udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 371 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-371
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Orvostudomanyi es Gyogyszereszeti Egyetem /MOGYE/ lasd meg MOGYE

1994. március 17.

Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.

1994. március 23.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. március 23.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1995. január 11.

A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1995. január 11.

A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1995. február 10.

Hivatalos látogatást tett Marosvásárhelyen Nathan N. Blum, az Egyesült Államok romániai konzulja. Felkereste Nagy Győző polgármestert, a prefektust és az orvosi egyetemet. Tájékozódott az interetnikai helyzetről is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. február 10.

Hivatalos látogatást tett Marosvásárhelyen Nathan N. Blum, az Egyesült Államok romániai konzulja. Felkereste Nagy Győző polgármestert, a prefektust és az orvosi egyetemet. Tájékozódott az interetnikai helyzetről is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1995. március 4.

Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1995. március 4.

Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1995. szeptember 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1995. szeptember 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1995. október 2.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán indul az 51. tanév. Az általános orvosi karra 78 magyar nemzetiségű jutott be, közülük 72-en kérték az anyanyelvi oktatást, a fogorvosi karra 45 magyar jutott be /közülük 19-en kérték a magyar nyelvű oktatást/, a gyógyszerészeti karra bejutott 52 hallgatóból 31-en kérték az anyanyelvükön tanulhassanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1995. október 2.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán indul az 51. tanév. Az általános orvosi karra 78 magyar nemzetiségű jutott be, közülük 72-en kérték az anyanyelvi oktatást, a fogorvosi karra 45 magyar jutott be /közülük 19-en kérték a magyar nyelvű oktatást/, a gyógyszerészeti karra bejutott 52 hallgatóból 31-en kérték az anyanyelvükön tanulhassanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1995. december 15.

Dr. Obál Ferenc /jelenleg Szegeden él/ pontosította a Magyar Nemzet emlékező cikkét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötven éve történt megalapításának ünneplését: ő nem volt jelen, egészségi okokból. Dr. Obál Ferenc csaknem tíz éven át volt tanszékvezető professzora a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett egyetemnek, Miskolczy Dezsőn kívül ő volt a leghosszabb ideig egyetemi tanár. Haynal Imre 1945 tavaszán hazatért Budapestre. Szerződéses viszonyban tanítottak, átmeneti ideig például Beöthy Konrád pécsi, Győry György, Krompecher István akadémikus professzorok. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Magyar Nemzet emlékezése: 1828. sz. jegyzet.

1995. december 15.

Dr. Obál Ferenc /jelenleg Szegeden él/ pontosította a Magyar Nemzet emlékező cikkét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötven éve történt megalapításának ünneplését: ő nem volt jelen, egészségi okokból. Dr. Obál Ferenc csaknem tíz éven át volt tanszékvezető professzora a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett egyetemnek, Miskolczy Dezsőn kívül ő volt a leghosszabb ideig egyetemi tanár. Haynal Imre 1945 tavaszán hazatért Budapestre. Szerződéses viszonyban tanítottak, átmeneti ideig például Beöthy Konrád pécsi, Győry György, Krompecher István akadémikus professzorok. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Magyar Nemzet emlékezése: 1828. sz. jegyzet.

1997. január 10.

A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. január 10.

A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. február 7.

Az önálló magyar egyetem jogos igénye a romániai magyar közösségnek, szögezte le Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke a Szabadelvű Körhöz intézett nyílt levelében. Az egyetem szétválasztása, az osztozkodás nem járható út, reális elképzelés az új egyetem. Azonnali célnak kell tekinteni a kolozsvári egyetem, a Zeneművészeti, a Képzőművészeti Főiskola, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem román-magyar kétnyelvűségének azonnali elismertetését. /A Bolyai Társaság elnökének levele a Szabadelvű Körhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1997. február 7.

Az önálló magyar egyetem jogos igénye a romániai magyar közösségnek, szögezte le Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke a Szabadelvű Körhöz intézett nyílt levelében. Az egyetem szétválasztása, az osztozkodás nem járható út, reális elképzelés az új egyetem. Azonnali célnak kell tekinteni a kolozsvári egyetem, a Zeneművészeti, a Képzőművészeti Főiskola, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem román-magyar kétnyelvűségének azonnali elismertetését. /A Bolyai Társaság elnökének levele a Szabadelvű Körhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1997. június 7.

Jún. 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A gyakorlatilag ápr. 16-tól ideiglenes elnöki tisztséggel megbízott Izsák Balázs tartott beszámolót. A küldöttgyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, aki felszólalásában ismertette az RMDSZ kormányzati munkáját, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetre, valamint a 69/1991-es helyhatósági törvényt módosító kormányhatározatra. A gyűlésen jelen voltak az RMDSZ Maros megyei szenátorai és képviselői is. Kincses Előd, a megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatot tett: Funar városában, Kolozsváron két magyar középiskola működik, Marosvásárhelyen egy sincs. Javasolta a 450 éves Bolyai Líceum és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának visszaállítását. Markó Béla reflektált erre a javaslatra, mondván: pillanatnyilag nem ajánlott az Bolyai Líceum szétválasztásának az ügye. Frunda György keményen bírálta az RMDSZ Maros megyei szervezetét, mert elfelejti, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja és még mindig ellenzékként gondolkodik. A küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja a Maros megyei szervezet elnökének megválasztása volt. A körzeti és kerületi jelölőgyűlések után két jelölt maradt versenyben: Kolcsár Sándor és Kerezsi János. A titkos szavazás eredményeként a Maros megyei RMDSZ új elnöke Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1997. június 7.

Jún. 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A gyakorlatilag ápr. 16-tól ideiglenes elnöki tisztséggel megbízott Izsák Balázs tartott beszámolót. A küldöttgyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, aki felszólalásában ismertette az RMDSZ kormányzati munkáját, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetre, valamint a 69/1991-es helyhatósági törvényt módosító kormányhatározatra. A gyűlésen jelen voltak az RMDSZ Maros megyei szenátorai és képviselői is. Kincses Előd, a megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatot tett: Funar városában, Kolozsváron két magyar középiskola működik, Marosvásárhelyen egy sincs. Javasolta a 450 éves Bolyai Líceum és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának visszaállítását. Markó Béla reflektált erre a javaslatra, mondván: pillanatnyilag nem ajánlott az Bolyai Líceum szétválasztásának az ügye. Frunda György keményen bírálta az RMDSZ Maros megyei szervezetét, mert elfelejti, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja és még mindig ellenzékként gondolkodik. A küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja a Maros megyei szervezet elnökének megválasztása volt. A körzeti és kerületi jelölőgyűlések után két jelölt maradt versenyben: Kolcsár Sándor és Kerezsi János. A titkos szavazás eredményeként a Maros megyei RMDSZ új elnöke Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1997. június 10.

A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./

1997. június 10.

A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./

1997. szeptember 11.

Az oktatási törvény módosításával megvalósult a jogi keret a kisebbség anyanyelven való képzésére, de még nincs rá lehetőség, hogy alkalmazni is lehessen: hiányoznak magyar nyelvű tankönyvek, sok helyen pedig magyar szaktanárok is, fejtette ki Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási főosztályának kellene a szellemi irányító központnak lenni, mondta, a munkába be kell kapcsolódnia a Tokay György által vezetett kisebbségi minisztériumnak és Béres András oktatási államtitkárnak. Az RMDSZ-nek főtanfelügyelői, tanfelügyelői vannak, tehát létezik a végrehajtói keret. A munkába be kell vonni természetesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a Bolyai Társaságot és a magyar egyetemi tanárokat is. Minden régióban meg kell teremteni az anyanyelvi képzés lehetőségeit, a moldvai csángók körében is. Van már tudományos felmérés arról, hogy a moldvai csángóknál hol kell fakultatív jellegű órákat tartani. Elkészült a felsőoktatásra vonatkozó tanulmány is, amely arról szól, hogyan lehet megszervezni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolán, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a tagozatos egyetemeket. Létre kell hozni a romániai magyar oktatás teljességét felölelő adatbázist. /Szász Csaba: Átmeneti időszak. Tervekben bővelkedve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

1997. szeptember 11.

Az oktatási törvény módosításával megvalósult a jogi keret a kisebbség anyanyelven való képzésére, de még nincs rá lehetőség, hogy alkalmazni is lehessen: hiányoznak magyar nyelvű tankönyvek, sok helyen pedig magyar szaktanárok is, fejtette ki Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási főosztályának kellene a szellemi irányító központnak lenni, mondta, a munkába be kell kapcsolódnia a Tokay György által vezetett kisebbségi minisztériumnak és Béres András oktatási államtitkárnak. Az RMDSZ-nek főtanfelügyelői, tanfelügyelői vannak, tehát létezik a végrehajtói keret. A munkába be kell vonni természetesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a Bolyai Társaságot és a magyar egyetemi tanárokat is. Minden régióban meg kell teremteni az anyanyelvi képzés lehetőségeit, a moldvai csángók körében is. Van már tudományos felmérés arról, hogy a moldvai csángóknál hol kell fakultatív jellegű órákat tartani. Elkészült a felsőoktatásra vonatkozó tanulmány is, amely arról szól, hogyan lehet megszervezni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolán, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a tagozatos egyetemeket. Létre kell hozni a romániai magyar oktatás teljességét felölelő adatbázist. /Szász Csaba: Átmeneti időszak. Tervekben bővelkedve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

1998. május 13.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, dr. Pascu Ioan díszdoktori címet adományozott a jelenleg Magyarországon élő Rácz Gábor gyógyszerészprofesszornak, aki 40 éven át volt az egyetem tanára. /Díszdoktorokat avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. május 13.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, dr. Pascu Ioan díszdoktori címet adományozott a jelenleg Magyarországon élő Rácz Gábor gyógyszerészprofesszornak, aki 40 éven át volt az egyetem tanára. /Díszdoktorokat avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. június 17.

Dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter kijelentette: fiatal korában kényszer hatására kötelezvényt írt alá a Securitate titkosszolgálat tájékoztatásáról, de senkit nem árult be. Amennyiben bárki azt állítaná, hogy szóval vagy tettel ártott neki, kész az igazságszolgáltatás előtt vállalni a felelősséget, lemondva parlamenti mentelmi jogáról. A miniszter elmondta: 1959-ben antikommunista és szovjetellenes magatartása miatt kizárták a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, ezért felcserként kapott alkalmazást az ország különböző vidékein. A jugoszláv határon lévő faluban, ahol az eset idején dolgozott, gyakori volt a lövöldözés és halálesetek is előfordultak. Egy napon két határőr gépkocsiba ültette és a szomszédos helység rendőrörsére vitte, ahol ötórás kihallgatás után egy pisztolyával játszadozó tiszt íratta alá vele a szóban forgó papírt, amelyen az állt, hogy vállalja: információkkal szolgál a román határok őrzése érdekében. Ennek ellenére a továbbiakban semmiféle információt nem adott, különböző ürügyekkel kitért ez elől. Ezért valószínűnek tartja, hogy később, temesvári orvosként átélt családi tragédiájában szerepe volt a Securitaténak /a miniszter konkrétan nem említette, de ismeretes: fiát máig tisztázatlan körülmények között ismeretlenek a nyílt utcán agyonverték/. "Senkit sem súgtam be, nem tekintem magamat vétkesnek" - jelentette ki dr. Bárányi Ferenc. - Mindennaposak a különböző címen ellene indított támadások azóta, hogy egészségügy-miniszterré nevezték ki. Előbb a Máltai Szeretetszolgálatot támadták, amelynek alelnöki tisztségéről ezért lemondott, majd a napokban az Atac la persoana (Személy elleni támadás) című bulvárlap közzétette azt a kötelezvényt, amelyet a hatvanas években írt alá a Securitate, a kommunista titkosszolgálat kényszerére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-371




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998