udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Jelen Haz (Arad)

2007. szeptember 21.

Aradon szeptember 20-án a Jelen Házban bemutatták Réhon József Balekká vált nemzedék? című legújabb könyvét. Nemcsak Aradról, hanem jóval távolabbi tájakról is érkeztek érdeklődők. A kötet írásai az ifjúkortól egészen napjaink tapasztalásaiig visznek. A szerző megírta az átélt időket, néhol kommentálva is azokat. /(Kiss): Óriási érdeklődés Réhon József könyvének bemutatóján. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2007. október 23.

Aradon a Jelen Házban Takács Mihály képzőművész aradi színes városképeit állították ki. /Takács Mihály városképei a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

2007. november 15.

Aradon a Jelen Házban november 14-én volt az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az In memoriam 1956 és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezésében az 1956-os megemlékezések utolsó rendezvénye, a Wittner Mária ‘56-os forradalmárral és halálraítéltjével, a FIDESZ jelenlegi országgyűlési képviselőjével tartott találkozó. Az összejövetelnek – váratlanul – egy másik vendége is volt: Ferencz Béla ferences szerzetes (Ervin atya), az 1956-os Szoboszlai-per egyik vádlottja. A rendezvény bevezetőjeként Baracsi Levente aradi református lelkész olvasta fel Albert Camus híres 1956-os írását a magyar forradalomról /A magyarok vére/, Jámbor Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket. Wittner Mária a forradalomban való részvétel egyéni, emberi vonatkozásaira helyezte a hangsúlyt, harcostársai emlékét felidézve beszélt arról a küzdelemről, amelyet a kivégzett hősök becsületének helyreállításért folytatnak ma is, amikor “még nem valósult meg az igazi rendszerváltás”. Ervin atya, aki a magyar forradalom kitörését Arad közelében, Máriaradnán érte meg deportálásban, ugyancsak személyes élményeiről beszélt, a Szoboszlai Aladárral való kapcsolatáról, amelynek következményeként súlyos börtönbüntetésre ítélték. A találkozót záró utolsó gondolatként Ervin atya így fogalmazott: “hajlandók vagyunk megbocsátani, ha bocsánatot kérnek tőlünk”, Wittner Mária pedig így folytatta: “A hóhér elvárja áldozatai bocsánatát, de ő képtelen megbocsátani. A kérdés: miért kellene megbocsátani, és kinek?” /Az 1956-os aradi megemlékezések zárómozzanata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2007. december 6.

Aradon a Jelen Házban a Gyöngyház Egyesület hatodszor rendezte meg az immár hagyományos Mikulás-napi ünnepségét, együttműködve a Csiky Gergely Iskolacsoporttal. Erdei Emese betanításában a Csiky mazsorettjei szórakoztatták a gyerekeket, akik téli énekekkel és jellegzetes táncjelenettel is emelték a Mikulás érkezését megelőző várakozó hangulatot. /(Kiss): Mikulásjárás a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. december 17.

December 15-én Aradon a Jelen Házban Menjünk Betlehembe elnevezésű versmondó versenyt rendeztek. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület hatodszor szervez versmondó versenyt – korábban ezt Arad, a magyar Golgota elnevezéssel tette. A hagyományos régiós átfogás ezúttal elmaradt, mert Hunyad és Temes megyében is épp most tartottak hasonló vetélkedőt. Minden résztvevő és felkészítő tanár szép kivitelezésű részvételi oklevelet és könyvjutalmat kapott, a dobogósok pedig gazdag könyvcsomagot is. /Kiss Károly: Menjünk Betlehembe versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2007. december 18.

Október hatodika nem ünnep! A halált nem lehet ünnepelni! Mégis ünnepnek lehet nevezni. Az aradi tizenhárom tábornok az utódok üdvéért vállalta a mártíriumot. Ezen a gyásznapon nem látni szomorúságot az arcokon! Mindenkit a kegyelet indított ide a Maros-partra. A tiltások korszakában nem hangzottak el itt beszédek, de a némán ölelkező tekintetek többet mondtak, mint a legszebb szónoklatok írta Csép Sándor. Az “Aradi tizenhárom” szoborcsoportja 80 évvel ezelőtti szétverése után újra áll. Szomszédságában felépült a Jelen Ház, az aradi magyar kultúra egyik redivivusza... És közeleg október 23-a. Pár nap múlva, november 4-én újabb nemzeti gyász emléke szakad reánk. Hosszú a kivégzettek és súlyos börtönre ítéltek névsora. Szoboszlay Aladár, báró Huszár József, báró Bánffy István, Ábrahám Árpád, dr. Fantanaru Alexandru, Orbán Károly, dr. Kónya István Béla, Tamás Imre, Tamás Dezső, Lukács István József, Ferencz Béla (Ervin atya)... El lehet hagyni ezt a földet? Ezt a földet, amelyet hazává és otthonná szentel annyi nemes áldozat? /Csép Sándor: Év végi merengő. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2008. január 25.

Január 24-én Aradon a Jelen Házban bemutatták dr. Brauch Magda két könyvét /Szeretlek, kedvesem! – Híres magyar múzsák és a Téged kereslek – Beke Sándor istenes költészete című, 2007 végén megjelent köteteit. Az érdeklődőket Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte. /(Kiss): Brauch Magda könyveinek bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./

2008. február 4.

Aradon a Jelen Galériának otthont adó Jelen kávézóban megnyílt Siska-Szabó Zoltán fotókiállítása. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettesének magyar és román nyelvű köszöntője után előbb Puskel Péter helytörténész-publicista magyarul, majd Dan Lazarescu műkritikus románul méltatta a kiállított természetfotókat. /Kiss Károly: Siska-Szabó Zoltán természetfotói a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2008. február 19.

Február 18-án Aradon, a Jelen Házban nyújtották át a Máltai Lovagrend lovagkeresztjét Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen régiós napilap és az Irodalmi Jelen irodalmi-kulturális folyóirat főszerkesztőjének. A kitüntetett érdemeit, az aradi és az erdélyi magyarság érdekében végzett munkásságát Király Csaba méltatta. /Lovagkereszt Böszörményi Zoltánnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2008. március 1.

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2008. március 22.

Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A Délvidéken alakult társulat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében tavaly járt először Erdélyben, s mindjárt kirobbanó sikert aratott a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Jönnek! című regényeiből született A világ és a vége című színpadi drámával. Ezúttal közönség március 27-én Zilahon a Kálvineumban, március 28-án Nagykárolyban a Városi Színházban, március 29-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban, március 30-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében, március 31-én Aradon a Jelen Házban tekintheti meg előadásukat. /Wass Albert a Partiumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2008. április 12.

Első ízben szervezték meg Aradon a magyar nyelv napját. A gazdag programsorozat április 11-én kezdődött a Jelen Házban, ahol a házigazdák mintegy 200 diákot, kísérőiket, neves előadókat, pedagógusokat, újságírókat, néptánccsoportokat láttak vendégül. A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége minden évben megszervezi a több napos eseményt, idén Aradra esett a választás. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezetője, illetve a rendezvény főszervezője, a magyar nyelv szeretetének és tiszteletének a szükségességét hangsúlyozta. Dr. Brauch Magda nyelvművelőnek átadták a Sütő András-díjat. Zenés-táncos összeállítással léptek fel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport középiskolás diákjai. Párhuzamosan zajlott a kisiskolások Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője a középiskolások Arad és az 1848-as forradalom és szabadságharc zenében, képzőművészetben és irodalomban című tematikus vetélkedőjével. Délután neves szakemberek, előadók részvételével került sor a Régiók találkozása nyelvben és kultúrában címet viselő szakmai konferenciára, ahol többek között Vekov Károly történész és Murádin László nyelvművelő beszélt. Kiosztották az EMKE-díjakat. Matekovits Mária Arad megyei EMKE elnök, Khell Levente, a Pécskai Búzavirág Népi Együttes egykori vezetője, Lukács Magdolna, a Magányosok Klubjának vezetője, Szabó Ferenc, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport vezetője, illetve Pastean Erika, a Végvári Csűrdöngölő Néptánccsoport vezetője vette át a kitüntetést. /Sólya R. Emília: A Magyar Nyelv Napjai Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2008. április 14.

Sikeres volt a magyar nyelv napjai alkalmából a Jelen Ház dísztermében megszervezett rendezvény Aradon. Vetélkedők, konferenciák után mesemondó verseny következett. /Sólya R. Emília: „Az anyanyelv nem csak kommunikációs eszköz” = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2008. április 15.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Aradon április 17-én, a Jelen Házban tartja a városi és a megyei szervezetének alakuló ülését. Murvai Miklós, a szervező bizottság egyik tagja elmondta, az alakulás előtt leülnek tárgyalni az RMDSZ-szel és felajánlják együttműködésüket. Szeretnék megszólítani azokat az Arad megyei magyarokat, akik eddig választási lehetőség hiányában nem mentek el voksolni. /Irházi János: Aradon is lesz Magyar Polgári Párt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2008. május 3.

Aradon a Jelen Házban az RMDSZ Arad megyei szervezete bemutatta a 19 polgármester-jelöltet, akik a megye magyarlakta településein, illetve a megyeszékhelyen indulnak június 1-jén a választásokon, Király Andrást, aki a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért indul, több tanácsos-jelölt beszélt céljairól, elképzeléseiről. Arad megyében az RMDSZ közel négyszáz tanácsos-jelöltet állít. A megjelentek láthatták a Csiky Gergely Iskolacsoport kis mazsorettjeinek táncbemutatóját, meghallgatták a kisiratosi dalárda műsorát, végül Dubován Lea elszavalta Reményik Sándor Az ige című költeményét. /Irházi János: Rajtolt a kampány Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2008. június 18.

Június 17-én Aradon Jelen Ház nagytermében bemutatták Puskel Péter Nyakig a pácban /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című anekdotagyűjteményét. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője az utóbbi évek aradi könyvkiadási fellendülését említve, gratulált a szerző újabb könyvéhez. /Kiss Károly: Puskel Péter anekdotagyűjteménye. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

2008. október 2.

Gyökerek elnevezéssel történelmi és általános műveltségi vetélkedőt szerveztek az Aradi Magyar Napok keretében. A aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudásukat a Jelen Ház nagytermében. A vetélkedőt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: A XI. A nyerte a műveltségi vetélkedőt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2008. október 8.

Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak bekapcsolódott a száz éve született Teller Ede tiszteletére rendezett centenáriumi megemlékezésekbe. Áprilisban az iskola diákjai bemutatták a tudós életrajzát, munkásságát. Májusban a lengyel testvériskola küldöttsége megismerkedett az iskolában Teller Ede munkásságával. A Teller Ede-centenáriumi rendezvények záróakkordjára október 3-án volt Aradon a Jelen Ház nagytermében, ahol dr. Sükösd Csaba egyetemi docens tartott előadást. /Rogoz Marianna fizikatanár: Teller Edére emlékeztünk. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2008. november 11.

Aradon, a Jelen Házban is bemutatták Böszörményi Zoltán új regényét, Az éj puha testét /Ulpius Ház, Budapest/ amivel a budapesti olvasóközönség már megismerkedhetett. A Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonosa terjedelmes kötettel jelentkezett. Az immár hatkötetes szerzőt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Jámbor Gyula kérdezte az írói indíttatásról és az alkotás folyamatáról. /Pataky Lehel Zsolt: Bemutatták Böszörményi Zoltán új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2009. április 2.

Április 1-jén megtelt Aradon a Jelen Ház kávézója, ahol a Jelen Galéria vendégül látta az első alkalommal megrendezett Kölcsey-tárlatot. A Kölcsey Egyesület nemrég megválasztott új vezetősége úgy döntött: a hagyományos rendezvényeken kívül újabbakra is gondol, így kért fel aradi magyar képzőművészeket, hogy együtt állítsanak ki munkáikból. Brittich Erzsébet, Eisele-Szűcs Zoé, Kett Groza János, Laukó Katalin, Móré-Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Szép Zoltán és Takács Mihály két-két alkotása került a falakra. Mind a szervező Kölcsey Egyesület, mind a házigazda Jelen Galéria ezért arra kéri a most kimaradt művészeket, hogy a következő csoportos kiállításon legyenek jelen. A tárlatot házigazdaként Böszörményi Zoltán köszöntő szavai nyitották meg, majd Jankó András elnök ismertette a Kölcsey Egyesület terveit, amelyek nemcsak további tárlatokat, hanem zenei elképzeléseket is tartalmaznak. /Kiss Károly: Kölcsey-tárlat a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. július 4.

Július 3-án Aradon, a Jelen Ház kávézójában megnyílt a nagyszalontai Bagosi Imre Tibor fotóművész, grafikus kiállítása. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész méltatta a kiállított alkotásokat. Hevesi József, a kiállítást szervező Regionális Simonyi Társaság elnöke a társaság tevékenységéről és terveiről számolt be, a kiállító, Bagosi Imre Tibor pedig művészi hitvallást tett, amelynek lényege: a művészettel el kell ültetni valamit az emberekben. /Jámbor Gyula: Valamit elültetni az emberekben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. augusztus 7.

Aradon a Jelen Ház kávézójában működő Jelen Galériában megnyílt Reketes Zelma aradi képzőművész Előtérben a virágok című festménytárlata. A művészt és alkotásait Kett Groza János képzőművész és Puskel Péter újságíró mutatta be. Reketes Zelma Székelymuzsnán született, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–mechanika Karán végzett 1973-ban történt nyugdíjba vonulásáig matematikatanár volt. 2006-ban elvégezte az Aradi Művészeti Népiskolán a festészet szakot. /Kiss Károly: Virágok a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2009. október 1.

Először ülésezett a határon túl a Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégiuma Aradon, a Jelen Házban. Az ülésen részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Döntöttek a 2009 második félévi pályázati felhívásokról, a keretösszegekről. Gémesi Ferenc elmondta, amióta a Szülőföld Alap létrejött körülbelül háromezer pályázatot regisztráltak, s ebből 1400 Romániából érkezett. Az államtitkár megerősítette, hogy a 2010-es költségvetés-tervezetben nem csökkentették a határon túli magyarság támogatására szánt keretösszeget, az Alap jövőre is két milliárd forintból gazdálkodhat. Ismertette, melyek voltak a legnagyobb, pályázati úton elnyert összegek, kiemelve a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont finanszírozását, könyv- és lapkiadási támogatásokat stb. Rajnai Gábor a Kollégium elnöke nyilvánosságra hozta, hogy október 1-től indulnak a második félévi pályázatok, a rendelkezésre álló összeg erre a félévre 122 millió forint, a pályázatokat október 31-ig kell leadni. /Irházi János: Aradon ülésezett a Szülőföld Alap. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2009. október 7.

Érdekes kiállítás nyílt meg október 6-án Aradon a Jelen Házban: dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő (Magyarország) mutatta be nagyméretű színes pannókból álló kiállítást. A többnemzetűség laboratóriuma. A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és Bánátban elnevezésű kiállítást tavaly májusban mutatta be Brüsszelben, az Európai Parlamentben, 2008 végétől pedig egy sor magyarországi, romániai, délvidéki városban (többek között: Nagyvárad, Szabadka, Óbecse, Temesvár) nézhette meg a közönség, s további helyeken is bemutatják a közeljövőben. A kiállítás a régiónak (Dél-Alföld, Bácska, Bánát) több évszázados életét és nemzetiségi változásait mutatja be. A török hódoltság után időkben, az 1700-as évek elejétől 1920-ig ezeken a tájakon senki sem volt többségben, senki nem tudott olyan politikát folytatni, amivel hosszabb időn keresztül „ elnyomja” a többieket. A Habsburgok vezetésével megindult a betelepítés-betelepedés, aminek következtében a török kor után „kiürült” területen sokszínű lakosság alakult ki. 1920-ban jött egy törés, egy új helyzet, amely a homogenizációt helyezte előtérbe, ez a kommunista rendszerek bukásával is folytatódott. /Jámbor Gyula: Kiállítás a Jelen Házban. A többnemzetűség laboratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2009. december 17.

Zala György (Lendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) születésének 150. évfordulója alkalmából tavaly Zala-emlékévet tartottak, amely konferenciasorozatot foglalt magába Lendvától Aradig, de a híres szobrászművész szellemi hagyatékát ápolók nem szakították meg a kapcsolatot. A jövő évi tervek megbeszélésére Aradra látogatott a szülőváros, a most Szlovéniához tartozó Lendva képviseletében Horváth Ferenc, a lendvai magyar önkormányzat elnöke. Bognár Levente aradi alpolgármesterrel – a tavalyi emlékév egyik kezdeményezőjével – megkoszorúzták Zala György egyik legmonumentálisabb alkotását, az aradi 13 vértanúnak emléket állító Szabadság-szobrot. Horváth Ferenc látogatást tett a Jelen Házban, majd levetítették azt a dokumentumfilmet, amit a lendvai magyar tévéstúdió készített, és amelynek a címét Zala György hitvallása ihletett: Én hittel dolgozom. A szervezők megemlékeztek az idén nyáron váratlanul elhunyt Borbás Györgyről, a Zala Emlékbizottság titkáráról, a szobrászművész munkásságának nagy tudású ismerőjéről is. /Pataky Lehel Zsolt: Csendes főhajtás Zala György emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998