udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Honvedelmi Miniszterium (Romania)

1998. május 6.

Bukarestben vizsgálócsoportot hoztak létre a cigarettaügyben érintett személyek kihallgatására. A rendőrség további razziákat hajtott végre a csempészárukkal foglalkozó cégeknél és több vállalatnál foglalt le cigarettát. A védelmi minisztérium terjedelmes közleményben foglalta össze az eddigi vizsgálatának eredményét. Ioan Suciu, a katonai repülőtér már letartóztatott parancsnoka egymaga adott szabályellenesen engedélyt a rakományát a repülőtéri hatóságok elől elhallgató Air Sofia gép leszállására és a katonai részen való várakozására. Ezt eltitkolta felettesei elől és ő távolította el a repülőtérről a védelmi minisztérium ügyeletes tisztjét. Gheorghe Trutulescu, a kormányőrség szerepét betöltő őrző-védő szolgálat vasárnap letartóztatott ezredese maga irányította a repülőgépen hozott csempészáru kirakodását és elszállítását. A bukaresti Adevarulnak és más lapoknak egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta: 1990 óta folyamatosan érkeztek hasonló szállítmányok az Otopeni repülőtérre, mind a katonai, mind a polgári részre. Amikor a zárjegyet bevezették, a szállítmányok némileg megritkultak, de aztán ismét sűrűsödtek, hogy aztán az 1996 novemberi választások után csaknem teljesen megszűntek. Az elmúlt hónapok újabb szállítmányai a nyilatkozó tiszt szerint csupán "halvány mását" jelentették a korábbiaknak. A csempészforgalmat korábban nem külföldi gépek bonyolították le, hanem egy, volt katonatisztek által létrehozott román társaság, illetve a Romavia légitársaság Iljusin tipusú gépei. Ezek mindent behoztak, amire volt kereslet a piacon és amire magas volt a vám. A pilóták cigarettát és más árukat kaptak fizetségként. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1998. május 8.

Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

1998. május 14.

Mátis Jenő, az RMDSZ képviselője a román parlament költségvetési vitájában kifejtette, hogy az RMDSZ a koalíció többi tagjához hasonlóan támogatja a Vasile-kormányt a költségvetési vitában, de kritikusan szemléli a tervezetet. Szerinte ugyanis a büdzsét már a nyáron módosítani kell. Ezt a költségvetést ugyanis a Radu Vasile-kabinet még a Ciorbea-kormánytól vette át, és lényeges módosítást nem hajtott rajta végre. Emiatt a tervezet nem tartalmazza azoknak a különböző új ígéreteknek, vállalásoknak a pénzügyi fedezetét, amelyek szerepelnek a Vasile-kormány programjában. Példaként Mátis Jenő azt említette, hogy bár szeptembertől a kormány ígérete szerint fizetést fognak folyósítani a vidéki papoknak, erre nincs meg a törvényes alap. A költségvetés még a régi tervezési szemléletet tükrözi, vagyis az egyes minisztériumoknak, intézményeknek oszt le összegeket, nem egyes konkrét projektumokat finanszíroz meg, nem eredménycentrikus. A képviselő hangsúlyozta, hogy ideje lenne már lebontani a túlközpontosított elosztó apparátust és megerősíteni a helyi költségvetéseket. Ezeket a célokat négy alapvető törvény elfogadásával kell előmozdítani, ezek már régóta előkészületben vannak. Az első helyi közpénzügyi törvény (azért nem helyi költségvetési törvény, mert ezek az összegek több évre szóló felhasználására vonatkoznak). A második egy törvénycsomag, amely az állami és a magán tulajdonjogot rendezi, a harmadik a személyi jövedelemadó bevezetése, a negyedik a régiókról szóló törvény. Ezeket azért kellene elfogadni, mert másképpen nem lehet beépíteni nem csupán a pótköltségvetésbe, de a jövő évi büdzsébe sem. - A jelenlegi költségvetés sem oldja meg a feketegazdaság, az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem problémáját. - A büdzsé pozitív oldalának tekintett Mátis, hogy a nem közvetlen adók - az általános forgalmi adó, a cigarettára, benzinre stb. kivetett jövedéki adó, a vámok bevétele idén több mint kétszeresen meghaladja a béradóból és a profitadóból tervezett bevételeket. - A költségvetési tervezet reálértékben nulla növekedéssel számol, de az egyes tárcák részesedési aránya változott. Így a nemzetvédelmi minisztérium tavaly a bruttó hazai termék, 2,43 százalékával gazdálkodott, az idei tervben 2,09 százalékkal kell beérnie. A közbiztonsági kiadások viszont 1,18 százalékról 1,28 százalékra nőnek. Az oktatásügy kerete a tavalyi 3,31 százalékról idén 3,57 százalékra nő, az egészségügyé 2,58 százalékról 2,92-re. A szociális kiadások aránya (nyugdíj, ösztöndíj, munkanélküli segély stb.) összesen a tavalyi 9,65 százalékról 9,75 százalékra emelkedett. - Komoly teher az adósságszolgálat, hívta fel a figyelmet Mátis Jenő. Tavaly a kamatok, törlesztések a GDP 3,69 százalékát igényelték, idén 4,94 százalék az előirányzat. Ez tehát egymaga nagyobb, mint a 3,6 százalékra tervezett költségvetési hiány. Fontos előírás, hogy az infláció nem fogja meghaladni a 45 százalékot: ezt valószínűleg tartani lehet, ha a gazdaság reformja, a privatizálás előre halad - jegyezte meg Mátis. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1998. augusztus 17.

A Hivatalos Közlöny aug. 11-i számában megjelent kormányhatározat értelmében Nemzeti Kisebbségügyi Minisztériumközi Tanács alakul konzultatív szereppel a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett. A tanácsot a következő minisztériumok képviselőiből alakítják ki: Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, Közoktatásügyi Hivatal nemzetiségi főigazgatósága, Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi igazgatóság, Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, Külügyminisztérium-emberjogi igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetvédelmi Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős főigazgatóság, vallásügyi főigazgatóság, a helyi közigazgatási főigazgatóság, európai integrációs főigazgatóság, gyerekvédelmi főigazgatóság. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal képviselője tölti be a tanács elnöki tisztét is. A tanács negyedévenként ül össze, de szükség esetén bármikor összehívható. Feladatai a kormányrendelet értelmében információszolgáltatással segíteni a kisebbségvédelmi hivatalt annak sajátos tevékenysége kifejtésében, hozzájárulni az egységes kisebbségvédelmi stratégia, illetve a roma kisebbség védelmének szentelt stratégia kidolgozásához, évi jelentést összeállítani a kisebbségvédelmi keret-egyezmény és a Románia által aláírt más nemzetközi dokumentumok, illetve a hazai kisebbségvédelmi programok előírásainak alkalmazásáról. A tanácson belül működhetnek al(szak)bizottságok. Megalakulását követő hatvan napon belül a tanács felméri az eddigi kisebbségvédelmi programok életbe ültetésének helyzetét, ugyanakkor kidolgozza és az érdekeltek tudomására hozza saját működési szabályzatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1998. október 16.

Gica Agrigoroae, a Nagy Románia Párt Kovászna megyei elnöke az Evenimentul Zilei című lap okt. 15-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy a megyében már létrehozták azt a helyi Nemzeti Gárdát, amely szükség esetén összeállított listák alapján "begyűjti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit, akiket egy ad hoc bíróság ítélete alapján kivégeznek". A helyi Nemzeti Gárda 127 tagból áll. Van köztük "Jugoszláviát megjárt hét zsoldos", és a gárda soraiban megtalálhatók "a védelmi minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)" tagjai is. A gárda 11 fős csoportokra oszlik, s ezek már "elfoglalták állásaikat" a városokban, Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében. Agrigoroae kifejtette: ha hozzákezdenek az RMDSZ autonómiatörekvéseinek megvalósításához, a magyar szövetség vezetőit "a már elkészített listák alapján begyűjtik otthonaikból, rögtönítélő bíróság elé állítják őket, és annak ítélete alapján kivégzik: főbe lövik, felakasztják vagy karóba húzzák őket. Ha megpróbálnak elmenekülni, a Vasgárda volt tagjai, akik most Kanadában és az Egyesült Államokban vannak, felkutatják őket." A Kovászna megyei elnök nyilatkozatát az Evenimentul Zilei csak a vidékre menő, első kiadásában közölte. Az MTI bukaresti irodájának érdeklődésére Romulus Ioan Budura, a Nagy Románia Párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "nincs tudomása a hírről. A lapok egyébként is annyi mindent közölnek". Egyben kétségbe vonta annak lehetőségét, hogy a párt bármely tagja is ilyen nyilatkozatot adott volna. - A Román Hírszerző Szolgálat sajtóirodájának egyik munkatársa az újságcikk kapcsán kijelentette az MTI-nek: kizárt, hogy a SRI alkalmazottai tagjai lennének egy ilyen szervezetnek. /RMDSZ-vezetők kivégzését tervezi a Kovászna megyei NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

1998. október 19.

Okt. 19-én a szenátusban a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly helyettes frakcióvezető felolvasta az RMDSZ szenátusi csoportjának politikai nyilatkozatát a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete elnökének az Evenimentul Zilei c. napilap október 15-i számában közzétett kijelentéseivel kapcsolatban, amelyben a nagy-romániás vezér arról nyilatkozott, hogy a megyében felállították a Nemzeti Gárdákat, amelyek célja az RMDSZ-vezetők fizikai megsemmisítése. Az alkotmányt semmibe vevő és a demokratikus jogrendet lábbal tipró alakulatok tagjai közt vannak - mint azt a Kovászna megyei nagy-romániás pártvezér állítja - a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat tisztjei is. "Egy jogállamban - és okkal hisszük, hogy Románia - az államnak megvannak a szigorúan törvényes keretek közt működő, megfelelő hatáskörrel rendelkező intézményei az alkotmányos jogrendet fenyegető bármilyen cselekmény vagy szándék felderítésére és meghiúsítására, minden más szervezet eleve törvénytelen és alkotmányellenes, ha pedig ilyen szervezeteket pártok hoznak létre és irányítanak, e pártok önmagukat helyezik törvényen kívül" - hangoztatja az RMDSZ szenátusi csoportjának Nyilatkozata, amely rámutat arra, hogy az ilyen akciók a romániai magyarság és más kisebbségek megfélemlítését célozzák. A szerveződés törvénytelen jellegét súlyosbítja, hogy tagjai között állítólag a nemzetbiztonság szavatolásának hatáskörével felruházott intézmények képviselőit is megtaláljuk, ami azt sugallja, hogy törvényes intézményeink képtelenek betölteni hivatásukat. Mindezek alapján a dokumentum, amelyet a sajtó képviselőinek is kiosztottak, felkéri az illetékes szerveket, hogy amennyiben még nem tették meg, indítsák be az ilyen súlyos esetekben elengedhetetlen törvényes eljárásokat, és hozzák nyilvánosságra az alkotmány maradéktalan tiszteletben tartásával hozott intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21. - VI. évf. 13523. sz., Balogh Lenke: A Nagy Románia Párt megadta a jelt. Nemzeti gárda az RMDSZ-vezetők likvidálására. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

1998. november 18.

Katonák védik a kisebbséget Székelyföldön címmel számolt be a Szabadság a csíkszeredai hadgyakorlatról, melyen Constantin Dudu Ionescu, a Honvédelmi Minisztérium védelmi politika igazgatóságának vezetője vett részt. A hadgyakorlat célja a kisebbségi (ez esetben a román) lakosság felügyelete és védelme. Az Opreator -1998 nevű akcióban a rendfenntartó erők közbelépését színlelik egy mérsékelt konfliktusú övezetben. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

1999. február 24.

Dan Zaharia, védelmi minisztériumi államtitkár és Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára febr. 24-én Bukarestben aláírta a két ország 1999-re szóló haditechnikai együttműködési megállapodását. A magyar küldöttséget fogadta Victor Babiuc védelmi miniszter is. Román részről nagy érdeklődést mutattak a múlt héten Veszprémben átadott ASOC egységes légtérfigyelő rendszer iránt. A román fél felvetette a kérdést, hogy miként lehetne azt a megfelelő román rendszerrel összekapcsolni. /Magyar-román haditechnikai együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

1999. július 22.

Radu Vasile kormányfő nem kívánta kommentálni azt a legfelsőbb bírósági döntést, amely Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi eseményekben játszott szerepéért 15 éves börtönbüntetésre ítélte. A kormányfő mégis úgy vélte, hogy a bírósági döntés "terméketlen nyugtalanságot" okozott a hadsereg soraiban. Kijelentette, hogy a határozat megfellebbezéséről a nemzetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. - Az államelnöki hivatal sem kommentálta a döntést. Az elnök, szóvivője útján, csupán megismételte azt a korábban többször is megfogalmazott igényét, hogy a forradalom idején történteket az igazságszolgáltatásnak kell orvosolnia. Az elnöki hivatal szerint hamis az a beállítás, miszerint egyes tisztek elítélésével az egész katonaság bűnrészességét állapítják meg. /Radu Vasile szerint "Terméketlen nyugtalanságot" okozott Stanculescu és Chitac elítélése. Nem az egész hadsereget vádolják - állítja az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 23.

Mihai Popescu tábornok, a román szárazföldi csapatok vezérkari főnöke júl. 23-án Kolozsváron ismertette azt az átszervezési folyamatot, ami 2003-ban fejeződik be és az országot 4 katonai körzetre osztja. A katonaságot mintegy 20 ezer fővel csökkentik /a szárazföldi erők létszáma a mostani 72 ezerről 62-re csökken/. Ahhoz, hogy a NATO-követeléseknek megfelelő katonaság létrejöjjön, a védelmi minisztériumnak rendelkeznie a nemzeti össztermék 2 %-ával /jelenleg csak 1,3 % jut nekik /. Távlati terv a szerződéses profi katonák alkalmazása. A IV. erdélyi hadsereget felszámolják, s átalakítják a kor követelményeinek megfelelően. A tábornok szerint a jövőben nők alkalmazása is szükséges lenne a hadseregben. A román hadseregben magas a tábornokok száma, 400 fő, létszámukat 120-ra kell csökkenteni. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 23-án egy órát tartózkodott a kincses városban, ahol zárt ajtók mögött találkozott a IV. Erdélyi hadsereg vezető tisztjeivel, tárgyalt Alexandru Farcas prefektussal, majd repülőgépen Bukarestbe távozott. /(Csomafáy Ferenc): Új idők új katonasága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1999. július 28.

Júl. 28-án a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével megvitatta az ország nemzetbiztonsági stratégiájának időszerűsítését. Az új nemzetbiztonsági stratégiát Emil Constantinescu a parlamentben politikai nyilatkozat formájában fogja ismertetni az őszi ülésszak kezdetén. Ezt követően a kormány kidolgozza a nemzetbiztonság Fehér Könyvét, majd a parlament elé terjeszti az abból következő törvényeket, köztük a védelmi tervezési törvényt. A harmadik szakaszban a nemzetvédelmi minisztérium kidolgozza Románia katonai stratégiáját, a belügyminisztérium pedig a közrend biztosításának doktrínáját. /Időszerűsített nemzetbiztonsági doktrína. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2000. január 25.

Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

2000. március 1.

A kormány febr. 28-i rendkívüli ülésén elfogadta az idei évre szóló költségvetési törvény tervezetét, amely a jövő héten kerül a parlament elé. A tervezetben 1,3 százalékos növekedés és 27 százalékos infláció szerepel, a költségvetési hiány pedig nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Isarescu sajtóértekezletén közölte, a tavalyi költségvetéshez képest idén jelentősen nőttek a tanügyre és mezőgazdaságra szánt összegek. Több pénzt fordítanak környezetvédelemre és területrendezésre. A legtöbb pénzt a tanügyre és a katonai kiadásokra fordítják. Ez utóbbi a belügy és védelmi minisztérium kötelékeibe tartozó egységeket jelenti. /A kormány elfogadta a költségvetési tervezetet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2000. március 3.

A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékállományban lévő tábornokokat, akiket bűnösnek találtak abban, hogy 1989 decemberében a hadsereg katonái és a karhatalmi erők 72 embert megöltek, 253 embert pedig megsebesítettek Temesváron. A bíróság az áldozatoknak, illetve azok hozzátartozóinak 36 milliárd lej kártérítést ítélt meg, amelyet a tábornokok mellett a Nemzetvédelmi Minisztériumnak is fizetnie kell. Az ítélet végrehajtása nem lesz könnyű. Mihai Chitacot több hete egy bukaresti kórházban ápolják, Victor Stanculescu pedig Londonban van. Stanculescu egyébként az 1989 decemberi forradalom után alakult első kormány védelmi minisztere lett, majd rövid idő múlva az üzleti életben próbált szerencsét. Ma Románia egyik leggazdagabb üzletembere. Évek óta per folyik ellene amiatt, hogy a kilencvenes évek elején olyan üzletet kötött a román hadsereggel, amelynek révén több millió dollárral megkárosította a román államot. /Elítélt román tábornokok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./

2000. március 28.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a temesvári forradalom idején elkövetett tömeggyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Victor Athanasie Stanculescu egykori honvédelmi miniszter fellebbezését. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy Stanculescu nem a Ceausescu családtól való félelmében lövetett a temesvári tömegbe, hanem azért, hogy a hatalmi körökben maradjon. Elutasították a nemzetvédelmi minisztérium által benyújtott fellebbezési keresetet is, amelynek tárgya a minisztériumra kirótt 36 milliárd lejre rúgó, a forradalom áldozatainak, illetve ezek családtagjainak kiutalandó pénzbüntetés volt. /Végleges a Stanculescu elleni ítélet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2000. március 28.

Smaranda Enachének, Románia finnországi nagykövetének leváltását követelte a Jurnalul National, mivel a nagykövet a Pro Európa Liga emberi jogi szervezet társelnökeként részt vett a marosvásárhelyi Türelem hete rendezvénysorozaton. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga 1991 márciusától kezdve minden évben megrendezi a "türelem hetét", így emlékezve és válaszolva arra, hogy 1990 márciusában véres összecsapások voltak a városban a románok és a magyarok között. "Egy román nagykövet támogatja a magyar szélsőségeseket, a marosvásárhelyi események 10. évfordulóján Smaranda Enache irányítása alatt történtek virulens románellenes támadások" - írta márc. 25-i számának címoldalán a lap. Márc. 27-én a Jurnalul National már arról számolt be címoldalán, hogy "a Románia-ellenes botrány ügyében Smaranda Enachénak a parlamentben kell magyarázatot adnia". A lap a szenátus külügyi bizottságának elnökére, Ghiorghi Prisacarura hivatkozva közölte, hogy a bizottság ezen a héten fogja tárgyalni, miként vehetett részt a nagykövet a marosvásárhelyi "türelem hetén". Prisacaru rendkívül súlyosnak minősítette "a Marosvásárhelyen elhangzottakat". A kolozsvári RMDSZ-tanácskozásról a Transilvania Jurnal azt írta, hogy "győztek az RMDSZ radikálisai", mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke szóvá tette, hogy magyar nemzetiségűek nincsenek a román belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetésében. /Türelem, türelem... Smaranda Enachét a parlament elé citálják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2000. április 22.

Románia az idei 710 millió dollárról 2007-re 1,19 milliárdra fogja emelni katonai kiadásait, hogy hadserege megfeleljen a NATO követelményeinek, és a szövetség tagjává válhasson - jelentette be a kormány. Ez döntés része az ország új katonai stratégiájának, amelynek értelmében egyébként a védelmi minisztérium a hadsereg jelenlegi 180 ezres létszámát 2005-ig 112 ezer katonára és 28 ezer polgári alkalmazottra kívánja csökkenteni. Románia 1994-ben civil védelmi miniszter ellenőrzése alá helyezte a hadsereget. /Kormánydöntés a katonai költségvetésről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2000. június 12.

A lakosság 75,5 százaléka támogatja Románia belépését a NATO-ba - derült ki a közzétett felmérés eredményéből. A védelmi minisztérium kérésére végzett közvélemény-kutatás eredményeit maga Sorin Frunzaverde hadügyminiszter hozta nyilvánosságra. A megkérdezettek 55 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Románia területén NATO-csapatok állomásozzanak. /A lakosság 75%-a támogatja a NATO-integrációt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2000. július 4.

A temesvári forradalom idején elkövetett tettei miatt 15 évre elítélt Mihai Chitac tábornokot prosztataműtét miatt szabadlábra helyezhetik, rendelte el júl. 3-án a bukaresti Területi Katonai Törvényszék. Chitac tábornokot Victor Athanasie Stanculescu tábornokkal együtt 1999. július 15-én ítélték 15 év szabadságvesztésre, valamint 36 milliárd lejes kártérítés kifizetésére, amely összeget a nemzetvédelmi minisztériummal közösen kell kifizetniük. A két tábornok 72 személy meggyilkolásáért és további 253 személy megsebesítéséért marasztalható el. /Áldott betegség. Szabadulhat Chitac tábornok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2000. július 27.

Ötödére kívánja csökkenteni a hadiiparban dolgozók számát a védelmi minisztérium. Decebal Ilina tábornok, a tárca helyettes államtitkára elmondta: a javaslatuk szerint a jelenlegi 78 ezerről 12-15 ezer főre csökkentenék a hadi parban dolgozók számát. A túlméretezett és megrendelések hiányában évek óta pangó hadiiparban az alkalmazottai többnyire nem dolgoznak, ennek ellenére megkapják alapfizetésük 75 százalékát. Ez óriási költségvetési teher. Sorin Frunzaverde védelmi miniszter kilátásba helyezte számos katonai célú ingatlan kiárusítását. Mircea Chelaru tábornok, vezérkari főnök bejelentette: szervezeti szempontból befejeződött a védelmi erő szerkezeti átalakítása, s augusztus elsejétől megkezdik a hadsereg új struktúráinak fegyvernemenkénti fokozatos kialakítását. A szakszervezeti vezetők attól tartanak, hogy az ún. polgári termelésre történő átállás a gyárak bezárását és 60-65 ezer dolgozó elbocsátásának álcázását célozza. /Átszervezik a védelmi ipart. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2000. november 3.

Nov. 2-án több politikus sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a hadseregben kirobbant, és a politikai életet alaposan felkavaró tábornokok ügyében. Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter az eseményeket kommentálva kijelentette: Ion Mircea Plingu államtitkár írta alá a Romániai Katonák Nemzeti Szövetségének (RKNSZ, ANMR) létrehozásáról szóló engedélyt. A 28 tábornok szervezetének megalakulását kedden jelentették be. Frunzaverde kifejtette: a honvédelmi minisztérium jelenleg elemzi az RKNSZ létrehozásának körülményeit, és ígéretet tett arra, hogy az ügyet mielőbb tisztázza. Szerinte mindenekelőtt Victor Babiuc volt honvédelmi minisztert terheli a felelősség a történtekért. Nicolae Pastinica tábornok bejelentette: a honvédelmi minisztérium felügyelősége azzal a kéréssel fordult Sorin Frunzaverdehez, hogy rendeletben tiltsa meg a hadsereg aktív tagjainak a részvételét az RKNSZ-ben. Hasonló rendelkezés kiadását tervezi Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter is. A belügyminiszter elmondta, hogy elrendeli a Rendőrakadémia vezetőjének, Costica Voicu tábornoknak a felelősségre vonását, mivel beleegyezése nélkül egy televíziós műsorban vett részt. Dudu Ionescu azt is felrója Voicunak, hogy az említett adásban a Rendőrök Nemzetközi Egyesületének nemrég megalakult romániai fiókszervezetét a tábornokok szövetségéhez hasonlította. /Veszélyesnek tekintik a tábornokok szövetségét. Visszalép az RKNSZ egyik alapító tagja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ A nov. 2-i román sajtó egy része a katonai hatalomátvétel veszélyét engedte sejtetni, míg volt olyan lap, amely üdvözölte azt a szándékot, hogy a hadsereg teremtsen rendet Romániában. Teljes politikai támogatásáról és egyetértéséről biztosította a szövetség létrehozását Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A hadseregnek igaza van - írta hatalmas betűkkel nov. 2-i számának címoldalán az Azi című napilap. /Katonai diktatúra felé tartanánk? Tábornokok összeesküvéséről beszél a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. november 4.

Emil Constantinescu elnök nov. 3-án kijelentette, uralja a Romániai Katonák Nemzeti Szövetségének (RKNSZ) magalakulása nyomán kialakult helyzetet. "Szükségesnek tartottam azonban, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen a történtekről, ezért nem elleneztem a szövetség megalakítását. Ellenőrizni akartam a katonatisztek hozzáállását, amelyet kifogástalannak találtam " - nyilatkozta az államelnök. Szerinte a nyugállományba vonult katonák szervezetei tökéletesen el tudják látni azt a feladatot, amelyért a RKNSZ alakult. Hangsúlyozta, Románia demokratikus állam, amelyben az állampolgároknak joguk van különbözőképpen gondolkodni, és különböző szervezetekbe tömörülni. A védelmi minisztériumban közölték, négy magas rangú tisztet menesztettek állásából. Marin Oana tábornok, valamint Grigore Iliescu, Ilie Schipor és Grigore Buciu a Romániai Katonák Szövetségének alapító tagjai. A döntést azzal indokolták, hogy a tisztek megszegték az aktív katonai káderek szövetkezését tiltó szabályzat előírásait. /Lesújt a szervezkedőkre a honvédelmi tárca pallosa. Constantinescu uralni véli a helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2000. november 22.

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2000. november 24.

Gheorghe Bucse dandártábornok, a román légierő vezérkari főnöke nov. 21-23. között látogatást tett Magyarországon kollégája, Talla István vezérőrnagy meghívására - közölte a román Védelmi Minisztérium. A a két vezérkari főnök megvitatta a magyar és a román légierőben kezdett reformok menetét, a haditechnika beszerzésének új programjait, a NATO-elvárásoknak megfelelő kiképzés módját. Megbeszélték a két légierő közti együttműködés jegyzőkönyvének tervezetét, és meghatározták a jövő évre tervbe vett kétoldalú tevékenységet. /Magyarországon a légierő vezérkari főnöke. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 29.

Az új nemzetvédelmi miniszter Ioan Mircea Pascu. A szakbizottságok előtt sorra került meghallgatáson Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő tőle is megkérdezte: irányítása alatt a nemzetvédelem számára ″sajátos helyzetet″ jelent-e a két székelyföldi megye? Pascu úgy nyilatkozott: Hargita, Kovászna és Maros megye is szerves része Romániának, tehát ezekre is kiterjed a román állam hatásköre. Tudatában van ugyanakkor annak is, hogy léteznek olyan ″konkrét helyzetek″, ″sajátos problémák″, amelyek sajátos megoldást igényelnek. Arra a kérdésre, miszerint a hadseregnek csak az idegen ellenséges erőkkel kell megbirkóznia, vagy feladata az ország területén tapasztalható zavargásokban való beavatkozás is, Pascu kifejtette: amennyiben ezek az akciók veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát, a hadseregnek közbe kell lépnie. - Pascu 1949-ben született, és a gazdasági tudományok akadémiáján külkereskedelem szakon szerzett diplomát, majd doktori címet. 1989-1992 között elnöki tanácsos, 1993-1996 között államtitkár a nemzetvédelmi minisztériumban, 1996-2000 között a parlament védelmi bizottságának elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. február 8.

Febr. 8-án megkezdi kétnapos budapesti látogatását George Cristian Maior, a Védelmi Minisztérium euroatlanti integrációért felelős államtitkára. A román államtitkár a kétoldalú katonai kapcsolatok kiszélesítéséről, illetve Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter közelgő budapesti látogatásáról tárgyal. /Pascu is Budapestre készül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2001. március 13.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kérte Ion Iliescu államfőt, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Amennyiben a törvényhozás ismét napirendre tűzi a jogszabályt, a parasztpárt azt javasolja, hogy párhuzamosan vitassák meg a személyi adatok védelméről, illetve a közinformációk hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezeteket is. Hasonló az álláspontja a Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak is. Míg azonban a demokraták a jogszabály ellen szavaztak, a liberálisok és az RMDSZ fenntartásokkal ugyan, de megszavazták a törvényt. A liberálisok megkeresték az RMDSZ képviselőházi frakcióját, hogy csatlakozzon azokhoz, akik azzal fenyegetőznek: amennyiben Ion Iliescu mégis aláírja a törvényt, megtámadják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: az RMDSZ-nek azonban még nincs körvonalazott álláspontja a kérdéssel kapcsolatban. - Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a nemzetvédelmi minisztérium a NATO-tagországok szakembereinek a véleményét is kikéri a titokvédelmi törvényről. /Meg fogják támadni az Alkotmánybíróságnál a titoktörvényt - fenyegetőznek a pártok, a civil szféra és a média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. március 29.

Az egyik bukaresti napilap szerint a szenátus védelmi bizottsága elfogadhatóbbá tette a belügyminisztérium tevékenységét szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. Másik, szintén bukaresti napilap szerint a Román Hírszerző és a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a Belügyminisztérium után a Nemzetvédelmi Minisztérium is bevethet, mégpedig inkognitóban tiszteket egy-egy megbizatáson, ha úgy tetszik akcióban. A 29-es sürgősségi kormányrendelet-tervezet módosítaná a belügyminisztérium működését: a volt 0215-ös /titkosszolgálati szervezet/ helyében lépő 0962-es feladatait határozza meg a 29-es sürgősségi kormányrendelet. A titkosszolgálati módszerek nem hiányozhatnak ebből. A kormányrendelet olyan területen adott volna kompetenciát az új egységnek, ami elfogadhatatlan, az RMDSZ-politikusok számára legalábbis: hogy a rendőrség titkosszolgálati módszerek bevezetésével foglalkozzon minden olyan üggyel, ami az állambiztonságot, államtitkot érinti... A titkosszolgálatnak egy lehallgatáshoz, egy fedőszerv működéséhez ügyészségi jóváhagyásra van szüksége, a világon mindenütt megfelelő bírósági-parlamenti ellenőrzés alatt vannak. A múlt heti szakbizottsági vitán az RMDSZ-frakció döntését elfogadták. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor képviselte. /Oláh István: Szemfülességek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2001. április 21.

Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998