udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Tanfelugyelõseg

2008. augusztus 12.

Henning László János /sz. Brassó, 1958/ a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematika–informatika szakán végzett, két mesterképzőn vett részt gazdasági, illetve oktatási területen. 1990 márciusától a megyei tanfelügyelőség gazdasági osztályán dolgozott. Tizennyolc év után hagyta ott a tanfelügyelőséget. Úgy érezte, vannak területek, ahova újat tud behozni, például az informatikában. Fontos lenne a kis települések informatikai rendszerét kialakítani, ugyancsak fontos az e-learning megpályázása. Megvannak a komoly rendszerek, de csak 10–15 százalékukat tudják kihasználni, mert kevés az informatikához értő munkatárs. Kovászna megyében a legnagyobb gond az utak kérdése. A problémák nem a megyei utakkal vannak, hanem az országutakkal. Az országutak feljavításáért kellene lobbizni, ha ezek meglesznek, akkor lehet majd beszélni turizmusról, fejlesztésről. /Farcádi Botond: Fontossági sorrendet kell állítani (Interjú Henning László Jánossal, a Kovászna Megyei Tanács új alelnökével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

2008. szeptember 17.

Tíz év után először Kovászna megyében gyarapodott a beiskolázott gyermekek száma. Háromszéken szeptember 15-én összesen 39 310 óvodás és iskolás kezdte el az új tanévet, 616-tal többen, mint tavaly, mondta el Keresztély Irma főtanfelügyelő. 1998-ban 46 768 óvodással és diákkal kezdték meg a tanévet. Azóta azonban minden évben mintegy ezer gyerekkel kevesebb volt az oktatási rendszerben. A szakemberek szerint az idei létszámnövekedés azzal magyarázható, hogy sikerült minden gyereket beiskolázni, azokat is, akik az előző években nem jártak egyetlen tanintézetbe sem. Azonban Futásfalván az alacsony gyermeklétszám miatt idéntől megszüntették az V–VIII. osztályos tagozatot. A tucatnyi gyereket minden reggel iskolabusszal beszállítják a községközpont torjai iskolájába. Ugyanez volt a terv a kézdiszárazpataki Ópra Benedek-iskolában is, de a szülők tiltakozása miatt a felső tagozat megszüntetését egy évvel elhalasztotta a tanfelügyelőség. Illés Ildikó Maros megyei helyettes főtanfelügyelő szerint is rendkívül örvendetes, hogy mind az óvodások, mind az elemisek száma növekedett, csökkent viszont az V–VIII. osztályosok, valamint a középiskolások száma. Aggasztó, hogy míg a megye magyarsága 40 százalék körüli, addig a gyerekeknek mindössze 30 százaléka részesül anyanyelvi képzésben. Érezhetően nő a magyar gyermekek száma, a Bihar megyei óvodákban több óvodai csoportot indítottak, tájékoztatott Pető Csilla szaktanfelügyelő. A falvakban az első osztályok elindítása nem jelentett gondot, Nagyváradon azonban már akadtak problémák. Várad-Őssiben három éve nem sikerül első osztályt indítani, és Várad-Velencén a 2-es számú iskolában sincsenek magyar elsősök. „A gyermekek nem fogynak el, csak a szülők inkább belvárosi iskolába hozzák őket, a Szent László Gimnáziumban például két első osztály indult, a George Cosbuc-iskolában három. Nincs lényegi változás a Hargita megyei tanulólétszámban, az idén 58 300 iratkoztak be a megye oktatási intézményeibe. Az óvodába jelentkezők száma nőtt, de csökkent a szakiskolába jelentkezők száma, ecsetelte a helyzetet Bondor István megyei főtanfelügyelő. A szakiskolák évek óta beiskolázási gonddal küszködnek, erősített meg Szakács-Pál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. Három osztályt indítottak, de a tervezett kilencvenes létszámot nem tudták kitölteni, hatvan diákjuk van. Hargita megyében idén 12 400 diák iratkozott elméleti középiskolába, míg szakiskolába mindössze 3300 tanuló, 200-zal kevesebb, mint 2007-ben. /Bálint Eszter, Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza, Kovács Csaba, Szucher Ervin: Még utolsó nap is iratkoztak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2008. szeptember 18.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség engedélyezte, hogy még egy évig saját településükön tanuljanak a kézdiszárazpataki V–VIII. osztályos diákok, de a tanév során többször ellenőrzik a jelenlétet a helyi iskolában. Korábban a szárazpataki felső tagozat felszámolásáról és az érintett diákoknak a szentléleki községközponti iskolába történő beiskolázásáról döntött a tanfelügyelőség, ezzel a szülői közösség és az önkormányzat nem értett egyet, közösen kérték a határozat megváltoztatását. A tanfelügyelőség jóváhagyta az összevont V–VIII. osztály működését. /Fekete Réka: Még egy évig tanulhatnak Szárazpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

2008. október 21.

A jövő tanévtől visszaállítják Háromszék városaiban az iskolakörzeteket, így akarják megmenteni az egyre inkább elnéptelenedő kis iskolákat – erről döntött a megyei tanfelügyelőség. Terv szerint megszűnnek a várólisták és az ismeretség alapján történő beíratások, minden iskolában azoké lesz az elsőbbség, akik lakóhelyük szerint oda tartoznak. A városi nagy iskolákban ugyanis kétszeres túljelentkezés mutatkozik, míg a központtól távolabb eső, lakónegyedi tanodákban alig telnek be a helyek, osztályok szűnnek meg. /Fekete Réka: Visszaállítják az iskolakörzeteket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

2008. december 4.

Az egységes dolgozatírás gyakorlatának megszüntetését kéri Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő. Kifejtette, hogy az egységes dolgozatírás fölöslegesen elvesztegetett napokat, és fölösleges kiadást jelent. Ehelyett a decentralizációt kellene megvalósítani, hogy az iskolák maguk dönthessék el, milyen módon válogatják be a diákokat. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség erre vonatkozó tanulmányát továbbította a szaktárcához. /(K. Zs.): Autonómiát kér a háromszéki tanfelügyelőség. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2008. december 24.

Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2009. január 13.

Drasztikus megoldásokra késztette a sepsiszentgyörgyi szülőket a Kovászna megyei tanfelügyelőségnek az iskolák körzetesítéséről szóló határozata. Az idéntől érvényes új beíratási módszer szerint az iskolák vezetőségének a beíratásnál köteles előnyben részesítenie azt a gyereket, akinek az intézmény közelében van a lakóhelye, és csak a szabadon maradt helyekre fogadhatják a távolabb lakókat. A körzetesítés révén megakadályozható a lakótelepi iskolák elnéptelenedése, érvelt a módszer mellett Keresztély Irma főtanfelügyelő. Sepsiszentgyörgyön ugyanis két éve be kellett zárni az egyik iskolát, mivel 15 év alatt kevesebb mint tíz százalékra csökkent a diákok száma. A régi Szemerja negyedbeli Kiss Árpád Iskola a város legrégebbi tanintézménye volt, de ez sem menthette meg a bezárástól. A belvárosi iskolákban viszont túljelentkezés volt. A szülők éjféltől sorba álltak, hogy helyet biztosítsanak csemetéjüknek a Székely Mikó Kollégiumban vagy a Mikes Kelemen Főgimnáziumban. /Bíró Blanka: Iskolaválasztási diszkrimináció? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2009. január 28.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2009. január 28.

Háromszéken két magyar elméleti középiskolát érint a leglátványosabban a kilencedikesek beiskolázásának szigorítása. Egy-egy osztállyal kevesebb indul ősztől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, Kézdivásárhely nagy múltú elméleti iskolája már korábban elveszített két osztályt, Baróton és Kovásznán lehetetlen a további karcsúsítás. Európai uniós követelmény, hogy 2013-ra megforduljon a jelenlegi 60/40 százalékos arány a középiskolai és szakiskolai képzés között, a gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy a diákok továbbra is inkább választják a négyéves középiskolákat (elméleti, művészeti, sport- és szakközép-), mint a háromlépcsős (2+1+2 év), az ötödik esztendőben szintén érettségivel végződő szakiskolákat. Utóbbi típus első két esztendeje után megszerezhető az Európai Unióban egységes I-es szakmai fokozat, vannak, akik ezen a szinten abbahagyják a tanulást. Amióta eltörölték a képességvizsgát, amelynek sikeres letétele kötelező volt a középiskolai felvételhez, még inkább fordult a kocka, bárki jelentkezhet líceumi osztályba. Idén a minisztérium figyelmeztette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a 60/40 százalékos arányt szigorúan tartsák be a beiskolázási terv elkészítésénél. Igaz ugyan, hogy Háromszéken nem veszélyezteti a magyar VIII. osztályosok anyanyelven történő továbbtanulását az osztályok elosztása, miként Maros megyében történt, ahol több százzal kevesebb magyar tannyelvű helyet hagytak jóvá az induló IX. osztályokban, mint ahány magyar VIII. osztályos tanul jelenleg, de két magyar osztály felszámolása a megyeközpont két legnagyobb középiskolájában felháborodást váltott ki az érintett tanintézmények vezetősége, tantestülete, a diákok és a szülők körében. A Székely Mikó Kollégium már tavaly a korábbi öt osztály helyett négy indítására kapott engedélyt, akkor lemondtak az intenzív nyelvosztályról. A tanfelügyelőség ősztől már csak három IX. osztályt indíthat, amivel első lépésben a vezetőség nem értett egyet. Biró Béla igazgató elmondta, hogy felméréseik szerint a jelenlegi négy VIII. osztály százhat tanulója közül nyolcvanan egészen biztosan a Mikóban kívánják folytatni tanulmányaikat, és az előző évek tapasztalata szerint még legalább ötvenen más iskolákból is első opcióként írják be a Mikót, tehát egészen biztos, hogy a négyszer huszonnyolcas létszám sem lenne elég. Az igazgató szerint náluk minden esztendőben túljelentkezés van. A kevesebb osztály indítása miatt a mikósok szülei beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, kérték a négy osztály jóváhagyását, de pozitív válasz nem született. Egyetlen osztályról sem mondunk le, minden évben jelentős túljelentkezés van iskolánkban, jók az eredményeink, lehetetlen ezt nem figyelembe venni – szögezte le Kerekes Dóra, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója. A tanfelügyelőség közölte, hogy a jelenlegi négy helyett szeptembertől három IX. osztályt indíthatnak, az iskola írásban válaszolt: elutasították a módosítást, és közölték, kitartanak a jelenlegi létszám mellett. Azzal érveltek, hogy a magyar hallgatók aránya a felsőoktatásban jóval a romániai magyar népességi arány alatt marad (6,6 százalék a magyar anyanyelvű lakosság aránya, de csak 4,4 százalék a magyar diák a felsőoktatásban, és ebből is csupán 30–40 százalék tanulhat anyanyelvén), ezért elfogadhatatlan, hogy éppen azokat az iskolákat sújtsa a létszámcsökkentés, ahonnan a legnagyobb arányban jutnak be egyetemre. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani. Háromszéken a baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egy-egy reál- és humán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszűntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást. 1990-től mostanáig az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztérium mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra. Az iskolák önrendelkezéséről így nincs szó. A tapasztalat az, hogy ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt a beiskolázási stratégiáról legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. /Fekete Réka: Ami megszűnik, úgy is marad? (Karcsúsítják az elméleti oktatást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2009. március 11.

Több kilencedik osztály beindítását kéri az Oktatási Minisztériumtól a Kovászna megyei tanfelügyelőség, ellenkező esetben hátrányos helyzetbe kerülhet a magyar oktatás – jelentette ki Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő. A minisztérium a nyolcadikos diákok létszáma alapján határozta meg a létesülő kilencedik osztályok számát. A minisztérium szakemberei azt vették alapul, hogy egy osztályba legtöbb 28 diák iratkozhat be, így a nyolcadikos diákok számát elosztották 28-cal, és az eredménynek megfelelő számú osztály létrehozását hagyták jóvá. Háromszéken vannak olyan kisvárosok, ahol kevés román diák iratkozik be kilencedik osztályba, de biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy a lakhelyükhöz közel tanuljanak tovább, és így kénytelenek csökkentett létszámú osztályokat létrehozni. Ez a magyar osztályok rovására megy, ugyanis ezekben túljelentkezés lesz. Maros megyében botrányt okozott a beiskolázási terv, mert a tanfelügyelőség kevesebb kilencedik osztály létrehozását javasolta, mint amennyi szükséges a magyar tagozaton tanuló diákok számára. /Bíró Blanka: Szigorú beiskolázási terv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2009. április 25.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap és a megyei tanfelügyelőség szervezésében Kézdivásárhelyen április 24-én megkezdődtek a magyar nyelv napjai. A megnyitóünnepségen átadták a Sütő András Nyelvőrzés Díjat is, melyet idén a nyelvápolók szövetsége Gazda József kovásznai nyugalmazott tanárnak, művészetkritikusnak és írónak ítélt oda. A laudációt dr. Borcsa János mondotta, méltatva a kitüntetett több mint ötvenéves nyelvápoló tevékenységét. A magyar nyelv a nyelvújítás korától az internetes levelezésig címmel szakmai konferenciát tartottak. Április 25-én lesz az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője, valamint az elemi osztályosok, általános és középiskolások országos mesemondó versenye. /Iochom István: Gazda Józsefé a Sütő András Nyelvőrzés Díj (A Magyar Nyelv Napjai Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2009. május 12.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség még nem kapta meg Ecaterina Andronescu miniszter rendeletét, amely módosítaná az intézmény vezetőségének összetételét, jelezte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Keresztély Irma szerint román szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja ellátni a magyar többségű megyékben a tanfelügyelőségek vezetését. Egy 85 százalékban magyarlakta megyében az oktatás szerkezete is speciális, így a főtanfelügyelőnek ismernie kell a magyar nyelvet. /Bíró Blanka: Miniszteri rendeletre várnak Kovászna megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2009. május 14.

Egy magyar főtanfelügyelő és két magyar főtanfelügyelő-helyettes maradt állásban a két főtanfelügyelőből és 12 helyettesből az oktatási miniszter által kezdeményezett leváltáshullám után. Az ország egyetlen magyar főtanfelügyelője a Kovászna megyei szakintézmény élén álló Keresztély Irma maradt, akit május 13-án előbb leváltottak, majd visszahelyeztek tisztségébe. Háromszéken ugyanakkor leváltották a főtanfelügyelő magyar helyettesét, Farkas Csabát, akinek helyére a román Ligia Dalila Ghineát nevezték ki. Keresztély Irma úgy tudja, rajta kívül Péter Tünde Kolozs és Pellegrini Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyetteseknek sikerült megmaradniuk tisztségükben. Korábban az államfő és a kormányfő ígéretet tett az RMDSZ-nek arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), ha csak lehet, nem fogja „bántani” a magyar intézményvezetőket. /Kovács Zsolt: Tanügy: három magyar maradt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2009. június 25.

A hetvenes évek végétől kezdődött az a folyamat, hogy a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók száma az egyetemen egyre csökkent. Volt olyan év, hogy 11-en jelentkeztek egy helyre. A minőségi színvonal egyre magasabb lett. A kis létszámú szemináriumi csoportoknak volt egy nagy előnye is: kinek-kinek a képességei szerint lehetett kitűzni azt a szakmai mércét, amit teljesíteni képes. Riasztó volt a minisztérium gyakorlata, hogy a kitűnő eredménnyel államvizsgázott magyar tanárokat ne a fő-, hanem a mellékszakjukkal helyezzék ki, de nem Erdélybe, hanem a Regátba. A Botosani, Suceava, Konstanca és más megyék iskolaigazgatói sok esetben felháborodva fogadták a „bozgort”, hiszen az említett tárgyak tanítását feleségek, érettségizett unokahúgok stb. alkalmazásával már rendszerint „megoldották”. 1982-től a tanszék rendszeresen a minisztériumhoz fordult a változtatás érdekében, igénybe vették a némi befolyással bíró bukaresti magyar értelmiség segítségét ezekben az ügyekben, de sohasem sikerült elérniük változtatást a kihelyezések tekintetében. Kitűnő évfolyam került 1985-ben a választás elé: távolmaradásukkal tiltakozni fognak e gyakorlat ellen, nem asszisztálnak, nem veszik át saját kezűleg a kényszerlakhelyt kijelölő papírt. Elébe állnak a következményeknek. Gyimesi Éva most jutott hozzá a Szekuritáté ezzel az aktussal kapcsolatos irataihoz, saját dossziéja megkapott harmadik kötetében. A magyar szekció 22 hallgatója közül senki nem jelent meg a kihelyezés időpontjában, mivel elégedetlenek voltak a számukra kijelölt helyekkel. A minisztériumban úgy döntöttek, hogy hivatalból oda helyezik ki őket, ahova szólnak a helyek, jegyeik csökkenő sorrendjében. A Szekuritáté tudomás szerzett arról, hogy Cseke Éva bölcsészkari adjunktus kezdeményezésére a hallgatók kihelyezés előtt érdeklődni kezdtek Kovászna, Maros, Kolozs és Hargita megye tanfelügyelőségeinél, hogy vannak-e a felsorolt megyékben üres posztok. Megtudták, hogy vannak üres magyar szakos tanári állások, amelyekről értesítették a Nevelés és Oktatásügyi Minisztériumot, az viszont nem bocsátotta e posztokat az 1985-ös végzettek rendelkezésére. A diákok memorandumait olyan személyiségek támogatták, mint Kányádi Sándor, Domokos Géza, Huszár Sándor, Horváth Andor, Kántor Lajos és Szilágyi Júlia, és a tiltakozás a kezdetektől fogva bekerült a Szabad Európa Rádió híranyagába. /Gyimesi Éva: Csoportos tiltakozás 1985-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. július 25.

146-tal csökkentette az Oktatási Minisztérium a Kovászna megyei tanügyi állások számát. Henning László János, a megyei tanács alelnöke, volt tanfelügyelő elmondta: 2007-ben 4550 állást hagytak jóvá, most csak 4404-et. A tanfelügyelőség kötelessége a megadott keretbe illeszkednie, ellenkező esetben a vezetőséget terheli a felelősség. Gond az is, hogy éppen folyamatban a tanárok kihelyezése. /Szekeres Attila: Leépítenek másfél száz tanügyit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

2009. július 25.

Felháborító, amit az Oktatási Minisztérium Háromszékkel művel. Nincs tekintettel semmilyen érvre, sem szakmaira, sem sürgősségi esetre, sem kifizetetlen számlákra, de még a helyi szinten kötött politikai egyezségre sem az iskolajavításra szánt pénz elosztásakor. A 145 oldalas listán a háromszéki tanintézmények nem tesznek ki egy teljes oldalt. Az első melléklet az önkormányzatokon keresztül történő finanszírozást részletezi. Itt mindössze három, román polgármester által irányított községbe juttatják a teljes összeg nyolcvan százalékát. Még rosszabb a helyzet a tanfelügyelőség közvetítésével folyósított pénzzel, amit száz százalékban román elöljárók által vezetett közigazgatási egységekbe utaltak. S mindezt egy háromnegyed részben magyarok által lakott megyében! Valamicskével jobb a helyzet a jövő évre tervezett beruházásokkal, de itt is csupán negyvenhárom százalékban kapnak állami támogatást a magyar települések. A magyarokat hatványozottan diszkriminálják! /Szekeres Attila: Pofátlanság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

2009. augusztus 4.

Száznegyvenhat állás szűnik meg szeptember 1-jétől a háromszéki tanügyben, amit a megyei tanfelügyelőség átszervezéssel kíván áthidalni, leépítésre csak ott kerül sor, ahol a karcsúsítást nem tudják megoldani. Meg kell szüntetni a csoportos idegennyelv-oktatást (kivéve a kétnyelvű osztályokban), meg kell szabadulni a nyugdíjas pedagógusoktól, fel kell számolni a csoportokban tartott szakoktatást és csökkenteni kell a választható tárgyak óraszámát heti egyre. Gyermekhiány miatt megszűnik a bibarcfalvi iskola V–VIII. osztályos tagozata, a gyermekek a baróti Gál Mózes Általános Iskolában kezdi az új tanévet, Málnásfürdőn pedig felszámolják az egyetlen gyermekkel működő román tagozatos elemit. /Fekete Réka: Számolnak az iskolaigazgatók (Leépítés a tanügyben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2009. augusztus 27.

Elbocsátás nélkül csökkentette az állások számát a Kovászna megyei tanfelügyelőség az óvoda- és iskolahálózatban. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy 146 katedrával kevesebb lesz az új tanévben, mint tavaly, de azt elismerik, ha ennek így kell történnie, jó, hogy nem kerül utcára egyetlen szakképzett pedagógus sem. Országosan húszezer állás megszüntetéséről döntött az oktatási miniszter, ebből Háromszéken száznegyvenhat alkalmazottat érintene, ha a karcsúsítást elbocsátással oldanák meg. A megyei tanfelügyelőség valóságos számháborút folytatott a csökkenthető órák ellen, többek között a kétnyelvű osztályok kivételével ezentúl összevonják a csoportokat az idegennyelv-órákra és bizonyos gyakorlati tevékenységekre, kettő helyett csak egy opcionális tantárgyat választhatnak a diákok stb. /Fekete Réka: Hátraarc a tanügyi reformnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998