udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 260 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-260
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Europa Liga /PEL/

2002. március 20.

A Pro Europa Liga a marosvásárhelyi "fekete márciusra" emlékezve az idén is megszervezte a márc. 24-ig tartó, A tolerancia és interkulturális párbeszéd hete elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében bemutatták a Provincia 2000 című kötetet. A bemutatón a kötet szerkesztői és szerzői voltak jelen: Molnár Gusztáv politológus, a Budapesti Teleki Alapítvány kutatója, Marius Lazar szociológus, a kolozsvári Interkulturális Kutatóközpont elnöke, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus és Ágoston Hugó, a Krónika főmunkatársa. A kiadvány "egy kötetre való cikk az erdélyi és a bánsági regionalizmusról". A két nyelven (ezer példány románul, ötszáz magyarul) megjelenő könyv a Provincia folyóiratban közölt írásokat tartalmazza. Molnár Gusztáv elmondta, lehet, hogy érdekes folyóirat a Provincia, de a nehézkes terjesztés miatt kevésbé ismert. "Romániában görcsös a ragaszkodás az egységes államhoz" – állapította meg Molnár Gusztáv. – Márc. 21-én Szatmárnémetiben bemutatják Salat Levente Etnopolitika – A konfliktustól a méltányosságig – Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai című könyvét. /Antal Erika: Megemlékeztek a fekete márciusról. A tolerancia és az interkulturális párbeszéd hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. április 30.

Ápr. 29-én Bukarestben a Román Akadémia és a Köztájékoztatási Minisztérium közösen szervezett A moldvai római katolikus csángók identitásáról címmel nemzetközi szemináriumot. Az Apador-CH és a Pro Európa Liga, amelyek 2001 decemberében egy átfogó tanulmányt készítettek a csángók azon csoportjáról, akik magyarnak vallják magukat, jelentkeztek a szemináriumra. A kapcsolattartással megbízott minisztériumi alkalmazott azonban azt nyilatkozta, hogy a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület akkreditálja a résztvevőket. Ez utóbbinak az elnöke, Bejan Gheorghe pedig egyszerűen megtagadta az engedély megadását a Pro Európa Liga, az Apador-CH és más egyesületek illetve újságírók számára. Ilyenként a Pro Európa Liga és az Apador-CH véleménye szerint a szeminárium a magukat magyarnak valló csángók elleni propagandának minősül és szöges ellentétben áll az Európa Tanács előírásaival. Az eljárás nemcsak az Akadémia hírnevén ejt csorbát, hanem a Köztájékoztatási Minisztériumén is, mivel maga a tény, hogy közpénzeken szervezett szemináriumra a meghívottak kijelölését nem közintézményekre bízzák, már önmagában megengedhetetlen egy jogállamban. Az érintett két szervezet, a Pro Európa Liga és az Apador-CH magyarázatot követelt a szervezőktől, és remélik, hogy a részt vevő nemzetközi szervezetek elhatárolják magukat a demokrácia elveit sértő eljárástól. /Korondi Kinga: Tiltakozik a Pro Európa Liga. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2002. május 3.

A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonossága címen tartottak ápr. 29-én szemináriumot Bukarestben. A konferencián kizárólag a csángók román eredetét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását tervezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót Demény Lajos romániai történész, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védelméről, mivel az európai fórum álláspontja nem felel meg a társadalmi valóságnak - jelentette ki Vasile Dancu tájékoztatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Dancu szerint a mostani bukaresti tanácskozás után az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal módosítani fogják eddigi álláspontjukat, megtalálják a lehetőséget arra, hogy a "valóságot tükröző módon" átfogalmazzák ajánlásaikat. Az Európa Tanács tavaly elfogadott 1521. jelentése egyebek között kimondta, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv archaikus változatát beszélik. Az ET azt az ajánlást is megfogalmazta, hogy a csángók nyelvének eredetét a román és a magyar szakemberek közös kutatásokkal igyekezzenek tisztázni. A bukaresti tanácskozáson elhangzott előadásokat a tervek szerint román és angol nyelven kiadják, s ezt a kötetet eljuttatják az Európa Tanács illetékeseinek. A tanácskozásra nem csak a magyar kutatók nem kaptak meghívást, kizárták a résztvevők sorából azokat a román szervezeteket is, amelyek nem osztják a csángók eredetéről vallott hivatalos álláspontot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott azért, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Ez a magatartás lejáratja a konferenciát szervezőket, a Román Tudományos Akadémiát és a tájékoztatási minisztériumot. A Román Tudományos Akadémiának az lenne a kötelessége, hogy a legmagasabb színvonalon tegyen tanúbizonyságot a tudományos kutatás etikájáról, a tájékoztatási minisztériumnak pedig épp az lenne a dolga, hogy leleplezze a nemzeti kisebbségek megfélemlítését szolgáló elméleteket — hangoztatta a két emberjogi szervezet közleménye. /Csak román szakértők a bukaresti csángó szemináriumon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 4.

Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2002. július 11.

A Smarande Enache vezette Pro Europa Liga szervezésében júl. 10-én az illyefalvi KIDA-központban kezdte meg munkálatait a Transzszilvánia Nyári Egyetem. A tanácskozáson előadások hangzanak el a következő témákról: regionalizmus Európában, illetve Romániában; Erdély gazdasága, Erdély politikája, erdélyi identitás. Többek között előadást tart Máttis Jenő, Kolumbán Gábor, Ioan Avram Muresan, Csutak István, Toró Tibor, Sabin Gherman, Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, a vitavezetők között találjuk Smaranda Enachet, Sarkán-Kiss Endrét, Szokoly Eleket. /Transzszilvánia Nyári Egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2002. július 12.

A Pro Europa Liga által Sepsiillyefalván szervezett Transszilvánia Nyári Egyetem második napján a gazdaság, annak fejlődése és lehetőségei volt a téma. Az előadók egyetértettek abban, hogy a decentralizáció segítheti Erdély gazdasági fejlődését. Kolumbán Gábor szerint a gazdasági verseny területi eleme nem az állam, hanem a régió kellene hogy legyen. /(Ferencz): Transszilvánia nyári egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2002. július 15.

Véget ért az illyefalvi Transsylvania Nyári Egyetem, melyen az európai regionalizmusról tanácskoztak. A négynapos rendezvényt a Pro Europa Liga szervezte, résztvevői román és magyar diákok voltak. A politikai transzilvanizmusról Molnár Gusztáv politológus, a Provincia folyóirat főszerkesztője, Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valamint Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke tartott megbeszélést. Az elhangzott előadások a Pro Europa Liga folyóirata, az Altera következő számában látnak napvilágot. /Nemzeteket felölelő politikai közösség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2002. július 20.

Toró T. Tibor temesvári RMDSZ-es képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke beszámolt arról, hogy a Pro Europa Liga illyefalvi nyári szabadegyetemén egy inkább hipotetikus megközelítésről volt szó: igazából akkor lenne esélye a regionalizmusnak Romániában, amikor a helyi akarat és a központi politikai akarat találkozna. Ez jelenleg akkor történne meg, ha a Gherman-féle Liga-KDN Parasztpárt-RMDSZ Reform Tömörülés koalíció kerülne az ország élére. Ennek az esélye igen csekély. Tény, hogy ellenzékben eddig minden párt regionalista volt, de kormányra kerülvén centralista politikát folytatott. Nem kivétel a Parasztpárt sem. Toró T. Tibor óvatosságra intett, mert távol állnak attól, hogy bármilyen koalícióról beszéljenek. A Sabin Gherman-féle Liga még be nem jegyzett politikai párt, a KDN Parasztpárt néhány vezetőjének nyilatkozatán kívül semmilyen pártdokumentum nem jelent meg, amely a regionalizmust részletesen taglalná, a Reform Tömörülés pedig az RMDSZ belső platformja, nem önálló jogi személy. Molnár Gusztáv stratégiai regionalizmusnak nevezte a Sabin Gherman képviselte politikát, amelynek lényege Erdély adminisztratív, pénzügyi decentralizációja és különböző jogkörökkel való ellátása. A jelenlegi kormánypártot viszont a taktikai regionalizmus jellemzi, azt csupán az erdélyi szavazatok megszerzésére használja fel, retorikai fogásként. Taktikai regionalizmusnak lehet nevezni az RMDSZ jelenlegi fősodra által képviselt politikát is: a parlamentben megszavazza a centralista típusú törvényeket, azzal a hátsó gondolattal, hogy a kormánypárttal kötött paktumba bevisznek olyan elemeket, hogy a magyarlakta vidékeken, elsősorban a Székelyföldön fejleszteni lehessen az infrastruktúrát. - Belátható időn belül a centralista Bukarest önszántából nem fogja átadni a jogosítványait a provinciáknak, a régióknak, de ez külső és belső nyomásra mégis meg fog történni. /Pataki Zoltán: Kós Károlytól a "népi transzszilvanizmusig" és a regionalista koalícióig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2002. július 26.

Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki. Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. "Az RMDSZ válságon megy át" - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. Mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt. Toró T. Tibor jelezte: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. /Polgári értékek - értékelvű politika. "Válsághelyzetben van az RMDSZ". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2002. október 5.

A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2002. október 12.

A Smaranda Enache és Szokoly Elek nevével fémjelzett Pro Europa Liga Kisebbség a többségben - többség a kisebbségben. Székelyföldi etnikumközi kapcsolatok címen tartott fórumot. Enache leszögezte, hogy a történelmet a tudósokra kell bízni, a civil szervezeteknek a most élők gondjait kell felvállalniuk. Marius Lazar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára ismertette a tanítványaival együtt a Székelyföldön folytatott kutatómunka eredményeit. Felhívta a figyelmet a régió gazdasági, infrastrukturális elmaradottságára, másrészt a Székelyföldről terjedő negatív hírek hatására kialakult rossz külképre. A székelyföldi helyzetet súlyosbítja, hogy újabban lakosságcsökkenés észlelhető. /(s.): Magyarok és románok a Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2002. október 15.

Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 19.

A marosvásárhelyi Pro Európa Liga közleményben tiltakozott az elmúlt napokban Bukarestben és Kolozsváron történt rasszista, antiszemita megnyilvánulások ellen. A liga többször jelezte, hogy az országban a zsidóellenes, rasszista csoportosulások tevékenykednek (Legionárius Mozgalom), s számos városban létezik Antonescu-kultusz. /Tiltakoznak az antiszemita megnyilvánulások ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2003. január 22.

Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke elmondta, a Pro Europa Liga az eredményes oktatásért és civil társadalmi kampányért két értékes díjat nyert.A közel egy évtizede létrehozott Demokrácia Kollégiuma kitüntetésben részesült. A kollégiumban a fiatalokat gondolkodásra próbálják ösztönözni, arra, hogy cselekvően avatkozzanak be környezetük életébe. Eddig 185-en végeztek, közülük sokan választottak politikai pályát. A másik díjat az S.O.S. Segesvár kampányukkal szerezték. A Segesvár megmentéséért folytatott harcnak még nincs vége. A Pro Europa Liga kampányt indított a görög katolikus egyház jogaiért. /Szucher Ervin: "A nyitottság és tolerancia egyéni jellemvonások". = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2003. február 26.

Nyilatkozatban tiltakoztak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó 2003. évi 37-es számú kormányrendelet ellen. A nyilatkozat aláírói - többek között a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Pro Európa Liga, a Román Akadémiai Társaság, a Horia Rusu Alapítvány, a Pro Demokratia - elsősorban azt nehezményezik, hogy a kormányrendelet elkészítésekor az illetékes szervek nem konzultáltak az érintettekkel. A dokumentumot támogatja a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A jogszabály értelmében bármilyen alapítvány vagy egyesület bejegyzéséhez a központi közigazgatás szakminisztériumának jóváhagyása szükséges. Ugyanakkor a nem kormányzati szervezetek közül csak azok részesülhetnek az állami, illetve a helyi költségvetésből kiutalt támogatásban, amelyeket a közjó számára hasznos alapítványként vagy egyesületként jegyeztek be, ezt a státust azonban csak a központi közigazgatás szakminisztériumai adhatják meg. Ezzel azt érik el - mutattak rá az érintett szervezetek vezetői -, hogy létrejönnek a kormányt támogató szervezetek, amelyek háttérbe szorítják a polgárok valódi érdekeit képviselő alapítványokat és egyesületeket. A jogszabály továbbá előírja azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek különböző pártokat támogathatnak, aminek következtében fennállhat annak veszélye, hogy csak azok a szervezetek kapják meg a működési engedélyt, amelyek a hatalmon levő pártot támogatják. /Hatalmi önkény. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2003. március 19.

Márc. 17-én megkezdődött a 9. alkalommal megrendezett Tolerancia Hete Marosvásárhelyen. A szervezők az idei rendezvénysorozaton elsősorban a művelődési eseményekre fektetnek nagyobb hangsúlyt. Szokoly Elek, a Pro Europa Liga ügyvezető igazgatója ismertette a jelenlevőkkel a Tolerancia Hete elnevezésű rendezvénysorozat programját, ebben szerepel roma képzőművészeti kiállítás, klezmer hangverseny és orgonaest a segesvári szász templomban.Márc. 21-én a Bernády Házban Metamorphosis Transylvaniae - Az erdélyi magyar értelmiség és a sorsközösség kérdése témájú kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A magyar nyelven zajló vitaestet Csíky Boldizsár, a Pro Europa Liga társelnöke irányítja. /Antal Erika: Elkezdődött a Tolerancia Hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2003. április 26.

Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. április 26.

Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 31.

Az Európa Tanács s támogatásával készített tanulmányt Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának a vezetője a Maros megyében észlelhető faji megkülönböztetésről. Ennek a konklúzióit ismertette máj. 30-án. A tanulmány mintegy 400 kérdőív és interjú, beszélgetés alapján készült. A felmérés során köztisztviselőkkel, jogászokkal, ügyészekkel, bírákkal, rendőrökkel, egyszerű emberekkel tárgyaltak és ezek alapján vonták le a megfelelő konklúziókat. A diszkrimináció fogalmát sem ismerik sokan, még egyes jogászok, ügyészek sem. Ennél is súlyosabb, hogy nem tartják tiszteletben a törvényeket. Példaként említette, hogy a törvényszéki tárgyalások során nem alkalmaznak hivatásos tolmácsot. Külön említette az oktatást, ahol hiány van szakképzett káderekben, a romák sokszor hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Az igazságszolgáltatásban is ugyanez a helyzet. A túlterheltségre hivatkozva a legtöbb esetben az ítéletet csupán az ügyészek vádirata alapján hozzák meg. Az emberjogi szakértő egész sor ajánlást fogalmazott meg az oktatási minisztérium, a tanfelügyelőség részére. /(mózes): Tanulmány a faji megkülönböztetésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

2003. június 17.

Várható volt, a helyi többségi sajtó nem tűri sokáig, hogy Szatmár megyében a magyarok által létrehozott, illetve a magyar személyek által vezetett civil szervezetek működnek a legjobban és legeredményesebben. Elég csak az CRES-re (Nem Kormányzati Szervek Forrásközpontja), az EKE-re vagy a Pro Europa Liga itteni szervezetére gondolni. Ám arról dr. Héjja Botond, Szabó László vagy Kónya László nem tehet, hogy másoknál hamarabb jutottak a civil szerveződések társadalmi szükségességével kapcsolatos információkhoz, többek között a hazai magyar sajtóból. A Szatmárnémetiben megjelenő Gazeta de Nord-Vest szerint a román többséget hátrányosan érinti a már említett és egyéb civil szervezetek tevékenysége. Mert miért lenne csak magyar ügy az, ha az Erdélyi Kárpát Egylet EU-s pályázatokat nyer a Túr vize tisztaságának megóvására? /(Sike Lajos): Támadás a magyar civil szervezetek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2003. június 26.

Szokásos havi sajtótájékoztatóján a Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache, valamint az emberjogi iroda vezetője, Haller István több témával várta a sajtó képviselőit. Elsősorban a holokauszttal kapcsolatos kormánynyilatkozatra reagáltak. Megítélésük szerint a 2002-ben megjelent 31-es számú sürgősségi kormányhatározat egyértelműen fogalmaz, és a holokauszt tagadása olyan bűnténynek számít, amiért az említett rendelkezés alapján 5 évig terjedő börtönbüntetés jár. Ehhez kapcsolódóan Smaranda Enache még elmondta, noha több mint egy éve érvényben van a rendelkezés, Marosvásárhelyen, formai okokra hivatkozva, még mindig Antonescu sétánynak hívják a Vár sétányt. Ezért a Pro Európa Liga vizsgálatot szorgalmaz, amely megállapítaná, ki az, aki elmarasztalható ezért a tényállásért. A múlt nem megfelelő kezelésének egy másik példájaként a szekuritátés iratcsomók kérdését említették. A titkosszolgálat vezetője nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a törvény értelmében nem adhatják át az illetékes bizottságnak az iratokat. Mindez a Pro Európa vezetőségének a véleménye szerint nem állja meg a helyét. A megyei tanács 1993. évi 19. sz. határozata értelmében védettnek minősítették Marosvásárhely főterét, így annak megváltoztatása nem megengedhető. A Pro Európa Liga a fenti kérdések orvoslása érdekében elsősorban a Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a kultuszminisztériumhoz fordul, de ha itt nem jár sikerrel, nem lesz rest az Unescóhoz és az Európai Unió Műemlékvédelmi Bizottságához folyamodni. /Korondi Kinga: Szándék sincs a múlttal szembenézni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2003. július 21.

Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2003. augusztus 5.

Egyetértek egy magyar autonóm régió létrehozásával Erdélyben - jelentette ki Adrian Niculescu román történész, a bukaresti Politikatudományi Főiskola professzora az Illyefalván, a helyi Keresztény Ifjúsági Központ és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga által rendezett II. Transsylvania Nyári Szabadegyetemen. Sepsiillyefalván a hét végén az erdélyi helyzetről és a területi autonómiáról rendeztek vitát magyar és román értelmiségiek részvételével. Niculescu professzor a regionalizmusok kapcsán fejtette ki véleményét az erdélyi magyar autonómiáról. Kijelentette: Dél-Tirol Ausztria és Olaszország határán terül el, mégsem "szakadt ki". Az esetleg létrejövő erdélyi magyar autonóm terület ezt még kevésbé teheti majd meg, hiszen az az ország közepén helyezkedne el - mondta. Adrian Cioroianu történész viszont úgy vélekedett, hogy az erdélyi románok az autonómiát nem fogadják el. Molnár Gusztáv politológus az egykori történelmi tartományokra épülő alkotmányos régiók létrehozását javasolta Romániában.

2003. augusztus 13.

Nyárádtőn a hajdani görög katolikus templomra ortodox épül. A görög katolikusok eddig több fórumhoz fordultak a visszaigényelt épület ügyében, Marosvásárhelyen pedig törvényszéki úton keresik igazukat. A munkások elmondták, mihelyt elkészülnek a külső falak, nekifognak a régi templom lebontásának. A nyárádtői ortodox pópa, Man Ioan kifejtette: a görög katolikus templom nem műemlék. Liviu Sabau görög katolikus esperes közölte, hogy a nyárádtői templomot visszaigényelték. A marosvásárhelyi alsó román katedrális néven ismert templom egykor szintén a görög katolikusoké volt. Évek óta tart a visszaigénylési tárgyalások sorozata, de eredménytelenül. Az esperes szerint a görög katolikus egyházzal szemben elkövetett igazságtalanságot a mai napig nem tette jóvá az állam. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet több alkalommal is felszólalt a görög katolikusok érdekében. Az állam jelenleg is az ortodox egyház tulajdonaként kezeli a görög katolikusok javait, ingatlanait, és a görög keletiekre bízza a döntést - mutatott rá Smaranda Enache. /Antal Erika: Nyárádtő: templom a templomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2003. szeptember 22.

Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2003. szeptember 27.

Szept. 26-án Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban, törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben címmel szervezett tanácskozásra eljöttek az örmény, az orosz- lipován, az olasz, az ukrán, a rutén, a zsidó és a roma közösségek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations szervezetek képviselői, jelen volt a Maros Megyei Tanács elnöke és Virág György, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. A választási törvény módosításának szükségessége, a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatóságának létrehozása, a nemzeti kisebbségi törvény kidolgozása - néhány szemináriumon körvonalazódott elvárások közül. Borbély László parlamenti képviselő, kuratóriumi elnök hangsúlyozta: a Bernády Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumot, melyen a kérdések megvitatása mellett konkrét intézkedések foganatosítására hoznak javaslatokat. Ezúttal a kisebbségeknek a közigazgatásban való képviseletére vonatkozó törvénykezés elemzését tűzték ki célul. /Antalfi Imola: Kisebbségi képviselet a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2003. október 14.

Az ügyészség fenyegeti, a Pro Európa Liga védi a plakátragasztókat. Az alkotmány első cikkelyének idézésével próbálta a települési székely tanácsok megalakulásának törvényellenességét bizonyítani Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. A marosvásárhelyi főügyész 5-15 éves börtönt helyezett kilátásba a plakátragasztóknak, a Pro Europa Liga viszont a hatóságok politikai terrorizmusa ellen tiltakozott. Ellentétesnek érzi az európai szellemmel a székely tanácsok megalakulását Gabriel Oprea, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter. "Románia az alkotmány meghatározása szerint független, szuverén, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ha területén úgynevezett székely vagy nemzeti tanácsokat hoznak létre, és ez nem a törvényes feltételek között történik, akkor ezeknek a tanácsoknak nincsen jogi alapjuk" - jelentette ki a miniszter. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus egyenesen aberrációnak titulálta a "Székelyföld autonómiájának a kikiáltására irányuló" terveket. A prefektus szerint Romániában a kisebbségi kérdést az európai standardok szerint sikerült megoldani, és a decentralizálási politika érdekében állandó párbeszéd zajlik a felek között annak érdekében, hogy "a román állampolgárok valamennyi csoportjának a vágyai teljesüljenek". /Beindult a nyilatkozatháború. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2003. október 14.

Az ügyészség fenyegeti, a Pro Európa Liga védi a plakátragasztókat. Az alkotmány első cikkelyének idézésével próbálta a települési székely tanácsok megalakulásának törvényellenességét bizonyítani Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. A marosvásárhelyi főügyész 5-15 éves börtönt helyezett kilátásba a plakátragasztóknak, a Pro Europa Liga viszont a hatóságok politikai terrorizmusa ellen tiltakozott. Ellentétesnek érzi az európai szellemmel a székely tanácsok megalakulását Gabriel Oprea, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter. "Románia az alkotmány meghatározása szerint független, szuverén, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ha területén úgynevezett székely vagy nemzeti tanácsokat hoznak létre, és ez nem a törvényes feltételek között történik, akkor ezeknek a tanácsoknak nincsen jogi alapjuk" - jelentette ki a miniszter. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus egyenesen aberrációnak titulálta a "Székelyföld autonómiájának a kikiáltására irányuló" terveket. A prefektus szerint Romániában a kisebbségi kérdést az európai standardok szerint sikerült megoldani, és a decentralizálási politika érdekében állandó párbeszéd zajlik a felek között annak érdekében, hogy "a román állampolgárok valamennyi csoportjának a vágyai teljesüljenek". /Beindult a nyilatkozatháború. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2003. október 14.

Az Evenimentul Zilei napilap hasábjain látott nyomdafestéket a rendőrségre bekísért plakátolók ügyével kapcsolatos első hatósági vélemény. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész elmondta, Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést róhat ki ellenük a bíróság. "Régóta figyeljük ezeket a személyeket, mert olyan információink vannak, hogy törvényellenes tevékenységet folytatnak. Egyelőre még nem tartóztatjuk le őket, de a vizsgálatot folytatjuk" - jelentette ki a főügyész. Határozottan állt ki a meghurcoltak és a jogállamiság mellett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke. "Románia demokratikus állam, és a demokratikus intézményeinek nem áll jogukban etnikai vagy politikai alapon hátrányos megkülönböztetésben részesíteni az állampolgárokat" - hangsúlyozta. Bármilyen plakát kiragasztásához a helyi polgármesteri hivatal adhat jóváhagyást, aminek fejében az illető magánszemély vagy csoport egy adott pénzösszeget köteles fizetni. A plakátok kiragasztását csakis a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat ellenőrizheti, abba a rendőrségnek vagy az ügyészségnek nincs beleszólása. Smaranda Enache úgy vélte, Fodor Imre etnikai meghurcoltatás áldozata lett. "Az a diszkrimináció, ami az alpolgármestert, illetve a többi személyt érte Európa-ellenes, szélsőséges, szekus, kommunista, a román- magyar viszonyt aláásó cselekedet" - hangsúlyozta Samaranda Enache, aki azt is elmondta, a PEL, akárcsak más civil szervezetek, nemzetközi fórumokhoz fordul az esettel, hiszen politikai terrorizmusról van szó, ami ellen határozottan tiltakozni kell. /PEL: politikai terrorizmus. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2003. október 23.

Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-260




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998