udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Illyes Kozalapitvany Romaniai Alkuratoriuma

2003. február 24.

A 2003-as költségvetésben a határon túli magyaroknak juttatandó támogatás összege nemhogy nem csökkent, de lehetőség szerint növekedett is - mutatott rá Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője febr. 21-én. A hivatalvezető az MTI érdeklődésére reagált Tőkés László püspök febr. 20-i sajtótájékoztatójára. Bálint-Pataki József a támogatások növekedésére példaként megemlítette: az Apáczai Közalapítvány a tavalyi 700 millió helyett idén 1,2 milliárd forintot kapott, ami 70 százalékos növekedésnek felel meg, de a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem, az Illyés Közalapítvány, vagy az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásának összege sem csökkent, sőt esetenként emelkedett is a 2003-as költségvetésben. Tőkés Lászlónak azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszere egyoldalúan kedvez az RMDSZ-nek, megjegyezte: ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen a civil szféra, az intézmények, egyesületek széles köre részesül költségvetési támogatásból. Bálint-Pataki József szerint Tőkés László ezen állítása összefüggésben lehet azzal, hogy már nem tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-nek. A hivatalvezető hozzátette, hogy a romániai támogatások jelentős része az Illyés Közalapítványon keresztül került szétosztásra, és a közalapítvány romániai alkuratóriumának Tőkés László is a 90-es évek közepétől mindmáig tagja. Tőkés László azon kijelentése kapcsán, mely szerint a támogatáspolitika riasztó esete, hogy az érmindszenti Ady-zarándokhely létrehozására megítélt 320 millió forintos támogatást máshová irányították át, a hivatalvezető annyit mondott: nem tud arról, hogy érvényes pályázat alapján ítélték volna meg a zarándokhely létrehozására ezt az összeget. Tudomása szerint voltak ugyan kezdeményezések és az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó munkanapján egy miniszter tájékoztató levelet is küldött Tőkés Lászlónak, ám döntés nem született. Bálint-Pataki József ugyanakkor leszögezte: a hivatal valamennyi határon túli magyar egyház támogatását egyaránt fontosnak tartja. /A HTMH cáfolja Tőkés László kijelentéseit. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2003. március 29.

Márc. 28-án Kolozsváron megtartotta alakuló ülését az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az alkuratórium személyi összetétele: Markó Béla elnök, Béres András, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Kötő József, Takács Csaba. Az ülésen meghatározták az alkuratórium és a szaktestületek támogatási és működési alapelveit, valamint a szaktestületek támogatási keretösszegeit. Az alkuratóriumi határozatok értelmében az alkuratórium a továbbiakban sem dönt a pályázati kérelmekről. Ezeket teljes mértékben az e célból létrejött, összesen 106 tagot számláló, a gazdasági, a tudományos, a művelődési élet személyiségeiből, egyetemi és középiskolai tanárokból, lelkészekből, ifjúsági szakértőkből, önkormányzati képviselőkből álló nyolc szaktestület bírálja el. A pályázási folyamat felgyorsítása érdekében a szaktestületi alakuló ülésekre a következő tíz napban kerül sor. A lap közölte az egyes szaktestületek névsorát. /Megalakult az Illyés közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. május 8.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által rendezett Civil Fórumon a politikai szféra és a civil szféra között történt egyfajta közeledés: Markó Béla szövetségi elnök és néhány RMDSZ-es képviselő megjelent a fórumon. A tavalyi rendezvényen ugyanis még tüntetően távol maradt a szövetségi elnök. Most a vitafórum idején elment Markó Béla, de Kelemen Hunor képviselő itt maradt. Markó Béla elmondta, hogy a romániai magyar politikai szféra számára elsősorban az RMDSZ-t jelenti. "A civil társadalom, szemben a politikával, szemben nemcsak a politikai pártokkal, hanem egy politikai szövetséggel is, a szabadság szférája." -mondta, hozzátéve, a két szférának együtt kell működnie. Kolumbán Gábor előadásában állította, hogy az RMDSZ megpróbál szigorú ellenőrzést gyakorolni a civil társadalomra, és a politikusok, valamint a civilek között nincs kommunikáció. Kolumbán véleménye szerint sok civil szervezet inkább nem pályázik a különböző alapítványoknál, mert - tapasztalat alapján - tudják, hogy nem kapják meg a kért összeget. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának hét tagja között mindössze két civil van, a többi öt a következő: Markó Béla, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Takács Csaba. A szaktestületekben három-négy, de legalább egy képviselő, illetve szenátor neve mindenképpen felbukkan. A Communitas Alapítvány helyzete közismert. A politikai osztály tehát befolyásolja a civil társadalmat. Kolumbán Gábor azt is leszögezte: "nemzeti közösségünk a legjobb úton halad, hogy politikai képviseletét kivonja a parlamentből, ezáltal kiszolgáltatva magát a román állami beavatkozásnak". Kolumbán Gábor megoldási javaslata: egymás kölcsönös elfogadása. /Köllő Katalin: Intés az őrzőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2003. május 12.

A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 13.

Nem hiszi, hogy hitelesen adták volna vissza Pomogáts Béla szavait, közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Pomogáts Bélának, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma elnökének a Szovátafürdőn rendezett konferencián elhangzott kijelentésére reagált, miszerint Pomogáts nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke lássa el az alapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét. Ugyanakkor leszögezte: ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. - Hiába próbál meg valaki zavart kelteni, mert jó az együttműködésünk az Illyés Közalapítvánnyal. Természetesen Pomogáts Béla elnök urat is meg fogom kérdezni, hogy mit is mondott, de hát csodálkoznék azon, ha ez az állítás igaz lenne - mondotta Markó Béla. Markó Béla szerint a politikumot teljesen kizárni nem lehet. A Cotidianul című román napilap arra a következtetésre jutott, hogy a romániai magyar közösség eleshet az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásától, mivel a romániai alkuratórium elnöki tisztét Markó Béla látja el. /P. A. M.: Markó szerint félretájékoztattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2003. május 14.

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket a Krónika, illetve a Cotidianul bukaresti román lap tulajdonított neki, miszerint helyteleníti, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét Markó Béla, az RMDSZ elnöke látja el. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Pomogáts Béla tiltakozott amiatt, hogy olyan kijelentéseket tulajdonított neki a romániai sajtó, amelyek el sem hangzottak. /Pomogáts Béla cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke leszögezte, hogy ő maga tettem fel a kérdést Pomogáts Bélának: mi a garancia arra, hogy nem politikai alapon kerül szétosztásra az az összeg, amit a budapesti kuratórium Erdélybe irányít át? Ezzel kapcsolatban mondta el Pomogáts Béla: nem ért egyet azzal, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma kizárólag politikusokból áll, és Markó Béla szövetségi elnök vezeti a testületet. Majd azt is elmondta, hogy nyilvánvaló: a végső döntéseket nem a romániai testület, hanem a budapesti nagy kuratórium hozza meg. Ha ő azt fogja tapasztalni, hogy az RMDSZ belső ellenzékéhez közel álló pályázók folyamatosan kedvezőtlen elbírálásban részesülnek, ha kizárólagosság érvényesül az egyik oldal részéről, akkor kész lesz ezt Budapesten korrigálni. /Mondta? Nem mondta? Pomogáts Béla neki tulajdonított kijelentést cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2003. június 26.

Vita van a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Határon Túli Magyarok Hivatala között az egyházkerületnek nyújtott több mint egymillió dollár értékű soron kívüli támogatás elszámolásáról - derül ki az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap legfrissebb számából. A lap emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 2001 decemberében hozott határozatának értelmében, a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsa 2002. augusztusi nagygyűlésének megrendezésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forint soron kívüli támogatást kapott a magyar költségvetésből. Az Erdélyi Riport birtokába jutott azoknak az iratoknak, amelyek a támogatás megítélésének körülményeit, valamint az elszámolás jelenlegi helyzetét dokumentálják. A független mérlegképes könyvelői jelentés szerint mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek, miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő idén február 28-án lejárt. Miközben Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy meggyőződése szerint előbb-utóbb a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is teljes mértékben el tud számolni a 2001 decemberében megítélt s a HTMH által továbbított támogatással, az egyházkerület illetékese leszögezte: a végleges elszámolás már idén áprilisban megtörtént. - A HTMH elnöke elnézte az időpontokat. Most hallom először, hogy 25 millió forint hibádzik - jelentette ki a lapnak Hermán M. János lelkész. Amikor a magyarországi és a romániai magyar sajtó tavaly nyilvánosságra hozta, hogy a nemzetközi református találkozó megrendezése kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyobb támogatást kapott, mint amekkora összeg tavaly, az egész évben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának rendelkezésére állt, Tőkés László, az egyházkerület püspöke úgy nyilatkozott: ezek az írások részét képezik annak az összehangolt politikai támadásnak, amellyel őt kiszorítani igyekeznek a közéletből. /Vita egy magyarországi támogatás elszámolásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

2003. augusztus 1.

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tagadta azt a vádat, hogy még Budapestre is elutazott, csakhogy ellehetetlenítse a Tusnádfürdőn megtartott Bálványosi Nyári Egyetemet, többek között azzal is, hogy az erre szánt magyarországi pénzalapokat visszatartassa, vagy legalábbis megnyírbáltassa. Borbély kifejtette, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának tagja és a szövetségi elnök megbízásából július elején ő képviselte az alkuratóriumot a nagykuratórium ülésén. Hozzátette: az említett pályázatot egyenesen az Illyés Közalapítvány úgynevezett stratégiai alapjához juttatták el, erről a budapesti kuratórium döntött. A budapesti alapítványi gyűlésen Borbély elmondta véleményét Tusványosról, mondván, az RMDSZ tisztségviselői közül egyet-kettőt meghívnak, inkább szemkiszúrásból ahhoz, hogy utána a párbeszéd kialakítása helyett kifütyültessék őket. Amint az tavaly is történt Markó Béla szövetségi elnök előadása idején. Borbély szerint "ez az úgynevezett szabadegyetem az utóbbi években a magyar-román, a magyar-magyar dialógus színteréből zártkörű valamivé alakult át, ahol szót és tapsot csakis a magyarországi jobboldali ideológia által támogatott vélemények kaphatnak, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a cél nem a párbeszéd, hanem a hazai magyarság megosztása." Borbély úgy ítélte meg, hogy még vázolni sem képesek ezt az alternatívát, vagy legalábbis egy, az RMDSZ által eddig bejárt út helyett egy jobbat. Borbély állította, hogy a Félszigetet senki sem szánta ellenrendezvénynek. /Gyarmath János: A tagadásnál nem jutottak messzebbre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2003. szeptember 1.

A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998