udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 446 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-446
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz

2009. augusztus 26.

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2009. szeptember 4.

Eseményekben gazdag nyarat tud maga mögött a Kolozsvári Állami Magyar Színház, hangzott el a szeptember 3-án tartott évadnyitó sajtótájékoztatón. Júliusban a társulat részt vett az Avignoni Fesztiválon a Visszaszületés című produkcióval. Tompa Gábor színházigazgató elmondta, ezt az előadást az újságírók megválasztották az off-program legjobb előadásának. Az avignoni turnét követően Gdanskban vendégszerepelt a társulat, a XIII. Shakespeare Fesztivál meghívottjaként, a III. Richárddal. Az előadást nagyon jól fogadták. A színház jövőre, de 2011-re is sok meghívást kapott. A Visszaszületést 2010-ben 14 francia színház szándékozik megvenni, sor kerül franciaországi turnéra. A gazdasági válság rányomja bélyegét a színház tevékenységére is, decemberre még a fizetésalap sincs biztosítva. Anyagi problémák miatt az őszre tervezett egyik nagyszínpadi bemutatót /Hanoch Levin Téli temetés című darabja/ elhalasztották 2010 márciusára. A Három nővér, III. Richárd, Danton halála és az Árva élet című produkciók részt vesznek a Vendégségben Budapesten és az Őszi fesztiválra szervezett vendégszereplésen, ahonnan Bukarestbe vezet az út, az országos fesztiválra, amelyre a Három nővér, a Danton halála és a Gianni Schicchi kapott meghívást, ez utóbbi előadás december elején Velencében is látható lesz. Belgrádba is ellátogatnak. Novemberre várható Dosztojevszkij Ördögök című regényadaptációjának a bemutatása a stúdióban. Ugyancsak itt mutatják be január elején az Andrei Serban rendezte Suttogások és sikolyokat, illetve májusban a Szeget szeggelt, Matthias Langhoff rendezésében. Október 11-én vendégül látják a budapesti Baltazár Színházat, a színtársulat értelmileg sérült színészekből áll. /Köllő Katalin: Évadnyitás a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Pénzügyi gondokkal indítja új évadát a Kolozsvári Magyar Állami Színház –jelezte Tompa Gábor igazgató, hozzátéve: „morális válsággal is szembe kell néznünk, az egyre erősödő szélsőjobboldali ideológiák elterjedése társadalmakat osztanak meg. ” /Sipos M. Zoltán: Anyagi gondok az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2009. szeptember 22.

Opera, népi játék, királydráma, tragédia és musical, valamint egy bemutató előadás – mindezt az Égtájak Iroda „Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek” sorozatának őszi idénye kínálja a budapestieknek. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának, Bocsárdi Lászlónak legújabb rendezése Molière A mizantróp című darabja, melyet a budapesti közönség láthat először. Pálffy Tibor rendezésében Beckett Az utolsó tekercs című monodrámája is színpadra kerül. Shakespeare- és Csehov-darabot mutat be Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A kolozsvári Kakuts Ágnes Árva élet címmel egy 16 gyermekes csángó asszony vallomását adja elő. A Kolozsvári Állami Magyar Színház pedig Verdi Álarcosbál című darabjának magyarországi premierjét időzítette a Biennáléra. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Klasszikus köntösben az idei pesti Vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2009. szeptember 30.

Szeptember 30-án tartják a kolozsvári színházban Visky András: Visszaszületés című művének bemutatóját, Tompa Gábor rendezésében. A Visszaszületés a 2006-ban bemutatott Hosszú péntek című előadás folytatása, egy történet, amely a második világháborús kivégző táboroktól eljut az ‘50-es, ‘60-as, ‘70-es évek kommunista munkatáboráig. A Visszaszületés ősbemutatójára 2009 júliusában volt az Avignoni Fesztiválon, ahol a festivalier.net című portál az OFF fesztivál legjobb előadásának nevezte meg. /Ma este Visszaszületés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2009. október 3.

Kilencvenöt éves születésnapján köszöntötték október 2-án Senkálszky Endre érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. Felolvasták Kötő József színháztörténész köszöntőjét. „A hely szelleme meghatározta pályádat, s az alapítók művészi hitvallása formálta sorsodat”, írta levelében Kötő. A művész elmondta: a kedves szavak és az ünnepség további erőt adnak neki, és megerősítik abban a hitben, hogy a 75 színpadon eltöltött év nem volt hiábavaló. /(köllő): Senkálszky Endre 95. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2009. október 9.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Visszaszületés című előadása kapcsán, a szerző, Visky András által megfogalmazott kérdésre: vajon a fogságban szocializálódott egyén lehet e szabad valaha, Varga László még úgy gondolta, hogy aki rabként nőtt fel, rabként is hal meg, ha fogva tartói karmaiból ki is szabadul. Az idei irodalmi Nobel-díj idei nyertese, Herta Müller esetében viszont ez egyáltalán nincs így. Ő is „fogolyként” nőtt fel, a romániai kommunizmus idején, a román titkosrendőrséggel való együttműködés megtagadása miatt a rendszer ellenségeként volt nyilvántartva, első két kötete csak cenzúrázva jelenhetett meg. Romániai svábként, kisebbségi sorban vészelte át a rendszer üldöztetéseit, ráadásul néhány, szintén német írótársával megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű irodalmi csoportot, melynek kiáltványában meg merték fogalmazni: „a megrendelésre írott irodalom nem irodalom, az nem is létezik”. Herta Müllert tanári állásából kirúgták, majd a folyamatos zaklatások miatt 1987-ben kénytelen volt elhagyni az országot. Dragomán György, aki szintén Erdélyből menekült, ugyanazon okok miatt, mint Herta Müller, találóan fogalmaz, amikor azt mondja „az írónő kitüntetése sok olyan embernek jelent elégtételt, akinek el kellett menekülnie szülőföldjéről a diktatúra elől”. Herta Müller az üldöztetésben is tudott szabad lenni. /Varga László: Az üldöztetés szabadsága. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2009. október 9.

A kolozsvári színház nem játszhatta tovább a Hosszú pénteket, mivel a frankfurti kiadó, a Kertész Imre-regény, a Kaddis jogutódja nem hosszabbította meg a társulat szerződését. A most bemutatott dráma, Visky András munkája a Hosszú péntek folytatása, „ikerelőadása”. A Hosszú péntekben kialakított díszlet, a jelmezek és a színpadi mozgás nem is változtak. A szöveg változott. Már nemcsak a náci lágerben átélt borzalmakkal küzd meg a főhős, a név nélküli ember, megjelennek a kommunista lágerek, utalás van 1956-ra. Így kiterjesztve a mondanivaló érvényességét: nemcsak a holokauszt felelősei, de az összes fanatikus népirtásba kezdett, börtönöket, fogolytáborokat, lágereket építő rendszer és vezetői felelősségéről van szó. /Varga László: Rivalda: a visszaszületés esélyei. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2009. október 12.

Balogh Borbála festőművész több mint 10 éve dolgozik a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A színház előcsarnokában október 9-én megnyitották Síksávok című egyéni kiállítását. /Síksávok a magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2009. október 14.

A háború családokat tett tönkre, szerelmeket rombolt szét. Békében a szerelmeket mi romboljuk szét. Ma a boldogságunk csak rajtunk múlik – vallja Elek Dóra, a Baltazár Színtársulat által színpadra vitt Kőválasz című darab rendezője. Október 11-én, vasárnap a Kolozsvári Állami Magyar Színház új stúdiótermében Vörös István Kőválasz című alkotásával vendégszerepelt a budapesti Baltazár Színház, amely értelmileg sérült színészekből áll. /Butyka Anna: Minden kérdésre: Kőválasz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 23.

2009 őszén az Égtájak Iroda második alkalommal rendezi meg a Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten. Volt a jól bevált „határon túli magyar” kifejezés, ami hosszú ideje – főleg egy immár 20. életévét betöltött kisvárdai színházi fesztivál „epitheton ornans”-aként – beépült a köztudatba, jobb híján ekként jelölve az erdélyi, a partiumi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai, sőt esetenként a kanadai és New-York-i magyar művészeti intézményeket is. A „határainkon túli”, kimondatlanul ugyan, de leginkább a Trianon után elcsatolt területeken élő magyarságot jelölte. Ugyanezen oknál fogva nem nevezhetjük a hasonló eseményeket „Kárpát-medenceinek”, még akkor sem, ha nem külön „anyaországi”, illetve „erdélyi”, „felvidéki” „burgenlandi” stb., hanem valóban Kárpát-medencei magyarságban és annak kulturális egységében gondolkodunk. Ezen ellentmondások feloldására találták ki az illetékesek a „külhoni magyar” kifejezést. Azonban ezzel is legalább annyi a gond, mint a „határon túli”-val. Olyan kül-belhoni művészek is jelentkeztek, mint például Kakuts Ágnes, aki bár Erdélyből Magyarországra települt, most mégis a kolozsvári társulat tagjaként jelentkezik. Azután az 1792-ben alakult, legrégebbi magyar színház – a kolozsvári –, ugyancsak „belhoninak” érezheti magát a magyar kultúra berkeiben, földrajzi helyzetétől és a jelenlegi országhatároktól függetlenül. A Biennále széles körben öleli fel a világ magyarságának kulturális produktumait. Az egész rendezvénysorozat kitalálója, éltetője és hajtómotorja, Goldschmied József, az Égtájak Programiroda igazgatója. Az eseménysorozat központja a Fészek Klub. A megnyitó gálaestre „feltámadt egy legenda”, azaz még élő tagjaiból újra összeállt az 1956 után Németországban, világhírű magyar, menekült zenészekből alakult zenekar, amely a nyolcvanas években Erdélyből emigrált tagokkal bővült, majd a kilencvenes évek elején oszlott fel. A feltámadt „Philharmonia Hungarica” ez alkalommal Vásáry Tamás vezénylete alatt játszik. De bemutatót tartanak a zselizi vegyeskar, a nagybecskereki kamarakórus, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a komáromi Jókai Színház, a szabadkai magyar társulat, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is, amely rendhagyó módon Budapesten tartotta meg Molière Mizantrópjának premierjét. A kortárs képzőművészetet a Szlovéniában élő Göntér Endre festő, az angliai Cambridge-ben született Márk Bollobás fotóművész, a Prágában élő Farkas Roland és Boráros Henrik, a torontói Kántor István, a Kassán alkotó Bartusz György, a pozsonyi Rónai Péter, a bukaresti Estefán Arnold – és sokan mások, sokfelől – képviselik. Ezek a találkozók késztethetnek arra, hogy ne határon innenben, illetve határon túlban gondolkodjunk, hanem összmagyarságban. /Medgyessy Éva: Magyarnak lenni mit jelent? Gondolatok a „Külhoni magyarok kulturális fesztiválja” kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2009. október 25.

Október 28-án indul a Kolozsvári Állami Magyar Színház felolvasószínházi sorozata, melynek célja „leporolni” a magyar drámairodalom népszerű és kevésbé ismert műveit, újra megszólaltatni Balassi, Vörösmarty, Petőfi, Molnár Ferenc és mások alkotásait. Az első Balassi Bálint Szép magyar komédiája lesz, Salat Lehel rendezésében. /Klasszikus magyar drámasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2009. október 29.

Néhány közéleti személyiség beadványt intézett a művelődésügyi minisztériumhoz, mondván, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nem képviseli a közönséget. Demény Péter elmagyarázta, hogy mást jelent a színház az ő számukra, mint neki. Az ő számukra a színház a problémátlan szépséget mutatja fel, Demény számára, éppen ellenkezőleg: felkavaró, lüktető, örvénylő, provokáló, szüntelenül a határok felé törekvő, azokat ostromló jelenség és akció. A Tompa Gábor vezette társulat ilyen nyughatatlan és szembesítő előadásokat vitt színre. – Demény Péter irtózik minden közösségtől, de a kutyája a szívéhez nőtt. /Demény Péter: Suttog a kórus, fáj a szív. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2009. november 2.

Október 31-én zárult a budapesti Biennále fesztivál a világhírű hegedűvirtuóz Roby Lakatos koncertjével, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Színház UNITER-díjas Három nővér című előadásával A rendezvény kilenc komoly-, könnyű- és kortárs zenei koncertet, egy táncszínházi, hat színházi, egy opera és egy musicalelőadást, hét kiállítást, két irodalmi estet, valamint három könyvkiadói és négy történelmi kisvárosi bemutatkozást, továbbá egész napos filmes és gyermekprogramokat kínált. Kemény, zaklatott, de többé-kevésbé sikeres bő másfél hét áll mögöttünk – összegzett Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója. A rendezvények tízezres nézőszámot vonzottak, különösen sikeres volt a Kolozsvári Magyar Opera Álarcosbál című előadása. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ezreket vonzott a pesti vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2009. november 3.

A kolozsvári Állami Magyar Színház két produkcióval, a Három nővér és a Danton halála című előadásokkal vesz részt Bukarestben a Nemzeti Színházi Fesztiválon, ahol felvonultatják az előző évad legjobb előadásait és egy sor olyan provokatív alkotást, amelyek magukban hordozzák az esztétikai kockázat lehetőségét. A Tompa Gábor rendezte Három nővér című produkció, amely október 31-én a Biennálé keretében nagy sikerrel vendégszerepelt Budapesten, november 3-án és 4-én lesz majd látható a Bulandra Színházban. A Danton halála című Mihai Maniutiu rendezte előadást november 6-án és 7-én láthatja majd a közönség az Odeon Színházban. Mindkét előadást román nyelvű feliratozással játssza a kolozsvári színház. /Bukarestben vendégszerepel a kolozsvári magyar színház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2009. november 5.

A bukaresti Bulandra Színház kis előcsarnokában a jegy nélküli egyetemisták tömegén kellett átfurakodnia a jegyéről jó előre gondoskodó nézőnek, hogy bejuthasson a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának előadására. A kirobbanó budapesti siker után ugyanis Csehov Három nővérének Tompa Gábor rendezte változatát a román fővárosban nagy várakozás előzte meg. A kolozsvári színház egy másik produkcióval, a Danton halálával is részt vesz a fesztiválon. A többségében román nézőkből álló közönség tapsa a Három nővér előadásán hangos volt, a magyar nyelvű előadás szövegét kivetített feliraton olvashatták románul. /Nővérek ostroma. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2009. november 6.

A nacionál-kommunista román vezetés jó munkát végzett, mondhatni a teljes siker küszöbén bukott meg: 1989-ig felszámolta a magyar sajtóközpontokat (Arad, Kolozsvár, Nagyvárad), ideológiai kontroll alá vonta a színházakat, megnehezítette az alap- és középfokú oktatást, elsorvasztotta a magyar nyelvű egyetemi képzést, 1989-ben Csíkszeredában több román tannyelvű középiskolai osztály indult, mint magyar. 1990-ben azután megadatott a lehetőség az építkezésre. A klasszikus kultúrközpontok, mint Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely, ahol számbelileg nagyszámú magyar értelmiségi élt, viszonylag könnyen találtak magukra, a többiek viszont a periférián maradtak. Utólag létrejött egy második vonal, ahova egyrészt a később magukra találtak csatlakoztak (például Szatmárnémeti), másrészt felemelkedettek olyan városok, ahol a magyarság számbeli arányánál fogva lehetőség nyílt komolyabb kulturális élet megteremtésére (például Székelyudvarhely, Sepsziszentgyörgy, Csíkszereda és valamilyen szinten Gyergyószentmiklós). A többiek (többek között oly nagy múltú városok, mint Temesvár és Arad) lemaradtak, bár Temesvárnak a Csiky Gergely Színház kapcsán mindig sikerült valami újat felmutatnia. A három vezető kultúrközpont számára mindenki más perifériának számított Romániában, viszont ők saját magukat tekintették perifériának Budapesthez képest. Onnan próbáltak ellesni dolgokat, rajtuk keresztül igyekeztek a modernség felé. Ez kvázi-idegen színdarabokat, művészfilmeket, rendezéseket vagy irodalmi műveket eredményezett, amelyeket a konzervatív romániai magyar kritika nem illetett mindig dicsérő szavakkal. A kolozsvári színház a 2000-es évek elején már olyan darabokat játszott, amelyeket a régi értelmiségi nem értett és nem szeretett, a közönség egy része elfordult a színháztól. Marosvásárhelyen ezt finomabban oldották meg. Az irodalmi életbe új arcok robbantak be, akik tagadták az irodalmi kánont. 2000 után a többi magyar városok igyekeztek utánozni a vezető kultúrközpontokat. Lassan „vidéken” is pont „botrányos” rendezésű, gyakran „nemzetietlennek” vélt darabok születtek, melyeket a helyi közönség nehezen fogadott be. Lassan pezsgő kultúrélet alakult ki, amely nyitottá vált az új mondanivalóra, de azt a konzervatív réteg továbbra sem akar megérteni. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Szórványkultúra – Centrum és periféria Romániában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2009. november 16.

Kolozsvár főterére most szerelik a jégpályát. A fiatalok elsősorban Apostut bíráló tüntetései („Miénk a tér”) kétségtelenül jogosak. Kántor Lajos azonban a „Mindent elveszítettünk” sirámaival szemben a Szabadság-szerkesztő Székely Krisztának ad igazat, a tér négy oldalát uraló házak szerencsére még a Ceausescu-, majd a Funar-érát is átvészelték, a „lecsupaszított” középső részen a Szent Mihály-templom pedig az eddiginél monumentálisabban emelkedik ki. – Egyesek aláírásokat gyűjtenek a kolozsvári magyar színház (vezetése) ellen, miközben a Bukarestben megrendezett országos színházi fesztiválon látott Csehov-előadásukat, a Három nővért a fővárosiak az egekbe emelik. Kántor kiállt a modern színház mellett. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2009. november 21.

Darvay Nagy Adrienne színháztörténész 2002 és 2008 között a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja művészeti szaktanácsadója volt. 1969 óta Budapesten él, de nagyváradiként tartja számon magát. Minden erdélyi színházban otthon van, jól ismer minden társulatot. Tizenegy eddig megjelent önálló kötete szinte kivétel nélkül a határon túli színházakkal, illetve színészekkel foglalkozik. Igaz, hogy a kisvárdai fesztiváltól 2008-ban, annak huszadik évfordulóján „búcsút vett”, az erdélyi színházakat azonban továbbra is szemmel tartja. Októberben véget ért az Égtájak Iroda által rendezett második Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválja elnevezésű esemény. A színházi programot a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővére zárta, tényleg rendkívüli sikert aratva a Vígszínházban. Erdélyből az összmagyar színházművészet másik kiválósága, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is fellépett, sőt A mizantrópnak, Bocsárdi László legújabb rendezésének a Biennálén volt a hivatalos premiere. Darvay Nagy Adrienne Megkönnyezett szabadság kötetét 2003-ban románul is kiadták. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában... Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, színházkutató. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2009. november 24.

November 24-én lesz a kolozsvári színház új stúdiótermében az Ördögök bemutatója. Dosztojevszkij: Ördögök című regényét Albert Camus adaptációja nyomán Albu István viszi színre. Albu István 1984-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2007-ben szerzett színészi diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördögök – bemutató a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24 .

2009. december 9.

Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben írt Cultura című vígjátékát olvassák fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei, akik ezzel elérkeztek az október végén indított Klasszikus magyar drámasorozat második bemutatójához. A felolvasószínház első alkalommal október 28-án mutatta be Balassi Bálint Szép magyar komédia című művét. /Sipos M. Zoltán: Drámák mindenkinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2009. december 15.

Az elsőfilmes rendezők számára kiírt Európai Felfedezés elnevezésű kategória Európa-díjával jutalmazták Peter Strickland Varga Katalin című brit-román-magyar koprodukciós filmjét. A film főszereplője Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – aki az antalyai Golden Orange Filmfesztiválon és a Brüsszeli Filmfesztiválon egyaránt kiérdemelte a legjobb színésznőnek járó díjat. /Farkas István: Európai Oscar a Varga Katalinnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2009. december 17.

December 12-18-a között megszervezett miniévad keretében, hat repertoáron levő előadást láthatnak az érdeklődők a kolozsvári színházban. Az eseménysorozatot az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi nyitotta, és ugyanez az előadás is zárja majd december 18-án. A miniévad célja a kolozsvári közönség, valamint az országos és nemzetközi szakma számára egy tömbben bemutatni a színház fontosabb előadásait. /Egyhetes évad a Kolozsvári Magyar Színházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2009. december 18.

Három kötetet ismertettek december 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában a kolozsvári Koinónia Kiadó által szervezett, könyvbemutatón, David Zinder Test-hang-képzelet, Myriam Bloedé Nagy József síremlékei és Upor László Majdnem véletlen. Tom Stoppard fokozatos megközelítése című könyveket mutatták be. David Zinder rendező munkája angol nyelven 2002-ben jelent meg, Hatházi András fordította magyarra. Myriam Bloedé könyve a néző érzékeire ható jelszínház megalapítója, a délvidéki születésű, francia nevén Josef Nadj-ként ismert koreográfus és képzőművész munkásságát mutatja be, magyar nyelvre Gemza Melinda fordította. Upor Lászlónak az Angliában élő, többidentitású Tom Stoppard életművéről szóló disszertációját tartalmazza a kötet. A Tom Stoppard által írt Igazi Bulldog hadnagy, illetve a Magritte után című darabok a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2003–2004-es évadában is szerepeltek. /Színházi kötetek éjszakai bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2009. december 19.

December 15-én a Visszaszületés című előadást követően került sor Kolozsváron a színházban a 2008/2009-es évad társulati díjainak kiosztására. Tompa Gábor igazgató köszöntötte a társulatot, illetve a miniévad alkalmából Kolozsvárra látogató vendégeket, köztük Hizsnyán Géza felvidéki kritikust, és Darvay Nagy Adrienne színháztörténészt. A színészek szavazatai alapján odaítélt társulati díjat Vindis Andrea színésznő kapta a Tiszta ház című előadásban nyújtott alakításáért. Debüt-díjban részesült Köllő Csongor a Csillala mester című mesejátékban nyújtott alakításáért, és különdíjat kapott Kakuts Ágnes az Árva élet című produkció előadásáért. Technikai különdíjban részesültek Tenkei Tibor gyártásvezető, valamint Albu István világosító- és hangosító munkájáért. Tompa Gábor igazgató az elmúlt évad zavartalan lebonyolítását ajándékokkal köszönte meg Borsos Levente technikai aligazgatónak, Kovács Kinga igazgatói titkárnak és Nagy Noémi-Krisztinának, illetve Biró Eszternek, a marketing iroda munkatársainak. /Átadták a 2008/2009-es évad művészeti és társulati díjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2009. december 24.

A budapesti Helikon Kiadó sorozatában megjelenő Sütő András-életműsorozat második kötete a hetvenes években alkotott három drámát – Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel – jelentette meg, valamint a drámákhoz fűződő írói Vallomásokat. Akik megélték a drámák keletkezésének korszakát, tudják, hogy a drámák megjelenése, a kolozsvári Állami Magyar Színház Harag György által rendezett előadássorozata mily erőteljes hatással volt az olvasókra/nézőkre; milyen hatásosan segített a diktatúra természetrajzának, antihumánus intézkedéseinek meg- és felismerésében, a nemzeti identitástudat erősítésében. Az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei előre jelezték a drámaírói munkásságában is bekövetkező fordulatot: határozottabban szólni az erdélyi magyarságot feszítő gondokról, általános emberi, egyetemes magaslatokba emelve azokat. A legalkalmasabbnak a történelmi dráma mutatkozott. Mi a közös a három drámában? Sütő András szavai eligazítják az olvasót: „Egyazon gondolatnak vagy gondolatsornak a kifejtése, körüljárása, elmélyítése, ha mondhatom ezt, vagyis ember és közösség, egyén és kollektivitás, individuum és hatalom viszonya változatos helyzetekben és az időnek más-más terein. ” /Máriás József: Embernek maradni… az idő más-más terein. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. december 28.

Elhunyt Tóth László festőművész, grafikus december 24-én Wertingenben. 1933-ban született Szatmárnémetiben, 1957-ben végezte a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát Kolozsváron. 1965–71 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd 1983-ig a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola docense. 1984-ben az NSZK-ban telepedett le. Árkossy István, kolozsvári származású, Budapesten élő festő, grafikus búcsúzott a pályatárstól-baráttól. Árkossy István nemrég járt Tóth László wertingeni műtermében. Látta erőtől duzzadó grafikáit. Banner Zoltán művészettörténész írta a művészről monográfiájában: „… Tóth László legutóbbi évtizedének ceruzarajzai és vegyes technikájú, hol grafikusabb, hol festőibb megoldású munkáinak a minősége csak a Holbeinhez és Ingreshöz hasonló, legnagyobb huszadik századi emberfestők teljesítményéhez mérhetőek, akik, akárcsak ő, stílustól, irányzattól, eszközöktől függetlenül, a művészi alkotás alapvető hivatásának tekintik a Teremtés értelmének soha véget nem érő újratárgyalását. Ez pedig a szereplők megidézése nélkül lehetetlen. S ő immár nem a műterem senkiföldjén, hanem az életmű csúcsán perelhet tovább az ítélet IGAZSÁGÁÉRT. ” /Árkossy István, Budapest: Elhunyt Tóth László festő- és grafikusművész. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-446




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998