udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kisebbsegekert – Pro Minoritate Alapitvany (Budapest)

2004. április 5.

Kétnapos autonómia-vitát rendezett az elmúlt hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Minoritate Alapítvány. Pár nappal azután került rá sor, miután a parlament lesöpörte “a rebellis RMDSZ-képviselők” autonómia-tervezetét; bár azzal a szövetség Markó-vonala sem ért teljesen egyet, mégis kiállt mellette a legfelsőbb törvényhozásban. Sajnálatos, hogy egy ilyen nemzetstratégiai kérdés eszmecseréjén a Markó-szárny képviselői nem jelentek meg, s így a párbeszéd foghíjas maradt. /Kilin Sándor: Foghíjasan. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. július 13.

Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök.  Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

2005. február 7.

Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2007. július 18.

Az erdélyi magyar–magyar párbeszédnek szánt fórum ismételt biztosítását tartja az idei tábor legfontosabb célkitűzésének Németh Zsolt képviselő, a Tusványost életre keltő Pro Minoritate Alapítvány alapító tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az első, 1990-ben rendezett tábor már a marosvásárhelyi fekete március árnyékában zajlott. Tusványosnak nemcsak eszméket fogalmaz meg, hanem az a szívósság is jellemzi. Németh Zsolt kifejtette, Koszovó esete az elmúlt másfél évtized egyik szemléletes történelmi leckéje, az ottani tragédiák hosszú távon meghatározhatják a térségbeli népek együttélését. Először a történelemben a kollektív kisebbségi jogok és területi autonómia biztosítása lesz a nemzetközi közösség által kikényszerített megoldás, ami hasznos precedensnek számíthat kisebbségügyi kérdésekben. A határon túli magyarságon belül az utóbbi években valami megbomlott. Meggyengült, helyenként megszűnt a politikai egység, a politikai élet meghatározó szervezetei eltávolodtak a kisebbségi magyar választóktól, akik a Kárpátalján és Vajdaságban egyenesen másra adták a voksukat. Ezért fórumot kell biztosítani a párbeszédhez. /Csinta Samu: Tusványos értékei: eszmék és szívósság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2007. november 7.

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa a budapesti kormánypárti Népszavában megjelent cikkében élesen támadta Orbán Viktort és a Fideszt. A Fidesz Erdély-politikáját megosztó, írta. Orbánék a kilencvenes évek elején leginkább a Bálványosi Szabadegyetemmel írták be magukat Erdély történetébe. A fő rendező a Fidesz közeli Pro Minoritate Alapítvány volt és a pártot Bálványoson már 1990-ben is Orbán Viktor és Németh Zsolt képviselte. Németh Zsolt már 1993 márciusában megvédte az Antall-kormányt az SZDSZ-es Bauer Tamás azon (csakugyan alaptalan) vádjával szemben, mely szerint területi revízióra törekszik. A Fidesz később a státustörvényt szorgalmazta, de vétót emelt ellene Románia és Szlovákia. A cikkíró mentegette az MSZP-t: Kovács László 23 millió román munkavállalót emlegető érvelése szemben állt az MSZP hangsúlyozottan európai irányvonalával. /Kovács László akkor az MSZP elnöke volt. / A cikkíró szerint Orbán Viktor 2002-es választási veresége után állt ki teljes mellszélességgel a kettős állampolgárság mellett. „Ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni” – mondta például 2003-ban, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök nem voltak hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a témát illetően fogadókészségét hangoztató szerb kormánnyal. 2004-ben a népszavazási kampányában a Fidesz az „igen” táborának legfőbb zászlóvivője volt – mindhiába. A kettős állampolgárság ügye nem kapott elegendő támogatást. A 2004-es Bálványosi Szabadegyetemen Orbán összekapcsolta a román EU-tagság kérdését az erdélyi magyarság autonómiájának ügyével. Végül a Fidesz a többi párttal együtt megszavazta Románia uniós felvételét. Orbán Viktor Erdélyben Tőkés László oldalán korteskedett az europarlamenti választási kampányban. A cikkíró megkérdezte Markó Béla RMDSZ-elnöktől, lát-e esélyt arra, hogy megjavuljon az RMDSZ viszonya a Fidesszel? Nekünk az az érdekünk, hogy a Fidesszel és más magyarországi pártokkal is jó viszonyban legyünk, felelte Markó. Tudomásul vette, hogy a Fidesz hozott egy nagyon rossz döntést. /Lokodi Imre (Marosvásárhely): Erdély és a Fidesz, avagy egy politika színeváltozásai – Orbán Viktor útja a be nem avatkozástól az aktív kampányolásig. = Népszava (Budapest), nov. 7./

2008. február 4.

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2008. február 4.

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2008. április 9.

Az Erdélyi Gondolat (ErGo) Egyesület helyett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyerte el a 2008-as Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezését. A fő támogató Pro Minoritate Alapítvány azt kifogásolta, hogy „az ErGo egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt, és nem vett aktívan részt Tőkés László kampányában. ” Fancsali János cikkében vitatta ezt az érvelést. Ilyés Szabolcs, az ErGo egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: ,,csupán annyit szerettünk volna, ha a Tusványos túlmutat a politikai jobb- és baloldali paradigmák állandó bemutatásán”. A MIT vezetősége szerint az idei tábor egyaránt épül hagyományokra és megújulásokra is. A román-magyar párbeszédnek is nagyobb teret biztosítanak. /Fancsali János: Tusványos és szerepcsere…= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. június 28.

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki Révkomáromban Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan fesztivál vendégszónokaként beszélt a fórum fiatal résztvevőihez. A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan fesztivál Révkomáromban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

2008. július 2.

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki június 27-én Révkomáromban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Révkomáromban tartották a Határtalan Fesztivált, melyet a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezett, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. „Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt” – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan Fesztivál Révkomáromban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

2009. május 29.

„Rövidnadrágos politikusok, egyáltalán nem rövidnadrágos gondolatokkal” – definiálta Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölt, egyben a diáktábor szervezője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet a Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) idén július 14–19. között szervez meg. Szerinte Tusványos jóval több egy diákrendezvénynél, hiszen közössége – „egy érdekeiben összetartó politikai nemzedék” – minden évben visszatér a táborba. „Örömömre szolgál, hogy immár húszadszorra jelenthetjük ki: idén is lesz Tusványos” – fogalmazott Toró T. Tibor volt parlamenti képviselő, fesztiválszervező. Toró elmondta, mivel a szervezők egyre inkább azt érzik, ez a négy-öt nap nem tudja ellátni a fesztivál célkitűzéseit, funkcióit, arra az elhatározásra jutottak, hogy ezeket a párbeszédeket, képzéseket intézményesíteni kellene. „Ezért most létrehozzuk a Bálványos Intézetet, amelynek feladata a szabadegyetem funkcióinak és szellemiségének állandósítása lenne. Képzési intézetként működne, agytrösztként, amely megőrzi mindazokat az értékeket, amelyeket Tusványos is képvisel” – összegzett Toró. Sándor Krisztina, a tábor főszervezője elmondta: a fesztivál idén is az előző évek jól megszokott szerkezetét követi, a fellépők között pedig a Quimby, az Edda, a Tankcsapda, a Zanzibár és a The Big Man Band együttesek szerepelnek. /Fleischer Hilda: Intézményesítik Tusványost. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2009. július 4.

Miként maradhat meg a kárpátaljai magyarság Ukrajnában? Ez a kiemelt témája a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek. A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 17. alkalommal szervezte meg a rendezvénysorozatot Felsőszinevéren. A politikai és társadalmi válsággal küzdő Ukrajnában a kárpátaljai magyarok helyzete folyamatosan romlik, jogaik csorbulnak. A közösség viszont önerőből nem tud változtatni saját sorsán – mondták az előadók. Egy határozott, „koncepciózus magyarországi állampolitikai támogatás mellett el tudunk érni egy olyan politikai súlyt, aminek a birtokában mégiscsak legalább manőverezőképesek, legalább valamelyest szereplői és nem egyszerű elszenvedői lehetünk ezeknek a történéseknek” – vélekedett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az utóbbi hónapokban Ukrajnában számos kisebbségellenes törvény született. Ilyen volt például az anyanyelv használatának és a nemzetiségi oktatás korlátozásának törvénye.,,Jó lenne, ha Ukrajna felismerné, mielőbb véget kell vetnie a magyar oktatásügy kálváriájának Kárpátalján, ha azt akarja, hogy Magyarország továbbra is támogassa a demokratizálódási és integrációs törekvéseit” – hangoztatta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. A fideszes politikus azt is mondta: ha a helyzet nem változik, az ukrán nemzetiségi politikát elítélő javaslatot terjeszt be a magyar parlamentben, és nemzetközi szervezeteknél is panaszt tesz. /Jobban védenék a kárpátaljai magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998