udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Radio /Roman Radio Kolozsvari Teruleti Studioja/

2007. január 28.

Ercsey-Ravasz Ferenc /sz. 1974/ öt évig dolgozott riporterként a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, másfél éve pedig a Szabadság napilap munkatársa, emellett rockzenész, a Voices Of Silence zenekar billentyűse, zeneszerzője és szövegírója, azonkívül immár hetedik éve vezeti a Visszhang kolozsvári egyetemi vegyeskart, mondta el a vele készült interjúban. Hívő ember, minden kritikus pillanatban érzi, tudja, hogy Isten ott van mellette. Büszke arra a gerinces magatartásra, amellyel az egyházak ma is képesek értéket, érvényes alternatívát nyújtani. A Visszhang diákkórus 1972-ben alakult az akkori Visszhang nevű diákmozgalom jegyében. A legnagyobb sikereket a kórus Magyari Zita keze alatt érte el. /Fodor György: Interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

2007. február 26.

Február 23-án farsangi műsort rendeztek a Kolozsvári Rádió stúdiójában. Az unitárius webrádióval közös Udvartér című ifjúsági műsorban Sánta Emőke, a Kolozsvári Rádió néprajzos munkatársa mesélt a farsangi népszokásokról, majd Kriza Gyöngyike beszámolt a Torockón évről évre megszervezett farsangtemetésről. Fellépett a Szomszédnéni Produkciós Iroda két humoristája, a zenéről pedig a Szászcsávási Cigányzenekar tagjai gondoskodtak. /Dézsi Ildikó: Maskaramustra az Udvartéren. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2007. március 14.

1954. március 14-én, 53 éve annak, hogy az éterben először szólalt meg az azóta közismertté vált szignál, és egy hang közölte: „Itt Kolozsvár, Románia”. A három évvel ezelőtt, a félévszázados fennállás alkalmából megszervezett nagyszabású ünnepség után az intézmény ezúttal csendben ünnepel. A magyar szerkesztőséget illetően Orbán Katalin osztályvezető elmondta: van két adóállomás, amely kimondottan a kolozsvári műsort továbbítja: az egyik Máramarosszigeten, a másik Nagyszebenben. A vidéki tudósítók száma 11-re emelkedett, ezzel teljes lett a hálózat, az adásterület egészében lefedett. Most már van rádiókabaré is, a Szomszédnéni Produkciós Irodával való együttműködés következtében. /Ünnepel a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2007. március 27.

Hamarosan indul az Erdély FM rádiós produkciós iroda. Egyelőre még nincs meg a saját frekvencia, az Erdély FM ingyenesen átvehető hanganyagokat fog kínálni a többi erdélyi rádió számára. Ez a rádiós produkciós iroda nem „váltja ki” az erdélyi televízió tervét, mint ahogy az egész napos, Erdély-szerte sugárzó romániai magyar rádiót sem, szögezte le Kelemen Attila projektvezető. Az Erdély FM-et azzal vádolják, hogy ez a projekt lényegében az RMDSZ pártrádiójának létrehozását célozza. Kelemen Attila ezt cáfolta, mondván, nem fog engedni a politikai nyomásnak. Takács Csaba Communitas elnöki minőségében kifejtette, amennyiben a projekt szakmailag bizonyít, támogatni fogják. Kelemen bízik benne, hogy két hónap múlva már az első műsorok legalább online hallgathatók lesznek, és aztán fokozatosan beépülnek a helyi frekvenciák műsoraiba. Rostás-Péter István, a kolozsvári rádió alelnöke a sajtóból értesült az Erdély FM projektről. A közszolgálati rádiókra vonatkozó törvények értelmében nem tartja valószínűnek, hogy a kolozsvári rádió hanganyagot vegyen át az Erdély FM-től. /Kiss Bence: Erdély FM – az erdélyi magyar tévé előfutára? Beszélgetés Kelemen Attila projektvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2007. április 4.

Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. április 6.

Leltárt készített az Új Magyar Szó Színkép kulturális melléklete kapcsán Szonda Szabolcs szerkesztő a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincében szervezett olvasótalálkozón. Emlékeztetett, négy évvel a romániai rendszerváltás után könyvkiadó híján az ÚMSZ elődje, a Romániai Magyar Szó karolta fel a még nem publikált fiatal költőket, írókat, valamint a Forrás-nemzedéket. A Színkép elődje, a Szabad Szombat melléklet irodalmi pályázatára 1993-ban 150 fiatal jelentkezett írásaival, köztük Bódizs Edith, a Kolozsvári Rádió szerkesztője vagy Váry O. Péter, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztője. Az 1998-ban nevet változtatott melléklet célja közvetíteni a kultúraigénylő olvasók és a később irodalmi lapok felé irányuló szerzők között. Szonda elmondta, visszaszorult a kultúra a lapokban, ideértve az ÚMSZ-mellékletet is. A gyakran változó, majd lecsökkent oldalszám miatt nem jelentkeznek új szerzők. Tapasztalata szerint a kultúra és a pénz viszonyát taglaló rovatok a legolvasottabbak a lapokban. /Domokos Péter: Színkép-szondázás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2007. május 23.

Tizenharmadik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar középiskolai ballagók évkönyve, a Maturandusok, és az idei kiadás újdonságokkal szolgál. A Tinivár Kiadónak erre az évre sikerült növelnie a végzőseik névjegyzékét közzé tevő iskolák számát: immár 127 tanintézmény büszkélkedik „végtermékével”. A kötetben több hazai volt véndiák is közöl útravalót, pl. : dr. Bíró András docens (Partiumi Keresztény Egyetem), Hantz Péter fizikus (Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Kiss Olivér (a Szabadság főszerkesztője), Tőkés Elek (a Báthory-líceum igazgatója) és Zilahi Csaba (a Kolozsvári Rádió magyar adásának könnyűzenei szerkesztője). /Ö. I. B. : Maturandusok 2007. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2007. június 9.

Romániában a környező országoktól, Szerbiától, Ukrajnától és Magyarországtól eltérően a kisebbségek helyzete modellértékű – jelentette ki a magyarbarátnak nem nevezhető Traian Basescu. Olyan kormánnyal „büszkélkedhet”, amelynek legitimitását a legszámottevőbb helyi kisebbség politikai partnersége biztosítja. Az RMDSZ megjavíttatta az út- és ivóvízhálózatot, bevezettette a földgázt, művelődési otthonokat tett ismét használhatóvá, sportpályákat építtetett s még számtalan olyan megvalósítással büszkélkedhet, amiket csupán egy kormányon lévő párt képes elérni – mondta a napokban az egyik RMDSZ-kormánytag. Tette pedig mindezt „a legutóbbi népszavazáson kommunikációs zavarok miatt eltévelyedett nyáj újbóli egybeterelése céljából” – írta Németh Júlia, a lap munkatársa. Az emberek emlékeznének arra, hogy a néhány száz lelket számláló aprócska falvakban magyarul sajátíthatták el az ábécét nem ritkán még a nyolcadik osztályt is ott fejezhették be. Azonban ezeken e helyeken már nincs magyar iskola. Sok faluban, ahol egyetlen többségi sincs, a nebuló akkor is csupán az állam nyelvén tanulhat, hangzott el a Kolozsvári Rádió magyar adásában. Sok szilágysági, máramarosi, fogarasi faluban, ahol van magyar gyerek, esetleg csak magyar gyerek van, nincs magyar iskola. Az utak javításának akkor is meg kellett volna történnie, ha az RMDSZ nem tagja a kormánynak. Az RMDSZ-nek hatékonyabban fellépnie az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvi oktatás érdekében. A népszavazás az RMDSZ-t is ráébresztette a valóságra, az alakulaton belüli reformok szükségességére, az eddig alkalmazott stratégia megváltoztatására. /Németh Júlia: Kisebbségek paradicsoma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2007. június 20.

Bemutatták Kolozsváron Marosán Tamás Legyőztem az egészséget! /Grinta Kiadó, Kolozsvár című humoreszk-kötetét. Az utóbbi húsz-harminc év kultúrájában ritkaságnak számít a jó humorista – jelentette ki Bréda Ferenc, az est moderátora. Ezt a műfajt Bajor Andor, Sinkó Zoltán művelték régebben, most pedig Marosán Tamás első kötetével jelentkezett. Marosán Tamás 1996 és 1997 között a Mutáns című szatirikus lap társszerkesztője és kiadója volt. 1999 és 2006 között az Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa. A Kolozsvári Rádió Körhinta műsorának külső munkatársaként is dolgozik. /Varga Melinda: A humor fékpedálja az Angyalokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2007. július 31.

A Kolozsvári Rádió vezetőségének döntése eredményeként Maksay Magdolna lesz a rádió magyar nyelvű szerkesztőségének új osztályvezetője. Maksay augusztus 1-jétől tölti be új hivatalát a szerkesztőség irányításában, miután elődje, Orbán Katalin – aki 1995-től töltötte be ezt a pozíciót – egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről. Maksay Magdolna 1990-től dolgozik a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, kezdetben riporterként és ifjúsági, valamint szociális műsorok szerkesztőjeként. Elsődleges feladatának az Orbán Katalin által megfogalmazott célok – a hallgatók gyors és pontos tájékoztatása, a romániai és az egyetemes magyar kultúra ápolása, a nyelvművelés, a szórakoztatás – folytatását tekinti. A legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye szerint a Kolozsvári Rádió magyar adásának átlaghallgatója 50 év körüli, középfokú végzettséggel rendelkező nő – az új osztályvezető nyitni szeretne a fiatal hallgatói réteg irányába is. /Burus János Botond: Új vezető a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2007. szeptember 10.

Huszonnégy órás saját adást sugároz mától a Kolozsvári Rádió. A változás az éjszakai kínálatot érinti, hiszen eddig éjfél és reggel 6 óra között a közszolgálati adó bukaresti stúdiójának műsorát közvetítették. Az éjjeli adásban 2-től 4-ig magyar nyelvű műsor hallható. Az éjszakai váltás című, kétórás magyar nyelvű műsor első felében szimfonikus, dzsessz-, pop- , rock- és népzenei, valamint operarészletekből álló összeállítás, második részében pedig a tematikus műsorok ismétlése várja a hallgatókat. /Éjszakai váltás a Kolozsvári Rádióban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2007. szeptember 14.

Rövidesen régi idők rádiószínházi hagyománya éled fel a Kolozsvári Rádió magyar adásának hullámsávján: Senkálszky Endrével a címszerepben, Szombati Gille Ottó Mózes-darabja hangzik el. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa, színházi szakíró szívügye a figyelem középpontjába állítani az értékes színdarabokat, melyek eddig „papírsírban” voltak. /Gergely Edit: Rádiószínház a papírsírból. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2007. november 19.

November 17-én a Szeben megyei Szelindeken kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely-találkozó keretében. Emléktáblát állítottak Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak, „az itt élők kőtáblába vésték ragaszkodásukat a demokratikus értékeken alapuló nemzeti szabadság eszméjéhez. Kőtáblába vésték a három nép barátságát ennek az eszmének a jegyében“ – hangsúlyozta Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa az emléktábla-avatón. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében zajló ünnepségen több mint százan vettek részt Erdély különböző településeiről. A rendezvény a Szórványhűség-oklevél odaítélésével zárult. Az idei közösségi kitüntetett Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa lett. /Kőbe vésett ragaszkodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2007. november 27.

A Slágeróra 2001 novembere végén indult útjára a Kolozsvári Rádió ultrarövid hullámán, a 95,6 MHz-es frekvencián. Az évfordulót ünnepi héttel teszik emlékezetessé a műsor vezetői. Az öttagú szerkesztőcsapat örömmel osztotta meg Slágerórás élményeit. A zene mellett élő lapelőzetest adnak, együttműködnek három kolozsvári újsággal, a Szabadság és Krónika napilapokkal és az Erdélyi Napló hetilappal. /Butyka Anna: Slágeróra, hat éve a 95,6 Mhz-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2007. december 13.

Benkő Judit, a Kolozsvári Rádió komolyzenei műsorainak szerkesztője előadást tartott a magyar opera történetéről az unitárius egyházközség tanácstermében. /Nagy-Hintós Diana: Operatörténetről fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2008. január 18.

A Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat kétszemélyes legénysége, „művésznevükön” BéFé (Bálint Ferenc) és TéEsz (Tóth Szabolcs) néhány év alatt az erdélyi magyar humoristatársadalom élenjáróivá váltak. „Szerencséjükre” munkájukhoz nyersanyagban sosincs hiány. Felgyűltek a három személyre írt jeleneteik, Gáspárik Attilát bevonva fognak ilyeneket is játszani. Együtt írják meg számaikat, műsoraikat. A műegyetemet szerencsésen befejezték. A Kolozsvári Rádió havi rádiókabaréját csinálják, különböző lapoknak írnak, tervrajzokat, designt, műsorlapokat stb. készítenek. Havonta Budapesten is fellépnek. /Ördög I. Béla: Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2008. január 29.

Tizenhárom év után először készült rádiójáték a Kolozsvári Rádióban: Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című drámájának nyilvános meghallgatása, azaz „főpróbája” február első felében lesz, adásba kerüléséről ezután döntenek. A nagyváradi rendező, drámaíró művének bemutatása nagyobb projekt része – mondta Zsehránszky István színikritikus, az etnikumközi hivatal munkatársa. Tavaly a bukaresti rádió magyar szerkesztőségében több mint harminc erdélyi színműből vettek fel és sugároztak részleteket – főként olyan darabokból, amelyeket különböző okok miatt eddig nem mutattak be. A tervek szerint a rádiószínházi projekt folytatódik Kolozsváron, Zsehránszky István három művet választott ki bemutatásra: Anavi Ádám Kepler, Hatházi András A hetérák tudománya, valamint Bálint Tibor Az emlékezés napja című drámáját. /Rostás-Péter Emese: Életre kel a rádiójáték. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2008. február 11.

Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című rádiójátékát mutattak be február 9-én Kolozsváron. A rendszerváltás óta ez a műfaj szinte teljesen eltűnt a műsorkínálatból. A még soha nem játszott drámát Patkó Éva rendezte és alkalmazta rádióra. A Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió 1989 előtt évtizedeken át művelte ezt a műfajt, több száz felvételt őriz a két rádióstúdió. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa kezdeményezte a rádiószínház műfajának felélesztését. /Kovásznay Katalin: A rádiójáték szökőéve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2008. március 14.

„Ha röviden jellemezni kéne a rádiót, akkor következetesség és megújulás lenne a jelszavunk” közölte Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádióstúdió főszerkesztő-helyettese azon sajtótájékoztatón, amelyre a rádió 54. születésnapja alkalmából került sor. Három szakaszra osztható ez a történelem, fejtette ki Rostás Péter István: 1954 márciusától egészen 1985 január közepéig, az 1990-es újraindulás, valamint a ’90-től errefele tartó periódusra. A felmérések szerint hétfő és péntek között 80 000 hallgatót számlál a reggeli csúcs az adásbelépésnél, délután pedig a Napóra kezdetekor mintegy 26 200-an hallgatják őket. A szombat reggeli nyolc órás kezdéskor 149 000 hallgatójuk van. Maksay Magdolna, a magyar adás osztályvezetője elmondta, naponta nyereményjáték várja a hallgatókat. Maksay Magdolna az elmúlt év augusztusában vette át a magyar szerkesztőség irányítását. /Köllő Katalin: 54 éve szól a rádió Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

2008. április 22.

A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége találkozott szamosújvári hallgatóival április 19-én. Szamosújváron a Téka Alapítvány nevében Balázs-Bécsi Attila elnök köszönte meg a látogatást. A szerkesztők, megnézték a szórványkollégium és a művelődési központ épületét. /Fodor Emőke: Szamosújvár. Közönségtalálkozó a Kolozsvári Rádióval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2008. július 25.

A törvényesség, a szabálytisztelet követelményére hivatkozva, a Román Rádiótársaság Szabad Szakszervezete már hosszabb ideje eljárást indított az Országos Rádiótársaság ellen, ezen belül a kolozsvári stúdió főszerkesztő helyettesét, Rostás Péter Istvánt is megtámadták. A pereskedés oka, hogy a Román Rádiótársaság elnöknője egy 2006. évi rendeletben Rostás Péter Istvánt nevezte ki főszerkesztő helyettesnek mindaddig, ameddig a tisztség betöltésére versenyvizsgát hirdetnek. Ez azóta sem történt meg. A szakszervezetisek szerint törvénytelenül halogatják a versenyvizsga megszervezését. Kétségbe vonták Rostás szakértelmét, emellett a tárgyalást lefolytató bírót is feljelentették. Rostásról azt állították: „képtelen összehangolni a kolozsvári területi stúdió román nyelvű adásait”. Rostás-Péter István elmondta: munkahelyén 2006. májusa óta érezteti hatását egy kisebbségi csoport hangulatkeltése, 120 kolléga közül 15 munkatárs ügyködése. Ők a versenyvizsga kiírását erőltetik, de ténykedésüknek etno-politikai kicsengése is van. Rostás-Péter István elődje román nemzetiségű volt, de beszélt magyarul is. /Szakszervezeti támadás a rádió főszerkesztő helyettese ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2008. szeptember 30.

Újabb rádiójátékot mutattak be a Kolozsvári Rádióstúdió koncerttermében: ezúttal Hatházi András A hetérák tudománya című drámájának rádiójáték-változatát. Olyan darabokból készülnek rádiójátékok, amelyeket eddig nem mutattak be színpadon. Előzőleg, februárban Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című művét mutatták be, mindkettőt Patkó Éva rendezte. /Köllő Katalin: Ismét rádiószínház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2008. október 22.

Tóth Béla 50 évvel ezelőtt kezdte pályafutását a Marosvásárhelyi Rádiónál. Életét meghatározta a rádió, ahol most is dolgozik. 1958. január 1-jétől lett hivatalosan a rádió munkatársa. Jelentkeznie kellett a Kolozsvári Rádiónál szakmai képzésre. Hangtechnikus-operatőr képzést kapott, később elvégezte az újságírói szakot és szerkesztő lett. A rádiósokat szerették, mindenhol családtagként fogadtak őket. Váratlanul érte mindnyájukat a hír, amikor a nyolcvanas években, egyik percről a másikra, takarékossági okokra hivatkozva, megszüntették az adást. Közel öt évet kellett várniuk, 1989 december végéig, hogy újból beindulhasson az adó. Tóth Béla sok tervét megvalósíthatta: Élő történelem, Panaszosok a mikrofonnál, Szemafor – ez mind új rovat, de vezetett mezőgazdasági műsort, híradót, interjúkat, riportokat készített. Nem is olyan régen még klasszikus szalaggal dolgoztak, most számítógép, digitális program segíti a munkát. /Antal Erika: Ötven év a rádiónál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2008. december 20.

A kolozsvári Magyar Opera önálló létezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett operagálát, telt házzal. A nézőket Simon Gábor, az operaház igazgatója köszöntötte. A gálaest első felét élőben közvetítette a Kolozsvári Rádió. Három felvonás, három karmester: Hary Béla, Horváth József és Kulcsár Szabolcs dirigált operettekből részleteket. Marton Melinda is fellépett, végül közös dalolás zárta az operagálát, mindenki fennhangon énekelte, hogy „Szép város Kolozsvár”. /Csákány Csilla: Hatvanadik évfordulóját ünnepelte a Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. március 4.

A fennállásának 55. évfordulóját ünneplő Kolozsvári Rádió és a Bálint Tibor Baráti Társaság elnöksége szeretettel hív minden érdeklődőt a Bálint Tibor /1932-2002/ emlékdélutánra március 10-én, a rádió nagytermében. A találkozó keretében részletek hangzanak el Az engesztelés napja című rádiójátékból, majd bemutatják a Vallomás repedt tükör előtt /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2007/ című, az író 75. születésnapjára megjelent kötetet és az immár bejegyzett Bálint Tibor Baráti Társaságot (BTBT). /Bálint Tiborra emlékeznek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2009. március 6.

A Kolozsvári Rádió fennállásának ötvenötödik évfordulójára emlékeznek: 1954. március 15-én délután 4 órakor szólalt meg először a területi stúdió egy órás magyar és egy órás román adással. Rostás-Péter István főszerkesztő-helyettes és Maksay Magdolna osztályvezető tájékoztatott az ünnepi rendezvényekről és terveikről. Nyílt napokat rendeznek felnőtteknek, bemutatkoznak a magyar szerkesztőség munkatársai. Pár napon belül megújul a rádió honlapja. A marosvásárhelyi stúdióval cserekapcsolat keretében magyar népzene-állományukat fogják bővíteni. Rostás Péter István elmondta, adáskörzetükben közel 650 000 magyar él, ennek több mint tíz százaléka, azaz legalább hatvanötezer ember hallgatja rendszeresen a rádió délelőtti műsorait. /Nagy-Hintós Diana: Fennállásának 55. évfordulóját ünnepli a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2009. március 12.

Zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Rádió koncertterme március 12-én, amikor Bálint Tiborra emlékeztek a szervezők. A Bálint Tibor Baráti Társaság elnöksége és a Kolozsvári Rádió által szervezett eseményen bemutatták a Bálint Tibor színművéből készült rádiójátékot, majd bemutatkozott a Bálint Tibor Baráti Társaság (BTBT). /Köllő Katalin: Bálint Tibor emlékdélután a Kolozsvári Rádiónál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./ Bálint Tibor Az engesztelés napja című drámájából készített hangjátékot a Kolozsvári Rádió, ezzel emlékeztek a rádió munkatársai és a Bálint Tibor Baráti Társaság tagjai a 2002-ben elhunyt íróra, a Kolozsvári Rádió 55 éves fennállását ünneplő rendezvénysorozat keretében. A Bálint Tibor Baráti Társaság a Polis Kiadóval együttműködésben ismét kiadta a 2007-ben, Bálint Tibor 75. születésnapjára készült Vallomás repedt tükör előtt – Bálint Tibor emlékezete című kötetet. /R. Kiss Kornélia: Bálint Tibor-hangjáték a Kolozsvári Rádióban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

2009. március 30.

Dél-Erdély magyar tanintézményeinek iskolakönyvtárairól tanácskoztak március 28-án Szászmedgyesen a dévai, nagyenyedi, tordai, nagyszebeni és medgyesi magyar tanintézmények pedagógusai. A rendezvényre a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület által szervezett Szórványtengelyek-műhely keretében került sor. A 16. Szórványtengelyek-műhely a könyvek és könyvtárak kérdésköre mentén épült fel. A rendezvény fénypontja a Szórványhűség-, illetve az Őrhely-díj átnyújtása volt. Az előbbit Balázs János, az RTV bukaresti munkatársa, az utóbbit a baromlaki elsőosztályos, Narita Elemér vehette át, akit nagy áldozatok árán járat magyar tagozatra román anyanyelvű édesapja. A 16 Szórványtengelyek-műhely kettős könyvbemutatónak is otthont adott: Mihály István, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének esszékötetét (A képernyő jótékony homálya) Völgyi Marcell, Szabó Csaba, a kolozsvári tévé szerkesztőjének új regényes nyomozását (Jó Sándor Margarétái) Páll Ferenc méltatta. Az újonnan született Világhírnév Kiadó újságíró-sorozatát (Fehér Holló) Ambrus Attila MÚRE-elnök értékelte. Szabó Csabának, a szórványtengely-mozgalom alapítójának meghívottjai most a szucsávai magyarság képviselői voltak. A rendezvénynek otthont adó szászmedgyesi RMDSZ nevében Balázs Béla megyei elnök kalauzolta a szórványtengelyek-műhely immár valóságos kisközösséggé összeforrott pedagógus-csapatát a város „téka-hangulatú” épületeiben. /Szászmedgyesen átadták a Szórványhűség és az Őrhely-díjakat. = Erdély.ma, márc. 30./

2009. május 4.

Életének 80. évében Szegeden elhunyt a Szabadság nagyra becsült munkatársa, László Ferenc /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./, aki csaknem hatvan esztendőn keresztül írt magyarul sportról Erdélyben. 1950-ben lett a kolozsvári Igazság sportszerkesztője. 1956-tól a lap sportrovatvezető főmunkatársa volt. Szintén az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. Halálával az erdélyi magyar újságírás talán leghosszabb ideig alkotó hírlapíróját, rendkívül művelt, sokoldalúan tájékozott tagját veszítette el. /Tibori Szabó Zoltán: Elment László Ferenc, az erdélyi sportújságírás doyenje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2009. augusztus 1.

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998