udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 289 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-289
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Miniszterelnoki Hivatal /MEH/ (Magyarorszag)

2005. július 1.

Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2005. július 29.

Július 28-án megalakult a Szülőföld Alap Tanácsa Budapesten. – Mégis létezik a nemzeti konszenzus minimuma a határon túli magyarság kérdésében, a hozzájuk fűződő alkotmányos felelősségben – nyilatkozta Budapesten Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a Szülőföld Alap Tanácsának megalakulása alkalmával. Somogyi és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára átadta a megbízó levelet a tanács 15 tagjának, köztük Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszternek, akit a határon túli magyar szervezetek javaslatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanács elnökévé nevezett ki. Kiss Elemér elmondta, hogy négy konkrét javaslat is elhangzott, a határok menti önkormányzatok együttműködése, az oktatás fejlesztése különösen a közoktatás területén, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve az, hogy évente bizonyos határon túli magyar szervezeteket preferáljanak, és részesítsenek kiemelt támogatásban. E tekintetben a kárpátaljai és vajdasági szervezeteket említették. Avarkeszi Dezső, letelepedéssel és honosítással foglalkozó kormánymegbízott felidézte, hogy országgyűlési képviselőként az ő javaslatára módosították a vonatkozó törvényt, hogy az 1 milliárd forint kezdeti forrással működő alapot évente legalább 1 milliárd forinttal egészítsék ki. Avarkeszi kiemelte az állampolgársági törvény kivételesen egyhangúlag megszavazott módosítását, amely következtében január 1-jétől 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenhet az idő, amely a határon túli magyarok letelepedési engedélye és állampolgársági esküje között eltelik. Augusztus 20-ig várják a további javaslatok benyújtását, a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) keresztül. A tervek szerint a Szülőföld Alap Tanácsának következő ülésére augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. A Szülőföld Alap Tanács tagja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Dolinszky Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szenn Péter lelkész, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, Tomka György, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Kulmann Ernő, az Ausztriai Magyar Népcsoport Tanácsa, Vörös Péter, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség képviseletében lett. A testületben helyet foglal még Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet igazgatója, Bodor Pál közíró, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke, illetve Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány, Annus József, az Apáczai Csere János Közalapítvány, Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézetének igazgatója. /Megalakult Budapesten a Szülőföld Alap Tanácsa. Augusztus 20-ig várják a javaslatok benyújtását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2005. szeptember 14.

A román és a magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia összehangolásáról írt alá megállapodást a két ország kormányának idegenforgalmi vegyes bizottsága szeptember 13-án Kolozsváron. Magyar részről Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, román részről pedig Marius Crivtonencu, a román országos idegenforgalmi hatóság vezetője írta alá a megállapodást. A régiók közötti együttműködésre alapozva négy bizottság létrehozásáról döntöttek. A testületeknek a gyógy- és egészségturizmus területén, az oktatási intézmények közötti együttműködés, illetve az ökoturizmus és a falusi vendégfogadás mentén kell együtt dolgozniuk. Emellett a határ menti együttműködésre való tekintettel létrehoztak egy termékfejlesztéssel foglalkozó bizottságot. /B. T.: Román–magyar turisztikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2005. október 14.

Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./

2005. november 15.

November 15-én kezdődik az Országgyűlésben a magyar költségvetés részletes vitája, amelynek a határon túli magyar közösségek számára is hatalmas a tétje. Ugyanis annak ellenére, hogy a magyar büdzsé jövőre 11 százalékkal nő, egyes számítások szerint a határon túli magyarok támogatása 25 százalékkal csökkenhet 2005-höz képest. „A tervezett csökkentés hírére az RMDSZ is készül felülvizsgálni az Erdélyt érintő tételek helyzetét” – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „„Ha valóban 25 százalékkal kisebb összegről beszélünk, akkor a véleményünk egyértelmű: ez számunkra nagyon rossz lesz” – fogalmazott Markó. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyharmados csökkenést számolt ki, és kéréssel fordult a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, kérve, ebben a formájában ne szavazzák meg a költségvetést. A Pénzügyminisztérium honlapján is fellelhető tervezetből kiderül: jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarokat. A Transindex.ro portál elemzése szerint a jelenlegi tervezethez képest a 2004-ben határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag is mindössze 15 százalékkal „kurtította meg” az előirányzott támogatásokat. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elképzelhető, hogy bizonyos területeken részben átcsoportosítással vagy más módon változások lesznek. A támogatáscsökkentés indokául az államtitkár egy „takarékosabbra és feszesebbre” szánt költségvetés elkészítését jelölte meg. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke úgy értékelte: összegszerűen a 2006-os tervezetből a határon túli magyarságnak az ideihez hasonló nagyságrendű támogatás jön ki. „A múlt évben mintegy 12 milliárd forintot hagytak eredetileg jóvá, most 9,6 milliárdot irányoztak elő – fejtette ki az elnök. – Ha csak a 3,3 milliárdos oktatási-nevelési támogatást vesszük, amely várhatóan 5,5 milliárdos lesz, és amit mindenképpen ki fog fizetni a kormány, hisz felülről nyitott tételről van szó, és csak ezt az összeget hozzáadom a 9,6 milliárdhoz, ugyanott vagyunk, mint tavaly. Ugyanakkor még van más tétel is, amely felülről nyitott, mint például a Szülőföld Alap.” Szabó Béla szerint a végösszeg az ideihez hasonlóan alakul. Markó Béla szerint le kell ülni a magyar kormány képviselőivel, és meg kell beszélni ezt a kérdést. Kifejtette: „Az RMDSZ ezzel kapcsolatosan már állást foglalt ezelőtt legalább két hónappal, amikor szintén fölmerült, hogy bizonyos számítások szerint 25 százalékkal kevesebb összeg jutna a magyar költségvetésből a határon túli magyaroknak.” A Transindex adatai szerint a magyar kormány 2005-ben a 6582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra. Egy adófizető minden ezer forintja után 2 forint ment a határon túlra. 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintból gazdálkodhat, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy ezer forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006-ban a határon túli támogatások 37 százalékkal csökkennek. /Gergely Edit, Gujdár Gabriella: Háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2005. december 7.

Nincs esély a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívására, egy veszekedős értekezlet pedig senkinek sem kell – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a magyar parlament külügyi bizottságnak adott tájékoztatójában. Ugyanazon az ülésen Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok ügyéért felelős kormánymegbízott közölte: elkészült egy alkotmánymódosítást szorgalmazó munkaanyag, amely erőteljesebb formában hangsúlyozza Magyarország felelőségét a határon túli magyar közösségek fejlesztéséért. Mind a magyar parlamenti pártok, mind a határon túli szervezetek eltérő módon reagáltak a kezdeményezésre, ezért további egyeztetések várhatók. Avarkeszi szerint törvényerejűre kellene emelni a magyar–magyar párbeszéd, illetve Magyarország és a határon túli szervezetek együttműködésének szabályait. Jelenleg a Máért össze nem hívása miatt a magyar kormány nem vádolható azzal, hogy törvényt sért, ugyanis a testületnek még alapszabályzata sincs. A Máért az 1999-es első közös nyilatkozat alapján működik, csak ebben a dokumentumban van leszögezve, hogy évente egyszer, Magyarország miniszterelnökének meghívására gyűlhet össze a testület. /Nem lesz Máért az idén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2005. december 8.

A kisebbségi együttműködési szakbizottságok, amióta államtitkári felügyelet alá kerültek, a magyar kisebbségi politika tartalmi fórumainak szerepét töltik be – hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága esélyegyenlőségi albizottságának ülésén. Jó munkát végeznek a kisebbségi vegyes bizottságok – mondta Szabó Vilmos, kiemelve a szlovák- magyar példát, amikor is a kedvezménytörvényről szóló tárgyalások elhúzódtak, és a kisebbségi vegyes bizottságon keresztül sikerült végül tető alá hozni olyan szöveget, amelyet a két fél aláírt. A volt Jugoszlávia szétesése óta – folytatta – kialakult az együttműködés Szerbia- Montenegróval is: tavaly kisebbségvédelmi egyezményt fogadtak el, amelynek alapján kisebbségi vegyes bizottság alakult. Mindkét fél reméli, hogy az utóbbi időben gyakran jelentkező nemzetiségi jellegű atrocitásokat sikerül majd kezelni, hiszen az utóbbi példák azt mutatják, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás keményebben lép fel a kisebbségvédelem terén. /Szabó Vilmos a kisebbségi vegyes bizottságok szerepéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2005. december 22.

Az Országgyűlés a héten megszavazta Magyarország 2006-os költségvetését, amelyben a határon túli magyaroknak szánt összegek a büdzsé mintegy 11 százalékos növekedése ellenére is csökkentek. A legjelentősebb csökkentés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarok támogatására szánt összegeiben van: az idei 1,568 milliárdhoz képest a tárca jövőre 1,086 milliárdot szán erre a célra. Így a határon túli magyarokat támogató alapítványok 700 millió helyett csak 504 milliót kapnak, az ösztöndíjakra és oktatói támogatásokra 417 millió helyett 341 millió jut, a határon túli közoktatás fejlesztésére szánt összeg 200 millióról 147 millióra csökken, a határon túli magyar felsőoktatás támogatása 170 millió forintról 32 millióra apad. Határon túli magyar tudósok támogatására pedig az eddigi 116 helyett 28,5 millió forintot költ majd a Magyar Tudományos Akadémia. Jövőre emellett közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – csökkentik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) költségvetését is. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára a csökkentést a szűkösebb lehetőségekkel indokolta. A forrásszűkítés azonban szerinte nem érinti a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A Sapientia jövőre is megkapja az idei 1,8 milliárd forintot. Szabó Vilmos szerint egész évre vetítve nem csökken majd jelentősen az össztámogatás mértéke. A 2006-os büdzsében az ideivel ellentétben a magyar iskolába járó gyerekek után járó oktatási és nevelési támogatások nyitott tételként szerepelnek, így a tervezetbe nem a teljes összeget írták be, hanem 3,475 milliárd forintot, de a kormány garantálja a kérelmeknek megfelelő összeg kifizetését, ami 2005-ben ötmilliárd forint körüli összeg volt. Igaz ehhez a tételhez csatolták a csángómagyaroknak szánt támogatást is, amelyre idén külön tételként százmillió forintot folyósított a magyar kormány. A Szülőföld Alapot is nyitott rendszerben építették be a költségvetésbe: jelenleg 608 millió szerepel állami kiadásként, de a törvény előírja az egymilliárd forintos minimális összeget. /Kiss Csaba: Többől kevesebbet a határon túlra. Az oktatásra szánt támogatás csökken, a Sapientiáé nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2005. december 28.

Saját nemzeti zászlaja van december 23-tól a délvidéki magyarságnak: a lobogó abban különbözik Magyarország állami lobogójától, hogy közepén Magyarország címere van. A szerbiai köztársasági kisebbségi tanács Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök elnökletével december 23-án ülésezett, és hivatalosan jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet szeptember 23-i ülésén fogadott el a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Józsa László az MNT ülése után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország jelképével. Józsa szerint az MNT maradéktalanul betartva a törvényt, „jogi huncutsághoz” folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere. Az Újvidéki Egyetem tanulmányi és tudományos tanácsa olyan eljárást indított el, amely révén az egyetem befogadja kebelébe a majdani szabadkai magyar tanítóképzőt anélkül, hogy a kar jogi személy lenne. Józsa szerint a következő tanévtől működni fog a szabadkai tanítóképző. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve majdan a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához. /Saját nemzeti szimbóluma van a délvidéki magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2005. december 29.

Komlós Attila foglalhatja el a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki posztját – erősítette meg az erről szóló lapinformációt Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. A református lelkész várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot. Bálint-Pataki Józsefet július 4-én – saját kérésére – felmentették a HTMH elnöki tisztségéből; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetője irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai főkonzulátus-vezetői posztra jelölt. /Komlós Attila lesz az új HTMH-elnök? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc kormányfő javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre. Komlós Attila jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja. /Komlós Attila a jelölt a HTMH elnöki posztjára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./ Szabó Vilmos államtitkár elmondta, azért esett a választás Komlós Attilára, mert olyan személyt kerestek, aki sok szállal kötődik a határon túli magyarsághoz. „Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést a HTMH elnöki tisztségére, minden nyűgével és gondjával együtt – nyilatkozta Komlós Attila. – Közel harminc esztendeje, diákkorom óta foglalkozom határon túli magyar ügyekkel. A Magyarok Világszövetségének főtitkára voltam 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig, aztán az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke a mai napig, és egy csomó más ügyben is járatos vagyok.” Komlós kiemelte: „Magyar barátaink, testvéreink kapcsolattartása az anyaországgal egészen másmilyen lesz, mint korábban, minőségében sokkal pozitívabb, és az egymással való kapcsolattartás lehetősége is hihetetlen módon megváltozik. Ezeket nyomon kell követni és elültetni életünk minden területén.” Fontos szempontként jelölte meg a jövőre nézve, hogy a határon túli magyarságnak „többféle hangja szólaljon meg és gazdagítsa a kapcsolattartást, adjon ötleteket, támpontokat, a döntéshozatalhoz háttéranyagot”. Konkrétan a civil fórumokat nevezte meg. /Guther M. Ilona, Budapest: Komlós Attila a határon túli magyarság újdonsült „első számú ügyintézője”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2005. december 29.

Olyan Máértnak nincs értelme, ahol megállapítjuk, hogy nem értünk egyet számos kérdésben – jelentette ki a vele készített interjúban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára. Gazda Árpád újságíró felvetésére, hogy törvény írja elő: a miniszterelnöknek évente össze kell hívnia a Magyar Állandó Értekezletet, Szabó Vilmos pontosított: nem törvény, hanem a Máért alapító okirata rögzíti ezt. A testület összehívása azért maradt el, mert a mai helyzetben a miniszterelnök és a kormány nem látta biztosítottnak, hogy egy ilyen értekezlet a nemzeti ügyet szolgálja. Nem éppen önök tennék veszekedőssé ezt a fórumot? Hiszen a kettős állampolgárságot mindenki más akarja, csak önök nem, vetett fel Gazda Árpád. Az államtitkár szerint a Fidesz akarja ezt fő témává tenni. Azonban a népszavazás nem volt eredményes, tehát ez a kérdés lekerült a politikai napirendről. Szabó Vilmos szerint számos előrelépés történt. Jogszabályok születtek: nemzeti vízum, kedvezményes honosítás. Az újságíró emlékeztetett: Markó Béla is letette a garast az állampolgárság igénye mellett. Ebben Markó Bélával sem értenek egyet, reagált az államtitkár. 1990 óta először történt meg, hogy az Illyés Közalapítvány nem fizeti ki azokat a támogatásokat, amelyeket a kuratórium megítélt. Szabó Vilmos jelezte, át fogják utalni a pénzt. 2006-ban a költségvetés kevesebbet juttat a határon túli magyarságnak. Ennek pénzügyi, költségvetési okai vannak, magyarázta az államtitkár. /Gazda Árpád: A magyarság nem kampánytéma. Interjú Szabó Vilmos államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2006. január 5.

Az Illyés Közalapítvány (IKA) 113 millió forintos támogatást nem folyósított még a 2005. évi 190 milliós keretből az erdélyi pályázóknak. A közalapítvány kevesebb mint a felét kapta meg a magyar költségvetésben erre a célra előirányzott 1 milliárd forintos keretnek. „A pályázati támogatások folyósítását mi szerződésben vállaltuk. Ezt a szerződést azonban érzésem szerint a magyar kormány egyoldalúan megszegte” – fejtette ki Laborczi Géza, az IKA kuratóriumi titkára. Hozzátette, hogy amennyiben az IKA megkapja a még hátralevő pénzt, azonnal folyósítja a nyertes pályázóknak. Az IKA romániai alkuratóriumának titkára, Tibád Zoltán közölte, szeptemberben már elakadtak az átutalások, az októberi néhány tétel kifizetése után egyetlen fillér sem érkezett Erdélybe. Pénzfolyósítás annak dacára sem történt, hogy több pályázó véglegesítette az elszámolást. Egyre többen sürgetik a pénz folyósítását, az oktatási, illetve művelődési intézmények a késés miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A késés miatt a pályázók egy része kölcsönökhöz folyamodott, amelyet a magyarországi támogatás megszerzése után törleszt. 2003-ban a romániai alkuratórium 209 millió forintot oszthatott szét, 2004-ben már csak 167 millió forint felett rendelkezhetett. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke szerint ha februárban, de legkésőbb márciusban nem kapják meg az IKA-támogatást, az erdélyi magyar tudományosság egyik alapintézete, az EME működésében komoly zavarok keletkezhetnek. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára szerint a támogatások kifizetését költségvetési és takarékossági tényezők késleltetik, a még fennmaradt összegeket azonban 2006 elején valamennyi sikeres pályázó megkapja. /Benkő Levente: Kilincselésre ítélt határon túli műhelyek. A tavalyi támogatások felét sem kapták meg az Illyés közalapítvány erdélyi pályázatainak nyertesei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2006. február 2.

Az Újvidéki Egyetem tanácsa döntést hozott az intézmény keretein belül működő szabadkai magyar tanítóképző kar megalakításáról, a tanítás az ősszel kezdődő tanévtől indulhat meg. A zombori magyar tanítóképző kar nevet változtat, pedagógiai kar lesz, a kar kihelyezett szabadkai tagozata pedig az egyetemen belül önállóan működő magyar nyelvű tanítóképző karrá növi ki magát. A szabadkai tanítóképző átveszi a zombori felsőoktatási intézmény tanárait, munkatársai és személyzetét, taneszközeit, illetve azokat a diákokat, akik eddig a szabadkai kihelyezett tagozaton tanultak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar – az első vajdasági magyar felsőoktatási intézmény – létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. A vajdasági parlament még 2004 tavaszán elfogadta az oktatási intézmény alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját, Jeges Zoltánt. Részben a hatályos előírások félreértelmezése, részben a belgrádi vezetők ellenkezése miatt eddig nem sikerült beindítani a tanintézetet. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által tavaly decemberben aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai magyar tanítóképző kar – illetve a majdani szabadkai multikulturális tudományegyetem – létrehozásához. /Magyar tanítóképző lesz Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2006. február 11.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean, a román külügyminisztérium államtitkára február 10-én Budapesten aláírta a Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét. A korábbi jegyzőkönyvekhez hasonló a dokumentum a két ország kisebbségének oktatási, kulturális kérdéseivel. Újságírói kérdésre válaszolva – amely a közelmúltban Brüsszelben bemutatott csángókról szóló dokumentumfilmhez kapcsolódott – Lucian Leustean államtitkár elmondta, hogy mivel a csángók nem egy jogilag hivatalos kisebbség Romániában, hivatalos álláspont velük kapcsolatban nincs. /Nincs hivatalos álláspont a csángókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2006. február 13.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean román külügyi államtitkár a hét végén aláírta Budapesten a Magyar-Román Kormányközi Vegyes Bizottság kisebbségügyi együttműködési szakbizottsága december 15-én, Battonyán tartott ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentum tartalma csak a két kormány jóváhagyása után válik nyilvánossá. A jegyzőkönyv értékeli a két ország kisebbségi közösségeinek helyzetét és további feladatokat fogalmaz meg oktatási, egyházi, kulturális, valamint a kisebbségi jogok terén. „Az előző dokumentum ajánlásai közül számos dolog a mostaniban is szerepel, mert a problémák megoldásának egyik akadálya a pénz” – közölte Szabó Vilmos. Hozzátette: a különféle területeken a lehetőségek bővítését jelentős mértékben az határozza meg, hogy ehhez milyen költségvetési támogatást tudnak biztosítani a kormányok. Lucian Leustean elmondta, mindkét ország esetében pénzügyi kérdés például az egyházi ingatlanok renoválása vagy a kisebbségi iskolák gondjainak megoldása, amelyeket nem lehet egy év alatt rendezni, és nemcsak a két kormányon múlnak, hanem a helyi realitásokon is. Az aktuális kérdések között szerepelt a román parlamentben és közéletben is vitatott kisebbségi törvény. „A dokumentumban megfogalmazott álláspontunk szerint támogatjuk a román kormány által benyújtott törvényt – nyilatkozta Szabó Vilmos -, és a megbeszélésen szót ejtettünk arról is, hogy az RMDSZ által képviselt kulturális autonómiakoncepciót jónak találjuk, s fontos lenne, ha szerepelne a törvényben.” Lucian Leustean hozzátette: a törvény minden romániai kisebbséget érint és egy ilyen fontos jogszabály esetében természetes, hogy vannak viták. A múlt héten Brüsszelben bemutatott, csángókról szóló film kapcsán Leustean újságírói kérdésre kijelentette: a filmet nem látta, így nincs miről nyilatkoznia, egyébként pedig Romániában hivatalosan nincs elismerve csángó kisebbség. /Guther M. Ilona, Budapest: Kevés a pénz a kisebbségügyre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2006. február 16.

Nincs a magyar kormánynak álláspontja azzal kapcsolatban, hogy támogatja-e a Bolyai Egyetem újraindítását, közölte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az MTI annak kapcsán kérdezte az államtitkárt, hogy Hantz Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik adjunktusa a napokban a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért és állami támogatásáért emelte fel szavát, és az ügyben levéllel fordult az Európai Bizottság elnökéhez is. /Nincs magyar kormányálláspont a Bolyai Egyetem kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2006. február 22.

Mintegy két héten belül elkészül az a megállapodás, amelynek alapján a jövőben Magyarország és Románia szorosabban együttműködik majd európai ügyekben. A magyar javaslatot február 21-én ismertette Anca Boagiu integrációs miniszterrel Csák Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Csák Ferenc elmondta, Budapest kész minden eszközzel támogatni Románia minél gyorsabb európai integrációját. A márciusi megállapodás aláírása “újfajta barátság” kezdetét jelenti a román-magyar kapcsolatokban. “A PHARE CBC programok keretében folytatott együttműködés – amely 1998-ben indult – csak a kezdet. Ezen túl kell lépni egy szorosabb együttműködés irányába, amelynek keretében a két ország összehangolja fejlesztési terveit, beleértve a közlekedési útvonalakat vagy például a határ közelében fekvő regionális repülőterek építését” – mondta Csák Ferenc. /Magyarország “újfajta barátságot” ajánl Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2006. március 3.

Petróczi Sándort nevezte ki Somogyi Ferenc külügyminiszter a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnökhelyettesévé. Petróczi Sándor korábban a Külügyminisztériumban, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi politikai államtitkárságán dolgozott. Legutóbb a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár nemzetpolitikai titkárságát vezette. Rövid ideig ellátta a HTMH megbízott elnökhelyettesi teendőit is. /Petróczi Sándor a HTMH elnökhelyettese. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2006. március 6.

Somogyi Ferenc külügyminiszter Petróczi Sándort nevezete ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesévé, aki a vele készült interjúban kifejtette, több mint tíz éve vesz részt köztisztviselőként a kormányzati munkában. 1994 és 1998 között Tabajdi Csaba titkárságát vezette, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára volt, előtte és utána Petróczi a Külügyminisztériumban dolgozott, 2002 után a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár, Szabó Vilmos nemzetpolitikai titkárságát vezette. Rövid ideig, 1998-ban megbízott elnökhelyettese volt a HTMH-nak. Általános elnökhelyettesként munkája a hivatal működésének megszervezése, zökkenőmentessé tétele. Azt szeretné, hogy a HTMH munkája nyitottabb és szolgáltatóbb jellegű lenne. Tervezik a honlap élénkebbé, naprakészebbé – interaktívvá tételét. A rendszeresen felkerülő legfrissebb, legfontosabb információk, állásfoglalások, vélemények mellett vitafórumot biztosítanak. /Guther M. Ilona: Interaktív HTMH a terv. Interjú Petróczi Sándor új elnökhelyettessel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2006. március 31.

Amikor Magyarország uniós tag lett, fölül kellett vizsgálni az egész támogatási rendszert, így az Új Kézfogás Közalapítványét is – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Lábody László, az UKKA elnöke. Hozzátette, a közalapítvány támogatási rendszere teljes mértékben EU-konform. Az UKKA költségvetésében 1997-hez képest 2001-ben volt egy nagy ugrás, 305,5 millió forintról 546 millióra, utána stabil volt 2003-ig, majd csökkeni kezdett. A tavalyi keret 401 millió forint volt. A 2005-ben támogatott pályázatok esetében a legtöbbet, 181 millió forintot (49 százalék) kamattámogatásra használtak fel. Másik nagyobb tételt, 80 millió forintot (21 százalék) az EU-s pályázatokhoz önrész biztosítására ítéltek meg. ISO minőségbiztosításra 20 millió forintot (5 százalék) adtak. Az idén rendelkezésre álló keret 678 millió forint, az eddigi évekhez képest a legmagasabb. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kormány meghatározta célokat az Új Kézfogás kuratóriuma nemcsak teljesítette, hanem „kifejezetten jó ötletekkel, rugalmassággal bővítették a lehetőségeket.” Megszervezték a Kárpát-medencei információs irodák munkaértekezletét március 28-a és 29-e között Budapesten. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) által szervezett eseményen hat ország képviselői vettek részt, számoltak be a 2005. évi tevékenységeikről és vitatták meg a jövőbeli elképzeléseiket, terveiket. Kiderült: eddig összesen 860 ezer magyar igazolványt adtak ki régiószinten, ebből 60 százalék Romániában. /Guther M. Ilona, Budapest: Jövőterveket szőnek az Új Kézfogásnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31/

2006. április 10.

Amennyiben az MSZP alakít kormányt, a nemzetpolitika továbbra is kiemelt helyen szerepel majd a Gyurcsány-kormány programjában” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Majálishangulat uralkodott a kormánypártok székházainál. Mind az MSZP, mind pedig az SZDSZ székháza szomszédságában szabadtéri sátrak alatt gyülekeztek a pártok szimpatizánsai, a sátrak alatt kivetítőkön követték az eseményeket. /Szűcs László: MSZP: a hangsúly az első fordulón volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2006. április 13.

Az Égisz Kiadó Magyarország városai című négykötetes könyvét mutatták be április 12-én Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A kiadványból a kiadó a HTMH kapcsolatrendszerét igénybe véve 240 példányt adományoz határon túli magyar könyvtáraknak és iskoláknak. „Erre a könyvadományra nagy szükség van – mondta Komlós Attila, a HTMH elnöke -, mert a határon túli magyarságnak is nemcsak napi politikai hírekre van szüksége, hanem olyan stabil információkra is, amelyek a jelenlegi magyarországi állapotokat tényszerűen, jól érthető formában bemutatják.” A négy kötetben található 289 városportré található. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára jelezte: megszületett egy következő, ötödik kötetnek is a gondolata, amely a határon túli történelmi magyar városokat mutatná be. /Guther M. Ilona, Budapest: Városkörképek Erdélybe is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2006. április 22.

Végéhez közeledik a magyarországi választási kampány. Az elemzők nagy része egyet ért abban, hogy a Fidesz–MDF együttműködés meghiúsulása miatt kevés az esélye a kormányváltásnak. A külföldi elemzők nehéz időket jósolnak a magyar gazdaságnak, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példátlannak nevezte, hogy gyermekeit is belekeverték a kampányba, és cáfolja a fia drogügyeiről szóló híreszteléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy véli: a Bokros-csomag kutyafüle volt ahhoz képest, ami most következik, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Válaszában Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatja a választókat: a magyar gazdaság jól van, a Fidesz van válságban. Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be április 21-én a Fidesz, hogy megítélésük szerint az MSZP tömeges választást csalást követett el, mivel ötmillió állami választási értesítőt az MSZP szórólapjaival közösen kézbesítették a postával a választópolgároknak – mondta Deutsch-Für Tamás kommunikációs vezető. Ezzel egyidőben az MSZP is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult „a Fidesz méltatlan vádaskodásai és választási csalás előkészülete miatt” – mondta Mandur László. A Fidesz „horror-kampányt” folytat – mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az MSZP-s politikus szerint a választási kampányban „borzasztó nehéz” érdemben reagálni azokra a fideszes mondatokra, melyek azt vizionálják, hogy Magyarországon majd nem kel fel a Nap, ha az MSZP-SZDSZ koalíció kerül hatalomra. Az MSZP arra kéri a Fideszt, hogy aktivistái ne küldözgessenek rémhírterjesztő, rágalmazó sms-eket pénzintézetek, politikusok ellen. /Durva kampányfinis Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2006. május 17.

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2006. május 18.

Nem csökken az Illyés Közalapítvány idei költségvetési kerete – nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arra a sajtóhírre reagálva, hogy Pomogáts Béla, a közalapítvány elnöke az idei 800 millió forintos keret 270 millió forintos csökkentéséről beszélt egy kolozsvári könyvbemutatón. Az államtitkár kifejtette, félreértés történhetett, mert a 270 millió forintot nem elvonják, hanem a költségvetési szervek számára előírt tartalékolási kötelezettség folytán átütemezik a kifizetését a következő évre. Pomogáts Béla megerősítette az államtitkár által közölteket. „De ez az idei évből mindenképpen elvonás – hangsúlyozta -, még akkor is, ha jövőre kifizetik, és én ezt nagyon helytelennek tartom” – szögezte le. Kifejtette, ez sok gondot fog jelenteni, mert például az idei évben kellene különböző építkezéseket befejezni ahhoz, hogy tél előtt tető alá kerüljenek. Ez együtt jár azzal, hogy a jövőre esedékes költségvetési keretnek megint egy részét át fogják ütemezni 2008-ra. „Nekem bizonyos tények alapján a benyomásom, hogy a kormányzat a Szülőföld Alapra akarja áttenni a hangsúlyt a támogatáspolitikában, az Illyés Közalapítvány korábbi szerepét ezzel egy kicsit leértékelve, amit nem tartok helyesnek” – jegyezte meg Pomogáts. Az IKA elnökének ezt a kijelentését Szabó Vilmos államtitkár nem kívánta kommentálni, megjegyezve, hogy a Szülőföld Alap „egyáltalán nem egy kormányzati irányítás alatt álló intézmény”, mind a tanácsába, mind a kollégiumaiba a MÁÉRT-en képviselt szervezetek küldtek képviselőket, és magyarországi részről a közalapítványok elnökei is tagok. /Guther M. Ilona, Budapest: Vita az IKA költségvetése körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2006. május 30.

A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. június 5.

Átszervezik a magyar-magyar kapcsolatokért felelős kormánystruktúrákat is Magyarországon. Gyurcsány Ferenc hétvégén bemutatott „reformkormányában” a határon túli magyarok ügyével is foglalkozó Miniszterelnöki Hivatal vezetésére Szilvásy Györgyöt jelölte. Szilvásy már több kormányban és több tárcánál is államtitkári hivatalt töltött be. Átszervezések várhatóak a Határon Túli Magyarok Hivatalánál is, sajtóinformációk szerint személyzeti leépítések lesznek. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnésével a határon túl futó nagyszabású informatikai programokat is a Szülőföld Alap támogatja majd. Kérdéses azonban, hogy megkapja-e a pénzeket is, amelyek a minisztérium rendelkezésére álltak. A Magyar Nemzet szerint a HTMH-ban a hivatal több munkatársát elbocsátják. A Fidesz szerint formalitássá üresedett a miniszteri poszt, viszont azok az új testületek, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A Fidelitas szerint az „új kormány tagjai közül legalább nyolcan voltak aktív irányítói annak a KISZ-nek, melynek egyik legfőbb feladata a rendszerváltást szorgalmazó, a demokráciát, a szabadságot szerető és követelő ifjúság önszerveződésének elfojtása volt”. Politológusok szerint a miniszterjelölti listából és a tervezett kormányzati struktúrából az derül ki, hogy Gyurcsány nemcsak a kormányfői hatalmat, hanem MSZP-n belüli szerepét is erősíteni kívánja. /Guther M. Ilona, Budapest: Elbocsátások várhatók a Határon Túli Magyarok Hivatalánál? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2006. június 5.

„A kialakított szakmai együttműködési mechanizmus biztosítéka annak, hogy a megkezdett programok a továbbiakban is működni fognak” – közölte az ÚMSZ-szel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kommunikációs és PR-irodája arra a kérdésre, hogy az önálló IHM megszűnésével mi lesz a sorsa a határon túl futó nagyszabású informatikai programoknak. A kormányátalakítás során az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden egyéb a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Az IHM közlése szerint a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) Stratégiai Irányító Bizottsága döntéseket hozó, programokat összeállító operatív szakmai testülete, valamint a Szülőföld Alap Gazdasági és Informatikai Kollégiuma együttesen teremti meg a jelenleg futó programok továbbvitelének lehetőségét. Az együttműködés mechanizmusáról, a döntéshozó szervezet felépítéséről bővebb információ a www.emagyar.net oldalon található. /G. M. I.: Informatikai programok is a Szülőföldnél. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-289




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998