udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozponti Valasztasi Bizottsag/Iroda /BEC/

2009. január 20.

A Központi Választási Irodának (BEC) kell rendelkeznie a Maros megyének jutó nyolcadik képviselői mandátumról – derül ki a bíróság által a hozott ítéletből, amelyet Benedek Imre BEC ellen indított perében hozott. Az időközben az RMDSZ-ből kizárt marosvásárhelyi orvosprofesszor megítélésében a bírósági döntés indokolásából kiderül, igaza volt. Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője azonban nem érti, egy nem létező entitás, mint a parlamenti választások végleges eredményeinek közzététele után feloszlott BEC, miként tudna jogorvoslatot szerezni Benedeknek. Benedek Imre szerint a Központi Választási Irodán múlik, hogy képviselői mandátumhoz jut-e vagy sem. A bukaresti táblabíróság írásban megindokolta a december 19-én hozott döntését, amely szerint visszavonta a 43-as számú választási kerületben megméretkezett Kötő József képviselői mandátumát, azt azonban nem ítélte oda senkinek. Kötő József tanácstalannak mutatkozott az indoklás hallatán. “Én nem fellebbezhetem meg a döntést, úgy tudom ez az RMDSZ dolga lenne” – fejtette ki. Benedek Imre nyílt levélben reagált az elmúlt hetekben ellene felhozott vádakra. Reméli, hogy azok, akik ellene próbálták hangolni az RMDSZ tagságát, most belátják tévedésüket, és visszavonják rágalmaikat. Benedek a leginkább azt sérelmezi, hogy azok a pártvezetők, akiknek erkölcsi kötelességük lett volna kiállniuk az igazság mellett, úgy állították be a BEC ellen indított perét, mint valami súlyos és megbocsáthatatlan RMDSZ-ellenes akciót. /Szucher Ervin: Jóvátételt vár Benedek Imre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. február 18.

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék visszautalta a bukaresti táblabíróságra a Benedek Imre kontra Központi Választási Iroda (BEC) perét. A november 30-i általános választások eredményeinek véglegesítése után a marosvásárhelyi orvos-politikus a bírósághoz fordult. Panaszában Benedek Imre azt kifogásolta, hogy a BEC, felrúgva a mandátumok elosztásának algoritmusát, megfosztotta Maros megyét egy nyolcadik parlamenti képviselői tisztségtől, helyette az ázsiai-afrikai körzetben induló Kötő Józsefnek ítélte az RMDSZ-t illető mandátumot. Az RMDSZ még az elmúlt év decemberében Benedek Imrének az RMDSZ-ből való kizárásáról döntött, 2009 elején eltávolították a Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának éléről, majd elveszítette a megyei önkormányzati képviselői mandátumát is. Benedek Imre védelmére több marosvásárhelyi és környékbeli RMDSZ-aktivista kezdeményező bizottságot hozott létre, mely aláírásokat gyűjt az orvos-politikus szervezetbe való visszafogadása érdekében. /Szucher Ervin: Benedek-ügy: mindent elölről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2009. április 7.

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) jelvényével ellátott piros-fehér-zöld színű sálakkal vonultak április 6-án a Központi Választási Irodába (BEC) a két szervezet politikusai, akik 290 ezer aláírás kíséretében hivatalosan is regisztrálták a választási hatóságnál a júniusi európai parlamenti választásokon résztvevő jelöltek nevét tartalmazó Magyar Összefogás Listáját. Az RMDSZ majdnem százezerrel több aláírást nyújtott be a törvény által szabályozott minimális 200 ezerhez képest. Az ünnepélyes eseményen Tőkés László nem tudott részt venni. Tőkés tagja az Európai Parlament dél-kelet európai delegációjának, amely éppen ezekben a napokban szervezi az elmúlt másfél év legfontosabb kiszállását. Az EP-küldöttség Koszovóba látogatott. /B. T. : EP-listaleadás listavezető nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2009. június 11.

A Központi Választási Iroda június 10-én közölte a végleges eredményeket: PSD+PC Szövetség a voksok 31,07 százalékát nyerte el, 11 mandátum van, PDL: 29,71 százalék, 10 mandátum, PNL: 14,52 százalék, 5 mandátum, RMDSZ: 8,93 százalék, 3 mandátum, PRM 8,65 százalék, 3 mandátum. Elena Basescu független jelölt a szavazatok 4,22 százalékát kapta meg, ő is mandátumhoz jutott az Európai Parlamentben. A június 7-én tartott európai parlamenti választásokon a szavazati joggal rendelkező lakosság 27,67 százaléka voksolt. Marius Balasescu, a PNL képviselője bejelentette, nem írja alá az eredményeket konstatáló jegyzőkönyvet, mivel a „PNL nem hajlandó igazolni egy választási csalást”. /BEC: Végleges eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2009. június 12.

Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2009. október 21.

Háromszázezer aláírást tartalmazó iratcsomóval erősítette meg október 20-án indulási szándékát a november 22-i választáson Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a Központi Választási Irodánál (BEC) iktatta jelöltségét. Kelemen szerint ha a következő öt-hat esztendőben nem valósul meg egy államreform, Románia egy leszakadó, periférikus országa lesz az Uniónak. Elmondta, az alkotmányon módosítani kell, mert Románia csak papíron nemzetállam, az alkotmányban el kell ismerni a nemzeti közösségeket, mint államot alkotó tényezőket. A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban fogalmazta meg azokat az elvárásokat, amelyeket Kelemen Hunornak teljesítenie kell ahhoz, hogy számíthasson a szervezet támogatására. Zászlajára kellene tűznie az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét elismerő, átfogó alkotmányos reform kérdését, a széles körű személyi elvű autonómia kivívását, a felekezeti oktatás jogállásának rendezését, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítását és a székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozását. /Fleischer Hilda: Kelemen Hunor iktatta indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor RMDSZ-es elnökjelölt kettős kampánynyitójának második állomásán is az amerikai típusú show-elemek domináltak. Október 19-én a nagyváradi sportcsarnokban több mint hatezren követhették figyelemmel az óriáskivetítőn azt a rövid portréfilmet, amelyben, tanárai, barátai nyilatkoztak az RMDSZ elnökjelöltjéről. A résztvevő fiatalokat elsősorban a Republic-koncert vonzotta a sportcsarnokba, mégis vastapssal jutalmazták a buzdító beszédek mindegyikét. /(Totka László): Saját „hajóskapitánya” lesz az RMDSZ-nek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor elmondta: természetes volt, hogy Csíkszereda után Nagyváradot választották a kampánynyitó helyszínéül, hiszen „ Székelyföld és a Partium a két hídfő, amely összeköt mindannyiunkat. ” Beszédében a változás szükségességét hangsúlyozta. /Nagy Orsolya: Székelyföld és a Partium: az összetartó hídfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2009. október 22.

Október 21-én benyújtotta jelölési iratcsomóját a Központi Választási Irodának a november 22-i választásokon szembenálló két ellenfél: Traian Basescu jelenlegi elnök és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Geoana benyújtotta az őt támogató hárommillió aláírás jegyzékét is. /Basescu és Geoana benyújtották jelölésüket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2009. november 23.

Az eddigi három – tulajdonképpen két – magyar államfőjelölt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen népszerűsítette az RMDSZ programját. Az RMDSZ első ízben 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt állítással. Frunda György szenátor több mint 141 ezer támogató szavazatot nyújtott be a Központi Választási Irodához. Kampánya igen sokrétű és átfogó volt, választási programját egyaránt bemutatta a magyar szavazóknak, a többi nemzeti kisebbség képviselőinek, de találkozott román értelmiségiekkel is. Az 1996. november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára. Ezt követően az RMDSZ Operatív Tanács felhívta a magyar választókat, hogy a második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura, aki a szavazatok 54,41 százalékát szerezte meg Ion Iliescu 45,59 százalékával szemben. A mintegy 10 százalékos előnyhöz nem kis mértékben járultak hozzá a magyar szavazók. Frunda György 2000-ben „ismételt”, ez alkalommal 12 ellenjelölttel kellett megbirkóznia. Frunda a jelölést támogató 321 ezer aláírást benyújtotta a Központi Választási Irodához. A 2000. november 26-i első fordulót Ion Iliescu nyerte meg a voksok 36,35 százalékával, alig több mint 8 százalékkal előzte meg a 28,34 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudort. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik lett. A második fordulót Iliescu és Vadim Tudor vívta meg egymással: előbbire – a kisebbik rosszra – a szavazók 66,83 százaléka szavazott. 2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla volt az államfőjelölt, miután Frundát, visszautasította a jelölést. Az RMDSZ jelöltje, Markó 268 ezer támogató aláírást gyűjtött. Markó Béla választási programja az Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét címet kapta. Markó 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett. Az első fordulóban Nastase a voksok 60,97, Traian Basescu 33,92, Corneliu Vadim Tudor pedig 12,57 százalékát nyerte el. A második fordulót Traian Basescu nyert meg, megszerezve a szavazatok 51,23 százalékát. A magyarlakta területeken, Maros, Kovászna, Hargita, Szilágy, Szatmár megyékben azonban Arian Nastase győzött. Az idei államfőválasztásokon negyedik alkalommal indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében. /B. T. : Magyar jelöltek az elnökválasztásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2009. december 14.

Elképzelhető akár a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta szűk körű kormánykoalíció létrehozása is – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután december 13-án immár harmadszor találkozott a PD-L vezetőivel. A Központi Választási Iroda (BEC) újraszámolta az elnökválasztás második fordulójában leadott, és érvénytelennek nyilvánított szavazatokat. Az újraszámolás nem változtat semmit a végeredményen. /Borbély Tamás: Az RMDSZ a PNL nélkül is kormányra tör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998