udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 260 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-260
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Europa Liga /PEL/

2001. március 9.

Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székházában szervezett találkozót újságírókkal a havonta immár önállóan, 16 oldalon megjelenő Provincia. Az önállósulás előnyt és hátrányt is jelent, mondotta Molnár Gusztáv politológus, felelős szerkesztő, aki 1988-ban települt át Magyarországra, jelenleg nagyváradi és budapesti egyetemen is tanít. A találkozón jelen volt még a másik felelős szerkesztő, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, valamint Bakk Miklós újságíró-politológus és Marius Cosmeanu kolozsvári szociológus is. - A Provinciát lényegében a világhálón szerkesztik, hiszen munkatársai nem egy városban, sőt nem is egy államban élnek. A jelenlevők elmondták: a lap vitafórum, munkatársai között sincs véleményazonosság, de a konstruktív dialógus hívei. Az eddig tabu témának számító jelenségekkel kapcsolatban ankétokat közölnek, és várják a társadalom, a szakemberek véleményét, reagálását. Az első két önálló számban például magyar és román történészek arra a kérdésre válaszoltak: szükség van-e egy objektív Erdély-történet megírására, illetve hogy miként lehetne ezt megvalósítani. Román újságírók ama kérdésére, hogy milyen viszonyban állnak Sabin Ghermannal, illetve hogy a "provinciások" célkitűzései között szerepel-e egy "transzetnikus" erdélyi párt létrehozása, Molnár Gusztáv elmondta: egyelőre Sabin Gherman egy személy, aki mögött nincs politikai alakulat. Majd ha lesz, akkor kiderül, hogy az kikből áll, milyen a programja, elképzelése, és akkor majd véleményt lehet mondani róla. A Provincia minden hónap első munkanapján kerül a standokra. Magyar nyelvű változata 1000, a román lap pedig 1400 példányban jelenik meg. Immár Magyarországon is kezdenek felfigyelni rá. A Beszélő című folyóirat átvette, közölte egyes írásait. A lapot egyelőre a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja adja ki, de a továbbiakban szponzorokat keresnek. /(Máthé Éva): Provincia - a világhálón szerkesztett lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2001. március 17.

A Pro Európa Liga Interkulturális Központja márc. 19-25. között VIII. alkalommal szervezi a Tolerancia Hetét Marosvásárhelyen. A rendezvény könyv-, illetve dokumentumfilm-bemutatóval indul. Címe: Az erdélyi örmények. 20-án: Roma Holocaust - pódiumbeszélgetés a Bernády Házban. Lesz kerekasztal-beszélgetés, Molnár Tünde orgonahangversenyt ad, megtartják a szintén hagyományos inter-kulturális tájékozódási versenyt. /Hétfőn kezdődik a Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ A Pro Europa Liga szervezésében tartják meg az 1990-es fekete március 11. évfordulóján a Saptamina Tolerantei / A Tolerancia Hete / Woche Der Toleranz című rendezvénysorozatot, immár nyolcadik alkalommal Idén is kulturális, művészeti, közösségi események lesznek. Szó lesz az erdélyi örményekről, a cigány holokausztról, a polgári és emberjogi nevelésről és a romániai zsidóság múltjáról, jelenéről és jövőjéről. /A tolerancia hete Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

2001. március 17.

A Pro Európa Liga Interkulturális Központja márc. 19-25. között VIII. alkalommal szervezi a Tolerancia Hetét Marosvásárhelyen. A rendezvény könyv-, illetve dokumentumfilm-bemutatóval indul. Címe: Az erdélyi örmények. 20-án: Roma Holocaust - pódiumbeszélgetés a Bernády Házban. Lesz kerekasztal-beszélgetés, Molnár Tünde orgonahangversenyt ad, megtartják a szintén hagyományos inter-kulturális tájékozódási versenyt. /Hétfőn kezdődik a Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ A Pro Europa Liga szervezésében tartják meg az 1990-es fekete március 11. évfordulóján a Saptamina Tolerantei / A Tolerancia Hete / Woche Der Toleranz című rendezvénysorozatot, immár nyolcadik alkalommal Idén is kulturális, művészeti, közösségi események lesznek. Szó lesz az erdélyi örményekről, a cigány holokausztról, a polgári és emberjogi nevelésről és a romániai zsidóság múltjáról, jelenéről és jövőjéről. /A tolerancia hete Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

2001. március 26.

Márc. 24-én a magyar, román, német népi táncoknak, szokásoknak a csángó kultúrára, táncra gyakorolt hatásáról tartott kiselőadást a Folk Center Alapítvány Marosvásárhelyen, a Pro Európa Liga által szervezett Tolerancia Hete keretében. Idén a csángó táncokkal ismerkedhettek meg a megjelentek. A csángók táncai többnyire kötött szerkezetű táncok, nagy részük hasonlít a román táncokhoz, ugyanakkor vannak erdélyi elnevezésű és szerkezetű táncaik, s olyan polgári társastáncaik is, amelyen kimutatható a német, zsidó, török, s esetenként az orosz kultúra hatása. A rövid ismertető után az Öves együttes és a Folk Center Alapítvány táncosai bemutattak néhány jellegzetes csángó táncot, dallamot: a csárdáskát, serény magyarost, árdelenkát, amelyeken a magyar népi kultúra jegyei találhatók, a vert kezest, amelynek román táncdallama, s magyar szövege van, majd német, orosz eredetű lépéseket is. /(simon): Moldvai magyarok táncai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26,/

2001. május 15.

Tudatos polgárrá kell válnia a többségnek Romániában azért, hogy az ország eleget tudjon tenni a nyugati elvárásoknak, állampolitikai szinten pedig meg kell szűnnie a kétarcúságnak - hangsúlyozta Szokoly Elek, a marosvásárhelyi Interkulturális Központ igazgatója, a Pro Európa Liga vezetőségi tagja május 9-én az Európa Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvényen. - Doru Furnea, a hegyivadász laktanya parancsnoka azt kérdezte, hogy mit tett értünk Európa? Véleménye szerint a történelem folyamán Romániát gyakran kihasználták idegen hatalmak, és e nép ádáz küzdelmet folytatott nemzeti létéért. Válaszában Szokoly Elek rámutatott, hogy nem éppen helytálló az "áldozat" szerepét hangoztatni, hiszen Romániát 1859-ben, létrejöttekor, majd 1877-ben, a függetlenség kivívásában, 1920-ban, Nagy-Románia megalakításában, majd a második világháború után is segítették a nagyhatalmak, és 1989-után is óriási pénzösszegeket kapott, amelyeket sajnos nem mindig célszerűen használtak fel. /Európa Nap a Pro Európa Liga szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./

2001. május 21.

A Pro Európa Liga néprajzköre elnyerte a Kárpátok Eurorégió kilencvenmillió lejes támogatását A lakodalmi szokások, mint az erdélyi multikulturalitás bizonyítékai című projektjük kivitelezéséhez. /Összehasonlító néprajzkutatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./

2001. május 21.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében tartották meg A közigazgatási törvény életbeültetése az anyanyelvnek a közigazgatásban való alkalmazására vonatkozóan című szemináriumot. A szervezők a parlamenti, kormány- és önkormányzati képviselők mellett jó néhány kisebbség vezetőit is meghívták. A pillanat a legmegfelelőbb arra, hogy Románia megtegye azon lépéseket, amelyek az európai országokhoz közelítik - szögezte le Livia Plaks, a PER ügyvezető igazgatója. Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági jellegű gondok megoldását tartja elsődlegesnek, mert "csak így lehet túllépni az érzelmi problémákon" és hogy a megyeszékhelyen minden feltétel adott a közigazgatási törvény alkalmazására. Ezután Florea elsietett, és nem is tért vissza a tanácskozásra. Mit tegyünk a helységnevekkel? - kérdezte Ionel Flesariu közigazgatási minisztériumi államtitkár. Frunda György válaszolt: a hagyományos neveket kell használni, amelyekről egyébként a Tudományos Akadémiának létezik nyilvántartása. Emil Pop, a Kolozs megyei tanács képviselője úgy nyilatkozott, hogy "a probléma törékeny, időre van szükség". Szerinte a hagyományos helységnevekhez való visszatérés feszültségekhez vezet egyes helységekben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-nek sikerült egy olyan jogszabályt elfogadtatnia, amilyenre eddig Romániában nem volt precedens. Jóindulatúan kell a törvényt alkalmazni - vélekedett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki a közigazgatási törvényt a demokratikus erők egyetértése eredményének nevezte. /A közigazgatási törvény megszületett, a nehézségek ezután kezdődnek. Jóhiszeműen kell alkalmazni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ A szeminárium végén kiadott közlemény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei a következőket kérik: a törvényt jóhiszeműen alkalmazzák, közöljék azon helységek listáját, melyekben valamely kisebbségnek 20 százaléknál nagyobb a részaránya, valamint a Román Akadémia nyilvántartásának megfelelően a tradicionális helységneveket, tegyék közzé azon közhivatalok listáját, melyek elnevezését a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg kell jeleníteni. Vezessék be az olyan köztisztviselők alkalmazásának kötelező voltát, akik ismerik azon kisebbség nyelvét, melynek részaránya meghaladja a 20 százalékot az illető helységben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2001. június 9.

Jún. 6-án a diszkrimináció és a rasszizmus elítélése a törvénykezés tükrében témával tartott kerekasztal-megbeszélést Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga. Az egybegyűlteket Smaranda Enache, a liga társelnöke köszöntötte, kiemelve: Románia tavaly fontos lépéseket tett az emberi jogok betartása, a diszkrimináció elleni küzdelemben, amikor elfogadta a 148-as számú törvényt, valamint a 137-es számú kormányhatározatot. Ezen törvények, többek között lehetővé teszik helyi munkacsoportok létrehozását, akiknek feladata a diszkrimináció összes formáinak felismerése, elemzése, s a közvélemény tájékoztatása. Haller István, a Liga Emberjogi Irodájának vezetője beszámolt arról, hogy számos sajtótermék közöl megkülönböztető hirdetéseket, amelyek csak fiatal, ilyen vagy olyan nemzetiségű, jó megjelenésű személyeknek ajánlanak munkahelyet, kizárva azokat, akik nem felelnek meg az alkalmazók elvárásainak. A 137-es számú kormányrendelet lehetővé teszi az emberi jogok védelmét célul tűző nemkormányzati szervezeteknek, hogy a végrehajtó szervek előtt képviseljék a sértett személyt, vagy csoportot, felléphetnek a rasszizmust, diszkriminációt bátorító szervezetek, pártok ellen is. Ezért lenne szükség egy helyi munkacsoport létrehozására. /Közösen kell küzdenünk a rasszizmus, a diszkrimináció ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2001. június 12.

Egy hónappal ezelőtt a Budapesten megjelenő Élet és Irodalom című hetilap Egy hadvezér bosszút áll címmel terjedelmes írást közölt. Szerzője, Fischer István (Németországban élő tévérendező) annak a többezres ogyesszai zsidó közösségnek állított emléket, amelyet Ion Antonescu marsall parancsára mészároltak le 1941 októberének végén. A Marosvásárhelyi Izraelita Hitközség tavasszal minden évben megemlékezik a holokauszt helyi áldozatairól. - Jelenleg 171 tagja van a városi hitközségnek, 1941-ben még 5400-an voltak. A hitközség felkérésére Spielmann Mihály történész mondott beszédet az emlékezésen. A dán külügyminisztérium meghívására a Pro Europa Liga által szervezett Erdélyi Interkulturális Akadémia /végzős egyetemi hallgatók, illetve fiatal kutatók, politikusok/ utaztak Dániába, Spielmann Mihály volt a kísérő tanáruk. /Máthé Éva: Marosvásárhelyen a holokauszt áldozataira emlékeztek. A dán király példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 19.

Nemzetközi jellegű, Európa etnikai kisebbségeit érintő témákban rendezett konferenciának ad otthont Székelyudvarhely június 24. és július 7. között. A szervező Association for Community Colleges (ACC-Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az előadássorozatra a Református Diákotthonban kerül sor. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadók között lesz Szabó Mátyás (Közép-Európai Egyetem, Budapest), dr. Salat Levente (Nyílt Társadalomért Intézmény, Kolozsvár), Eckstein-Kovács Péter, volt kisebbségügyi miniszter, Frunda György szenátor, az Európa Parlament képviselője, Smaranda Enache, Románia volt finn nagykövete, a Pro Európa Liga vezetője, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság részéről, Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal vezetője, John Petersen, az ACC vezetője (Dánia), Conchi Gallego - ACC (Madrid), dr. Grúber Károly a Magyar Külügyminisztérium részéről. /Neves vendégelőadókkal. Európai népfőiskola Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

2001. június 21.

Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu /a Deutsche Welle munkatársa/ szerint helyre kell állítani a Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia NATO-tagságát. Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos - tette hozzá -, a romániai közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat pedig nemzetközi szervezetek segítik. A tanulni érkező moldovai állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Enache leszögezte, hogy a kormánypárt magyarellenes érzelmek felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. /Bakk Miklós: Kibillent egyensúly. A státus elleni kampány árthat az országnak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

2001. július 19.

Júl. 18-án a Demokrácia Kollégiuma VII. évfolyamának záróülésére és a kollégisták tanácsülésére került sor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A Demokrácia Kollégiuma céljáról, tevékenységéről Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke beszélt. Az egyéves kollégium lehetőséget nyújt román, magyar és más nemzetiségű fiataloknak a jogállam alappilléreinek megismerésére, az állami intézmények működésének megértésére, a demokratikus jogok gyakorlására. A demokrácia kollégiumában eddig 161 diák vett részt. A diákok egyhetes bukaresti és budapesti tanulmányúton is voltak. Meglátogatták a parlamentet, találkoztak a képviselőkkel, nagykövetekkel. Az oktatási program célja a másság felmutatása és elfogadtatása. /Simon Virág: 24 kollégista tanácsosi szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2001. szeptember 27.

Szept. 25-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ estjén Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője A romániai kisebbségek a tények tükrében című előadásában kitért arra, hogy az 1956-os népszámláláshoz képest a romániai nemzetiségek lélekszáma jelentősen csökkent. A háború előtt több mint 20 százalék, 1956-ban 15 százalék, míg 1991-ben már csak 10 százalékban élnek kisebbségek Románia területén. A legtöbb kisebbségi csoport Arad, Konstanca, Hunyad, Temes, Tulcea megyékben és Bukarestben él. A mintegy 2 millióra becsült roma nemzetiség megyénkénti megoszlása szerint Maros megye vezet. A kisebbségi helyzetet mutatja, hogy Maros megye líceumi tanulóinak 75 százaléka tanul román nyelvű tanintézményben, míg 25 százaléka részesül magyar nyelvű oktatásban. A megye közel fele-fele lakosságarányát figyelembe véve, következik, hogy a magyar anyanyelvű diákok ötven százaléka román nyelvű líceumba iratkozik be. A tankönyvhiány az anyanyelvi oktatás másik nagy problémája. Megoldást jelentene, hogy a szlovák, horvát vagy más nemzetiségű diákok számára az anyaországból szállítsanak tankönyvet, viszont nem számíthatnak elfogadottnak. A magyar "alternatív" tankönyvek ügyében a miniszterelnök kifejtette elutasító állásfoglalását. Az adminisztrációs törvény alkalmazása jóval az érvénybelépése után még ma is kérdéses, mert a törvény be nem tartása nem büntetendő. A diszkrimináció-ellenes kormányrendelet 2000. november 1-től életbe lépett, az erre hivatott bizottság működésére nincs előírás. Elgondolkodtató továbbá a kormányfő utasítása: a prefektusok ott, ahol indokolt, monitorizálják a megyei magyar nyelvű sajtót. Ez az intézkedés diszkriminatív, kisebbségellenes magatartásra vall. Haller kitért a romák hátrányos helyzetére is. A hadrévi tragédia idején a romák 14 házát felgyújtották, ebből mindössze nyolcat építtetett vissza az állam a konfliktus után eltelt idő alatt. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A romániai kisebbségek a tények tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2001. október 26.

Marosvásárhelyen bemutatták Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ c. könyvének román változatát. - A köztünk - magyarok, románok - között tornyosuló falakat végképp le kell dönteni, ennek eszköze az új kiadvány, mondotta Sucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadót vezetője. Smaranda Enache asszony, a Pro Europa Liga társelnöke méltatásában felidézte Marosvásárhely jelenkori történelmének a legszomorúbb napjait, amikor "az események rossz irányba terelődtek". Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román tömeget egy szűk érdekcsoport heccelte egymás ellen, mely át akarta menteni az új világba korábbi hatalmát. Uszítás nélkül nem robbanhat ki ilyen súlyos konfliktus. "Március fedőkép volt arra, hogy mi történt december végén Bukarestben, hogy miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk", vélte Enache asszony. Felidézte azt is, hogy retrográd erők miként akadályozták meg azt, hogy ő meg Kincses Előd parlamenti jelöltek legyenek Maros megyében, majd oda hatottak, hogy Kincsesnek öt évet külföldön kellett töltenie. A szerző elmondta: 1990. január elsején a néhai Antall József (még nem volt miniszterelnök) Marosvásárhelyen járt, és vele a magyar-román együttműködés szükségességéről is tárgyalt. Kincses Előd meg van győződve arról, hogy ha a történelmi megbékélés bekövetkezett volna, és erre minden esély megvolt, ma a "visegrádi négyek" "ötök" lennének, hiszen Romániával kibővülhetett volna az EU felé nagyobb léptekkel igyekvő államok köre. Kincses Előd korábbi magyar nyelvű dokumentum-kötetét azért fordította le románra, hogy ezzel is elősegítse a történelmi igazságtételt. /(Máthé Éva): A történelmi igazság érvényesítése érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2001. október 27.

(Marosvásárhelyen megtartották meg a Pro Europa Liga egyik legsikeresebb programja, a Demokrácia Kollégiuma megnyitóját. Eddig - hét év alatt - több mint 160 Maros megyei magyar, román és más nemzetiségű tanuló és diák végezte el a tanfolyamot. Az idei kollégistákat Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Smaranda Enache és Csíky Boldizsár. Az oktatási keretben a fiatalok főleg azt tanulhatják meg, hogy elviseljék és tiszteletben tartsák a másságot. /(Máthé Éva): Demokrácia Kollégiuma - nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2001. november 22.

Nov. 21-én Szatmárnémetiben bemutatták a Pro Europa Liga Szatmárnémeti Fiókszervezete és a Kárpáteurorégió Fejlesztési Alap kiadásában, Kónya László szerkesztésében megjelent Lakodalmi szokások, az erdélyi kulturális sokszínűség bizonyítékai című kiadványt. Hosszú távú cél Románia észak-nyugati részén lakó etnikumok lakodalmi szokásainak megmentése és újra bevitele a közösségek életébe - áll a könyv előszavában. /E. Gy.: Lakodalmi szokások, az erdélyi kulturális sokszínűség bizonyítékai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). nov. 22./

2001. november 26.

Szabad identitásválasztás címmel szervezett nov. 21-én konferenciát Budapesten a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetéseken magyar és külföldi politikusok, jogászok, határon túli magyarok szervezeteinek képviselői mondták el véleményüket a nemzeti identitásról, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről és annak nemzetközi visszhangjáról. Martonyi János (külügyminiszter, Magyarország) bevezető előadásában a nemzet fogalmának történelmi kialakulásáról és az évszázadok folyamán bekövetkezett változásairól beszélt. Fernand de Varennes (nemzetközi jogász, Ausztrália) felhívta a figyelmet az agresszív nacionalizmus felerősödésének riasztó jelenségére. A státustörvény kapcsán kialakult vitával kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy egyes államok kormányai veszélyben érzik magukat, amiért Magyarország segítséget kíván nyújtani a határain kívül élő magyar közösségeknek. Smaranda Enache (a Pro Európa Liga társelnöke, Románia) értékelte a Pro Minoritate Alapítvány hozzájárulását egy konstruktív román-magyar párbeszédhez. /Guther M. Ilona: Konferencia a szabad identitásválasztásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2001. december 8.

A Pro Európa Liga /Marosvásárhely/ Emberjogi Irodájának tevékenységét, észrevételeit tette közzé dec. 8-án Haller István, az iroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából hívott össze. A jogsértésekkel foglalkozó irodához idén 150 személy fordult panasszal. Az esetek 65 százalékában bebizonyosodott, hogy jogsértés történt. A legtöbb panasz a tulajdonjog kapcsán érkezett. Egyes polgármesteri hivatalok jogtalanul szolgáltatnak vissza területeket, nem osztják ki a birtokleveleket, eladják a bérlőknek a volt tulajdonos által visszakövetelt lakásokat. Az állam nem biztosítja a szükséges jogkeretet az egyházi ingatlanok, földek visszaadására, kibúvókat biztosít. A görög katolikus egyház például nagyon kevés hajlékát, az ortodox egyház által használt templomát kapta vissza. A római katolikus, a protestáns, izraelita egyház szintén hiába igényli vissza évek óta elkobzott javait. Haller István és Smaranda Enache, a liga társelnöke beszámolójukban külön fejezetet szenteltek a sajtószabadságnak. A kormány a Rompres hírügynökségnek a Köztájékoztatási Minisztériumhoz való csatolását tervezi. Ez az intézkedés sérti a sajtószabadságot, ezért elfogadása ellen több civil szervezet tiltakozott. A sajtótájékoztatón szó esett Románia magyarlakta vidékeiről nemrég közzétett SRI-jelentésről és az idei 141-es sürgősségi kormányhatározatról, amelynek alapján a szakminisztérium kérésére a postai hivatalnokok információkat szolgáltathatnak magánszemélyek leveleinek, telefonbeszélgetéseinek tartalmáról. /Simon Virág: December 10. - Az Emberi Jogok Nemzetközi Napja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2001. december 15.

Szeretném, ha ez a rendezvény javítaná azt az intoleranciaképet, amely Kolozsvárról elterjedt, hiszen a kolozsvári társadalom valójában toleráns és normális - mondotta Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter a minisztérium által szervezett december 18-i Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. A rendezvénysorozat második napján, dec. 14-én kezdődött a Nemzeti kisebbségek a román társadalomban című fórum, amelyen a különböző etnikumok küldöttei hangot adtak elégedettségüknek, felsorolva a saját közösségük által elért eredményeket, de elpanaszolták nehézségeiket is. Haller István szólalt fel a Pro Európa Liga részéről, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Románia még mindig nem ismerte el annak az 1970-ben törvény által elfogadott nemzetközi egyezménynek a 14. cikkelyét, amely kimondja: az aláíró kormányok el kell ismerjék az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy egyéni panasszal fordulhassanak az ENSZ diszkriminációellenes bizottságához, amennyiben áldozatnak tekintik magukat. Habár Románia aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó Chartát, ezt a mai napig nem ratifikálta, így törvényileg nem lehet szabályozni a kisebbségek nyelvhasználatát. Románia 1993-ban az Európa Tanács felé tett ígérete szerint vállalta az egyházi javak visszaszolgáltatását, ennek ellenére lassan 2002-t írunk és ez a lépés még nem történt meg, sőt az eddig megszületett törvények diszkriminatívak. Stefan Buciuta, az Ukrán Szövetség alelnöke felszólalásában vehemensen támadta az Oktatási és a Tájékoztatási Minisztériumot, mondván: az ukrán nemzetiség számára nem biztosítják az anyanyelven való oktatást, és sem a helyi, vagy megyei kormányzatokban, sem legfelsőbb szinten nincsenek képviselve, holott, például Máramaros megyében az ukránok számaránya eléri a 6,8 százalékot. /Köllő Katalin: Terítéken a kisebbségek gondjai. Etnikumok ünnepe Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. december 17.

Tibori Szabó Zoltán terjedelmes interjút készített Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Nem túl szerencsés, hogy a román állam területi kiteljesedésének ünnepét egyes román szervezetek, pártok, személyek rendszerint a kisebbségbe került magyar közösség fölött aratott győzelem ünnepévé kívánják nyilvánítani, jelentette ki, azonban meggondolatlan volt a gyászszalag viselésére buzdító felhívás. Az RMDSZ a kormányt támogatja, mégis egymást követték a magyarság elleni támadások. A kormány különböző tagjai periodikusan támadták a magyarságot, az RMDSZ-t, a székelyföldi iskolákat, a csángók anyanyelvi oktatását, jegyezte meg az újságíró. Miképpen értékeli mindezt az RMDSZ? Takács emlékeztetett arra, hogy vitáik voltak a volt államfővel is, akire több mint egymillió magyar adta szavazatát. Iliescu nem tudta elfogadni, hogy a Székelyföldön több százezer hektárnyi erdő kerüljön vissza a volt közbirtokosságok és egyének tulajdonába. Romániában a magyarellenes akciók hagyományosak a trianoni békeszerződés aláírása óta. Takács szerint viszont sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagolódás sem vezetett Romániában annyi eredményre, mint az elmúlt öt évben megvalósult RMDSZ-politika. Most például a kedvezménytörvény alkalmazása is tét. A román kormány nagyon könnyen hozhat olyan intézkedéseket, hogy a törvény nyújtotta kedvezményekhez az itteni magyarok hozzáférhetőségét megnehezítse. Az RMDSZ-nek rendkívül fontos, még ilyen nacionalista hangulatkeltés mellett is, hogy a román parlamentben nehezen kiharcolt törvények ne legyenek visszafordíthatók. Az RMDSZ túlnyomó többsége ezt politikai eszközökkel próbálja elérni. - A román lakosok azt fogják most látni, hogy 1200 településen két vagy többnyelvű feliratok jelennek meg, hogy Trianon óta először, ott ahol a lakosság egyharmada magyar, a tanácsülés magyarul is folyhat, s ahol a magyarok többségben vannak, az ülés hivatalos nyelve az anyanyelv. Ezeket a törvényeket a mostani kormánnyal léptetik életbe. Nagyon sok romániai magyar mostanság kapja vissza elkobzott ingatlanját, s közel egymillió hektár termőföld, kaszáló, erdő és magyar többségű önkormányzati tulajdon jut vissza a magyar közösséghez. Takács szerint a problémák nyílt felvetése az együttműködés stabilitását szolgálja. Akik magyar részről kritizálják a szerződéses politikát azok Takács szerint a súlyos konfliktusos helyzetet kiváltó politikában és a helyzet kezelésére vonatkozó elvárások teljesítésében látják a megoldást úgy, hogy ehhez biztosítva érzik a nemzetközi támogatást. - A Hargita és Kovászna megyei "állapotokról" szóló titkosszolgálati jelentés a hitelességét nem a megszokott módon fogadta a román sajtó egésze. Az elemzések egy része a súlyos társadalmi és gazdasági problémákról való figyelemelterelő akciónak minősítette. A titkosszolgálati jelentés gyakorlatilag minden olyan intézkedés ellen szót emelt, amely a szubszidiaritás elvéből kiindulva, a romániai törvényekre építve, s az önkormányzatiság jegyében történt. - Az RMDSZ érdekelt egy pozitív jövőkép kialakításában. Az RMDSZ által felvázolt jövőképnek nemcsak pozitívnak, hanem reálisnak is kell lennie. Az RMDSZ-nek van ereje ahhoz, hogy újra és újra megfogalmazza a magyar közösség követeléseit. Az RMDSZ a kormánypárttal olyan megállapodást kötött, hogy mindaddig együtt tud vele haladni, amíg az alapvető politikai döntések az országot az európai integráció irányába viszik. Takács szerint soha nem mondtak le az RMDSZ programjában szerepelő célkitűzésekről. Programjának módosítására, szűkítésére az RMDSZ semmilyen nyomásgyakorlást nem fogadhat el. - Az RMDSZ-SZDP együttműködésben még nagyon nagy a tét, többek között a már megszületett törvények alkalmazása. Ehhez az együttműködéshez óriási bátorságra van szükség. Az újságíró idézte a marosvásárhelyi Pro Európa Liga képviselőit: a magyar kormány túlságosan arrogánsan, a román pedig nem kellő visszafogottsággal kezelte a kedvezménytörvény kérdését. Takács szerint a státusztörvény "előkészítését az elfogadás időpontjáig a struccpolitika csendje, a második szakaszt a törvény elfogadása után kirobbant polémiák, az alkalmazás előtti vita jellemezte." /Tibori Szabó Zoltán: Az együttműködéshez bátorságra van szükség. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15., folyt.: dec. 17./

2002. január 14.

2001. dec. 14-én Bartha András elnök és Nyisztor Mihály képviselte a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét /MCSMSZ/ a Csángó Bizottság ülésén, Budapesten. Az aktuális kérdések megvitatása mellett Hegyeli Attila-oktatási programfelelős beszámolót tartott az oktatási program helyzetéről. Dec. 20. – Gabriel Andreescu, az APADOR-CH vezetője és Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke Bákóba látogattak az oktatás terén felmerült újabb kérdések kivizsgálására. Találkoztak az MCSMSZ vezetőségével, klézsei szülőkkel, majd a tanfelügyelőség és a prefektúra illetékeseivel. Dec. 24-én az oktatási programra járó gyermekek közös karácsonyi programot tartottak. A hét településen minden gyermek, aki az iskolán kívüli magyar órákon részt vett egységes ajándékcsomagot kapott. Január 10-én, a Bákóban tartott MCSMSZ vezetőségi gyűlés témái a státusztörvény igénybevételének lehetőségei és a Via Spei Ifjúsági Szervezet helyzete voltak. /Csángó hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2002. január 24.

Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga. Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Europa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést jan. 23-án mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is jelen volt a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jan. 22-i plenáris ülésén Kurucsai Csaba magyar képviselő kérdést intézett Walter Schwimmerhez, az Európa Tanács (ET) főtitkárához, s arra hívta fel a figyelmét, hogy a romániai hatóságok az utóbbi hetekben rendelkezésekkel igyekeznek megakadályozni a magyar nyelv fakultatív oktatását csángó területen. Kifejtette, hogy a román illetékesek tevékenysége ellentétes az ET-közgyűlés tavaly elfogadott ajánlásival, illetve a miniszteri bizottság vonatkozó határozatával, amelyek Románia alkotmányával és oktatási törvényével összhangban szorgalmazzák az anyanyelvi oktatás támogatását. "Van-e tudomása az ET főtitkárságának ezekről az eseményekről és hogyan ítéli meg a Romániában alkalmazott eljárást, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy az egyhangúlag elfogadott ajánlások érvényre jussanak" - hangzott a kérdés. Válaszában Schwimmer hangsúlyozta: továbbra is érvényesnek tartja a miniszteri bizottság tavaly novemberi döntését, mely a csángó kisebbség anyanyelvi kultúráját megőrzendő értéknek ismeri el. A főtitkár utalt a tradicionális kulturális értékek védelmét célzó 1989-es UNESCO-határozat érvényére is. Felszólította az ET- tagállamokat, ratifikálják az európai kisebbségi nyelvek chartáját. /(Hilu Anna/MTI): Kérdés csángóügyben az Európa Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. január 25.

Jan. 23-án, szerdán a bukaresti Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga sajtóértekezleten mutatta be Bukarestben a magyar csángók problémájáról, illetve a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentését. A román nyelvű dokumentumot, mely szerkesztőségünkbe is eljutott, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache vezették föl. Megjelent Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterasszony is. A közszolgálati televízió jan. 23-i esti híradójában Andronescu egyedüli meghívottként mondhatott véleményt az általa fércmunkának minősített munkáról, úgy mintha a csángómagyar szervezet és a magyar oktatást, illetve misézést óhajtó katolikus csángók sokszor visszautasított kérelmeiről, sőt az ellenük alkalmazott atrocitásokról egy árva szót sem hallott volna. Azt próbálta elhitetni a tévénézők millióival, hogy csángók tulajdonképpen nem is léteznek, hiszen 1992-ben csak hétszázvalahányan vallották magukat a népcsoporthoz tartónak. – Jan. 22-én Hegyeli Attila tanár, aki feleségével és két másik tanárnővel magánházaknál az iskola által megtagadott anyanyelvtanítás igényét a csángó szövetség szorgalmazására elvállalta, az alábbi levelet juttatta el Gabriel Andreescunak, a román Helsinki Bizottság társelnökének: "Tegnap két furcsa látogatónk volt, talán nem árt, ha tudomást szerez róla. Én, a menyasszonyom és még két tanárnő két helyiséget béreltünk egy klézseitől, ahol semmiféle gyerekekkel való tevékenység nem folytatunk, hanem egyszerűen ott lakunk. Jan. 21-én 10 órakor, bármiféle kopogtatás és előzetes engedélykérés nélkül két rendőr hatolt be a lányok hálószobájába, az egyik egyenruhában, a másik civilben volt. Anélkül, hogy leigazolták volna magukat, magyarázni kezdték az éppen otthon tartózkodó két tanárnőnek, hogy 24 órán belül el kell hagyniuk a falut. Írásos dokumentumot nem hagytak hátra, indokuk az volt, hogy nincs a községre szóló személyazonosságink vagy ideiglenes letelepedési engedélyünk. Megjegyezném, hogy a látogatás előtt két nappal a rendőrőrsön hosszan elbeszélgettem a klézsei parancsnokkal, aki miután megmutattam neki az ideiglenes letelepedéshez beszerzett valamennyi iratunkat, azt mondta, nem tudja megoldani a dolgot, mert a mi helyzetünk tisztázatlan a faluban. Másnap Kolozsvárra utaztam és úgy döntöttem, hogy ha Klézsén elutasítottak, Bákóban adom be az iratokat. Miután tehát törvényes próbálkozásainkat elutasította, az őrsparancsnok önkényesen behatolt a lakásunkba, sértegette a két tanárnőt, végigvizsgálta mindkét szobánkat, különösen a könyveink érdekelték őket, beletúrkáltak több, az íróasztalomon található személyes iratomba." A két tekintélyes romániai emberi jogi civil szervezet dokumentuma leszögezte: az APADOR 1997-ben egyszer már foglalkozott a magyar csángók oktatási panaszaival Klézse, Pusztina és Lészped térségében, utána nemsokára az oktatási minisztériumból vizsgálócsoport szállt ki és határozat született, hogy a törvényeknek megfelelően, a szülők kérésére fakultatív magyar oktatás is beindul a csángók részére. Ezt a döntést a helyi hatóságok rendre elszabotáltak, sőt, az elmúlt évtől kezdve megfélemlítésekkel, fenyegetésekkel, a rendőri, papi, tanári tekintély latbavetésével mind sűrűbben próbálták elfojtani a lakosság egy részének ébredező csángó öntudatát. Az APADOR és a Pro Europa Liga megbízott csapata 2001. december 20-27-e között szállt ki Bákó környékére, a helyszínen megvizsgálni, mennyiben igazak az anyanyelvű oktatás igényének elfojtására, illetve a szervezet embereinek üldöztetésére vonatkozó panaszok, s adataikat a csángómagyar szervezet vezetőivel, a környéken élő emberekkel, a megye prefektusával és más megfigyelőkkel való beszélgetések során gyűjtötték. Munkájukat segítette az Európa Tanács nevezetes csángó-jelentése után született 2001/1521. sz. ajánlás, amelyet Románia is elfogadott és amely kötelező érvényű a tagállamokra. Ennek lényege: mindent meg kell tenni, hogy e kisebbségi csoport fennmaradjon nyelvében, kultúrájában, hitéletében. Ugyanakkor a mostani jelentés fő konklúziója: a vizsgálódó látogatás időpontjáig a helyi és a központi hatóságok egyetlen intézkedést sem hoztak az Európa Tanács ajánlása mentén, s a jelentés készítőivel kapcsolatba lépő hivatalos személyek úgy tűnik, semmibe vették ezen ajánlások lényegét. A jelentés részletezte, milyen kálvárián mentek keresztül csángó szülők és a szervezet aktivistái azért, hogy az anyanyelvi oktatásnak érvényt szerezzenek. A hatósági atrocitásokról tudomása volt a prefektusnak is. Ugyanakkor szintén a prefektúra rendelte el azt a november eleji rajtaütést e magánházakon, melynek nyomán a megyei egészségügyi szolgálat minden előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette az ott folytatott tevékenységet. A prefektus a helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s azt a teljességgel törvényellenes következtetésre jut ebből, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények törvénytelenek, jogtalanok. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint A prefektus mindenről tudott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2002. január 26.

A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2002. február 5.

Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2002. február 20.

A Pro Minoritate Alapítvány által – Veszélyeztetett kisebbségek Erópában címmel – Budapesten febr. 15-én rendezett nemzetközi konferencia harmadik része a csángókról szólt. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkára bemutatta a csángókról kiadott angol nyelvű ismeretterjesztő tanulmánykötetet. A könyv címe: Hungarian Csángós in Moldavia. Pozsony Ferenc jelezte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság rövid időn belül román nyelvű tanulmánykötetet jelentet meg. Némeh Zsolt elmondta, hogy az angol nyelvű kiadványt az tette szükségessé, hogy a XX. század folyamán csupán magyar nyelven volt hozzáférhető a csángómagyar kulturális örökség. "A magyar tudomány adóssága az összeurópai kultúra felé, hogy a csángó kultúra kapuját, amennyire lehet, kitárja a nem magyarok felé is" – hangsúlyozta az államtitkár. A csángók kultúrája a világörökség része is. A csángókra vonatkozó tudományos írásokból készült angol nyelvű válogatás bemutatja életük, történelmük, művészetük, nyelvük, vallásosságuk főbb jellemzőit, a szociológiai és ezen belül a demográfiai folyamatokat. Az ülés moderátorai Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke voltak. Az előadások sorát a finn Tytti Isohookana Asunmaa asszony nyitotta meg, aki a moldvai csángó kultúra veszélyeztetettségéről beszélt. Az Európa Tanács csángókra vonatkozó, 2001/1521. sz. Ajánlása az ő jelentése alapján született meg. Száz évvel ezelőtt volt már Finnországban egy kiemelkedő csángó szakértő, Yrjö Wichmanns, aki magyar néprajzkutatóval kötött házasságot, és így kapcsolatba került a csángó kultúrával, melyet behatóan tanulmányozott az 1900-as évek elején. Munkatársaival összesen 4680 csángó szót gyűjtött össze, 197 kifejezést és 37 dalt. A csángó nyelvet két részre – északira és délire – bontották. Akkor 8000 családot számláltak össze. Wichmanns 1936-ban tanulmánykötetet adtak ki a csángó nyelvről, annak fejlődéséről. docense – a csángó nyelvjárásokat ismertette. Az egyre mélyülő asszimilációs folyamat következtében ma már külön kell beszélni úgynevezett magyar csángó dialektusokról, illetve román csángó dialektusokról. Az 1850-es népszámlálás adatai alapján a moldvai római katolikusok 71,6%-a magyarul beszélt, 52 811 személyből 37 825. Napjainkban ez az arány fordított. Megemlítette, hogy annak az elméletnek a fő kézikönyvét, mely szerint a csángók eredetileg román etnikai identitással rendelkeztek, 1985-ben adták ki a Román Kommunista Párt propagandaosztályának közreműködésével. Tóth István György, a Történettudományi Intézet munkatársa a moldvai csángómagyarok történetéről beszélt, az írott források tükrében. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke A csángók jelene és jövője Moldvában címmel tartott előadást. Vázolta az asszimilációs folyamatot, melynek során nemcsak nagyméretű nyelvvesztés és identitászavar következett be, hanem egyfajta akulturizáció is, esetükben a román populáris kultúra térhódításával a hagyományos rovására. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: az éppúgy európai, mint magyar és román örökséget képező, veszélyeztetett csángó kisebbségi kultúra megőrzése érdekében összpontosítani kell a partneri kapcsolatok megtalálására a kisebbségvédelem és a politikai akarat között. Hangsúlyozta, hogy a csángó kultúra európai védelem alatt áll, és megítélése szerint éppúgy élveznie kellene a román állam védelmét is. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a csángók körében végzett kutatásaik során egyértelművé vált, hogy identitásukat illetően többféle megközelítési mód alakult ki. Vannak, akik románnak vallják magukat, vannak, akik magyarnak, és vannak olyanok is, akik különbséget tesznek a csángó magyarok és az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok között. Kitért arra, hogy a csángók érdekeiért síkra szálló jelentősebb csoportosulások magyar identitást akarnak. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Smaranda Enache asszony megítélése szerint a csángókra nehezedő nyomás okát elsősorban a régi totalitárius rendre jellemző mentalitás maradványaiban kell keresni. Felvetette, hogy ha a közoktatás szolgáltatás, amelyet nyújtani kell az adófizető állampolgárnak, akkor a csángóknak joguk van magyar nyelvet tanulni, vagy magyarul hallgatni a misét, ha ezt igénylik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) elmondta, hogy a csángókról szóló jelentést követően, miután végigjárta az Európa Tanács különböző fórumait, az RMDSZ számára is meglepően kemény fellépést tapasztaltak a román állam részéről. Hangsúlyozta, hogy a román tanügyi törvény alapján réges-rég be lehetett volna indítani a fakultatív magyarnyelvoktatást azokban a csángó falvakban, ahol azt igénylik. Hegyeli Attila tanár, az MCSMSZ oktatási programjának vezetője konkrét adatokkal alátámasztva ismertette a moldvai csángómagyarok megpróbáltatásait az anyanyelvű oktatáshoz való joguk érvényesítéséért folytatott küzdelmükben, kitérve arra is, hogy az 1950-es években már voltak ennek előzményei. Megjegyezte, a magukat csángómagyaroknak vallók anyanyelve körüli viták teljesen fölöslegesek, hisz tapasztalatból mondhatja, hogy a gyerekek képesek 1–2 hónap alatt olyan szinten megtanulni a magyar irodalmi nyelvet, hogy bármelyik erdélyi vagy magyarországi iskolában megállnák a helyüket. Hegyi Attila kifejtette, hogy csak akkor lesz korrekt és elfogadható a csángók identitásválasztása, ha a román történelem és kultúra mellett biztosítják számukra a magyar történelem és kultúra megismerését is. Bartha András, az MCSMSZ elnöke a csángók körében egyre erősödő közösségépítő folyamatról számolt be. Megjegyezte, hogy a csángómagyar népesség zömében megbántott emberekből áll, akiket kultúrájukban, nyelvükben a többség lenéz, nem hallgat meg. Záróbeszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke összefoglalta a konferencia munkálatain elhangzottakat. Kiemelte azokat az európai trendeket, melyek a kisebbségvédelemről, az emberi jogokról, a kultúrák és a nyelvek védelméről, a sokszínűségről, a közösségek Európájáról szólnak, ezen belül pedig a magyar vonatkozásokat. A nemzetek feletti európai szervezetek tevékenysége mellett kiemelte, hogy több európai állam is folytat határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban támogató politikát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is legitimnek tekinthető a magyar kedvezménytörvény. A csángókérdéssel, kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a román kormány beváltja ígéreteit, ezt a problémát kivizsgálja és érdemben megoldja. Megemlítette, hogy eddig több mint 150-en kérelmezték a magyar igazolványt az MCSMSZ által működtetett információs iroda révén. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 3. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2002. március 5.

Mintegy harminc küldött részvételével tartotta márc. 3-án éves közgyűlését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) - adta hírül az MTI. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi tevékenységéről, majd a szervezet elnöke, Bartha András ismertette az MCSMSZ költségvetését. Bilibók Jenő alelnök a kulturális tevékenységről szólt. A tanácskozás részvevői tárgyaltak a csángóföldi magyar nyelvű egyházi életről, az oktatási programokról, valamint a különböző csángómagyar szervezetek tevékenységéről. Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora vállalta a moldvai csángómagyarok érdekeinek képviseletét a bukaresti törvényhozás felsőházában. A bákói közgyűlésről szólva az RMDSZ-szenátor elmondta: elhangzott, hogy a Magyarországon tanult moldvai csángómagyar fiatalok mintegy tíz százaléka tért vissza szülőföldjére. A szenátor ezt sikerként értékelte, hisz mindeddig hiányzott a moldvai csángómagyarok köréből az értelmiség, e hazatért fiatalok pedig a közösség kovászává váltak. "Ezek a fiatalok tették működő szervezetté a csángómagyarok szövetségét - hangsúlyozta, majd rámutatott: a közgyűlésen felmerült annak szükségessége, hogy minél több, csángómagyarok által lakott faluban fiókszervezetek jöjjenek létre, illetve, hogy a különböző egyesületek, alapítványok az MCSMSZ mint ernyőszervezet védnöksége alatt fejtsék ki tevékenységüket. – A klézsei Duma András csángó költő arról tudósított a csángómagyar levelezési listán, hogy helyszíni értesülése szerint a somoskai pap a vasárnapi misén felolvasta a iasi-i püspökség körlevelét, amelyben felhívta a hívek figyelmét arra, hogy minden hívő a népszámláláskor vallja magát románnak, "mert Romániában élünk és románok vagyunk" stb. stb. A körlevelet minden plébánián felolvasták a nagymise alkalmával. /A csángómagyar szervezet közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök körlevélben szólította fel híveit, hogy népszámláláskor a moldvai csángók magyarnak vallják magukat, ne feledjék, egyházmegyéjében a szentmisék, az oktatás, a család és a társadalom nyelve a román. A körlevelet márc. 3-án, vasárnap olvasták fel a moldvai katolikus templomokban. A főpásztor azzal kívánja megtéveszteni híveit, hogy a beszélt nyelv senkinek nem magántulajdona, hanem Isten által ajándékozott eszköz, és azt a nyelvet kell használni, amely a szentmiséken elégedettséget nyújt és összeköt a közösség tagjaival. Ami a iasi-i egyházmegyében a román nyelvet jelenti. - Bartha András, a bákói székhelyű szervezet elnöke elmondta, levélben kérték a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bizottságot, hogy a népszámlálás idejére küldjenek megfigyelőket a csángó falvakba, így kívánják ellenőrizni, hogy a számlálóbiztosok tiszteletben tartják-e a csángók nemzeti önazonosságra és anyanyelvre vonatkozó választását. Ők azt javasolták a szervezet tagjainak és minden magyarul beszélő csángónak, hogy vallják magukat magyarnak. /(fekete): Csángók megtévesztése. Püspöki intés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2002. március 5.

A népszámlálással kapcsolatos körlevelében Petru Gherghel iasi-i római katolikus püspök arra biztatja a híveket, hogy románnak vallják magukat – ismerte el a Krónikának adott interjújában Aurel Perca segédpüspök. A moldvai csángókról szóló Európa tanácsi ajánlás, de a Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga által elkészített jelentés is a csángók önálló népcsoportként való elismertetése mellett foglalt állást. A moldvai közösség manipulálását szeretnénk elkerülni – szögezte le Aurel Perca iasi-i római katolikus. A körlevél burkolt utalásait kifejtve az egyházi elöljáró elmondta, a moldvai hívek románok, és nem szeretnék, ha külső nyomásra másnak vallanák magukat. "Az RMDSZ-nek érdekében áll a moldvai katolikusok külön népcsoportként való feltüntetése, ami példa nélküli eset: a csángók sohasem szerepeltek önálló népcsoportként semmilyen összeírásban" – nyilatkozta Perca, hozzátéve, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet lobbijának köszönhető az Európa Tanácsnál és más fórumoknál történt "manipulatív" közbenjárás. A körlevél leszögezi: "A katolikusoknak nem szabad elfeledniük, hogy a nyelv, amelyet beszélnek, senkinek nem magántulajdona, hanem az Isten által ajándékozott eszköz; azt a nyelvet kell tehát használni, amely a szentmiséken való részvételben elégedettséget nyújt, amely összeköt a közösség többi tagjával, és hasznossá tesz a társadalom számára. A iasi-i egyházmegyében a szentmisék román nyelven zajlanak. Ezt a nyelvet mindenki érti, ezt örököljük a családtól, ezt tanuljuk az iskolában, ezt használjuk a társadalomban, és ezen a nyelven folyik a keresztény lelki gondozás."Aurel Perca segédpüspök szerint azért volt szükség a körlevélre, mert a népszámlálás űrlapján a csángó népcsoport szerepel ugyan, viszont a csángó nyelv nem; a körlevél világossá szeretné tenni a hívek számára, hogy – mivel nyelv nélküli nép nem létezik – ne vallják magukat csángónak. "A csángó megnevezés csupán csúfnév; az úgynevezett csángó nyelv nem jelent önálló népcsoportot.A magyarul beszélőkkel nem értik meg magukat azok, akik csak a csángó nyelvet ismerik" – fogalmazott a főpásztor. A körlevél külön pontban foglalkozik a csángó terminus értelmezésével, leszögezve, hogy "a katolikus lakosság sohasem értett egyet teljes mértékben e szó használatával, és tévesen ruházták rá ezt a megnevezést a moldvai katolikusokra". Aurel Perca nyilatkozatában elmondta, nem szeretnék, ha a moldvai híveket "külső manipulatív nyomások érnék, hiszen mindenkinek lelkiismereti joga annak vallani magát, ami". Perca elismerte, hogy a csángók között is vannak "kisebb közösségek", amelyek szorgalmazzák a magyar nyelv használatának bevezetését az egyházban, de "csupán húsz-harminc családról van szó, néhány faluban"; a főpásztor egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a Vatikán által szorgalmazott gyakorlatnak megfelelően nem óhajtják "nem beszélt vagy jelentéktelen nyelvek szerint" megosztani a katolikus közösségeket. - Az 1992-es romániai összeíráskor 2165 személy vallotta magát csángónak, a moldvai katolikusok száma meghaladja a 250 ezer főt. /Lukács János: Összeírás előtti kampány Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2002. március 15.

A csángó kérdés minden népszámlálástól függetlenül is kérdés. Maguk a csángók erősítenek egyik vagy másik irányba, szövetségük csángómagyarnak mondja magát, a Dumitru Martinasról elnevezett egylet a román csángókat hívta be. A iasi-i római katolikus püspök körlevele óvintézkedés, miszerint a csángók románok, s a moldvai katolikusok feltüntetése külön népcsoportként példa nélküli eset, mert a csángók soha nem szerepeltek önálló népcsoportként, hivatalos összeírásban, legalábbis. A népszámlálási dokumentumokban a csángó népcsoport szerepel ugyan, de a csángó nyelv nem. Nyelv nélkül nép nincs, ezért se vallja magát senki csángónak – sommázza a püspöki körlevél. A moldvai csángókról megszövegezett Európa Tanácsi ajánlás, a Helsinki Bizottság és a Pro Európa Liga által megfogalmazott jelentés is a csángók önálló népcsoportként való elismertetése mellett teszi le a garast. /Oláh István: A csángók népszámlálás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-260




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998