udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 260 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-260
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Europa Liga /PEL/

2008. december 11.

A méltányosnak nevezhető törvények ellenére sem mondhatjuk azt, hogy Romániában maradéktalanul tiszteletben tartják az emberi jogokat – jelentette ki a Smaranda Enache, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából szervezett szemináriumon. A Pro Európa Liga (PEL) társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a harmadik helyen áll az Európai Emberjogi Bírósághoz forduló állampolgárok számát illetően. Smaranda Enache szerint nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Példaként az etnikai, vallási és nemi diszkriminációt hozta fel, a romákat, bizonyos neoprotestáns egyházak, illetve szekták képviselőit, a görög katolikus híveket, továbbá a nőket éri a leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. /Szucher Ervin: Könnyen eltűrt jogtiprások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2008. december 27.

Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2009. január 7.

Január 6-án bejelentették: Eckstein-Kovács Pétert Traian Basescu államfő tanácsadójának nevezték ki. A kinevezés újszerű, hiszen 1989 óta egyetlen román államfőnek sem volt kisebbségi tanácsosa. Elsősorban tanácsokkal kell ellátni az államfőt a nemzeti kisebbségek ügyeivel kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter arra fog törekedni, hogy minél valósabb képet tudjon az államelnök elé tárni a Romániában élő nemzeti kisebbségekről. Ismeretes az is, hogy Traian Basescu tanácsadói viszonylag rövid időt töltöttek az államfő mellett. Jónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke Eckstein-Kovács Péter kisebbségi tanácsosi kinevezését. Markó elmondta: Eckstein-Kovács Péter korábban kisebbségi miniszterként is tevékenykedett, s mint ilyen, alkalmas a feladat ellátására. Örömmel fogadta a hírt, értékelte az RMDSZ-es politikus kinevezését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását Tőkés László és csapata is kezdeményezte a Traian Basescu államfővel zajlott 2007-es decemberi találkozón Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolva erre a tisztségre, amit azonban az emberjogi aktivista végül nem vállalt el. /(P. A. M.): Valós képet nyújtani a romániai nemzeti kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/ Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évből háromban a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör vezetője. /Cs. P. T. : Basescuhoz szegődött Eckstein. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2009. január 20.

Mostantól rögzítenek a szolgáltatók minden vezetékes vagy mobiltelefonos hívást, illetve elküldött SMS-t, és hat hónapig tárolják az adatokat. A tavaly elfogadott törvény értelmében ugyanis minden telekommunikációs szolgáltató köteles fél évig megőrizni a hívó és a hívott telefonszámát, lakcímét, a hívott tartózkodási helyét, a hívás idejét és a beszélgetés időtartamát. A törvény értelmében a rögzített adatokat az ügyészség is használhatja, ha az információk alapján bebizonyosodik, bűncselekmény készül. A telefonbeszélgetést az ügyészek sürgősség esetén bírói jóváhagyás nélkül is átvehetik. Az említett szolgáltatók a telefonhívásokon kívül március 15-től kötelesek az elektronikus levelezések adatait is fél évig tárolni, amennyiben az e-maileket romániai felhasználók küldték. /Lehallgatják és rögzítik a telefonhívásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ Szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatokat is: mikor és honnan kapcsolódnak a világhálóra. Az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter elmondta: sajnálatos, hogy nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály alkalmazásáról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke szerint ezt a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. /Gyergyai Csaba, Lázár Lehel: Aggályos adatgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 20.

Az emberi jogok megsértésével vádolta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalt egy megbeszélésen, amelynek témája a megyeszékhely derítőállomása mellett élő cigányok helyzete volt. Arra kérte a helyi önkormányzatot, hogy miharabb találjon megoldást a helyzetre. Smaranda Enache és Szőke Domokos alpolgármester között szópárbaj alakult ki, az utóbbi határozottan elutasította a diszkrimináció és a szegregáció vádját. A romaszervezetek elismerték, hogy a polgármesteri hivatal jószándékkal igyekezett kezelni a romák helyzetét. A csíkszeredai önkormányzat négy évvel ezelőtt jelölt ki helyet barakklakásoknak. A telepen élő romákkal kapcsolatosan jelenleg is rengeteg a lakossági panasz, a környék lakói több alkalommal is a rendőrséghez fordultak, amiért terméseiket és ingóságaikat ellopják, fenyegetik és bántalmazzák a lakókat stb. /A rendőrség tehetetlen. Súlyos vádak a városháza ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2009. január 21.

Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2009. február 12.

Nem megfelelő a kisebbségvédelmi rendszer Romániában, és fennáll a veszélye annak, hogy az utóbbi egy évtizedben működő standardok leromoljanak, ami etnikumközi feszültségekhez vezethet – figyelmeztetett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Az alkotmánymódosítás során kisebbségvédelmi kitételeket is bele kell foglalni az új alaptörvénybe, hogy ne kerülhessen sor a Kovászna és Hargita megyei tiltakozásokhoz hasonló megmozdulásokra – jelentette ki Smaranda Enache. A Pro Europa Liga vezetője szerint a politikai algoritmus nem megfelelő módszer a helyi közintézmények vezeti tisztségeinek elosztására, és bírálta az RMDSZ-t, hogy akkor nem bírálta ezt a módszert, amikor haszna származott belőle. Ebből a szempontból az RMDSZ most indokolatlanul sérelmezi, hogy elveszíti a helyi intézményvezetői tisztségeket, a sérelmek ugyanakkor indokoltak a romániai magyar közösség szempontjából, tette hozzá. /Smaranda Enache: módosítani kell a kisebbségvédelmi rendszert. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2009. május 14.

A kulturális minisztérium fellépését kéri a Pro Europa Liga (PEL) a görög katolikus templomok lerombolása, átépítése ellen, különben az Európai Bizottsághoz fordul panasszal a PEL, jelentette ki Smaranda Enache. A szaploncai vidám temetőbeli templomnál megerősítési munkálatok ürügyén a templom rombolása folyik, a Marosvásárhely közeli, nyárádtői görög katolikus templomra pedig a görögkeleti egyház ráépítette hagymakupolás katedrálisát. Smaranda Enache csodálkozik, hogy az ortodox egyház részéről még senki nem emelt szót emiatt. /Antal Erika: Görög katolikus örökségért a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2009. május 14.

A Pro Európa Liga monitorizálja Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal működését. Megállapította, hogy sem a tanács, sem az önkormányzat nem tartja tiszteletben a törvényeket, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A törvénytelenségben, tette hozzá, Dorin Florea polgármester jár az élen, aki közérdekű információkat titkol el a közvélemény elől. Például az önéletrajza helyett egy „romantikus sikersztorit” jelentetett meg, ráadásul a vagyonnyilatkozatok sem korrektek. A kihelyezett irodákat a PEL pazarlásnak nevezi, amelyeket a polgármester nyittatott meg, kizárólag a politikai klientúra javára. Csapást mért a kormány a romániai közigazgatásra a nemrég elfogadott 36-os számú sürgősségi kormányrendelettel, állapította meg Smaranda Enache, mert törvényerőre emelte azt a tényt, hogy csak akkor foglalhat el valaki vezető tisztséget a közigazgatásban, ha a hatalmon levő párt tagja vagy a klientúrájához tartozik. A PEL a sürgősségi kormányrendelet visszavonását követeli, és levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben felkéri, vesse latba tekintélyét, hogy elérhessék a rendelet visszavonását. /Mózes Edith: Önéletrajz helyett sikersztori? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2009. május 29.

Erdély multikulturális jellegére és az itt élő magyarság értékeire kívánta felhívni Európa figyelmét Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a 2008 májusa és novembere között Brüsszelben tartott Erdélyi Napok című kulturális rendezvénysorozattal. A politikus által összeállított program egyik fontos mozzanata a június 10-én megrendezett Élő Erdély elnevezésű konferencia volt, amelyen Markó Béla, Tánczos Vilmos, Smaranda Enache, Tompa Gábor és Egyed Péter tartott előadást. A konferencián elhangzott szövegek könyvformában – angol és francia nyelven – való megjelentetését az Európai Néppárt (EPP) támogatta, a kötetet bemutatták a kolozsvári Tranzit Házban. Egyed Péter filozófus a kötetben szereplő írások szerzői közül elsőként Smaranda Enachét, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnökét kérte fel, hogy ismertesse a Brüsszelben elmondottakat. Enache szerint Erdély az európai sokszínűség azon gazdag régiója. – Nemzetállamok szövetsége vagy régiók Európája? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: Erdély gazdagságát az is bizonyítja, hogy a román és német nyelvet, illetve kultúrát is ismerő magyar anyanyelvű brassóiak mellett a „jól működő, különlétben élő” székely és szász is megfér, ezeket a modelleket pedig nem szabad egymással szembeállítani. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint az EU arra kíváncsi, hogy hagyományainkhoz miként viszonyulunk, egyáltalán mit tudunk felmutatni a kultúránkból. – Fontos, hogy saját értékeinket előtérbe állítsuk – mondta. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a városban működő színjátszás 217 éves hagyományát ismertette. A magyar nyelvű filozófia teljesítményeinek bemutatása kapcsán Egyed Péter filozófus Böhm Károly és Bretter György munkásságát ismertette. /Ferencz Zsolt: Fontos, hogy értékeinket mások is megismerjék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2009. június 11.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga vezetője levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz a június 7-i választásokon tapasztalt választási csalások miatt. Szerint több mint háromezer ilyen jelzés érkezett, ezenkívül több mint 660 ezer ember szavazott pótlistákon, ami óriási szám, amikor a választásra jogosultaknak csak a 27 százaléka szavazott. Nyíltan telefonokat, pénzt, élelmiszereket osztogattak, főleg falun, de néhány nagyobb városban is. /(m. e.): Levél Barrosóhoz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2009. június 11.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke bejelentette, hogy lemond az 1997-ben elnyert díszpolgári címéről, mert „nem akar díszpolgárként szerepelni Lazar Ladariu mellett”. Marosvásárhelyen „Lazar Ladariu húsz éven keresztül egy olyan újságot vezetett és olyan cikkeket írt alá, amelyekkel aláásta a romániai demokráciát, aláásta a román- magyar kapcsolatokat, a román-magyar megbékélést. Minősíthetetlenül nyilatkozott a magyarságról, ugyanolyan minősíthetetlen stílusban nyilatkozott a romániai demokrácia legfontosabb képviselőiről. Az ő lapjában rágalmazták és pocskondiázták a magyarságot, de olyan románokat is, mint Doina Cornea, Ana Blandiana, Andrei Plesu, Gabriel Andreescu, Gabriel Liiceanu, Renate Weber és mások”. /Mózes Edith: „Nem szeretnék díszpolgárként megjelenni Lazar Ladariu mellett. ” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2009. július 18.

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2009. július 30.

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2009. augusztus 19.

A romániai és magyarországi romák elleni, az utóbbi időkben történt támadások, a roma közösségek hátrányos helyzete, a többség és kisebbség viszonya, a szélsőséges megnyilvánulások kiküszöbölése volt a témája annak a tanácskozásnak, amit Marosvásárhelyen szervezett augusztus 17-18-án a Divers Alapítvány és a Pro Europa Liga. Kolompár Orbán, a Magyarországi Országos Cigány Önkormányzat elnöke is a meghívottja volt a tanácskozásnak. Borbély László parlamenti képviselő azokról a programokról beszélt, amelyek a szegénység visszaszorítását, a szociális nehézségek megoldását célozzák meg. /Antal Erika: Közös nem az újfasizmusra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2009. szeptember 24.

Cinikus gesztusnak nevezte Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Gusa tábornok rehabilitálását célzó szoborállítási kezdeményezését. Az emberjogi aktivista Románia arculcsapásának tartja, hogy a forradalom áldozatai gyilkosának emlékművet szándékoznak állítani. „Dorin Florea éveken keresztül támogatta Antonescu rehabilitációját és szobrának felállítását Marosvásárhelyen” – emlékeztetett Enache. Dorin Florea polgármester nem hajlandó visszavonni a határozatot. Az elöljáró sajtótájékoztatón fejezte ki köszönetét az RMDSZ frakciójának, mert korábban támogatta a javaslatot, és elítélte Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint hibáztak a magyar tanácsosok. Florea szerint Stefan Gusa neve, mint egykori vezérkari főnök és kaszárnyaparancsnok szorosan kötődik Marosvásárhelyhez. A temesvári tüntetők közé lövető tábornok kultusza a forradalmár szervezeteket is felháborította. A szoborállítás ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt is. /Antal Erika: Közösen a Gusa-kultusz ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2009. október 24.

Október 23-án felavatták Kolozsvár a Sétatéren az 1956-os magyarországi forradalom emlékművét. Az emlékművet László Attila alpolgármester és Jakab Gábor plébános leplezte le. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó bizottságának elnöke beszédében kifejtette: elhárultak a politikai akadályok a határon túli magyarok által oly régen óhajtott kettős állampolgárság megadása elől. Az emlékmű mellett háromnyelvű helységnévtábla állt: román, magyar és német nyelven szerepelt rajta Kolozsvár. Kántor Lajos így fogalmazott: „A jövő számára is tanulságos lehet ez az emlékmű, amely egy új társadalmi erkölcs igazságát hirdeti. A történelmi jelkép felállítása soha nem késő: nemzedékek sorát emlékezteti majd az 53 évvel ezelőtt történtekre. Arra, hogy a napfény legyőzi a börtönhomályt”. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke az emlékművet a bátorság és a szolidaritás emlékművének nevezte, az 1956-os magyar forradalmat pedig Közép- és Kelet-Európa legfontosabb és legjelentősebb korabeli eseményének. „Egykori 1956-os elítéltként itt állok a megvalósult álom előtt. Ez az emlékmű több ezer áldozat emlékét őrzi. Ám az akkor elesett hősök joggal kérdezhetnék: hova tettétek a forradalmat? Pártok politikai marakodása közepette tovább folyik a kommunizmus alatt kisemmizettek kálváriája, és a szellem szabadsága helyett a szabadosságban fuldoklunk, miközben új nacionalizmusok születnek”, figyelmeztetett Dávid Gyula, irodalomtörténész. /Nagy-Hintós Diana: Felavatták a Sétatéren az 1956-os magyar forradalom emlékművét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. október 29.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítani kívánó marosvásárhelyi tanácsi határozat visszavonását követeli. Különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölés – ez szerepel egyebek közt Stefan Gusa tábornok vádiratában. Elfogadhatatlan, hogy post mortem rehabilitáljanak egy olyan embert, aki Temesváron az emberek közé lövetett. /(mózes): „Egy gyilkosnak akarnak emléket állítani” = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2009. november 4.

Nem sikerült november 3-án a marosvásárhelyi helyi tanácsban visszavonni a Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik kulcsfigurájának állítandó szoborról szóló határozatot. A Stefan Gusa szoborállítására vonatkozó határozat visszavonását harmadik alkalommal napolta el a múlt héten a marosvásárhelyi önkormányzat, november 3-án sürgősségi ülésen döntöttek: 12 román tanácsos arról, hogy legyen szobra a volt tábornoknak, 10 RMDSZ-es arról, hogy ne legyen, 1 liberális pedig tartózkodott. A tanácsülésen Benedek István ismertette magyar, majd román nyelven a Gusa elleni érveit, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza Egyesület elnöke szólalt fel, ismertetve véleményét, miszerint, a néhai tábornok megérdemel egy szobrot Vásárhelyen. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szerint megengedhetetlen, hogy gyilkosoknak állítsanak szobrot. /Antal Erika: Mégis állítanak szobrot Gusának? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. november 19.

A Pro Európa Liga és több szervezet, illetve magánszemély a marosvásárhelyi tanácsnak a St. Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatának visszavonását követeli, nyilatkozta Smaranda Enache, a PEL társelnöke. Olyanoknak akarnak szobrot állítani, akik megpróbálták vérbe fojtani az 1989-es forradalmat. /Mózes Edith: A PEL az államelnökhöz fordul a Gusa-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./


lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-260




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998