre: Munkamegbeszélés a Hargita Megyei Kulturális Központban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2004. augusztus 4.

Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

2004. augusztus 6.

A Hargita Megyei Kulturális Központ és az „Anyám fekete rózsa” Közhasznú Alapítvány immár negyedik éve szervezte meg az egész Kárpát-medencére kiterjedő vers- és prózamondó találkozót, nem hivatásos versmondók számára. A versenyen négy korosztály (gyermek, ifjúsági, felnőtt és szépkor) indult. Az idén a romániai elődöntőre 193-an jelentkeztek, és közülük 18-an jutottak el a döntőbe Veresegyházára – Magyarországra. A négy év tapasztalata azt bizonyítja, hogy szakszerűen foglalkozni kell a versmondók felkészítésével, ezért a Hargita Megyei Kulturális Központ júliusban szavalótábort szervezett Szentegyházán. Az oktatók magyarországi meghívottak voltak, hozzájuk csatlakozott Budaházi Attila, a Csíki Játékszín dramaturgja. Budaházi Attila vállalta, hogy szeptembertől, havi egy alkalommal műhelymunkán foglalkozik a versmondókkal. /Zsehránszky István: Nem levágni, hanem növelni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2004. december 17.

Megjelent egy különleges album: a CD-n a Homoródszentmártoni Művésztelepen készült festmények, akvarellek, grafikák, fotók, szobrok sorakoznak. A Homoródszentmártoni Művésztelep képekben szerzői már múlt időben beszélnek: „2004-től a művésztábor szervezését a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont vette át.” A Hargita Megyei Kulturális Központ ajándéka, a lemezes album tartalmazza az intézményeknek adományozott alkotások leltárát is. A művésztelepen alkotott művek fogadói: a Moldován Galéria, a Gyepesi Unitárius Egyházközség, a Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ, a Homoródszentmártoni Községi Tanács, a Homoródszentmártoni Községi Képtár, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont. /ZS. I.: (1979-2003) Miért múlt időben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2004. december 17.

Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2004. december 22.

A Homoródmente Művészetéért Alapítvány, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodája könyvbemutatót szervezett Homoródszentmártonban. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep Képekben című könyvet és a hozzá tartozó multimédiás CD-t. /Könyvbemutató Homoródszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

2005. január 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb kiadványa a Magyar–roma társalkodó szótár, szerzője Gálfalvi Gábor. Szintén friss kiadványa a Kulturális Központnak a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című album, amelyhez CD-lemez is tartozik. A Kulturális Központ korábbi 2004-es kiadványai a Zsindelyország című album, amely a varsági–oroszhegyi fotótábor anyagát gyűjti egybe, és a Barangolás – Borszék és környéke – című album, a borszéki fotótábor anyagából. /Magyar–roma társalkodó szótár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. január 26.

Gyarmati Zsolt közel másfél éve a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A fiatal történész elmondta, kihívást jelent számára a múzeum irányítása. Tavaly összesen tizenhárom kiállítást fogadtak, megnyitották a közönségsikernek örvendő fegyvertárlatukat. Eredményesen dolgoztak együtt a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Csíki Játékszínnel, a Hargita Együttessel, és kitűnő kapcsolatot ápolnak a székelyföldi múzeumokkal. A szakmai partnerség jegyében többek közt Egerből, Zalaegerszegről, Debrecenből, Budapestről érkezett kiállítás, illetve folyamatban van két testvérmúzeumi együttműködés kiépülése is. A Zala Megyei Múzeummal már aláírták a megállapodást, a debreceni Déri Múzeummal tavasszal kerül sor erre. Több kiadványuk látott napvilágot és létrehozták a múzeumot segítő Mikó Ferenc Egyesületet. A közeljövőben megjelentetik kétkötetes múzeumi évkönyvüket. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2006 tavaszán lesz a székelyföldi múzeumok budapesti bemutatkozására, amelyre eddig nem volt példa. /D. Balázs Ildikó: Látogatóbarát intézményt szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2005. február 5.

Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugdíjas tanító magyar–roma társalkodó-szótárt készített. A P. Buzogány Árpád szerkesztette szótárt a Hargita Megyei Kulturális Központ adta ki, Core Mária, a balázsfalvi Pedagógiai Főiskolán végzett roma tanítónő írt hozzá előszót. /Magyar–roma társalkodószótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2005. február 14.

Gyimesi benyomások múzeuma címmel fényképkiállítás nyílt február 11-én Gyergyószentmiklóson, a Művelődési Központban. A kiállítás anyaga a Hargita Megyei Kulturális Központ által, 2004 szeptemberében szervezett gyimesi fotótábor anyagából állt össze. A tárlatmegnyitón Kolcsár Béla, a Művelődési központ új művészeti vezetője üdvözölte a vendégeket. /Művészfotók a Gyimesekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2005. február 19.

A Hargita Megyei Kulturális Központ két akkreditált képzést is indít kulturális intézményekben és civil szervezetekben tevékenykedők számára, tájékoztatott Karda Emese, az intézmény igazgatója. Romániában eddig csak kisebb képzések formájában volt némi kísérlet a kulturális intézményekben dolgozók szakmai felkészítésére. Most akkreditált szakképzést tartanak. Ez a képzés elsősorban a jelenleg is vidéki kultúrházakban dolgozóknak, a kulturális jellegű civil szervezetekben dolgozóknak, egyetemistáknak szól. /Takács Éva: Akkreditált szakképzés a kultúrában dolgozóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2005. április 5.

A Hargita megyei Gagy mentével ismerkedhetnek meg azok, akik felkeresik a marosvásárhelyi Bernády Házat, ahol megnyílt az a kiállítás, amely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte fotográfiai alkotótábor képanyagából mutat be válogatást. Immár hetedszer hívták meg a fotósokat Hargita megye valamelyik jellegzetes tájegységére. Táborozásuk nyomán művészi és dokumentumértékű felvételek sokasága született, CD-n is elérhetőek a közönség számára. /(nk): Élet a Gagy mentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2005. április 27.

Április 23-án második alkalommal szervezte meg Kászonaltízben a helyi iskola tanítói közössége a Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület és Hargita Megye Kulturális Központja közreműködésével a II. Alcsíki Gyermekszínjátszó Találkozót. Tíz faluból – Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkszentmárton, Kozmás, Bánkfalva, Nagytusnád, Újtusnád, Kászonújfalu, Kászonfeltíz és Kászonaltíz – 18 csoport (220 gyermek) lépett fel. /Antal Teréz, Kászonaltíz: Gyermekszínjátszó találkozó a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2005. május 17.

Két anyanyelvi vetélkedőre kerül sor a Gagy mentén a napokban. A szentábrahámi Benedek Elek Alapítvány a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen szervezi meg az iskola névadójának tiszteletére kezdeményezett, most már hagyományosnak számító mesemondó versenyt, amelyen Keresztúr környéki iskolák képviselői mondanak mesét május 18-án. Május 20-án Gagyban, a felújított kultúrotthonban a környékbeli tanulók mérik össze képességeiket a 12. Móra Ferenc Vers- és Prózamondó Versenyen. /Anyanyelvápolás a Gagy mentén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2005. július 5.

Július 2-a óta zajlik több felcsíki településen a hagyományőrző gyermektábor. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Tiszta Forrás Alapítvány, a Pántlika Egyesület és a Csíki Gyermekek Egyesület. Csíkmadaras, Csíkdánfalva és Csíkkarcfalva–Jenőfalva művelődési intézményei, önkormányzatai és nem utolsósorban a székelyföldi és magyarországi gyermekeket fogadó helyi családok támogatják a szervezők munkáját. /II. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2005. szeptember 2.

A Hargita Megyei Kulturális Központ művészeti irányítója, Botár László festőművész elmondta, hogy szeptember elsejétől nemzetközi képzőművészeti alkotóműhely indult Csíkszeredában. A most induló alkotóműhely résztvevői neves képzőművészek, a hazaiak mellett Magyarországról Angliából Japánból és máshonnan is jönnek. Új szemlélettel rendelkező alkotási központ létrehozásáról van szó. /Ferencz Imre: Képzőművészeti alkotótábor Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2005. október 18.

Megjelent a Napom, napom, fényes napom című fotóalbum HMKK /Hargita Megyei Kulturális Központ/-könyvek sorozatában. A HMKK által kezdeményezett és szervezett tábor fotósai 2004. szeptemberében bebarangolták a Gyimesek völgyét. Így született meg az album. A tábor anyaga most Marosvásárhelyen is megtekinthető a Bernády Házban nyílt kiállításon. /Nagy Botond: Napom, napom, fényes napom. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2005. október 18.

A Székelykeresztúr melletti Csekefalván október 9-én a Csekefalvi Ifjak Egyesülete a református egyházzal közösen emlékezett az aradi 13 vártanúra, felavatták a Fenyédi Csaba faragta kopjafát, melyen 13 jel emlékeztet az Aradon kivégzett hősökre. P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki munkatársa és Szőcs Enikő községi iskolaigazgató mondtak beszédet, a szentábrahámi iskolások pedig emlékműsorral léptek fel. Vajda Domokos református lelkész ismertette, hogy az 1941-ben emelt díszes zászlótartó éppen az új emlékjel közelében állt, amíg meg nem semmisítették a rendszerváltás után. Az egy éve alapított helyi fúvószenekar kezdte és zárta az ünnepséget. Megemlékeztek az új művelődési ház elkészültének 20. évfordulójára is. /B. H.: Csekefalviak ünnepsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./

2005. november 30.

November 27-én Kéz­divásárhelyen a Vigadóban megnyílt a gyergyó­csomafalvi Borsos Miklós (1906–1990) Kossuth-díjas szobrász vándorkiállítása. A kiállítás szervezői: a budapesti Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány, a gyer­gyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a csíkszeredai Hargita Megyei Művelődési Központ. A céhes város a vándorkiállítás nyolcadik állomása, ahol a művész harmincegy ké­pe, tíz érme és nyolc kisplasztikája látható. /Iochom Zsolt: Borsos Miklós-vándorkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998