udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozponti Valasztasi Bizottsag/Iroda /BEC/

2004. augusztus 20.

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2004. október 20.

Okt. 18-án beiktatta választási jelét a Központi Választási Irodánál a Romániai Székelyek Egyesülete, jelezte Kiss Kálmán, az egyesület vezetője. Kiss elmondta: az RMDSZ "a Székelyföld autonómiáját a magyarok javára akarja megteremteni, anélkül, hogy elismerné a székelyek létezését". Hozzáfűzte: "nincs semmi bajunk a radikális, vagy a mérsékelt magyarokkal, csupán annyit akarunk, hogy mi is képviselve legyünk a parlamentben. Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól". Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentette: az RSZE saját listákon való részvétele a parlamenti választásokon törvénytelen, a székely kisebbségnek ugyanis nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. – Benyújtotta a 25 000 tagot igazoló aláírásokat a parlamenti választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). /Parlamenti képviseletet akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2004. október 21.

Nem kapott hivatalos választ a Központi Választási Irodától (KVI) a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azzal kapcsolatban, hogy érvényesnek tekintették-e a kisebbségi szervezetet támogató aláírásokat, vagy sem. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnökének értesülései szerint az RMDSZ kezdeményezésére a KVI az ügyészségre küldte a tagok aláírásait tartalmazó gyűjtőíveket, hogy vizsgálja meg a kézjegyek hitelességét. Az RMDSZ képviselőjének indítványát egyedül a Nagy-Románia Párt támogatta, a liberálisok és a demokraták ellene szavaztak. Az MPSZ közleményben felszólította a KVI-t, derítse ki, milyen körülmények közt juthattak az RMDSZ birtokába az aláírók adatai, ugyanis ezek közül többen arra panaszkodtak, hogy az RMDSZ képviselői telefonon próbálták rávenni őket, hogy másítsák meg döntésüket. Az aláírások hitelességének ellenőrzése egyedül a KVI hatáskörébe tartozik. – A KVI megtagadta a Kiss Kálmán vezette Romániai Székelyek Egyesületétől a választásokon való indulás jogát. /Sz. K.: Ügyészségi vizsgálaton az MPSZ-aláírások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2004. október 22.

Sajtótájékoztatón jelentette be Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, hogy 26 200 aláírást tettek le a Központi Választási Iroda asztalára, úgyhogy a parlamenti választásokhoz, az induláshoz szükséges feltételt teljesítették. Négy nap alatt gyűlt be ez az aláírástömeg – Hargita megyéből valamivel több mint 10 600, Kovászna megyéből 5200, Maros megyéből valamivel több mint 2400 aláírás gyűlt össze. /Összegyűjtötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2004. október 22.

Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje köszönetet mondott azoknak, akik aláírásukkal támogatták államelnöki-tisztségre való jelölését. Okt. 21-én benyújtották a Központi Választási Irodához a Markó Béla jelölését tartalmazó dossziét, és a 268 ezret támogató aláírást. – Olyan Romániát kell teremteni, amelyben egy magyar ember is betöltheti az államelnöki tisztséget – jelentette ki Markó Béla. Újságírói kérdésre elmondta, sajnálattal értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek ezúttal sem sikerült törvényes úton összegyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást. Hozzátette, hogy azok, akik alternatív politikai szervezet létrehozásán, bejegyeztetésén dolgoznak, egyértelműen a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletét veszélyeztetik. /(Márton Adél-Evelin): Markó Béla hivatalosan is államelnökjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2004. október 22.

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság a november 28-án esedékes romániai választások nyomán parlamenti képviselet nélkül maradjon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében ugyanis két másik magyar szervezet is indulni kíván. Tibori szerint Fidesz-mintára és -biztatásra szerveződött Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Egy másik szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) benyújtotta a KVI-nak választási jelvényét. Az RSZSZ nemzeti kisebbségi szervezetként kívánt részt venni a novemberi választásokon, ezért számára nem volt kötelező a 25 ezer aláírás benyújtása. A KVI végül úgy döntött, hogy az RSZSZ bejegyzési kérelmét elutasítja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, az RSZSZ elődjét Ion Iliescuék hozták létre az RMDSZ ellenében, az MPSZ pedig, hasonló céllal, Orbán Viktorék támogatásával született meg. Tibori szerint az MPSZ egyetlen célt követ, azt, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Tibori Szabó Zoltán: Megéri? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2004. október 23.

Markó Attila helyettes államtitkár cikkében újra hitet tett az RMDSZ mellett, hangsúlyozva, 268 ezer aláírás Markó Béla jelölése mellett és 26 ezer az MPSZ mellett. Ez utóbbi aláírásokat az ügyészség vizsgálja, mert alapos gyanú merült fel néhány lista hamis voltát illetően. A büntető eljárás megindítását a Központi Választási Iroda kezdeményezte. /Markó Attila: Aláírások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2004. október 23.

Soron kívüli sajtótájékoztatót hívott össze Árus Zsolt, az MPSZ területi szervezetének elnöke Gyergyószentmiklóson, amelyen arról tájékoztatott, hogy az MPSZ-nek a Központi Választási Irodához benyújtott ívei kikerültek az RMDSZ-hez, melynek képviselői több megyében rákérdeznek az emberekre, hogy valóban aláírták-e az ívet az MPSZ indulásához. Az MPSZ ügyvédje ez ellen hivatalosan tiltakozott. Elmondta továbbá, hogy a törvény értelmében a Választási Irodának kellene ellenőriznie az aláírások hitelességét, ehelyett az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt javaslatára úgy döntöttek, hogy az ügyészséghez adják az íveket elbírálás végett. –Az eljárás ellen az MPSZ tiltakozást nyújtott be az Európai Unió bukaresti kirendeltségéhez, valamint a különböző országok nagykövetségeihez is. /Soron kívüli sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2004. október 26.

Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2004. október 26.

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy politikai döntések fosztják meg a választópolgárokat a választás szabadságától – nyilatkozta Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke boszorkányüldözésnek minősítette, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó szervezet aláírás-listáit az Országos Választási Iroda nem fogadta el. Szász Jenő elmondta, az MPSZ megfellebbezi az Országos Választási Iroda döntését a Legfelsőbb Törvényszéken, majd – akárcsak a helyhatósági választások esetében – a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kíván fordulni jogorvoslatért. /Salamon Márton László: Szász Jenő: diktátor az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2004. október 26.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség örömmel állapította meg, hogy az erdélyi Magyar Polgári Szövetségnek az antidemokratikus és diszkriminatív előírások ellenére sikerült összegyűjtenie a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges több mint 25 ezer aláírást. Németh Zsolt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetője reméli, hogy nem ismétlődik meg a tavaszi adminisztratív eljárás, amely mondvacsinált ürügyekre hivatkozva megakadályozta a szervezet indulását az önkormányzati választásokon. Akkor ez felháborodást váltott ki európai fórumokon: az Európa Tanács Velencei Bizottsága vizsgálta a román választási törvényt, az Európai Néppárt bizottságot állított fel a választások tisztaságának vizsgálatára, az EU országjelentése pedig elítélte a román párttörvényt. A Fidesz megdöbbenéssel értesült és politikai megfélemlítésnek tekinti, hogy a bukaresti Központi Választási Iroda átadta az aláíró íveket az ügyészségnek. Még inkább érthetetlen, hogy a jelek szerint az ívek másoknak – konkrétan az RMDSZ-nek – is birtokába kerültek. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség reméli, hogy a romániai magyarság két, jelentős támogatottságot élvező politikai ereje képes lesz megállapodást kötni. /Ismétlődő zaklatás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

2004. október 26.

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ közleményben foglalta össze bejegyeztetésének eddigi történetét. Az MPSZ okt. 19-én benyújtotta a Központi Választási Irodához a mintegy 26 000 aláírást. Másnap   a Szilágy megyei RMDSZ vezetői Seres Dénes RMDSZ-szenátor irodájából telefonon hívni kezdték az aláírókat. Több személyt nagyenyedi RMDSZ-vezetők munkahelyük elvesztésével fenyegettek meg. A Központi Választási Iroda az ügyészségre utalta az MPSZ aláírásainak ellenőrzését. A Központi Választási Iroda szóvivője, Victor Pascu-Camenita szerint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az aláírók milyen nemzetiségűek. A kormánypárt bizottsági tagja, Dan Matei Agaton szerint nemcsak az aláírók nemzetiségét kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy ezen személyek a legutóbbi népszámláláson magyarnak vallották-e magukat. (A 2001/680-as népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálás adatai titkosak, és csakis statisztikai célokra használhatók.)  Az MPSZ a Központi Választási Irodánál írásban tiltakozott amiatt, hogy az aláírási íveket kiszolgáltatták az RMDSZ-nek. Szilágyi Zsolt független képviselő képviselőházi sajtótájékoztatón bejelentette: politikai megfélemlítés történik az ügyészség és a rendőrség bevonásával. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót felkeresnek, és az aláírásokról faggatták őket.  Sipos Imrét például munkahelyén kereste meg Fodor István, az RMDSZ megyei tanácsosa, valamint Kerekes Edit, Zilah város RMDSZ-elnöke. Mindketten azt kérték tőle: vonja vissza aláírását, és adjon írásos nyilatkozatot arról, hogy nem írta alá az MPSZ íveit. Horvát Beáta tanárnőt a "státusziroda" munkatársa, Csillag Alpár kereste meg, és azzal fenyegette, hogy falura helyeztetik, ha nem áll kötélnek.  Az RMDSZ irodájába hívatott vagy telefonon felkeresett polgárok közül néhányan magyar nyelvű nyilatkozatban állították, hogy nem írták alá az íveket. Ezeket a személyeket a rendőrség is felkereste. A rendőrség a jelek szerint az RMDSZ-től kapott információk alapján járt el. Okt. 23-án  Orbán Mihályt, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségi tagját két civil ruhás rendőr kereste fel otthonában. Elmondásuk szerint Király András Arad megyei RMDSZ-elnök feljelentése alapján járnak el. Nyilatkozatot követeltek Orbán Mihálytól, amelyben kijelenti, hogy az általa gyűjtött aláírások hitelesek. Papp Lajost, a Magyar Polgári Szövetség Szilágy megyei elnökét beidézték a zilahi rendőrségre. Másnap újra kihallgatták.  Az Arad megyei rendőrség több aláírót és aláírásgyűjtőt keresett föl az aláírások hitelessége után érdeklődve. Vajon hogyan jutottak az aláírások az RMDSZ-hez?   /A Magyar Polgári Szövetség bejegyeztetésének eddigi története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

2004. október 27.

Az utóbbi napokban a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) több rágalmazó, a romániai és a nemzetközi közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatot, állásfoglalást hozott nyilvánosságra a parlamenti választásokra összeállított tagsági névjegyzékkel kapcsolatban – olvasható az RMDSZ ügyvezető elnöksége okt. 16-án kiadott nyilatkozatában. A központi választási irodához (BEC) beérkezett jelzések nyomán megállapították, hogy az MPSZ által benyújtott listán számos esetben hamis vagy érvénytelen az aláírás. Ennek alapján döntött a BEC, hogy törvénysértés történt, és az MPSZ nem indulhat a választásokon. /Félretájékoztat az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2004. október 27.

Nem vehet részt a november végi választásokon az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), mivel az Országos Választási Iroda (BEC) elutasította a szervezet támogatóinak aláírását tartalmazó listákat. A BEC az MPSZ listáit az ügyészségre küldték át az aláírások hitelességének megvizsgálása céljából. Rendőrségi nyomozást folytatattak az ügyben. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke elmondta: a BEC nem bizonyította jogerősen, hogy az MPSZ aláírási listái hiteltelenek lennének. Hozzátette: az elmúlt napokban több tucat embert hívtak be az RMDSZ irodáiba, megfélemlítve őket. Szilágyi szerint ez esetben nem jogi, hanem politikai döntésről van szó. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök már a múlt héten tudta, hogy mi lesz a BEC döntése. Szilágyi szerint Markó egyik nyilatkozatában már akkor azt mondta, hogy az MPSZ-nek nem sikerült összegyűjtenie törvényes módon a szükséges számú aláírást. /Az Országos Választási Iroda szerint: Nem vehet részt a választásokon az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2004. október 29.

Miután arra kényszerült, hogy listáin induljon, az MPSZ Smaranda Enache és Emil Constantinescu pártját, az AP-t ezentúl az autonomisták pártjának nevezi, mert a párt felvállalta az MPSZ ez irányú törekvéseit – közölte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke.  Az MPSZ-t az Országos Választási Iroda kizárta, Gazda ezt diverziónak minősítette, a hamis aláírásokról leszögezte: ,,Sajnos, a szórványban, ahol nincs szervezetünk, a diverziót nem tudtuk kivédeni az idő rövidsége miatt, így nem vettük észre, hogy beépített emberek is beszivárogtak az aláírásgyűjtők közé, kik elvégezték megbízatásuk szerinti, piszkos munkájukat.” Gazda felháborítónak nevezte, hogy nem az ügyészség, hanem az RMDSZ nyomozott, és megfélemlített embereket, hogy rendőri kísérettel jártak házról házra, és tettek kész nyilatkozatot az emberek elé, miszerint ők nem írtak alá.   /(b. kovács): Az Autonomisták Pártja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2004. november 5.

Megfellebbezte a Kolozs megyei RMDSZ a Megyei Választási Irodának (MVI) a szövetség néhány választási plakátjára vonatkozó döntését, miszerint ezek törvényt sértenek, ezért azonnal el kell távolítani ezeket. Az MVI a Nagy-Románia Párt (NRP) óvásának adott helyt, amely szerint a Kolozsváron kiragasztott plakátok Magyarország nemzeti színeit idézik fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte, az MVI határozatát megtámadják a Központi Választási Irodánál (KVI). /Sz. K.: Törvénysértő piros-fehér-zöld RMDSZ-plakátok? Tiltottak a nemzeti színeket felidéző választási hirdetések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2004. november 9.

Az Országos Választási Iroda jóváhagyta a Kolozs Megyei Választási Iroda múlt heti döntését, amely törvénysértőnek minősítette az RMDSZ két választási plakátját, mivel azon, úgymond a magyar zászló színei találhatók: az RMDSZ vörös színű jelvényét a fehér és a zöld színnel társították a plakátokon. /Irritáló színek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2004. november 11.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Népi Akció (AP) listáin induló, háromszéki szenátor- és képviselőjelöltek az elmúlt hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor-szobor előtt elültették az MPSZ-t jelképező fenyőfát, majd a városi művelődési házban bemutatkoztak. A kampánygyűlésen rövid időre magánemberként megjelent Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke is.  A jelenlevőket Ferencz Botond, az orbaiszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke idézetgyűjteményt olvasott fel Markó Béla és az RMDSZ autonómiával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről. Kitért azon ígéretekre is, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt az RMDSZ nem teljesített. Szilágyi Zsolt elmondta: ,,1990-ben azt gondoltuk, hogy ugyanazért küzdünk, aztán tizennégy év múlva azt láttuk, hogy vannak szenátoraink, akiknek a faexportengedély fontosabb, mint az autonómia. Aztán év elején azt láttuk, hogy a hat képviselőt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó tervezetének parlament elé terjesztését – az önök sorsát, a magyar jövőt tulajdonképpen –, az RMDSZ-frakcióban Székelyföldről származó képviselők és szenátorok leszekusozták, lediverzionistázták, és politikai gyengeelméjűeknek nevezték. Most, hat-hét hónap elteltével azt látjuk, hogy a tulipános szövetség kampányjelszava az autonómia. És összefogásról beszélnek, de a testvérháborúról nem. Arról nem beszélnek, hogy az MPSZ támogatóit, aláíróit az RMDSZ az ügyészség és a rendőrség kezére adta (…). A Markó Béla támogatására gyűjtött 268 000 aláírást a Központi Választási Iroda néhány óra alatt elfogadta, a mi 26 000 aláírásunkat pedig az ügyészség és a rendőrség immár hetek óta vizsgálja. A tizennégy év alatt kialakult demokráciáról még annyit, hogy az RMDSZ segítségével nem csak Corneliu Vadim Tudort mossák tisztára, hanem a Központi Választási Irodában az RMDSZ, a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt koalíciója triumfál.” Németh Zsolt diszkriminatívnak nevezete a román választási törvényt.  /Bodor János: A közöny megöli a reményt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

2004. november 19.

Újabb feljelentést tett a Nagy-Románia Párt a Központi Választási Bizottságnál amiatt, hogy az RMDSZ Magyarország színeit használja a kampányanyagaiban. A szélsőségesen nacionalista párt Kolozs megyei szervezetének vezetőit ezúttal a tévében sugárzott kampányklip zavarja, ugyanis véleményük szerint ebben is megjelenik a piros-fehér-zöld színkombináció. A párt azt kéri, hogy tiltsák be a szóban forgó kampányanyag sugárzását, és büntessék meg a szövetséget. – Az OAT hallgat, amikor lábbal tiporják az alkotmányt, bezzeg egy helyi tévéállomást megbüntettek amiatt, hogy én egy adásban az RMDSZ-ről, Románia Al-Kaidájáról beszéltem – mondta felháborodva Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester. /Újabb nagy-Romániás feljelentés az RMDSZ ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. november 23.

A Magyarok Világszövetsége szerint a magyar kormány alkotmánysértő és törvénysértő magatartást tanúsít akkor, amikor részesévé válik a kettős állampolgárságról szóló ellenkampánynak, ezért a szövetség feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen – mondta Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke. “(...) az egyik kormányzó párt, az MSZP, milliós tételben gyárt olyan, a választókat súlyosan félretájékoztató dokumentációt, amelynek címoldalán ott szerepel maga a miniszterelnök, amelynek a második oldalán ott szerepel a kormány egyik minisztere, Hiller István. Ez megengedhetetlen, aki ezt elköveti, a népszavazás tisztaságát, esélyegyenlőségét veszélyeztető bűncselekményt követ el” – közölte Patrubány Miklós. Elmondta: az MVSZ a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211 paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. Közölte: “Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (...) a Times-ban olyan utalást tett, amely alkalmas arra, hogy a kisantant országokat, jelesül Romániát és Szerbiát, magyarokat a magyarok ellen hangolja.” “Mindezek alapján azt kell mondanunk, hogy a MVSZ kénytelen az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordulni” – tette hozzá. /Az MVSZ feljelentést tett a magyar kormány népszavazási kampánya miatt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2004. december 2.

A külföldön leadott szavazatok nélkül, a Központi Választási Iroda közlése alapján a nov. 28-i választáron a következő eredmények születtek: Elnökválasztás. A december 12-i második fordulóban dől el, ki lesz az elkövetkező öt évben Románia államelnöke. Adrian Nastase az első fordulóban a szavazatok 40,94 %-át, Traian Basescu a 33,92 százalékát kapta meg. A parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges 5%-os küszöböt 4 párt (szövetség) lépte át a következő szavazatarányokban: Szenátus: PSD-PUR 37,13; PNL-PD 31,77; PRM 13,63; RMDSZ 6,23; Képviselőház: PSD-PUR 36,61; PNL-PD 31,33; PRM 12,92; RMDSZ 6,17. Az érvényben levő választási törvény szerint a szenátusban 137, képviselőházban 314 (a nemzeti kisebbségek mandátumain kívül) fő lesz. A mandátumok elosztása a következő lesz: Szenátus: PSD-PUR 57; PNL-PD 49; PRM 21; RMDSZ 10; Képviselőház: PSD-PUR 132; PNL-PD 113; PRM 47; RMDSZ 22. Az RMDSZ mandátumainak száma csökken az előző törvényhozási ciklushoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az újra elosztással kiosztott mandátumok száma 2000-hez viszonyítva a felére csökkent. 2000-ben a küszöb alatti szavazatok száma több mint 20 % volt az össz-szavazatoknak, míg most csak 11-12%. /(Czédly József): A novemberi választások végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2004. december 3.

A kettős állampolgárság kronológiája – 1996–2004 1996. június 13–18.: A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. 2000. május 22–23.: Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a brit mintát követő külhoni magyar állampolgárság célját. 2000. augusztus 20.: A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet küld az MVSZ az ország legfőbb közjogi méltóságainak (szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt). 2000. ősz: Az RMDSZ a Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárságért is. 2000. október 16.: Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80 ezer aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, az október 19-ei megbeszélésen a magyar kormány a státustörvényt tekintette időszerűnek. 2001. október 5.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti. 2003. május: Módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény szerint kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor román állampolgárok voltak. 2003. július 22.: Aláírásgyűjtés kezdődött a vajdasági magyarok körében a kettős állampolgárságért. 2003. augusztus 1.: Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma. 2003. augusztus 14.: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csatlakozott a vajdasági és a kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kérte a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. 2003. augusztus 18.: Az MVSZ elnöksége úgy döntött, népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. 2003. augusztus 20.: Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte az MVSZ elképzelését. 2003. augusztus 25.: Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. 2003. augusztus 29.: Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, ennek tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. 2003. szeptember 10.: Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai okokra hivatkozva elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. 2003. szeptember 12.: Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. 2003. szeptember 18.: Az OVB határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A népszavazási kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” 2003. szeptember 22.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtés. 2003. szeptember 26.: Dávid Ibolya pártelnök bejelentette: a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát. 2003. október 25.: A Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. 2003. november 3.: A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF javaslatának tárgysorozatba vételét. 2003. november 18.: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának azt nyilatkozta, hogy bár még egyszer sem ült össze, dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága. 2003. december 1.: A Mádl Ferenc magyar államfő által felkért szakértők szerint a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba. 2004. március 1.: A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az OVB határozatát a népszavazás kiírására vonatkozóan. 2004. április 25.: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státustörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást. 2004. július 2.: A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320 858 magyar állampolgár aláírását. 2004. augusztus 12.: Ficzere Lajos, az OVB elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött aláírások közül legalább 274 332 megfelel a feltételeknek. 2004. szeptember 13.: Az Országgyűlés elrendelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Összeállította: Bakk Miklós /Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 6.

Érvénytelen volt a népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárság kedvezményes megadásáról a határon túli magyaroknak, mivel mintegy 40 százalékos részvétel mellett az igen szavazatok aránya csak néhány százalékkal volt több. Nem gyűlt össze az egyik válasz érvényességéhez szükséges kétmillió voks. A határon túli magyar vezetők kudarcnak minősítették a népszavazást, és a kormányoldalra hárították felelősséget. Markó Béla RMDSZ-elnök a Duna Televíziónak kifejtette: le kell vonni a tanulságokat. „A pártpolitikai érdekek miatt kudarcot vallott egy fontos nemzetpolitikai konszenzus, és ez a kormány felelőssége is. Az igen szavazatok többsége ugyan erkölcsi győzelem, de az érvénytelen szavazás rendkívül rossz hatással lesz az erdélyi magyarság lelkivilágára. Nagyon hamar tovább kell folytatni a vitát a kettős állampolgárságról” – jelentette ki Markó. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége nemzetstratégiai bizottságának elnöke fontos eredménynek tartotta, hogy ha csak hajszálnyival is, az igen szavazatok voltak túlsúlyban, úgy vélte, az alacsony részvételi arány azt jelzi, hatott a kormány és a kormányoldal elbizonytalanító kampánya. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az eredmény megrázó. „A referendum arra azért jó volt, hogy ezek után ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell, és a kormányoldalnak megoldást kell nyújtania. Nem szoktam sokat dicsérni Romániát, de meg kell tennem, hiszen Bukarestben és bárhol máshol a világon népszavazás nélkül megoldották a kérdést.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a nemzet szenvedett vereséget most, így az ügy lezárult. A végleges eredményt az Országos Választási Bizottság (OVB) azt követően állapítja meg, hogy a külképviseletekről megérkeznek a szavazóurnák. /K. Cs.: Érvénytelen volt a referendum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2004. december 7.

Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

2004. december 13.

Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2004. december 15.

Megsemmisítette a magyar Legfelsőbb Bíróság (LB) az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a népszavazás eredményét megállapító határozatát, és a több mint 1100 szavazókörben elrendelte a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését. A Fidesz álláspontja szerint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntései azt bizonyítják, hogy a kormány nem képes garantálni a jogbiztonságot. /Megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság a magyarországi népszavazás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2005. január 6.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke emlékeztetett: a Magyarok IV. Világkongresszusa 1996. májusában határozatba foglalta, hogy a magyar állampolgárságot még Magyarország EU-csatlakozása előtt alanyi jogon meg kell adni minden külhonban élő magyarnak, aki arra igényt tart. Az MVSZ megvizsgáltatta a kettős és a többes állampolgárság kérdésének nemzetközi szabályozását. Az összehasonlító tanulmányokat a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle 400 oldalas összevont számában kiadták. Az MVSZ kidolgozta a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét megteremtő törvény tervezetét. A kettős állampolgárságról szóló ügydöntő országos népszavazást az MVSZ elnöksége 2003. augusztus 18-án kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság 2004. március 2-án hozta meg döntését, mely után indulhatott az aláírások gyűjtése. Az MVSZ 2004. július 2-án adta át az OVB-nek a 320 498 aláírást tartalmazó nyomtatványokat, ahol augusztus 16-áig tartott az aláírások hitelesítése. Az Országgyűlés 2004. szeptember 13-án hozott határozatával rendelte el az ügydöntő országos népszavazást. Ez ellen ismét jogorvoslattal élt négy indítványozó. Újra az Alkotmánybíróság határozata következett. Végül 2004. október 26-án hozott határozatával az Alkotmánybíróság „zöld utat nyitott” a népszavazásnak. A kormánykoalíció riogató, valótlanságokat állító kampánya ellenére a közel 11 000 szavazókörből csak 373 helyen győzött a NEM – NEM. Tehát az egyértelműen két NEM-re buzdító kampány abszolút vereséget szenvedett! Az IGEN – IGEN szavazatokkal zárt szavazókörök száma meghaladta az 5500-at, mintegy 4400 szavazókörben pedig az IGEN – NEM arány alakult ki. A Fővárosi Választási Bizottság kimondta, hogy a kormány nem folytathat kampányt népszavazás idején. Amíg a kormány szabálytalanul, közpénzen milliókat költött a kampánynak nevezett riogatásra, addig a kezdeményezők nem kaptak egy fillért sem. Az MVSZ egyébként 2001. évtől egyetlen fillér költségvetési támogatásban sem részesül. Az MVSZ a népszavazást követően az ország 20 területi választási bizottságához nyújtott be kifogást, melyre a válaszok annyi változatot tartalmaztak, ahány választási bizottság határozatot hozott. /Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Kérdések és gondolatok a 2004. december 5-i népszavazásról és előzményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5., folyt. Jan. 6./

2005. január 22.

Okos Márton a csúsztatások miatt hozzászólt Tibori Szabó Zoltán cikkéhez /Nagy hallgatások, Szabadság, jan. 20./. Az MVSZ jövedelmei az „ajándékba adott hatalmas ingatlanok bérleti díjából származnak”. A „magyarországi választóknak erről többek között Balatonőszödi meg az Oktatási Minisztérium ügye jut eszébe, ahol bizonyos Gyurcsány Ferenchez közeli cégekhez vándorolnak a „garasok”„. Az MVSZ tulajdonában Budapesten két ingatlan van. A Semmelweis utcai Magyarok Háza számtalan civil szervezetnek ad otthont, és működteti a főváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményét. Ez a ház önfenntartó, de az MVSZ-nek belőle haszna nem származik. Az MVSZ másik székházát bérlik. Az ebből származó bevétel nem volt elegendő ahhoz, hogy az MVSZ megvont költségvetési támogatása nyomán keletkezett sok tízmilliós adósságot törlessze. Az MVSZ-ben egyetlen tisztségviselő sem kap tiszteletdíjat, és az irodai munka 90%-át önkéntesek végzik. Tibori Szabó Zoltán szerint az MVSZ „még arra is rákényszerítette a magyar hatóságokat, hogy újabb kidobott hatalmas összegekért sok száz szavazókörzetben a szavazatokat újraszámolják.” Valójában az MVSZ élt alkotmányos jogával, és megfellebbezte az OVB döntését. A jogorvoslathoz való jog Magyarországon és Európa civilizált részében alkotmányos alapjog. Okos Márton kérte, hogy Tibori Szabó Zoltán ne azokat vegye tollhegyre Patrubány Miklóstól Orbán Viktorig, akik a nemzetegyesítésre buzdítottak, „hanem azokat, akik KISZ-titkárból lett multimilliárdosként ezt a „nemzeti katasztrófát” okozták”. /Okos Márton: Észrevételek egy tudósító írásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2005. október 19.

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő számára, hozzátette, az aradi magyarság döntő többsége számára elfogadhatatlan, ahogy Sándor Krisztina a református templomban beszélt, ez kegyeletsértés volt. Király András elutasítóan reagált Borbély Zsolt Attilának a lapban korábban megjelent írására. Megjegyezte, nem tud arról, hogy Borbély Zsolt Attila mit tett a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósulásáért, a Szabadság-szobor újraállításáért. Borbélynak ahhoz, hogy tényszerű véleményt mondjon, jelen kellett volna lennie a rendezvényeken. Király András leszögezte, a templomot nem lehet politikai fórumként használni, ezt Baracsi Levente lelkésznek is figyelembe kellett volna vennie. Király András visszautasította azt, hogy a Polgári Szövetséget feljelentették, csupán a Bukarestben székelő Központi Választási Bizottságot értesítették, hogy a Polgári Szövetség gyűjtőívein szereplő aláírások jó része hamisított. /Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ Előzmény: Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2006. április 22.

Végéhez közeledik a magyarországi választási kampány. Az elemzők nagy része egyet ért abban, hogy a Fidesz–MDF együttműködés meghiúsulása miatt kevés az esélye a kormányváltásnak. A külföldi elemzők nehéz időket jósolnak a magyar gazdaságnak, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példátlannak nevezte, hogy gyermekeit is belekeverték a kampányba, és cáfolja a fia drogügyeiről szóló híreszteléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy véli: a Bokros-csomag kutyafüle volt ahhoz képest, ami most következik, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Válaszában Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatja a választókat: a magyar gazdaság jól van, a Fidesz van válságban. Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be április 21-én a Fidesz, hogy megítélésük szerint az MSZP tömeges választást csalást követett el, mivel ötmillió állami választási értesítőt az MSZP szórólapjaival közösen kézbesítették a postával a választópolgároknak – mondta Deutsch-Für Tamás kommunikációs vezető. Ezzel egyidőben az MSZP is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult „a Fidesz méltatlan vádaskodásai és választási csalás előkészülete miatt” – mondta Mandur László. A Fidesz „horror-kampányt” folytat – mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az MSZP-s politikus szerint a választási kampányban „borzasztó nehéz” érdemben reagálni azokra a fideszes mondatokra, melyek azt vizionálják, hogy Magyarországon majd nem kel fel a Nap, ha az MSZP-SZDSZ koalíció kerül hatalomra. Az MSZP arra kéri a Fideszt, hogy aktivistái ne küldözgessenek rémhírterjesztő, rágalmazó sms-eket pénzintézetek, politikusok ellen. /Durva kampányfinis Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998