udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 260 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-260
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Europa Liga /PEL/

2008. december 11.

A méltányosnak nevezhető törvények ellenére sem mondhatjuk azt, hogy Romániában maradéktalanul tiszteletben tartják az emberi jogokat – jelentette ki a Smaranda Enache, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából szervezett szemináriumon. A Pro Európa Liga (PEL) társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a harmadik helyen áll az Európai Emberjogi Bírósághoz forduló állampolgárok számát illetően. Smaranda Enache szerint nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Példaként az etnikai, vallási és nemi diszkriminációt hozta fel, a romákat, bizonyos neoprotestáns egyházak, illetve szekták képviselőit, a görög katolikus híveket, továbbá a nőket éri a leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. /Szucher Ervin: Könnyen eltűrt jogtiprások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2008. december 27.

Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2009. január 7.

Január 6-án bejelentették: Eckstein-Kovács Pétert Traian Basescu államfő tanácsadójának nevezték ki. A kinevezés újszerű, hiszen 1989 óta egyetlen román államfőnek sem volt kisebbségi tanácsosa. Elsősorban tanácsokkal kell ellátni az államfőt a nemzeti kisebbségek ügyeivel kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter arra fog törekedni, hogy minél valósabb képet tudjon az államelnök elé tárni a Romániában élő nemzeti kisebbségekről. Ismeretes az is, hogy Traian Basescu tanácsadói viszonylag rövid időt töltöttek az államfő mellett. Jónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke Eckstein-Kovács Péter kisebbségi tanácsosi kinevezését. Markó elmondta: Eckstein-Kovács Péter korábban kisebbségi miniszterként is tevékenykedett, s mint ilyen, alkalmas a feladat ellátására. Örömmel fogadta a hírt, értékelte az RMDSZ-es politikus kinevezését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását Tőkés László és csapata is kezdeményezte a Traian Basescu államfővel zajlott 2007-es decemberi találkozón Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolva erre a tisztségre, amit azonban az emberjogi aktivista végül nem vállalt el. /(P. A. M.): Valós képet nyújtani a romániai nemzeti kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/ Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évből háromban a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör vezetője. /Cs. P. T. : Basescuhoz szegődött Eckstein. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2009. január 20.

Mostantól rögzítenek a szolgáltatók minden vezetékes vagy mobiltelefonos hívást, illetve elküldött SMS-t, és hat hónapig tárolják az adatokat. A tavaly elfogadott törvény értelmében ugyanis minden telekommunikációs szolgáltató köteles fél évig megőrizni a hívó és a hívott telefonszámát, lakcímét, a hívott tartózkodási helyét, a hívás idejét és a beszélgetés időtartamát. A törvény értelmében a rögzített adatokat az ügyészség is használhatja, ha az információk alapján bebizonyosodik, bűncselekmény készül. A telefonbeszélgetést az ügyészek sürgősség esetén bírói jóváhagyás nélkül is átvehetik. Az említett szolgáltatók a telefonhívásokon kívül március 15-től kötelesek az elektronikus levelezések adatait is fél évig tárolni, amennyiben az e-maileket romániai felhasználók küldték. /Lehallgatják és rögzítik a telefonhívásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ Szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatokat is: mikor és honnan kapcsolódnak a világhálóra. Az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter elmondta: sajnálatos, hogy nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály alkalmazásáról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke szerint ezt a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. /Gyergyai Csaba, Lázár Lehel: Aggályos adatgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 20.

Az emberi jogok megsértésével vádolta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalt egy megbeszélésen, amelynek témája a megyeszékhely derítőállomása mellett élő cigányok helyzete volt. Arra kérte a helyi önkormányzatot, hogy miharabb találjon megoldást a helyzetre. Smaranda Enache és Szőke Domokos alpolgármester között szópárbaj alakult ki, az utóbbi határozottan elutasította a diszkrimináció és a szegregáció vádját. A romaszervezetek elismerték, hogy a polgármesteri hivatal jószándékkal igyekezett kezelni a romák helyzetét. A csíkszeredai önkormányzat négy évvel ezelőtt jelölt ki helyet barakklakásoknak. A telepen élő romákkal kapcsolatosan jelenleg is rengeteg a lakossági panasz, a környék lakói több alkalommal is a rendőrséghez fordultak, amiért terméseiket és ingóságaikat ellopják, fenyegetik és bántalmazzák a lakókat stb. /A rendőrség tehetetlen. Súlyos vádak a városháza ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2009. január 21.

Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2009. február 12.

Nem megfelelő a kisebbségvédelmi rendszer Romániában, és fennáll a veszélye annak, hogy az utóbbi egy évtizedben működő standardok leromoljanak, ami etnikumközi feszültségekhez vezethet – figyelmeztetett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Az alkotmánymódosítás során kisebbségvédelmi kitételeket is bele kell foglalni az új alaptörvénybe, hogy ne kerülhessen sor a Kovászna és Hargita megyei tiltakozásokhoz hasonló megmozdulásokra – jelentette ki Smaranda Enache. A Pro Europa Liga vezetője szerint a politikai algoritmus nem megfelelő módszer a helyi közintézmények vezeti tisztségeinek elosztására, és bírálta az RMDSZ-t, hogy akkor nem bírálta ezt a módszert, amikor haszna származott belőle. Ebből a szempontból az RMDSZ most indokolatlanul sérelmezi, hogy elveszíti a helyi intézményvezetői tisztségeket, a sérelmek ugyanakkor indokoltak a romániai magyar közösség szempontjából, tette hozzá. /Smaranda Enache: módosítani kell a kisebbségvédelmi rendszert. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2009. május 14.

A kulturális minisztérium fellépését kéri a Pro Europa Liga (PEL) a görög katolikus templomok lerombolása, átépítése ellen, különben az Európai Bizottsághoz fordul panasszal a PEL, jelentette ki Smaranda Enache. A szaploncai vidám temetőbeli templomnál megerősítési munkálatok ürügyén a templom rombolása folyik, a Marosvásárhely közeli, nyárádtői görög katolikus templomra pedig a görögkeleti egyház ráépítette hagymakupolás katedrálisát. Smaranda Enache csodálkozik, hogy az ortodox egyház részéről még senki nem emelt szót emiatt. /Antal Erika: Görög katolikus örökségért a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2009. május 14.

A Pro Európa Liga monitorizálja Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal működését. Megállapította, hogy sem a tanács, sem az önkormányzat nem tartja tiszteletben a törvényeket, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A törvénytelenségben, tette hozzá, Dorin Florea polgármester jár az élen, aki közérdekű információkat titkol el a közvélemény elől. Például az önéletrajza helyett egy „romantikus sikersztorit” jelentetett meg, ráadásul a vagyonnyilatkozatok sem korrektek. A kihelyezett irodákat a PEL pazarlásnak nevezi, amelyeket a polgármester nyittatott meg, kizárólag a politikai klientúra javára. Csapást mért a kormány a romániai közigazgatásra a nemrég elfogadott 36-os számú sürgősségi kormányrendelettel, állapította meg Smaranda Enache, mert törvényerőre emelte azt a tényt, hogy csak akkor foglalhat el valaki vezető tisztséget a közigazgatásban, ha a hatalmon levő párt tagja vagy a klientúrájához tartozik. A PEL a sürgősségi kormányrendelet visszavonását követeli, és levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben felkéri, vesse latba tekintélyét, hogy elérhessék a rendelet visszavonását. /Mózes Edith: Önéletrajz helyett sikersztori? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2009. május 29.

Erdély multikulturális jellegére és az itt élő magyarság értékeire kívánta felhívni Európa figyelmét Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a 2008 májusa és novembere között Brüsszelben tartott Erdélyi Napok című kulturális rendezvénysorozattal. A politikus által összeállított program egyik fontos mozzanata a június 10-én megrendezett Élő Erdély elnevezésű konferencia volt, amelyen Markó Béla, Tánczos Vilmos, Smaranda Enache, Tompa Gábor és Egyed Péter tartott előadást. A konferencián elhangzott szövegek könyvformában – angol és francia nyelven – való megjelentetését az Európai Néppárt (EPP) támogatta, a kötetet bemutatták a kolozsvári Tranzit Házban. Egyed Péter filozófus a kötetben szereplő írások szerzői közül elsőként Smaranda Enachét, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnökét kérte fel, hogy ismertesse a Brüsszelben elmondottakat. Enache szerint Erdély az európai sokszínűség azon gazdag régiója. – Nemzetállamok szövetsége vagy régiók Európája? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: Erdély gazdagságát az is bizonyítja, hogy a román és német nyelvet, illetve kultúrát is ismerő magyar anyanyelvű brassóiak mellett a „jól működő, különlétben élő” székely és szász is megfér, ezeket a modelleket pedig nem szabad egymással szembeállítani. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint az EU arra kíváncsi, hogy hagyományainkhoz miként viszonyulunk, egyáltalán mit tudunk felmutatni a kultúránkból. – Fontos, hogy saját értékeinket előtérbe állítsuk – mondta. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a városban működő színjátszás 217 éves hagyományát ismertette. A magyar nyelvű filozófia teljesítményeinek bemutatása kapcsán Egyed Péter filozófus Böhm Károly és Bretter György munkásságát ismertette. /Ferencz Zsolt: Fontos, hogy értékeinket mások is megismerjék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2009. június 11.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga vezetője levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz a június 7-i választásokon tapasztalt választási csalások miatt. Szerint több mint háromezer ilyen jelzés érkezett, ezenkívül több mint 660 ezer ember szavazott pótlistákon, ami óriási szám, amikor a választásra jogosultaknak csak a 27 százaléka szavazott. Nyíltan telefonokat, pénzt, élelmiszereket osztogattak, főleg falun, de néhány nagyobb városban is. /(m. e.): Levél Barrosóhoz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2009. június 11.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke bejelentette, hogy lemond az 1997-ben elnyert díszpolgári címéről, mert „nem akar díszpolgárként szerepelni Lazar Ladariu mellett”. Marosvásárhelyen „Lazar Ladariu húsz éven keresztül egy olyan újságot vezetett és olyan cikkeket írt alá, amelyekkel aláásta a romániai demokráciát, aláásta a román- magyar kapcsolatokat, a román-magyar megbékélést. Minősíthetetlenül nyilatkozott a magyarságról, ugyanolyan minősíthetetlen stílusban nyilatkozott a romániai demokrácia legfontosabb képviselőiről. Az ő lapjában rágalmazták és pocskondiázták a magyarságot, de olyan románokat is, mint Doina Cornea, Ana Blandiana, Andrei Plesu, Gabriel Andreescu, Gabriel Liiceanu, Renate Weber és mások”. /Mózes Edith: „Nem szeretnék díszpolgárként megjelenni Lazar Ladariu mellett. ” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2009. július 18.

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2009. július 30.

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2009. augusztus 19.

A romániai és magyarországi romák elleni, az utóbbi időkben történt támadások, a roma közösségek hátrányos helyzete, a többség és kisebbség viszonya, a szélsőséges megnyilvánulások kiküszöbölése volt a témája annak a tanácskozásnak, amit Marosvásárhelyen szervezett augusztus 17-18-án a Divers Alapítvány és a Pro Europa Liga. Kolompár Orbán, a Magyarországi Országos Cigány Önkormányzat elnöke is a meghívottja volt a tanácskozásnak. Borbély László parlamenti képviselő azokról a programokról beszélt, amelyek a szegénység visszaszorítását, a szociális nehézségek megoldását célozzák meg. /Antal Erika: Közös nem az újfasizmusra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2009. szeptember 24.

Cinikus gesztusnak nevezte Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Gusa tábornok rehabilitálását célzó szoborállítási kezdeményezését. Az emberjogi aktivista Románia arculcsapásának tartja, hogy a forradalom áldozatai gyilkosának emlékművet szándékoznak állítani. „Dorin Florea éveken keresztül támogatta Antonescu rehabilitációját és szobrának felállítását Marosvásárhelyen” – emlékeztetett Enache. Dorin Florea polgármester nem hajlandó visszavonni a határozatot. Az elöljáró sajtótájékoztatón fejezte ki köszönetét az RMDSZ frakciójának, mert korábban támogatta a javaslatot, és elítélte Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint hibáztak a magyar tanácsosok. Florea szerint Stefan Gusa neve, mint egykori vezérkari főnök és kaszárnyaparancsnok szorosan kötődik Marosvásárhelyhez. A temesvári tüntetők közé lövető tábornok kultusza a forradalmár szervezeteket is felháborította. A szoborállítás ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt is. /Antal Erika: Közösen a Gusa-kultusz ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2009. október 24.

Október 23-án felavatták Kolozsvár a Sétatéren az 1956-os magyarországi forradalom emlékművét. Az emlékművet László Attila alpolgármester és Jakab Gábor plébános leplezte le. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó bizottságának elnöke beszédében kifejtette: elhárultak a politikai akadályok a határon túli magyarok által oly régen óhajtott kettős állampolgárság megadása elől. Az emlékmű mellett háromnyelvű helységnévtábla állt: román, magyar és német nyelven szerepelt rajta Kolozsvár. Kántor Lajos így fogalmazott: „A jövő számára is tanulságos lehet ez az emlékmű, amely egy új társadalmi erkölcs igazságát hirdeti. A történelmi jelkép felállítása soha nem késő: nemzedékek sorát emlékezteti majd az 53 évvel ezelőtt történtekre. Arra, hogy a napfény legyőzi a börtönhomályt”. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke az emlékművet a bátorság és a szolidaritás emlékművének nevezte, az 1956-os magyar forradalmat pedig Közép- és Kelet-Európa legfontosabb és legjelentősebb korabeli eseményének. „Egykori 1956-os elítéltként itt állok a megvalósult álom előtt. Ez az emlékmű több ezer áldozat emlékét őrzi. Ám az akkor elesett hősök joggal kérdezhetnék: hova tettétek a forradalmat? Pártok politikai marakodása közepette tovább folyik a kommunizmus alatt kisemmizettek kálváriája, és a szellem szabadsága helyett a szabadosságban fuldoklunk, miközben új nacionalizmusok születnek”, figyelmeztetett Dávid Gyula, irodalomtörténész. /Nagy-Hintós Diana: Felavatták a Sétatéren az 1956-os magyar forradalom emlékművét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. október 29.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítani kívánó marosvásárhelyi tanácsi határozat visszavonását követeli. Különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölés – ez szerepel egyebek közt Stefan Gusa tábornok vádiratában. Elfogadhatatlan, hogy post mortem rehabilitáljanak egy olyan embert, aki Temesváron az emberek közé lövetett. /(mózes): „Egy gyilkosnak akarnak emléket állítani” = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2009. november 4.

Nem sikerült november 3-án a marosvásárhelyi helyi tanácsban visszavonni a Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik kulcsfigurájának állítandó szoborról szóló határozatot. A Stefan Gusa szoborállítására vonatkozó határozat visszavonását harmadik alkalommal napolta el a múlt héten a marosvásárhelyi önkormányzat, november 3-án sürgősségi ülésen döntöttek: 12 román tanácsos arról, hogy legyen szobra a volt tábornoknak, 10 RMDSZ-es arról, hogy ne legyen, 1 liberális pedig tartózkodott. A tanácsülésen Benedek István ismertette magyar, majd román nyelven a Gusa elleni érveit, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza Egyesület elnöke szólalt fel, ismertetve véleményét, miszerint, a néhai tábornok megérdemel egy szobrot Vásárhelyen. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szerint megengedhetetlen, hogy gyilkosoknak állítsanak szobrot. /Antal Erika: Mégis állítanak szobrot Gusának? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. november 19.

A Pro Európa Liga és több szervezet, illetve magánszemély a marosvásárhelyi tanácsnak a St. Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatának visszavonását követeli, nyilatkozta Smaranda Enache, a PEL társelnöke. Olyanoknak akarnak szobrot állítani, akik megpróbálták vérbe fojtani az 1989-es forradalmat. /Mózes Edith: A PEL az államelnökhöz fordul a Gusa-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./


lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-260




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998