udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 254 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-254
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozoktatasi es Mûvelõdesi Miniszterium (Magyarorszag)

1994. július 16.

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1994. július 16.

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1994. szeptember 19.

A Magyarok Világszövetsége új főtitkárának Bakos Istvánt választották, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a tudományos ügyek főosztályvezetője. /Magyar Nemzet, szept. 19./

1994. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1994. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1994. október 7.

Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

1994. október 29.

Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./

1994. november 16.

A Bolyai Társaság vezetői /elnöke, dr. Balázs Sándor és alelnöke, dr. Faragó József/ Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelükben segítséget kérnek a következőkben: diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény, a Magyarországon tanuló erdélyi diákok ösztöndíja és egyéb juttatási rendszere ne legyen alacsonyabb a többiekhez mérten, továbbá a Márton Áron Kollégium helyett a többi hallgatóval együtt lakhassanak a szakkollégiumokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1994. december 20.

Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1994. december 20.

Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1995. január 23.

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban januártól önálló főosztály lett a Határon Túli Magyarok Főosztálya, vezetője, Egyed Albert elmondta, hogy csökkentik a határon túli magyar ösztöndíjasok számát. A Határon Túli Magyar Ösztöndíjtanácsnak az 1995/96-os tanévre 177 millió Ft áll rendelkezésére, annyi, mint az előző évben, azonban az infláció miatt ez kevesebbet ér. Vanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, az Ösztöndíjtanács soros elnöke elmondta, hogy Erdélyből mindössze húsz ösztöndíjat kérnek, Vajdaságból nyolcvanat, Felvidékről hetvenet, Kárpátaljáról harmincötöt. /Magyar Nemzet, jan. 24./

1995. február 18.

A magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium idén is jelentős összeget fordít a határon túli magyar könyvkiadás támogatására. Romániai viszonylatban 1994-ben 101 munka megjelenését segítette. 1994-ben a romániai magyar könyvkiadás az összeg 43 százalékát kapta. A támogatás jelentőségéről, az elbírálás kritériumairól Dávid Gyula, a bizottság elnöke beszélt: az eredeti, a magyarság múltjával, történetével kapcsolatos munkákat részesítjük előnyben. Ezek a támogatások csak a ráfizetést fedezik. - A könyvpiac ziláltsága megnehezíti a munkát. A könyvtermelő és az olvasó közötti kapcsolat rendezetlen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1995. március 11.

Fogytán a pénze a magyar kultuszminisztériumnak, és egyre kevesebb pénz jut az erdélyi magyar oktatási vagy kulturális szervezeteknek is - nagyjából ez az összkép alakult ki azon a találkozón, amelyet Kolozsváron szerveztek a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a hazai civil szervezetek képviselői között. Egyed Albert, a tárca Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője és munkatársai olyan minisztériumnak a képét hozták magukkal, amely történetének legnagyobb átalakulásán megy át, s ezért nem tud érdemben foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel. Egyed Albert elmondta, kormányát aggasztja, hogy mennyi pénz ment öt éven át a határon túlra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és annak csíkszeredai részlege szakmai biztosítékok felmutatásáig több támogatást nem kap, tovább finanszírozzák az egész Kárpát-medencére kiterjedő Bolyai Nyári Akadémia nevű tanár-továbbképzést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1995. március 11.

Fogytán a pénze a magyar kultuszminisztériumnak, és egyre kevesebb pénz jut az erdélyi magyar oktatási vagy kulturális szervezeteknek is - nagyjából ez az összkép alakult ki azon a találkozón, amelyet Kolozsváron szerveztek a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a hazai civil szervezetek képviselői között. Egyed Albert, a tárca Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője és munkatársai olyan minisztériumnak a képét hozták magukkal, amely történetének legnagyobb átalakulásán megy át, s ezért nem tud érdemben foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel. Egyed Albert elmondta, kormányát aggasztja, hogy mennyi pénz ment öt éven át a határon túlra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és annak csíkszeredai részlege szakmai biztosítékok felmutatásáig több támogatást nem kap, tovább finanszírozzák az egész Kárpát-medencére kiterjedő Bolyai Nyári Akadémia nevű tanár-továbbképzést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1995. április 7.

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Egyed Albert vezette határon túli magyarok főosztályának elődje, az etnikai és nemzetiségi főosztály hozta létre a határon túli magyarok ösztöndíjtanácsát, melyben részt vesznek a kinti magyar szakmai szervezetek. A költségvetésből 1992 óta különítenek el erre a célra egy összeget, 1994-ben ez 167 millió forint volt, 1995-ben ennyi. Az idei tanév első félévében teljes képzésben 1656 határon túli magyar diák tanul Magyarországon /Romániából 595, Jugoszláviából 474, Ukrajnából 240, Szlovákiából 218, Szlovéniából 5, Horvátországból 10, Kazahsztánból 3, Ausztriából, Litvániából és egy ujgur diák Kínából/ és 108 olyan egyetemista és főiskolás, akikről a minisztériumban nem tudják, milyen állampolgár, mert a nyilvántartás hiányos. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány szintén ad ösztöndíjat, idén 108 főnek. /Magyar Nemzet, ápr. 7./

1995. május 20.

Ülésezett az országos kuratórium, hogy a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium által immár ötödik éve biztosított, határon túli magyar könyvkiadás támogatását szolgáló pályázatokról első fokon javaslatot tegyen, a döntést a minisztériumi kuratórium hozza meg. Összesen 214 pályázat érkezett, ebből válogatott és értékelt az országos kuratórium, a Romániai Magyar Könyvtanács. A költségvetés csökkentette a támogatási összeget, a beérkezett pályaművek igényei az összegnek mintegy tízszeresét tették ki. Elkülönítettek egy összeget az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár VIII. kötetére. A beszámoló felsorolja a támogatásra javasolt műveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./

1995. július 7.

Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter júl. 7-én levélben fordult román kollégájához, Liviu Maiorhoz, kifejezve aggodalmát az elfogadott tanügyi törvény miatt, arra kérte Maiort, hogy lépjen közbe a kialakult helyzet megváltoztatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Magyar Nemzet, júl. 8./

1995. július 26.

Megjelent a Román-magyar vállalkozói kisszótár - Mic dictionar roman-maghiar pentru intreprinzatori /Kriterion-Kossuth Kiadó/ címmel Réz Miklós összeállításában, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1995. július 26.

Megjelent a Román-magyar vállalkozói kisszótár - Mic dictionar roman-maghiar pentru intreprinzatori /Kriterion-Kossuth Kiadó/ címmel Réz Miklós összeállításában, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1995. augusztus 2.

A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./

1995. augusztus 2.

A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./

1995. augusztus 14.

Hatodszor érkeztek határon túliak az aug. 14-én megnyílt debreceni Ady Endre Akadémiára. A kétszáz hallgató fele erdélyi, de jöttek a többi szomszédos országból is. Az Ady Akadémia a legnagyobb magyarországi továbbképző kurzus a határon túli értelmiségiek részére. A megnyitón Orosz István, az Ady Akadémia elnöke a tanfolyam céljáról elmondta: az ellen igyekeznek tenni, hogy a szomszédos országokban a magyarság a csángók sorsára jusson. Csoóri Sándor kifejtette, hogy egyes többségi nemzetek el akarják venni a magyar kisebbség nyelvét, kultúráját, az önazonosságát. A magyarságot tudatában, lelkében meg kell erősíteni, hogy nagyobb esélye legyen a fennmaradáshoz. A nyári egyetem 5 milliós költségéhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium csupán 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit különböző támogatók adták. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1995. augusztus 14.

Hatodszor érkeztek határon túliak az aug. 14-én megnyílt debreceni Ady Endre Akadémiára. A kétszáz hallgató fele erdélyi, de jöttek a többi szomszédos országból is. Az Ady Akadémia a legnagyobb magyarországi továbbképző kurzus a határon túli értelmiségiek részére. A megnyitón Orosz István, az Ady Akadémia elnöke a tanfolyam céljáról elmondta: az ellen igyekeznek tenni, hogy a szomszédos országokban a magyarság a csángók sorsára jusson. Csoóri Sándor kifejtette, hogy egyes többségi nemzetek el akarják venni a magyar kisebbség nyelvét, kultúráját, az önazonosságát. A magyarságot tudatában, lelkében meg kell erősíteni, hogy nagyobb esélye legyen a fennmaradáshoz. A nyári egyetem 5 milliós költségéhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium csupán 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit különböző támogatók adták. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1995. szeptember 2.

A Literátor Könyvkiadó (Nagyvárad) 1993 elején alakult meg, első kötetük Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák című műve volt, majd Implon Irén Váradi tollrajzok című, publicisztikai írásokat tartalmazó kötete volt, adott tájékoztatást Fábián Imre, a kiadó vezetője, mindenese. A megjelentetett munkák nagy része váradi vagy bihari vonatkozású. Eddig 21 könyvet jelentettek meg 1500 és 3000 közötti példányszámban. A legnagyobb segítséget a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt évenként pályázat jelentette, 1993-ban négy, 1994-ben három kötetet tudtak kiadni a pályázat elnyerésével. Sajnos, a minisztériumnak e célra szánt összege évről évre csökken. A Literátor Kiadónak pénzügyi gondjai vannak. A pénzügyi ellenőrök a támogatást és a raktáron levő készletet nyereségnek vették, ezután adót róttak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./

1995. szeptember 18.

A Közoktatás /Bukarest/ július-augusztusi összevont száma az elmúlt tanév eredményeit, gondjait összegezi. Ez a szám csak most jelent meg. A folyóirat közli a román és magyar oktatási miniszter által aláírt megállapodás szövegét, a két ország közötti 1995-97 közötti együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1995. október 7.

Okt. 7-én Csíkszeredában kibővített ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Meghívottként jelen volt Berki Anna, a magyar Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának helyettes vezetője és dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója. Kiértékelték az 1995. évi Bolyai Nyári Akadémiát és a következő év programját körvonalazták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./

1995. október 26.

Okt. 26-án magyar-román szakértői tárgyalások kezdődtek Budapesten, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok oktatási helyzetéről. Radó Péter minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője elmondta, hogy a munkacsoportot a magyar és román kormányfő varsói megállapodása alapján hozták létre. A tanácskozást követően a felek írásban is tájékoztatják egymást az adott témákról és a tárgyalást folytatják novemberben. Emil Pop, román oktatási minisztériumi főosztályvezető, a román delegáció vezetője elmondta, hogy miután "Romániában a kisebbségi oktatás igen fejlett", a magyarországi kisebbségi oktatás rendszerét szeretnék megismerni. A magyar fél a kormányzattól független szakértők hiányát tette szóvá, azzal együtt, hogy a román delegációban két magyar nemzetiségű személy /egy minisztériumi osztályvezető és egy tanfelügyelő/ helyet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./ Magyar részről szóvá tették, hogy a román delegációban nem kaptak helyet a romániai magyar oktatás szakértői. /Népszabadság, okt. 27./

1995. december 18.

A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-254




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998