udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Jakabffy Elemer Alapitvany

2007. május 11.

Digitális Románia-térképpel bővült egyebek mellett az Adatbank.ro. Több mint 300 romániai település utcaneveire, valamint házszámaira lehet rátalálni az Utcakeresővel – www.utcakereso.ro. A térképet folyamatosan frissítik, a közeljövőben Kolozs, Szilágy, Arad, Szatmár, Kovászna, valamint Bihar megye összes települése térképét is feltöltik. Az Utcakeresőben a települések román és magyar neve is szerepel. Az eligazodást egy beépített helységnévkereső is segíti, amely a Szabó M. Attila által összeállított, Erdélyi és moldvai helységnévtár digitalizált változatában keres. A multimédiatár térképtárában 28 erdélyi város térképét lehet továbbá megtalálni, de megtekinthető az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának részletes térképe, Erdély nemzetiségi térképe is. Szintén az Adatbankban található a 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja (http://150. adatbank.transindex.ro). A 150 településkartoték többek között ismerteti az egyes települések helységnévváltozásait, népszámlálási adatait, felekezeti és etnikai statisztikáját, 2004-es választási adatsorait, valamint a kapcsolódó közoktatási és politikai kataszteradatokat. Az Erdélyi Magyar Adatbank a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex internetes portál közös digitalizálási projektje, amely lényegében egy Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár. /Bálint B. Eszter: Internetes utcakereső indult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

2007. augusztus 29.

Vladimir Tismaneanu az Egyesült Államokban élő történész-politológus történészekből és társadalomkutatókból állította össze csapatát. Alig fél év alatt készítették el a parlament előtt is bemutatott Jelentést, amely alapján Traian Basescu államfő elítélte a román kommunizmust. Idén ősszel jelenik meg könyv formájában a 660 oldalas dokumentum. A Jelentés magyar vonatkozású fejezetének megírására magyar szakembereket kértek fel. A fiatal történészekből álló kutatócsoport tagjai: Stefano Bottoni, a Bolognai Egyetem oktatója; László Márton, a Pázmány Péter Egyetem PhD-hallgatója és a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa; Lázok Klára, az ELTE PhD-hallgatója és a csíkszeredai Sapientia Egyetem oktatója; Nagy-Mihály Zoltán, a pécsi egyetem doktorandusza és az EME főmunkatársa; Novák Csaba Zoltán, a bukaresti egyetem PhD-hallgatója és a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének munkatársa, valamint Olti Ágoston, az ELTE PhD-hallgatója. Nagy Mihály Zoltán kolozsvári történész elmondta, Vladimir Tismaneanu a kolozsvári Etnokulturális Központ vezetőjét, Salat Levente politológust kérte fel a magyar munkacsoport szervezésére, illetve a magyar fejezet megírására, tudva, hogy ebben a kutatóközpontban etnikai, kisebbségi és kisebbségtörténeti témákban folytak kutatások. Salat Levente a budapesti Bárdi Nándorhoz fordult, aki akkor a Teleki Intézetben dolgozott, és akinek a munkatársi köréből kerültek ki a felsorolt fiatal történészek. Romániában intézményesen nem folyik kisebbségkutatás, csak próbálkozások vannak a Jakabffy Elemér Dokumentációs Tár vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület részéről. Bárdi Nándornak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben megpróbálták intézményesíteni a magyarság kommunista korszakának kutatását, fiatal erdélyi történészeket avatva be a kutatómunkába. – A magyar történészeknek azokat a kérdéseket kellett beemelni a román történetírásba, amelyeket az egyáltalán nem ismer. Például, hogy 1945-től kezdődően hogyan történt a magyar gazdasági intézmények államosítása és megszüntetése. A szövetkezeti központok megszüntetésével óriási vagyonállományt kebelezett be a román állam. Azért szedték össze mindezt, mert a román történetírásban létezik egy feltevés, miszerint a kommunizmus alatt mindenki egyformán szenvedett, sőt, a kommunizmus első időszakában a romániai magyarság pozitív diszkriminációban részesült. - Mindössze fél év állt rendelkezésre a Jelentés elkészítésére. A magyarországi levéltárakban megkezdődött a Romániára vonatkozó kutatás, de a romániaiakban nem. Nagy Mihály Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság 20. századi történetének felkutatásával hadilábon állnak. Reméli, hogy a Tismaneanu-jelentés magyar fejezete felgyorsítja ezeket a kutatásokat. /Oláh-Gál Elvira: Tismaneanu-jelentés – megjelenés előtt a könyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 29./

2007. október 25.

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2007. október 29.

Annak ellenére, hogy a múlt század 40-es és 50-es éveiben jelentek már meg magyar nyelvű, polgári joggal foglalkozó könyvek Romániában, napjainkban is nagy szükség van a hasonló kiadványokra, hiszen ezek kiegészítik a román nyelvű tankönyveket – mondta Veress Emőd október 25-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén tartott bemutatón, ahol az érdeklődők a Varga Attilával közösen írt Román alkotmányjog című könyvével ismerkedhettek meg. Varga Attila elképzelése szerint elsősorban tankönyvként, egyetemi jegyzetként kell a könyvre tekinteni. /Ferencz Zsolt: Román alkotmányjog – magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2007. november 2.

A jelenleg Romániában működő, kisebbségi támogatási rendszerek idejétmúltak, nem alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Az erdélyi magyar támogatáspolitika egyre távolabb kerül az Európai Unióban alkalmazott szokásoktól, egyre inkább az 1990-es évek derekán kialakult struktúrák kövesednek meg. Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület elnöke anyagát vitaindítónak szánta. A jelenlegi támogatási rendszer túlpolitizált, politikai klientúrákat tart fenn, a projektek egy bizonyos szokásrend szerint versenyeznek; nem létezik súlyozás a projektek közt. A politikai döntéshozók szerepét minimalizálni kell. A támogatási rendszerek meghatározását széles körű társadalmi egyeztetés előzze meg. A támogatási rendszert központosítani kell, majd regionális kuratóriumoknak kell dönteniük az illetékes projektekről. Csak az országos-nemzeti fontossággal bíró projektek elbírálása kerülhet a központi kuratóriumok elé. A kuratóriumokban részt kell venniük civileknek, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, (egyetemi) értelmiségieknek, helyi közösségek képviselőinek és más területekről (nem Erdélyből) származó, támogatási rendszerekben jártas szakértőknek is. A javasolt fő támogatási struktúrák: 1. Kiemelt projektek, programok (infrastrukturális beruházások, oktatás, nemzetmegtartó intézményi projektek). Ez az össztámogatások 20 százalékát teheti ki. Minden projektnek megvalósíthatósági tanulmányt, esetenként üzleti tervet kell tartalmaznia, és nemzeti prioritása kell hogy legyen (pl. egyetem-programok, szórványprogramok, regionális fejlesztési programok). 2. Normatív támogatások. Ezen típusú támogatásokkal a legjelentősebb erdélyi intézmények (pl. EME, EMKE, RMGE, RMKT, diák- és ifjúsági szervezetek, vallási szervezetek stb.) működését kell segíteni. A normatív támogatások összege nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 25 százalékát. 3. Projekt – programtámogatások. E projekteknek kiemelkedő erdélyi programokat, valamint helyi jelentőséggel bíró programokat kell támogatniuk. Ilyen programok lehetnek táborok, rendezvények – Erdélyi Magyar Civil Fórum, Félsziget, Tusványos, EMI-tábor, TDK-k, Minimum party, EU-tábor, táncháztalálkozók, néprajzi programok, írótáborok, irodalmi találkozók, Médiabefutó, városnapok, falunapok stb. –, képzések, futó egybefüggő programok – Jakabffy Alapítvány, Max Weber Szakkollégium, RMKT, EMKE által futtatott szakmai találkozók, szórványprogramok, ifjúsági programok – gólyabálok, diáktalálkozók –, kiemelt jelentőségű kulturális, vallási ünnepek stb.) Ezen programok támogatása nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 45 százalékát. 4. „Pilot projektek”. Ezen programoknak az új projektek támogatására kell vonatkozniuk. Az össztámogatási érték maximum 20 százaléka lehet. /Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület /Erdélyi Gondolat Egyesület) igazgatója: Az erdélyi magyar támogatáspolitika korszerűsítése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2008. január 22.

A Transindex, az Erdély FM és a Jakabffy Alapítvány által szervezett zártkörű beszélgetésen folytatódott a vita az erdélyi magyarság modernizációjáról, melyet Csutak István Székek földje – Székelyföld? /Szabadság, jan. 8./ című írása „élesztett fel”. A beszélgetésen – többek közt – jelen volt a vitát elindító Csutak István, volt integrációs államtitkár, továbbá Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője, Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője, Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója, Kiss Tamás szociológus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai kutatócsoportjának vezetője, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Salat Levente politológus és Székely István politológus. Csutak István elmondta: önmagunk átértékelése és újrafogalmazása a cél. Szerinte napjainkban Székelyföldön nem a tudás viszi előre a dolgokat, hanem az úgynevezett „komaság”. Bíró A. Zoltán „a modernizációt életfeltételek változásához szükséges keretfeltételek megteremtéseként” határozta meg. Horváth István úgy vélte, a romániai magyarság cselekvési logikákat sajátított el, a modernizáció pedig éppen ezekről a logikákról, felfogásmódokról szól. A modernizáció a változás folyamatossága. Salat Levente kiemelte: a kisebbség modernizációjának gondolata nem zárható el a környezettől, ez már a többség problémája is. László Attila úgy gondolja, az erdélyi magyarság tekintetében nem igazán beszélhetünk modernizációról. Székely István szerint most kezd felnőni egy olyan generáció, amely tudja, milyen társadalomban akar élni, ugyanakkor felelősségvállalásra képes. Bíró A. Zoltán a felelősség vonatkozásában az intézményteremtés lehetőségének hiányát emelte ki. /Kerekasztal a társadalmi modernizáció kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2008. november 11.

A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Jakabffy Elemér Alapítvány által rendezett könyvbemutatón a következő hat kötetet mutatták be a november 7-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Berekméri István András Minden poklokon keresztül című önéletírását Vajda András néprajzkutató rendezte sajtó alá a Mentor Kiadó Emberek és kontextusok sorozatában. A kötet első részében a forrásközlés, a másodikban pedig az értelmezés kapott szerepet. Az Így beszélték Farkasok patakán. Tankó Fülöp Gyugyu történetei /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv nagy része monda vagy igaz történet, ezeket a gyimesfelsőloki Tankó Fülöp Gyugyu mondta el. A Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László által szerkesztett Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kötet tankönyvként is használható. Bárdi Nándor a kötettel kapcsolatban elhangzott kritikákra reagálva megígérte, hogy a jövőre megjelenő angol kiadás megpróbálja ezeket a hiányosságokat orvosolni. Máthé János Magyarhermány kronológiája (1944–1964) című könyvét László Márton adta közre a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadónál. Bárdi Nándor ebben a könyvben a megfigyelés mechanizmusát tartja fontosnak, szerinte Romániában ez az első filológiailag végigvitt dosszié-feldolgozás, amely azt vizsgálja meg, hogy a titkosszolgálat hogyan dolgozik. Gidó Attila Úton. Erdélyi zsidó társadalom és nemzetépítési kísérletek (1918-1940) című kötetét Eckstein-Kovács Péter értékelte. Stefano Bottoni Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960) című könyve azt mutatja be, hogy egy államépítés hogyan alakította át az internacionalista kommunista elitet. /Ferencz Zsolt: Hat kötet bemutatója a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2008. december 10.

A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2008. december 11.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Communitas, az Iskola, a Progress és a Jakabffy Elemér kolozsvári székhelyű alapítványok ügyében vizsgálódik. Takács Csaba, a Communitas elnöke megerősítette, hogy tíz nappal ezelőtt bekérték az iratokat. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány elnöke elmondta: az alapítvány nem közpénzeket kezel, ezért nem érti milyen alapon vizsgálódik a DNA. Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke megerősítette, hogy november közepén bekérték az iratokat. Hozzátette: az általa vezetett alapítvány a támogatások 90 százalékát Magyarországról kapja, román pénzek pedig a finanszírozás 10 százalékát teszik ki. A Communitas Alapítvány kezeli a romániai magyar közösségnek adott román állami támogatást. Az alapítványnak idén több mint hárommillió euró volt a költségvetése. Ennek a pénznek egy részét nyilvános pályázatokon osztják el az alapítvány szaktestületei. A Progress Alapítvány nevéhez fűződik a státustörvény lebonyolítására kiépített irodahálózat működtetése és az eMagyar pontok működtetése. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor vezette Iskola Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott oktatási-nevelési támogatás lebonyolításával foglalkozik. A Jakabffy Elemér Alapítvány társadalomtudományi kutatásokkal kapcsolatos rendezvényeket szervez, háttérkeretet biztosít kutatócsoportok számára, olvasótermi, könyvtári és dokumentációs szolgáltatásokat biztosít. /B. T. : Magyar alapítványoknál vizsgálódik a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2009. április 11.

Kisebbségtörténeti képzést szervez jövő héten az árkosi Európai Tanulmányok Központjában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete. A képzés célja a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatások ismertetése, a helyi kutatómunkák segítése. Az előadások témái a romániai magyar kisebbség történetével kapcsolatosak, szó esik egyebek mellett az 1867-es uniós és Erdély integrációjának nehézségeiről, a 20. század gazdaságszervezési törekvéseiről, a szász gazdaságépítésről Erdélyben, a zsidóság útkereséséről, a második világháború utáni magyar–román kapcsolatokról, a Magyar Autonóm Tartomány történetéről, a Ceausescu-rezsim magyarságpolitikájáról, a budapesti kormányzatok Erdély-politikájáról. Az előadások mellett a négynapos rendezvény alatt bemutatkozik az Örökségünk folyóirat. /Farcádi Botond: Kisebbségtörténeti képzést tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2009. április 16.

A Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kovászna Megyei Tanács, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete április 15–18. között az árkosi Európai Uniós Tanulmányi Központban konferenciát tart a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatásokról. A konferencia első napján Hermann Gusztáv A székely virtuális történelem problémái, Pál Judit Az 1867. évi unió és Erdély integrációjának nehézségei, Bárdi Nándor Töréspontok és törésvonalak a romániai magyar kisebbség történetében (1918–1989) címmel tartott előadást. Este a Címerek golgotája és a Nyílt kártyákkal – Király Károly portréja című történelmi dokumentumfilmeket mutatták be. Az április 16-i programban Hunyadi Attila (Magyar gazdaságszervezési törekvések Erdélyben a XX. század első évtizedében), Egry Gábor (A szász gazdaság és nemzetépítés Erdélyben a XX. század első felében), Gidó Attila (Az erdélyi zsidóság útkeresése a XX. század első felében), Bárdi Nándor (Az Országos Magyar Párt és a Magyar Népközösség) előadásai hangzanak el. Este megtekinthető Zágoni Balázs Képzelt forradalom című dokumentumfilmje. Április 17-én Egry Gábor és Oláh Sándor Erdély 1940–1944 között, Lönhart Tamás A Magyar Népi Szövetség címmel tart előadást, Gagyi József és Novák Zoltán a Magyar Autonóm Tartományról értekezik, Vincze Gábor A román–magyar kapcsolatok a második világháború után címmel tart vitaindítót, este lesz Ablonczy Balázs Tévhitek, mítoszok és legendák Trianonról című előadása. Április 18-án Novák Zoltán A Ceausescu-korszak magyarságpolitikája, Bárdi Nándor A budapesti kormányzatok Erdély-politikája című előadása után könyvbemutatók lesznek. Bemutatják többek között Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914) (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) és Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston: Érdekképviselet vagy pártpolitika? – Iratok a magyar népi szövetség történetéhez 1944-1953 (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) című könyvet. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2009. május 26.

Egyetemi hallgatóknak szervezett műhelygyakorlatot Kolozsváron Civil vs. politikum címmel az Integratio Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, a budapesti Politológiai Párbeszéd Társasággal és a Thaisz Elek Alapítvánnyal közösen. A program célja a civil szervezeti élet és a politikához fűződő viszonyának megismertetése. Bakk Miklós az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról tartott előadást. A rendezvény végeztével a résztvevők megtárgyalták a felmerült témákkal kapcsolatos kutatási lehetőségeket. „A rendezvénynek folytatása is lesz: a résztvevők legközelebb a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen is találkoznak” – mondta Toró Tibor, az Integratio Alapítvány munkatársa. /Civil versus politikum Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2009. június 26.

Molnár János, a református lelkészek szekus dossziéit kutató, jelenleg Szegeden élő egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének első kötetét mutatták be június 25-én a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában. A kötet Tőkés László EP-képviselő, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának támogatásával készült, és a nagyváradi Partium Kiadó gondozásában a napokban jelent meg. Tőkés László rámutatott: „A kommunista rendszer besúgói továbbra is ott settenkednek egyházi struktúráinkban, közéletünkben, és mindaddig a pillanatig, amíg ez így van, az egyház sem újulhat meg igazán”. /Ferencz Zsolt: Megtisztulást az erkölcsi válságból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő a könyv bemutatóján. Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Tőkés elmondta: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács azóta sem fedte fel Stelian nevű ügynökét, annak ellenére, hogy rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. ” – tette hozzá. /Benkő Levente: Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2009. szeptember 22.

„Az erdélyi magyar történetírásban az 1980-as évektől elmélyült szakemberhiány maradandó nyomokat hagyott a szakmában. A rendszerváltás után az intézményes keretekben (múzeum, kutatóintézet, egyetem, állami levéltár) alulreprezentált magyar történészek még jó néhány évig úgynevezett egyszemélyes műhelyként művelték a történetírást Marosvásárhelyen. Mindezek ellenére Bónis Johanna, Pál-Antal Sándor, Spielmann Mihály és Szabó Miklós tanulmányai, monográfiái nemcsak a helytörténeti munkákat gyarapították, hanem sok esetben az összmagyar történetírás szerves részévé váltak. A kilencvenes évek közepétől a történészképzés látványosan megváltozott. Megjelent a pályán egy, a kutatói munka és a történetírás iránt érdeklődő új nemzedék. ” – olvasható Novák Csaba Zoltán: Fiatal társadalomkutatók Marosvásárhelyen című tanulmányában. (Korunk, 2007. október). Az új kutatónemzedéket tömörítő egyesület, a 2002-ben létrejött Borsos Tamás Egyesület elnöke, László Márton elmondta, az egyesület céljai: társadalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, értékelések, dolgozatok és kutatások végzése és támogatása. Kapcsolatteremtés és együttműködés az erdélyi magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeivel. Értekezletek, tudományos tanácskozások, konferenciák, szemináriumok és előadások szervezése, időszakos kiadványok, könyvek kiadása. Az egyesület tagjai Barabás Kisanna művészettörténész (Marosvásárhelyi Katolikus Gyűjtőlevéltár), Berecki Sándor, Győrfi Zalán, László Keve régészek (Maros Megyei Múzeum), Berekméri Róbert hadtörténész (Marosvásárhelyi Református Gyűjtőlevéltár), László Márton levéltáros (Maros Megyei Állami Levéltár). A Teleki Téka munkatársai közül Kimpián Annamária művészettörténész, Lázok Klára jelenkortörténész, Márton Krisztina restaurátor, Petelei Klára térképtörténész, Weisz Szidónia címertankutató tagjai egyesületnek. További tagok Novák Csaba Zoltán jelenkortörténész, Simon Zsolt újkorkutató (a Román Akadémia Gh. Sincai Kutatóintézetének tagjai), Soós Zoltán régész (a Maros Megyei Múzeum igazgatója), Tamási Zsolt egyháztörténész (7. sz. Általános Iskola történelem szakos tanára), László Lóránt újkorkutató, és Nemes Gyula helytörténész (Nagyernye). Az egyesület 2004 novemberében a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvánnyal és a Pósta Béla Egyesülettel közösen megszervezték II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. 2005 októberében helytörténeti konferenciát tartottak Marosvásárhely történetéből címmel. 2006-ban több előadásból-beszélgetésből álló rendezvénysorozat volt. 2006 novemberében tartották a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, majd 2007 augusztusában a IV. Kisebbségtörténeti Konferenciát Kisebbségi életpályák címmel. Ebben az évben is több tudományos előadást szervezett az Egyesület. László Márton /sz. Marosvásárhely, 1976. nov. 2./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karán végzett. 2003–2004-ben szakmai referensként dolgozott a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménynél, Kolozsvárott. 2004 és 2006 között Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában tanult tovább, disszertációjának tárgya: kollektivizálás Székelyföldön. 2007-től az Állami Levéltárak Maros Megyei Igazgatóságán levéltárosként tevékenykedik. Az ötvenes évek társadalomtörténetét kutatja, és több, a világhálón is elérhető tanulmányt közölt a Maros tartománybeli kollektivizálásról, a kulák-névjegyzékekről. Eddigi legnagyobb szakmai eredményének Máthé János: Magyarhermány kronológiája c. kéziratának megjelentetését tekinti /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. A világhálón is megtalálható László Márton román-magyar állambiztonsági szótára, amelyben a korabeli román nyelvű dokumentumok szakterminológiáját magyarázza és fordítja. László Márton szerint egyes erdélyi jelenkortörténészek által művelt „sérelemtörténet” és „szenvedéstörténet” helyett a tárgyilagos hangvételű, elemző és összehasonlító megközelítésre kell törekedni. /Bölöni Domokos: Új kihívások előtt a fiatal történészek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998