udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kornyezetvedelmi Miniszterium/Kornyzetvedelmi es Vizgazdalkodasi/Fenntarthato Fejlõdesi Miniszterium/ (Romania)

2007. október 17.

A Gyilkostó üdülőtelep fejlesztésére egy 2,16 millió eurós projekt 85 százalékát, 1,81 millió eurót a Környezetvédelmi Minisztérium adja. A szerződést október 16-án vette át Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől Pap József gyergyószentmiklósi polgármester. „Itt az ideje, hogy ötven év hanyatlás után végre fejlődésnek induljon a település” – mondta. Ezzel végre fejlődni fog a turizmus Gyergyószentmiklóson. A Maros megyei Erdőszentgyörgy, Makfalva, Mezőbánd, Nyárádtő és Ratosnya települések is támogatásban részesülnek ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztésre, illetve -kiépítésre. Székelykeresztúr és Lövéte is támogatásban részesül. /B. M., P. K. : Kormánytámogatások Erdély számára= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2007. november 15.

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2007. december 15.

Aradon december 14-én kezdődött az eTransilvania Egyesület által szervezett Inno2007 Fejlesztési Konferencia. A Nagy Zsolt korábbi informatikai miniszter által elnökölt egyesület célja, hogy “a magyarság kulturális és történelmi hagyományainak figyelembe vételével segítse az erdélyi modernizációs folyamatot”. Ebben fontos partnerre találtak a magyar gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi minisztériumban is, ahonnan komoly pénzösszegeket kaptak a vidéki eTransylvania pontok kialakítására, fejlesztésére. Jelenleg 16 megye 160 településén van közösségi internet-hozzáférés, ezek kihasználtsága eléri a napi 10-12 órát. Az egyesület azonban most továbblépett, és úgynevezett Zöld Program keretében az eTransylvania Pontokat környezetvédelmi szolgáltatásokba is bevonja. Kovács Kálmán magyarországi környezetvédelmi államtitkár elmondta: “minden hasonló elképzelés kulcsa, hogy az érdekek találkozzanak”, és szerencsére a romániai és magyarországi érdekek ebben sikeresen találkoztak. Szerinte, ha sikerül a Kárpát-medencében informatika-kapcsolatot teremteni a települések között, akkor ez hozzájárulhat a modernizációs folyamathoz, a közös gazdasági érdekek megtalálásához. Somodi Zoltán, a román távközlési minisztérium államtitkára jelezte, a konferencián megvitatják, mit tehetnek a már létrehozott infrastruktúrával. /(irházi): ErdélyInno 2007. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2008. február 7.

A Verespatakon beruházni kívánó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Korodi Attila környezetvédelmi minisztert és Silviu Stoica államtitkárt beperelte, mert a minisztérium nemrég felfüggesztette a beruházási terv engedélyeztetési folyamatát. Korodi Attila meghurcoltatásnak érzi az ellene indított pert. A RMGC azt állította: azért vannak magyarok a kormányban, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától, majd Nagy-Magyarország az aranyat kibányássza Verespatakon. A minisztérium tavaly szeptember 13-án függesztette fel meghatározatlan időre az engedélyeztetési eljárást. /Korodit perelik Verespatakért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2008. február 15.

A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2008. március 20.

Romániában a Környezetvédelmi Minisztérium helyesen alkalmazta a törvényt a verespataki bányaberuházás esetében, amikor 2007. szeptember 13-án döntött afelől, hogy nem hívják össze az engedélyeztetési folyamattal foglalkozó technikai elemző bizottságot, amíg nem oldódnak meg a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) urbanisztikai engedélyével kapcsolatos gondok. Az RMGC ez ügyben megkérdőjelezte a Korodi Attila tárcavezető kézjegyével ellátott dokumentumot. Az Alkotmánybíróság a kifogást február 26-án hozott döntésében elutasította. /Alkotmánybírósági döntés Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2008. március 29.

A verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cég második településrendezési engedélyét is jogerősen érvénytelenítette a kolozsvári bíróság. A román környezetvédelmi minisztériumnál most elölről kell kezdenie a terv engedélyeztetési folyamatát. /Újabb bírósági nem Verespatakra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2008. április 30.

A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre április 21–22. között megrendezte a már hagyományossá vált bukaresti parlamentlátogatást. A parlamentben Markó Béla, az RMDSZ elnöke elbeszélgetett velük. A Környezetvédelmi Minisztériumban Korodi Attila minisztert Dósa Szilárd tanácsos helyettesítette. /Jurátus kiruccanás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2008. május 6.

A szenátus elsöprő többséggel jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely régészeti és természeti védett területnek nyilvánítja Verespatakot. A végső döntés a képviselőház feladata. Ez mindenképpen újabb védőpajzsnak számít Verespataknak, miután a környezetvédelmi tárca nyomására a kormány tavaly megtiltotta a ciánalapú nemesfém-kitermelést. /Újabb pajzs Verespataknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2008. augusztus 1.

A hatóságok igyekeznek eltakarni, meghazudtolni azokat a környezeti katasztrófákat, amelyekért ők a felelősek, amelyek forrását már évek óta fel kellett volna számolni. Szomorú, hogy nincs kivétel román és magyar nemzetiségű tisztségviselő között, egyformán csúsztat és szépíti a dolgokat mindkettő. A Borsabányán július 26-án bekövetkezett gátszakadás nyomán hatalmas mennyiségű zagy zúdult a Colbul II derítőből, az alatta elhelyezett Colbul I-be. Csak a csoda mentette meg a gátat az átszakadástól és a Visót meg a Tiszát egy újabb hatalmas méretű élővilág-haláltól. A hatóságok az érintett Ukrajna és Magyarország illetékes hatóságainak őszinte tájékoztatása helyett – erre nemzetközi egyezmények kötelezik őket – az egész balesetet letagadták. Kivétel volt Mircea Man, Máramaros megye tanácselnöke, aki őszintén elmondta a sajtónak: Máramaros megyében számtalan hasonló állapotban lévő derítő létezik, amelyek a veszélyt jelentenek a környezetre. Szerinte ezeket mielőbb fel kellene számolni. Lucia Ana Varga, a környezetvédelmi tárca államtitkára és Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektus továbbra is azt állította: nem történt szennyezés, minimális szintű a baj. Az RMDSZ-es prefektus asszony felhívta a megye hivatalosságainak a figyelmét: ne fecsegjenek, „még nemzetközi botrány és per lehet az ügyből”. A borsabányai ügyről már tud a közvélemény. Azonban a július 16-án az Aranyoson végbement, jelentős halpusztulással együtt járó katasztrófáról sem a környezetvédelmi tárca, sem a vízügyi hatóságok nem szóltak. A balesetről tájékoztatni kellett volna Magyarországot. Korodi Attila miniszter magatartása Európában elfogadhatatlan. Ezekről a környezeti balesetekről legalább utólag tájékoztatást kell adni. Az RMDSZ-nek pedig – kormánytényezőként – komoly figyelmeztetésben kell részesítenie tisztségviselőit. /Tibori Szabó Zoltán: Folyik a zagy – és a hazudozás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 15.

Környezetvédelmi engedély nélkül termel ki andezitet több vállalkozás a Hargita megyei Székelyszelterszen, a borvizes turistaparadicsomban. Az üdülőben tábla hirdeti ugyan, hogy tilos a kőfejtés, de az andezittel tömött kamionok a valamikor pisztrángot is látott patakon át szállítják a sziklát. Székelyszeltersz menedékházát a Szent Gellért Alapítvány működteti. Többen panaszt tettek a Környezetvédelmi Hivatalnál, a minisztériumnál, de eredmény nélkül. Egy idős házaspár kérte, ne említsék a nevünket. Megfenyegették őket: ha nem akarják, hogy leégessék a házunkat, akkor hagyják, hogy vigyék a követ. Az egyik cég, a Rapid Kft. tulajdonosa, Orbán Lőrinc azt állította, cége nagyon kevés követ termel ki, és nem a patakon át szállítja az anyagot. Fazakas András, az Andezit Kft. igazgatója ugyanezt mondja: nem az ő cége hordja a patakon át a követ, és ki van zárva minden környezetszennyezés. Egyed József, a Transland vezetője bevallotta, hogy a patakon át is szállítanak követ, de csak szekérrel. Lázár Zoltán lövétei polgármester is azon a véleményen van, hogy a lakók rosszindulatúak. Bernát Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezési osztályának vezetője elmondta: a három cég közül csupán a Transland kapott engedélyt. /Barabás Márti: Szeltersz: kő kövön nem marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2008. szeptember 6.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrég összesen 2500 környezetbarát szatyrot osztott szét a járókelők között a Bukarestben. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett minisztérium javaslatára a kormány úgy döntött: 2009. január 1-jétől darabonként 20 bani értékű illetéket számol fel azokért a kisméretű reklámzacskókért, amelyeket a pénztáraknál ingyen osztogatnak a vásárlóknak, s amelyek nem környezetbarát anyagból készülnek. Az új illetéket ökodíjnak fogják nevezni. /Ördög I. Béla: Búcsú az ingyenes és környezetszennyező műanyag szatyroktól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2008. október 1.

Egységes álláspont várható az október 21-én Budapesten sorra kerülő román–magyar kormányülésen. „Nem lesznek kritikus kérdések a közös kormányülésen” – ígérte Korodi Attila román környezetvédelmi miniszter annak a román-magyar vegyes bizottsági ülésnek a végén, amelyet három napig tartottak a két ország környezetvédelmi tárcájának munkatársai Romániában. /Mihály László: Közös zöld bólogatás. Egységes álláspont várható a román–magyar kormányülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. december 29.

Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él. Az új ortodox templom a főtéren, Bocskai István szobrának közelében épülne fel. „Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Maicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Elmondta, hogy először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Korábban Nyárádszereda önkormányzata háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szorgalmazza a templom felépítését. /Máthé Éva: Száz hívő, három templom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2009. január 23.

Az RMDSZ alprefektusát, Szakál András Zsoltot felmentették tisztségéből és kinevezték a Köztisztviselők Országos Hatósága élére. Szakál a szintén RMDSZ-es Birtalan Józsefet váltja az intézmény élén. Emil Boc kormányfő ugyanakkor Péter Pált nevezte ki személyi titkárának a Miniszterelnöki Hivatalba. A miniszterelnök ugyanakkor menesztette tisztségéből Péter Zsuzsana igazságügyi államtitkárt, valamint Imre Istvánt, a Kis és Középvállalatok Minisztériumának államtitkárát. A tisztségéből eltávolított tisztségviselők között van Niculescu Toni a külügyminisztérium, valamint Demeter Attila, a Környezetvédelmi minisztérium államtitkára is. /Szakál Árpád váltja Birtalan Józsefet a köztisztviselők hatósága élén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2009. február 2.

Tízszer nagyobb adóssága van a regionális fejlesztési és lakásügyi minisztériumnak, mint a tavalyi év elején – nyilatkozta Vasile Blaga tárcavezető. Szerinte elődje, Borbély László törleszthette volna az adósságot, „ha a kormány becstelen módon nem értékelte volna túl ötmilliárd lejjel az államháztartás bevételeit, hogy 600 millió lejjel tömhessék meg a politikai klientúra zsebeit”. Az új miniszter azt is nehezményezte, hogy a minisztérium egyetlen eurót sem hívott le 2008-ban a csatlakozás utáni uniós alapokból a Regionális Operatív Program (POR) befektetési projektjeire. Borbély László képviselő, volt lakásügyi miniszter elmondta, nem csodálkozik Blaga kijelentésein, hiszen „minden új miniszter bizonyítani szeretne, és próbál ujjal mutogatni arra, akitől átvette a stafétabotot”. „Szó sincs arról, hogy a minisztérium adósságot halmozott volna fel, csupán a decemberi számlák kifizetésének elmaradásáról van szó. Ezek kifizetése azért maradt el, mert a kormány az országos büdzsé elkészítése miatt csupán január végén adott pénzt a tárcának, így most kell törleszteni az elmaradást” – nyilatkozta Borbély. Az uniós alapok lehívásának elmaradására reagálva, a volt miniszter kijelentette: „Én elmondtam már nagyon sokszor, a 2008-as év a szerződések éve volt, 2009 pedig a lehívások éve, ez minden országban így van. Ezen a téren három minisztérium áll a legjobban, a környezetvédelmi, a munkaügyi és a fejlesztési minisztérium”. /O. M. : Adósságot hagyott hátra miniszterként Borbély László? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. március 28.

Fel kell bontani a Hargita megyei tanáccsal és az ottani önkormányzatokkal az integrált hulladékgazdálkodási terv életbe léptetésére kötött társulási szerződést, és mielőbb létre kell hozni csupán a háromszéki közigazgatási egységek közötti egyesületet ― derült ki a polgármesterekkel, környezetvédelmi szakemberekkel tartott ülésen Sepsiszentgyörgyön, a megyeházán. Mivel Hargita megyében nem sikerült telephelyet találni az ökologikus hulladéktározónak, s Háromszéken ezt már tavaly megoldották, a környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy Kovászna megye egyedül valósítsa meg a tervet. /Szekeres Attila: Lehagytuk Hargita megyét (Hulladékgazdálkodás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

2009. április 11.

Folytatódik a verespataki aranybánya-beruházás engedélyeztetési procedúrája – jelentette be Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter. A miniszter hozzátette: nincs tudomása arról, hogy elődje Korodi Attila felfüggesztette volna korábban az engedélyezési eljárást, ugyanis erről semmilyen hivatalos iratot nem talált a minisztériumban. Korodi 2007 szeptemberében jelentette be, hogy felfüggeszti ezt a folyamatot. /-or-: Nem meglepő verespataki fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2009. április 16.

A bürokrácia csökkentése érdekében a román kormány az adó- és illetékrendszer egyszerűsítéséről döntött, így első lépésben 179 illetéket és tarifát szüntet meg. Példaként említette, hogy a legtöbb illetékkel rendelkező környezetvédelmi minisztériumnál 102 közül csak 42 illeték marad érvényben. Szintén a bürokrácia csökkentése és a költségek csökkentése miatt tervezi a bukaresti kabinet egyes ügynökségek felszámolását, mások összevonását. /Egyszerűsítik az adó- és illetékrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2009. április 20.

Románia megvalósítja Verespatakon az aranybánya-beruházási tervet, hiszen már 350 millió eurót költött rá – jelentette ki Catalin Hosu, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kommunikációért felelős regionális menedzsere. Nicolae Nemirschi új környezetvédelmi miniszter április 10-én kijelentette: az engedélyeztetési folyamat folytatódik, hiszen azt a szaktárca soha nem függesztette fel. A tárcavezető azzal indokolta ezt a kijelentését, hogy az által a vezetett minisztériumban nem talált hivatalos iratot, amely a folyamat felfüggesztéséről rendelkezne. /Megvalósítják a verespataki bányatervet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2009. június 3.

Újabb tüntetést szervez az RMDSZ, június 3-án, Marosvásárhelyen tiltakoznak a magyar területi intézményvezetők leváltása ellen. Május 22-én Csíkszeredában tartottak hasonló megmozdulást, több mint 15 ezren követelték a megyei hivatalok, ügynökségek magyar nemzetiségű vezetőinek tisztségükbe való visszahelyezését. A leváltási hullám elleni tiltakozásul az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Kolozs megyében hat magyar területi intézményvezető volt, közülük csupán Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tarthatta meg vezető tisztségét. Nagy Imre, az állategészségügyi igazgatóság volt aligazgatójának menesztését követően az élelmiszerbiztonsági részleg vezetését ajánlották fel neki. A környezetvédelmi minisztérium helyi intézménye jelenleg vezető nélkül működik, vezetőjét Darabos József Attilát ugyanis menesztették. Lőrinczi Zoltán szaktanácsadóként dolgozik tovább a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vidékfejlesztési részlegén. Lőrinczi korábban az intézmény aligazgatója volt. Vákár István a Mezőgazdasági és Halászati Kifizetési Ügynökség volt aligazgatója elmondta: leváltása után szaktanácsadóként az ügynökségnél maradt. Különös helyzetben van Csoma Botond, az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója. Azért nem váltották le, mert az általa vezetett intézmény felszámolás, illetve átalakítás előtt áll. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megőrizte tisztségét, továbbra is a befektetésekkel foglalkozik. /N. H. -D. : Intézményvezetők leváltása ellen tüntetnek ma Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2009. július 6.

Pert vesztett a Verespatakon aranybányát nyitni tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), mivel elutasították alapfokon azt a keresetét, amely szerint a vállalat kártérítést követelt a Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által irányított szaktárca vezetőségétől a bányaprojekt engedélyeztetésének felfüggesztése miatt. /Korodi nyert az RMGC ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2009. július 21.

A környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetésének számára Verespatak igen kényelmetlen téma, viszont Traian Basescu helyszínen tett látogatása során elhangzott nyilatkozata kissé megijesztett, jelentette ki Korodi Attila volt miniszter. Basescu államfő megpróbált képletesen kiállni „az ügy” mellett, verespataki aranykitermelés terve mellett. Az Európai Parlament és annak környezetvédelmi bizottsága elzárkózott attól, hogy Verespatak-ügyben véleményt mondjon. Traian Basescu elnök 2003-ban még nyíltan támogatta a beruházást, a 2004-es választások előtt és után árnyalta álláspontját. /Lokodi Imre: „Verespatak kínos a kormánynak”. Beszélgetés Korodi Attila parlamenti képviselővel, volt környezetvédelmi miniszterrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2009. október 22.

Az országos útügytől a környezetvédelmi minisztériumig és Elena Udrea miniszterig ért a híre a Hargita és Neamt megyék közti határvitának. Borboly Csaba megyei tanácselnök, Egyed Árpád főjegyző és Fülöp Otília főépítész Elena Udrea minisztert és a Hargita megyei prefektúrát értesítették, hogy a Neamt megyeiek által jogtalanul emelt építmények lebontására, a törvényes állapot visszaállítására nem került sor. /Balázs Katalin: Minisztériumig jutott a Hargita–Neamt-ügy. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2009. november 2.

A múlt héten lezajlott parlamenti meghallgatások alkalmával a honatyák több miniszterjelöltet is megkérdeztek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontjáról. Sulfina Barbu (D-LP), akit a környezetvédelmi tárca élére javasoltak, kijelentette: a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány nem bizonyítja a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását. A szakbizottságtól negatív véleményezést kapott Barbu. Negatív véleményezést kapott Theodor Paleologu is, aki szerint a verespataki bányaprojekt kérdését a teljes kormánynak és a parlamentnek együttesen kell eldöntenie. Traian Basescu államfő szerint, ha a bányaterv megvalósul, meg kell menteni a térség régészeti leleteit és kulturális örökségét. /Kampánytémává vált Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2009. december 18.

Az RMDSZ folyamatosan konzultált a demokrata-liberálisokkal a koalíciós szerződésről, a kormányprogramról, a minisztériumok számáról és a tárcák elosztásáról. „Kelemen Hunor is lehet miniszter, ehhez azonban a szabályzat értelmében le kell mondani az ügyvezető elnöki tisztségről” – mondta Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető. Korodi Attila képviselő kijelentette, ha úgy adódik, elvállalná a környezetvédelmi tárcát. Korodi korábban a Tariceanu-kormány környezetvédelmi minisztere volt. /Cseke Péter Tamás, Moldován Árpád Zsolt: MegBocrosodott az ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2009. december 18.

December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2009. december 30.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elküldte Magyarország hivatalos álláspontját Romániának a Felső-Csertés mellé tervezett bányaberuházás előzetes vizsgálatával kapcsolatban. A román környezetvédelmi minisztérium májusban küldött értesítést arról, hogy megkezdődött a Hunyad megyében található Felső-Csertés település közelében az arany- és ezüstbányászati tevékenység folytatásához kapcsolódó környezeti vizsgálat. Magyarország a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kapcsolódott be a nemzetközi eljárásba. Magyarország felhívta a román fél figyelmét, hogy elemezzék az alkalmazni kívánt technológiai megoldásokat, és nemzetközi tapasztalatokkal, referenciákkal alátámasztva igazolják, hogy miért az adott technológiát választották. Emellett dolgozzanak ki a cianidkezeléssel kapcsolatos tervet, részletesen elemezzék a cianidmentesítés módját. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Bányaberuházás: magyar támpontok Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998