udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 111 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolcsey Ferenc Egyesulet (Arad)

2003. február 22.

Február 20-án Aradon, a Kölcsey-csütörtök alkalmával Zrínyi Miklósról tartott előadást Rudolf Ágnes tanárnő. Két hét múlva az érdeklődők Mikes Kelemenről hallhatnak, Piroska Katalin neves magyarországi irodalomtanár előadásában. /Benke Tímea: Zrínyi Miklósról a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2003. március 24.

Márc. 20-án Aradon, a Kölcsey Egyesületben Ujj János történelemtanár tartott előadást a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcról, majd elolvasásra ajánlotta Jókai Szeretve mind a vérpadig című regényét és Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját. /(benke): Rákócziról a Kölcsey Egyesületbe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2003. április 5.

Ápr. 9-én Aradon, a Tulipán könyvesboltban Pávai Gyula Aradi híres emberek című könyvét mutatják be. Az írások jó része az 1995-1999 között működő Kisharang c. evangélikus lapban jelent meg. A több mint ötven személyről megemlékező könyv nem a teljesség igényével íródott, hiszen még sok emlékezetes személyiség élt Aradon. A szerző nem feledkezett el arról, akitől az aradológiát tanulta, ezért a könyvet Ficzay Dénes emlékének ajánlotta. Az Aradi híres emberek bemutatását az arra legilletékesebb, éspedig Ujj János, a város múltjának avatott ismerője tartja. Az érdeklődőket várja a Kölcsey Egyesület. /A tizedik fecskés-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2003. április 7.

Ápr. 3-án Aradon, a Kölcsey Egyesület termében Dr. Brauch Magda tartott előadást a magyar felvilágosodásról. Beszélt a magyar jakobinus mozgalomról, Martinovits Ignác, Szentmarjai Ferenc, Sigray Jakab, Laczkovits, Hajnóczy mártírhaláláról, Batthyány János, Kazinczy Ferenc, Aranka György és Döbrentei Gábor szerepének jelentőségéről. Kitért az aradi vonatkozásokra is, a Réz Pál patikus által vezetett aradi jakobinus mozgalomra. /(benke): Nem félünk a farkastól... = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2003. április 19.

Ápr. 17-én Pávai Gyula tanár mutatta be Bessenyei György életét és műveit Aradon, a Kölcsey-csütörtök sorozatban. /(benke): Bessenyeiről a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

2003. május 14.

Ilyen se volt rég Aradon! Máj. 13-án két magyar könyvet mutattak be. A Tulipánban 17 órakor a Kölcsey Egyesület gondozásában, Pávai Gyula összeállításában napvilágot látott Lehetőség című, a Havi Szemle 1997-1999 között megjelent cikkeiből készült válogatást, 18 órakor pedig a Jelen Házban dr. Brauch Magda Nyugati Jelenben publikált nyelvművelő cikkeinek válogatását: Közös anyanyelvünkért. /Egy napon két könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

2003. május 27.

Az aradi magyar értelmiség eredményesen munkálkodik. A Kölcsey Egyesület Fecskés Könyvei, az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadványai, illetve az Irodalmi Jelen Könyvek között egyre több a helytörténeti vonatkozás. Ujj János ezen a területen hézagpótló munkát tett le az asztalra. Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében című munkája megrázó sorsfordulóinkról szól. A szerző feltérképezte Arad megye egykori és még létező emlékhelyeit és emlékműveit. Azokat is, amelyekre templomokban, temetőkben vagy akár az utcán járva is rábukkanunk, de azokat is, amelyekről csak a települések idős emberei tudnak. És persze azokat is, amelyeket a két világháború közötti években sorra eltüntettek vagy raktárak mélyére süllyesztettek, és nemzedékek sora sose hallott létezésükről. Lajstromozta a világháborúk elesettjeinek emlékét megidéző kereszteket, obeliszkeket is. Ez utóbbiakról ezen a vidéken egyetlen tudományos munka se jelent meg. /Puskel Péter: Könyv megrázó sorsfordulóinkról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. május 30.

Fennállásának 55. évfordulójáról emlékezett meg ünnepi összejövetelén a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/. Bokor Ella, a kör alapító tagja az indulást idézte fel, az első összejöveteleket. Regéczy Szabina Perle a kör életéről, tevékenységéről szólt, felvázolva a jelenlegi alkotók munkáját. Előadását Brittich Erzsébet, Fiegel Erzsébet, Kenyeres Pál, Ódry Mária, néhai G. Pataky András, Regéczi Szabina Perle, Szép Mária és Szűcs Éva verseivel illusztrálták. A jubileumi rendezvényen vendégül látták a Kőrösmente, az Olosz Lajos Irodalmi Kör és az aradi Kölcsey Egyesület képviselőit. /R. P.: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

2003. június 10.

Aradon a Kölcsey Egyesület támogatásával Lehetőség címmel antológiát adtak ki a Havi Szemle 1997 és 1999 között megjelent anyagaiból. Anyaországi segítséggel 1997-ben már megjelent az egyesület egy antológiája. A mostani kötet anyagát Pávai Gyula válogatta. A legtartalmasabb fejezete az antológiának az Emlékek, dokumentumok, illetve a Műhely, ahol többek között Ficzay Dénes, Hankó Karola, Ujj János, illetve dr. Brauch Magda, Ruzsa Ildikó, Szabóné Ferencz Irma és Pávai Gyula írásai kaptak helyet. /Puskel Péter: Havi Szemle Antológia 1997-1999. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2003. július 8.

A napokban ismét Aradon járt Dinyés László budapesti szobrászművész, aki aradi kiállítása után egy-egy Kossuth-domborművel ajándékozta meg az RMDSZ helyi szervezetét, illetve a Csiky Gergely Iskolacsoportot, a belvárosi református templom Kazinczy Lajos-emléktábláját kiegészítette az Aradon kivégzett honvéd ezredes bronzarcképével, s a Kölcsey Egyesület számára emlékplakettet készített. Dinyés most bronzplakettet és bronzdomborművet tervez a Szabadság-szobor újrafelállítására. A plakett érem alakú, előlapján a központi alakkal, a hátoldalon pedig a teljes szobor és az újraállítás dátuma. A dombormű, amelyet az elképzelések szerint a minorita templom előcsarnokában helyeznék el, azt a három aradi vértanút ábrázolja, akik kevésbé ismertek, és akik neve nem került fel se a vesztőhelyi obeliszkre, se a szoborra: Lenkey Jánosról, Ormay Auffenberg Norbertről és Hauck Alajosról van szó. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor új élete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2003. július 11.

Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2003. július 18.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Arad megyei szervezete nagyobb pénzösszeget pályázott meg a magyarországi Apáczai Közalapítványnál. A pályázatot - Számítógépek a szórványoktatásban - kimondottan 6 és 14 év közötti gyermekekkel foglalkozó intézmények számára írták ki. A megpályázható támogatásból hárommillió forintot ítéltek meg az aradiaknak. Ebből sikerült húsz számítógépet, húsz fénymásolót, húsz számítógépes programcsomagot és két szkennert vásárolniuk. Húsz intézmény - nem csak iskola - jut számítógéphez. Nagyiratos, Erdőhegy, Kisjenő esetében a plébániák, parókiák lesznek a gépek tulajdonosai. A kedvezményezettek között van a Kölcsey Egyesület, az EMKE, a pedagógusszövetség, nyilatkozta Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke, országos alelnöke. /Karácsonyi Zsolt: Számítógépek a magyar szórványnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2003. július 21.

Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2003. augusztus 25.

A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Norbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

2003. október 2.

Aradon az okt. 6-i rendezvények bevezető ünnepségeként, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és a Reform RMDSZ platform egykori tagjai szavalóversenyt rendeztek okt. 1-jén a Jelen Házban. Az "Arad a magyar Golgota" című versmondó versenyt többek között a Kölcsey Egyesület, a Communitas Alapítvány, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport, az Erdélyi Magyar Könyvklub és Bognár Levente alpolgármester támogatta, a 39 versenyzőt tizenöt tanár készítette fel. /(Sólya): Tehetséges diákok léptek a színpadra. Arad a magyar Golgota. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2003. október 2.

Okt. 1-jén Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Pávai Gyula első prózakötetét. Az aradi Kölcsey Egyesület elnöke már korábban is közölt rövidprózákat, több könyvet is jegyzett szerkesztőként, de első önálló prózakötete csak most látott napvilágot. A könyvesboltban Ruja Ildikó mutatta be a két kisregényt (Tanítóbácsi, Egy év az ötből). Pávai Gyula, aki nyugdíjba vonult már, de ma is aktív pedagógus, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy foglalkozni kell a Mezőséggel, hiszen ott is beindult az "elcsángósodási" folyamat. A két kisregénynek van folytatása is, a tervek szerint év végére megjelenik a következő könyv: Tanár néni címmel. /Karácsonyi Zsolt: Bemutatták Pávai Gyula első prózakötetét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2003. október 14.

Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2003. október 28.

Az Arad Megyei Könyvtár számos értékes könyvet őriz, közülük 22 a XV. század végéről származó ősnyomtatvány. A félmillió kötettel rendelkező intézményben 22 000 szerepel a nemzeti örökség részének tekintett önálló gyűjteményben. /A nemzeti örökséghez tartozó könyvek gyűjteményébe az 1800-ig megjelent nyomtatványok tartoznak./ Florin Didilescu igazgató elpanaszolta, hogy igen kevés információ maradt fenn a könyvtár kialakulásáról, az intézmény történetében lezajlott fontosabb eseményekről. Az 1800 előtti gyűjtemény több könyvtár anyagából állt össze, tartalmazza az Orczy-Vásárhelyi könyvtár, az aradi minoriták könyvtárának és a Kölcsey Egyesület könyvtárának jelentős részét is. Az 1800-ig megjelent könyvek felét francia nyelvű könyvek teszik ki, ezek a hajdani magyar nemesi könyvtárakból származnak. A XVIII. századi aradi magyar arisztokrácia ugyanis eredetiben olvasta a felvilágosodás korának legismertebb szerzőit. Az aradinál nagyobb XVIII. századi francia műveket tartalmazó gyűjtemény csak a marosvásárhelyi Teleki Tékában létezik. A gyűjteményhez tartozó magyar nyelvű könyvek és kéziratok legnagyobb része a XVIII. századból való (a könyvtárban levő legkorábbi magyar nyelvű szöveg 1680-ból származik), többségük vallásos témájú. A félmillió könyvet őrző könyvtárban négy év múlva már nem lesz hely az új könyveknek. Jövőre kezdik meg a régi (1800 előtt megjelent) könyvek restaurálását. Nemrég jelent meg a könyvtár strasbourgi kiadású könyveit bemutató kétnyelvű (román-francia) katalógusa. /Karácsonyi Zsolt: Jövőre beindul a könyvrestaurálás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2003. november 14.

Nov. 13-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Kölcsey Egyesület szervezésében sorra kerülő irodalomtörténeti előadássorozat, a Kölcsey-csütörtök keretében Ruja Ildikó magyartanárnő Berzsenyi Dániel költészetéről beszélt az érdeklődőknek. /Berzsenyi-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2003. november 18.

Aradon a Kölcsey Egyesület újraalakulása 14. évfordulójának megünneplésére készül. Az egyesület 1990. január 23-án kezdte meg újra működését, a Himnusz keletkezése évfordulójának napján. A Kölcsey Népfőiskola - amely több mint kilenc éve, a Kölcsey Egyesület keretén belül jött létre - tudománytörténeti, technikatörténeti, (jelenleg) irodalomtörténeti, és e három témából összeállított vegyes kurzusokkal várja az aradi magyarságot. A Kölcsey Egyesület tagjai az elmúlt héten a Csiky Gergely Iskolacsoportban hallgathatták Ruja Ildikó tanárnő előadását Berzsenyi Dánielről. /Benke Tímea: Sikerek és gondok a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2003. december 30.

Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2004. január 13.

Január 8-án megtartották Aradon a Kölcsey Egyesület idei első találkozóját, a Kölcsey-csütörtököt. Pávai Gyula tanár beszélt Vörösmarty költészetéről. A magyar irodalom tanfolyamra járók népfőiskolai végzettséget szereznek. /Benke Tímea: Kölcsey előadások 2004-ben is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. február 17.

Aradon február 12-én meghívott előadó, Rudolf Ágnes tanárnő tartott előadást a Kölcsey-csütörtökön Petőfi szerelmi költészetéről. A Kölcsey Társaság rendezésében a következő alkalommal Pávai Gyula tanár fog beszélni beszél Jósika Miklós és Eötvös József munkásságáról. /Benke Tímea: Petőfi szerelméről. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. február 24.

Elhunyt 91. évében a magyar irodalmi- és sajtóélet egyik nagy öregje, Kenyeres (1947-ig családi nevén Gutbrod) Pál. /sz. Arad, 1913. aug. 31./ Kenyeres Pál asztalosmunkásként kapcsolódott be a Magyar Népi Szövetség tevékenységébe, majd 1948-tól 1952-ig a Romániai Magyar Szó helyettes főszerkesztői tisztét töltötte be. Ezekben az években kapcsolódott be az újjászerveződő erdélyi magyar sajtóéletbe és irodalomba. Aradra hazatérése után nyugdíjazásáig a fogyasztási szövetkezetekben dolgozott, de gyakran publikált a helyi sajtóban, az Utunkban és a Művelődésben. Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagja, hosszú évekig elnöke, s a fiatal tehetséges tollforgatók szellemi atyja volt. A Kör két antológiájából az 1982 napvilágot látott Önarcképet szerkesztette. Az 1950-ben kiadott Ünnepi műszak és az Acélfal, valamint A győzedelmes esztendő című önálló kötetein kívül 1999-ben és 2000-ben az Aradi Kölcsey Egyesület a Magamat nyugtató és Kincskeresés címmel két verseskötetét is megjelentette. /Puskel Péter: In memoriam Kenyeres Pál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2004. február 24.

Elhunyt 91. évében a magyar irodalmi- és sajtóélet egyik nagy öregje, Kenyeres (1947-ig családi nevén Gutbrod) Pál. /sz. Arad, 1913. aug. 31./ Kenyeres Pál asztalosmunkásként kapcsolódott be a Magyar Népi Szövetség tevékenységébe, majd 1948-tól 1952-ig a Romániai Magyar Szó helyettes főszerkesztői tisztét töltötte be. Ezekben az években kapcsolódott be az újjászerveződő erdélyi magyar sajtóéletbe és irodalomba. Aradra hazatérése után nyugdíjazásáig a fogyasztási szövetkezetekben dolgozott, de gyakran publikált a helyi sajtóban, az Utunkban és a Művelődésben. Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagja, hosszú évekig elnöke, s a fiatal tehetséges tollforgatók szellemi atyja volt. A Kör két antológiájából az 1982 napvilágot látott Önarcképet szerkesztette. Az 1950-ben kiadott Ünnepi műszak és az Acélfal, valamint A győzedelmes esztendő című önálló kötetein kívül 1999-ben és 2000-ben az Aradi Kölcsey Egyesület a Magamat nyugtató és Kincskeresés címmel két verseskötetét is megjelentette. /Puskel Péter: In memoriam Kenyeres Pál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2004. március 2.

Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2004. április 16.

Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2004. április 21.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete ápr. 20-án a Jelen Házban Balassi Bálint-estet szervezett a “Tisztelt múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként. Dinnyés József magyarországi daltulajdonos után Ujj János aradi történelemtanár a törökkor 150 évét foglalta össze. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke a költő életéről beszélt. /(nagyálmos): Balassi-est a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2004. július 26.

Színes forgataggá változott a júl. 23-25-e közötti falunapokon a vendégszeretetéről híres, idén községgé vált Kisiratos. A kultúrotthonban képzőművészeti kiállítással nyitották meg a háromnapos eseményt. A civil szervezetek /Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Máltai Segélyszolgálat, Kölcsey Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Majlát Egyesület stb./ képviselői megbeszélést tartottak a szervezetek szerepéről a helyi közösségek alakításában. Kisiratos monográfiáját Ujj János történelemtanár mutatta be a szerző, Kovách Géza jelenlétében. Jövőre elkészül a kötet folytatása. Az újkori Kisiratos 1818-ban alakult meg. Volt olyan esztendő, amikor a helyi iskolában 520 diák tanult, ma 143-an vannak. Másnap falvédő kiállításra hívták az érdeklődőket. Almási Béla, a tájház létrehozója, a kiállítás szervezője megnyitotta a falvédő tárlatot. A település főutcáján zenekar kíséretében indultak el a népi táncosok. A Godó Mihály nevű cserkészcsapat tagjai bocsátották áruba munkáikat. Sikert ért el fellépő erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a békéscsabai Tabán és Kis Tabán, a kisiratosi Gyöngyvirág és a szentannai Bazsalikom táncegyüttes. A kisiratosi Menyecske tánc- és népdalcsoport új ruhában mutatkozott, s az utolsóként színre lépett Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesületének férfikórusa. A harmadik napon, vasárnap sportvetélkedők zajlottak. /Nagyálmos Ildikó: Falunap fáklyás felvonulással. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2004. november 11.

Ujj János Aradi irodalmi lapok című kötete megcáfolja azt a hiedelmet, hogy Aradon nem volt irodalmi élet. A városban a XIX. század végén és a XX. század első felében induló irodalmi próbálkozások többsége rendre megbukott. Csupán egy-két folyóirat ért meg több évfolyamot, közöttük a 22 éven át folyamatosan megjelenő Vasárnap kivételnek tekinthető. Tiszavirág-életű volt Franyó Zoltán próbálkozása a Geniusokkal, Szántó György irodalomtörténeti jelentőségű, mégis zátonyra futó Periszkopja. Ujj János tanulmánykötetbe szerkesztette erre vonatkozó kutatásait. Az olvasó csak “egy cseppet kap a tengerből”, jegyezte meg a szerző, a város 170 éves sajtómúltjának gazdagságára és árnyaltságára utalva. A könyv másik érdeme a Kölcsey Egyesület gondozásában megjelentetett Havi Szemle teljes repertóriumának összeállítása. Hasznos kézikönyv Ujj Jánosnak az Alma Mater kiadásában megjelentetett könyve. /Puskel Péter: Magvas tanulmány az aradi irodalmi lapokról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998