udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 112 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-112
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Szinmûveszeti Egyetem

2009. május 20.

Három napig fórummá változott Marosvásárhelyen az Ariel Színház. Antal Pálra emlékeztek a szervezők, a színház néhai alapítója, igazgatója, társulatvezetője, rendezője halálának tizedik évfordulóján. Az egri Harlekin Bábszínház Mazsola című előadásával kezdődött május 15-én a program. Másnap volt az Antal Pál színházi öröksége című szakmai fórum. Bemutatták az intézmény Ariel-Lapozó című folyóiratát. A Székely Katalin és Fehér Csaba szerkesztette folyóirat színes, igényes kiadvány. A lap a tervek szerint negyedévenként jelenik majd meg. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar és román nyelven tanuló hallgatói adtak elő részleteket Nela Stroescu Hét szarvas balladája című, Antal Pál rendezte előadásából. /Nagy Botond: Bábszínházi ünnep, mosolygó emlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2009. május 25.

Rég nem látott tömeg volt május 23-án a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Stúdiótermében, sokan be sem fértek, mert a házigazda Látó szépirodalmi folyóirat Irodalmi Színpadának vendége a nyolcvanéves Kányádi Sándor volt. Kovács András Ferenc főszerkesztő beszélgetett Erdély legendássá vált költőjével, aki átfogó műveltsége mellett ragyogó memóriájáról és pazar humoráról is tanúbizonyságot tett. Szinte mindegyik kérdésre volt a válasz mellett egy-egy története, anekdotája. Nagy szerencséje volt, mondta, hogy gyereklaphoz került, azt szerkeszthette évtizedeken keresztül. Később sokat utazhatott, évente száznál több író-olvasó találkozón vehetett részt. . Mindenhol járt, ahol zömmel magyarok élnek, és magyarok élnek. Oslótól Buenos Airesig és Moszkváig. Megtiltotta, hogy a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből neki támogatást küldjön. Itthonról azonban elfogadta, hiszen ő itt fizet adót. /Nagy Botond: A belső dallam kihangosítása. Kányádi Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2009. május 26.

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem vendége volt két amerikai színházi szakember. Dr. Gáspárik Attila, az egyetem rektora elmondta, ősztől új mesteri képzéssel bővül az intézmény, olyannal, amilyen mindeddig nem volt Romániában. Drámaíró-mesteriről van szó, amely román és magyar nyelven egyaránt zajlik majd a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem, a New York-i Lark Színház, a marosvásárhelyi Ariel Színház – nekik köszönhető a kapcsolat – és a Dramafest Alapítvány közös szervezésében. Akkreditált szak lesz, és bárki jelentkezhet rá, akinek van hároméves felsőfokú előképzettsége. A román szak Alina Nelega drámaíró felügyelete alatt áll, a magyar szak ügyének megnyerték Kiss Csaba rendezőt, drámaírót és Hatházi András színművészt, drámaírót. /Nagy Botond: Drámaíróképzés indul a színin! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2009. május 29.

Hetvenhat diákját búcsúztatja május 29-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem. A Színházművészeti Egyetem magyar tagozatán idén a színművészet, bábművészet és zenepedagógia alapképzési szakokon, illetve a Beszéd és nyelv az előadásművészetben mesterképzőn végez egy-egy évfolyam. Dr. Killár Kovács Katalin osztályában hét lány és hat fiú fejezi be hároméves színészi tanulmányait. Cojic Ildikó bábosztályában négy lány és egy fiú végez. A zenepedagógia szakról heten lépnek pályára. Dr. Gáspárik Attila rektor kezdeményezésére először tavaly került sor az ötven éve a színészi pályán levő művészek kitüntetésére. Aranydiplomát idén az 1958/59-es évfolyam három végzősének nyújt át az egyetem, mindhárman a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei. Dr. Farkas Ibolya jelenleg is az egyetem tanára, az elsőéves színművészet mesterisek osztályvezetője, ebben az évadban Jon Fosse Alvás című darabjának előadásában láthatja a közönség. Mózes Erzsébet az Ingmar Bergman nyomán készült Dúl-fúl és elnémul című előadásban játszik. Makra Lajos legutóbb Székely János drámájában, a Caligula helytartójában lépett fel. /Ballagás 2009. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

2009. június 19.

A tervek szerint szeptemberben kezdené meg működését Kézdivásárhely első hivatásos színháza, mely a Vigadóban kap majd helyet. A projekt – mely Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterének ötlete nyomán született – szakmai irányítására a város Gergely László magyarországi rendezőt kérték fel. A rendező levélben kereste meg Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, melyben azt kérte, hogy Gáspárik engedélyezze az intézmény néhány diákjának, hogy részt vegyenek az új színház szeptemberi indulására tervezett, a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készülő előadás létrehozásában. Hivatalos válaszát megelőzően Gáspárik Attila blogján reagált a kérésre Ez mán Ótonómia? című, cinikus hangvételű bejegyzésében, melyben megkérdőjelezte a színház tervének kivitelezhetőségét, valamint Gergely László kinevezésének jogosságát. Gergely László elmondta, őt a település polgármestere kérte fel arra, hogy a tervezett színház szakmai és gazdasági programját kidolgozza. Gergely elmondta, hogy meg akarta keresni Gáspárik Attilát, de telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, levélben kérte fel, hogy az egyetem néhány diákját engedje el az új színházba, hogy színpadra vihesse velük a Tamási Áron Ábeléből készült darabot. A rektor sem telefonon, sem levélben nem válaszolt, pusztán a blogján reagált, főleg a kézdivásárhelyieket sértő módon. /Színházalapítás és „Ótonómia” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2009. június 29.

Június 27-én és 28-án rendezvénysorozattal idézték fel Sütő András emlékét barátai és tisztelői, Marosvásárhelyen, illetve a szülőfalujában, Pusztakamaráson. A Sütő András Baráti Társaság tagjai az első napon marosvásárhelyi református temetőben megkoszorúzták az író sírját, majd Gálfalvi Zsolt kritikus mondott beszédet. A rendezvény a Bernády Házban folytatódott. Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság elnökének moderálásával jeles magyarországi, felvidéki és erdélyi irodalmárok, közéleti személyiségek és politikusok osztották meg a hallgatósággal az író személyiségéhez, életművéhez kapcsolódó gondolataikat. Csoóri Sándor Beszélgetések és álmok című prózáját olvasta fel, kiemelve azt az alapgondolatot, miszerint a „trianoni mocskos ügynek” mai napig tartanak a következményei, és hiába az uniós tagság, megoldás még nem született a kisebbségi lét számára. A tudományos ülésszak előadásai után a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának tagjai előadtak egy részletet Sütő Káin és Ábel című drámájából, Kilyén Ilka színművész pedig az Ugató madár című darabból kiragadott monológot. Végezetül levetítették a Duna televízió Sütő Andrásról készített portréfilmjét. A pusztakamarási református templomban Demeter József szászrégeni lelkész kiemelte, Sütő András minden egyes művében, nyíltan vagy metaforikusan, de jelen van a helyben maradás gondolata. Oroszhegyi Attila Zsolt helyi lelkész elmondta: az idelátogatók gyakran megcsodálják a templom díszeit, az Isten házából azonban épp a gyülekezet fogyatkozott meg. A reformátusok lélekszáma a faluban 136 fő, a létszám pedig egyre apad. A Révkomáromból érkezett Aranyosi Zsolt diák mondta el Sütő: Te leszel az angyal című rövid írását. Tanára, Jókai Tiborné elmondta, hogy az ifjú tehetség ezzel a prózával nyerte meg idén a rangos rimaszombati Tompa Mihály országos vers- ás prózamondó versenyt. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó kiemelte, a Mezőség rengeteg nagy egyéniséget adott a magyarságnak, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Mezőség megmaradjon. Pusztakamaráson a szülői ház tornácán Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró tartott személyes élményekkel átitatott előadást azokról az időkről, amikor a szentgyörgyi színház igazgatójaként csaknem az összes Sütő-drámát műsorra tűzhette. /Sándor Boglárka Ágnes: A jövő feladata megőrizni a Mezőség magyarságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ A felszólalók közül Dobos László pozsonyi író történelmi szempontok alapján beszélt, míg Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész és Lázok János, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, Sütő-kutató elsősorban stilisztikailag elemezte az író életművét. Markó Béla emlékeztetett, Sütőnek volt 1989 előtt magyar nyelvterületen a legnagyobb kultusza. Utána úgy tűnt: mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükség van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepvállalásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradott, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke bejelentette, ősszel bemutatják a tizenkét órás dokumentumfilmet az 1990-es márciusi eseményekről. Felvállalták a Sütő Andrásról elnevezett utcanév megadásának és az író marosvásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Ablonczy László elmondta, tizenhat fejezetes sorozatot állított össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig ő Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete. Miközben folyt a lapítás, ő az életét tette a tisztességre. És most egy bibliográfiás senkiházi mocskolódik az életével az interneten, tette hozzá. Cs. Nagy Ibolya a Káin és Ábel című, emberi ősállapotokat tükröző tudatdrámát elemezte behatóan. Végül Pálfy G. István beszélt az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről. Levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. /Nagy Botond: Történelmet hazudni nem lehet… Sütő András-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ A bibliográfiás senkiházival Kuszálik Péterre célzott.

2009. július 6.

A magyar nyelvű felsőoktatás történetében először indul nappali tagozatos drámaíró-képzés a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. A Kiss Csaba és Hatházi András által vezetett kétéves mesterszakra egyetemi diplomával rendelkező fiatalok jelentkezhetnek. /Drámaírás a marosvásárhelyi színiakadémián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2009. július 10.

A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2009. július 15.

Megújult a színis „egyetemi lap”, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem hallgatóinak lapja, a Bekötő. Szerkesztőinek az a szándéka, hogy irodalmi lappá fejlesszék a jövő tanévben. Bekötő – esszék, versek, prózák. Színis irodalmi lap, ára alig 1 lej. Megjelenik: amikor tud. /b. d. : Megújult a színisek lapja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2009. július 24.

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemen első alkalommal indított mozgásművészet szakra a 16 jelentkezőből 12-en jutottak be (6 tandíjmentes, 6 tandíjas hely), míg a hagyományos színészmesterség szakágban a 23 felvételizőből csupán 8-at nyilvánított megfelelőnek a vizsgáztató bizottság. A vártnál sokkal nagyobb volt keresettsége a kétévente induló teatrológia szaknak, ugyanakkor a zenepedagógia 6 államilag támogatott és 6 költségtérítéses helye is betelt. Az újonnan induló drámaírás szakra a 10 jelentkezőből 7-en vizsgáztak sikeresen, a színészmesterség felvételije még zajlik. A be nem töltött helyekre ősszel hirdetnek pótfelvételit a Színművészeti Egyetemen. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen összes tandíjmentes hely betelt mind a magyar, mind a román tagozaton, tájékoztatott dr. Nagy Örs professzor, az intézmény rektor-helyettese. Az idén először induló sportpedagógusi szakon csupán tandíjas helyeket hirdetett meg az egyetem, román nyelvű oktatással. /Lengyel Beáta: Színésznövendék- hiány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2009. július 27.

A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága – tájékoztatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának idei felvételijéről Magyari Tivadar rektor-helyettes A magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika, de túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Jogon ötven magyar diák tanul a következő tanévben Kolozsváron, húsz hallgató pedig államilag támogatott helyet mondhat magáénak. Divatszakma még mindig az újságírás, a kommunikáció és a politológia – ezeken a szakokon sok a jelentkező. Egyetemi rangot kaptak az erdélyi magyar tanítóképzők, a BBTE fiókintézetei Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működnek. Ezeken a szakokon nagyon nagy a túljelentkezés: a meghirdetett 63 támogatott helyre 303-an jelentkeztek. A BBTE égisze alatt működik a gyulafehérvári római katolikus papképző, a mostani beiratkozáskor 14 tandíjmentes helyet töltöttek itt be. Nagy volt az érdeklődés a szociológia karon indított társadalommarketing szak iránt is, a tandíjmentes helyek egyelőre beteltek, az őszi felvételin azonban még hirdetnek meg új, térítésmentes helyeket. Csökkent a gazdasági szakok iránti kereslet: idén csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a Babes-Bolyain. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. Kevesen jelentkeztek viszont Marosvásárhelyen a műszaki szakokra. A Spiru Haret magánegyetemen kirobbant botrány következményeként a Felsőoktatás Minőségbiztosítását felügyelő Ügynökség (ARACIS) weboldalán tette közzé az összes olyan egyetemi szak nevét, amelynek a működése jogilag kifogásolható. Érintett a Babes-Bolyai Tudomány Egyetemen működő tizennégy, illetve a Sapientián működő 6 szak is. Az illetékesek feltüntették azokat a képzési formákat, amelyeknek az engedélyeztetését egyáltalán nem kérték az egyetemek és azokat is, amelyeken még nem zárult le az akkreditációs folyamat. /P. B. : Lezárult a beiratkozás. Magyarországi áthallgatások javítanak az erdélyi magyar szakok helyzetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2009. szeptember 9.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatóinak közel egyharmada magyarországi, az egyetem magyar nyelvű tanszéke vonzza őket Erdélybe. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tanszékének vezetője elmondta, az elmúlt években nőtt az Európai Unióból, főként Magyarországról érkező érdeklődők, illetve hallgatók száma. Hozzátette: egyre több nő jelentkezik a szakra, ezért szerinte a színészi szakma „elnőiesedéséről” lehet beszélni. /A marosvásárhelyi színisek egyharmada magyarországi. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2009. szeptember 14.

Minden rendszernek volt valamilyen kulturális koncepciója, a jelenleginek nincs, csupán annyi, hogy minél olcsóbb legyen – mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tagozatvezetője, aki társadalmi jelenségnek tekinti azt, hogy egyre kevesebb fiatal és közöttük is nagyon kevés fiú akar színész lenni. A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem hallgatóinak egyharmada magyarországi diák, közölte Kovács Levente tanszékvezető, az idén bejutott nyolc színész szakos hallgató közül három az anyaországból érkezett. „Nagyon elégedettek az egyetemmel, anyagilag és szakmailag is. Azért választják Marosvásárhelyt, mert Magyarországon rendkívül felkapott a szakma, ezer jelentkezőből alig tizenötön jutnak be a budapesti egyetemre” – ecsetelte Kovács, aki vendégtanárként jelen volt egy alkalommal a budapesti felvételiztető bizottságban, és meglepődve tapasztalta, hogy hány tehetséges fiatalt kellett elutasítaniuk. „A nyári felkészítő után, a felvételi előtt egy héttel négy nagyon tehetséges fiú hagyott itt bennünket és iratkozott be orvosira és informatikára” – jelezte a tanszékvezető. Hasonló a helyzet Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán is. Hatházi András, a kar dékán-helyettese szerint két évfolyamon összesen öt magyarországi diák tanul. /Antal Erika: Már nem népszerű a színészi pálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2009. szeptember 19.

Immár negyedszázada ünneplik szeptember 21-én a magyar dráma napját. E jeles nap arra emlékeztet, hogy 1883-ban ezen a napon szólalt meg először a pesti Nemzeti Színház színpadán Madách Imre nagyszabású drámai költeménye, Az ember tragédiája. Marosvásárhelyen sokan emlékeznek még arra az előadásra, amelyben a Tragédia Harag György víziójában került közönség elé. A Tompa Miklós Társulat 2001-ben Anca Bradu rendezésében is műsorára tűzte a drámát. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat augusztus-szeptemberi összevont száma színházi szám. Olvasható ebben Matei Visniec Paparazzi avagy egy elvetélt napfelkelte krónikája című színműve Patkó Éva fordításában, Kiss Noémi Legénybúcsú című alkotása „tragikus eljegyzés kilenc jelenetben”, Mihaela Michailov Életem babái című jegyzete. Pálfi Zsófia Disharmonia caelestis címmel adja közre (Nietzsche: – Isten meghalt. Isten: – Nietzsche meghalt) „alcímű” jelenetét, amellyel szerzője a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem drámaírói pályázatán díjat nyert, továbbá Christopher Marlowe II. Edwárd című ötfelvonásos tragédiáját Jánosházy György fordításában. /b. d. : Szeptember 21. – a magyar dráma napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2009. szeptember 25.

Kevés, drága és rossz minőségű kollégiumi helyet kínálnak az erdélyi egyetemek a most kezdődő tanévben. Akinek nem jut kollégiumi férőhely, az albérletet keres, ha talál, és ha ki tudja fizetni. Az államilag támogatott helyeken továbbtanuló diákok fele idén egészen biztosan nem jut kollégiumi ellátáshoz Kolozsváron. A Babes–Bolyai Tudományegyetemre ebben a tanévben 16 ezer diák iratkozott be, de több mint hétezer diáknak nem jut kollégiumi férőhely. A hiányt a vállalkozók igyekeznek pótolni, magánbentlakásokkal – Kolozsváron jelenleg három ilyen intézmény működik. Az árak itt jóval magasabbak, a havi lakbér 250 és 400 lej között ingadozik, a körülmények viszont jók. A Református Egyház alapítványi kollégiumot működtet. A nyolcvan férőhelyes Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium árai a magánbentlakások áraival egyeznek meg, az itt lakók havi 80 eurót fizetnek. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói közül idén 1600 igényelt kollégiumi ellátást – ötszáz diáknak azonban nem jut férőhely. Az ellátás díja 150 és 250 lej között változik. A legtöbb panasz a négyágyas szobák zsúfoltsága miatt van. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemnek van saját kollégiuma de csak az igénylők töredékének tudnak helyet biztosítani a 23 férőhelyes intézetben. A Sapientia egyáltalán nem biztosít kollégiumi ellátást. A lakásárak 100 és 300 euró között mozognak. Sepsiszentgyörgyön szeptember 30-án saját épületben kezdi a tanévet a BBTE kihelyezett tagozata. Jelenleg 1200 diák tanul itt, akik közül hatszáz hallgatónak van szüksége kollégiumi ellátásra. Az egyetem saját épületében csupán hetven személynek tud helyet biztosítani. Nagyváradon 204 helyet biztosít a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiuma. /Szállásválság várja a diákokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2009. szeptember 28.

Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2009. október 6.

Átadták a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem legújabb épületét október 5-én. A frissen átadott épületben a könyvtár kapott tágasabb teret, elkészült a hét új tanterem és néhány új bentlakás-szoba is. Az új tanárok is megkezdték a tanítást az egyetemen: Zalányi Gyula színész a színművészeti szakon indított új osztályt, Kiss Csaba író-rendező a most alakult drámaírás szakon tanít. /Antal Erika: Tanévnyitó a színin. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2009. október 15.

Nevet változtatott a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A közelmúltban megszületett az átkeresztelést jóváhagyó kormányhatározat, a jövőben Művészeti Egyetem lesz a neve. Gáspárik Attila, az egyetem rektora kifejtette, a színészképzés mellett zenepedagógiára is jelentkezhetnek a hallgatók, a múlt évben indították a látványtervezés szakot, idéntől pedig mozgásművészetet alapfokon, drámaírást mesterfokon tanulhatnak a diákjak. A jövőben terveznek restaurálói mesterképzést is a látványtervező szakos hallgatóknak, a jövendő koreográfusoknak pedig nonverbális, illetve musical mesterit. Az egyetem neve sokáig Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet volt, majd elvették tőlük a Szentgyörgyi István nevet, volt színművészeti akadémia és főiskola is, azután színháztudományi egyetem. A Művészeti Egyetem jelenleg jobban tükrözi a valóságot. /Nagy Székely Ildikó: „Olyan, mint a pénzbeváltás. ” Művészeti lett a színi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2009. október 15.

Naponta két előadással zajlik Székelyudvarhelyen a dráMA II – Kortárs színházi találkozó, de hamarosan egy montreali társulat, illetve a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteri évfolyamának diákjai is színpadra lépnek. A montreali Théatre Puzzle október 19-én és 20-án egy meseelőadással vendégszerepel Székelyudvarhelyen, melynek címe: Siess! A produkció bohóctréfákra épül. A meseelőadást a Tomcsa Sándor Színház elszármazott színésze, Ráduly Csaba és felesége Pavla Mano viszik színre. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteris diákjai október 26-án a Tomcsa Sándor Színházban Molnár Ferenc Az ördög című darabját játsszák, a rendező Balikó Tamás, a kaposvári egyetem színészképző szakának tanára. /Csáki Emese: Montreali társulat és magiszteris színészek a székelyudvarhelyi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

2009. október 20.

A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteri évfolyamának diákjai október 24-én Csíkszeredán lépnek fel Molnár Ferenc Az ördög című darabjával. /Találkozás az ördöggel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2009. november 20.

Színésznek készült, mégis a gyógytornász hivatást választja Fekete Krisztina, akit a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tavaly végzett évfolyamának egyik legtehetségesebbikének tartanak. Az Egyesült Államokból nemrég hazatért fiatal lány a beteg gyerekeken szeretne segíteni. Az Egyesült Államokban a Keresztény Előadóművészek Közössége (Christian Performing Artists’ Fellowship) keretében dolgozott, szakmai gyakorlatra ment ki, ösztöndíjasként. A képzések, koncertek és előadások mellett a Szentírás tanulmányozása is fontos szerepet kapott. Az egyik fő cél, hogy a fesztiválon a fiataloknak Jézus Krisztusról beszéljenek. A művészek gyakran énközpontú élete helyett, az Isten-központú, szolgáló élet teljességét és szépségét tárják a diákok elé. Fekete Krisztina hazatérése után egy hónapig „remeteként” élt Sóváradon, a Mustármag Egyesület remeteházában. Most szeretné felfrissíteni a gyógytornászi ismereteit. Úgy gondolja, hogy valamikor majd társulatot létesít – színészekkel, táncosokkal, zenészekkel –, akik olyan előadásokat hoznak létre, amelyek az élő Istenről szólnak, emellett pedig a büszkeség elleni gyógyszerként konkrét szolgálatot is vállalnak. Most úgy látja, hogy gyógytornászként kell szolgálnia. /Máthé Éva: Az Egyesült Államok után a sóváradi remeteséget választotta Fekete Krisztina színművész. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2009. november 28.

Dr. Csíky Csaba zenetanár, karnagy, orgonaművész, zeneszerző zenészcsaládban született, édesapja zenetanár, karnagy, orgonaművész. Csíky huszonkét évig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház zenei vezetője. Az 1989-es változások után hazaköltözött Marosvásárhelyre, ahol hat éven át a református Vártemplom karnagya-orgonistája volt, bekapcsolódott Erdély újjászülető kórusmozgalmába. Férfikart alapított, majd felkérték a Vártemplom Musica Humana női kamarakórusának vezetésére, melynek mai napig karnagya. Marosvásárhelyen 1998 és 2002 között a Nemzeti Színház zenei vezetője volt. 2005-ben megszerezte zeneakadémia doktorátust /megvédte az Orgonaépítészet a mai Románia területén a XIX. században. Kolonics István (1826-1892) című dolgozatát/. 2002-től a Színművészeti Egyetem adjunktusa, zenei ismereteket, éneket tanított, 2005-től az egyetem zenetanári tagozatán előadótanár. Zeneszerzőként főleg színpadi zenét, filmzenéket, kórusműveket és kísérőzenét alkotott. Orgonaművészként több országban hangversenyezett. Zenei tárgyú írásait, kritikáit, esszéit erdélyi lapokban közölte. Ezek egy része könyv formájában is megjelent Opus 100 címmel. 1997-től szerkeszti a Seprődi János Kórusszövetség szakmai és hírközlő folyóiratát Erdélyi Kórus, majd Kórus a Kárpát- medencében címmel. Több mint tíz éve kamarazenei hangversenysorozatot indított fiatal muzsikusok számára Zenés esték a Vártemplomban címmel. Mindemellett Csíky Csaba a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Marosvásárhelyen működő Kántor-Tanítóképző Főiskolájának zenei tanszékvezetője és karvezetéstanára. Elnyerte az idei Márkos Albert-díjat. /Kovács András: /Csíky Csaba laudációja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-112




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998