udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nagyvaradi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2008. február 27.

Írók és költők szobraival népesítenék be a szatmárnémeti István-téri parkot, melyben jelenleg egyedül áll Petőfi Sándor négy éve leleplezett mellszobra. A Szatmárnémeti Ukránok Egyesülete szeretne szobrot állítani a városban a nagy ukrán költőnek, Tarasz Sevcsenkónak. Theodor Curpas szociáldemokrata párti városi tanácsos határozattervezete szerint a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. Amikor a Petőfi-szobrot felállították, nem számoltak ilyesmivel, jelentette ki Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke, azt viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda. /Babos Krisztina: Társaságot kap Petőfi Sándor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2008. április 2.

Kétnyelvű táblák elhelyezését követeli a nagyváradi városháza és a polgármesteri hivatalnak alárendelt intézmények falán március 13-án keltezett megkeresésében az RMDSZ városi frakciója. A magyar tanácsosok ugyanezt kérték az önkormányzathoz tartozó hivatalok, igazgatóságok, önálló ügyvitelű vállalatok vezetőitől is. A frakciónak ez már a negyedik megkeresése az ügyben, az eddigi hármat válaszra sem méltatták az illetékesek. Biró Rozália alpolgármester arra emlékeztetett, hogy a polgármesteri hivatalnak a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében is lépnie kell. A helyi tanács még 2006-ban hagyta jóvá, hogy az utca román neve mellett magyarul is szerepeljen a közterület típusának a megnevezése. A határozatot azonban máig nem ültették gyakorlatba. Nagyváradon emellett évek óta téma a magyarok által Szent László térként emlegetett, hivatalosan Unirii elnevezésű főtér nevének a megváltoztatása is. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete többször is kérvényezte ezt, a kérést mintegy kétezer támogató aláírással támasztva alá. /Követelt kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2008. április 2.

Nagy darabokban omlik a kolozsvári Berde-palota homlokzata a járókelők nyakába. Kordont húz fel a kolozsvári rendőrség, miután a szüntelen hulló vakolat téglákat és elkorhadt deszkadarabokat ránt magával. „Abban az esetben, ha műemlék épületről van szó, a felújítási költségek 66 százalékát egyenlő arányban a kormány, illetve a helyi tanács állja, míg a fennmaradó összeg kifizetése a tulajdonosokra testálódik” – fogalmazott Vági László építész, a nagyváradi helyi tanács tagja. Magánszemély számára állami támogatás nincs, mondja Bogdanovits Péter, Nagyenyed főépítésze. Más a helyzet az állami tulajdonban lévő műemlékekkel. Kötelesek megőrizni és karbantartani az épületek külső és belső állagát a tulajdonosok, függetlenül attól, hogy műemlék épületről van szó, vagy sem – szögezte le Boros János kolozsvári alpolgármester. A tanács megelőlegezi az épületek külső tatarozásának költségét, amelyet a lakóktól utólag behajtanak. /Fejre omló történelem. Omladoznak az erdélyi városok műemlék épületei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2008. április 15.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) már a sportpálya ünnepélyes átvételét tervezi Nagyváradon, az ortodox parókia továbbra sem hajlandó lemondani a területről. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye többéves vita után megoldódni látszott, miután a helyi tanács a református egyháznak adta az 553 négyzetméteres terület ingyenes használati jogát, és visszavonta korábbi, 2004 májusában hozott határozatát, melyben a Szentháromság ortodox egyházközségnek adományozta a területet. Ennek ellenére az ortodox egyházközség tanácsa nyílt levelet küldött Mihai Groza polgármesternek, amelyben a januári határozat érvénytelenítését kérte, kifejtve, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz fordul. A KREK vezetősége közleményben adott hangot az ortodoxok lépése fölötti értetlenségének. /Nem tágítanak az ortodoxok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2008. április 16.

Nagyváradnak és Debrecennek közösen jobbak az esélyei, akár befektetők vonzásáról, akár fejlesztési lehetőségekről legyen szó – jelentette ki Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. A bihari és a hajdú-bihari megyeszékhely önkormányzatai még 2006-ban állapodtak meg abban, hogy a két településnek közös fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia. A nagyváradi és a debreceni egyetem hallgatói tavaly mindkét városban végeztek ennek kapcsán közvélemény-kutatást. Biró Rozália nyilvánosságra hozta a felmérés eredményeit. Közölte: Nagyvárad lakosságának 66 százaléka támogatja a Debrecen–Nagyvárad városi agglomeráció létrehozását. Debrecenben azonban ez az arány mindössze 51 százalékos. A két megyeszékhely közötti 60 kilométeres körzet lakóit is számításba véve több mint 600 ezer személyt érint a kidolgozandó közös fejlesztési stratégia. Biró Rozália szerint az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a kulturális élet, a nevelés és turizmus terén lehet a két város és környezete között együttműködést kialakítani. Első lépésként közös honlapot terveznek, amely ismerteti a régió turisztikai, gazdasági, üzleti potenciálját, a kulturális eseményeket, valamint a helyi adók és illetékek szintjét. /Közösen tervez Várad és Debrecen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2008. június 3.

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. július 29.

A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2008. augusztus 8.

Nyolcmillió eurót fordíthat a vár felújítására a nagyváradi önkormányzat, az Észak-Nyugati Fejlesztési Ügynökség bizottsága jóváhagyta a pályázatot. Kenyérmúzeumot, vármúzeumot, könyvtárat, kőtárat és éttermet alakítanak ki a nagyváradi várban. A vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést várhatóan szeptemberben írják alá – tájékoztatott Biró Rozália alpolgármester. /Fried Noémi Lujza: Mentőöv a műemléknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2008. augusztus 13.

Diákházat kérnek a helyi önkormányzattól a Nagyváradon tanuló egyetemisták. Az RMDSZ-frakció az Ifjúsági Házat javasolja a célra, ez azonban 1990 óta egy alapítvány tulajdonában van. Becslések alapján a városban közel 28 ezer egyetemista van, nekik 1800 kollégiumi helyen kell osztozkodniuk. Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácsos elmondta, a helyi és a megyei önkormányzat segítségével a Várad-Őssi negyedben található Ifjúsági Házat alakíttatnák át erre a célra. Az épülethez ugyanis szálloda is tartozik, amely jelenleg nem üzemel. /Fried Noémi Lujza: Diákházat kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2008. október 10.

Október 9-én bemutatkoztak a nagyváradi RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek. Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-elnöke mutatta be a szervezet jelöltjeit. Pető Csilla képviselőjelölt, jelenlegi beosztása szerint tanfelügyelő, Dolorean Gyula nyolc éve tagja az önkormányzatnak, szenátorságra pályázik, Sarkady Zsolt szenátorjelölt, a nagyváradi Filharmónia igazgatója, Csuzi István síkraszáll a bürokrácia ellen, Kállay László református lelkész parlamenti képviselőként az egyházak arányos támogatásáért akar küzdeni. /D. Mészáros Elek: Csatasorba álltak a Pece-partiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2008. november 13.

Ingyen kapják meg a már használatukban lévő ingatlanokat a nagyváradi egyházak, jelentette be Delorean Gyula tanácstag, a tanács megszavazta a határozatot. A törvény szerint a felekezetek megvásárolhatják vagy tanácsi határozattal megkaphatják az eddig ingyenesen használatukban lévő területeket. A várad-csillagvárosi református egyházközség ily módon kapott a közelmúltban 1400 négyzetméternyi területet, de több nagyváradi református egyházközség is telekhez juthat. Ez azért fontos, mert a különféle szociális célú pályázatok elbírálásánál előnyt jelent, ha a pályázó egyház tulajdonosa, nem csak használója a területeknek vagy az ott lévő épületeknek. A határozat életbe lépése után a felekezetek képviselőinek kérvényezniük az ingatlanok tulajdonjogának megváltoztatását. /Fried Noémi Lujza: Ingatlan az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2008. november 22.

A határ menti üzleti beruházásokról tartottak Nagyváradon november 21-én konferenciát a Fekete Sas Szállóban, a Nagyváradi Ingatlankezelőség és a Debreceni Városháza közös szervezésében. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, a rendezvény lehetőséget biztosít a Bihar és Hajdú-Bihar Megyei kis- és középvállalkozóknak arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki egymás között. A konferencia egyik témája a nagyváradi ipari park létrehozása volt. Az önkormányzat döntése alapján egy 120 hektárnyi területen lenne a park a Borsi úton. /Határ menti beruházásokról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 22./

2008. november 25.

Ellentmondásos, magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon a romániai szlovákok. Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke, a szlovák kisebbség parlamenti képviselője közölte, Josef Kozácek volt kanonoknak, a Matica Slovenská egykori vezetőjének állítanak szobrot Nagyváradon a római katolikus püspöki palota kertjében. A szobrot november 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója mellett adták át a város önkormányzatának. A szoborállítást a szlovák kormány anyagilag is támogatta, az elkészült szobrot a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében adták át. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen. Miroslav Merka közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Fodor József vikárius elmondta, Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált, sírhelye a székesegyházban van. A Matica Slovenská Kozácek idejében nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Fodor leszögezte, a szobrot azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. Romániában közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja. A kommunizmus idején betiltott Matica Slovenská a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. /Szobor a Matica Slovenská vezetőjének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2008. november 27.

Provokációgyanús a szlovák kormány „mérgezett” ajándéka – állította Tőkés László EMNT-elnök azzal kapcsolatban, hogy a romániai szlovákok Josef Kozácek volt nagyváradi kanonoknak, a magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon. Állásfoglalásában Tőkés László kifejtette: megütközéssel értesült arról, hogy a néhai nagyváradi kanonok mellszobrát a szlovák állam adományaként, a katolikus püspökség megkerülésével vette át a nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester. A szlovák kormány „mérgezett" ajándéka már önmagában is provokációgyanúsnak tűnik, „és mint ilyen, megalázó a nagyváradi, bihari magyarságra, valamint a római katolikus testvéreinkre nézve” – állította Tőkés. Az EP képviselő szerint a szlovák kormány soviniszta kisebbségellenes politikája már az Európai Unióban is nagy hullámokat vet. Elvárja az önkormányzattól, a szélsőséges nacionalista Matica Slovenská alapító közé tartozó szlovák kanonok szobrának behozatalával és ünneplésével ne importálja Nagyáradra a szlovák idegengyűlöletet. „Erdélyben, Partiumban nincs helye a vallásos köntösbe bújtatott nacionalizmusnak!” – hangsúlyozta Tőkés, egyetértve Tempfli József megyéspüspökkel a szobor egyházi területen való felállításának tilalmát illetően. Tempfli korábban úgy vélekedett: a szoborállítás ötletével nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeresni. /Lázár Lehel: Tőkés: Kozácek szobra mérgezett ajándék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2009. január 14.

Megerősíti Bihar megyei koalícióját az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), ennek értelmében közös megegyezéssel fogadják majd el a határozatokat a váradi és a megyei önkormányzatban – áll abban a közleményben, amelyet Kiss Sándor, az RMDSZ, és Cornel Popa, a PNL megyei elnöke írt alá. A két párt lobbicsoportot hív életre, amely a kormánynál jár majd közben a Bihar megyét érintő projektek támogatásáért. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-PNL lobbicsoport alakul Bihar megyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2009. március 31.

A nagyváradi önkormányzat veszi át az állami színház épületének kezelését a következő két évre, mert a megyei tanácsnak nincs pénze az ingatlan belső felújításának költségeire. A Nagyváradi Állami Színház százéves épülete már második éve felújítás alatt áll. /Nagy Orsolya: A város felel a színházért Váradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2009. április 2.

A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. június 3.

Kétnyelvű matricát ragasztott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete a városközpontban felállított, a Sebes-Körös folyót jelző táblákra. Az ifjúsági szervezet tagjai akciójukkal a magyar nyelvű feliratok hiányára akarták felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy az anyanyelvi ügyintézés csak papíron működik. Csomortányi István EMI-tag kifejtette, a kétnyelvű táblák elhelyezése az önkormányzat RMDSZ-es tagjainak lenne a feladata. A közigazgatási törvény biztosítja a magyar nyelvhasználatot Nagyváradon – ahol a lakosság mintegy 30 százaléka magyar –, az utcanévtáblákon, a megállókat jelző táblákon, valamint a különböző tájékoztató táblákon azonban csupán román felirat szerepel. /Magyar „gerillatáblák” Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2009. július 1.

Amennyiben valaki újra letépi, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete újra visszahelyezi a Sebes-Körös központi hídjánál kihelyezett, a folyó román és magyar nevét tartalmazó kétnyelvű táblákat, mondta Csomortányi István EMI-tag. A szervezet június elején ragasztotta rá először a „Raul Crisul Repede – Sebes-Körös folyó” feliratú matricákat az eredetileg csak román nyelvű tájékoztató táblákra a Körös-híd két hídfőjénél. Akkor azt nyilatkozták, hogy ezeknek a fölhelyezése az önkormányzatban részt vevő magyar emberek felelőssége lenne. A magyar feliratok kihelyezése törvényi előírás, hiszen Nagyváradon megközelíti a harminc százalékot a magyar lakosság aránya. /Nagy Orsolya: Újraragasztják a magyar feliratokat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. augusztus 6.

Harmincegy fiatal képzőművész munkáiból nyílt tárlat Nagyváradon a sétálóutcán található Vizuális Művészetek Galériájában. A kiállítók a freshART-pályázat résztvevői, amelyet a debreceni és a nagyváradi önkormányzat közösen szervezett. A tavasszal meghirdetett képzőművészeti pályázatra egyetemi hallgatók vagy nemrég végzettek munkáit várták. Nagyváradon és Debrecenben külön-külön hirdetett győztest és különdíjast ugyanaz a zsűri. A kiállítást Biró Rozália nagyváradi alpolgármester nyitotta meg. Jakobovits Miklós, a zsűri tagja kifejtette, a kultúra révén fejlődhet legjobban egy testvérvárosi kapcsolat. /Nagy Orsolya: Megnyílt Nagyvárad és Debrecen közös freshART-kiállítása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2009. augusztus 24.

Szakmai tapasztalatcserével és virágkarnevállal ünnepelt a hétvégén Nagyvárad és Debrecen. Nagyváradon ötödik alkalommal rendezték meg a Nyitott Ablak Európára című rendezvénysorozatot, a helyi városi és megyei önkormányzat valamint Hajdú-Bihar megye és Debrecen közös szervezésében A konferencián a két város közös fejlődésén és az együttműködési lehetőségein volt a fő hangsúly. A Debrecenből érkező virágdíszek többek között a csodaszarvas legendáját elevenítették meg. /Totka László: Bihari közös virágünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2009. szeptember 4.

Az Északnyugati Fejlesztési Ügynökségen keresztül pályázna a nagyváradi önkormányzat a város két magyar tannyelvű egyházi iskolájának felújítására. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot 7,6 millió lejből korszerűsítenék. Közel 8 millió lejre van szükség ahhoz, hogy a Szent László Római Katolikus Gimnáziumot teljesen felújítsák, korszerűsítenék. /Nagy Orsolya: Pályázat révén újítanák fel a két magyar egyházi iskolát Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2009. november 11.

Együttműködési szerződést írt alá a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem a helyi önkormányzattal. Az egyetem hallgatói különböző projektekben segíthetik a várost, az önkormányzat pedig a középiskolás tanulókkal együtt díjazná a legügyesebb egyetemistákat. Az együttműködési keretszerződés alapján a felsőoktatási intézmény mindhárom kara számára találtak is feladatot a városháza illetékesei. A bölcsészettudományi és a közgazdaság-tudományi kar segít a jövőben a városfejlesztési stratégiák kidolgozásában, a művészeti kar hallgatói pedig beleszólást nyernek a városi kulturális rendezvények szervezésébe. A társadalomtudományi tanszék diákjai a város szociális térképének elkészítésében segíthetnek. A keretszerződést Horváth Gizella, az egyetem rektora a város alpolgármesterével, Biró Rozáliával közösen dolgozta ki. A Partiumi Keresztény Egyetemen november 10-én zajlott a rektorválasztás, a vezetői munkát ezentúl János-Szatmári Szabolcs korábbi egyetemi kancellár látja el. János-Szatmári volt egyébként az egyetlen jelölt, aki megpályázta a rektori tisztséget. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: hallgatók a városért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2009. november 17.

A nagyváradi történelmi városközpont minden egyes épületéről részletes, fényképes dokumentációt készít az önkormányzat, hogy tavaszig pontosan kiderüljön, hol és mit kell felújítani, illetve mennyibe kerülne a beruházás – jelentette be Ilie Bolojan polgármester. /Nagy Orsolya: Szépülő városközpont Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./


lapozás: 1-30 | 31-54




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998