udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 220 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-220
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Konzervativ Part /Partidul Conservator – PC/

2008. január 5.

Nem csak csatározásokból, veszekedésből áll a parlamenti munka. Van a román törvényhozásnak egy másik arca is. Hihetetlen hatékonysággal, békés egyetértésben tudnak elfogadni bizonyos jogszabályokat a honatyák. Többnyire abban az esetben, amikor saját maguknak szavaznak meg különféle kiváltságokat, nyugdíjat. Ugyanez az egyetértés, bámulatos összhang nyilvánul meg azokban az esetekben is, amikor a kisebbségi kérdés kerül napirendre, vagy amikor a székely megyékben kisebbségben élő románok helyzetét kell azonnal megoldani. A román pártok különféle kifogásokra hivatkozva immár három éve folyamatosan akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását. Ehhez képest pedig könnyedén ment át a képviselőházban a tanügyi törvényt módosító, a Konzervatív Párt által benyújtott javaslat, miszerint a magyar gyermekeknek kötelezően románul kellene elvégezniük az óvodai előkészítő csoportot. Legutóbb december végén szavazta meg a szenátus azt a törvénytervezetet, amely hivatalból biztosítana parlamenti képviseletet a magyar többségű megyékben élő románok számára. Ha a székelyföldi románok számára hivatalból biztosítják a parlamenti képviseletet, miért ne történne ugyanez az erdélyi magyarság és valamennyi más kisebbség esetében is? Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor már kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, hogy valamennyi kisebbségnek biztosítsanak számarányának megfelelő parlamenti helyet. /Farcádi Botond: A törvényhozás másik arca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2008. január 22.

Nem tartja diszkriminatívnak a Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke által tett kijelentéseket a Diszkriminációellenes Hatóság (CNCD), mivel azok beletartoznak a szabad véleménynyilvánítás gyakorlásának a határai közé. A testület ugyanakkor felhívja a politikai osztály és a véleményformálók figyelmét arra, hogy az idei választási évben igyekezzenek nem diszkriminatív magatartást tanúsítani. Voiculescut Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke panaszolta be a CNCD-nél, mivel korábban azt mondta, vonják vissza a román állampolgárságát mindazoknak a személyeknek, akik nem beszélik a román nyelvet. Voiculescu ugyanakkor egy törvénytervezetet is benyújtott a parlament elé ezzel kapcsolatban. /”Voiculescu nem diszkriminált“ = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2008. január 23.

A Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozata szerint Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a nyilatkozatai „egy szenátor politikai nyilatkozatai”, így azt „nem lehet elítélni”. Dan Voiculescu súlyos dolgokat mondott, sőt törvénybe is akarná foglalni: minden romániai magyarnak kötelező tökéletesen kell tudni az „állam nyelvét”. Aki azt két év leforgása alatt nem sajátítja el, attól „meg kell vonni a román állampolgárságot”. A jelek szerint a Diszkriminációellenes Tanács is „diszkriminál”: amikor Traian Basescu államfő „büdös cigány”-nak nevezett egy újságírónőt, akkor figyelmeztette, az állam első emberét, hogy nem szép dolog „büdöscigányozni”. Kérdés, ki ítél(het)i el a Diszkriminációellenes Tanácsot, amikor ő maga követ el diszkriminációt? /Mózes Edith: Diszkrimináció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2008. január 24.

Az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) europarlamenti képviselője, mivel Romániában az állampolgárság elvesztésével büntetnék a román nyelvismeret hiányát. Az ügy pikantériája, hogy az EB részéről feltehetően épp Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak kell reagálnia. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke által a szenátushoz benyújtott törvényjavaslat azontúl, hogy kötelezővé teszi a Romániában élő állampolgárok számára a román nyelv kötelező elsajátítását, a nyelvtudás igazolására két évet hagyna, ellenkező esetben az érintettek elveszítik román állampolgárságukat. Olajos Péter – szemben az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatával – diszkriminatívnak találja a törvénytervezet, annak elfogadása szerinte hátrányosan érintené Európa legnagyobb őshonos kisebbségét, a Romániában élő több milliós magyarságot és ellentétes az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel. /Brüsszelben tiltakoznak Voiculescu törvénytervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2008. január 28.

Daniela Popát választotta január 27-én elnöknek a Konzervatív Párt. Feszült hangulatban zajlott a Konzervatív Párt kongresszusa, melyen a párt alapítója és eddigi elnöke, Dan Voiculescu visszalépése nyomán tisztújítást tartottak. /I. I. Cs. : PC: elnökválasztás füttykoncerttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2008. január 29.

„Az Európai Unióban elvenni valakinek az állampolgárságát minimum nevetséges, de hadd tegyék, mert akkor Románia szívében lesz több százezer ember, aki nem lesz román állampolgár” – fejtette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád az RMDSZ-es képviselő. Hozzátette: ha a törvény életbe lép, azt állítja majd, nem tud egy szót sem románul, és arra kéri a székelyeket, tegyenek hasonlóképpen. „Majd meglátjuk, mit kezdenek 700 ezer székellyel, aki nem román állampolgár” – mondta a képviselő. Dan Voiculescu, a PC leköszönt elnöke törvénytervezetet nyújtott be, amely megvonná a román nyelvet nem ismerő személyektől a román állampolgárságot. /Kovács Zsolt: Állampolgárság nélkül maradó székelyek? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2008. február 1.

Daniela Popa, a Konzervatív (PC) Párt elnöke Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az EP-ben történt felszólalása kapcsán kijelentette, az Országos Diszkriminációellenes Tanács álláspontja a releváns abban a kérdésben, hogy a konzervatívok a román nyelv megtanulását követelik a magyar nemzetiségű állampolgároktól. „Tőkés úr népszerűsíteni akarja a frissen megalakult Magyar Polgári Pártot. Akciójának semmi köze ahhoz, hogy megoldást kell találni arra, hogy sok magyar nemzetiségű román állampolgár nem ismeri az ország nyelvét, amelyben él” – állította Daniela Popa. /Popa-Tőkés vita. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

2008. február 7.

A Konzervatív Párt (KP) szeretné, ha továbbra is oktatnák a vallást a gimnáziumokban, jelentette ki Daniela Popa KP-elnök. A konzervatívok állásfoglalásukkal csatlakoznak Bartolomeuhoz, a Kolozs, Fehér, Partium és Máramaros egyházmegye mitropolitájának álláspontjához, aki nyílt levelet küldött Cristian Adomnitei oktatási miniszternek, kérve, hogy ne szüntesse meg a vallásoktatást a gimnáziumi osztályokban. /A konzervatívok kiállnak a gimnáziumi vallásoktatás mellett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2008. március 13.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM), a Konzervatív Párt (PC) képviselői és független honatyák megkeresését, melyben a kifogásolták, hogy a választási törvény több alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz. Az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfővel azonos véleményen van. Basescu államfő szerint a törvény beilleszkedik az alaptörvény keretei közé. A svédországi látogatáson lévő államfő bejelentette, hogy aláírta a törvényt. Gyakorlatba ültetéséhez azonban hátra van még egy kulcsfontosságú mozzanat: az egyéni választókerületek határainak megrajzolása. Újdonságának számít, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is egyéni választókerületekben választják meg. /Alkotmánybírósági zöld út a választási törvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

2008. március 13.

Elfogadta a szenátus a Konzervatív Pártnak azt a törvénykezdeményezését, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok hivatalból kapnának egy-egy képviselői és szenátori mandátumot a parlamenti választások alkalmával. A felsőház hallgatólagosan fogadta el a törvénytervezetet, amelyet a konzervatívok a kihirdetett választási törvény kiegészítésének szánják. A hallgatólagos elfogadásra azért kerülhetett sor, mert a tervezet benyújtásától számított 30 napon belül a szenátus állandó bizottsága nem tűzte napirendre a kezdeményezést. A végső döntést a tervezetről a képviselőház hozza meg. Az RMDSZ mindannyiszor azon az állásponton volt: amennyiben ezt az elvet nem alkalmazzák azokra a megyékre is, ahol például a magyarok szórványban élnek, és akiknek szintén nincs lehetőségük saját képviselőt és szenátort küldeni a román parlamentbe, akkor ez diszkriminációnak minősül. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint sajnálatos dolog, hogy erre sor került, meg veszélyes is. /Előjogok a székelyföldi románoknak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

2008. április 16.

Feltehetően egyetlen párt sem szerez elegendő szavazatot ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, így koalícióra kényszerül más tömörülésekkel. Ez megnöveli a kis pártok stratégiai jelentőségét. 2000-ben az akkor még Román Humanista Pártként jegyzett Konzervatív Párt (PC) a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáin került a parlamentbe, akárcsak jó néhány szakszervezeti vezető, aktivista. A PSD máris hasonló együttműködést fontolgat Daniela Popa konzervatívjaival. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövetsége a legvalószínűbb, ez bizonyos formában már most is működik. Koalíciójukkal elszigetelhetnék az államfőt támogató Demokrata–Liberális Pártot (PD–L) és ezzel magát Traian Basescut is. Bármennyire ellensége egymásnak jelenleg a PD–L és a PSD, aligha zárható ki szövetkezésük a parlamenti választások után. A hatalom húsosfazekától négy éve távol tartott PSD-n belül nem váltana ki jelentősebb ellenállást a kormányzás árát jelentő szövetség, legfeljebb a Traian Basescunak való teljes kiszolgáltatottság gondolatától idegenkednének néhányan (Ion Iliescu, Adrian Nastase). /Bogdán Tibor: Őszi pár(t)választás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2008. április 16.

Szatmár megyében is összefogtak a román pártok a megyei tanácselnöki szék megszerzése érdekében. A szociáldemokrata (PSD), a demokrata-liberális (PD-L), a konzervatív (PC), valamint az Új Generáció Pártjának (PNG) képviselői közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: szövetségük neve RMDSZ-ellenes koalíció, célja a magyar érdekvédelmi szervezet hatalmának megtörése. Szabó István tavaly egészségi okokra hivatkozva mondott le megyei tanácselnöki és önkormányzati képviselői mandátumáról egyaránt, néhány hete hivatalosan is elismerte: a politikai ellenfelek állandó zaklatása miatt szakította meg mandátumát. A Gazeta de Nord-Vest külön rovatot szentelt Szabónak, ebben a volt elnököt lejárató cikksorozatot közöltek. /Babos Krisztina: RMDSZ-ellenes koalíció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2008. április 18.

A Konzervatív Párt és a szociáldemokraták ismét egymásra találtak. 2004-ben Voiculescuék szemrebbenés nélkül hagyták faképnél a szociáldemokratákat s csapódtak az erősebb félhez, a kormányerőkhöz. A konzervatívok akkor még a Román Humanista Párt névre hallgattak és Dan Voiculescu volt a vezetőjük, aki a Felix nevet is felvette. /Németh Júlia: Ásó, kapa és a nagyharang. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2008. április 18.

Április végéig hivatalosan is bejegyzik a PSD+PC Szövetséget – áll a szociáldemokraták és konzervatívok közötti együttműködési megállapodásban, amit április 17-én írt alá Mircea Geoana és Daniela Popa. A két párt ezen a közös néven szerepel majd a 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztásokon. Április 18-án tartják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Emil Constantinescu által vezetett Népi Cselekvés Párt egyesülését szentesítő rendkívüli kongresszust. A PNL magába olvasztja az alig 1 százalékos támogatottságú politikai alakulatot. A kis párt jelentős képviselője, Smaranda Enache alelnöki tisztséget kap a PNL országos vezető testületében. A Népi Cselekvés nevű szervezetet 2002-ben hozták létre, nagyrészt volt parasztpárti politikusok, azzal a céllal, hogy maguk köré tömörítsék a demokratikus ellenzéki erőket. Párttá 2003-ban alakult. /Megszületett a PSD+PC Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2008. április 21.

Szatmár és Maros megye után közös jelöltlista indításában állapodtak meg Kovászna megyében a román pártok. A Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata-Liberális Párt, a Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, az Új Nemzedék Párt, valamint a Szocialista Szövetség Pártja jegyzőkönyvet írt alá, amelynek értelmében támogatják Sabin Calinic ügyvédet a megyei tanács élére, emellett közös tanácsosi jelöltlistát is állítanak. A román pártok Sepsiszentgyörgyön is közös tanácsosjelölt-listát állítanak. /Illyés Judit: Román koalíció Háromszéken is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2008. június 4.

A végleges adatok szerint az Arad megyei önkormányzatban három hely jut az RMDSZ-nek, 17 a PD-L-nek, 6 a PNL-PNTCD-nek, 4 a PSD-nek és 2 a PC-nek. /Három hely az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

2008. június 17.

Szatmár megyében a szavazás második fordulójában elért eredmények: az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 42 291, PSD – 29 931, PD-L – 16 610, PNL – 11 269, függetlenek – 4111, MPP – 2604, PC – 1735, FDG – 634. A két forduló után az összesített eredmény, polgármesterek száma: RMDSZ – 18, PSD – 16, PD-L – 11, PNL – 9, FDG – 6, MPP – 1 független polgármesterek – 3./M. M. : A helyhatósági választások végeredménye Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

2008. július 22.

A Magyar Polgári Párt (MPP) bővített elnöksége hozza meg a döntést arról, elfogadják-e az RMDSZ javaslatát a belső koalícióra vonatkozóan vagy sem. Szász Jenő, az MPP elnöke továbbra is úgy vélekedik: csakis az általuk javasolt választási szövetséggel lehet biztosítani a legnépesebb magyar parlamenti képviseletet. Szerinte a törvény választási koalícióról, tehát pártok szövetségéről beszél. Az RMDSZ és az MPP választási szövetségével pedig kockázatmentesen biztosítható a legnépesebb magyar parlamenti képviselet. Az RMDSZ belső koalícióra való felhívása Szász szerint csak rosszabb lehet az MPP javaslatánál. „Az RMDSZ eddig már mindenkivel összeállt: 1996-től 2000-ig a Demokrata Konvencióval, 2004-től 2008-ig a szocialistákkal, majd a D. A. Szövetséggel és a konzervatív párttal, utána a liberálisokkal, a Basescu ellenes szövetségben pedig a nagy-romániásokkal együtt lépett fel. Itt az ideje, hogy most a testvérrel is szövetségre lépjen” – érvelt Szász Jenő. /Sz. K. : Nem enged a „választási szövetségből” az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2008. július 23.

Ismét benyújtja a Konzervatív Párt a parlamentbe a román nyelv kötelező tudását szabályozó törvénytervezetét. A jogszabály, amely kötelezővé tenné, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek első osztálytól román társaikéval azonos tanterv szerint tanulják az állam nyelvét, elakadt a szenátusban, ezért döntöttek a konzervatívok az újbóli beterjesztés mellett. /Kitartóak a konzervatívok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2008. augusztus 6.

A Konzervatív Párt (PC) azt javasolta a Nagy-Románia Pártnak (PRM), hogy olvadjanak be a PC-be, jelentette be Codrut Seres PC-főtitkár. Lucian Bolcas PRM-s képviselő abszurdnak nevezte az egyesülés gondolatát, s szerinte se ő, se Gheorghe Funar nem folytathat ez ügyben tárgyalásokat. Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök megvetéssel utasította vissza az általa szégyentelennek minősített ajánlatot. /Pártfúzió a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2008. augusztus 13.

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

2008. augusztus 14.

A Konzervatív Párt (PC) vizsgálatot kért Cristian David belügyminisztertől az EMI által szervezett múlt heti, gyergyószentmiklósi nemzeti táborban állítólag elhangzottak miatt, miszerint ott Erdély függetlenségét kérték. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint a PC a tábor népszerűségét akarja felhasználni a közelgő választási kampányban. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kérték, tájékoztassa a legfőbb ügyészséget az általuk „félkatonai kiképzőtábornak” nevezett EMI-rendezvényről. /B. S. : Konzervatívok az EMI ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2008. augusztus 16.

Erdélyben negyedik alkalommal szervezték meg az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak, illetve az Egyesült Magyar Ifjúság közös szervezésében zajló) táborát Gyergyószentmiklós mellett. A résztvevő napi látogatók száma megközelíti a tizenötezret, ezzel a fesztivál a második legnagyobb ilyen jellegű magyar rendezvénynek számít Erdélyben. A tartalmas programokban: előadásokban, vetítésekben, kerekasztalokban illetve más kísérőprogramokban bővelkedő táborról több hitelrontó írás jelent meg a román és magyar nyelvű sajtóban egyaránt. A tábort nem valami vagy valakik ellenében szervezik meg évről évre, hanem azoknak, és azokért, akik tudni, tanulni szeretnének a magyar történelemről, hagyományokról, örökségünkről. Mindazoknak, akik hangos felhördüléssel szélsőségesnek, „magyarkodónak” kiáltják ki a tábort, le kellene vetíteni az 1956-ban halálraítélt Wittner Máriáról készült portréfilm azon részletét, amikor fiatalokat kérdeznek arról, mi jut eszükbe erről az évszámról. Elkeserítő képsorok. – Bagoly Zsolt EMI-alelnök értékelte az idei tábort: elégedett, egyre nagyobb az érdeklődés. Egyesek megpróbálják meghonosítani Erdélyben is azt a sajnálatos módon túlburjánzott budapesti ál-liberalizmust, amelynek érvrendszerében fasiszta és szélsőséges az, akit érdekel nemzete sorsa. Hasonlóan támadta a tábort a március 15-én Kolozsváron magyarellenes tüntetést szervező Új Jobboldal és a hozzá közel álló Sarmiseghetuza Egyesület. – A Konzervatív Párt nemrég az EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot a belügyminisztertől. /F. I. : Van igény tartalmas rendezvényekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2008. szeptember 29.

A szociáldemokraták és a konzervatívok, a PSD-PC együttes kongresszusa szeptember 27-én megválasztotta Mircea Geoana PSD-elnököt a szövetség kormányfő-jelöltjének. /Geoana a kormányfőjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2008. november 25.

Eddig 1001 honatya-jelölt esetében sikerült beszereznie a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Bizottságnak (CNSAS) az átvilágításhoz szükséges levéltári adatokat, és azokat az átvilágítók már továbbították a vizsgálódást végző igazgatóságnak. Az átvilágítók eddig 27 olyan jelöltet találtak, akinek neve szerepel a testület levéltárában. További 13 jelöltet az átvilágítók már korábban a volt Szekuritáté besúgójaként vagy tisztjeként azonosítottak, őket ez alkalommal ismét ellenőrzik. Köztük van a Konzervatív Párt alapító elnöke, Dan Voiculescu. /B. T. : Ezeregy jelölt a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2008. december 2.

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 3.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 3.

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 5.

A Központi Választási Iroda közölte a választások végleges eredményeit. A PDL 115 mandátumot szerzett a képviselőházban, a PSD+PC Szövetség 114 mandátumot, a PNL 65-öt, az RMDSZ pedig 22-őt. A PDL 51 mandátumot szerzett a szenátusban, a PSD+PC Szövetség 49 mandátumot kapott, a PNL 28-at, az RMDSZ pedig 9-et. A Központi Választási Irodában ünnepélyes keretek között adták át a parlamenti képviselői bizonyítványokat a nemzeti kisebbségek 18 képviselőjének. /A parlamenti választások végleges eredményei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-220




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998