udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 260 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-260
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Europa Liga /PEL/

1997. december 8.

A Pro Europa Liga december 8-i keltezéssel levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz. Az 1989. december 30-án az elsők között létrehozott civil szervezet, amely a többpárti demokrácia értékeinek szorgalmazásával és az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálásával Románia európai integrációs törekvéseinek támogatását tűzte ki céljául, e levélben elégedetlenségét fejezi ki Románia kormányának ama határozatával kapcsolatban, amellyel az állami költségvetésből 1,17 milliárd lejt utaltak ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség számára templomok építésére és renoválására. E pozitív diszkriminációra valló határozat kétessé teszi a kormány pártatlanságát és semlegességét a felekezetekkel szemben - mutat rá a Liga, és három kérdésre kér választ a miniszterelnöktől: 1. Milyen költségvetési fejezetből származik az 1,17 milliárd lej, az ortodox egyháznak az 1997. esztendőre előirányzott összegből, vagy az összes felekezetek számára 1997-re előirányzott összegből? 2. Kidolgoztak-e ezt megelőzően valamilyen tanulmányt a súlyosan romos állapotban lévő és hasonlóképpen sürgős beavatkozást igénylő templomok, imaházak helyzetéről? 3. Folyósított-e a román kormány hasonló támogatásokat, kinek és milyen költségvetésből? A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy Remus Opris kormányfőtitkárnak az egyik fél melletti pártoskodása a csereháti jogi természetű vitában azzal a veszéllyel jár, hogy egy tulajdonjogi vitát etnikumközi konfliktussá alakít, továbbá, hogy a kormány beavatkozása egy olyan privát ügyben, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a döntő szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. Végezetül a Pro Europa Liga abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a Kormány határozatai ne az euroatlanti integrációt ellenző erők nyomása alatt szülessenek meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171.sz./

1997. december 12.

Négy nemzetközileg ismert román emberjogi harcos - Gabriel Andreescu és Renate Webe, az APADOR-CH /a Romániai Helsinki Bizottság/ társelnökei, Doina Cornea asszony és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke - nyílt levélben fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsához annak dec. 13-i, a koalíciós részvétel sorsáról döntő tanácskozása előtt. Tudatában annak, hogy az RMDSZ politikájának meghatározása az RMDSZ demokratikus döntéshozó szervének hatáskörébe tartozik, és számolva azzal, hogy az SZKT december 13-14-i tanácskozásán az RMDSZ kormányból való kilépésére vonatkozó döntés is születhet, a levél szerzői a maguk részéről a helyzet azonos értékeléséről biztosítják az SZKT tagjait, és rámutatnak arra, hogy a nacionalista irányzat nyomására a szenátus az anyanyelvi oktatást korlátozó rendelkezéseket szavazott meg. Ezzel megsértették egy alig pár nappal azelőtt, a négy koalíciós párt vezetői által 1997. december 3-án aláírt egyezséget. Miután az RMDSZ-miniszterek politikai tevékenységének felfüggesztésére vonatkozó döntést a politikai egyezségek teljes elértéktelenedésére adott jogos válaszként értékelik, a levél szerzői annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy az RMDSZ-nek nem szabadna kiválnia a kormányból. "Mi úgy véljük, hogy az RMDSZ jelenléte a kormányzásban Románia javát és a romániai magyarság érdekeit is szolgálja" – írják, és rámutatnak arra, hogy az RMDSZ kilépése súlyos és kivédhetetlen következményekkel járna. A levél ezek közé sorolja: a romániai ultranacionalisták diadalát, beleértve a SZDRP-NRP-RNEP-SZMP négypárti csoportosulás megerősödését; a jelenlegi kormánykoalíció teljes szétzilálását, értékes emberi erőforrások elvesztése mellett; Románia euroatlanti integrációs esélyének súlyos romlását /e csalódás – az 1990. évi trauma folytatásaképpen, és miután a világ modellértékű romániai etnikai megbékélésről kezdett beszélni – végzetes csapást jelentene az egész társadalomra, többségiekre és kisebbségiekre egyaránt/; a romániai kisebbségvédelmi rendszer teljes pusztulását; Románia és Magyarország kapcsolatainak megromlását. Éppen ezért – hangzik a levél – a felelősen, racionálisan gondolkodó magyar és román politikusoknak az utolsó pillanatig azon kell lenniük, hogy elkerüljék ezt az apokaliptikus helyzetet. Az utolsó pillanat pedig azt jelenti, hogy végig kell járni a tervezet törvénnyé válásáig vezető összes útszakaszt: a szenátusi szavazást, a képviselőházi szavazást, az egyeztető bizottsági jelentést, a törvény államfő általi ellenjegyzését. Az oktatási törvény még csupán az első szakaszhoz érkezett el, a szenátusi szavazáshoz. Emil Constantinescu elnök december 10-i állásfoglalása, amely megerősítette a koalíciós pártok vezetői által aláírt december 3-i egyezséget, újabb érv a politikai erők összefogásának szükségessége mellett, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok anyanyelvű oktatásának biztosítása érdekében. Ez természetesen nem valósítható meg az RMDSZ kormányzásban való részvétele nélkül – hangoztatják a levél szerzői, akik végezetül felhívással fordulnak a Szövetségi Képviselők Tanácsához, hogy alaposan mérlegelje az esetleges döntés minden lehetséges következményét, és döntsön az RMDSZ bennmaradásáról a kormányban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./

1997. december 15.

Dec. 15-én Székelyudvarhelyre, a csereháti ingatlanba látogatott George Pruteanu, a kormány vezető erejét alkotó Parasztpárt szenátora, a szenátus oktatási bizottságának elnöke. Pruteanu "több órán át hallgatta a leleplezéseket arról a nyomásról és azon eseményekről, amelyeknek az apácák tanúi voltak", majd a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a történtek "egész egyszerűen megrázták, feldúlták", olyan "brutálisak és vulgárisak" voltak és "túltesznek még azon is, hogy egyes apácákat szégyenletes módon erős férfiak távolítottak el az épületből" tavasszal. Véleménye szerint Remus Opris, a román kormány egyik főtisztviselője "még kellemetlenebb dolgokon ment át" székelyudvarhelyi látogatásán, mint ő maga korábban Hargita és Kovászna megyei útján. Mint kifejtette, ezért is látogatott erre a területre, ahol "úgy tűnik, olyan a levegő, mintha nem lenne már a román állam joghatósága alatt". "Hozzá akarok járulni hozzáértésemmel és tekintélyemmel ahhoz, hogy ezen a földdarabon is visszaállítsam országunk törvényeit és emberségét" - fejtette ki a szenátor. Kijelentette még, hogy elítéli az etnikai arányok megőrzésének elvét, ami szerinte alkotmány- és törvényellenes, ő sohasem fogja megérteni, ha bármely román nem telepedhet le az ország bármely pontján. A Rompres jelentése szerint Pruteanu éppen távozni készült, amikor a helyszínre érkeztek a romániai Helsinki Bizottság és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga képviselői, akik szintén meg akarták ismerni a helyzetet, és kerekasztal-megbeszélést javasoltak a városháza és az apácarend tagjaival. A vitán részt vesz Gabriel Andreescu és Renate Weber a Helsinki Bizottság, Smaranda Enache és Szokoly Elek a Pro Europa Liga, Dan Oprescu a román kormány kisebbségvédelmi hivatala részéről, a Szeplőtlen Szív apácarend több tagja, a hargitai prefektusi hivatal képviselője, továbbá Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Ciryll Bürgel, a csereháti épületet finanszírozó Basel Hilft alapítvány elnöke, és Pruteanu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1997. december 16.

A Mediafax hírügynökség dec. 16-án ismertette azt a jegyzőkönyvet, amelyet a Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga vezetőinek közvetítésével hétórás tárgyalás után írt alá hétfőn este Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, négy városi tanácsos, Anca Dragos, a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend képviselője, valamint az elmúlt időszakban "elhíresült" csereháti ingatlant felépítő Aris Industrie képviselője, Aristide Roibu: "1. Az építménynek és szolgáltatásainak haszonélvezőit illetően a felek 90 napon belül újabb megbeszélést folytatnak. 2. A gyermekeknek biztosítják az anyanyelvű oktatást, anyanyelvük szabad használatát és vallásuk szabad gyakorlását. 3. Az orvosi és szakoktatási, valamint kisegítő személyzet tekintetében elsőbbséget élveznek a székelyudvarhelyi és a város környékéről való személyek. Amennyiben a helyi személyzet nem megfelelő, más helységekből való olyan személyeket is alkalmaznak, akik beszélik azok a gyermekeknek az anyanyelvét, akiknek a szolgáltatást felajánlják. 4. Az épületet befejezésekor ellátják a fogyatékos gyerekek ápolásához szükséges berendezésekkel (lift, rámpák a tolószékek számára, korlátok stb), kezelőtermeket és lábadozási szobákat létesítenek. 5. A felek megteszik az építkezéshez és a működéshez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges lépéseket. A Szeplőtlen Szív apácarend azzal a fenntartással írta alá a jegyzőkönyvet, hogy a balázsfalvi görög katolikus metropolita is jóváhagyja és külön megjegyzést fűzött hozzá, miszerint a 3. pont megtagadja az apácarend törvényes jogát arra, hogy maga döntsön az orvosi, szak- és segédszemélyzet alkalmazásáról. Ugyanebből az okból Ciryll Bürgel, az adományozó Basel Hilft cég képviselője elhagyta a tárgyalást. Gabriel Andreescu és Smaranda Enache a tárgyalás után kifejtették, hogy az nehéz volt és a sajtó jelenléte csak tovább bonyolította volna. A januárra tervezett következő tárgyalási fordulóban azokról a pontokról lesz szó, amelyekről nem született teljes megegyezés. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az első pont, mutatnak rá a megfigyelők, kulcsfontosságú a helyi közösség szempontjából, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a város által biztosított telken az eredeti szerződésnek megfelelően székelyudvarhelyi és a környékről való fogyatékos gyermekeket ápoljanak. /MTI/

1997. december 16.

Az RMDSZ hét végi döntését követően, amelynek értelmében bent marad a koalícióban, de a nacionalista kampány leállítását várja, az ellenzék és a szélsőséges sajtó csak fokozta támadásait a szövetség ellen, a koalíciós partnerek pedig továbbra sem változtattak felemás magatartásukon - állapítható meg a dec. 15-i és dec. 16-i politikai események, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok alapján. A szenátusban, mint az MTI jelentette, dec. 16-án a koalícióhoz tartozó számos szenátor a titkos szavazás leple alatt lényegében ugyanolyan többséget biztosított az ellenzékkel összefogva a tanügyi rendeletet a kisebbségekre hátrányosan módosító szövegnek, mint egy hete, bár már senki sem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a koalíciós pártok vezetőinek megállapodását - kivéve Pruteanu szenátort, aki továbbra is azt hajtogatta, mit sem tud nézeteitől eltérő parasztpárti vagy koalíciós álláspontról. Pruteanu "huncutságnak" nevezte azt az RMDSZ-nek tulajdonított törekvést, hogy őt eltávolítsák a szenátus oktatási bizottságának éléről, míg Markó Béla jelezte: az RMDSZ ilyen értelmű hivatalos követelést nem terjesztett elő, de a Parasztpárt és az egész koalíció számára károsnak tartja, hogy ilyen nézeteket képviselő politikus állít a koalíció vezető pártja a bizottság élére. Pruteanu szenátor mellett zajosan kiállt minden nacionalista, ellenzéki párt, Iliescu volt államfő "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi fellépésével kapcsolatos vizsgálat gondolatát is s nacionalista, elkülönítő, szeparatista fellépéssel vádolta az RMDSZ-t. Ugyanakkor a Parasztpárt vezetői, ha nem is vitatják, hogy Pruteanu eltért programjuktól, elutasítják az RMDSZ által vele és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben a székelyudvarhelyi fellépése nyomán hangoztatott bírálatokat, azokat "lélektani hibának" minősítették. Tepelea parasztpárti első alelnök kifejtette: Pruteanut a szenátorok választották négy évre bizottsági elnökké, csak ők válthatják le. A nacionalizmustól való elhatárolódásra vonatkozó RMDSZ-felhívásra Ion Diaconescu és Gabriel Tepelea, a Parasztpárt elnöke és alelnöke azzal felelnek, hogy az RMDSZ-nek is "észre kell vennie saját szemében a gerendát" és Radu Vasile, a párt főtitkára azokat a lapokat idézte, amelyek szerint az RMDSZ fellépése "zsarolás". (Az RMDSZ vezetői hiába ismételik újra és újra: nem új követelésekkel léptek fel, hanem az eddigi megállapodások betartását várják el partnereiktől). A Demokrata Párt részéről Radu Berceanu alelnök azt fejtegette, hogy az RMDSZ "túloz egy kicsit", "többet kér, mint amit valóban el akar érni, hogy legalább azt megszerezze" és a luxemburgi döntésre való tekintettel is nyomást gyakorolt - és ez váltotta ki szerinte a Pruteanu-típusú reagálást. A Parasztpárt Pruteanu révén kettős játékot folytat - jegyezte meg ugyanakkor Berceanu, aki óvott a nemzeti probléma tekintetében bármiféle túlzástól. Konklúziója az, hogy sem az RMDSz nem jár el helyesen, amikor - szerinte - csak a magyar lakosság gondjainak megoldása céljából lépett be a kormányba, sem a Parasztpárt, amely elfogadott valamit és nem tartotta be a szavát. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy az ő formációja teljesítette az RMDSZ-nek tett ígéretét, amely liberális elveinek is megfelel, de nem helyesli az RMDSZ fellépését Pruteanuval és Remus Oprissal szemben. Ezt szerinte "radikális szárnyának" befolyására tette az RMDSZ. Az NLP arra fogja szólítani az RMDSZ vezetőit, hagyjanak fel ezzel a magatartással - fejtette ki a koalíciós politikus. A médiában továbbra is folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés, amellyel az RMDSZ illetékesei egymaguk kénytelenek szembeszállni. Az egyik magántelevízióban keddre virradóra például négyórás szópárbajt vívott Pruteanu szenátorral és az annak pártjára kelő műsorvezetővel Verestóy Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője. A székelyudvarhelyi konfliktusban, mint az MTI jelentette, hétfőn a Helsinki bizottság és a Pro Europa Liga ismert emberjogi harcosai, Gabriel Andreescu, Renate Weber, Smaranda Enache próbáltak közvetíteni és egyezséget létrehozni. A befolyásos Adevarul, amelynek a tudósítóját nem engedték be a bizonyos részeredményeket hozó tanácskozásra, a nemzetközileg ismert román személyiségeket "a külföld kerítőinek" nevezte keddi elsőoldalas címében. /MTI/

1997. december 17.

A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./

1998. január 23.

A Pro Európa Liga tiltakozott a bukaresti tévé igazgatójánál amiatt, hogy a televízió egyes csatornáján, jan, 20-án idillikus képet festettek a legionárius mozgalomról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., a marosvásárhelyi Népújságból átvett cikk./

1998. február 22.

Csíkszeredán febr. 22-én a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Hargita megyei tanáccsal együttműködve "A kisebbség többségben - a többség kisebbségben" címmel szervezett kerekasztal-vitát, melyen részt vettek a helyi hatóságok, a különböző pártok és nemkormányzati szervezetek képviselői. A vitavezető Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke és Szokoly Elek, a Liga igazgatója volt. Hargita és Kovászna megyékben a románság számaránya 15 és 25 százalék között mozog, Erdély más megyéiben viszont a magyarság helyileg is kisebbségben van. A román nacionalisták gyakori vádja, hogy a székely megyékben "elmagyarosítják" a helyi román kisebbséget. Az eszmecsere arról folyt, miként őrízheti meg önazonosságát a romániai magyar, illetve a kovásznai és hargitai román helyi kisebbség, milyen intézkedésekre van szükség ennek érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1998. július 17.

Júl. 17-én hirdetett ítéletet hogy a Maros megyei bíróság az 1993 szeptember 20-i hadrévi lincselés ügyében. A bíróság 11 vádlottra összesen 63 évi börtönbüntetést szabott ki, ám ezek egy része amnesztia hatálya alá esik. A két legsúlyosabb ítélet hét és fél évi börtönbüntetésre szól. Az ítélet nem jogerős. Haller István, a Pro Europa Liga képviselője bejelentette, hogy az ügyészségen és az Igazságügyminisztériumnál egyaránt tiltakozni fog az enyhe ítélet ellen. "Nevetséges, hogy emberölésért csak három évet üljön valaki. Cseresznyés Pált 16 évre ítélték, sokkal kisebb vétségért." A vétkeseknek csak egy töredékét büntették meg. A bíróság a per kiterjesztését kérte, az ügyészség ezt visszautasította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ 1993. szeptember 20-án - azt követően, hogy egy roma leszúrt egy falubeli románt - a tömeg rágyújtotta a házat a tettesre és két társára, a menekülő embereket meglincselte, további 12 házat is felgyújtott, több másikat megrongált. A lincselésnek három roma áldozata lett, a falu cigány lakossága elmenekült. A nyomozás három évig egy helyben topogott, s csak az 1996 évi választások után kapott lendületet. /MTI/

1998. augusztus 1.

Toró T. Tiborral, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja elnökével, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik fő szervezőjével készített interjút Wagner István. 1990 elején látogattak először az akkor frissen párttá szerveződött Fidesz képviselői Erdélybe azzal, hogy érdemes lenne nyári szabadegyetemet szervezni. 1990 júliusában tartották az első szabadegyetemet, akkor Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezés már kezdetben kialakult, a három pillér volt a Fidesz /később a civil szférában a Pro Minoritate Alapítvány/, román részről a Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga, a harmadik pillér a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ volt. Az volt a törekvésük, hogy elhozzák a társadalmi vagy politikai elit jelentős személyiségeit, és vitát indítsanak a tabutémákról. Smaranda Enache idén nem vállalta a részvételt, így a Pro Europa Liga helyett az új partner a Pluralizmusért Alapítvány, mely a román elnöki hivatal holdudvarához tartozik. - Az RMDSZ-en belül a szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik a csúcsvezetéshez, vannak nézeteltéréseik ezzel a csúcsvezetéssel. A Reform Tömörülés azonban sohasem kérdőjelezte meg az RMDSZ egységét és legitim vezetését. A szabadegyetemre majdnem minden évben meghívják Markó Bélát, ugyanígy Tőkés Lászlót, "mert mi hozzá közel állónak érezzük magunkat és szeretjük őt". A mostani szabadegyetemre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az előző években mindig eljött és Radu Vasile miniszterelnököt is. Nagy jelentősége lenne annak, ha a két kormányfő itt találkozna. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./

1998. október 1.

A Romániai Emberi Jogokért - Helsinki Bizottság (APADOR-CH), a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd, a Pro Demokrácia Egyesület, a LADO Emberjogi Liga, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations (PER), és az Emberi Jogok Független Romániai Társasága (SIRDO) nevű emberjogi szervezetek Anghel Stanciu képviselőhöz, a képviselőház oktatási szakbizottsága elnökének intézett levelükben elégedetlenségüket fejezték ki az általa vezetett szakbizottságnak, a 123. számú, a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely megszorító megfogalmazása ellen. A felsorolt szervezetek felhívták a képviselő figyelmét, hogy ezzel a megfogalmazással drasztikusan csökkentik a Romániában létező kisebbségi jogokat. Ezért a fenti emberjogi szervezetek kérik az oktatási szakbizottság elnökét, hogy a képviselőház oktatási bizottságában kezdeményezze a 123. számú, a nemzeti kisebbségek nyelvén való felsőoktatásról szóló cikkelyt, és az alkotmány elveinek és betűjének, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény szellemében fogadják el azt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1., Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1998. október 2.

Az Emberi Jogokat Védelmező Romániai Egyesület, a Pro Europa Liga, az Emberjogi Liga és a Független Román Emberjogi Társaság közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a román államelnöki hivatal minapi közleménye - amely ügyészségi és diplomáciai lépéseket helyezett kilátásba a bécsi jogásznő romániai kijelentései miatt - része a román hatóságok által az utóbbi időben a véleményszabadság korlátozására indított átfogóbb akcióknak. A tiltakozó emberjogi szervezetek véleménye szerint ezt bizonyítja az is, hogy Romániában nemrégiben börtönbüntetéssel sújtottak újságírókat. A vélemény- és szólásszabadság az olyan alapvető emberi jogok közé tartozik, melyeket a román alkotmány is szentesít, hiszen lényeges feltétele a demokratikus államnak, ezért a tiltakozó emberjogi szervezetek nyilatkozata rámutat: Eva Maria Barki a Románia alkotmányában is garantált véleménynyilvánítási szabadság védelme alatt áll. Ezért a nyilatkozat követeli a véleményszabadság ellen irányuló megfélemlítő vagy büntető akciók azonnali beszüntetését. /Emberjogi tiltakozás Barki-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

1998. október 31.

A képviselőház külügyi bizottsága Smaranda Enache újonnan kinevezett finnországi román nagykövet visszahívását kérte Emil Constantinescu államfőtől, mivel megítélése szerint a nagykövet asszony az RMDSZ-hez írt levele miatt méltatlanná vált a megbízatásra. Mint ismeretes, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnökeként Gabriel Andreescuval, a Helsinki Bizottság társelnökével közösen az SZKT október 3-i üléséhez nyílt levelet intézett, kiegyensúlyozott, bölcs döntést kérve az RMDSZ-től, amely a kormányból való kilépést fontolgatta. Mint írták, a kormányhatározat elutasítása esetén a várható következményekért minden felelősséget az RMDSZ-re hárítanának. Ha viszont az SZKT elfogadná a felajánlott magyar?német egyetemet - még azzal is számolva, hogy a későbbiekben a parlament esetleg nem erősítené meg a kormányhatározatot -, azzal ország-világ előtt bebizonyítaná, hogy az RMDSZ tárgyalókészsége, racionalitása a legnehezebb próbát is kiállta, míg a koalíciós partnerekből végig hiányzott a jóhiszeműség. Ebben az esetben a magyar kisebbség jogosan tekinthetné a belső önrendelkezést az egyetlen üdvözítő megoldásnak nemzeti identitása kifejezésére, hiszen a többiekben egyáltalán nem lehet megbízni. A képviselőház külügyi bizottsága szerint "a nagykövet asszony levelének megállapításai ellentétesek a román alkotmánnyal, a parlamenti pártok programjával, és még inkább ellentétesek a diplomáciai testület szabályaival, mivel azok tiltják, hogy a testület tagjai politikai jellegű véleményt formáljanak". Smaranda Enachét épp a nevezetes levél nyilvánosságra hozatala előtt egy nappal nevezte ki Románia új finnországi nagykövetévé Constantinescu államfő. Erre annak ellenére került sor, hogy a külügyi bizottság leszavazta a jelölést. A nemmel szavazók szerint Enache nem felelt meg a román nagykövetekkel szembeni politikai elvárásoknak, mert néhány magyarországi szervezet díjjal ismerte el addigi tevékenységét. /A képviselőház külügyi bizottsága. Smaranda Enache nagykövet visszahívását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

1999. szeptember 28.

A hét végén kétnapos tanácskozást tartottak a Maros megyei civil szervezetek. A fő cél az volt, hogy Marosvásárhelyen létrehozzák a nemkormányzati szervezetek támogató központját. A tanácskozás keretében a Nyílt Társadalomért Alapítvány küldötte olyan pályázati lehetőségekről, programokról számolt be, melyek keretében némi anyagi támogatást is kaphatnának a civil szervezetek. Figyelemre méltó az Alpha Trasilvania Alapítvány programja, melynek célja otthonukban ellátni a mozgássérült, krónikus beteg, rokkant embereket. Mint kiderült: Maros megyében 13 ezer ilyen egyént tartanak nyilván. A Pro Európa Liga az alternatív polgári nevelést szorgalmazta. /Civil szervezetek tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1999. november 1.

Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga /PEL/ hamarosan fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Egyik legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, mely amolyan társadalmi-politikai, egyéves szabadegyetem középiskolások és egyetemi hallgatók részére. Szokoly Elek, a liga ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kollégium olyan alternatív oktatási forma, mely az iskolai oktatás bizonyos fajta hiányosságait igyekszik pótolni. Támogatóit között van az Európa Tanács bukaresti kirendeltsége és a Nyílt Társadalomért (Soros) Alapítvány. Eddig 114 marosvásárhelyi és Maros megyei fiatal végezte el a (természetesen tandíjmentes) kollégiumot, akik közül többen már a sajtóban dolgoznak, szervezeteket vezetnek. Idén csak 26-on lehetnek a kollégium hallgatói, mert az anyagi keret csak ennyi hallgató programjának finanszírozását teszi lehetővé, melyben egy évzáró, több napos bukaresti és budapesti út is szerepel, ezek keretében a hallgatók a magyar és román államelnökökkel, miniszterelnökökkel, házelnökökkel találkoznak, ismerkednek. /Máthé Éva: Európai gondolkodásmódra tanít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. december 14.

Marosvásárhelyen dec. 10-én, az Emberi Jogok Napján a Pro Európa Liga újságírókat, és azokat a tinédzsereket hívott össze, hogy Renate Weberrel, a Helsinki Bizottság romániai képviseletének vezetőjével, valamint Valerian Stannal, a Polgári Szövetség (AC) alelnökével, a Helsinki Bizottság munkatársával találkozzanak. A tájékozódáshoz és az újságírói szókimondáshoz való jogról beszéltek. A politikai jellegű cenzúra megszűnt, de vajon az újságíró teljesen szabadon mondhatja el, írhatja meg véleményét, Renate Weber a dossziétörvényről (a Ticu-törvény megszavazott változatáról) kifejtette, hogy éppen azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnék: mit követtek el a kommunizmus idején, és hol tevékenykednek azóta. Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az állambiztonsági szervek munkatársai kiléte után kutatni annyit jelent - mint aláásni a nemzetbiztonságot. /Máthé Éva: Weber asszony aggodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. december 29.

Dec. 28-29-én ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját a Pro Európa Liga. Ebből az alkalomból szervezték meg Marosvásárhelyen "Az állam és társadalom az új Európában" című kétnapos szemináriumot, amelyen a hazai közélet jeles személyiségei vettek részt, köztük Renate Weber, Frunda György, Andrei Roth, és Horváth Andor. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke üzenetében köszöntötte a szeminárium résztvevőit, hangsúlyozva, hogy a Pro Europa Liga az elmúlt tíz esztendő alatt következetesen küzdött a másság, a különbözőség elismertetéséért, a nemzeti és faji toleranciáért, és ezen belül a román-magyar viszony javításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 29. - 1630 sz./

1999. december 29.

Dec. 28-29-én ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját a Pro Európa Liga. Ebből az alkalomból szervezték meg Marosvásárhelyen "Az állam és társadalom az új Európában" című kétnapos szemináriumot, amelyen a hazai közélet jeles személyiségei vettek részt, köztük Renate Weber, Frunda György, Andrei Roth, és Horváth Andor. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke üzenetében köszöntötte a szeminárium résztvevőit, hangsúlyozva, hogy a Pro Europa Liga az elmúlt tíz esztendő alatt következetesen küzdött a másság, a különbözőség elismertetéséért, a nemzeti és faji toleranciáért, és ezen belül a román-magyar viszony javításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 29. - 1630 sz./

2000. január 11.

Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Pro Europa Liga dec. 28-29-én Az állam és társadalom az új Európában címmel megrendezett szemináriummal. 1989. dec. 30-án huszonegy marosvásárhelyi értelmiségi az európai eszmék terjesztése céljából hozta létre az azóta is az egyik leghatékonyabban működő romániai nem kormányzati szervezetnek számító Pro Europa Ligát. A szemináriumon olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Renate Weber, Andrei Roth, Kolumbán Gábor, Horváth Andor, Nadia Badros, Vasile Burtea és Eugen Patras, akinek egy kisebbségekről szóló könyvét szintén ez alkalommal mutatták be. - A Smaranda Enache és Csiky Boldizsár társelnökök által vezetett Pro Europa Liga igen fontos, hiánypótló szerepet tölt be a romániai civil társadalomban. Sikeres kezdeményezéseik közé tartozik a bálványosi nyári táborok megrendezése, a Demokrácia Kollégiuma, az Interkulturális Akadémia megszervezése. A liga adta ki a kilencvenes évek elején a Gazeta de Mures című hetilapot, majd az immár ötödik évfolyamába lépő Altera című negyedévenként megjelenő folyóiratot is. Az évforduló alkalmából Emil Constantinescu levélben üdvözölte a ligát. /Tízéves a Pro Europa Liga. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

2000. február 26.

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. március 20.

Marosvásárhelyen folytatódnak az 1990. évi véres márciusi eseményekre emlékező rendezvények. Kincses Előd, az RMDSZ megyei elnöke és Sasvári Szilárd, a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke márc. 19-én a Marosvásárhely melletti Teremiújfaluban megkoszorúzta az összecsapások egyik magyar halottja, Kis Zoltán sírját. Este a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban emlékműsort tartottak. - A marosvásárhelyi Pro Európa Liga márc. 19-én kezdődött egyhetes rendezvénysorozata keretében is megemlékeznek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekről. - A Tolerancia Hete nevű rendezvény szintén márc. 19-én kezdődött a Nemzeti Színház kistermében. /Megemlékezések Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. március 25.

Márc. 23-án A '90 márciusi konfliktus okai, következményei és tanulsága címmel tartott kerekasztal-beszélgetést Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete, a Pro Európa Liga társelnöke hangsúlyozta, hogy tíz év után is érdemes a márciusi eseményekről beszélni. Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kellene nevezni, hiszen vannak bűnösök. Elsősorban azok a politikai erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. A meghívottak között volt Törzsök Erika, Molnár Gusztáv és Ágoston Vilmos Budapestről, Paul Philippi egyetemi tanár, Cs. Gyimesi Éva egyetemi előadótanár, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, a Pro Európa Liga, illetve a mass média képviselői. A vita során szó esett a sajtó szerepéről a hangulatkeltésben, illetve az események tálalásában. Az elemzések során egyebek között szó esett arról, hogy a román történelemben állandó ellenségként jelenik meg a magyarság. /(mózes): A Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

2000. március 28.

Smaranda Enachének, Románia finnországi nagykövetének leváltását követelte a Jurnalul National, mivel a nagykövet a Pro Európa Liga emberi jogi szervezet társelnökeként részt vett a marosvásárhelyi Türelem hete rendezvénysorozaton. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga 1991 márciusától kezdve minden évben megrendezi a "türelem hetét", így emlékezve és válaszolva arra, hogy 1990 márciusában véres összecsapások voltak a városban a románok és a magyarok között. "Egy román nagykövet támogatja a magyar szélsőségeseket, a marosvásárhelyi események 10. évfordulóján Smaranda Enache irányítása alatt történtek virulens románellenes támadások" - írta márc. 25-i számának címoldalán a lap. Márc. 27-én a Jurnalul National már arról számolt be címoldalán, hogy "a Románia-ellenes botrány ügyében Smaranda Enachénak a parlamentben kell magyarázatot adnia". A lap a szenátus külügyi bizottságának elnökére, Ghiorghi Prisacarura hivatkozva közölte, hogy a bizottság ezen a héten fogja tárgyalni, miként vehetett részt a nagykövet a marosvásárhelyi "türelem hetén". Prisacaru rendkívül súlyosnak minősítette "a Marosvásárhelyen elhangzottakat". A kolozsvári RMDSZ-tanácskozásról a Transilvania Jurnal azt írta, hogy "győztek az RMDSZ radikálisai", mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke szóvá tette, hogy magyar nemzetiségűek nincsenek a román belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetésében. /Türelem, türelem... Smaranda Enachét a parlament elé citálják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2000. július 28.

Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. augusztus 12.

A Pro Európa Liga Interkulturális Központja /Marosvásárhely/, a németországi Heinrich Böll Alapítvány és a Charles Stuart Mott Foundation által támogatott Transsylvania Interkulturális Akadémia évente tart előadásokat, a cél: felkelteni a fiatal egyetemisták körében az érdeklődést az erdélyi művelődés, történelem és hagyományok iránt. Három alkalommal 6-7 napig tartanak az előadások, melyek külön-külön foglalkoznak az erdélyi magyar, román és szász közösséggel. A részvétel ingyenes. A végzősök oklevelet kapnak. /Transsylvania Interkulturális Akadémia program. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. október 27.

A marosvásárhelyi Alpha Transilvania Alapítvány, a Rhododendron, a Fókusz Öko Központ, a Pro Európa Liga, valamint az Outward Bound szervezet október 27-én és 28-án tartja Marosvásárhelyen a nemkormányzati szervezetek harmadik fórumát. A szervezők mintegy 50 NGO-t képviselő 85 személy jelenlétére számítanak. /A nemkormányzati szervezetek harmadik fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2000. október 31.

A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. november 17.

Nov. 9-11-e között tartották meg Felsőtömösön a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett műhelytábort. A magyar diákok tanultak pályázatot írni, előadásokat hallottak az emberi jogokról, az RMDSZ működéséről és az ifjúságpolitikájáról. A Diákszövetség BeMonDó című lapja tábori különszámot adott ki, a BeMűHely-t. Magdó Levente, a BMD alelnöke, a műhelytábor koordinátora elmondta, hogy hangsúlyt fektettek a tagsággal és a külvilággal való kapcsolattartásra. Az Illyés Közalapítvány képviselői a pályázás lehetőségét ismertették. Haller István az emberi jogokról és a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának tevékenységéről beszélt, Csíki Emese a Csíki Alapítványról, Póti Csaba és Melinda a Pro Juventutis Alapítványról, míg Kovács Attila, a brassói RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági alelnöke az RMDSZ struktúráját és annak brassói ifjúságpolitikai tevékenységét ismertette. /Tóásó Áron Zoltán: Felsőtömösi Diákműhely tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2001. február 28.

A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2001. március 8.

A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-260




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998