udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2008. október 14.

Az RMDSZ-ben is előfordul, hogy mindenáron érvényesülni akarók kapnak tisztséget. Marosvásárhelyen a tanács RMDSZ-es frakciója számon kérte a polgármesteri hivataltól, miért építtet törvénytelenül zöldövezeti zónában, ha nem kapta meg arra a tanácstól a beleegyezést. A frakció ezért pert indított. A bíróság a múlt hét végén halasztott a perben, mert, Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester visszalépett a frakció jogi kezdeményezésétől, cserbenhagyta a csapatot. Csegzi összeférhetetlenségre hivatkozott. Az újságíró szerint az összeférhetetlenséget jelezhette volna korábban is. Dávid Csaba frakcióvezető szerint Csegzi Sándornak alapos érvekkel kell megmagyaráznia döntését, ha ezt nem tudja megtenni, „akkor elkönyvelhetjük, hogy az RMDSZ ellen fordult. ” /Lokodi Imre: Kifordulok, befordulok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2008. október 18.

A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében a bíró már másodjára napolta el az ítélethirdetést. A per végkimenetelét illetően Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi tanács ügyvédje továbbra is optimista. A marosvásárhelyi tanács 2005-ben döntötte el, hogy a Calarasilor utcát visszakereszteli Kossuth utcává. Ezt a határozatot megtámadta a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan volt helyi tanácsos a Megyei Törvényszéken, első fokon. /Berekméri Ildikó: Ismét elnapolták az ítélethirdetést a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2008. november 14.

Hatalmas veszteségként minősítette Ráduly Levente, Maros megyei MPP-elnök tragikus halálát Csinta Samu, a párt háromszéki ügyvezetője. A 34 éves politikus és felesége autóbalesetben vesztette életét. Csinta elmondta, az egyik leghitelesebb, legtehetségesebb politikusuk távozott. Ő volt az első, aki magyarul szólalt fel a marosvásárhelyi tanácsban, tette akkor, amikor ez még hatalmas botrányt kavart. Ráduly Levente politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte, a Maros megyei szervezet alelnöke volt, 2000–2004 között pedig Marosvásárhely helyi tanácsában tevékenykedett. Az MPP Maros megyei szervezetének megalakulásakor, közel egy éve a szervezet elnökévé választották. A 34 éves politikus pszichiáterként dolgozott a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban, felesége, Ildikó szintén orvos volt. Ráduly Leventét és feleségét november 14-én helyezik örök nyugalomba Marosvásárhelyen. /Farkas Réka: Elhunyt Ráduly Levente. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2008. november 29.

Újabb pofon érte a marosvásárhelyi magyarságot. Két és fél éves huzavona után a Maros Megyei Törvényszék november 28-án ítéletet hirdetett: a Ceusescu-rezsim legsötétebb éveiben Calarasilorra átkeresztelt utca nem viselheti újra a Kossuth Lajos nevét. Kerekes Károly ügyvéd, a marosvásárhelyi tanács jogi képviselője szerint az ítélet nem jogerős. 2005 októberében a marosvásárhelyi tanács határozatot hozott, hogy a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani az eredetire. A PRM, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Egyesület beadványt fogalmaztak meg, amelynek alapfokon helyt adtak és hatályon kívül helyezték a tanácsi határozatot. Az ügy újratárgyalására azért került sor, mert 2007. március 29-én az Ítélőtábla (Fellebbviteli Bíróság) helyt adott a Kerekes által benyújtott fellebbezésnek, hatályon kívül helyezve a 2006. novemberben hozott alapfokú döntést. A Fellebbviteli Bíróság 11 oldalon sorolta fel mindazokat a törvénytelenségeket, amelyeket 2006-ban a Megyei Törvényszék elkövetett. Többek között: a bíróság tévesen értelmezte a névadásra vonatkozó törvényes rendelkezést, miszerint a prefektúra mellett működő megyei névadó bizottság véleményezése csupán konzultatív jellegű, továbbá a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a tanácsi határozat milyen állampolgári jogot vagy közérdeket sért. /Mezey Sarolta: Ítéletet hirdettek a Kossuth utca ügyében: marad a Calarasilor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2009. január 7.

A helyhatósági és a parlamenti választások új helyzetet teremtettek a politikai életben. Marosvásárhelyen a román polgármester pártja hatalomra került. A legutóbbi tanácsülésen, annak ellenére, hogy az RMDSZ-frakció kivonult, Claudiu Maior személyében PD-L-s alpolgármestert választhattak. A városi tanácsban az RMDSZ kisebbségbe került. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, nehéz év lesz 2009 a marosvásárhelyi önkormányzat, különösen az RMDSZ-frakció számára. Az RMDSZ-tanácsosoknak aktív szerepet kell vállalniuk a szervezetben. A körzeti RMDSZ-elnököknek rendszeres találkozókat kell szervezniük a tagsággal. Jelenleg nincsenek olyan helyiségek, ahol ezeket meg lehetne szervezni. Molnár Gábor tanácsos azt nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlap december 30-i számában, hogy a „magyar tanácsosokat tömörítő frakció hozzásimult az új polgármester elképzeléseihez, a városvezető tükörképe lettünk”, illetve azt is, hogy a többi pártnak tulajdonképpen nincs szüksége az RMDSZ-re, idézte az újságíró. Csegzi kifejtette, az elmúlt helyhatósági ciklusban az a szemlélet került előtérbe a nyilvánosság előtt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója magatehetetlen. Szerinte ez nem igaz. Valójában történtek előrelépések, amelyekben az RMDSZ-frakciónak oroszlánrésze volt. A közszállítás, távhő- és ivóvíz-szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a köztisztaság jelentősen javult. Azonban a törvények miatt nem tudják számon kérni a polgármestertől a határozatok végrehajtását, s a Kossuth utca esete is igazolja, a romániai igazságszolgáltatás a magyarok ellen van. /Vajda György: Új helyzetben a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2009. január 9.

A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója kisebbségbe került az önkormányzatban. Molnár Gábor tanácsos szerint a frakció túlságosan „hozzásimul a polgármester elképzeléseihez”. A Vásárhelyi Hírlapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a frakció a városvezető tükre lett. Ezt cáfolta Csegzi Sándor alpolgármester, viszont kifejtette, hogy az új helyzetben át kell gondolni az önkormányzati politikát, szerinte – többek között – egy „olyan frakcióvezetőre lenne szükség, aki bármilyen kérdés vitájánál a sarkára áll. ” Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a helyi tanács frakcióvezetője elmondta, nehéz összehangolni a frakcióban a véleménykülönbségeket. Azt mondják róla, hogy konfliktuskerülő magatartást tanúsít. Dávid Csaba szerint inkább arról van szó, hogy a vitás kérdéseket konfliktuskezelően közelíti meg. Visszautasította Molnár Gábor tanácsos véleményét, hogy az RMDSZ-frakció „hozzásimult a polgármester elképzeléseihez. ” /Vajda György: Kötéltánc hátrányos helyzetben? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2009. január 9.

A valós kétnyelvűség meghonosítása az egyik legfontosabb idei célkitűzése az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciójának – jelentette be Bakos Levente, volt alpolgármester, jelenlegi önkormányzati képviselő. Az etnikailag fele-fele arányban lakott Marosvásárhelyen még mindig háttérbe szorul a magyar nyelv használata. Számos közintézményen sincs feltüntetve a hivatal magyar elnevezése. Az RMDSZ önkormányzati képviselői olyan határozattervezettel állnak elő, amelynek alapján bizonyos anyagi kedvezményeket biztosíthatnak azoknak a kereskedőknek, akik több nyelven feliratozzák boltjukat. „Meg kell találnunk annak a módját, hogyan vezethetnénk vissza a Vásárhelyen valamikor hagyományosnak számító román–magyar cégtáblákat” – mondta ki Bakos Levente. A 2000–2004-es ciklusban a tavaly autóbalesetben elhunyt Ráduly Levente kezdeményezésére az önkormányzat már elfogadott egy döntést, amelynek értelmében azért a reklámfelületért, amelyen egy második nyelvű felirat is megjelenik, a vállalkozók nem kötelesek illetéket fizetni. A tanácsi határozatot még életbelépése előtt megtámadta az akkori szociáldemokrata párti (PSD) prefektus, Ovidiu Natea. Ennek ellenére az utóbbi években egyre több kétnyelvű felirat jelent meg a városban. Az RMDSZ lemondott arról, hogy az utcanévtáblák ügyében pert indítson Dorin Florea polgármester ellen. Dorin Florea csak az utca vagy tér szócskát volt hajlandó feltüntetni a román elnevezés után. Bakos szerint hatásosabb lenne, ha politikai és közigazgatási síkon születne egyezség. Két ’56-os elítéltről szeretne utcát elnevezni az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, Kun Zsigmond grófról és Ion Faliboga tanítóról. Előbbit életfogytiglanra, utóbbit halálra ítélték, majd 1964-ben kivégezték a kommunisták. /Szucher Ervin: A valós kétnyelvűség a cél Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2009. január 15.

2008. decemberében Aranyosgyéresen a tanácsülésen az RMDSZ-es önkormányzati képviselők kezdeményezését /a város helységnévtábláin magyarul is írják ki a település nevét/ megszavazták. A döntést követően azonban, Alexandru Tulai nagy-romániás városi, és Florin Cuc szociáldemokrata megyei tanácsos bejelentette: a prefektusi hivatalhoz vagy a bírósághoz fordul a határozat érvénytelenítése érdekében, mivel az szerintük törvénytelen. Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő azt nyilatkozta: még ha az aranyosgyéresi magyarok számaránya nem is éri el a húsz százalékot, a 215-ös közigazgatási törvény szerint a magyar helységnévtábla kifüggesztése lehetséges, az erre vonatkozó városi tanácsi határozat nem ütközik törvénybe. Aranyosgyéresen a magyarság számaránya tíz százalék alatt van. Calin Platon prefektus jelezte: visszaküldi a határozatot a tanácshoz érvénytelenítés végett. Amennyiben a városi tanács nem hajlandó ezt megtenni, bepereli az aranyosgyéresi városi tanácsot, így kényszerítve azokat a határozat érvénytelenítésére. Máté András elmondta: amennyiben a határozat meghozatalakor megvolt az ehhez szükséges szavazatszám, Platon prefektus hiába fordul az igazságszolgáltatáshoz. Marosvásárhelyen például a városi tanács határozata alapján Széchenyiről nevezték el az egyik utcát, mire a határozat ellenzői a bírósághoz fordultak, Kerekes Károly ügyvéd azonban megnyerte a pert, s az utcanév megmaradt. /Nagy-Hintós Diana: /Magyar helységnévtábla-zűr az aranyosgyéresi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2009. február 12.

Nevetségesnek, de egyben veszélyesnek tartja az egyház Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ötletét, miszerint újra kellene államosítani az egykori felekezeti iskolák visszaszolgáltatott épületeit. Florea azzal indokolta elképzelését, hogy az omladozó ingatlanok veszélybe sodorják a diákok testi épségét. Példaként a Bolyai Farkas Gimnázium és a jelenlegi Unirea Főgimnázium épületét említette, amely alapos renoválásra szorulna. Másrészt, véli Florea, ”az egyháznak nem az iskoláztatással, hanem a templomozással kellene foglalkoznia”. ”Már lejárt az az idő, amikor mindennek a középpontjában az egyház állt. Ez ment az inkvizíció idején, most viszont más világot élünk, ezt a papoknak is meg kellene érteniük” – érvelt a polgármester. Dorin Florea megígérte, hogy hamarosan kezdeményezi az iskolaépületek újraállamosítását. A polgármestere néhány évvel ezelőtt a helyi önkormányzat tudta nélkül, de a tanács nevében bírósági úton próbálta megakadályozni az egyházi épületek visszaszolgáltatását. Kezdeményezése kudarcot vallott. Bálint István önkormányzati képviselő, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója kifejtette, amióta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) átvette a hajdani Református Kollégium épületét, számos beruházás történt. Bálint István méltányolja az egyház erőfeszítéseit, annál is inkább, mivel aránylag rövid időn belül sikerült kijavítani a tetőzetet és a csatornákat. Bálint István emlékeztetett: amíg a polgármesteri hivatal volt a tulajdonos, addig sem fektetett több pénzt az épület karbantartásába, mint az egyház. ”A polgármester úr utoljára májusban fizetett bért, azóta semmit nem utalt a számlánkra. Inkább ez kellene őt foglalkoztassa” – jelentette ki Kovács István, az Erdélyi Református Egyházkerület menedzsere. A polgármesteri hivatalnak havonta 25 ezer lejt kellene átutalnia az EREK számlájára. Pap Géza püspök vállalta, hogy az összeg egy részét az EREK az épület renoválására fordítja. Marosvásárhelyen hasonló gondokkal küszködik a római katolikus egyház is, amelynek több tanintézményi épületéért a városháza hónapok óta nem fizeti a szerződésbe foglalt házbért. Az épületek újraállamosítási szándékával kapcsolatosan Ötvös József, az egyházkerület generális direktora kifejtette, ”a városháza csak olyasvalamit vehet vissza, ami az övé volt”. Csintalan László római katolikus főesperes szerint a cél nem is annyira az újraállamosítás, sokkal inkább a románosítás lenne. Dorin Floreát az zavarja, hogy ezek az épületek magyar célt szolgálnak. /Szucher Ervin: Újraállamosítana Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2009. február 27.

Sürgősségi kormányrendelettel felmentették a Maros Vízügyi Igazgatóság vezérigazgatói tisztségéből Dávid Csabát. Dávid Csaba nem ismeri a felmentés indoklását, úgy értesült hogy szakvégzettségének megfelelő állást ajánlanak számára továbbra is az intézmény keretében. – Ha ez nekem is és az RMDSZ-nek is megfelel, elfogadom, ha nem, a további lépésekről később lesz döntés – fejtette ki Dávid, aki a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának, és az RMDSZ városi szervezetének is az elnöke. /Felmentették Dávid Csabát a vízügyi igazgatóság éléről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2009. március 16.

A tanácsi határozat ellenére 2008-ban Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester lényegesen több pénzt juttatott az ortodox egyháznak, mint a többi felekezetnek. A magyar egyházi vezetők azt is kifogásolták, hogy a polgármester több mint fél éve nem utalta át a visszaszolgáltatott egyházi épületekben működő iskolák bérét. A római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus egyház képviselői még február 27-én beadvánnyal fordultak a városvezetőkhöz, magyarázatot kérve, miért nem lépett életbe az egyházak támogatására vonatkozó tanácsi határozatot. A magyar egyházak vezetői azt sem értik, a hivatal miért nem utalta ki számukra a tanács által tavaly novemberben megszavazott 240 ezer lejes gyorstámogatást. /Szucher Ervin: Számon kért ígéret Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2009. április 10.

Rendszerint tavasszal és ősszel ülésezik a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány kuratóriuma, amely a Teleki–Bolyai Könyvtár aktív és nyugalmazott munkatársaiból, a Teleki család megbízott tagjaiból, valamint tudományos-művészeti pályán elismert szakemberekből állt össze. A Teleki család külföldön élő tagjai 1993-ban Förderstiftung Teleki Téka néven létrehoztak Bázelben egy alapítványt, melynek célja a Teleki–Bolyai Könyvtár anyagi és szellemi támogatása, majd 1999-ben a bázeli anyaszervezet segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, azonos célkitűzéssel és működési területtel. Lopás történt a Teleki Tékában: még folyamatban van az állomány leltározása, de az már kiderült, hogy igen komoly hiány van, mondta el Teleki Julianna, a kuratórium Németországban élő tagja. A köteteket csak az olvasóteremben lehet megnézni, kölcsönzés nincs. „Akik kikérték, vissza is adták a kiadványokat, csakhogy kivágtak részeket a könyvből, metszetek, oldalak tűntek el. Ez valószínűleg már a rendszerváltás előtt kezdődött, de az utóbbi időben is történtek komoly rongálások. ” „Sajnos a régi szekrényekben sincsenek biztonságban a könyvek, hiszen nagyon egyszerű zár van rajtuk, bárki könnyedén kinyithatja” – tette hozzá Teleki Julianna. A nagytermet most a városi önkormányzat pénzéből restaurálják, félő, hogy majd azt fogja mondani a polgármester, gyűlésterem lesz, vagy kiállítást szerveznek. Ettől tartanak a Teleki család tagjai. /Máthé Éva: Megkárosították a Teleki Téka könyvállományát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

2009. május 14.

A Pro Európa Liga monitorizálja Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal működését. Megállapította, hogy sem a tanács, sem az önkormányzat nem tartja tiszteletben a törvényeket, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A törvénytelenségben, tette hozzá, Dorin Florea polgármester jár az élen, aki közérdekű információkat titkol el a közvélemény elől. Például az önéletrajza helyett egy „romantikus sikersztorit” jelentetett meg, ráadásul a vagyonnyilatkozatok sem korrektek. A kihelyezett irodákat a PEL pazarlásnak nevezi, amelyeket a polgármester nyittatott meg, kizárólag a politikai klientúra javára. Csapást mért a kormány a romániai közigazgatásra a nemrég elfogadott 36-os számú sürgősségi kormányrendelettel, állapította meg Smaranda Enache, mert törvényerőre emelte azt a tényt, hogy csak akkor foglalhat el valaki vezető tisztséget a közigazgatásban, ha a hatalmon levő párt tagja vagy a klientúrájához tartozik. A PEL a sürgősségi kormányrendelet visszavonását követeli, és levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben felkéri, vesse latba tekintélyét, hogy elérhessék a rendelet visszavonását. /Mózes Edith: Önéletrajz helyett sikersztori? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2009. június 24.

A városi tanács RMDSZ-frakciója Marosvásárhelyen az önkormányzat ülésén nem vitte kenyértörésre az idei díszpolgári címek megítélésére vonatkozó múlt havi határozat ügyét. A napirend előtti felszólalók sorában Molnár Gábor képviselő kiemelte, hogy a díszpolgári címet olyan személyiségeknek kell odaítélni, akik a városban élő nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodnak, márpedig a kitüntetés idei román címzettje évtizedeken át napi rendszerességgel több tízezer marosvásárhelyit sértett meg, így nem érdemli meg, hogy a város nevében kitüntessék. A felszólalásra Dorin Florea polgármester válaszolt, azt javasolta az ügy kapcsán magukat sértve érzőknek, hogy gyakorolják a megbocsátás keresztényi gesztusát. Dr. Benedek István frakcióvezető kijelentette, azért nem javasolták a múlt havi határozat részleges visszavonásának szavazásra bocsátását, mert úgyis leszavazták volna őket. A testület előtt felolvasták Virág György levelét, melyben a megyei önkormányzat volt elnöke a tanács tudomására hozta, hogy lemondott a számára 2004-ben adományozott marosvásárhelyi díszpolgári címről. /(benedek): A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett. Marosvásárhelyi tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

2009. június 25.

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója felszólította a városi tanácsot a Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári cím visszavonására. Ennek ellenére a Népújság június 24-i száma szalagcímben írta: „A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett”, vonatkoztatva a Lazar Ladariu-ügyre Felháborító a „tudósító” figyelmetlensége vagy szándékos csúsztatása. Ez a magyar lap milyen szolgálatot tett a polgármesternek, hogy nem ismerteti a tanács munkájának fontos aspektusait? /Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2009. június 25.

„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2009. június 25.

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2009. június 27.

Makkai János, aki februárig a Népújság főszerkesztője volt, visszautasította dr. Benedek Istvánnak, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ- frakcióvezetőjének a kifogását amiatt, hogy a napilap ellenségesen ír működésükről. /Makkai János: Visszajátszás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2009. június 29.

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2009. július 2.

Egyetlen magyar iskola sem szerepel a marosvásárhelyi önkormányzat azon listáján, amely a Zöld Ház nevű kormányprogramban a fűtési rendszer korszerűsítésében részt vevő iskolákat tartalmazza. A magyar önkormányzati képviselők kifogásolták, hogy listán egyetlen magyar tanintézet sem szerepel. Azt kifogásolták, hogy kész tények elé állították őket. /Máthé Éva: Csak román tanintézeteknek szól a Zöld Ház program Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. szeptember 2.

Borbély László képviselő, bár két alkalommal is írásban kért találkozót Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől, választ egyik beadványára sem kapott, holott marosvásárhelyi képviselőként kötelességének érzi tájékozódni arról, ami a városházán, illetve a tanácsban történik, hogy tudja, a parlamentből miként segíthetné szülővárosát. Borbély bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon két törvénytervezetet kíván benyújtani: a lakástörvényt és a lakbértörvényt. /(mózes): Politikai döntések helyett marakodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 14.

Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2009. szeptember 19.

A Marosvásárhelyre tervezett Stefan Gusa-szobor miatti felháborodás kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője, aki nehezményezte, hogy sokan őt személyesen, valamint a tanács RMDSZ-frakcióját teszik felelőssé azért, hogy a temesvári forradalmárokba lövető főtiszt, Gusa szobrának felállításáról szóló határozattervezetet megszavazta a tanács. Dr. Benedek István szerint a magyarság szempontjából az a fontos, hogy a Gusa-szoborért cserébe a román tanácsosok egyetértettek azzal, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Sütő András szobrát is. Hangsúlyozta, nem a magyar tanácsosokat minősíti, ha egy vitatott személyt jelölnek a román kollégák. A tanácsban kisebbségben vannak, emlékeztetett Benedek István. /Menyhárt Borbála: „Számunkra az a fontos, hogy lesz Sütő-szobor!” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2009. szeptember 21.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 19-i ülésén felértékelődtek az erdélyi, helyi jellegű problémák. Vitát váltott ki a háromszéki területi szervezetek egyesítése, valamint a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának egyik állásfoglalása, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a tömeggyilkosnak tartott Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak. Szó esett az új oktatási törvénycsomagról is, amely egyik rendelkezésével hátrányos helyzetbe szorítja szórványban az anyanyelvű oktatást. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy tévednek az RMDSZ-en kívüli bírálóik, akik sokszor alternatívaként mutatják fel a bukaresti és az erdélyi politizálást. A csíkszeredai nagygyűlés hozadéka az, hogy összefogást nyilvánítottak ki a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők, akik megerősítették az autonómia iránti igényüket. Az RMDSZ elnöke bírálta a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt által szervezett székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlés résztvevőit, akik azt hiszik, hogy kiáltványokkal és memorandumokkal megoldhatók a kitűzött célok. Markó a szlovák nyelvtörvény ügyét hozta fel arra, hogy Európa nem hajlandó beleszólni az ilyen problémákba. Király András, Lakatos András és Kötő József azt kifogásolta, hogy az új közoktatási törvény szerint 200-ról 300-ra emelték a minimális kötelező diáklétszámot ahhoz, hogy egy iskola jogi személyiséget nyerjen. Lakatos szerint ez lefejezi szórványban az anyanyelvű oktatást. Az SZKT állásfoglalásában felszólította a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket. Elfogadta az SZKT azt a határozattervezetet, amely a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről rendelkezik: az RMDSZ a helyek 75 százalékéra (84 hely), az EMNT pedig 25 százalékára (28 hely) tarthat igényt. /Borbély Tamás: Erdélyi hangsúlyeltolódás az RMDSZ politizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A Kulturális Autonómia Tanácsban megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy szeptember végére elkészül választási programja, egy hete pedig elkezdődött azoknak a támogatói aláírásoknak az összegyűjtése is, amelyek a választáson való indulásához szükségesek. /Salamon Márton László: BeKATtant” autonómia. A Kulturális Autonómia Tanács összetételéről döntött az SZKT Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2009. szeptember 21.

Vezető erdélyi magyar politikusok tiltakoznak amiatt, hogy Marosvásárhely képviselő-testülete – az RMDSZ tanácsosainak támogatásával – szobrot állít az 1989-es forradalom idején a temesvári tüntetők közé lövető Stefan Gusa tábornoknak, Tőkés László szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot a szoborállítás miatt. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy Gusának, a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Markó Béla RMDSZ-elnök a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki. Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Gusa-szobrot állítanak Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. Gusa szülőfalujában, a Buzau megyei Spataruban már felállították mellszobrát. /Rostás Szabolcs, Máthé Éva: Össztűz a tábornok szobrára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2009. szeptember 23.

A Stefan Gusa tábornoknak állítandó köztéri szoborról szóló határozat megsemmisítését kéri majd a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció, amennyiben a Román Akadémiához eljuttatott kérdésére azt a választ kapja, hogy az 1989-s forradalomban szerepet vállaló katonatiszt több tucat temesvári forradalmár haláláért felelős. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője elmondta, létezik egy megegyezés a magyar és román tanácsosok között, amely szerint mindkét fél javasolhatja, hogy az általa nagyra becsült személyiségeknek szobrot állítson. A Sütő András Baráti Egyesület vezetőségének tiltakozott amiatt, hogy Sütő András nevét egybekapcsolják Stefan Gusa tábornokkal. /Antal Erika: Átvilágítják Gusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2009. szeptember 25.

Nyílt levelet küldött a Maros megyei MPP vezetése a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának illetve a PD-L frakciónak. Ebben kijelentik, hogy „a Magyar Polgári Párt nem tudja elfogadni, hogy olyan embernek emeljünk szobrot, akinek vér tapad a kezéhez” és kérik, a tanács vonja vissza a Gusa-szobor állítására vonatkozó határozatát. Az MPP vezetői, Tőkés András megyei elnök, Kiss István marosvásárhelyi elnök és Kali István alelnök a Gusa-szobor tervezett helyén, a Vár sétányon tartott sajtótájékoztatót. Tőkés András kijelentette, a helyi tanács nevetségessé tette magát Románia lakossága előtt azzal, hogy jóváhagyta a Gusa tábornoknak állítandó szoborra vonatkozó tervezetet. /Antalfi Imola: Elvtelen és provokatív kompromisszum. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2009. október 14.

Hónapok óta nem érkeznek a marosvásárhelyi civil szervezetekhez szociális projektekre jóváhagyott pénzösszegek a helyi önkormányzattól. A problémára a civil szervezetek és az önkormányzat illetékesei közötti találkozón hívták fel ismételten a figyelmet. A HIFA Románia megyei kirendeltségének vezetője, Simon Judit által kezdeményezett megbeszélésen többek között jelen volt a Caritas megyei kirendeltsége, a Cukorbetegek Egyesülete, az Alpha Transilvana Alapítvány, a Diakóniai Keresztyén Egyesület, a Talentum Alapítvány, valamint a helyi önkormányzat részéről Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Kolozsváry Zoltán szerint a finanszírozás nem csak a civil szervezetek esetében késik, a polgármesteri hivatal adósságban úszik. Megoldásként azt javasolta, hogy összehívja a költségvetési bizottságot, talán lesz eredménye az egyeztetéseknek. /(bi): Üres a civil szervezetek számlája. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2009. november 4.

Nem sikerült november 3-án a marosvásárhelyi helyi tanácsban visszavonni a Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik kulcsfigurájának állítandó szoborról szóló határozatot. A Stefan Gusa szoborállítására vonatkozó határozat visszavonását harmadik alkalommal napolta el a múlt héten a marosvásárhelyi önkormányzat, november 3-án sürgősségi ülésen döntöttek: 12 román tanácsos arról, hogy legyen szobra a volt tábornoknak, 10 RMDSZ-es arról, hogy ne legyen, 1 liberális pedig tartózkodott. A tanácsülésen Benedek István ismertette magyar, majd román nyelven a Gusa elleni érveit, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza Egyesület elnöke szólalt fel, ismertetve véleményét, miszerint, a néhai tábornok megérdemel egy szobrot Vásárhelyen. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szerint megengedhetetlen, hogy gyilkosoknak állítsanak szobrot. /Antal Erika: Mégis állítanak szobrot Gusának? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. november 6.

Dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsi frakcióvezetője meghívta a pártokat egy megbeszélésre, hogy közösen vessenek számot, mit sikerült elérni a törvényhozási ciklus első évében. November 5-én azonban csak az RMDSZ városi önkormányzati, illetve parlamenti képviselői jelentek meg, a megbeszélésen a román politikusok közül egyedül a liberális városi tanácsos jött el. Csegzi Sándor alpolgármester kérte a képviselőket, a jövő évi költségvetés vitájánál támogassák azt, hogy a történelmi egyházaknak visszaadott iskolaépületek felújítására fordítsanak állami forrásból pénzt, mert erre a városnak nincs lehetősége. /(benedek): Nem mindenki akar tárgyalni. A román pártok legtöbbje nem válaszolt az RMDSZ kezdeményezésére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998