udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Project on Ethnic Relations /PER/

2004. június 28.

A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a jún. 26-án zárult kétnapos romániai nemzetiségpolitikai tanácskozáson. Szinaján az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete rendezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormányok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együttműködést szolgáló erőfeszítésekről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt. A tanácskozáson romániai, magyarországi szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói politikusok, magyar kisebbségi szervezetek képviselői a többség és kisebbség lehetséges politikai együttműködésének másfél évtizedes tapasztalatairól értekeztek. Markó Béla elmondta: a romániai magyar kisebbség egységes, szervezett keretek között folyó politizálásának köszönhetően, a térségbeli országok magyar közösségeinek cselekvő társadalmi-közéleti szerepvállalása eredményeképpen a Kárpát-medence országaiban olyan politikai modell jött létre, amely a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszédre épül. Szerinte fokozatos szemléletváltás tapasztalható többség és kisebbség viszonyában. A többségi politikusok felismerik, hogy a magyar közösségek szervezetei, szövetségei nem úgy működnek, mint a politikai pártok. Markó kifejtette: a romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban és végrehajtásban az önkormányzatok szintjén is. Következő lépésként az RMDSZ elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés megteremtése. Ma már az autonómia-gondolatok, az autonómia különböző formái nem váltanak ki akkora ellenkezést, mint korábban. /Borbély Tamás: Hatékony párbeszédre épülő politikai modell. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Az autonómia kapcsán Adrian Severin elmondta: az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese megerősítette, hogy az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk. Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a kisebbségek elleni ellenszenv, véleménye szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét. Tokay György RMDSZ-képviselő utalást tett azokra a határon túli, anyaországi politikai erőkre, amelyek az erdélyi magyarság megosztásán fáradoznak, és hamis ígéretekkel igyekeznek a maguk pártjára állítani az embereket. /(Márton Adél-Evelin): Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2004. július 3.

Szilágyi Zsolt független képviselő nem kívánt volna kilépni az RMDSZ képviselőházi csoportjából. Amikor az RMDSZ-ből kilépett, azt nyilatkozta: azért vált meg a szervezettől, mert az eltávolodott az autonómia- programtól. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor az autonómiának nem lesz politikai képviselete. Múlt hét végén került sor Sinaián egy PER (Project on Ethnic Relations) által szervezett konferenciára, amelyen a magyar kormány és a magyar kisebbséggel rendelkező országok kormányai, magyar érdekvédelmi szervezetei és pártjai vettek részt. Az RMDSZ részéről jelen lévők kivétel nélkül hangsúlyozták: az autonómia és annak intézményei jelentik hosszú távon a legjobb megoldást a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. Az RMDSZ tehát nem távolodott el az autonómia-programtól, írta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Kirekesztősdiről és neptunozásról – vakáció előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2004. október 5.

A múlt hét végén második alkalommal szervezték meg a nemkormányzati szervezetek vásárát Marosvásárhelyen. A kétnapos esemény szervezői az Alpha Transilvana Alapítvány, a PER, az EMKE és a Scena Kulturális Alapítvány. Okt. 2-án a kerekasztal-beszélgetésen elhatározták: a tavaly alakult Alpha Erőforrások Központja ezután az alapítvány önálló részeként működik majd. Az együttműködéssel mintegy negyven szervezet értett egyet. A rendezvény másnap a főtéren folytatódott. Húsz sátrat állítottak fel, ahol több mint harminc szervezet ismertette tevékenységét, és a szervezet tagjai által készített emléktárgyakat értékesítettek. Moca Rudolf bábszínész és a Habakuk csoport bábjátékot adott elő, a Folk Center Alapítvány képviselői együtt készítették a gyerekekkel a játékokat. /(nagy a.): Nemkormányzati szervezetek Marosvásárhely főterén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2005. február 15.

Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2005. március 7.

Két napon át tanácskoztak politikusok, egyetemi tanárok, közvéleményformáló értelmiségiek, a téma elméleti kutatói a “Nyelvi korlátok a soknemzetiségű közösségekben” témakörben Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvény szervezői, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Marosvásárhelyen működő Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai Project on Ethnic Relations (PER) Regionális Központja meghívták Kötő József oktatásügyi és Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt. Erdei Ildikó pszichológus a helyi nyelvek és közoktatás kapcsolatáról, Fórika Éva jogász a nemzetközi és az európai egyezmények és a nyelvhasználati jog kérdéséről értekezett. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár kutatásokon és gyakorlati példákon alapuló dolgozatában számos megvitatásra szánt és újszerűen értelmezett kérdést vetett fel. A meghívás ellenére a tanácskozáson nem vettek részt a román sajtó képviselői. /Szekernyés Irén: Tolerancia helyett dialógus. Kétnyelvűség és az etnikumközi kommunikáció. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

2005. április 11.

Április 8-án került sor a Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete által immár második alkalommal megrendezett tárgyalás-sorozatra, melynek témáját az új romániai kisebbségi törvény, a Közép-Európában elfogadott kisebbségi jogok törvényes kerete képezte. A PER rendezvényének moderátori szerepét Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) elnöke töltötte be. A megbeszélésen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője is. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése óriási előrelépés a román társadalom számára. Ennek támogatására kérte fel a jelenlévőket Markó Béla. /Óriási előrelépés a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2005. május 10.

Május 9-én kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Marosvásárhelyen a harmadik alkalommal megrendezett civil szervezetek vására, amelyen hozzávetőleg ötven Maros megyei alapítvány, egyesület kötött együttműködési megállapodást a megyei tanáccsal és a prefektúrával. Az egyezmény szerint a felek képviselői negyedévente egyeztetnek, és közösen keresnek megoldást a civil szervezetek gondjaira. Koreck Mária szervező, a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodavezetője üdvözölte a megállapodás aláírását. A megjelent szervezetek többsége szociális problémákkal foglalkozik, továbbá hátrányos helyzetű személyeken, csoportokon próbál segíteni. /Antal Erika: Vásáron mutatkoztak be a közönségnek az egyesületek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2005. június 10.

Június 8-án, Bukarestben Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője részt vett a Project on Ethnic Relations szervezésében A kisebbségi törvény és a média című szemináriumon, melynek főelőadója Gabriel Andreescu, az APADOR-CH elnöke volt. A találkozó célja: a kisebbségi törvénytervezet megismertetése a sajtó képviselőivel. /Kisebbségügyi PER-szeminárium Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2005. október 15.

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint Románia 15 régióra oszlik majd, ezek közül az egyikben a magyar lakosság alkotja a többséget, a számbeli kisebbségben lévő románok pedig pozitív diszkriminációban részesülnek. Frunda a Project on Ethnic Relations (PER) által Az autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel Marosvásárhelyen rendezett szemináriumon kijelentette: a megyék túl kicsik, a gazdasági régiók pedig túl nagyok. Az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem az új közigazgatási-területi egységek hatáskörébe, a honvédelem és a monetáris politika az állam hatáskörébe tartozna. „A tizenöt egység közül az egyikben a magyarság többségben lenne, ez magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. A többi megyében a magyarság részaránya 10 százalék alatt van. Ebben a közigazgatási-területi egységben a románság számbeli kisebbségben lenne. Én az autonómia-az-autonómiában elvet alkalmaznám és ugyanolyan pozitív diszkriminációt alkalmaznék a románok érdekében. Azt hiszem ez a közeljövő, ezt kell létrehoznunk”, mondta Frunda György. A szenátor kifejtette, Székelyföld autonómiája jelenleg „nem megvalósítható”, mivel van egy érzelmi fenntartás ezzel kapcsolatban. „Nem fogadom el az autonómia kérdésének megoldását etnikai alapon, mi egy reális közigazgatási-területi megoldásról beszélünk, amelynek etnikai összetevői is vannak”, tette hozzá Frunda. /Megyék helyett 15 régió Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2005. október 17.

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2005. október 19.

Október 14-15-én Project on Ethnic Relations Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást az autonómiáról. Amikor az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezetről volt szó, egyesekből kirobbant az egyértelmű magyarellenesség. Vasile Burtea, a nép ügyvédjének helyettese (!) háborodott fel, aki alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet. Azt állította, hogy „kiszorító, antidemokratikus, „a romákat meg sem említik benne”, hanem egy „magyar enklávé” létrehozását célozza. Ion Solomon, sepsiszentgyörgyi tanácsos kifejtette, a Kovászna megyei románokat a végtelenségig elnyomják, és bár a lakosság 25%-át teszik ki, „tilos számukra az anyanyelvhasználat a közigazgatásban”. Emellett sérelmezte, hogy a megye címeréből hiányoznak a „specifikusan román elemek”, a munkavállalást a magyar nyelv ismeretéhez kötik, és így tovább. Az emberjogi aktivista véleménye pedig az volt, hogy számára egyetlen kisebbség létezik, a roma. /Mózes Edith: Kisebbség kisebbség ellen? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2006. március 28.

A kisebbségi törvénytervezet jóváhagyásához politikai akarat kell – foglalta össze a Project on Ethnic Relations (PER) által március 27-én Bukarestben szervezett konferencián elhangzottakat Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A kerekasztal-megbeszélésre számos politikus meghívást kapott, objektív okokra hivatkozva csupán néhányan vettek részt. Adrian Severin, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a PER tagja szerint a PSD által a kisebbségi törvénytervezet kapcsán írásban megfogalmazott és az államfőnek is átadott állásfoglalás nem ellenzi sem a kisebbségi törvényt, sem a kulturális autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbira vonatkozó kitételeket az európai gyakorlatnak megfelelően fogalmazzák meg. Adrian Severin, hangoztatta, a kisebbségi törvényről és Székelyföld autonómiájáról nem lehet egyszerre tárgyalni. A rendezvényen részt vevő Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a tervezet elfogadásának halogatásával a román politikai élet stabilitása kerül veszélybe. Livia Plask, a PER elnök asszonya aggodalmának adott hangot a kisebbségi törvény kapcsán felerősödött nacionalista retorika miatt. /Gujdár Gabriella: Már „csak” a politikai akarat kellene. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2006. május 8.

Az Alpha Transilvana Alapítvány, a Project on Ethnic Relations /PER/, az EMKE és a Pro Európa Liga közös kezdeményezésére május 7-9-e között tartják Marosvásárhelyen az Európai Értékek Napjait. A rendezvénysorozatot Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, felszólalt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, valamint a PER részéről Koreck Mária is. Smaranda Enache elmondta, hogy a liga a megyei tanáccsal közösen immár tizenharmadik alkalommal szervez ilyen rendezvényeket a május 9-i Európai Napok alkalmából. A fő cél az etnikumok közötti együttműködés elősegítése. Magdó Orsolya, az Ügyes Kezek Alapítvány elnöke rámutatott: a nemkormányzati szervezetek vásárának célja az, hogy a város polgárai rájöjjenek arra, van akinek adni az adók 2%-át. A városközpontban ötven nemkormányzati szervezet képviseltette magát. Az Interkulturális fesztiválon magyar, román, roma és zsidó zenész- és tánccsoportok léptek fel. /Menyhárt Borbála: /(vajda): Európai Értékek Napjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2006. október 24.

„Megtudtuk, hogy be lehet építeni a nemzeti kisebbségek történelmét a tantervbe, sőt, jövőre a 11-12. osztályban már ilyen tankönyvekből tanulhatnak a román diákok” – jelezte Koreck Mária, a Project on Ethnic Relations (PER) regionális központjának programigazgatója a PER és a Kisebbségi Hivatal által szervezett Történelemkutatás és oktatás szerepe az etnikum közti kapcsolatokban című, bukaresti szemináriumot. Koreck Mária elmondta, jó lenne, ha teljességében oktatnák a történelmet a diákoknak, és nem csupán egy bizonyos etnikum számára fontosabbnak ítélt töredéket. „Mit és hogyan kellene tenni a történelemoktatásban annak érdekében, hogy csökkenjen a feszültség az etnikumok között, és mindenki megtalálja a helyét, identitását a társadalomban? Ez lenne az igazi kérdés, hiszen a szakemberek eddig is megtudtak egyezni az alapelvekben, ám az ördög a részletekben rejlik” – mondta. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára megköszönte a PER eddigi erőfeszítéseit az etnikumok közötti kapcsolatok javításáért. /Kiss Előd Gergely: Magyar múltról románoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2006. november 23.

Hogyan lehetne javítani a nemzeti kisebbségek megítélésén a többségi írott sajtóban? Erre kereste a választ a Project on Ethnic Relations (PER) november 22-i rendezvényén, a civil szervezet bukaresti székházában. A központi román sajtókiadványok vezetői, – bár elfogadták a meghívást – nem jelentek meg a rendezvényen. „A román nyelvű sajtó felületesen kezeli a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket” – fejtette ki a PER-kerekasztalon Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője. „Bár napi rendszerességgel lefordítottuk románra a lap tartalmát, hozzáférhetővé téve a román nyelvű szöveget honlapunkon, és hírlevélben el is juttattuk több száz címre, a központi román sajtó teljes érdektelenségébe ütköztünk” – összegezte Salamon. A lap az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) is fordult annak érdekében, hogy a bírja rá a közszolgálati televíziót: az audiovizuális törvénynek megfelelően lapszemléjébe vegye be a magyar sajtótermékeket is. Annak ellenére, hogy a médiafelügyelet írásban szólította fel a TVR-t a szemlézésre, ez máig nem történt meg. /Érdektelenség övezi a központi román sajtóban a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2007. március 24.

Az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium, valamint a PER (Project on Ethnic Relations) által Szovátán megszervezett roma tanfelügyelők tanácskozásának egyik napirendi pontja a romániai nemzeti kisebbségek történelme oktatásának bevezetése volt a líceumok XII. osztálya számára. A kisebbségek történelmének a tantervbe való beépítésének gondolata nem újkeletű. A XII-es történelemkönyvben legalább egy fejezet tárgyalja majd a romániai nemzeti kisebbségek történelmét – magyarázta Pásztor Gabriella államtitkár. /Kisebbségtörténelem-oktatás az iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2007. május 23.

A média szerepe az etnikumközi viszonyok bemutatásában a Fekete-tengeri térségben címmel szervezett konferenciát Bukarestben a Project on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet. A román kormányt Szász Attila államtanácsos képviselte, aki hozzászólásában kiemelte: csakis a párbeszéd és a kommunikáció útján javíthatók az etnikumközi viszonyok. Ebben játszik jelentős szerepet a média. /Kisebbség és többség viszonya a médiában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2007. június 20.

A Tanügyminisztérium és a PER Regionális Központja által közösen szervezett országos verseny, a „Sokféleség – a jövő esélye” közelebb viszi az egymás mellett élő nemzetiségek tanulóit egymás kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez – fogalmazta meg Koreck Mária, a PER Regionális Központjának programigazgatója a verseny üzenetét. Ennek a vetélkedőnek a megyei szakaszára került sor Marosvásárhelyen, ahol román, magyar és roma gyerekekből álló csapatok versenyeztek. /Ferencz Melánia: Megismerni a mellettünk élőket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2007. december 19.

December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. március 19.

A Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet március 18-án bukaresti kerekasztal-megbeszélést tartott, azonban pártok nacionalista hangvételének visszafogását célzó tanácskozáson – az RMDSZ-en és a Szociáldemokrata Párton (PSD) kívül – a meghívott politikai alakulatok képviselői nem jelentek meg. A zárt körű tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád a kisebbségi törvény elfogadásának kudarca felett sajnálkozott. Titus Corlatean, a PSD európai parlamenti képviselője nehezményezte Márton Árpád „pesszimista hangvételét”. Corlatean szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok számára a választás szabadságát a román pártokra való szavazás jelentené. /O. M. : Párt-kerekasztal, pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2008. május 12.

A Project on Ethnic Relation (PER) Regionális Központja és más nemkormányzati szervezetek rendeztek kerekasztalt a marosvásárhelyi VI. Civil Szervezetek Vására rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal témája az interkulturalitás és a multikulturalitás fogalmainak értelmezése volt. A vitaindító Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának igazgatója a kisebbségi jogok biztosításának problematikájáról, gyakran elszenvedett történelmi igazságtalanságok kérdésének vonatkozásait vetette fel. Kifejtette, még ma is nagyon sokan, a többségi nemzethez tartozóak úgy vélik, bizonyos jogok biztosítása a kisebbségek számára veszélyeztetheti az állam biztonságát. Marian Chirean internetes újságíró szerint Romániában még léteznek rasszista, kifejezetten kisebbségellenes, xenofób, kirekesztő szegregációs törekvések. A roma kisebbséget képviselő Moca Rudolf marosvásárhelyi bábművész a többség–kisebbség közötti megértés kultúráját hangoztatta. /L. I., N. A. : PER: a másságról pragmatikusan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2008. május 13.

Alapvetően három kategóriát kellene megnevezni, amikor az Európai Unió tagállamaiban élő kisebbségekről beszélünk – fogalmazott dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, EP képviselő. Winkler néhány nappal korábban Brüsszelben részt vett az EP mellett működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup és a Project on Ethnic Relations (PER) nemzetközi civil szervezet közös konferenciáján. /Gáspár-Barra Réka: Terítéken a kisebbségvédelem. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2008. június 24.

„Csángóföld még mindig egy harcterep, ahol Bukarest és Budapest méri össze erejét. Feszült a hangulat, a magyarok és románok közti rivalizálásnak is tulajdonítható valahol, hogy például Klézsén óriási a szegénység, a csángók identitástudata pedig közel sem mondható ideálisnak” – összegezte Marius Cosmeanu szociológus legfrissebb tanulmányának eredményeit. A „4x4: a többnemzetiségű közösségek menedzsmentmodelljei” címet viselő tanulmány négy többnemzetiségű faluban próbálta felmérni, van-e összefüggés az identitástudat és a gazdasági, közigazgatási fejlettség között. Egyetlen megoldást lát a csángók identitástudatának megőrzésére, ha kis közösségeket alkotnak, és így próbálnak boldogulni. A Máramaros megyei romák, románok és magyarok lakta Koltón sokkal jobb a helyzet. „Itt a magyar lakosság felkarolta a roma közösséget, munkahelyeket biztosítottak a számukra” – magyarázta. A PER (Project on Ethnic Relations) felkérésére született tanulmány bemutatóján Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke elmondta, azért volt szükség a projektre, hogy felhívják az önkormányzatok figyelmét, már nem lehet megoldani egy többnemzetiségű község hosszú távú fejlesztését hagyományőrző programok, fesztiválok rendezésével. /O. M. : Útmutató többnemzetiségű romániai közösségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2008. július 17.

Az egyesült államokbeli Project on Ethnic Relations (PER) szervezet romániai kirendeltségének vezetője, a marosvásárhelyi Koreck Mária két éve kezdeményezte egy tankönyvnek az elkészítését, amely a 19 hazai kisebbség történelmét tartalmazná – dióhéjban. Az illetékesek a napokban a Segesvár melletti Dánoson tanácskoztak. Koreck Mária projektmenedzser elmondta, 1998–2000 között még azon dolgoztak, hogy a már meglevő, hazai tankönyvekben említés történjen arról, hogy itt kisebbségek is élnek. Ez megtörtént. Felmérték, hogy a román történelemtanárok mit tudnak a hazai kisebbségekről. Az volt a válasz: semmit nem tudnak, erről nem tanítanak az egyetemen. Tavaly megszületett egy minisztériumi határozat, amely azt is előírja, hogy szükség van az opcionálisan választható interkulturális és kisebbségtörténelmi tantárgyra. Ezeknek a tantervét is kidolgozzák. Ennek érdekében minden hazai kisebbséget, ezek szervezeteit felkérték, hogy küldjenek hozzájuk történelemtanárokat. A PER csak a keretet adja, de létezik egy szakértői csoport, amely egyetemi tanárokból, a minisztérium történelem szakos felügyelőjéből, valamint a hazai történelemtanárok egyesületének a vezetőjéből, illetve kisebbségi történelemtanárokból áll. Az ő feladatuk, hogy a kisebbségiek képviselőitől érkező részeket egységes formába öntsék. Az anyag elsősorban tehát a román történelemtanároknak készül, de a kisebbségieknek is. Az Oktatási Minisztérium nem fedezi a kiadvány költségeit, csupán arra volt hajlandó, hogy részt vegyen annak előkészítésében. Valószínűleg a kormány keretében működő kisebbségügyi hivatal fedezi majd a költségek nagy részét, a PER pedig biztosítja a hiányzó részt. A PER szeretné, hogy a Romániában dolgozó 10 ezer román történelemtanár mindegyike megkapja a kiadványt. Nehezen halad az előkészítő munka. A 19 nemzetiségből csak öt küldte el az anyagot a megadott határidőre, de most már nagyjából összeállt a könyv. Dánoson 11 kisebbség képviselője volt jelen. Magyar részről Wolf Rudolf kolozsvári történelemtanár vett részt a tanácskozáson. Meg kell érteniük a népcsoportok képviselőinek, hogy itt elsősorban nem az eredetükről, a régmúltról, hanem a 18–20. század történelméről van szó, főleg azt kell megtanítani a román gyerekeknek, hogy mi történt ezekkel a kisebbségekkel a mai Románia területén. Ahol az eredettörténet az identitástudat megőrzésének az elengedhetetlen feltétele, ott arról is szólni kell. A PER reméli, hogy 2008-ban a román gyerekek a minisztérium által akkreditált tankönyvből fogják tanulni a hazai kisebbségek történetét. /Máthé Éva: Hiánypótló kiadvány készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

2008. szeptember 24.

A bánsági etnikumok, magyarok, németek, bolgárok, szerbek, horvátok és romák vezető személyiségeivel illetve közösségeivel szervezett találkozón vett részt, valamint látogatta meg egyes oktatási vagy művelődési intézményeit az a 22 újságíró, akik a PER (Projekt on Ethnic Relation), Terv az Etnikai Kapcsolatokról ötnapos rendezvénysorozatára jött el tájainkra. A bukaresti székhelyű Közép-, Kelet-, Dél-Kelet Európai Régiós Központ valamint annak marosvásárhelyi irodája 2004 óta több alkalommal szervezett dokumentációs utakat etnikai közösségekbe a sajtó munkatársainak. Temesváron az újságírók találkoztak Marossy Zoltán alprefektussal és Halász Ferenc RMDSZ-elnökkel, rövid városnéző sétán vettek részt, majd Nagyszentmiklósra utaztak, ahol a helyhatóság vezetőivel találkoztak és tájékozódtak a vidék nagy szülötte, Bartók Béla emlékének ápolásáról. Óbesenyőn a bolgár közösséget keresték fel, ezután pedig találkoztak a német és a szerb etnikum képviselőivel. /Szekernyés Irén: Újságírók a toleranciáért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2008. szeptember 29.

A magyarországi román kisebbség képviselői szerint visszafordíthatatlannak tűnik a közösséget sújtó asszimiláció, amellyel az egyház és az iskola is nehezen képes felvenni a küzdelmet. Közösségük lassú, de biztos beolvadására hívták fel a figyelmet a magyarországi románok képviselői a Project on Ethnic Relation (PER) amerikai civil szervezet által a Bánságban és Magyarországon élő kisebbségek helyzetét taglaló konferencián. A magyarországi román vezetők arra panaszkodtak, hogy a román nemzetiségű fiatalok többsége már a családon belül sem beszél anyanyelvén. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon közel 11 ezren vallották magukat románnak, közülük viszont csak nyolcezren jelentették ki, hogy beszélik is anyanyelvüket. „Elősegítené a nyelvi identitás megőrzését, ha az Aradról, Temesvárról áttelepült román családok hozzánk íratnák gyermekeiket, többségük azonban továbbra is az anyaországban iskoláztatja csemetéjét” – nyilatkozta Iulia Olteanu, az 57 diák oktatását ellátó battonyai román iskola igazgatója. Magyarországon 12 településen működik vegyes tannyelvű, román tagozatokat is magában foglaló iskola, középiskolai szintű képzés kizárólag a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban folyik. Juhász Tibor, a Magyarországi Román Önkormányzat gyulai hivatalvezetője szerint a román oktatásra a tekintetben is veszély leselkedik, hogy a helyi önkormányzatok a diáklétszám alapján juttatott fejpénz formájában finanszírozzák a tanintézeteket, ha kevés a román tanuló, akkor a finanszírozáshoz szükséges különbséget a kisebbségi önkormányzatnak kell előteremtenie. A templomba járó hívek számának folyamatos apadására panaszkodik Siluan Manuila gyulai ortodox püspök is, aki szerint a 11 lelkész által lefedett 21 magyarországi görögkeleti egyházközségben az istentiszteletre legtöbb hatvan lélek jár. /Rostás Szabolcs: Otthon sem beszélnek románul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2008. december 18.

A román pedagógusok nyitottan, a román diákok inkább kelletlenül fogadták azt a hírt, hogy jövő tanévtől a középiskolákban az ország kisebbségeinek történelme választható tantárgy lesz. A segédeszközül szolgáló tankönyvet december 18-án, a kisebbségek napján mutatják be Bukarestben. „Ha már fakultatív tantárgyról van szó, inkább a rajzot vagy zenét választom” – ehhez hasonló kijelentéssel reagált több kolozsvári román középiskolás diák, amikor megtudta: jövő tanévtől választható tantárgyként tanulhatja az ország kisebbségeinek történelmét. A nagyváradi román diákok többsége is inkább kihagyná ezt a fakultatív történelemórát. A tantárgy oktatására hivatott – elsősorban román nemzetiségű – történelemtanárok zömében üdvözlik a tankönyv megjelenését. Annak ellenére, hogy egy 2007-es minisztériumi rendelet Romániában lehetővé teszi a többségi gyermekek számára is a nemzeti kisebbségek történetének választható tantárgyként való bevezetését, csak pár héttel ezelőtt sikerült elfogadtatni a tárgy oktatásához szükséges tantervet. Így a 2009–2010-es tanévtől kezdve a román anyanyelvű diákok elkezdhetik tanulni a 19 nemzeti kisebbség történetét. A Project on Ethnic Relations (PER) regionális központja és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által kezdeményezett projekt keretében a tantárgy oktatásának megkönnyítése érdekében dolgozták ki A romániai nemzeti kisebbségek története című könyvet, amely elsősorban a történelemtanároknak szól, és tömör áttekintést ad 19 kisebbség múltjáról és jelenéről. „A kisebbségek úgy érzik, identitásukat, kultúrájukat, nyelvüket, történelmüket aláásták, az országhoz való tartozásuk pedig értelmetlen. Jelen pillanatban például a XI-es román történelem tankönyvben mindössze négy sor van a kisebbségekről” – magyarázta Koreck Koreck Mária, a PER munkatársa. A késés okáról Matekovits Mihály, a minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója elmondta: minden kisebbség szakértőjével hosszas konzultációra volt szükség a terv véglegessé válása előtt, amely csak ezután kerülhetett országos történelmi bizottság elé. Összetartónak, büszkének és önzőnek látja a magyarokat a többség a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikumközi viszonyok változása című, 2008 októberében és novemberében végzett kutatása szerint. A romákat piszkosnak tartják a legtöbben, közel 40 százalék szerint lusták. A megkérdezettek szerint a román-magyar viszonyt leginkább a kölcsönös együttműködés jellemzi, ezt a magyarok 44, 2 százaléka és az ország lakosságának 46 százaléka látja így. /Hézagpótló kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2009. április 2.

A sajtó szerepéről, a toleranciáról, a szólásszabadságról szervezett konferenciát a Project on Ethnic Relations április 1-jén. Az eseményt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen szervező Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja, Szász Attila szerint a szólásszabadság van veszélyben. „A sajtó azért nem annyira hülye – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó, aki szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kell. /Mihály László: Ki nevel a végén? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 6.

A sajtó szerepéről szervezett konferenciát a Project on Ethnic Relations, témája: az intolerancia veszélye a sajtóban és a szólásszabadság. Ciprian Stoianovici, a Romániai Újságírók Egyesületének alelnöke szerint nem a sajtónak van szüksége szólásszabadságra, hanem magának a társadalomnak. Egy intoleráns társadalomban élünk, távolról kell megváltoztatni a dolgokat – mondta. „A sajtó azért nem annyira hülye – reagált Eckstein-Kovács Péter kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó, aki szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kell. „Válság van, változott az emberek szemlélete. Az pedig, hogy állandóan segítséget kérjünk, nem tartható” – mondta Eckstein. A Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba szerint a médiát meg kell büntetni, ha hátrányos megkülönböztetéssel él, a sajtónak pedig nevelnie kell a társadalmat. /Mihály László: Ki nevel a végén? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2009. május 18.

„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998