udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 143 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-143
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro-Print Konyvkiado

2005. június 2.

Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2005. szeptember 17.

A magyarországi Szép Versek és a Körkép antológiák mintájára – az egyik az előző esztendő vers-, míg a másik a prózaterméséből válogat, a kilencvenes években a székelyudvarhelyi Ablak Kiadónál először az erdélyi versantológia: a Fagyöngy jelent meg (1993 és 1995 között ötször), majd a prózaantológia, az Erdélyi Dekameron is csatlakozott hozzá (1996-ban két, 1997-ben egy kötettel), ezután a Majla Sándor szerkesztette antológiák megjelenése szünetelt. A Hargita Kiadóhivatal és a Pro Print Kiadó közös kiadásában, Fekete Vince szerkesztésében 2001-ben jelentette meg az Erdélyi Szép Szót, az antológia a költők és prózaírók előző évi teljesítményéből válogat. Eddig öt kötet jelent meg (2000, 2001, 2003, 2004, 2005), bizonyítandó, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalom jelen van. Az idei antológia 31 erdélyi költőtől közöl verset, s van három olyan alkotó is, aki verssel és prózával is jelen van. A költőkkel szemben 16 prózaíró jutott szerephez az antológiában. /Bogdán László: Erdélyi Szép Szó, 2005. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2005. október 24.

Marosvásárhely átfogó története még megírásra vár. Bár születtek különféle tanulmányok a témában, sok a fehér folt, erre mutatott rá a helytörténeti konferencia, melyet a Borsos Tamás Egyesület rendezett október 22-én a Diakóniai Központban. Mára egyre több fiatal elvégzi a történelem szakot és hazajön kutatni, jelezte Spielmann Mihály történész, hozzátette, kísérletek voltak a megyeszékhely történetének megírására, és a konferencián elhangzó előadások is egy monográfia építőkövének tekinthetők. Marosvásárhelyi változatok címen Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi főlevéltáros a múlt század Marosvásárhelye történetírásának alakulására világított rá. A kilencvenes években egy új lelkes generáció nőtt fel, mely felvállalta a kutatást. Az egyik ilyen kutató Soós Zoltán, aki társaival a várban őskori, Árpád-kori és középkori leletek vizsgálatával foglalkozik. A régész elmondta, Marosvásárhely minden valószínűség szerint már a 11. században lakott volt, korábbi leletek még nem kerültek elő. A gazdaság és társadalom témakörben a város piacáról hallgathattak előadásokat az érdeklődők. Az elitek történelméből címen az előadók a református kollégium 1895-1944 közötti oktatóiról, az 1937-es Vásárhelyi Találkozóról, a marosvásárhelyi katonai elitről (1940-44) értekeztek. A szocializmus és diktatúra témakör előadásaiban szó volt az 1948-as propagandáról, továbbá arról, hogyan vált az ötvenes évek derekán még kisváros Marosvásárhely 1965-re nagyvárossá. Bemutatták az Autonóm magyarok? – Székelyföld változása az „ötvenes” években című tanulmánykötetet, amelyet Bárdi Nándor szerkesztésében a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó adott ki, a Teleki László Intézet Közép-Európa Tanulmányok Központjának kezdeményezésére, a Székelyföld az ötvenes években – Magyar Autonóm Tartomány kutatási program eredményeként. /Mészely Réka: Helytörténeti konferencia Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ A konferencián Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet főmunkatársa a népfrontos összefogást meghirdető, 1937-es Vásárhelyi Találkozóról beszélt. Dolgozatában az eseményt az évtizedek alatt rárakódott torzításoktól próbálta „megszabadítani”. A találkozó célkitűzése a nemzeti öntudat erősítése, a keresztény erkölcsi és demokratikus elvek közötti kompromisszum keresése volt – mutatott rá a kutató, cáfolva az eddigi, kommunista sztereotípiákon alapuló értelmezéseket. Stefano Bottoni az 1956-os forradalom marosvásárhelyi történéseiről beszélt, a magyarság ellen folytatott burkolt politikai perekről. Gagyi József a hatvanas évek Marosvásárhelyét mutatta be az épített örökség átalakításáról, a kombinátprojektekről szóló előadásában. Az előadás-sorozat anyagából a jövő évben kötetet adnak ki, ami egy későbbi Marosvásárhely-monográfia megírásának lehet az alapja. /Antal Erika: Közeli és távoli múlt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2005. október 27.

Az 1949-es év sok szempontból jelent kihívást történészek, társadalomkutatók, szociológusok számára, ugyanis ez az időszak politika- és mentalitástörténeti fordulópont volt. A hatalomváltás ekkor kezdett begyűrűzni a Székelyföldre is, noha a folyamat már 49 előtt elkezdődött. Ezt a témát tárgyalta Gagyi József, akinek könyvét – A krízis éve a Székelyföldön – 1949 (Pro Print Kiadó, Csíkszereda, Múltunk Könyvek sorozat) – október 25-én mutatta be Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban Sólyom Andrea szociológus. /(B.B.): 1949: intézményi átalakulás, kollektivizálás, krízis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 27./

2005. november 12.

György Attila második könyve /A boszorkányok feltámadása, Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 1997/ pontosan kijelölte a tudatos szerző további útját. Az ,,igazságot” történetekben igyekszik leképezni /Történetek a nyereg alól, Pro Print, Csíkszereda, 1999/, ugyanúgy a sorskatalógusban (Harminchárom, Magyar Könyvklub, 2002), meditatív, elmélkedő, az esszéhez közelítő, aforizmatikus megfogalmazásokat kedvelő leírásokban /Harcosok könyve, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2005/ vagy éppen direkt állásfoglalásokra törő publicisztikákban: Az én státusom, Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005. /Bogdán László: Tél és tavasz közt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

2005. december 2.

Új formában került a könyvespultra az idei év legszebb írásait – verset és prózát – tartalmazó kötet /Erdélyi szép szó/, amely negyvennyolc szerzőt vonultat fel, a legidősebbtől, az 1909-ben született Anavi Ádámtól a legfiatalabb nemzedéket képviselő Farkas Wilmann Éváig és Papp Attila Zsoltig, akik 1979-ben, hetven évvel születtek később. A kötetet Fekete Vince költő szerkesztette, a Hargita Kiadó és a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Az Erdélyi szép szó a romániai magyar irodalom tükre, amely, akárcsak évtizedeken át a magyarországi Szép versek és Körkép, egy év terméséből, pontosabban az irodalmi folyóiratokban megjelent írásokból válogat. /(Ferencz Imre): Erdélyi szép szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2006. január 5.

Decemberben Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Szőcs Ilka Erdély a mindenem /Pro-Print, Csíkszereda/ című második verseskötetét. A szerző /sz. Mátisfalva, 1950/ tehetségét először a festészetben kamatoztatta, időközben pedig verseket is kezdett írni. Első verseskötete 2003-ban Erdély vadvirága címmel jelent meg. /László Miklós: Könyvbemutató volt Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

2006. április 15.

Új katalógusa bemutatójával emlékezett meg fennállásának 5. évfordulójáról az Erdélyi Magyar Könyvklub. A marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban ott volt Seres Katalin ügyvezető igazgató is. Sorozatukban ezúttal két csíkszeredai kiadó, a Pallas-Akadémia és a Pro Print vezetői ismertették újdonságaikat. Burus Endre a Pro Print kiadványai közül két Ignácz Rózsa-kötetet, a Született Moldovában és a Rézpénz című regényeket emelte ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője a sikeres sorozat új darabjairól számolt be. Nyirő József munkája, „A sibói bölény” Wesselényi Miklós életregénye. Nyírő József elbeszéléseit a Székelyek című kötet hozta. A könyvműhely Benedek Elek-monográfiát is kiadott. Bőfény címmel rövidesen a festőművész Nagy Imréről jelenik meg könyv. /Erdélyi Magyar Könyvklub – katalógus 2006/2. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2006. június 9.

Június 8-án Budapesten megnyílt a 77. Ünnepi. A 84 magyarországi könyvkiadó mellett 9 határon túli magyar könyves műhely van jelen. A kiállított 298 kötetből 67 jelent meg határon túl. A könyvhét csupán 1957-ben maradt el – a magyar írók és könyvkiadók így fejezték ki szolidaritásukat bebörtönzött társaikkal. /Guther M. Ilona: Ünnepi könyvhét-nyitány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az erdélyi magyar könyvkiadók a könyvhéten négy sátrat bérelnek, jelen van Budapesten a Pallas-Akadémia, a Mentor, a Polis, a Koinónia, a Pro Print, a Kompress, az Irodalmi Jelen, a Kriterion és a Corvina Könyvposta. Az erdélyi irodalmárok közül Bogdán László, B. Kovács András (mindketten a lap munkatársai), Balázs Imre József, Király Kinga Júlia, Láng Zsolt, Demény Péter, Selyem Zsuzsa, Kovács András Ferenc és Visky András dedikál a könyvhéten. /Erdélyiek az Ünnepi könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

2006. június 15.

A Ünnepi Könyvhét Budapesten részt vevő Romániai Magyar Könyves Céhnek újabb megmutatkozásra nyílt lehetősége a bukaresti Bookfesten, mely június 14-től várja az érdeklődőket. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója elmondta, a 77. Ünnepi Könyvhét budapesti főrendezvényén az erdélyi kiadók, a Romániai Magyar Könyves Céh tagjai az idén négy standot béreltek, lassan már ez is elégtelennek bizonyul ahhoz, hogy valamennyi könyv – közel 500 cím – az érdeklődők elé kerüljön. A határon túli magyar kiadók nagy többsége könyvei jelentős részét támogatások igénybevételével jelenteti meg. Közös gondjuk a saját folyamatosan beszűkülő könyvpiac és emiatt a forgatható tőke hiánya. Kivételt a felvidéki kiadók képeznek, ahol a kormányzati támogatás régebbi keletű, így hamarabb jelen tudtak lenni a magyarországi piacon. A pozsonyi Kalligram jobbára Magyarországon működik, könnyebben bekerült a köztudatba. A bukaresti Bookfesten a Bukarestben élő magyaroknak is lehetőségük van, hogy rátekinthessenek a hazai magyar könyvtermésre. A vásáron az Erdélyi Gondolat, a Komp-press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas-Akadémia, a Polis és a Pro-Print legújabb kiadványai vásárolhatók meg. /Osváth Annamária: Könyvhétről Bookfestre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. szeptember 23.

Szeptember 17-én, vasárnap, a Kovásznai Napok sokadalmában, felavatták Ignácz Rózsa-mellszobrát, Vargha Mihály alkotását. A szobroknak is megvan a maguk sorsa, bizonyos szobrokat el sem kellett volna készíteni, akkor nem kellene ledönteni őket. Márpedig az elmúlt véres évszázadban, a kitelepítések századában sok szoborra várt ez a sors. Ignácz Rózsa realista regényekben számolt be a Trianon utáni letargiából lassan ocsúdó erdélyi magyarság életéről (Anyanyelve magyar, Rézpénz, Született Moldovában, Urak és úrfiak), és energiáiból arra is futotta, hogy a harmincas években, a ,,keleti magyarok nyomába” szegődve, riportokban számoljon be a bukaresti, regáti, bukovinai magyarok életéről, eljutott a csángók közé is. Élményeit nemcsak a riportsorozatban, hanem egyik legfontosabb művében, a Született Moldovában című regényében is megírta. Ignácz Rózsa a kommunista rendszerben évekig csak műfordítóként lehetett jelen, Caragialét fordította többek között, és Sadoveanut, majd 1957 után népszerű ifjúsági regényeket írt (Torockói gyász, Az utolsó Daru, Orsika), a magyar színészet hőskorát térképezte fel (Prospero szigetén), nem feledve imdulásának vándorszínészi esztendőit, a Róza leányasszony után újra írt egy színházi regényt (Titánia ébredése), írt meséskönyveket is, útirajzokat, fia jóvoltából bejárhatta a világot, de nagyobb lélegzetű társadalmi regényt már csak egyet írt, A vádlottat, amely már csak a kilencvenes évek végén, majdnem két évtizeddel halála után jelenhetett meg. A csíkszeredai Pro Print Kiadó sorozatban adja ki műveit, Ignácz Rózsa végre hazatért. /Bogdán László: Szobor és mű. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2006. november 3.

Vofkori László egyetemi előadótanár Románia turizmusföldrajza /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája nemcsak a felsőoktatásban tanulóknak fontos, hanem a turisztikai vállalkozásba kezdők kézikönyve is. A kötetet lezáró kislexikon mind magyarul, mind románul közli a legfontosabb turisztikai alapfogalmak magyarázatát, értelmezését. /Metz A. Márton: Rokon ismeretek útikalauza. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2006. november 3.

Vofkori László Székelyudvarhelyen élő egyetemi előadótanár és szakíró munkássága a földrajztudományból kiindulva fedi le a kultúra és a honismeret számos vetületét. Vofkori László Bukarestben védte meg doktori értekezését, jelenleg, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A többlépcsős művelődési modell híve, a természettudományos, a műszaki és a humán műveltség együttes átadása ma korigény. Vofkori könyvei közül sok a Székelyföldről szól. Nagyjából elkészült egy közel 900 oldalas kézirata: A nemzetközi turizmus földrajza, amely egyetemi jegyzet is lenne. Ezt követi az Általános településföldrajz című egyetemi jegyzetének befejezése. Ha minden jól megy, két-három éven belül elkészül egy tanulmánykötete „Az erdélyi magyarság kulturális földrajza” címmel: ez egy alkotásföldrajzi monográfia, és egy körülbelül 120 térképet tartalmazó munka, ezt „Az erdélyi magyarság művelődéstörténeti atlasza” fogja majd kiegészíteni. Régebbi tervei között van egy háromkötetes földrajzi szakmunka: „Székelyudvarhely. Városföldrajzi tanulmányok”. Tervei között szerepel továbbá az Emberkalauz munkacímet viselő, ezer szócikket magába foglaló emberismereti és szociográfiai gyűjtemény is. Ide kapcsolódik Tanulás, tudás, alkotás című tervezett esszékötete. Ugyancsak diákoknak, egyetemistáknak készítené el Tudományok kisenciklopédiája című, közel 2500 tudományágat és szaktárgyat magába foglaló munkáját. Vofkori László (sz. Brassó, 1944. márc. 3.) a kolozsvári Babes-Bolyai TE földrajz-biológia szakán diplomázott 1966-ban, több iskolában és főiskolán tanított, 2001-től a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója Csíkszeredában. A földrajztudomány doktora (1979, Bukarest), kutatási területe felöleli ennek számos ágazatát. Eddig húsz könyve jelent meg, legutóbbi munkája: Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006). Többek közt a Román és a Magyar Földrajzi Társaság, az EME és az MTA Köztestületének tagja. /Tóth Adél: Az „aprómunka” nagy szerepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2007. február 28.

Félszáz esztendeje annak, hogy hosszú kihagyás után ismét lett magyar nyelvű lapja a könyvtárosoknak Romániában, a Bukarestben megjelenő Könyvtárosok Tájékoztatója (1957– 65), negyedévenként jelent meg. Ezután, 1966-tól, Könyvtári Szemle címen látott napvilágot. Gyökeres változást az 1971-es év hozott, amikor a román lap főszerkesztője – egyúttal természetesen a szatellit magyar lapé is – a nagyváradi származású Stefan Gruia lett, aki nemcsak a magyar nyelvnek, de a magyar művelődés legkülönbözőbb vonatkozásainak és a magyar irodalomnak is kiváló ismerője és kedvelője volt. Gruia megnyerte Balogh József költő-újságírót a könyvtárosok magyar nyelvű folyóirata felfuttatására. Balogh József egy ideig szabadon érvényesíthette bibliológiai koncepcióit, már a neve is szerepelt az impresszumban. A következő három évben (1971–73) értékes lap lett a Könyvtári Szemle, művelődés- és irodalomtörténeti népszerűsítő-tájékoztató jellegű írásokat is közölt. Mindez elsősorban a költő, publicista, műfordító és művelődésszervező Balogh József (1931–2006) fáradhatatlan szervezőmunkájának volt köszönhető. 1974-től kezdődtek a szűk esztendők: Megszűnt az önálló Könyvtári Szemle, ettől kezdve előbb különálló negyedévi mellékletként, majd rovattá lefokozva a Művelődés folyóirat laptestébe tördelve jelentkezett. Balogh Józsefnek később sikerült kiharcolnia, hogy 1978-tól, ha teljes önállóságát nem is nyerhette vissza, de ismét külön fűzött és számozott negyedévi mellékletként jelenhetett meg 1978–82 között. 1984-től már sötét felhők gyülekeztek a Művelődés egén is: a megalomán, gyászos emlékű Megéneklünk, Románia fesztivál folyóiratává süllyesztették a Művelődés folyóiratot, így halódott vele együtt az 1985-ös decemberi, utolsó számig, Könyvtár rovatként. A rendszerváltás után mindkét folyóirat régi gárdája lelkesedéssel kezdte a lapcsinálást. Könyvesház címmel újjáalakult könyvtáros szaklap 1991-ben, a Művelődés mellékleteként. Volt azután átmeneti szünet, amikor előbb még azonos címmel, Könyvesházként 1996-ban a csíkszeredai Pro Print, Pallas-Akadémia könyvkiadók és a Corvina Könyvesház adta ki, majd Könyvjelző címen 1997-ben folytatták a kéthavonkénti megjelenést, hogy aztán egy év szünet után 1999-től ismét Könyvesházként és ismét a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete különböző pályázatokból nyert támogatásokból évente két számot, olykor kis késéssel, de megjelentet a Művelődés szerkesztőségével, velünk együttműködve. /Szabó Zsolt: Egy szakma és egy (könyvtáros) folyóirat fél százados kalandja. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/

2007. április 6.

Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepséget a Kriza János Néprajzi Társaság április 4-én Kolozsváron. A rendezvényen dr. Almási István néprajzkutató tartott előadást „Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében” címmel. Kodály erdélyi gyűjtőútjain azokat a településeket kereste fel, ahol Bartók nem járt. A gyergyói medencében, a Csíki havasokban és a bukovinai székely falvakban gyűjtött. Kodály kompozícióiban összesen 110 dallamot használt fel, ezek 90 százaléka székelyföldi és bukovinai. Az ünnepségen a szerző jelenlétében ismertették Móser Zoltán Cantus Hungaricus címmel megjelent fotóalbumát. Móser Zoltán a 60-as évek óta járja Erdélyt és Felvidéket, és készít felvételeket, jelenleg tanít is Kolozsváron. A Cantus Hungaricus kétnyelvű, angol és magyar album anyaga hosszabb ideje készen állt, Magyarországon nem sikerült kiadni, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó jelentette meg, kiváló kivitelezésben. Az est végén a Tarisznyás együttes nyújtott rövid ízelítőt a Kodály által gyűjtött csíkkászoni népdalokból. /A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2007. április 12.

Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2007. május 31.

Több száz könyvújdonság, több mint ezer dedikálás és utcabál várja az érdeklődőket a budapesti nyári könyvfesztiválon – a május 31-én kezdődő 78. Ünnepi Könyvhéten, valamint a rendezvény keretében zajló 6. Gyermekkönyvnapokon. Az erdélyi kiadók egyénileg és a Romániai Magyar Könyvescéh szervezésében vannak jelen a vásáron, többek között a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a Pro Print, a kolozsvári Polis, Koinónia és Kriterion, valamint a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. A központi helyszínen, a Vörösmarty téren és környékén 140 standon csaknem 250 kiadó mutatkozik be. /Kortárs irodalom előnyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2007. június 14.

Idén lesz 15 éve, hogy megalakult a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó. A kiadó hű maradt céljához: a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos könyvek kiadását tartja elsődlegesnek. A Pro-Print Könyvkiadó 1992-ben jött létre, azóta igazgatója Burus Endre, aki az elmúlt évek legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a kiadott 150–200 címen túl könyveik minősége is sokat javult, és elérte az anyaországiak színvonalát. Ők voltak Erdélyben az elsők, akik varrva és kötve készítették a könyveket, saját műhelyükben. A kiadó Múltunk-, Helyzet-, Krónika-, Lustra-könyvek sorozata mellett van a Magyar Kisebbség Könyvtára, a Térség Könyvek, az Ignácz Rózsa-életműsorozat, ezt akarják bővíteni egy néprajzi sorozattal és egy olcsó diákkönyvtár jellegű sorozattal. Általában 500–1000 példányban jelennek meg könyveik, de vannak olyan kiadványaik, melyekből 10. 000 felett adtak el, például a Csipike vagy az Erdélyi ízek. /Barabás Blanka: Tizenöt éve a könyvpiacon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2007. szeptember 13.

Horváth Sz. Ferenc: Elutasítás és alkalmazkodás között. A romániai magyar kisebbség politikai stratégiái (1931-1940) /Pro Print, Csíkszereda, 2007/ című könyvben a szerző célja Románia magyar kisebbsége politikai elképzeléseinek és stratégiáinak bemutatása az 1930-31 és 1940 közötti évtizedben. Könyvével az idevonatkozó szakirodalomban mutatkozó többrendbeli hiányt is pótolni szeretné. Figyelmét elsősorban az említett kisebbség politikailag jobboldali irányultságú szárnyára összpontosította ugyan, de ennek célkitűzéseit a romániai magyarság politikai gondolkodásába beágyazva igyekezett ábrázolni, mégpedig az ország e legnagyobb nemzeti kisebbsége szellemi és politikai fejlődésének a megrajzolásával párhuzamosan. /Horváth Sz. Ferenc: Elutasítás és alkalmazkodás között. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 13./

2007. szeptember 20.

Újra kiadták Bíró Sándor Kisebbségben és többségben /Pro Print, Csíkszereda/ című könyvét a Magyar Kisebbség Könyvtára sorozatban. Alcíme: Románok és magyarok 1967-1940. „A magyar szakirodalom nagyon sokáig feltűnően elhanyagolta a kiegyezési korszak nemzetiségi kérdéseinek tárgyalását. Ennek az volt az oka, hogy maguk a magyar szakkörök is az ellenséges propagandaművek egyoldalú felfogásának hatása alatt álltak, és a túl kényesnek tartott kérdésekhez általában óvakodtak hozzányúlni. Később, különösen az első összeomlás után, hozzáfogtak az ún. „magyar” elnyomás mentegetéséhez. A mentőkörülmények felsorolása természetesen csak polemikus formában történhet, ami végeláthatatlan és mindinkább elmérgesedő vitákra adhat alkalmat. A kérdés igazi megoldása nem a „magyar elnyomás” mentegetése, hanem megmagyarázása a délkelet-európai (sőt európai) nacionalizmus keretei között. Bíró Sándor tanulmánya lényegében a mentegető irányzathoz tartozik, de ennek eddig legértékesebb hajtását képezi. Módszerének legfontosabb vonása az, hogy a magyarországi románság helyzetét annak saját megnyilatkozásai alapján mutatja be. Forrása elsősorban a legújabb kori történetkutatás kimeríthetetlen kincsesbányája: a hírlapirodalom, ami mellett esetenként felhasználja a tudományos és adatközlő publikációk vonatkozó részeit is. ”(I. Tóth Zoltán) /Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 20./

2007. november 14.

Az elmúlt hét végén Homoródfürdőn Őrizzük meg Homoródfürdő értékeit témakörben szervezett konferenciát a Felső-Homoródmente Kistérség Egyesület. Az egyesület sikeres pályázatainak eredményeiként szervezhették meg ezt a konferenciát, akárcsak a Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei című kötet megjelentetését. A konferencia célja egy olyan közös stratégia kialakítása volt, amelyet az uniós pénzalapok tennének lehetővé a védett területek, a természeti kincsek megóvása érdekében. Bemutatták Burus Tünde főiskolai hallgató Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című nagy lélegzetű, gazdagon illusztrált tanulmányát. /Kistérségi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

2007. december 1.

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. december 12.

Nem kell lerombolni a mítoszokat, csupán helyükre kell tenni őket – hangsúlyozta dr. Hermann Gusztáv Mihály történész Az eltérített múlt – Oklevél- és krónikahamisítványok a székelyek történetében /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című kötete december 11-i csíkszeredai bemutatóján. A könyv méltatója, Oláh Sándor társadalomkutató a mű témaválasztásának újszerűségére hívta fel a figyelmet. /Hamisítványok a történelemben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12 . /

2007. december 14.

Hermann Gusztáv Mihály megírta Az eltérített múlt /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, Múltunk könyvek/ című munkáját a különféle oklevél- és krónikahamisítványokról a székelyek történetében. A könyvet december 11-én mutatták be Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum konferenciatermében. Megnyerő az a tolerancia, amivel a múlt eltérítőit, a tévutakon járókat, álmokat, mítoszokat kergetőket szemléli. Mindaz, ami egy-egy történelmi esemény, jelenség köré tévhitként, mítoszként összegyűlt, már része a történelmi tudatnak, maga is történelem. Hermann Gusztáv Mihály türelme végül is érthető, ha arra gondolunk, hogy a történelemeltérítés javában folyik, a nemzeti történetírásokban az egyazon események megítéléséhez nem átallnak sok helyen hamis adatokra építeni. Cseke Gábor szerint a népeknek egyetlen esélyük van a hamis tudat elleni fellépésben: ha a sajátjukat veszik revízió alá. /Cseke Gábor: Lehetséges-e a múlt kiszabadítása? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

2008. február 1.

A Pro-Print Kiadó 16 évvel ezelőtt, 1992-ben alakult Csíkszeredában. Egyike volt az akkortájt egyre-másra induló kiadóknak, hogy aztán fokozatosan kiemelkedjen a sorból, rangot, tekintélyt szerezzen kiadványainak a hazai és a magyarországi könyvpiacon. A megtett útról beszélt Burus Endre, a kiadó igazgatója. A kiadó neve mutatja, nyomdaként indultak, könyvek, folyóiratok, évkönyvek nyomtatását tervezték, majd bővítették tevékenységüket, vállalkoztak különféle tudományos, szépirodalmi és más jellegű művek megjelentetésére. Az erdélyi magyar kultúra ápolását, megőrzését és terjesztését kívánják szolgálni. Nagy sikerű könyvsorozataik a Krónika, a Múltunk, a Helyzet, a Térség Könyvek, a Lustra, a Magyar Kisebbség Könyvtára, a Források a romániai magyar kisebbség történetéhez. Kiadványaik a nemzeti önismeret, a magyarságtudat ápolásának forrásmunkái. Soha nem szenvedtek kézirathiányban. Ők lettek a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport akkreditált kiadója, az évek során többek között Bíró A. Zoltán, Gagyi József, Bodó Julianna, Oláh Sándor, Turós Endre munkáit jelentették meg. Hasonlóan alakult a kapcsolatuk a Székelyföld szerkesztőségével. Szoros az együttműködésük a Bárdi Nándor köré csoportosult fiatal magyarországi történészekkel, tanulmányköteteiket kiadják. Ezekhez a könyvekhez nyomdakészen kapják a kéziratot, a költségek 30 százalékát hazai és magyarországi pályázatokból fedezik, a többit maguk teremtik elő. Felvállalták a Székelyföld folyóirat holdudvarába tartozó írók, költők munkáinak kiadását a Lustra sorozatban. Ferenczes István, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Lőrincz György és mások könyveiről van szó. 2005-ben indult az Ignácz Rózsa életműsorozatuk. A Pro-Print évente átlag 15 címet jelentet meg, az utánnyomásokkal együtt lehet évi 25-tel számolni. Legnagyobb példányszámot – több mint tízezret – Fodor Sándor Csipikéje érte el. Egyik legsikeresebb kiadványunk a hatkötetes Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, román tudományos körökben is nagy a keresettsége. Mostani tervei közül pár cím: Stefano Bottini: Sztálin és a székelyek, Georg Kraus: Erdélyi krónika (Siebenbürgische Cronic – 1608–1655, fordította Vogel Sándor), A Magyar Népi Szövetség története, A kommunista párt magyarság-politikája, Erdély szövetkezeti intézményrendszere, Az erdélyi szászok pénzintézetei. /Borbély László: Pro-Print Kiadó, Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

2008. február 14.

Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2008. február 22.

Kevés az a nép, melynek sorsa tragikusabb lenne a mienknél, talán csak az örményeké – jelentette ki Beder Tibor Megidézett múlt /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyvének február 21-i telt házas bemutatóján Sepsiszentgyörgyön. /Váry O. Péter: Magyar mintás örmény cserepek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

2008. április 29.

Harminc ország hatszáz kiadója ötvenezer címmel várta a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóit a Millenáris Parkban. A fesztivál fővendége Bret Easton Ellis amerikai író, az Amerikai Psycho és a Nullánál is kevesebb szerzője volt. Az erdélyi kiadók három standon kínálták könyveiket. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó standján olyan kiadványok bizonyultak a legkelendőbbnek, mint báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek, Duka János Székely anekdoták, P. Benedek Fidél Ferences kolostorok, vagy Váli Éva Árkos üzenete egy világpolgárnak című művei, vagy a Műterem-sorozatban megjelent, Sipos László felvinci festőt bemutató kismonográfia. A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) az Irodalmi Jelen, a Koinónia, a Komp-Press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas– Akadémia, a Polis és a Pro Print kiadók könyveit hozta el Budapestre. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas–Akadémia főszerkesztője közölte: a fesztiválon sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokban élő, csíki származású Barabási Albert-László fizikussal, hogy Behálózva című bestsellerét magyar fordításban elsőként adhassák ki Erdélyben. „Az eredetileg angolul írt könyvében Barabási a világ kapcsolatrendszerét vizsgálja, és matematikailag bizonyítja be, hogy nincsenek véletlenek. Biztosan az sem véletlen, hogy Budapesten találkoztunk, s szülővárosában adhatjuk ki nagy sikerű könyvének első erdélyi magyar fordítását” – mondta Kozma Mária. Ha egyszer eljön az ideje, habozás nélkül az irodalmat részesíti előnyben a politikával szemben – jelentette ki közönségtalálkozóján Markó Béla, hozzátéve, Erdélyben könyvet írni és kiadni „nagyon fontos és jó konspiráció”. A határon túli magyar kiadók arra panaszkodtak, kiadványaik iránt enyhén megcsappant az érdeklődés. Ezt erősítette meg a felvidéki és délvidéki kiadók köteteit népszerűsítő budapesti forgalmazó is. /Benkő Levente: Erdélyi kötetek a könyvünnepen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2008. június 14.

A Hargita Népében rendszeresen közlő nyugalmazott korondi tanító Szőcs Lajos falustársával, István Lajossal közösen írta a Taplómegmunkálás Korondon. (A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadása, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című könyvet. A korondi toplászokkal, a taplómegmunkálással már sokan foglalkoztak, de ilyen sokszínűen talán senki sem írt erről az erdélyi különlegességnek számító népi mesterségről. Részletesen tárgyalják a tapló felhasználását, megmunkálását. 1997-ben Korondon még 78 család foglalkozott taplófeldolgozással, tavalyra a számuk 20-ra csappant. A könyv szerzői féltik a toplász mesterséget, ha nem lesz utánpótlás, eltűnhet a 130 éves korondi hagyomány. A taplóból készült termékek (sapka, kalap, táska, terítő, kefetartó, tűpárna, díszek, csík, öv, gyermekjátékok) manapság még kelendő portékák a turisták körében. /Borbély László: Hagyománymentő könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

2008. július 14.

Kettős könyvbemutató volt július 10-én Marosvásárhelyen, a Teleki Téka udvarán. Mindkét könyv tudományos munka és a közelmúlt történéseit tárja az olvasók elé. Oláh Sándor Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön 1940-1989 című és a László Márton szerkesztésében megjelent, Máthé János: Magyarhermány kronológiája 1944-1964 című kötetét ismertették. Bárdi Nándor és Stefano Bottoni történész-kutatók a két, Pro Print Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötet megjelentetésének előzményeiről is beszámoltak, a levéltárakban talált kéziratokról. László Márton marosvásárhelyi levéltáros Magyarhermány kronológiájának kézirata mellett a Szekuritáté irattárában őrzött, Máthé Jánosra vonatkozó megfigyelési jegyzőkönyveket is feldolgozta. A Csíkszeredában élő Oláh Sándor az 1940–1944 közötti „kis magyar világot”, majd az azt követő nehéz éveket tárja olvasói elé. /Antal Erika: Arcok a tegnap homályában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-143




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998