udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 292 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-292
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Allami Magyar Opera

2009. június 20.

A Kolozsvári Magyar Opera gálakoncerttel zárja 2008–2009-es évadját, egyúttal Simon Gábor leköszönő igazgatót is búcsúztatja. A visszavonulásának tiszteletére rendezett eseményen részt vesz a Magyar Opera zenekara, énekkara és balettkara, valamint az opera magánénekesei. Simon Gábor igazgató távozása az intézmény éléről lezár egy korszakot, amelynek értékelése immár az operatörténészek feladata lesz. A hangverseny programját a rendező Gy. Tatár Éva a Magyar Opera reprezentatív előadásaiból válogatta. /Turánitz J. Lajos: Évadzáró operagála. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2009. június 22.

Gálakoncerttel zárta 2008–2009-es évadját június 20-án a Kolozsvári Magyar Opera, a telt házat vonzó eseményen egyúttal Simon Gábor leköszönő igazgatót is búcsúztatták. A gála végén díszoklevelet adtak át Simon Gábornak, illetve átnyújtották a zenekar, valamint a balett- és énekkar ajándékát. Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával indult a gálakoncert, Hary Béla vezényletével. Simon Gábor igazgatósága alatt az intézmény egyik programjaként szerepelt az Erkel-művek bemutatása. /Évadzáró gála, igazgatóbúcsúztatás az operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2009. július 7.

Izraelben turnézott nemrégiben a Kolozsvári Magyar Opera társulatának néhány tagja. A turnén a 200 tagú társulatból 22-en vettek részt. Simon Gábor, az opera leköszönt igazgatója elmondta, hogy Carol Eisenstein színházi szakember, a Bimot ügynökség vezetője már 1998-ban megkereste a Kolozsvári Magyar Operát, és kérte, hogy A denevér című nagyoperettel vendégszerepeljenek Izraelben. Előkészítettek mindent, az utolsó percben azonban kiderült, hogy technikai okok miatt már nem érvényes a meghívás. Izraelben nagy sikerük volt. /Ferencz Zsolt: Izraelben járt a Kolozsvári Magyar Opera társulata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2009. augusztus 21.

A Biennálé – Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében zajlott a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata 2009-es díjátadója augusztus 20-án, Budapesten. A Kisebbségekért Díj 2009-es erdélyi kitüntetettjei a dévai Geszty Ferenc Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), Jakobovits Miklós festőművész (Nagyvárad), és Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója. Az ünnepi rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje is. /Átadták a Kisebbségekért díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2009. augusztus 21.

Idén is nemzetközi néptánc találkozóval ünneplik a Szent István napot Kolozsváron, augusztus 20-a és 24-e között. A rendezvénysorozatot ünnepi gálával nyitották meg augusztus 20-án a Magyar Operában. Ebben az évben már tizenegyedik alkalommal tartották meg közösségformáló rendezvényt. Az ünnepi gálát Szilágyi Mátyás magyar főkonzul nyitotta meg, az RMDSZ részéről Vákár István üdvözölte a résztvevőket. /XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2009. augusztus 22.

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarország lelki válságban van, hangsúlyozta a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozata kitüntetéseinek budapesti átadóján. A lelki válságban „mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, és a biztonsághoz a közösségformáló erőre, az identitásra, a hovatartozás erős érzetére”. A kormányfő szerint útját kell állni a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, a kisebbségek ellen irányuló támadásoknak szerte a térségben. A kormányfő hangsúlyozta, a magyar államnak kötelessége a külhonban élő magyar kisebbségek támogatása, és ha szükséges, érdekeik védelme is. Elismerést kapott Bernjak Elizabeta szlovéniai egyetemi docens, Burian László, a szlovákiai Ebed plébánosa, Fedinec Csilla kárpátaljai történész, kisebbségkutató, Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugdíjba vonuló igazgatója, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, az újvidéki Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a bécsi Szent István Egylet. Megosztott díjban részesült a 20 éves fennállását ünneplő két ukrajnai magyar szervezet, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Bajnai: Magyarország lelki válságban van. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

2009. augusztus 29.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2009. szeptember 3.

Kolozsváron a Magyar Opera az idei évadnyitót véglegesített igazgató nélkül kezdi. Simon Gábor a nyár elején idős korára hivatkozva lemondási szándékát jelezte, azóta folynak a papírmunkák az igazgató lemondását illetően. A megüresedő igazgatói állására nem hirdettek pályázati versenyvizsgát. Ideiglenesen az opera Szép Gyula aligazgatót bízná meg az igazgatói teendők ellátásával, közölte a lemondó igazgató. Demeter András, kulturális minisztériumi tanácsos szerint az új igazgató kinevezését egy jogi keret akadályozza: az általa elkészített menedzsment-törvénytervezet még nem lépett érvénybe. „A minisztérium nem kíván beavatkozni sem a megbízott igazgató sem pedig a kinevezett igazgató személyének megválasztásába” – nyilatkozta. A kolozsvári intézmény, az ország egyetlen magyar operája október elsején kezdi el az évadot Verdi Álarcosbál című operájával. /Sipos M. Zoltán: Igazgató nélküli évadnyitó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2009. szeptember 7.

Elhunyt Barcsay Zoltán zeneművész-tanár, súlyos betegség vitte el augusztus 30-án. Kolozsváron született 1929. május 24-én. Hegedülni a Zsizsmann-konzervatóriumban tanult. A Magyar Operában játszott, az opera egyik alapító tagjaként. Márkos Albert tanár javaslatára a hegedűt brácsára cserélte fel, és szólamvezetőként onnan is ment nyugdíjba. 1954-ben végezte a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumot, a következő évben már a zenelíceum tanára. Nyugdíjazása után (1992), már betegen, a balett-líceumban korrepetitor volt. Zeneszerzőként elsősorban hangszerelt, többek között Horváth Béla–Szinberger Sándor Kék Duna című operettjét, amely sokáig repertoárdarabja volt az operának. Vezényelt operetteket, Big-Band együttesével évekig koncertezett. Nyugdíjasként közösségi munkában vezette a heti egy összejövetelen az „Öreg fiúk” együttesét a Magányosok Klubjában. Párhuzamosan muzsikált az orvosok zenekarában is. Dalszerző munkásságáért Reményik-díjjal tüntették ki. /Laskay Adrienne: Búcsú Barcsay Zoltántól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2009. október 8.

Színház, zene, film, tánc, képzőművészet és irodalom: címszavakban ez lenne a Biennále felhozatala. A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal 2009 októberében második alkalommal rendezi meg. Október 14. és 31. között Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és Vajdaságból érkeznek vendégek a magyar fővárosba. A fesztivál nyitókoncertje érdekes lesz, az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica tíz év szünet után újra összeáll, hogy a nemzetközi hírű hegedűművész, Ágoston András vezetésével és Vásáry Tamás karmester vezényletével Kodály és Haydn egy-egy művét, valamint Beethoven V. szimfóniáját szólaltatja meg. A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Verdi Álarcosbál című műve lesz. Budapesten először mutatkozik be a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely, továbbá fellép a Komáromi Jókai Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hon és külhon fesztiválja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2009. október 23.

A Kolozsvári Magyar Operában megtartott díszelőadással kezdődött el október 22-én Kolozsváron az 1956-os magyarországi forradalomra való emlékezés. Szép Gyula, az opera művészeti igazgatója köszöntötte az est díszmeghívottait: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés László EP-képviselőt, a jelen lévő püspököket, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, valamint az Országgyűlés külügyi munkatársait. Az ünnepi műsorszámok között beszédet mondott Markó Béla, Tőkés László és László Attila. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében először az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó saját, gyerekkori emlékeit elevenítette fel, majd a diktatúra által több évtizedig elfojtott igazságról értekezett. „Ma, október 22-én Kolozsváron ki kell mondanunk: nem csak az igazság tör át a határon, hanem a forradalom és a szabadságharc is. Nem csak Magyarország forradalmára gondolunk nagy tisztelettel, hanem a saját forradalmunkra is. Hiszen 1956-ban Erdély és Románia magyarsága megpróbálta megvívni a maga szabadságharcát bízván abban, hogy egy nemzet vagyunk. A megtorlás szörnyű volt. Az egész magyar közösség szenvedésével járt, egyetemünket is elvesztettük. Volt, amit azóta vissza tudtunk szerezni, de volt, amit nem. Ma, amikor emlékezünk, tisztelettel adózunk holtaknak és élőknek, akik megszenvedtek a szabadságért és az igazság napfényre kerüléséért”, összegzett Markó. „Az 1956-os magyarországi forradalom félévszázados évfordulóján, 2006-ban karhatalmi terror fojtotta vérbe az emlékezést. A hatalom elvonult díszvendégeivel, hogy önmagával és önmagáért ünnepeljen. Bajosan lehet úgy ünnepelni, hogy azok hazudnak tovább, akik 1956 után is hazudtak. 1989 huszadik évfordulóján is hasonló érzések töltenek el: bajosan lehet ünnepelni, ha az igazságtétel késlekedik, ha Marosvásárhely fekete márciusának igazságát csak mi mondjuk magunknak. Hogy miért befejezetlen az 1956-os forradalom? Mert nem is fejeződhet be addig, ameddig a hazugság dívik. Hazugságra nem lehet jövőt építeni. Legyen a hazugok országából virágzó Magyarország! Nemzetünk emelkedjen fel!” hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő. /Nagy-Hintós Diana: „Tisztelettel adózunk azoknak, akik megszenvedtek a szabadságért” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2009. október 24.

Az Égtájak Iroda október 17. és 31. között második alkalommal rendezi meg a Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten. Megnyílt Bolygó Bálint képzőművész és Kaiser Ottó fotóművész Határtalan művészet című kiállítása. Verdi: Álarcosbál című darabját Ascher Tamás rendezte, aki először dolgozott együtt a Kolozsvári Magyar Operával. /Zajlik a budapesti Biennále. Külhoni magyarok kulturális fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2009. október 24.

Tizennégy kolozsvári fotós állította ki a városban található barokk alkotásokat – főleg épületeket – ábrázoló fotóit a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnökének köszöntő szavai után Kovács Zsolt művészettörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanársegéde értekezett a képeken megörökített barokk alkotásokról. /N. -H. D. : Fotókiállítás a barokk Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. november 2.

Október 31-én zárult a budapesti Biennále fesztivál a világhírű hegedűvirtuóz Roby Lakatos koncertjével, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Színház UNITER-díjas Három nővér című előadásával A rendezvény kilenc komoly-, könnyű- és kortárs zenei koncertet, egy táncszínházi, hat színházi, egy opera és egy musicalelőadást, hét kiállítást, két irodalmi estet, valamint három könyvkiadói és négy történelmi kisvárosi bemutatkozást, továbbá egész napos filmes és gyermekprogramokat kínált. Kemény, zaklatott, de többé-kevésbé sikeres bő másfél hét áll mögöttünk – összegzett Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója. A rendezvények tízezres nézőszámot vonzottak, különösen sikeres volt a Kolozsvári Magyar Opera Álarcosbál című előadása. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ezreket vonzott a pesti vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2009. november 13.

Oroszországban turnézott november 1–7. között a kolozsvári Tarisznyás együttes. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóhelyettese, a zenekar vezetője elmondta, együttesük az október 12-én kezdődő Kolozsvári Napok Moszkvában elnevezésű rendezvénysorozat keretében muzsikált Oroszországban. /Varga László: Moszkvában, a Komiföldön és a Mordvin Köztársaságban lépett fel a Tarisznyás együttes. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2009. december 3.

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész? című, táncjátékát mutatta be december 1-jén a kolozsvári Magyar Operában. A táncegyüttes erdélyi és magyarországi turnéjának állomásaként, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Budapest és Szatmárnémeti után lépett fel a kincses városban. Az Ivácson László által rendezett és koreografált előadás nagy sikert aratott. /(ferencz): Sikeres táncjáték az operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2009. december 12.

1989. december 23-án, forrongó közhangulatban jelent meg a Szabadság első száma Kolozsváron. Sorban álltak az újságért, hiszen addig az élelmiszereken túl a szabad, cenzúrázatlan szó is hiánycikk volt. Két évtized alatt független közéleti napilapként a Szabadság a sok jót, sok rosszat igyekezett sallangmentesen tükrözni. Húsz év alatt több száz munkatárs többezer újságot készített el. A december 12-i ünnepi szám ízelítőt ad az újság múltjából. A Magyar Operában december 23-án ünnepség keretében megnyílik a Szabadság sajtótörténeti kiállítása. /Húszéves a Szabadság napilap. Születésnapi ünnepség holnap a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2009. december 15.

Vermesy-emléknapokat szervez a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. A közös rendezvény tisztelgés kíván lenni a túl korán, tragikus körülmények között elhunyt zeneszerző munkássága előtt halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) zeneszerzőt, a kolozsvári Zeneakadémia egykori tanárát, remek zenei tárgyú írások szerzőjét távol hazájától, a ‘89-es események tv-beli szemlélése közben, hirtelen felindulás következtében érte a halál. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és a Pest-megyei Maglód után Kolozsvár is zenetudományi konferenciával egybekötött hangversennyel emlékezik meg a zeneművészről, december 17-én. A bevezetőt mond Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Zenetársaság elnöke. /Turánitz J. Lajos: Vermesy-emléknapok a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2009. december 16.

Brian Johnston, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója ismét adventi operaestet rendezett. A rövid, három nyelven – magyarul, románul és angolul – előadott bevezető után felléptek a művészek, köztük Mányoki Mária, kolozsvári Magyar Opera tagja. Először lépett fel a Johnston-koncerten a Kolozsvári Református Kollégium kamarakórusa, Székely Árpád karnagy-igazgató vezényletével. /Ünnep – Operaest a teológián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2009. december 21.

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera a húsz éve, december 17-én elhunyt Vermesy Péterre emlékhangversennyel emlékezett. A zeneszerző 1939-ben született Brassóban, de Kolozsvárott töltötte élete nagy részét, ahol a Gh. Dima Zeneakadémia ellenpont-tanára volt. Később az NSZK-beli Heidenheimban telepedett le. Vermesy műveinek közreadása, életművének és munkásságának feltárása igazából csak halála után indult el. Demény Attila zeneszerző, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke azoknak mondott köszönetet, akik ezt a munkát vállalták. Buzás Pál zongoratanárnak, a gondozásában megjelent két fontos Vermesy-kötetért: Zongoraművek és Művek zongorára és zenekarra (Arpeggione Kiadó), valamint Németh G. István zenetörténésznek, a Vermesy-monográfia szerzőjének. Az esten Németh G. István (MTA Zenetudományi Intézet, Budapest) zenetudományi előadást tartott Vermesyről. Ezután a hangversenyen főiskolai hallgatók léptek fel. /Fekete Adél: Vermesy szellemében Jubileumi könyv-kavalkád az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2009. december 23.

Kolozsvár volt az utolsó helyszíne annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében rendkívüli hangversennyel emlékeztek az 1989-es kelet-európai változásokra. Az Európai Unió Kultúra programjának támogatásával létrejött rendezvény helyszínei Miskolc, Kassa és Kolozsvár, mindhárom városban Beethoven művei szólaltak meg. A kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokban ugyanakkor megnyílt Essig Józsefnek az 1989-es eseményeket felidéző fotókiállítása. /Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2009. december 30.

Musical-műsor lesz a kolozsvári Magyar Opera szilveszteri műsora, a legismertebbekből ad ízelítőt. Első helyen áll a My Fair Lady, de nem marad el a West Side Story sem. /Turánitz J. Lajos: Szilveszter... vagy amit akartok! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-292




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998