Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 113 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-113
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Rompres

2001. március 24.

Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda igazgatója Bukarestben tárgyalt a Mediafax és a Rompres hírügynökség vezetőivel. Hazafele tartva Dorogi Sándor márc. 22-én a Heltai Klubban találkozott a kolozsvári magyar média vezetőivel. A Magyarországon több intézmény bevonásával készülő kárpát-medencei hírügynökség létrehozásával kapcsolatban elmondotta: politikai döntéssel megteremthető egy új hírügynökség, de nem biztos, hogy erre a magyar médiapiacnak valóban szüksége van. Dorogi szerint a magyar kereskedelmi tévéadók híradói a mainál nem igényelnek több kárpát-medencei híranyagot. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tervezi az erdélyi hírügynökség létrehozását, azonban a beszélgetés során kiderült, hogy ez csak ráfizetéses lehet. Csép Sándor, a MÚRE elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az erdélyi hírügynökséget. /Hírügynökségi vitaest a Heltai Klubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. április 9.

Marosvásárhelyen a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara törvényszéki per útján megkapta a városháza tőszomszédságában található épületet. Eddig ez az épület volt a Látó és Vatra irodalmi folyóirat, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), a Romániai Magyar Szó, a Rompres Hírügynökség és az Írószövetség helyi fiókja. A kamara egy-egy helyiségbe beengedte eddigi székházába a Látó és a Vatra folyóiratok számítógépeit, némi bútorzattal. A MÚRE egyelőre az utcára került, nemkülönben székhely nélkül maradt a többi intézmény is Ideiglenes megoldásként a szerkesztőségek közül egyeseknek, és a MÚRE-nek a külvárosban levő helyiségeket, csakhogy azok tartottak attól, hogy az ideiglenesség állandósul, és többé soha nem kerülhetnek vissza a városközpontba. /Szerkesztőségek - átmeneti állapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2001. augusztus 10.

A Temesvári Újságírók Egyesületének nyilatkozatban tiltakozott a sorozatos agresszió ellen, amely a helybeli írott és beszélt sajtó munkatársait éri tevékenységük végzése közben. A legújabb eset áldozata Szász István fotós, az Agenda Sajtótröszt munkatársa, akit feladata teljesítése közben bántalmazott Virgil Stancu, a Temesvári Sörgyár vezetőtanácsának elnöke, tönkretéve munkaeszközét is. Történt ez azt követően, hogy a Media Pro, Antena 1, a Rompres Hírügynökség munkatársait is érték hasonló atrocitások. Az agresszív magatartás részben annak következménye, hogy a 2000-ben módosított sajtótörvény nem biztosít védelmet a közvélemény tájékoztatásáért dolgozó újságíróknak. Az egyesület felkéri az illetékes szerveket, hogy határozottan járjanak el a Szász István fotóriportert ért sérelem kivizsgálásában, a sajtószabadság védelme érdekében. /A Temesvári Újságírók Egyesületének nyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2001. október 8.

Magyarországi választási időszakban Erdély a magyar választási csatározások színhelyének meghosszabbításává válik - jelentette ki Vasile Dancu a tájékoztatási miniszter, a Rompres hírügynökségnek nyilatkozva. Orbán Viktor miniszterelnök nagyváradi beszédének a magyar nemzet határok fölötti újraegyesítésével kapcsolatos tételére vonatkozó kérdésre válaszolva Dancu kijelentette: "ez a retorika messze esik Magyarország bevallott európai szándékaitól". A román-magyar párbeszéd azonban - mondta - továbbra is a kölcsönösség pragmatikus terveinek és az eurokonformitásnak a nyelvén zajlik majd. A miniszter kijelentette: "A magyar kisebbséget érzelmi zsarolásra és a nacionalista retorika alátámasztására használják fel. A kiszemelt célpont nyilván a magyarországi magyar választó, ám a nacionalista beszédeknek veszélyes visszhangjai támadhatnak a romániai magyar közösségben is." /Vasile Dancu bírálta Orbán Viktor nagyváradi beszédét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2001. december 8.

A Pro Európa Liga /Marosvásárhely/ Emberjogi Irodájának tevékenységét, észrevételeit tette közzé dec. 8-án Haller István, az iroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából hívott össze. A jogsértésekkel foglalkozó irodához idén 150 személy fordult panasszal. Az esetek 65 százalékában bebizonyosodott, hogy jogsértés történt. A legtöbb panasz a tulajdonjog kapcsán érkezett. Egyes polgármesteri hivatalok jogtalanul szolgáltatnak vissza területeket, nem osztják ki a birtokleveleket, eladják a bérlőknek a volt tulajdonos által visszakövetelt lakásokat. Az állam nem biztosítja a szükséges jogkeretet az egyházi ingatlanok, földek visszaadására, kibúvókat biztosít. A görög katolikus egyház például nagyon kevés hajlékát, az ortodox egyház által használt templomát kapta vissza. A római katolikus, a protestáns, izraelita egyház szintén hiába igényli vissza évek óta elkobzott javait. Haller István és Smaranda Enache, a liga társelnöke beszámolójukban külön fejezetet szenteltek a sajtószabadságnak. A kormány a Rompres hírügynökségnek a Köztájékoztatási Minisztériumhoz való csatolását tervezi. Ez az intézkedés sérti a sajtószabadságot, ezért elfogadása ellen több civil szervezet tiltakozott. A sajtótájékoztatón szó esett Románia magyarlakta vidékeiről nemrég közzétett SRI-jelentésről és az idei 141-es sürgősségi kormányhatározatról, amelynek alapján a szakminisztérium kérésére a postai hivatalnokok információkat szolgáltathatnak magánszemélyek leveleinek, telefonbeszélgetéseinek tartalmáról. /Simon Virág: December 10. - Az Emberi Jogok Nemzetközi Napja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2001. december 14.

Dragos Seuleanut nevezte ki dec. 13-án a parlament művelődési bizottsága a román közszolgálati rádió ideiglenes igazgatójává. Mint ismeretes, a rádió vezetése távozni kényszerült, miután a parlament nem fogadta el a rádió tavalyi tevékenységéről szóló jelentést. A döntés a parlament két házának dec. 12-i együttes ülésén született, maratoni vita után. A szóváltásokat követően az ellenzéki demokrata és liberális párti törvényhozók, a Nagy-Románia Párt honatyáinak kíséretében kivonultak és nem vettek részt a szavazáson. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselői egyetlen szavazatnyi többséggel elfogadták a parlament kulturális bizottságának a rádió beszámolóját elutasító jelentését. A szavazást bojkottáló pártok szerint a közszolgálati rádió vezetésének eltávolításával az SZDP monopolizálni szeretné a közszolgálati sajtót. Felemlegették, hogy a román nemzeti hírügynökség, a Rompres a kormánynak alávetve, a tájékoztatási minisztérium felügyelete alatt működik. Az RMDSZ azzal indokolta szavazatát, hogy az elmúlt időszakban olyan feszültségek támadtak az intézmény vezetésében, amelyek már a rádió tevékenységét fenyegetik. /Ideiglenes vezetője van a közszolgálati rádiónak. Az SZDP monopolizálni szeretné a sajtót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A nemzetközi sajtószervekhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Unióhoz és a Szocialista Internacionáléhoz fordul a Demokrata Párt (DP), mivel a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megpróbálja ellenőrzése alá vonni a román médiát. /A DP a nemzetközi szervekhez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. január 10.

Markó Béla szövetségi elnök jan. 10-re összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az ülés napirendjén az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt együttműködésével kapcsolatos kérdések megvitatása szerepel. A két párt képviselői jan. 7-i találkozójuk alkalmával megegyeztek: az újabb protokollum aláírására január végén kerülhet sor. Gabriel Andreescu politikai elemző úgy látja: az SZDP-nek a továbbiakban is nagy szüksége van az RMDSZ támogatására. A protokollum miatt az RMDSZ több olyan szociáldemokrata kezdeményezést is támogatott, amelyek egyáltalán nem válnak dicséretére. Ilyen például a titoktörvény, amelyet "első fokon" az RMDSZ is elfogadott. A Szövetség társult az SZDP-vel annak a liberális törvénytervezetnek a szabotálásában is, amely a Rompres hírügynökséget a kormány fennhatósága alól a parlament hatáskörébe helyezte volna át. Legútóbb pedig Andrei Dimitriunak a közszolgálati rádió éléről való eltávolításában szövetkeztek- nyilatkozta Andreescu a Szabadságnak. /Székely Kriszta: Egymásra van utalva az SZDP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2002. február 2.

Romániának jelenleg "abszolút normális" kapcsolatai vannak szomszédaival, és a kapcsolatok alakulása javuló tendenciát mutat – jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője. Miculát a román nemzeti hírügynökség, a Rompres szólaltatta meg azzal kapcsolatban, hogy egyes orosz újságcikkek szerint a román-ukrán, a román- moldovai és a román-orosz kapcsolatok jelenlegi állapota ronthatja Románia NATO-csatlakozásának esélyeit. A külügyi szóvivő szerint a román-ukrán kapcsolatokban nincsenek feszültségek, Anatoli Kinah ukrán miniszterelnök pedig nem azért tett a hét elején hivatalos látogatást Romániában, hogy valamiféle feszültség csökkentését segítse elő, hanem azért, hogy a gazdasági együttműködés új terveiről tárgyaljon. A Moldovai Köztársaságot illetően a külügyi szóvivő leszögezte, hogy Románia és az Európai Unió álláspontja megegyezik a moldovai kormány antidemokratikus lépéseit illetően. A román és az orosz fél egyetért abban, hogy új lendületet kell adni a kétoldalú kapcsolatoknak – folytatta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a tervek szerint Adrian Nastase miniszterelnök februárban, Ion Iliescu államfő pedig áprilisban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Nastase az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség kérdéséről kijelentette: "A bizalom növekedésével és a gyanakvás megszüntetésével sokkal többet érhetünk el, biztosíthatjuk a román szellemiség megmaradását Ukrajnában" A moldovai miniszterelnök az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Adrian Nastasét. A román miniszterelnök ezt visszautasította és kijelentette, hogy ha Románia beavatkozni akart volna a Moldovai Köztársaság belügyeibe, akkor a kilencvenes évek elején bekebelezte volna a szomszédos országot, mint azt az akkori román kormány több tagja javasolta. /Románia kapcsolatai a szomszédos országokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2002. február 12.

A képviselőház febr. 7-i ülésén megszavazta a ROMPRES Országos Hírügynökség szervezését és működését szabályozó törvénykezdeményezést. A plénumban a szakbizottság által elfogadott formát szavazták meg. A szakbizottsági vita során Márton Árpád képviselő elmondta, hogy a ROMPRESnek olyan országos jelentőségű hírügynökségnek kellene lennie, amely hírt gyűjt be és továbbít, nem pedig véleményt. Egy ilyen intézménynek hitelesnek kell lennie, ez pedig autonóm működést feltételez. Az elfogadott jogszabály szerint a ROMPRES Hírügynökség a kormány hatásköre alól átkerül a parlament felügyelete alá. /A ROMPRES hírügynökségről szavaztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2002. április 25.

Ápr. 29-én a tájékoztatási minisztérium pénzügyi támogatásával a bukaresti egyetem és több civil szervezet a parlament Nicolae Balcescu termében nagyszabású szimpóziumot szervez A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása témával. Markó Attila államtitkárhelyettes jelezte: hivatalukat nem is tájékoztatták a szimpóziumról. Daniel Jurcan, a minisztérium kommunikációval és országimázzsal foglalkozó államtitkára közölte, nem ő foglalkozik vele. Eugen Popescu minisztériumi igazgató arról tájékoztatott, hogy a szimpóziumot a minisztérium támogatja anyagilag, de a szervezés már nem tartozik hatáskörébe. Erre a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete vállalkozott. Sepsiszentgyörgyön Ioan Lacatusu igazgató elmondta: a programot napokkal ezelőtt eljuttatták a Rompreshez és a Mediafaxhoz. Számít a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületre. - A kolozsvári Babes?Bolyai Egyetemen oktató csángó-szakértőket nem hívták meg a tervezett megbeszélésre. /(Gyarmath János): Csángószimpózium és háttere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2002. augusztus 10.

Az RMDSZ vezetőségének kártérítést kellene követelnie a kommunizmus alatt elkobzott egyházi ingatlanokért ahelyett, hogy a kormánypárt szövetségeseként viselkedne, és támogassa a romániai elnyomó rendszert - jelentette ki Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, ahol részt vett a Magyar Reformátusok Világszövetsége augusztus 6-án tartott rendes évi választmányi ülésén. Tőkés László kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Rompresnek adott nyilatkozatában leszögezte: Tőkés László vádjait alaptalannak tartja figyelembe véve, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás értelmében konkrét lépések történtek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozóan. Az ügyvezető elnök szerint a kormánypárttal folytatott együttműködés során sikerült megteremteni a tulajdon-visszaszolgáltatás jogi alapját. /Megkérdőjelezhetők Tőkés vádjai. Takács Csaba a tiszteletbeli elnök kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2002. október 14.

Kétséges a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legitimitása, mivel évek óta elodázzák a belső választásokat, és gyakorlatilag nincsen semmi hatalma a Kongresszus fölött - jelentette ki okt. 12-én Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. A politikus sajnálatosnak tartja az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Tőkés László püspöknek a tettét, hogy feljelentette az RMDSZ-t a román bíróságon, akárcsak a nézetellentétek miatt a szövetségen belül kialakult helyzetet. Toró T. Tibor a Rompresnek azt nyilatkozta, hajlandóságot mutat az RMDSZ-en belüli béke visszaállítására. /Toró T. Tibor hajlandó a megbékélésre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. július 3.

A román kormányfő szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti. A Rompres-tudósítás rámutatott, hogy Adrian Nastase a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során egész sor közös tervről is eszmecserét folytatott, s közülük megemlítette a Bukarest-Budapest autópályát. A román kormányfő azt mondta, hogy a keddi nap folyamán, amíg ő Budapesten tartózkodik, Bukarestben memorandumot írnak alá az autópálya egy szakaszának finanszírozásáról. /Feltételek a kedvezménytörvény alkalmazásához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2003. augusztus 25.

Nem fog kettészakadni sem az én mandátumom alatt, sem azután a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) - jelentette ki Alexandru Athanasiu oktatási miniszter, aki különben nem veti el az önálló magyar karok létrehozásának gondolatát. A miniszter úgy vélte: a magyar oktatók kérése, hogy hozzanak létre az egyetem keretében két önálló magyar kart, alkotmányos. Hozzátette: jobb, ha a kolozsvári felsőoktatási intézmény olyan marad, amilyen eddig volt, és tovább fejleszti multikulturális jellegét. (Rompres) /A tanügyminiszter szerint a BBTE nem fog kettészakadni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2003. december 18.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) kemény hangú nyilatkozatban ítélte el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását. A kormánypárt szerint az EMNT létrejötte és a dec. 13-i kolozsvári alakuló ülésen elhangzott Tőkés László-, illetve Kövér László-beszéd "a magyar irredentizmus rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulásai". Az SZDP szerint a kolozsvári megbeszélésen "nyílt, világos és virulens biztatások hangzottak el a területi elszakadásra és annak megvalósításához szükséges fegyveres megoldásokra". A kormánypárt közleménye szerint az EMNT tervei közvetlen támadások "Románia stabilitása és területi épsége ellen". A román sajtó félreértette az autonómiára vonatkozó Tőkés-kijelentést, s egyre csak azt ismételgette, hogy a püspök szerint Trianon igazságtalanságaira a határmódosítás az egyetlen orvosság. Az SZDP felszólította az állami szerveket, hogy a hasonló akciók meghiúsítására és megelőzésére hozzanak intézkedéseket. Román források hírül adták: Kövér László Fidesz-alelnök, az EMNT kolozsvári alakuló ülésén mondott beszédében fegyveres megoldásokkal is példálózott. A Rompres hírügynökség szerint ekképpen: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat. A tanács egyfajta kezdet lehet; úgy tűnik, hogy ebből az egész helyzetből nincs kivezető út, de (a tanácsnak) erőt kell adnia nekünk." Tibori Szabó Zoltán Markó Béla RMDSZ-elnökkel készített interjút. Markó leszögezte, hogy EMNT-vel politikai eszközeiket illetően nem ért egyet velük, maga az RMDSZ is egyértelműen az autonómiáért küzd. Ennek ellenére a szólásszabadsághoz tartozik az, hogy bárki elmondhassa véleményét. Ehhez semmi köze a rendőrségnek. Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e erről a kormánypárttal, Markó közölte, álláspontját a kormánypárt politikusainak közvetítette. Az EMNT az RMDSZ ellenében próbál minél demagógabb üzenetet megfogalmazni a magyarság felé. Ez a kezdeményezés az RMDSZ és az erdélyi magyarság politikai megosztására irányul. Ennek ellenére, ha valaki őket államhatalmi vagy az igazságszolgáltatás eszközeivel próbálná a szólásszabadság jogában korlátozni, az RMDSZ mindent meg fogunk tenni, hogy azt megakadályozza. Az EMNT a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak segít abban, hogy szavazatokat gyűjtsön. Markó megjegyezte: a politikusnak, általában, úgy kell tudnia fogalmazni, hogy lehetőleg ne értsék örökké félre. Hozzátette: a magyarországi politikusok ne innen üzenjenek. /Tibori Szabó Zoltán: Dönteni kell: együttműködés vagy konfrontáció. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 20.

Minden olyan törekvés, amely veszélyezteti, hogy a romániai magyarság egységesen támogassa a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, könnyen végzetes lehet - mondta Kovács László magyar külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban. "A magyar kormánynak nem voltak aggályai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával kapcsolatban. Veszélyesnek tartjuk azonban, hogy ez a két testület bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre" - szögezte le Kovács László. Kovács László reagált azokra a romániai bírálatokra, amelyek annak kapcsán fogalmazódtak meg, hogy Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács múlt hét végi kolozsvári alakuló ülésén a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt" - szögezte le Kovács László. Kiemelte: a magyar kormány támogatja az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesülésének talán legmegfelelőbb keretét. Mint mondta, Európa több országában is működnek autonómiák. Szerinte azonban nem lehet nem észrevenni azt, hogy a működő autonómiák mindenütt a kisebbség és a kormányzat tárgyalásának eredményeképpen jöttek létre. /Kovács: végzetes lehet az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2003. december 24.

Kövér László az MTI-nek megerősítette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i kolozsvári alakuló ülésén elmondott beszédének részét képezik a Népszabadságban megjelentek. A fideszes politikus nem kívánt reagálni Kovács László korábbi, a beszédét érintő nyilatkozatára, mondván, a külügyminiszter a sajtóban megjelent információk alapján nem ismerhette pontosan az ő Kolozsváron elhangzott beszédét. "150 évig küzdöttünk a törökkel, és pontosan tudjuk, hogy Trianon nem következett volna be a 150 éves háborúskodás okozta tragikus elnéptelenedés nélkül. És ma azt látjuk Nyugat-Európa bármely országában, hogy milliós muzulmán kisebbség építi a maga konklávéit, be nem illeszkedve az európai civilizáció keretei közé" - idézte a Fidesz választmányi elnökének beszédét a hétfőn a Népszabadság dec. 22-i száma. "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" - fogalmazott Kövér László kolozsvári beszédében. "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása a kezdete lehet az erdélyi és partiumi magyarság újra magára találásának. (...) Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy nemlét kérdése" - mondta Kövér László beszédében. Kövér László a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". Erre reagált Kovács László külügyminiszter: "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt". /Kövér László kolozsvári beszédéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2004. április 29.

Az MPSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon elmondták, felkéréssel fordulnak az Európa Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az európai emberjogi szervezetekhez, hogy kövessék figyelemmel a romániai választási folyamatot. Szilágyi Zsolt elmondta, jó ideje már formális a jelenléte az RMDSZ-ben, ugyanis a Markó Béla vezette szervezet „a Szociáldemokrata Párt (PSD) magyar tagozatává vált. Olyan oligarchikus jellegű párttá, mely nem jeleníti meg teljességében a magyar közösség akaratát” – jelentette ki a képviselő. Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa tanácsi képviselője a Rompres hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, a Fidesz tagjai által kezdeményezett, 14 ország képviselői által aláírt strasbourgi határozattervezet tulajdonképpen a Fidesz beavatkozási kísérlete a romániai magyarság belügyeibe. „Morális szempontból az lenne helyes, ha a Fidesz és a többi magyarországi párt az erdélyi magyar közösségre bízná sorsa alakítását” – jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Ma dönt a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2006. október 16.

Bukarestben tartotta konferenciáját az Európai Liberális Demokrata Párt. A fórumon részt vett Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus is, aki kifejtette, hogy pártja ellenzi a román állampolgárokkal szemben tervezett magyarországi munkaerő-piaci korlátozásokat. Eörsi Mátyás október 14-én NLP elnökével, Calin Popescu Tariceanuval folytatott megbeszélést. Eörsi az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseiről nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek, szerinte le kell mondani az autonómia szóról. Az autonómia szó nagyon sok román számára a román állam létét veszélyezteti. Ehelyett a szubszidiaritás mentén lehetne ösztönözni a román politikát arra, hogy Románia ebben is zárkózzon föl, vagy haladja meg az európai átlagot. /B. T.: Eörsi szerint le kell mondani az autonómia szóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2006. november 15.

Dicséreteket kapott Románia Strasbourgban, az ország uniós csatlakozása pedig támogatásra talált az Európai Parlament külügyi bizottságában – állapította meg a Rompres hírügynökség. Az EP-bizottság november 13-án kezdte meg az utolsó Románia-jelentés vitáját. Romániának „folytatni kell erőfeszítéseit azért, hogy elkerülje a védzáradék életbe léptetését”. Ezek a területek: az igazságszolgáltatás reformja, a korrupcióellenes harc, a közösségi alapok kezelése és az élelembiztonság. A legkritikusabbaknak Gál Kinga és Szent-Iványi István magyar EP-képviselők mutatkoztak Romániával szemben. A magyar képviselők a kisebbségi törvény elfogadását, a megfelelő szintű magyar nyelvű oktatás állami segítését, a kommunizmus alatt elkobzott javak visszaadását a román hatóságok által meg nem oldott feladatok között említették. Mindketten kitértek a verespataki bányakitermelési projekt kérdésére is. /S. M. L.: Magyar kritika az EP külügyi bizottságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2007. október 3.

Két magas rangú ortodox egyházi vezetőről is megállapíthatja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), hogy a rendszerváltás előtt együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A Rompres hírügynökség szerint Pimen Zainea, Suceava és Radauti érseke, valamint Calinic Argatu, Arges és Muscel püspöke tartozott 1989 előtt a Szekuritáté kötelékébe. Más egyházak vezetőinek a neve is szerepel egy jegyzőkönyvben, amely a Szekuritáté által 1989 decemberében megsemmisített dossziékról szól. Ezek egyike Ioan Robu római katolikus érsek. A CNSAS kihallgatásra hívta Andrei Andreicutot, Gyulafehérvár ortodox érsekét, aki megtámadta a testület döntését, amelynek értelmében együttműködött a Szekuritátéval. /Balogh Levente: CNSAS: kollaboráns ortodox egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2007. december 14.

Megváltoztatná az Európai Néppárt (EPP) statútumát a Demokrata Párt (PD) annak érdekében, hogy Tőkés László független képviselő ne lehessen tagja az EPP európai parlamenti frakciójának. Marian Jean Marinescu demokrata képviselő arról számolt be: a frakció vezetősége és a tagországok néppárti delegációjának vezetői már meg is egyeztek abban, hogy ezentúl egy független képviselő csupán akkor lehet tagja a parlamenti csoportnak, ha ebbe az illető tagország EPP-küldöttsége is beleegyezik. „Hétfőn levélben közöljük az EPP vezetőségével, hogy Tőkés Lászlót nem kívánjuk a parlamenti csoportba befogadni” – közölte Marinescu. A Rompres hírügynökség a román delegáció vezetőjét, Sorin Frunzaverdét is idézte, aki szerint a független képviselő azért nem lehet frakciótag, mert „Erdély területi autonómiáját szorgalmazta”. Az EPP szóvivője, Javier Jiménez nem tudta megerősíteni azt az információt, miszerint a Néppárt és a frakció vezetősége máris megegyeztek volna a statútum megváltoztatásában. A frakció magyar sajtósokért felelős szóvivője, Hölvényi György szintén nem hallott arról, hogy ilyen irányú döntés született volna az EPP vezetőivel egyetértésben. /Cs. P. T. : Mozgósítás Tőkés tagsága ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2008. január 23.

Hargita megyében az RMDSZ és a magyar ellenzék küzdenek meg a polgármesteri székekért. Az RMDSZ számára Székelyudvarhely feltörhetetlen diónak bizonyult a rendszerváltás óta: soha nem volt RMDSZ-es polgármestere. 1992-ben, az első polgármester-választáson győztes Ferenczy Ferenc függetlenként szerezte meg a tisztséget. 1996-ban már RMDSZ-színekben indult, de veszített a független Szász Jenővel szemben, aki azóta a harmadik mandátumát tölti. Szász a 2000-es választáson Antal Istvánt, a 2004-esen Ladányi Lászlót győzte le. Kelemen Hunor szerint azonban most minden feltétel adott ahhoz, hogy megszerezzék a polgármesteri széket. Az európai parlamenti választások udvarhelyszéki kudarca után lemondott Verestóy Attila széki elnök helyébe az RMDSZ januárban megbízott elnökként Birtalan Józsefet helyezte. A Hargita megyei önkormányzat elnöke, Bunta Levente, és alelnöke, Borboly Csaba között másfél éve ellentét van. Bunta Levente székelyudvarhelyi lévén, jó eséllyel szállhatna harcba a városi polgármesteri székért. Erről még korai beszélni, hárította el a kérdést Bunta Levente. A Rompres hírügynökség Dézsi Zoltánt, Gyergyószentmiklós egykori polgármesterét, az Állami Tartalékalap jelenlegi elnökét tartotta a legesélyesebbnek a gyergyószentmiklósi polgármester-választás megnyerésére. /Kirajzolódó erővonalak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-113




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998