udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 289 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-289
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Miniszterelnoki Hivatal /MEH/ (Magyarorszag)

2004. május 9.

A magyar állami költségvetésből idén 36 millió forint támogatást kapnak a határon túli magyar papok, lelkészek, közölte Gulyás Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára. Most először juttat az állam ilyen jellegű anyagi segítséget határon túli magyar egyházi személyeknek. Egy-egy lelkész éves szinten százezer forintnak megfelelő összeghez juthat. /Magyar állami támogatás határon túli papoknak, lelkészeknek. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 9./

2004. május 10.

Máj. 9-én Marosvásárhelyen helyi vállalkozókkal találkozott Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A találkozón részt vett Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László képviselő és Csegzi Sándor alpolgármester is. Szekeres Imre rámutatott, az RMDSZ olyan politikai szervezet, amely példamutató teljesítményt mutatott fel az elmúlt időszakban, illetve kiemelte annak fontosságát, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere, és RMDSZ többségi tanácsa legyen a június 6-i választások után. /(mózes): Szekeres Imre helyi vállalkozókkal találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2004. május 24.

Máj. 22-én Biharkeresztesen délelőtt, délután pedig Nagyváradon zajlott a Bihar-Hajdú- Bihar interregionális konferencia, amelynek fő témája volt, hogy Magyarország május elsejei Európai Uniós csatlakozása után az unión kívül maradt magyaroknak miként tud partnere lenni a fejlődésben az anyanemzet. Nagyváradon Bíró Rozália alpolgármester fogadta az egybegyűlteket. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitkára hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő magyarok egy része, a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a délvidéiek kívül maradtak az unión, de a magyar kormány szívén viseli sorsukat. AZ EU 2004-2006 közötti szomszédsági politikája erősíti a határtérségek fejlődését. Egymilliárd eurót költhetnek el az országok a határon átnyúló programokra. Dr. Gilyán György államtitkár, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint a magyar és román gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt esztendőkben. Dr. Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője az országhatárral átmetszett régiókról szólt. Trianon nem követte az ésszerű fejlődés elvét, az elszakított régiók visszamaradtak, perifériák lettek. A régiók fejlesztésének programozottnak kell lennie hangsúlyozta a szakember, és felsorolta a szomszédság program hat támogatott területét: infrastruktúra, környezetvédelem, üzlet és gazdaság, vállalatok, intézmények, kutatás és humán erőforrások. /Balla Tünde: Bihar-Hajdú-Bihar interregionális konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. június 1.

Felavatták a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központot, amelyet a Mecénás Alapítvány által magyarországi költségvetési támogatással hoztak létre. A városi strand területén fekvő, modern stílusú létesítményt Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje avatta fel. Az ünnepséget követő konferencián Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára elmondta: Ady mához szóló üzenete az, hogy az ígéretes jövőt csak az egymás mellett élő népek összefogásával lehet felépíteni. A kulturális központot Tempfli József megyés püspök szentelte fel. /Nagyváradon megnyílt az Ady-központ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 25.

Lehetséges, hogy még a nyári vakációs idény beállta előtt összehívja a magyar kormány a magyarországi és a határon túli magyarság legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára kifejtette, hogy ez a jelenleg Amerikában tartózkodó Medgyessy miniszterelnök hazaérkezése után dől el. „Ha a naptári egyeztetés már csak őszre lehetséges, akkor nyilván ősszel tartjuk a Máért-ülést” – jelezte az államtitkár. Szabó Vilmos szerint nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy késik a Máért összehívása. A szabály ugyanis azt írja elő, hogy évente legalább egyszer kell összehívni a testületet. Hangsúlyozta, hogy nem állt le a munka a legutóbbi ülés óta, a Máért valamennyi szakbizottsága ülésezett. A Máért összehívásának a késlekedését több határon túli magyar vezető is sérelmezte. Markó Béla a Vajdasági Magyar Szövetség közgyűlésén kijelentette: „Egységesen kell fellépnünk, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Máértet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket.” Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke úgy vélte, megfeneklettek a magyar–magyar kapcsolatok, és ezért a magyar kormány a felelős. /G. Á.: Hamarosan Máért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2004. július 2.

Az ukrán választási törvényről, a huszti magyar iskoláról, valamint a beregszászi magyar főiskoláról is szó esett a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek, Szabó Vilmosnak és Hennagyij Moszkalnak jún. 30-i találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a HTMH. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Hennagyij Moszkal, az Ukrán Migrációs, Kisebbségi és Nemzetiségi Állami Bizottság elnöke megállapította, hogy a vegyes bizottság XII. ülésén, még 2003 szeptemberében Ungváron megfogalmazott ajánlások végrehajtása minden területen eredményesen folyik. – Mélységesen felháborítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), hogy a szülők, a pedagógusok és az országos szervezet erőfeszítései ellenére, a hatályos ukrajnai kisebbségi törvények semmibe vételével tovább folyik a huszti magyar iskola meghurcolása. Huszt ukrán nacionalista polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épület tisztasága nem felel meg a kívánalmaknak. Újabb támadás a huszti magyar iskola ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 8.

Nemzeti érdekeink és az európai integráció – téma kapcsán hangzott el előadás a tusnádfürdői diáktábor harmadik napján. Dr. Balogh András, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi stratégiai főtanácsadója vázolta azokat a törekvéseket, amelyeket a térség nemzetei igyekeztek elérni, ezek a demokrácia elveinek elfogadása, a jóléti társadalom megteremtése, valamint a nemzeti szuverenitás megszerzése és megerősítése voltak. A társadalmon belüli megosztottság azonban nagyobb lett, mind valaha. A rendszerváltó társadalmakra öt-hat éves gazdasági visszaesés volt jellemző. Magyarország a térségben a legjobban vette az akadályokat, de a gazdasági visszaesés ennek ellenére olyan mértékű volt, mintha háború lett volna. – A külföldi politikusok értetlenül álltak a magyar nemzet kérdésével szemben, hogy nem a magyarok több milliói lépték át a határokat, hanem a határok léptek át rajtuk. Meghatározása szerint a nemzethez való tartozás egyéni választás kérdése. Az előadást követően három szekcióban folytatódtak az előadások, politológiai, közgazdasági, valamint jogi témakörökben. /(Daczó Dénes): Nemzeti érdekeinkről és az európai integrációról Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

2004. július 9.

A MÁÉRT összehívása a miniszterelnök jogköre, és elvileg nem köteles előre egyeztetni a határon túli szervezetekkel. A bejelentés az idén Erdélyben történt, miután a kormányfő tárgyalt Markó Béla RMDSZ-elnökkel, jelezte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, majd hozzátette: a két esemény egybeesése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ-szel külön egyeztettek volna. – Szabó Vilmos tagadta, hogy halogatták volna a tanácskozást. A napirenden továbbra is az uniós csatlakozásból adódó feladatok és lehetőségek szerepelnek, csak annyi változott, hogy a határon túli magyarok jelentős része uniós állampolgárrá vált. A szeptemberi ülésen megtárgyalhatnak más ügyeket is, az autonómiától a kettős állampolgárságig, ha a magyar szervezetek ezt kívánják – mondta az államtitkár. /MÁÉRT: a csúszás nem késés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2004. július 13.

Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök.  Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

2004. július 15.

Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával folytatott megbeszélést Rasim Ljajics szerb kisebbségügyi miniszter júl. 14-én Budapesten. A sajtótájékoztatón a szerb politikus a közelmúlt vajdasági etnikai incidensei kapcsán ismertette, hogy Vojiszlav Kostunica államfő párbeszédsorozatot kezdett el a magyarság képviselőivel, találkozott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, az egyházak és más magyar szervezetek képviselőivel. Rasim Ljajics miniszter tájékoztatása szerint 2003 januárjától 49 magyarokat ért incidenst regisztráltak a Vajdaságban. Az incidensek közül 3 eset fizikai támadás miatt, 4 esetben verekedés, 4 esetben szóbeli összetűzés, 7 esetben egyházi műemlék elleni támadás, 17 esetben sírgyalázás és 12 esetben sértő feliratok miatt indult eljárás. Az esetek 70 százalékát a rendőrség megoldotta, 50 személy ellen büntetőeljárás indult, 31 személy ellen szabálysértési eljárást indítottak. /V.E.: Vajdaság: félszáz magyarellenes incidens másfél év alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2004. július 31.

Júl. 30-án megkezdődött a III. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat pénteken Szatmárnémetiben. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fővédnökségével több szatmári szervezet rendezésében zajló eseménysorozat műsora egyebek mellett nemzetpolitikai tanácskozást és polgári találkozót, zongorahangversenyt és vásárral egybekötött könyvutcát, képzőművészeti, népművészeti és fotókiállítást, sport- és kvízjátékot, magyaros gasztronómiai bemutatót is kínál. A szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel nemzetpolitikai tanácskozást tartanak. Tíz előadáson egyetemi tanárok, történészek és politikusok, köztük Szakály Sándor történész, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyarság európai integrációs kérdéskörét taglalja. Az idei Partiumi Magyar Napokon külön hangsúlyt kap az egyház és az irodalom. Tekintettel arra, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ebből az alkalomból a Művészeti Múzeumban kiállítás nyílik a püspökség kegytárgyaiból. /Szatmárnémetiben megkezdődtek a Partiumi Magyar Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2004. szeptember 2.

Helytelen volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal bontatlanul visszaküldte a kettős állampolgárságot szorgalmazó aláírási íveket a romániai Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ), állapította meg Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ vezetőtanácsa nyilatkozatban emlékeztetett: a szervezet tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett annak szorgalmazására, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a szülőföld elhagyása nélkül azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja megerősítette: a főkonzulátus annak idején udvariasságból továbbította Budapestre az aláírási íveket tartalmazó küldeményt. /Visszaküldték az aláírási íveket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2004. szeptember 13.

Szept. 11-én megnyílt az ötödik Magyar Világ kiállítás a 108. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) keretében. A Magyar Világ kiállítás, a regionális piac bemutatása mellett, a határon inneni, illetve túli magyar kultúrát is felvonultatja – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin meglátogatta Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és a határon túli magyar képviselőkkel közösen a 23-as pavilonban a Magyar Világ – Határok nélkül kiállítást, és megtekintette a határon túli magyar vállalkozások, vállalkozásfejlesztési képviseletek standjait. /Magyar Világ kiállítás a 108. BNV-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2004. szeptember 16.

Szept. 15-én Budapesten, a vásárközpontban tartották a határon túli és a magyarországi média szakembereinek találkozóját. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára leszögezte, bizonyos abban, hogy az új kormány is ügyel majd arra: semmilyen direkt politikai szempont ne húzódjon amögött, hogy a határon túli magyar média támogatást kap. Nyitottan fogadták egy erdélyi televízió létrehozásáról szóló kezdeményezést. Ugyancsak nyitottak azon elképzelés iránt, hogy Délvidéken, a szórványban élő magyarság tájékoztatására megkezdje működését az úgynevezett Mozaik televízió, és Kárpátalján is induljon el egy ilyen irányú gondolkodás. Szabó Vilmos elmondta: az MTI hír- és képszolgáltatásának folyósítását a külföldi magyar média számára 2005-től már nem az Illyés Közalapítvány költségvetéséből fedezik, hanem beépítik a hírügynökség büdzséjébe. /Médiatalálkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2004. szeptember 25.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2004. október 1.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető és Kuncze Gábor SZDSZ pártelnök szept. 30-án aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését. Gyurcsány Ferenc ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete visszakerüljön a Miniszterelnöki Hivatalból a Külügyminisztériumba. /Gyurcsány Ferenc kihirdette kormánya névsorát. Somogyi Ferenc az új külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 22.

A magyar kormány nov. 12-ére összehívta a Magyar Állandó Értekezletet – mondta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Arra a kérdésre, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kap-e meghívást a tanácskozásra, a következőt válaszolta: a kormány ahogy eddig, most sem kíván beleszólni a delegációk összeállításába, az érvényben lévő szabályozás szerint a meghívást a határon túli magyarság szervezeteinek elnökei kapják. /Magyar Állandó Értekezlet november 12-én. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2004. november 5.

A tíz nap múlva Budapesten kezdődő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) a kormány a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja megtárgyalni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja – közölte Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára az elmúlt év májusában került sor a tanácskozásra. A konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke okt. 25-én az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén jelentős eredménynek nevezte, hogy az oktatási- nevelési támogatásokra, valamint a szülőföld-programra fix összeg, mintegy 2,8-3 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében. Hozzátette: utóbbi belső elosztásáról a MÁÉRT ülésén az érintett határon túli magyar szervezetek maguk dönthetnek. /A szülőföldön való megmaradásról tárgyalna a kormány a MÁÉRT-en. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2004. november 11.

Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2004. november 24.

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nov. 23-i rádióinterjújában úgy nyilatkozott: sem a kormány, sem ő nem kívánja befolyásolni, miként szavazzanak az emberek december 5-én a kettős állampolgárságról. Azt mondta, a népszavazásnak "sok-sok vesztese lesz, bármi is a végeredmény". Szerinte az ellenzék, Orbán Viktor Fidesz-elnök nem mutatta be törvényjavaslatát, amely megoldhatná a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt kialakuló helyzetet. Mátrai Márta fideszes képviselő szerint Gyurcsány becsapja az embereket. Napok óta kampányol az országban, az állampolgárság megtagadására biztat. Majd bemegy a televíziók és rádiók stúdiójába, és letagadja saját véleményét. Mátrai adatai szerint a kormány 23 millió forintot költ a nem szavazat propagálására. Nov. 23-án általános vitára alkalmasnak találta a nemzetpolgárságról, illetve a Szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés külügyi bizottsága. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták. A vitán jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke. A kormány ellátja a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kiírt népszavazás előkészítésével összefüggő feladatait – mondta Szabó Vilmos. Bugár Béla és Kelemen Hunor egyaránt úgy fogalmazott: a magyar választók vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent. A kettős állampolgárság megadása esetén sem gyorsulna fel a határon túli magyarok áttelepülése. /Huszonhárommillió forint a nem szavazat propagálására? Gyurcsány: Nem akarom befolyásolni a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2004. december 6.

Az Új Kézfogás Közalapítvány elmúlt másfél évéről, a határon túli magyarság gazdasági egzisztenciateremtésének érdekében kifejtett tevékenységéről tartott dec. 3-án sajtótájékoztatót a Határon Túli Magyarok Hivatalában Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke és Lábody László kuratóriumi elnök. „A meghirdetett támogatási formákat a kuratórium tavaly szeptemberben már az EU követelményeknek való megfelelés jegyében dolgozta ki, és a támogatási rendszer EU harmonizációja idén augusztusban megtörtént – hangsúlyozta Lábody László. Az alapítvány 2003-ban 560 millió, 2004-ben 426 millió forinttal gazdálkodhatott. Több mint 660 versenyképes, nyereségtermelő vállalkozást támogattak, ami közel 14500 megtartott és 1000-nél is több új munkahelyet generált. Az új kezdeményezésnek számító, a Fiatal Kezdő Vállalkozókat segítő 65 millió forintos alapra több mint száz pályázat érkezett be. Egy másik programban, a kisvállalkozásokat támogató kölcsön esetében, ahol a visszafizetett összegek nem kerülnek vissza a közalapítványhoz, hanem újra befektetik az adott területen, Erdély esetében ez az alap – 500 millióról indult – most 700 millió forint körül van. A Kárpát-medencét behálózó összesen 33 Vállalkozásfejlesztési Központ több mint 80%-a elérte, sok esetben pedig jelentősen meg is haladta a teljesítménymutatók kritériumrendszerében megfogalmazott minimum értéket. A HTMH elnöke, Bálint-Pataki József elmondta, eredetileg szeptemberre tervezték a tájékoztatót, összefüggésben az ugyancsak szeptemberre tervezett Magyar Állandó Értekezlettel, de ez utóbbi csúszása miatt késett e beszámoló is. /Guther M. Ilona: Új feladat vár az Új Kézfogásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2004. december 28.

Újabb 500 millió forintos támogatást biztosít a kormány a Szülőföld-programcsomag gazdaságfejlesztési pilléréhez – jelentette be Kiss Péter, a magyar miniszterelnök hivatalát vezető miniszter. Ebből a pénzből, amelynek első fele már az idén, második része a jövő év első negyedévében áll rendelkezésre, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli mikro- és kisvállalkozások indítását és működésének bővítését támogatja. /További 500 millió forintos támogatás gazdaságfejlesztésre a határon túli magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2005. január 24.

Az RMDSZ választási kampányában vállalta a különböző autonómiaformák megteremtését és ezt teljesíteni fogja: még 2005-ben elfogadtatja a kulturális autonómia létrehozásának jogi kereteit rögzítő kisebbségi törvényt és a közigazgatási, intézményi decentralizáció révén a következő négy évben elérhető közelségbe hozza a közigazgatási, területi autonómia megteremtését is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett vitafórumon. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott előadást a kulturális autonómia megteremtésének kérdéseiről. Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés – jelentette ki Glatz Ferenc. A fórumot követően a meghívottak részt vettek a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálaműsoron is. A rendezvényen jelen volt Lakatos Péter képviselő, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /Magyar kultúra napja. Vitafórum Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2005. február 5.

Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2005. február 7.

„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. február 15.

Somogyi Ferenc külügyminiszter és Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter február 14-én Budapesten bemutatta a kormány Szülőföld programjára vonatkozó, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült stratégiai tanulmánykötetet. A határon túli magyarok támogatására vonatkozó alapvető koncepcióváltás lényege – hangzott el –, hogy az érintett szomszédos országok számára is sokkal inkább elfogadható módon lehessen biztosítani a korábbinál jelentősebb pénzügyi eszközöket. Kitért arra, hogy a korábbi visszatekintő, elsősorban a történelmi sérelmekre alapozó megközelítést a magyar nemzet újraegyesítését európai perspektívába helyező politika váltja fel. „Egy ilyen megközelítés az esetenként nacionalizmusba hajló politikával szemben a patriotizmusra épít, és úgy képzeli el a magyarság sorsának javítását, hogy ezzel ne váltson ki ellenérzést a többségi nemzetekben” – hangsúlyozta a külügyminiszter. A tanulmánykötet a gazdasági együttműködésre, a közös fejlesztésű régiók kialakítására koncentrál, az erre alapuló kétoldalú és európai uniós együttműködési keretekre. A kiadvány Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában élő magyarok gazdasági támogatásának kiszélesítésére tesz javaslatot. A tanulmánykötetet 2003-ban rendelte meg a Miniszterelnöki Hivatal. A program a szülőföldön maradás, boldogulás anyagi, jogi és politikai feltételeinek megteremtését célozza. Veress József, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkára elmondta: kiemelt feladat, hogy a magyar vállalkozók hatékonyabban tudják használni a határon túli piaci és befektetési lehetőségeket. „Az erre a célra rendelkezésre álló 26 milliárd forintnyi hitel, kockázati tőkealap, Eximbank-finanszírozás mind ezt segíti, s ezen belül is a határon túli munkahelyteremtést” – közölte Veress József. A Szülőföld Program című stratégiai tanulmánykötet az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkája. Az anyagot Törzsök Erika, a külügyminiszter kisebbségi ügyekkel foglalkozó főtanácsadója szerkesztette. /Stratégiai tanulmánykötet a szülőföld programhoz. Jelentősebb pénzösszegek elfogadhatóbb módon a határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Baráth Etele kitért arra, hogy az ősszel Bukarestben első alkalommal megrendezésre kerülő magyar–román közös kormányülés alkalmat ad arra, hogy a második magyar nemzeti fejlesztési terv és az első román fejlesztési terv összehangolásával közös fejezetként fogalmazódjanak meg az együttműködés területei. Ugyanezt kezdeményezték Szlovákia irányában is. A tanulmánykötet előszavában Törzsök Erika kifejtette, hogy – tapasztalataik és az egyes országokban folytatott kutatásaik alapján – a határon túli magyar fejlesztési, támogatási politikának alapvetően három területre kell összpontosítania erőforrásait: az innovációs képességek fejlesztésére és kiaknázására, továbbá a határ menti régiók, kistérségek EU-forrásokra történő közös pályázásának előmozdítására, illetve e régiók és kistérségek közös intézményfejlesztésére. A könyvben leszögezték: nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni és a határon túli magyar kisebbségek helyzete a többség nélkül nem megoldható. A könyv Szlovákia, Románia, Ukrajna és Szlovénia gazdaságát, illetve az itt élő magyarok gazdasági helyzetét elemezte, és minden vizsgált ország esetében javaslatokat tett az ott élő magyarság gazdasági támogatását célzó lépések előkészítésére. A tanulmánykötet teljes anyaga letölthető formában megtalálható a www.eokik.hu honlapon. /Guther M. Ilona: Gazdasági koncepció a határon túli magyarság támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2005. március 14.

Március 11-én Nagyváradon tartották meg az Aranyalma Díj – 2004 díjkiosztó ünnepi rendezvényt. Az Aranyalma Díj alapítását tavaly februárban hirdette meg az Erdélyi Riport hetilap szerkesztősége azzal a szándékkal, hogy az olvasók szavazatai alapján eldőljön, kik voltak azok a személyiségek, akik a maguk területén a legtöbbet tették a romániai magyarságért 2004-ben. A díjazottak között van Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Halász János, az ITDH romániai kirendeltségének vezetője, Kányádi Sándor költő, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi docens, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Kiosztották az Erdélyi Riport Aranyalma díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2005. április 5.

Erdélyben van a magyar televízióra szánt háromszázmillió forint. Kizárólag a támogatási szerződésben foglalt célokra, azaz a leendő egész napos sugárzású erdélyi magyar televízióra fordítjuk a magyar államtól kapott támogatást – szögezte le Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, aki egyben a leendő erdélyi magyar televízió felépítésére és működtetésére létrehozott kolozsvári Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) meghívásos pályázatán ugyanakkor az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és az újvidéki Mozaik Alapítvány nyert el 10,5, illetve 14,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást. Nagy Zsolt elmondta, hogy a 300 millió elegendő a stúdió, a vágó és a vezérlő felszerelésének megvásárlásához és beszereléséhez, valamint a számítástechnikai eszközök és programok megvételéhez. Az eszközvásárlás nem történt meg, mert nem sikerült a televízióépítés folytatását szavatoló további támogatót találni. A pályázatot lebonyolító Határon Túli Magyarok Hivatalában is tudnak arról, hogy késik az erdélyi intézmény építése. Szabó Vilmos államtitkár elmondta, elvileg nem kizárt a határidők módosítása. /Benkő Levente: Halasztást kér a kuratórium? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. május 4.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

2005. június 7.

Halálos fenyegetést kapott levélben a Jobbik Magyarországért Mozgalom szécsényi országgyűlési képviselőjelöltje, Franka Tibor. A fenyegetést a miniszterelnökről most megjelent könyve miatt kapta. Egy éles lőszert is tartalmazó levélben az „Ezért kinyírunk Orbánnal együtt” mondattal fenyegették meg Frankát. Franka Tibor Gyurcsány című könyve a közelmúltban jelent meg, ebben a miniszterelnökről volt tanárai, szomszédai és eszmetársai nyilatkoznak. A levélre a Jobbik közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal bélyegzőjének papírból kivágott lenyomatát ragasztották. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-289




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998