udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 456 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-456
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Ujsagirok Romaniai Egyesulete /MURE/

1995. február 18.

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./

1995. február 25.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nívódíjának nyertesei között van Gabriel Andreescu, aki a Cronica Romana és a 22 című lapokban megjelent politikai esszéiért kapta a díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1995. február 25.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nívódíjának nyertesei között van Gabriel Andreescu, aki a Cronica Romana és a 22 című lapokban megjelent politikai esszéiért kapta a díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1995. április 1.

Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./

1995. július 16.

Júl. 16-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Tusnádfürdőn tanácskozott a korszerű hírcsere-hálózat kialakításáról. Szakértői bizottságot hoznak létre a hírcsere-hálózat kidolgozására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

1995. július 16.

Júl. 16-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Tusnádfürdőn tanácskozott a korszerű hírcsere-hálózat kialakításáról. Szakértői bizottságot hoznak létre a hírcsere-hálózat kidolgozására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

1995. október 2.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ - csatlakozva a román kollégák állásfoglalásához - nyilatkozatban tiltakozott az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény, az újságírókra kiróható többletbüntetés bevezetése ellen, mert ez veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1995. október 2.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ - csatlakozva a román kollégák állásfoglalásához - nyilatkozatban tiltakozott az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény, az újságírókra kiróható többletbüntetés bevezetése ellen, mert ez veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1995. október 4.

A romániai magyar újságíróképzés Kolozsváron és Nagyváradon folyik, erről számolt be Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ oktatási bizottságának elnöke. Idén többen jelentkeztek Kolozsvárra, az egyetem újságíró szakára. Nagyváradon 1994-ben indult meg az egyéves Ady Endre Sajtókollégium. Ez olyanok számára van, akik már szerkesztőségekben dolgoznak, de az elméleti háttér hiányzik nekik. A MÚRE feladata lenne felmérni a különböző szerkesztőségekben, rádióknál, tévétársaságoknál, hogy hány újságíróra tartanak igényt. Ez a felmérés még hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1995. október 4.

A romániai magyar újságíróképzés Kolozsváron és Nagyváradon folyik, erről számolt be Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ oktatási bizottságának elnöke. Idén többen jelentkeztek Kolozsvárra, az egyetem újságíró szakára. Nagyváradon 1994-ben indult meg az egyéves Ady Endre Sajtókollégium. Ez olyanok számára van, akik már szerkesztőségekben dolgoznak, de az elméleti háttér hiányzik nekik. A MÚRE feladata lenne felmérni a különböző szerkesztőségekben, rádióknál, tévétársaságoknál, hogy hány újságíróra tartanak igényt. Ez a felmérés még hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1995. november 24.

Néhány hónapja avatták fel Szovátán a Teleki Oktatási Központot, ahol több összejövetelt tartottak. Itt zajlott le a IV. Országos Közgazdász Vándorgyűlés, a múlt héten a néprajzkutatók nemzetközi konferenciája, most pedig az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete közös rendezésében a tévés és rádiós nyelvvel foglalkozó kétnapos tanácskozás következik, ezt az egyhetes Vállalkozások alapítása és vezetése című tanfolyam követi. /Rang és hírnév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1996. március 4.

Kolozsváron a Spectator Sajtóházban tartott sajtóértekezletet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök számoltak be a szervezet eddigi tevékenységéről, Cseke Péter egyetemi tanár az újságíróképzés jelenlegi helyzetéről és gondjairól tájékoztatott. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és a magyar sajtó kapcsolatáról beszélt. Az anyagi gondokkal küszködő magyar sajtót a Magyarországról kapott támogatás elosztása érdekelte. Az Illyés Alapítványtól kapott támogatás az erdélyi alkuratórium elosztása után, a MÚRE által kijelölt sajtószaktestület elbírálása nyomán kerül a sajtóhoz. A Nemzeti Kisebbségi Tanács által a román parlamenti költségvetésből kapott összegek viszont egyrészt az érdekvédelmi szervezet költségeit fedezik, másrészt pedig a szervezet saját sajtójának, a Szövetségnek, az RMDSZ-közlönynek és -tájékoztatónak, dokumentumoknak, a Romániai Magyar Szóban megjelenő Törvénytárnak és a saját lapnak tekintett Nagykároly és vidékének kiadására szolgál. A MÚRE szociális alapot kíván létrehozni, amelyből támogatást nyújthat tagjainak. /Szabó Piroska: Sajtógondokról tájékoztatott a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1996. március 4.

Kolozsváron a Spectator Sajtóházban tartott sajtóértekezletet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök számoltak be a szervezet eddigi tevékenységéről, Cseke Péter egyetemi tanár az újságíróképzés jelenlegi helyzetéről és gondjairól tájékoztatott. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és a magyar sajtó kapcsolatáról beszélt. Az anyagi gondokkal küszködő magyar sajtót a Magyarországról kapott támogatás elosztása érdekelte. Az Illyés Alapítványtól kapott támogatás az erdélyi alkuratórium elosztása után, a MÚRE által kijelölt sajtószaktestület elbírálása nyomán kerül a sajtóhoz. A Nemzeti Kisebbségi Tanács által a román parlamenti költségvetésből kapott összegek viszont egyrészt az érdekvédelmi szervezet költségeit fedezik, másrészt pedig a szervezet saját sajtójának, a Szövetségnek, az RMDSZ-közlönynek és -tájékoztatónak, dokumentumoknak, a Romániai Magyar Szóban megjelenő Törvénytárnak és a saját lapnak tekintett Nagykároly és vidékének kiadására szolgál. A MÚRE szociális alapot kíván létrehozni, amelyből támogatást nyújthat tagjainak. /Szabó Piroska: Sajtógondokról tájékoztatott a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1996. április 4.

Nagy László hozzászólt a sajtóban kibontakozott vitához: Szőcs Géza /sőt Molnos Lajos/ tisztázatlan anyagi problémáiról, amely mögött " - mint egy mefisztó - a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ zavaros fejű és kezű gondnoka, Ábrahám Dezső áll." Fey László hozzászólásában /Kit, mit és miért támogatnak?, Szabadság, márc. 27./ már a radikálisokat támadta, hozzátéve, hogy Szőcs Géza kezébe kaparintotta a romániai sajtó nagy részét. A romániai magyar sajtót /és az újságíróegyesületet, a MÚRE-t/ "jellemző egyik irányzat a kommunista múltat /egyben saját múltjukat/ szépítgető csoporté, akik ideológiájukat most szociáldemokrata sztaniolpapírba csomagolják." Jellemzésükre elég, hogy az utóbbi három év Pullitzer-. illetve MÚRE-díjára csak Szász Jánost, Halász Annát és Gáll Ernőt találták méltónak. Nincs jobb - mondta Nagy Lászlónak Kántor Lajos. A politikai életből e csoport /Domokos Gézával/ nagyrészt /talán időlegesen/ kiszorult. De "sajtónkban jelen vannak, a Romániai Magyar Szóban és más napilapokban /néha a Szabadságban/ is. Fő terük azonban a "mérsékelt" A Hét, Korunk, Helikon stb., meg a rádió (most veszem észre, miért nem szorultak ezek az NTA, Szőcs Géza anyagi támogatására: állami szubvenciót élveznek!)." Fey László cikkének gúnyolódó címével ellentétben a radikalizmus nem tévesztendő össze a diktatórikus, intoleráns magatartással. /Nagy László: A kommunisták radikálisnak vallották magukat! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1996. április 17.

Ápr. 17-én Kolozsváron az ítélőtáblán folyt dr. Kapcza Imre kontra Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/, valamint a Romániai Magyar Szó-Transil Rt. elleni sajtóper fellebbviteli tárgyalása. Dr. Kapcza Imre egyik cikkét a Romániai Magyar Szó nem közölte, ennek ellenére a lap hasábjain kommentálta, ezért fordult dr.Kapcza Imre a MÚRE Etikai Bizottságához. A MÚRE kimondta, hogy a szerkesztőség nem sértette meg a sajtóetikát. Ezután indított pert Kapcza Imre, személyiségi jogai megsértése címen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Másodfokon a bíróág részben helyt adott a fellebbezésnek és kötelezte a Romániai Magyar Szót, hogy tegye közzé a sérelmesnek talált cikkre /Cs. G.: A félidő lejárt/ adott válaszát. A döntés ellen a felperes és a Romániai Magyar Szó is fellebbezett. Ítélethirdetés ápr. 24-én lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Cs. G.: Cseke Gábor

1996. április 17.

Ápr. 17-én Kolozsváron az ítélőtáblán folyt dr. Kapcza Imre kontra Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/, valamint a Romániai Magyar Szó-Transil Rt. elleni sajtóper fellebbviteli tárgyalása. Dr. Kapcza Imre egyik cikkét a Romániai Magyar Szó nem közölte, ennek ellenére a lap hasábjain kommentálta, ezért fordult dr.Kapcza Imre a MÚRE Etikai Bizottságához. A MÚRE kimondta, hogy a szerkesztőség nem sértette meg a sajtóetikát. Ezután indított pert Kapcza Imre, személyiségi jogai megsértése címen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Másodfokon a bíróág részben helyt adott a fellebbezésnek és kötelezte a Romániai Magyar Szót, hogy tegye közzé a sérelmesnek talált cikkre /Cs. G.: A félidő lejárt/ adott válaszát. A döntés ellen a felperes és a Romániai Magyar Szó is fellebbezett. Ítélethirdetés ápr. 24-én lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Cs. G.: Cseke Gábor

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. május 7.

Tőkés László püspök a Romániai Magyar Szó olvasóihoz fordult. A szerkesztőség Ábrahám Dezső-rovatot nyitott, ennek egyikében /ápr. 13-14-i szám/ Cselényi Lászlónak a hozzá intézett magánlevelét közölte. A szerkesztőség a levél írójának előzetes engedélye nélkül hozta nyilvánosságra a szöveget, ezt Cselényi László maga erősítette meg /ápr. 20-21-i szám/. Tőkés László a szerkesztőség kártékony ténykedésére hívta fel a figyelmet, nem csodálkozna azon, ha a MÚRE hivatalból eljárást indítana a szerkesztőség ellen. A püspök kérésére közölték a Cselényi Lászlóhoz írt levelének szövegét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ MÚRE= Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.

1996. május 7.

Tőkés László püspök a Romániai Magyar Szó olvasóihoz fordult. A szerkesztőség Ábrahám Dezső-rovatot nyitott, ennek egyikében /ápr. 13-14-i szám/ Cselényi Lászlónak a hozzá intézett magánlevelét közölte. A szerkesztőség a levél írójának előzetes engedélye nélkül hozta nyilvánosságra a szöveget, ezt Cselényi László maga erősítette meg /ápr. 20-21-i szám/. Tőkés László a szerkesztőség kártékony ténykedésére hívta fel a figyelmet, nem csodálkozna azon, ha a MÚRE hivatalból eljárást indítana a szerkesztőség ellen. A püspök kérésére közölték a Cselényi Lászlóhoz írt levelének szövegét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ MÚRE= Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.

1996. július 1.

Árkoson tartotta meg hagyományos táborát /jún. 29.-júl. 1./ a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök nyitotta meg a tábort. Mircea Popa egyetemi tanár és Gelcu Macsutovici is tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

1996. július 5.

Árokoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ háromnapos sajtótörténeti táborát, ahol több előadást hallhattak a résztvevők /például Mircea Popa: Kölcsönhatások a két világháború közötti és utáni magyar sajtóban, Kántor Lajos. Az erdélyi magyar sajtó elfeledett értékei, továbbá Erdélyi magyar sajtóbibliográfiák címmel a kutatók beszéltek/, emellett audiovizuális tanácskozás. Tárgyaltak a jövő sajtószerkezetéről is. Jakab Mária, a Családi Tükör főszerkesztője elmondta, hogy a folyóiratot a megszűnés fenyegeti. A táborban az előadások nem voltak mindig színvonalasak, ezért a fiatal kollégák rendre a kocsmában kötöttek ki, olvasható Zsehránszky István beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1996. július 5.

Árokoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ háromnapos sajtótörténeti táborát, ahol több előadást hallhattak a résztvevők /például Mircea Popa: Kölcsönhatások a két világháború közötti és utáni magyar sajtóban, Kántor Lajos. Az erdélyi magyar sajtó elfeledett értékei, továbbá Erdélyi magyar sajtóbibliográfiák címmel a kutatók beszéltek/, emellett audiovizuális tanácskozás. Tárgyaltak a jövő sajtószerkezetéről is. Jakab Mária, a Családi Tükör főszerkesztője elmondta, hogy a folyóiratot a megszűnés fenyegeti. A táborban az előadások nem voltak mindig színvonalasak, ezért a fiatal kollégák rendre a kocsmában kötöttek ki, olvasható Zsehránszky István beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. szeptember 20.

Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.

1996. szeptember 20.

Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.

1996. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ az Illyés Alapítvány és más támogatók segítségével hozta létre Szovátán a Teleki Oktatási Központot, amely 1995. júl. 17-én kezdte meg működését. Bíró István, a központ igazgatója elmondta, hogy egy év alatt 56 rendezvényt tartottak, a legnagyobbak a Bolyai Nyári Akadémia szervezésben tartott továbbképzések voltak, de sok más jelentős továbbképzésnek is ez a szovátai központ volt a színhelye. Itt tartotta konferenciáját a MÚRE, a Magyar Közgazdászok Társasága, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az RMPSZ évi nagygyűlését. A tetőtér beépítését tervezik, ezzel 52 további férőhelyet biztosítanának, továbbá létrehoznak egy 51 férőhelyes ifjúsági szállót is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 24./

1996. október 1.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

1996. október 1.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

1996. október 15.

Háromesztendős a maroshévízi Kemény János Alapítvány /1993. okt. 6-án alapították/, de máris sokat tett Kemény János emlékezete megőrzéséért. 1993. okt. 23-án a maroshévízi általános iskola Komán János tanár kezdeményezésére Kemény János nevét vette fel, 1995-ben pedig emléktáblát és domborművet avattak a marosvécsi kastélyon. Idén Maroshévízen okt. 12-én emlékeztek Kemény János íróra, Adamovits Sándor, a MÚRE titkára Kemény János és az Erdélyi Helikon írói közösség címen tartott előadást. Komán Jánosék nem titkolt szándéka az, hogy Marosvécsen emlékházat hozzanak létre az Erdélyi Helikon és Kemény János örökségének ápolására. Az író, a kultúraszervező, a művelődési életet szervező Kemény János műveiből készült összeállítást mutattak be az iskola tanulói. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-456




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998