udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 433 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-433
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Kulturalis Orokseg Miniszterium /NKOM/ (Magyarorszag)

1999. december 17.

Dec. 17-én Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta a határon túli magyar püspököket. A megbeszélésen - amely a tavalyi után a második volt a sorban - jelen volt Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, utódja, Rockenbauer Zoltán, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A kormányfő elmondta, hogy ezeken a találkozókon a magyar kormány képviselői első kézből kaphatnak helyzetértékelést, javaslatot és kéréseket a határon túli magyarok életében fontos szerepet játszó egyházak vezetőitől. Ott volt többek között Csete Szemesi István /Feketics/, a vajdasági reformátusok püspöke, Dolinszky Árpád /Bajsa/, a vajdasági evangélikusok püspöke, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök. A találkozóra meghívást kapott Tőkés László nagyváradi református püspök is, ám ő lemondta a részvételt. /Orbán Viktor határon túli magyar püspököket fogadott. Tőkés László lemondta részvételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1999. december 18.

Dec. 18-án Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Televízió magyar nyelvű adásának szerkesztősége, hogy harminc évvel ezelőtt indult útjára a műsor. Az ünnepségen jelen volt többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Elekes Botond, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársa, és természetesen az egykori és jelenlegi tévészerkesztők, riporterek, rendezők, operatőrök. A jeles író és publicista, Bodor Pál, az egykori főszerkesztő Budapestről érkezett, mások messzebbről: Ausztráliából, Svédországból, Németországból. /Harminc év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1999. december 18.

A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2000. január 22.

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

2000. január 28.

Jan. 28-án mutatták be Csíkszeredában a városban működő Pallas-Akadémia Könyvkiadó 100. könyvét: Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete c. munkáját. A kiadó tevékenységéről Kozma Mária főszerkesztő beszélt. A Vámszer-hagyaték értékére hívta fel a figyelmet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Vámszer Géza munkásságának nagy része a mai napig kiadatlan maradt. Remélhető, hogy Pallas Akadémia Kiadó a jövőben bővebb könyvet ad ki a Vámszer-hagyatékból. Tőzsér József igazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásért. /A századik könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2000. február 4.

A magyarországi CEBA Kiadó "Magyarország Kézikönyvtára" című sorozata két önálló kötetet szentel a határon túli magyarságnak "Magyarok a világban - A magyarság szervezeteinek, vállalkozásainak adattára a határokon túl" címmel. Az első kötet idén augusztusban jelenik meg, és a Kárpát-medence régióját mutatja be országonként önálló fejezetekkel, tanulmányok és adattárak segítségével. A tanulmányok áttekintik nemzetünk helyi kulturális értékeit, tudományos, művészeti életét; társadalmi, szociológiai összetételét, illetve gazdasági lehetőségeit, esélyeit a következő évekre. A tanulmányokat Erdélyben dr. Vofkori László, Tonk Sándor és Mezei Géza készítik. Ajánlásukkal a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatják a kötetet. A kézikönyv nonprofit adattári része tartalmazni fogja a Kárpát-medence összes aktív, működő magyar intézményének, civil szervezeteinek, alapítványainak rövid leírását. Ugyanakkor a cégek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőséget kínál a gazdasági adattár, amelyben kb. 1000 cég adatai fognak megjelenni. /"Magyarok a világban" adattár. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./

2000. február 7.

Febr. 5-én a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság és az ATELIER "M" építészeti iroda kettős ünnepségre hívta az érdeklődőket egy Kézdivásárhelyen felújított műemlék épületbe, melyet az ATELIER "M" építészeti iroda eredeti formájában helyreállított. Ezután Kézdivásárhelyen megnyitották az Erdővidék épített öröksége című kiállítást, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Barót után a városban került közszemlére. A németországi erdélyi szászok egyesülete - a német kormány pénzügyi támogatásával - megkezdte az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását célzó kutatási programot. Az 1992-ben megkezdődött kutatási munka 1995-ig közel 250 települést fogott át. Ebbe a munkába kapcsolódott be az ATELIER "M" iroda is, együttműködve más intézményekkel. Sebestyén József, a Magyar Kulturális Örökség minisztériuma tanácsosának kezdeményezésére a kutatást az erdélyi magyar településekre is kiterjesztették. Kutatási programjuk első helyszínéül szakemberekkel történt egyeztetés nyomán Erdővidéket választották ki. Ennek eredményéből adott ízelítőt a kiállítás. /Kiállítás-megnyitó és házavató Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. február 9.

A múlt év folyamán végre megkezdték a csíkszentimrei Henter-kúria restaurálását, továbbá a Csíki Székely Múzeumnak a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1 millió forintot hagyott jóvá a csíkszeredai Mikó-vár környéki tér (beleértve a falumúzeumot is) rendezéséhez. A csíkrákosi műemlék templom restaurálási, valamint a szentegyházi vashámor helyreállítási terveinek elkészítésére pályázatot nyújtottak be különböző alapítványokhoz. Mihály Zita muzeológus, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a megyei tanács az idei költségvetésből tisztességes összeget különít el műemlékvédelemre. Ennek egy részét a Gál Sándor-emlékház helyreállítására fordítják. A szentegyházi vashámor helyreállításához a megyének is hozzá kell járulnia. A Henter-kúria restaurálását idén is folytatják. A Mikó-vár környékének rendezésével kapcsolatban a szabadtéri múzeum terve elkészült. /Elkészült a Mikó-vár környékének rendezési terve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2000. február 10.

Székelyudvarhelyen márc. 15-én avatják az 1848-49-es szabadságharc, az I. és II. világháború hősi halottainak tiszteletére készített emlékművet. A zsűri Szabó János udvarhelyi szobrászművész munkáját találta a legmegfelelőbbnek. Annak központi figurája az 1917-ben a 82-es székely gyalogezred hősi halottainak emlékére állított és 1919-ben eltávolított Vasszékely-szobor. A Polgármesteri Hivatal sikeres pályázata nyomán az emlékműállításhoz az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Hargita megye Önkormányzata csaknem 50 millió lejjel járult hozzá, magánadományokból a mai napig két és fél millió lej gyűlt össze. /Március 15-re elkészül az emlékmű. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2000. február 17.

A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek idei sorozata febr. 26-án kezdődik a Thália Színházban, a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című Csokonai-vígeposszal, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Az immár hagyománnyá vált kulturális seregszemlét a Fővárosi Önkormányzat, a Kapocs Alapítvány és a Thália Színház szervezi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A következő vendégszereplések: a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes az Ábel című egyfelvonásossal /márc. 9./, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház négy darabot is játszik Budapesten, a komáromi Jókai Színház Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés játékkal, ápr. 5-én jelentkezik. /Határon túli magyar színházak vendégszereplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2000. március 20.

Idén kilencedik alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a nemzetközi műemlékvédelmi tudományos ülésszakot. A márc. 19-25-e közötti rendezvényen 250-en vesznek részt, 15 országból. A főszervezők: a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesülete, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, társszervezők a romániai Művelődésügyi Minisztérium és Területfejlesztési Minisztérium, a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. A tanácskozás témája ezúttal az építészeti örökség és a társadalom viszonya. A konferenciához idén is kapcsolódik egy szakmai tárlat: márc. 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg a Pusztuló építészeti örökség Erdélyben című kiállítást. /Műemlékvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2000. március 25.

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. április 5.

Nemrég tartottak tisztújítást az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületben /Brassó/ , s máris több rendezvényt szerveztek. Az új vezető Házy Bakó Eszter műkedvelő színjátszó, jelenleg munkanélküli, 1993-tól a brassói Harag György magyar egyetemista színjátszó csoport vezetője és rendezője. Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület 1991 júniusában alakult meg. Harminchat alapító tagja van, 70 rendes tagja. Brassóban kezd ismertté válni az egyesület. Az egyesület idei programja gazdag. Az ezer éves államiság és annak vetülete a Barcaságra a címe annak a pályázatnak, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyertek. Ennek keretében hónaponként egy-egy rendkívüli magyar-, illetve helyi történelem órát tartanak a középiskolások számára. Kozsik József színművész Petőfi Sándor verseiből összeállított műsorával fog fellépni. Április 14-én nyitják meg a Barcasági csángó népművészeti kiállítást. Április 24-én ünneplik Lendvay Éva költőnő születésnapját az egyesületben. Május folyamán lesz Kisgyörgy Zoltán Barangolás Székelyföldön című könyvének bemutatója. Nyáron lesz a legnagyobb rendezvényük. - Az egyesület legnagyobb gondja, hogy nincs székházuk, 8000 kötetes könyvtáruk a helyi RMDSZ szervezet padlásterében van. /Közművelődés a Koronavárosban. Beszélgetés Házy Bakó Eszterrel, az Apáczai Csere János KE vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2000. április 7.

Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul elmondta, hogy művelődési központ létrehozását tervezik Kolozsváron. A kulturális központ fenntartása, működtetése a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a hatáskörébe tartozna. A központ a kolozsvári konzulátus főtéri épületében működne. Alföldi kifejezte reményét, hogy még az idén megnyithatják a kolozsvári művelődési központot. /Idén megnyílhat a kolozsvári magyar művelődési központ - nyilatkozta lapunknak Alföldi László főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2000. április 10.

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

2000. április 10.

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

2000. április 12.

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

2000. április 14.

Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2000. április 19.

Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./

2000. április 22.

Dr. Szabó Bálint /Kolozsvár/, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének elnöke, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója a Kárpát-medencei műemlékvédelem egyik legelismertebb alakja. Elmondta, hogy most már vannak támogatóik, így például az angliai Institute for Historic Building Conservation eddig körülbelül 50 ezer dollárt költött tíz erdélyi szakmunkás angliai képzésére, de támogatja munkájukat a román Művelődési Minisztérium, a román Területfejlesztési Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Szabó Bálint nyugdíjasként teljes energiáját erre a nemes célra fordíthatja. Melléjük szegődött néhány idősebb nagytudású építész szakember, illetve sok fiatal. Maksay Ádám, Kirizsán Imola, Furu Árpád, Makay Dorottya mind a tanítványai voltak. Az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tulajdonában levő Kós-házban rendezkedtek be. - Az Erdélyi Műemlékek kiadványsorozatuk 31 magyar nyelvű füzete az Utilitas Könyvkiadónál jelent meg. -Balogh Ferencet a közvélemény leginkább a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökeként ismeri. Pedig sok más tisztséget is betölt. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ 1990. január 21-én alakult meg. Ez a társaság egy jogi védelmű szellemi mozgalom. Tematikus konferenciákat rendeztek az egyházakkal, majd az önkormányzatokkal. A KLMT elődokumentációkat készített Erdőddel, Aranyosmeggyessel, Kőrösfővel, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. A KLMT egyik célkitűzése a kolozsvári főtér együttesének világörökséggé való nyilvánítása, de ez eddig nem sikerült. A világörökségi lista csak úgy bővíthető, ha a tulajdonosország kormánya hivatalosan kéri azt. Ezt nem tudták elérni. /Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal Elsődleges az önbizalomteremtés! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. május 5.

Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont helyettes igazgatója elmondta, hogy a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumánál pályázatot nyertek a kastély restaurálására. Összesen 31 rendezvényt terveztek az idei évre, a legközelebbi május 1-10 között egy régésztábor. Május 14-23 között lesz a székelyudvarhelyi képzőművészek Udvar csoportjának alkotótábora, a csoport vezetője Bíró Gábor. Írótábort is szerveznek június 16-25 között. Elkészültek a kastély falkép-restaurálási tervei, ezért szerveztek egy falképrestauráló tábort, amelyre Bartos Jenő, a iasi-i képzőművészeti főiskola volt rektora elhozza csoportját. Van egy alegységük Homoródszentmártonon, ahol eddig évente egy alkotótábort szerveztek, az idén kettőt. Népfőiskolát is fognak indítani. /Tervek a szárhegyi alkotóközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2000. május 9.

Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2000. május 26.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ rendezvényei: máj. 26-án vendégük lesz a brassói születésű költő, Orbán János Dénes, aki bemutatja harmadik, Párbaj a Grand Hotelban című kötetét. Máj. 30-án Lay Réka történelemtanárnő az Árpád-házi királyokról tart multimédiás előadást. A rendhagyó történelemóra a második abból a sorozatból, amelyet az egyesület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával szervez Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében címmel. - Az egyesület vetélkedőt hirdetett meg Apáczai Csere János máig szóló üzenete címmel. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

2000. június 2.

Jún. 1-jén A határon túli - kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel kétnapos szakmai konferencia kezdődött Budapesten. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta, hogy az épített örökséghez tartozó emlékek jelentős része Magyarország határain kívül van. Magyarország ez évben is képes ezen műemlékek restaurálására olyan anyagi hátteret nyújtani, mint tavaly, sőt még valamivel többet is. /Műemlékvédelmi konferencia nyílt Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2000. június 3.

Budapesten jún. 1-jén megnyílt a Közép-Európai Kulturális Intézet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó Kulturális Intézetek Igazgatósága szervezeti egységeként, önálló arculattal és tevékenységi körrel. Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter és az intézet élére igazgatónak kinevezett Módos Péter író, újságíró sajtótájékoztatón ismertették a régió kulturális együttműködése érdekében életre hívott új létesítményt, melynek elvi alapja az Európai Unióba közösen igyekvő közép-európai térség történelmi gyökerű kulturális összetartozása. A Közép-Európai Kulturális Intézet feladata a régió gazdag kultúrájának egységes megjelenítése kultúrkörökként (magyar, lengyel, cseh, szlovák, osztrák, bajor, délszláv, olasz, román, ukrán) és ágazatonként (irodalom, képzőművészet, zene, film, tudomány), e soknyelvű térség közös tradícióinak, perspektíváinak felmutatása Európában. Vezetője Módos Péter /sz. Budapest, 1943/ 1990 óta az Európai Utas című folyóirat főszerkesztője. Alapvető feladatként jelölték meg a kulturális hozadékok feltérképezését, lajstromozását, egyfajta közép-európai kulturális kataszter létrehozását.. /Guther M. Ilona: Közép-Európai Kulturális Intézet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. június 23.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezésére, a csíkszeredai tanács pénzügyi támogatásával jún. 26-tól júl. 3-ig gyermektábor lesz Zsögödfürdőn. A tábor a millenniumi rendezvények részeként négy ország gyermekeit látja vendégül: magyarországi, szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai gyermekeket. A tábor költségeihez a HTMH 300 ezer forinttal a városi tanács 15 millió lejjel járul hozzá. /Gyerektábor Zsögödfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2000. június 27.

A Caritas szervezet zsögödi gyermektáborában jún. 26-án kezdődött a nemzetközi gyermektábor, melyet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezett és a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja anyagilag. A vendégek a magyarországi Tiszaújvárosból és Gyuláról, a felvidéki Zselizből, a vajdasági Óbecséről, valamint a kárpátaljai Beregszászról érkeznek. /Nemzetközi gyermektábor Zsögödfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2000. július 11.

A magyar kulturális tárca - a legkülönfélébb támogatási formákban - jelentős összegeket fordít a könyvkiadás támogatására, különös figyelemmel arra, hogy az anyanyelvű irodalom eljusson a határon túli magyarsághoz is - közölte Kőrösi Orsolya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) pályázatai kapcsán elmondta, hogy az NKA Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiuma tavaly 257 millió forintos támogatást nyújtott könyvkiadásra, irodalmi és könyves rendezvények támogatására, valamint ösztöndíjakra. A nyolc éve létrehozott Magyar Könyv Alapítvány idén összesen nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat. Az anyaországon kívül élő magyarság könyvkiadását a tárca hatvanmillió forinttal támogatja: mintegy 46 százalékát erdélyi, több mint 23 százalékát felvidéki, 21 százalékát pedig vajdasági magyar művek megjelenésére fordítják. /Könyvkiadási támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 17.

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-433




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998