udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 220 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-220
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Konzervativ Part /Partidul Conservator – PC/

2006. február 4.

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2006. február 6.

A Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) 32 területi szervezete a Maros megyei kivételével jóváhagyta hét végi kongresszusán a Konzervatív Párttal (PC) való egyesülést. A fúziós folyamat körülményeiről és a határidőkről február 12-én, egy újabb kongresszuson döntenek Bukarestben. /Beszippantja a konzervatívokat a Román Nemzeti Egységpárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2006. február 6.

Frunda Györgynek nem csak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) betöltött, hanem szenátori státusának megvonását is fontolgatják egyesek. A felháborodást az ETPK-nak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlása váltotta ki, amely Frunda kezdeményezésére született. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, Fehér megyei parlamenti képviselő kérte Frunda György RMDSZ-szenátor ETPK-megfigyelői státusának megvonását, aki szerinte tevékenységével árt Románia nemzeti érdekeinek. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke kijelentette, Frunda György RMDSZ-szenátor megszegte a parlamentben letett hűségesküt, ezért javasolni fogja, hogy a szenátor mandátumáról induljon jogi vita. Adrian Severin szociáldemokrata párti képviselő azzal igyekezett csitítani a nacionalistákat, hogy az ET ajánlása köszönő viszonyban sincs Frunda eredeti kezdeményezésével. Severin szerint ugyanis Frunda javaslatának a második, az „európaibb” változatát fogadta el a tanács, nem pedig az elsőt, amit ő maga is etnocentrikusnak, szeparatistának minősített Severin elítélte mindazokat, köztük a demokrata Emil Bocot is, akik ismét felkorbácsolják a nacionalista kedélyeket. Oana Marinescu, kormányszóvivő is nyugalomra intett: az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum mindaddig nem érvényes, ameddig az ET miniszteri tanácsa is el nem fogadja. Frunda György korábban kifejtette: nem speciálisan Románia számára készült ez az ajánlás, hanem az ET valamennyi tagországa számára. Elmondta: az RMDSZ-nek az álláspontja ismeretes, ami Romániának egységes nemzetállamként való önmeghatározását illeti. A szövetség mindig is azt javasolta, hogy módosítsák az Alkotmánynak ezt a passzusát, hiszen Romániában nagyon sok nemzetiség él. A szenátor emlékeztetett: az Európai Unió egyetlen tagállama sem határozza meg ily módon önmagát. /Folytatódik az RMDSZ-ellenes hisztéria. Frunda szenátori tisztségének megvonásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2006. február 9.

Az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó PER regionális központ által február 8-án Bukarestben tartott konferencián sem sikerült közelíteni az RMDSZ és a többi politikai párt álláspontját a nemzeti kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ nem hajlandó lemondani a jogszabály lényegét képező kulturális autonómiáról, a koalíciós partnerek közül a Demokrata Párt (PD) és a Konzervatív Párt (PC) pedig az ellenzékkel egyöntetűen nem akarja elfogadni azt. Sergio Bartole a nemzetközi szervezet egyik romániai raportőrének üzenete szerint: “Igaz, hogy a kisebbség védelmét szolgáló eszközök között nem találunk egy általánosan elfogadott kulturális autonómiamodellt, ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában ne léteznének olyan államok, amelyekben megtaláljuk a kisebbségvédelmet szorgalmazó kulturális autonómia intézményeit”. konkrét példaként hozta föl Észtországot, Magyarországot, Horvátországot, Szlovéniát és Belgiumot. Markó Béla úgy értékelte, ez a pontosító levél minden kételyt kizár, most már csak politikai akarat szükséges a kisebbségi törvénytervezet parlament általi elfogadásához. /Gujdár Gabriella: Kisebbségek: mindenki másképp csinálja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. február 13.

A Konzervatív Párt (KP) február 12-én tartott rendkívüli kongresszusán jóváhagyta azt a döntést, hogy a KP magába olvasztja a Mircea Chelaru vezette Román Nemzeti Egységpártot (RNEP). A KP kongresszusával párhuzamosan az RNEP is ülést szentelt az egyesülés kérdésének, ahol szintén jóváhagyták a fúziót a KP-vel. A dokumentum szerint Mircea Chelaru, az RNEP egykori elnöke a KP alelnöke lesz, továbbá irányítani fogja a párt erdélyi szervezeteinek tevékenységét. /Egyesült a KP és az RNEP. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./ Mircea Chelaru személyében a román hadsereg nagyvezérkarának egykori főnöke került a legkisebb kormánypárt alelnöki tisztségébe. A tartalékállományba helyezett tábornok 2000 februárja és novembere között volt a hadsereg első embere; azt követően nyújtotta be lemondását, hogy a támogatásával alakult meg a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. Megalakulását a korabeli sajtó egy katonai puccs csírájaként értelmezte. A szervezet létrejötte előtt Chelaru az ország enklavizálódásának a veszélyeire is figyelmeztetett. /Mircea Chelaru személyében a román hadsereg nagyvezérkarának egykori főnöke került a legkisebb kormánypárt alelnöki tisztségébe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2006. február 17.

Traian Basescu államfő február 16-án és 17-én fogadja a politikai pártok vezetőit, akikkel a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet szenátusi elutasításáról, valamint Románia EU-csatlakozásához szükséges törvénykezési prioritásairól tárgyal. Az ellenzékben levő szociáldemokraták /PSD/, nagy-romániások, illetve a nemzeti kisebbségek csoportjának képviselőin kívül a koalíciós partner Konzervatív Pártot /PC/ is február 16-án fogadta az államelnök. A Nagy-Románia Párt vezetői többek között egy, a nagy-korrupciós ügyekkel foglalkozó intézmény létrehozását és Frunda György Románia Európa tanácsi delegációjának elnöki tisztségéből történő leváltását kérték az államfőtől. /Gujdár Gabriella: Pártvezetők a Cotroceni-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2006. február 17.

A parlament február 16-án tartott együttes ülésén elfogadták a képviselők és szenátorok státusát biztosító szabályzatot, amely különféle előjogokat állapít meg a választottak számára. Traian Basescu államfő korábban visszaküldte a tervezetet. Boc kiábrándítónak nevezte az RMDSZ és a KP, továbbá az SZDP és az NRP jóváhagyását, mondván, hogy személyes előjogaikat helyezték előtérbe a közérdekkel szemben. A legalább három mandátummal rendelkező szenátorok és képviselők nyugdíja az utolsó bruttó keresetük 80%-a lehet, a két mandátummal rendelkezők nyugdíja a keresetük 60%-a, egy mandátum után pedig 40%-a lehet. /Rögzítették jogaikat a politikusok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2006. február 18.

A Dan Diaconescu nevével fémjelzett „garzontévé” vendége Mircea Chelaru ezredes volt, aki elmondta, hogy a Nagy-Románia Pártot rövidesen bekebelezi a médiamágnás által vezetett Konzervatív Párt. A műsor visszatérő motívuma volt: miként lehetne megszabadulni a „fasiszta RMDSZ-től”, illetve hogyan lehetne az RMDSZ-t megkerülve kiérdemelni az Európai Néppárt befogadását? Betelefonálások révén majdnem a teljes román politikai paletta képviselői társultak az ezredes által vezényelt magyarellenes kórushoz: Gica Agrigoroaie, Kovászna megyei NRP elnök, Ovidiu Natea, Maros megyei SZDP elnök, volt prefektus, továbbá Maros megyei polgármester, Zimnicea-i SZDP-s tanácsos asszony. /Juga Tibor: Esti mesére politikai álom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. február 22.

A képviselőház jogi bizottsága elutasította a Gozsdu Közalapítvány budapesti működéséről szóló román–magyar megállapodás elfogadását. A DP, a KP, az NRP és az SZDP képviselői a megállapodást jóváhagyó rendelet ellen szavaztak, az NLP és az RMDSZ támogatta az egyezményt. /Jogi bizottsági elutasítás a Gozsdu Alapítványról szóló román–magyar megállapodásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2006. február 28.

Továbbra is érvényes a demokrata ajánlat a DP és az NLP fúziójára, de ezúttal nem csak a liberálisoknak, hanem valamennyi olyan pártnak szól a meghívás, amelyek érdekeltek egy erős jobb-közép politikai formáció létrehozásában – jelentette be Emil Boc, a demokraták elnöke. Emil Boc február 27-i sajtóértekezletén visszautasította a liberális vádakat. Kifejtette: hiába kérik számon az NLP-sek a DP-n, miért nem támogatják alkotmánymódosító javaslataikat, ezekről nincs szó a koalíciós szerződésben, nem lehet tehát számon kérni rajtuk. Borbély László RMDSZ-es miniszter szerint kevesebb sajtónyilatkozat kellene, és inkább arra kellene koncentrálni, hogy a koalíció komolyan elemezze egy éves tevékenységet. /Nem mond le a DP fúziós terveiről. Bocék a kispártokkal is kacérkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ Rövid liberális-demokrata történelem: 2004. január 14. – a bukaresti törvényszék elfogadja a liberális-demokrata szövetség bejegyzési kérelmét 2004. június 6. – a D. A. tagpártjai külön indulnak a helyhatósági választásokon 2004. október 3. – Theodor Stolojan, a D. A. államfőjelöltje visszalép; helyét Traian Basescu társelnök veszi át 2004. november 28. – a parlamenti választáson a D. A. a voksok 31,55 százalékát apja szemben a PSD+PUR 36,87 százalékával 2004. december 12. – Traian Basescu nyeri az elnökválasztást a szavazatok 51,23 százalékával 2004. december 22. – Traian Basescu Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnököt bízza meg a kormányalakítással. /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2006. március 1.

Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyűlést –kérte Ilie Botos főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselő. A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselői mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallgatólagos jóváhagyásával” meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselő fogalmaz – ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját”. /Calian a Székely Nagygyűlés betiltását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. március 7.

Március 6-án Traian Basescu elnök találkozott a pártok vezetőivel. Az RMDSZ felkéri Traian Basescu államfőt, hogy határozottan foglaljon állást a nemzetgyűlöletre buzdítók ellen – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a megbeszélést után. Markó szerint a találkozók akkor válnak igazán hatékonyakká, ha reformról, integrációról, stratégiai kérdésekről tárgyalnak a pártok képviselői. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán Markó Béla elmondta, a koalícióban sincs konszenzus, nemhogy az ellenzék körében. A konzultáción megegyeztek abban, hogy a koalícióban sürgősen megoldást kell találni a kialakult helyzetre, annál is inkább, mert a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt nem emelt kifogást a kisebbségi törvény ellen. A Demokrata Párt azonban továbbra is elutasítja a kormányprogram részét képező, a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő törvényt. Markó Béla határozottan elítélte Corneliu Vadim Tudornak, az NRP elnökének a március 15-i ünnepség kapcsán megfogalmazott fenyegetőzését. Traian Basescu elnök kéréssel fordult a Székely Nemzeti Tanácshoz és az NRP-hez, egyiktől azt kérve, hogy ne fogadjanak el Székelyföld autonómiájáról szóló „alkotmányellenes” kiáltványt, a másiktól pedig, hogy ne szervezzenek ellentüntetést Székelyudvarhelyen. /Nincs előrelépés a kisebbségi törvénytervezet esetében. Traian Basescu a pártok vezetőivel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Traian Basescu államfő haszontalan kampánynak és sportszerűtlen politikai játéknak nevezte a megbeszélésen a hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomag kapcsán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) közötti nyilatkozatháborút a pártok képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően. Traian Basescu azt is bejelentette, továbbra is kiáll eredeti javaslata mellett, hogy a törvénycsomagot először a parlament szakbizottságai és a politikai pártok vezetői vitassák meg, és csupán ezt követően kerüljön újra a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé. Basescu a megbeszélésen minden politikai párt elnökének átadta a törvénycsomagot tartalmazó, „titkos” felirattal ellátott CD-t. A liberálisok /PNL/ kezdettől tiltakoztak a nemzetbiztonsági törvénycsomag titkosítása ellen, és az RMDSZ-szel egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a jogszabályokat közvitára kell bocsátani, a titkosszolgálatok esetleges túlkapásainak megelőzése érdekében. A Demokrata Párt az egyetlen, amely az államfő által továbbított – vélhetőleg a titkosszolgálatok által kidolgozott tervezeteket – támogatja. „Ha a törvénycsomagot a parlament elfogadja, az rendkívül nagy csapás lenne a hazai demokráciára” – nyilatkozta Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság (Apador-CH) vezetője. A tervezetek lehetővé tennék többek között, hogy a hírszerzők a bűnvádi perekben felhasználható bizonyítékokat gyűjtsenek; házkutatást tartsanak, és elkobozzanak bármilyen iratot vagy tárgyat, amely bizonyítékként szolgálhat; mi több, bizonyítéknak minősülnének a hírszerző tiszt személyes tapasztalatai is. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, a védelmi bizottság tagja szerint a hírszerzés legalizálni akarja a fedett ügynökök intézményét, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató magánjogi szerveződések létrehozását. „Erre vonatkozóan nem létezik ellenőrző mechanizmus, mint ahogyan a hírszerzés egészére sem sikerült 15 év alatt megfelelő megoldásokat találni” – mutatott rá a képviselő. /Béres Katalin, Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Rendőrállam készülőben? A nemzetbiztonság procedurális kérdéseit tisztázták, a jogsértés marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2006. március 11.

A Székely Nemzeti Tanács törvényen kívüli helyezését és tagjainak szigorú megbüntetését fogja kérni a Konzervatív Párt, közölte Nicolae Popa parlamenti képviselő, a KP alelnöke. Hozzátette: pártja továbbra is a demokrácia és az etnikumközi tolerancia értékeinek tiszteletben tartása mellett száll síkra. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2006. március 17.

Adrian Nastase március 16-án a képviselőház plénuma előtt is bejelentette lemondását a házelnöki tisztségről. Ez a lépés „az SZDP-beli kollégák döntésének következménye” , de „tiszteletbeli gesztus is a parlament intézménye felé” – mondotta. Úgy vélekedett: lemondásával az „álproblémák” és a „forgatókönyvek” folytatódni fognak. Egyes elemzők szerint a botrány mögött Miron Mitrea, Viorel Hrebenciuc és Ion Iliescu áll. Ők vették rá Mircea Geoana elnököt arra, hogy megzsarolja a területi szervezetek elnökeit: ha nem vonják meg Nastasétól a támogatást, majd a jelenlegi vezetőség mond le. Elkezdődött az „utódlási harc” a képviselőházban. Az SZDP szerint erre a tisztségre csakis szociáldemokrata jelöltet lehet megválasztani, a D.A. Szövetség szerint azonban az utódnak a jelenlegi kormánypárt köréből kell származnia, a kormánypártok közti egyezségek értelmében a liberálisoké a jelölés joga, ők pedig Bogdan Olteanut, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztert javasolják. Ezzel a jelek szerint a demokraták és az RMDSZ egyet is értenek, a Konzervatív Párt (KP) azonban saját jelöltet javasol Daniela Popa képviselő személyében. /Sz.K.: Nastase-búcsú a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2006. március 18.

A Konzervatív Párt (KP) március 19-én Gyulafehérvárott ellentüntetést szervez, mintegy válaszképpen a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre. Legalább ezer résztvevőt várnak. A székelyudvarhelyi eseményekről Petru Calian képviselő úgy vélekedett, hogy az RMDSZ jól megszervezett stratégiát dolgozott ki erre vonatkozólag, mivel „bombaüzeneteivel” Erdély vonzásközpontjaira összpontosított. – Azt az „RMDSZ-beli bandát”, aki ilyenképpen zavarja az embereket, teljesen el kell hallgattatni, mivel megengedhetetlen állapotot idéztek elő. Nem fogadjuk el, hogy egy RMDSZ-vezető kioktasson bennünket és követelje, hogy a románok tanuljanak meg magyarul, mivel Romániában a román a hivatalos nyelv – folytatta Calian. A gyulafehérvári tüntetésnek az a célja, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát” – zárta beszédét a KP képviselője. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azt nyilatkozta: az NRP törvénytervezetet kezdeményez, amely betiltaná az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyek célja az etnikai alapon biztosított területi autonómia eszméinek hirdetése. – Március 15. a világ magyarságának állítólagos ünnepe, különben nincs tudomásom arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint két millió magyar él, Kanadában, vagy Franciaországban ünnepségeket rendeztek volna e nap tiszteletére. Nem szabad engedélyezni egy székely nagygyűlés megtartását, ahol a székelyek kifejezik autonómiaigényüket, mondta Funar. /Székely-ellentüntetést szervez a „Konzervatív-Nagy-Románia Párt”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2006. március 20.

A Konzervatív Párt (KP) szervezésében mintegy 700 személy vett részt március 19-én, vasárnap Gyulafehérváron azon a tüntetésen, amelyet a szervezők a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés ellenrendezvényének szántak. A konzervatívok erdélyi szervezeteinek tagjai és országos vezetőik, írók, költők, papok és román népviseletbe öltözött gyerekek „A román nyelvről nem egyezkedünk”, „Harcolunk, harcolunk, a román nyelvet megvédjük” típusú jelszavakkal fejezték ki ellenérzésüket a magyar autonómiakövetelésekkel és Markó Béla kormányfő-helyettes múlt heti székelyföldi kijelentéseivel szemben. Mircea Chelaru tábornok, a KP alelnöke kijelentette: „a mélyen polgári jellegű rendezvény” világosan jelezte, hogy „a románok nem alszanak, a nemzeti értékek fölött éberen őrködnek”. Szerinte ilyen „szent érték” a román nyelv, a területi nemzeti egység és a román nemzeti öntudat, amelyekből tapodtat sem engednek. A tüntetés fő konklúziója Chelaru szerint az volt, hogy az egységes román nemzetállamon belül a román nyelv ismerete minden állampolgár számára kötelező kell hogy legyen. A gyűlésen határozatot fogadtak el – közölte Nicolae Popa KP-alelnök, képviselő –, amelyben azt követelik, hogy Markó Béla kérjen bocsánatot a román néptől az elmúlt napokban tett kijelentéseiért. Ugyanakkor felszólították a központi bűnüldözési intézményeket, hogy vizsgálják ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek nemzeti gyűlöletre, területi szeparatizmusra és megkülönböztetésre irányuló, utóbbi héten végrehajtott felbujtásait. Felszólították az RMDSZ-t, hogy „nyíltan, világosan és egyértelműen jelentse ki lojalitását az egységes román nemzetállammal és Románia alkotmányával szemben”, és azt követelték, hogy ha „továbbra is gyalázza Románia történelmét, az alkotmányt és az ország törvényeit”, az SZNT-t helyezzék törvényen kívül – tudatta Nicolae Popa. /Magyarellenes tüntetés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2006. március 21.

Markó Béla RMDSZ-elnök viselkedésének „elítélése” mellett szavazott március 20-i ülésén Bodzaforduló helyi tanácsa, továbbá a testület megbízta Gheorghe Baciut, a település polgármesterét, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnökét, hogy nyilvánosan szólítsa fel a szövetségi elnököt, mondjon le miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. A székelyföldi románság azért fakadt ki Markó Béla ellen, mivel a politikus március 15-én Kézdivásárhelyen elmondott beszédében kijelentette: Székelyföldön mindenkinek beszélnie kell magyarul. – Kovászna, Hargita, de Erdély románsága is mélyen sértve érzi magát – mondta Baciu. A DP Kovászna megyei elnöke ugyanakkor arról is beszámolt, Hargita és Kovászna megye románsága, a politikai, civil és egyházi szervezetek képviselői egyaránt találkozni szeretnének Traian Basescu államfővel, hogy ismertessék a székelyföldi román közösség gondjait. Markó Béla a Kossuth Rádiónak nyilatkozva visszautasította a Konzervatív Párt követelését, hogy kérjen bocsánatot, vagy mondjon le kormányfő-helyettesi posztjáról a március 15-i kijelentése miatt. /Az RMDSZ elnökének lemondását követelik a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2006. március 22.

Nincs összhangban az 1918-ban Gyulafehérvárott kinyilatkoztatott kisebbségi jogokkal a Konzervatív Párt (KP) hétvégi rendezvénye – áll az RMDSZ Fehér megyei szervezetének közleményében. A dokumentum szerint Markó Béla március 15-i beszédének félremagyarázásával a KP a magyarságot támadta. /Tiltakozás a magyarellenes tüntetés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2006. március 22.

A Konzervatív Párt (PC) baklövést követett el azzal, hogy saját jelöltet állított a képviselőház elnöki tisztségére – értékelte sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint politikai szempontból nagy szükség lett volna a kormánykoalíción belüli egységes álláspontra. A PC vezetősége azzal fenyegetőzik, hogy kérvényezni fogja a kormánykoalíciós partnerektől Markó Béla miniszterelnök-helyettesi tisztségből való lemondatását, ha továbbra is a március 15-én tartott beszédéhez hasonló nyilatkozatokat tesz. Nicolae Popa PC-s képviselő úgy értékelte, hogy “Markó Béla nyilatkozatai nagyon veszélyesek és rasszista gyűlölködésre, illetve etnikai szeparatizmusra uszítanak”. Popa szerint Markó március 15-i kijelentése, amely szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei román köztisztviselők tanuljanak meg magyarul, sértik az alkotmányt. /G. G.: Markó Béla: bakot lőttek a konzervatívok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2006. március 23.

Kormányválságot idézhet elő Adrian Nastase képviselőtársaival együtt, ha úgy döntenek, a Konzervatív Pártba iratkoznak be. A sajtó egyelőre kilenc személyt emlegetett, hogy Dan Voiculescu pártjába iratkoznának. Ezek után a D. A. Szövetség kénytelen lesz szakítani konzervatív koalíciós partnerével, amely az ellenzékbe sodródva a meggyengült Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt többséget alkothatna a képviselőházban is. A mérleg nyelve 163–156 arányban az ellenzék javára billenhet. /Sz. K.: Kormányválság előtt az ország? Előrehozott választásokat idézhet elő Nastase esetleges távozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2006. április 14.

A PC a demokratákkal és az ellenzékkel vállvetve szavazott a kormány ellen április 13-án. A konzervatív párti (PC) javaslat – amely az alapélelmiszerek áfáját kilenc százalékra csökkenti – nem élvezte sem a kormány, sem a szakbizottságok támogatását, de elnyerte a Demokrata Párt szenátorainak tetszését, és a szociáldemokraták, valamint a nagy-romániások támogatásával megszavazták. /: I. I. Cs.: Váratlan koalíció alakult a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. április 21.

A szenátus közigazgatási bizottságának titkári tisztségét betöltő Gheorghe Funar szenátor, a Nagy–Románia Párt főtitkára ígérte: az RMDSZ parlamenti tisztségviselői egy hét múlva már nem lesznek tagjai a parlamentnek. A magyargyűlöletéről közismert egykori kolozsvári polgármester szerint a jelenleg kormányon lévő „fekete négyes” (PNL, PD, RMDSZ, PC) gyászba borította egész Romániát az elmúlt években. A jelenleg hatalmon lévők, nem is akarják megoldani az ország problémáit. Minden idejüket leköti a fosztogatás, állította. Az RMDSZ kormányon van, ez a románok számára fájdalom, Magyarország és a magyar irredentizmus számára nagyon előnyös dolog, jelentette ki. Funar jelezte, komoly meglepetést készítenek az RMDSZ–esek számára. /Fodor István: Funar: jövő héttől az RMDSZ nem lesz parlamenti párt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

2006. április 28.

A Konzervatív Párt a kisebbségi törvénytervezet ellen szavaz a képviselőházban, mi több, a tervezetet vitató szakbizottságokból is visszavonja politikusait. A Markó Béla RMDSZ-elnök által hidegzuhanynak nevezett bejelentés egyre kilátástalanabbá teszi a kormánykoalíció sorsát. A konzervatívok azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy noha arról biztosították őket, hogy támogatják kezdeményezésüket a kisebbségben élő románok önkormányzati képviseletére vonatkozóan, az RMDSZ-esek a tervezet ellen szavaztak. Dan Voiculescu pártja azt szeretné, ha a székelyföldi helyi és megyei tanácsokba hivatalból állíthatnának önkormányzati képviselőt azon román közösségek, amelyeknek nem sikerült tanácsost bejuttatniuk a döntéshozó testületekbe. „A konzervatívok folyamatosan népszerűségi nehézségekkel küzdenek, és a nacionalista retorikával szeretnék javítani megítélésüket a közvélemény-kutatásokban” – hangoztatta az RMDSZ-elnök. /Nem támogatják a kisebbségi törvényt a konzervatívok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2006. április 29.

A kisebbségi törvény túl fontos ahhoz, hogy politikai érdekek áldozatává váljon, jelentette ki április 28-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Konzervatív Párt fenyegetőzése, miszerint a kisebbségi törvény ellen fognak szavazni a képviselőházban is, igazolja, hogy a koalíció nem működik, illetve akadozva működik. Az RMDSZ elnöke fenntartotta korábbi álláspontját Monica Macoveijel szemben, mint mondta, ha valaki, akkor a romániai magyar közösség igazán tudja, mi a jogtiprás, és azzal vádolni az RMDSZ-t, hogy akadályozza az igazságügy reformját, hogy nem akar demokratikus jogállamot, egyszerűen nevetséges. A koalíciós partnerek között egyre ritkábbá váltak a megbeszélések az utóbbi időben. Hetek óta nem találkoztak, tette hozzá Markó. Az új magyar kormánytól a határon túli magyarság támogatását illetően, Markó Béla azt várná el, hogy ezek a támogatások minél kevésbé legyenek kiszolgáltatva a költségvetés hullámzásainak vagy másfajta érdekeknek. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem enged a zsarolásnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2006. május 12.

A Nyugati Jelen április 22-i számában megjelent “Visszakapják szőlőjüket, gyümölcsösüket” című cikk szolgáltatott okot a Konzervatív Párt Fehér megyei szervezetének az RMDSZ-szel kötött protokoll felbontására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselőnek arra, hogy a román nyelvű megyei lapokban kirohant az RMDSZ ellen, “törvényen kívüli politikai szervezet” ellen, mely „undok politikájával fennállása óta csak önnön érdekeit elégítette ki és olyan tevékenységeket és terveket valósított meg, melyek megingatják Románia területi és közigazgatási autonómiáját. Mindezek a nemzetellenes, alkotmányellenes és Európa-ellenes kezdeményezések világosan és kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az RMDSZ-nek nincs mit keresnie abban a kormánykoalícióban, melynek sikerülnie fog Romániát az EU-ba integrálni.” Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármesterének nyilatkozata szerint a Konzervatív Párt protokollja a Fehér megyei RMDSZ-szel gyakorlatilag nem létezett. /Takács Ildikó: Dolgozni, komolyan és következetesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2006. június 2.

Június 1-jén lemondott miniszterelnök-helyettesi tisztségéről George Copos. A konzervatívok miniszterelnök-helyettese ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem vette figyelembe kifogásait a kis- és középvállalkozások megadózásával kapcsolatban. Kommentátorok szerint azonban nem ez áll Copos lemondása mögött, hanem az, hogy hamarosan bíróságra kerül a lottó-ügy, amelyben közpénzekkel való visszaéléssel vádolják a leköszönő államminisztert. Copos és társai állítólag 40 milliárd lejjel károsították meg az államot. Mielőtt belépett volna a Konzervatív Pártba, George Copost az egyik legismertebb üzletemberként tartották számon, akinek vagyonát jelenleg 240 millió euróra becsülik. Dan Voiculescu, Konzervatív Párt (KP) végképp visszavonul az üzleti életből – ígérte. Ezzel Voiculescu az SZDP-s Victor Ponta vádjaira válaszol, aki szerint vannak olyan cégek, köztük Voiculescu Grivco-ja, amelyek kedvezményesen vásárolnak villanyáramot az államtól, majd drágábban adják el ismét az államnak. /Sz. K.: Lemondott George Copos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 7.

Négyre emelkedett a magas rangú tisztségviselők elleni vádemelések száma. Az idén beindított és Monica Macovei igazságügyi miniszter által életben tartott nagyszabású korrupcióellenes harcban eddig időrendi sorrendben Emilian Cutean Fehér megyei parlamenti képviselő, Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár, Marian Oprisan Vrancea megyei tanácselnök és George Copos volt miniszterelnök-helyettes korrupciógyanús dossziéját továbbították a bírósághoz. Copost azzal vádolják, hogy a Lottó Társaság elnökével, Nicolae Cristeával együtt több mint egymillió euróval károsították meg az államot. A Konzervatív Párt egyelőre nem vonja meg politikai támogatását Copostól, aki szenátor. Az eddig bíróság elé került személyiségek közül hárman a Szociáldemokrata Párthoz tartoznak, egy pedig a Konzervatív Párt tagja. /Copos is a bíróságra került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2006. június 14.

A kisebbségi törvény tervezetéből hét hónap leforgása alatt mindössze 17 cikkelyt sikerült elfogadniuk a képviselőház illetékes szakbizottságainak a 78 paragrafusból. A három szaktestület már tizenötödször tárgyalt a jogszabályról, a vita megkezdése – 2005. december 14-e – óta különböző okokból összesen ötször maradt el az ülés, hét esetben pedig a hiányzások miatt idő előtt fel kellett függeszteni. A kisebbségi törvény azután került az alsóházba, hogy a szenátus 2005. október 24-én leszavazta a tervezetet. Korábban példátlan támogatást kapott a törvény az Európai Uniótól is. A tervezet legnagyobb ellenzői az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai. A koalíciós partnerek közül eddig csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem emelt jelentős akadályokat a bizottsági viták során. A Konzervatív Párt (PNL) többször is a törvény elgáncsolásával fenyegetett, kifogásokkal él már egy jó ideje a Demokrata Párt (PD). A kisebbségi törvény sorsa a képviselőházban 2005. október 26. a képviselőház vezetősége elutasítja a gyorsított eljárást 2005. november 1. a képviselőház vezetősége elnapolja a vitát a gyorsított eljárásról 2005. november 7. a képviselőház vezetősége ismét elutasítja a gyorsított eljárást 2005. december 7. külön-külön zajlik a törvény vitája a három bizottságban 2005. december 14. együttes ülésen kezdődik meg a vita a három bizottságban 2006. január 30. a bizottsági munkát idő előtt berekesztették a liberálisok hiányzása miatt 2006. február 14. elfogadják a törvény címét és első cikkelyét 2006. február 21. meddő vita a második cikkelyről 2006. február 28. késések miatt az ellenzék kivonul, az ülést felfüggesztik 2006. március 7. az ülést – ismét a hiányzások miatt – még elkezdése előtt felfüggesztik 2006. március 14. az ülést – ismét a hiányzások miatt – még elkezdése előtt felfüggesztik 2006. március 21. elfogadják a 2. cikkelyt, ám utána az ülés határozatképtelenné vált 2006. március 28. elfogadják a 3-11. cikkelyt 2006. április 4. elfogadják a 12-14. cikkelyt, de az ülést idő előtt felfüggesztik 2006. április 11. elfogadják a 15. cikkelyt, és megkezdik a 16. cikkely vitáját 2006. április 18. a katolikus húsvét miatt elmarad az ülés 2006. április 25. az ortodox húsvét miatt elmarad az ülés 2006. május 2. a május elsejei ünnep miatt elmarad az ülés 2006. május 9. a két ház együttes ülésének előkészítése miatt elmarad az ülés 2006. május 16. az ellenzék kivonul, az ülést felfüggesztik 2006. május 23. a Btk. bizottsági vitája miatt elmarad az ülés 2006. május 30. elfogadnak két bekezdést a 16. cikkelyből 2006. június 6. határozatképtelenné vált az ülés, ezért felfüggesztik /Cseke Péter Tamás: Cikkelyenként araszolgat a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2006. június 16.

Végleges döntést hozott az átvilágító bizottság Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) elnökének ügyében. Ennek tartalma azonban csak tizenöt nap múlva hozható nyilvánosságra, ugyanis ennyi idő áll az érintett rendelkezésére a határozat megóvására. Megbízható források szerint a bizottság úgy döntött, a KP elnöke együttműködött az egykori Szekuritátéval. Voiculescu a Realitatea Tv-nek határozottan cáfolta, hogy köze lett volna az egykori Szekuritátéhoz, és kijelentette, hogy amennyiben az átvilágító bizottság ezzel ellentétes döntést hoz, pártja kilép a kormánykoalícióból. Az átvilágító bizottság hivatalból kivizsgálást indított Razvan Theodorescu szociáldemokrata párti szenátor ügyében is azt követően, hogy a politikus levélben kérte erre Claudiu Secasiut, a testület elnökét. /P. A. M.: Együttműködött Voiculescu a Szekuritátéval. Kilép a kormánykoalícióból a Konzervatív Párt? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2006. június 20.

Június 19-én a parlamentben folytatódott az igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti háború. Az RMDSZ politikusai az ellenzék és a Konzervatív Párt támogatásával Frunda György szenátor által benyújtott törvénykezdeményezés mellett kardoskodtak, ami a főügyész és helyetteseinek a kinevezését a Legfelső Bírói Tanács (LBT) hatáskörébe irányítaná. Jelenleg ezeket a kinevezéseket az igazságügyi miniszter teheti meg. Macovei miniszteri tisztségbe iktatása óta arra törekszik, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartsa az igazságszolgáltatást. /Folytatódik az RMDSZ–Macovei harc. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-220




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998