udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozponti Valasztasi Bizottsag/Iroda /BEC/

2002. december 8.

A Központi Statisztikai Hivatalnak a lakosság vallására vonatkozó adatai szerint a magyar népesség 54 és fél százaléka katolikusnak vallja magát. 51,9 római, 2,6 százalék görög katolikus. A 10,2 millió lakosból 5,56 millió a katolikus. Budapest 1,78 millió lakosából 837 540. A megyék között a listavezető Pest megye 587 486 fővel, a sereghajtó Hajdú-Bihar 120 612 fővel. /Katolikusok Magyarországon. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.8./

2003. március 8.

2002-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP Románia hazai összterméke reálértékben (GDP) 4,9 - jelentette az Országos Statisztikai Hivatal. Egy évvel korábban, 2001-ben 5,3 százalékos gazdasági növekedést mutattak ki. A GDP-adó szektorok közül az ipari termelés 7,2, az építőipar 6,9, a szolgáltatások 5,3 százalékkal bővült tavaly reálértékben. A romániai mezőgazdaság teljesítménye, a 2001-es nagy fellendülés után, tavaly 3,9 százalékkal visszaesett, részben a rossz időjárás miatt. A hazai fogyasztás 3 százalékkal bővült ugyanebben az időszakban. A külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly 87 540 milliárd lejre emelkedett, mindamellett, hogy az export, ezen belül különösen a javak és szolgáltatások (16,9 százalékkal) kivitele bővült. 2002-ben 6,3 millió nyugdíjas volt az országban, egy társadalombiztosítást fizető aktív alkalmazottra 1,5 nyugdíjas jutott. /I. F.: Sok a nyugdíjas. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2003. április 2.

Februárban 4 451 835 lej volt az országos nettó átlagbér összege, ami 5,9 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Intézet szerint az országos bruttó átlagbér összege 7,1 százalékkal 6 054 129 lejre csökkent. Ennek ellenére bizonyos ágazatokban növekedett a fizetések összege. A legmagasabb béremeléseket a pénzügyi- és bankszférában regisztrálták, ahol 15 százalékkal 12,7 millió lejre nőtt a nettó átlagbér összege. Jelentősebb bércsökkenést az állami alkalmazottak esetében regisztráltak: az oktatásban 28,4 százalékkal 4,5 millió lejre csökkent a nettó átlagfizetés, a közigazgatásban dolgozók 25,7 százalékkal alacsonyabb havi bért kaptak (6,01 millió lej). /Csökkent az országos nettó átlagbér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2003. június 20.

Románia lakossága mintegy egymillió fővel csökkent az utóbbi tíz év alatt, jelenleg az 1977-es szint körül mozog, derül ki a 2002-es népszámlálás végleges adataiból, amelyeket jún. 19-én ismertetett az Országos Statisztikai Intézet. 2002. márc. 18-án Románia lakosainak száma 21 680 974, a népsűrűség 90,9 lakos/négyzetkilométer volt. A lakosság 52,7 százaléka városon élt. "1977 és 1992 között a lakosság száma mintegy egymillió fővel növekedett, 1992 és 2002 között ugyanennyivel csökkent", közölte sajtótájékoztatón Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke. A lakosság 89,5 százaléka román, 6,6 százaléka magyar, 2,5 százaléka roma, 0,3 százaléka német és ukrán nemzetiségűnek vallja magát. Az anyanyelvhasználat tekintetében a lakosság 91 százaléka a románt tekinti anyanyelvének, 6,7 százaléka (többen mint az etnikai megoszlás esetében) a magyart, 1,1 százaléka a cigányt, 0,3 százaléka pedig a németet és az ukránt. /Egymillióval csökkent Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2003. június 27.

Kolozsváron a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot. Egyelőre titokban tartják a települések szintjére lebontott nemzetiségi adatokat, pontosabban Bukarestből még nem küldték le ezeket a regionális statisztikai hivatalokhoz. Jól tájékozott, bukaresti statisztikai hivatali források szerint: a néhány nap múlva nyilvánosságra hozandó adatok Kolozsvár vonatkozásában azt mutatják, hogy a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, mindössze 18,86 százalék. Emiatt Kolozsváron nem élhetnek a kétnyelvű helységnévtábla kifüggesztésével, az anyanyelvhasználat jogával a közigazgatásban, illetve az igazságszolgáltatásban. A végleges népszámlálási adatok szerint Kolozs megyének összesen 702 755 lakosa van, ebből 557 891 román, illetve 122 301, azaz - a tíz évvel ezelőtt több mint 20 százalékhoz képest - csak 17,40 százalék magyar. Ugyanakkor a megyében több mint 570 ezer személy anyanyelve a román, 120 ezer viszont magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Valamivel több mint 507 ezren ortodoxok, majdnem 26 ezren római katolikusok, 30 ezren görög katolikusok, több mint 86 ezren pedig reformátusnak vallották magukat. Közel 10%-kal csökkent a magyarság Szilágy megyében. A nemzetiségi adatok érdekessége, hogy míg a megyében 57 167 lélek vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 57 246-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Tíz év alatt 8,3%-kal csökkent a románok száma, míg 9,5%-kal csökkent a magyarok, 15,1%-kal a szlovákok száma. A roma lakosság aránya viszont 36%-kal emelkedett. A megye magyar lakossága mintegy 23,1%, a roma lakosság aránya 5,1%. /Kiss Olivér és J. L.: Kolozsváron húsz százalék alatt a magyarság aránya. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2003. július 3.

A romániai bérek és nyugdíjak még az Európai Unió tagjelölt államainak szintjétől is igen jelentősen elmaradnak - olvasható Román Statisztikai Hivatal (ISN) most közzétett tanulmányából. 2002 végén a romániai bruttó átlagkereset 166 dollár volt. Ugyanebben az időben Csehországban 579, Lengyelországban 560, Magyarországon pedig 538 dollárt ért el a bruttó átlagkereset. A nyugdíjak elmaradása még ennél is nagyobb arányú: míg Romániában a havi átlagnyugdíj mindössze 51 dollárt ért az elmúlt év végén, Lengyelországban 255, Csehországban 247, Magyarországon pedig 195 dollárnak felelt meg az átlagnyugdíj összege. Az egy főre jutó hús-, hal-, tej- és cukorfogyasztás is jelentősen alacsonyabb Romániában, mint az EU tagállamaiban. Ugyanakkor 2001-ben egy román havonta közel 10 kilogramm kenyeret fogyasztott, miközben a szomszédos országokban az egy főre jutó havi kenyérfogyasztás átlag 4 kilogramm volt. /Romániai bérek, nyugdíjak, fogyasztás. Nagy lemaradást állapítottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2003. július 9.

Az újabb sürgősségi kormányrendelet jelent meg a kormány munkaapparátusa, a minisztériumok és más központi közigazgatási szakhatóság keretében lévő egyes struktúrák működésére vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosan. Az átszervezések nyomán a kormányfő nem kevesebb mint 23 ügynökséget, szakhatóságot, főosztályt és országos bizottságot fog koordinálni ezentúl. Köztük az energiaszabályozási, a privatizálási, a fogyasztóvédelmi szakhatóságokat, az Országos Sportügynökséget, az Országos Statisztikai Intézetet, a Márka- és Találmányügyi Állami Hivatalt stb. stb. Ezenkívül a kormány apparátusa keretében vannak olyan szervek, amelyek közvetlenül a kormányfőnek vannak alárendelve (például a Határon Túli Románok Főosztálya vagy az Interetnikai Kapcsolatok Főosztálya). Mindez funkcióhalmozást jelent, ami kiváltotta egyes politikai elemzők rosszallását, mert ebben központosítási törekvést látnak. A bírálatokra hevesen reagált a kormányfő, azt állítva, hogy a kormánynak vannak alárendelve ezek a központi hatóságok, a koordinálói feladatkör pedig nem összetévesztendő az alárendelésivel. Az Országos Ellenőrzési Szakhatóság például mamutintézmény lesz, bonyolult felépítéssel. Ide fog tartozni a Kormány Ellenőrzési Testülete, a Környezetvédelmi Országos Őrség, az Állami Építkezési Felügyelőség, a Pénzügyőrség, a Vámügyi Vezérigazgatóság (e két utóbbi szerv esetében egykori feladatkörük egy része továbbra is a szakminisztériumok hatáskörében marad). /Hecser Zoltán: Karcsúsítás központosítással. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2003. július 29.

Tizenkét év alatt tizenkét szlovákiai településen szűnt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthető anyanyelvhasználati joga. A Szlovákiában hatályos törvény értelmében a nemzetiségek minden olyan településen érintkezhetnek anyanyelvükön a helyi hivatalokkal, ahol a lélekszámuk eléri a húsz százalékot. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a kisebbségek nyelvhasználati joga ennek értelmében érvényesíthető. A statisztikai hivatal adatai alapján most "felfrissítették" az ide sorolható települések jegyzékét. Ebből kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetők. Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), a Gömörben fekvő Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) is. Ezzel szemben 68-ról 91-re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idő alatt az ott élő ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett. /(Keszeli Ferenc / MTI): Szlovákiai magyar nyelvhasználat tizenkét községgel kevesebben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2003. szeptember 17.

Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2004. január 27.

A választási törvények módosításával foglalkozó választási bizottság elfogadta azt a nem magyar nemzeti kisebbségek részéről benyújtott módosító javaslatot, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága elér egy bizonyos számbeli küszöbértéket. Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja közölte, a pártok között egyetértés alakult ki a következőkben: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak); jelölő listákat tehetnek le azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, valamint más kisebbségi szervezetek is, amelyeket bejegyeztek a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét; ahhoz, hogy az illető kisebbségi szervezet részt vehessen a választásokon, tagságának létszáma el kell hogy érje az általa képviselt kisebbség legkevesebb 15 százalékát, de nem többet mint 25.000 személyt; abban az esetben, ha ez 25.000-nél több személyt jelent, akkor az illető kisebbségi szervezet az ország legalább 15 megyéjében és Bukarest municípiumban legkevesebb 300-300 taggal kell hogy rendelkezzen; ezek a kisebbségi szervezetek csak a bíróságon bejegyzett névvel és választói jellel jelentkezhetnek. A tervezet érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. A romániai magyarok lélekszámát tekintve a küszöbérték, a 15 százalék 216.000 tag. A tervezet azonban megelégszik 25.000 taggal is. Ahhoz tehát, hogy a polgári szervezetek indulhassanak, legkevesebb 25.000 tagot kell felmutatniuk. Az RMDSZ támogatta a javaslatot. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte: nem korrekt, hogy az RMDSZ ily módon visszaéljen helyzetével, és úgy módosítsa a választási törvényt, hogy az monopolhelyzetet biztosítson számára. /Székely Kriszta: Huszonötezer tag kell a választási részvételhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2004. április 23.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) három hét alatt 54 000 aláírást gyűjtött össze a június 6-i helyhatósági választásokon való részvétel támogatására, jelentette be Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő ápr. 22-én tartott sajtótájékoztatóján. Az MPSZ jelöltlistáit és választási jelét benyújtják a Központi Választási Irodának. A politikus szerint az MPSZ választási részvétele hasznos lesz a magyar kisebbség számára, mivel olyan szavazókat is mozgósít, akik egyébként nem mentek volna el szavazni az RMDSZ-re, amelynek megítélésén rontottak az SZDP-vel kötött megállapodások és a kormányzati részvétel. Pécsi Ferenc képviselő, szatmárnémeti polgármesterjelölt elmondta: az MPSZ szinte minden Hargita, Kovászna és Maros megyei településen részt vesz a választásokon. Szilágyi Zsolt közölte, az MPSZ-tagokat megfenyegették, hogy ha önálló listákon indulnak a helyhatósági választásokon, kizárják őket az RMDSZ-ből. /Az MPSZ összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2004. április 23.

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2004. április 24.

Formai okokra hivatkozva a Központi Választási Iroda (KVI) nem tekintette érvényesnek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által benyújtott aláírásokat. Jóllehet az MPSZ aláírásgyűjtő ívein a kormány által kijelölt szabványnyomtatványon előforduló valamennyi adat szerepelt, az a mód, ahogy az MPSZ az aláírást gyűjtő személy nyilatkozatát csatolta a felvett adatok hitelességéről, elfogadhatatlan. Pécsi Ferenc képviselőnek, az MPSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltjének tudomása szerint a legvehemensebben a bizottság RMDSZ-es tagja, Péter Zsuzsa jogász, parlamenti szakértő tiltakozott az MPSZ gyűjtőíveinek elfogadása ellen, kérve a választásokon való részvételhez szükséges támogató aláírások visszautasítását. Pécsi Ferenc szerint az MPSZ 48 órán belül benyújtja fellebbezését. Amennyiben negatív lesz a KVI válasza, és az MPSZ nem indulhat a választásokon, a nemzetközi szervek tudomására hozzák, hogy Romániában olyan demokrácia működik, amelyben 54000 ember akaratát figyelmen kívül lehet hagyni. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az MPSZ esetében egyértelmű szabálysértésről van szó. Szász Jenő, az MPSZ elnöke is úgy értesült: egyedül az RMDSZ képviselője volt az, aki az aláírások érvénytelennek tekintését kérte. /Sz. K.: Érvénytelennek tekintették az MPSZ-aláírásokat. Formai okokra hivatkozott a Központi Választási Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2004. április 26.

A jogállamiság alapvető szabályaira fittyet hányva, egyértelmű RMDSZ-segédlettel a Központi Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) 53 000 aláírással benyújtott bejegyzési kérelmét, Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésezett, ápr. 25-én pedig Aradon felavatták az újra felállított Szabadság-szobrot. Az MPSZ bejegyzését az RMDSZ képviselőjének határozott kérésére utasították el. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy az aláírásgyűjtők becsapták az embereket, mi több, megpróbálták hamisítani az íveket. Mindezt az MPSZ vezetői egyértelműen cáfolták. /Makkay József: Megkérdőjelezett választási alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2004. április 27.

Szilágyi Zsolt képviselő, a Magyar Polgári Szövetség nagyváradi polgármesterjelöltje közölte: a Központi Választási Iroda visszautasította az MPSZ választási jelvényének bejegyzését, és értésükre adta, hogy a helyi közigazgatási törvény nem teszi lehetővé indulásukat a júniusi helyhatósági választásokon. Az aláírásokat tartalmazó MPSZ-gyűjtőíveket a KVI visszautasította. Az ezzel kapcsolatos fellebbezést ápr. 28-án tárgyalják meg az illetékes szervek. /Sz. K.: Nem indulhat a választásokon az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2004. április 28.

A Hivatalos Közlöny szerint a helyhatósági választásokon összesen 41 párt vehet részt. A listán nem jelent meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) neve, amelynek részvételét a Központi Választási Iroda elutasította. Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselők ápr. 27-én javaslatot nyújtottak be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez, bírálva, hogy a helyhatósági választásokra érvényes román törvény hátrányosan megkülönbözteti az ottani nemzeti kisebbségi pártokat. A javaslat – amelyhez számos más országbeli képviselő is csatlakozott – bírálja, hogy a törvény a kisebbségi szervezetek számára külön s majdhogynem irreális szabályokat állapít meg. A parlamentben képviselt pártokra ilyen szabályok nem érvényesek, s mint Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, úgy tudja, hogy a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál sem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Németh szerint politikai diszkrimináció történt, aminek az volt a célja, hogy az autonómia célkitűzését felvállaló politikai szervezet ne indulhasson a júniusi helyhatósági választásokon. /Magyar képviselők bírálják a romániai helyhatósági választások szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Szintén kifogásolják, hogy az egyébként is szigorú szabályokat a törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendelettel visszamenőleg megváltoztatták, tovább nehezítve a részvételi feltételeket. Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein). /Sz.K.: /ET-képviselők tiltakoznak a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2004. április 29.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői ápr. 28-án bukaresti sajtóértekezletükön ismertették a Központi Választási Iroda döntései ellen emelt jogi kifogásaikat, majd beszámoltak arról, milyen visszhangot váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban, illetve Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi bizottságában a diszkriminatív román választási törvény. Szász Jenő hangsúlyozta: az MPSZ nem csak az idei helyhatósági választásokra alakult, számára elsősorban az 54 000 hozzá csatlakozó ember akarata a fontos. Az RMDSZ felszólítását kommentálva, hogy a két RMDSZ-es képviselő, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt döntse el, a szövetséget, vagy az MPSZ-t képviseli-e, Szász Jenő úgy nyilatkozott: eddig Markóék mindig leszámoltak azokkal, akik másként gondolkodnak. Szász Jenő hozzátette: az MPSZ befogadó, míg az RMDSZ kizáró szervezet. Szilágyi Zsolt úgy nyilatkozott: nem lepődne meg, ha kizárnák az RMDSZ-ből. /Sz. K.: Szilágyit és Pécsit nem lepné meg, ha kizárnák az RMDSZ-frakcióból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2004. április 30.

A Legfelsőbb Bíróság és visszautasította a Magyar Polgári Szövetség fellebbezését a Központi Választási Iroda döntése kapcsán. Az MPSZ értelmezése szerint a Legfelsőbb Bíróság visszautasítása azt jelenti, hogy a bíróság nem ismeri el a Központi Választási Iroda döntései elleni fellebbezési jogot. Pécsi Ferenc képviselő szerint politikai döntésről van szó, ami már jóval korábban megszületett. /Sz. K.: Visszautasították az MPSZ fellebbezését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. május 1.

Ápr. 30-án dr. Kincses Előd ügyvéd sajtótájékoztatón ismertette: alkotmányjogi kifogást nyújtott be a helyhatósági választási törvénnyel kapcsolatban. Az ügyvéd ugyanakkor törvénytelennek nevezte a Központi Választási Iroda /KVI/ összetételét. Kincses a gondolat szabadságára, a politikai pluralizmusra, a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó alkotmányos rendelkezések sérülésével indokolja eljárását. Kincses javaslatára az MPSZ felveti a KVI törvénytelen összetételének a kérdését. Az Állandó Választási Hatóság elnöke kötelező módon a KVI tagja kell legyen, és ez az elnök nemhogy nincs benne a KVI-ben, de még csak meg sem választotta a parlament – jelentette ki az ügyvéd. Kincses szerint ez azt jelenti, hogy a KVI minden döntése semmis. /Antalfi Imola: Kincses Előd szerint törvénytelen a KVI összetétele. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

2004. május 5.

Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2004. május 7.

A Magyar Polgári Szövetség máj. 2-án, Marosvásárhelyen elfogadott nyilatkozatával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Kampánystábja közleményt adott ki. Eszerint az MPSZ rágalmaz, amikor azt állítja, hogy: "Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila, Borbély László és társaik éveken át körmönfont módszereket használva megakadályozták az RMDSZ-programban szereplő belső választásokat." Az RMDSZ 7. kongresszusa a belső választások lebonyolítására két változatot fogadott el: a közvetlen, illetve közvetett módszert, a területi szervezetek hatáskörébe utalva annak eldöntését, hogy milyen módon kívánják kijelölni a Szövetségi Képviselők Tanácsába /SZKT/ választott tagjaikat. A 2003 áprilisában és májusában megtartott belső választásokon több tízezer állampolgár vett részt elektorként vagy közvetlen urnás megméretkezésen. Ennek nyomán alakult újra az SZKT. Az RMDSZ mintegy 781 településen szervezett előválasztásokat, amelyen 184.731 személy vett részt. Az MPSZ választásokon való indulását nem az RMDSZ és a kormánypárt akadályozta meg, hanem a Központi Választási Iroda törvényességi okokból utasította vissza az MPSZ aláírásgyűjtő íveit. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2004. május 10.

Nem az MPSZ, a kiábrándultság osztja meg az erdélyi magyarságot" – fogalmazott máj. 8-án Szatmárnémetiben sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltje. Sok helyen – az MPSZ ajánlása ellenére – egyes román pártokban szóródott szét a megye magyarságának az RMDSZ–től elfordult része. Ezt mi előre láttuk, ezt a szavazói réteget szerettük volna összefogni az összmagyarság érdekében. Ezeket az elfordulókat akarta az MPSZ összefogni. Szatmár megyében az MPSZ öt független polgármesterjelöltet indít: Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc, Nagykárolyban Kovács Jenő, Börvelyben Fosztó Zoltán, Lázáriban dr. Kovács Ottó, Ákoson pedig Ugri Sándor indul függetlenként. Pécsi elmondta még: alkotmányellenes módon nem csak az MPSZ választáson való részvételét akadályozták meg, de tagjaik független jelöltként való indulását is. A Központi Választási Iroda előbb egyetlen példányban kérte a jelölttámogató aláírási jegyzéket, majd egy másik határozatában már négy példányban. /(bódi): Pécsi Ferenc, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltjének sajtótájékoztatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2004. május 12.

Egy szatmárnémeti magánszemély óvást nyújtott be a Pécsi Ferenc támogatási jegyzéke ellen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, azt követően, hogy az Országos Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség részvételi kérelmét a helyhatósági választásokon, független polgármesterjelöltként kíván indulni Szatmárnémetiben. Ehhez 2389 támogatót tartalmazó listát nyújtott be a választási irodához. Ezt a listát óvták meg, azzal indokolva, hogy a listán olyan személyek neve is szerepel, akik nem töltötték be a 18. életévüket, több esetben nincs a pontos cím feltüntetve, azaz a település: Szatmárnémeti neve hiányzik stb. /(bódi): Szatmárnémeti. Óvás Pécsi Ferenc támogatói listái ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 12./

2004. június 3.

Idén januárban Székelyudvarhelyen az erdélyi Magyar Polgári Szövetség gyűlést tartott, azután nem késtek a fulmináns nyilatkozatok. Az RMDSZ csúcsvezetése szerint "az MPSZ az erdélyi magyarságnak olyan parányi töredékét képviseli, hogy az még matematikailag is elhanyagolható". A máskor oly lomha román parlament hirtelen villámgyors sebességre váltott. Pár hét, sőt, pár nap alatt áthajszolta gépezetén a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, hogy mielőbb közhírré tehesse: fantaszták elfogadhatatlan műve, ezért elutasítandó. Románia kormánya úgy döntött, hogy nemzeti kisebbségi szervezetek tagjainak aláírásgyűjtőlista–modelljét megváltoztatja. Az elmúlt szűk másfél hónap során kétszer a parlament, most, immár harmadszor a kormány módosította az aláírásgyűjtő lista modelljét. A Magyar Polgári Szövetséget, formai hibákra való hivatkozással az Országos Választási Iroda kizárta a helyhatósági választásokról, dacára annak, hogy a kritériumoknak megfelelően tizenöt megyéből és Bukarestből nem 25 000, hanem 54 115 aláírást gyűjtött össze, s adott le. Tőkés László kifejtette: "Aki Kovács Jenőre, Hegedűs Pálra, Fosztó Zoltánra, dr. Kovács Ottóra, a többi független tanácsosjelöltre szavaz, az az erdélyi magyar nemzeti politikára szavaz" Ezután az MSZP csak a túlélésre vállalkozhat. Ha pedig a túlélés sikerül, polgármester– és tanácsosjelöltjei révén politikai vereségét erkölcsi győzelemmé konvertálhatja, jegyezte meg Tőkés László. Elkezd szervezkedni, újjászervezi magát az őszi választásokig, és akkor újrakezdheti a zsákutcába jutott romániai magyar politikai élet megújítását. Őszig talán sikerülhet az MPSZ–nek komoly politikai erővé szerveződnie, mert az RMDSZ-t csak Bukarest és Budapest tartja fenn. /(bódi): Magunknak kell megteremtenünk (Autonómia). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2., folyt.: jún. 3./

2004. június 10.

Országos szinten a helyi tanácsi mandátumok 37,4 százalékát a kormánypárt, az SZDP, 17,6 százalékát a liberálisok /NLP/, 15 százalékát pedig a demokraták /DP/ szerezték meg – közölte a Központi Választási Iroda, amely az ország 3137 választókerülete közül 3109 adatait összesítette jún. 9-ig. A listán soron következő párt a Nagy-Románia Párt (7,1 százalék), az RMDSZ (6,3) és az Román Humanista Párt (6,1). A mandátumok megosztása a következő: SZDP – 31,8 százalék, NLP – 16,6, DP – 13,9, NRP – 7,7, RHP – 6,5, RMDSZ – 5,4. A polgármesteri mandátumok 69,5 százalékát, 891-et az SZDP nyert el, következik az RMDSZ 148 mandátummal (11,54 százalék), az NLP 105 (8,19), a DP 72 (5,62), a függetlenek 31 (2,42) és az RHP 12 mandátummal (0,94). Az SZDP a mandá­tumok 32,68 százalékát szerezte meg, de a liberálisok és a demokraták, valamint az általuk alkotott szövetség összesen több mint egy százalékponttal több mandátumot szerzett. Külön-külön az SZDP után az NLP következik 15,93 százalékkal, majd a DP 12,79, az NRP 8,08, az RHP 6,03, az RMDSZ 5,72 és az NLP–DP szövetség 5,13 százalékkal. /Pártok rangsora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2004. június 11.

A Központi Választási Iroda (KVI) ellenzéki tagjai elégedetlenek a pártjaik által benyújtott óvások sorozatos visszautasításával. /Elemzés nélkül utasították vissza az ellenzék óvásait a KVI-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2004. június 12.

Jún. 11-től újraindult a választási kampány a polgármesteri választások második fordulójára – adta hírül a Központi Választási Iroda /KVI/. A jún. 6-i első fordulóról a KVI még mindig nem tud végleges adatokkal szolgálni, a Konstanca megyei Costinesti és a Iasi megyei Costuleni községekben ugyanis érvénytelenítették az első fordulót. Itt a választások megismétlésére jún. 13-án kerül sor. Az első körben mandátumot nyert polgármestereknek, megyei és helyi tanácsosoknak a névsorát, a különböző listákra leadott szavazatok arányát jún. 11-én kihirdették, természetesen a két megyére vonatkozó adatok nélkül. /Újraindult a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2004. június 17.

A Központi Választási Iroda jún. 15-én – tehát a választások után kilenc nappal – közzétette a helyhatósági választások első fordulójának végeredményét. A késést azzal magyarázták, hogy Iasi és Konstanca megye egy-egy helységében nyilvánvaló csalások miatt meg kellett ismételni a voksolást. A kormánypárt a megyékben elvesztette többségét, a liberális–demokrata szövetség immár reális alternatívát képez, hiszen a megyei tanácsokban több mandátumot szerzett. A kormánypártnak 543 van, a liberálisoknak és demokratáknak közösen 553, tehát tízzel több. /Kilin Sándor: Alkuk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2004. július 3.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 320 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy ügydöntő népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében – jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke júl. 2-án Budapesten, miután kíséretével átadta az aláírt íveket az Országos Választási Iroda képviselőjének. Az iratmennyiség feldolgozása körülbelül 45 napot vesz igénybe – mondta Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. /Több mint 320 ezer aláírás a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2004. augusztus 13.

A Magyarok Világszövetsége a szükségesnél legalább 74 ezerrel több aláírást gyűjtött össze a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében, így a népszavazás kiírásáról az Országgyűlésnek kell döntenie – közölte a magyar Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. Az MVSZ indítványa alapján az esetleges népszavazáson arra kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. /Hiteles az MVSZ aláírásgyűjtési akciója a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998