udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 111 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tinivar Konyv- es Lapkiado (Kolozsvar)

1999. szeptember 15.

Megjelent a Diákévkönyv 2000 /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/, már hetedik éve adja ki a kiadó ezt az évkönyvet. Van benne történelem, irodalom, de tesztek is, keresztrejtvények és receptek. - Utcára került a Diákabrak című lap 48. száma is. /(horváth): Megjelent a Diákévkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

1999. szeptember 16.

Aug. 2-9-e között rendezte meg a III. Sajtótábort a kolozsvári Tinivár Kiadó és a Millenium Alapítvány Inaktelkén. Hét megyéből gyűlt össze a tettre kész diákcsapat, előadásokat hallgattak a világsajtó helyzetéről és mindenről, ami a sajtóval kapcsolatos. Megismerhették Dáné Tibor Kálmánt, a Géniusz diáklap főszerkesztőjét, Dávid Gyula irodalomkritikust, az EMKE országos elnökét, Magyari Tivadart, a kolozsvári rádió főszerkesztőjét is. /Szántó Tünde, Szilágysomlyó: Sajtótábor Inaktelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1999. november 23.

Nov. 22-én kezdődött Kolozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek háromnapos tanácskozása. A rendezvény célja a kapcsolatteremtés. Dr. Bartha Zoltán, a Tinivár lapkiadó igazgatója, a rendezvény fő szervezője a Szabadság kérdésére elmondta: Erdélyből jelen vannak a Napsugár, a Diákabrak, a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a kolozsvári Géniusz szerkesztői, s várható a nagyváradi Szemfüles érkezése is. Magyarországról a pécsi Gyermekház, illetve a szegedi Kincskereső munkatársai jöttek el. A határokon túlról megérkeztek az újvidéki Mézeskalács és Jó Pajtás, a horvátországi Barkóca, a burgenlandi Hírhozó szerkesztői is. /Erdei Róbert: Gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1999. november 25.

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

1999. december 14.

A Kolozsvári Írók Társasága dec. 13-án tizenöt írót díjazott 1998-ban megjelent köteteiért. A kolozsvári magyar írók közül Pusztai János Csapdában (regény, Kriterion Könyvkiadó), Kiss János Pillangó az esőben (novellák, Dacia Könyvkiadó), Szántai János Az igazi meg a márványelefánt (gyermekversek, Tinivár Kiadó) részesült a Kolozsvári Írók Társasága díjában. /Díjakat osztott a Kolozsvári Írók Társasága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

1999. december 16.

Megjelent A tulipán törpék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/ - Szigetországi mesék alcímmel angol, skót, ír és walesi meséket tartalmazó könyv Vallasek Júlia fordításában. /A tulipán törpék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. január 27.

Szabó Csaba regényes nyomozásainak tematikus gyűjteménye, Az egri hullócsillagok 1998-ban jelent meg, akkor a szakma, de a szerző is tanácstalan volt, milyen műfajhoz sorolható debüt-kötete. Egyesek a Nemeskürty István által népszerűvé vált regényes nyomozások (történelmi tudósítások) erdélyi megfelelőjének tekintette a kötetet. Lászlóffy Aladár jegyezte meg: "azon a színvonalon startolt, amely méltó a kolozsvári hagyományokhoz". Jelenleg Szabó Csaba a magyarországi Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány ösztöndíjasaként könyvének egyetemi segédanyaggá való átdolgozását végzi. Most pedig napvilágot látott újabb könyve: Tátorján szél, Tinivár Könyvkiadó, 1999, Kolozsvár. A szerző ezt tekinti első szépirodalmi alkotásának, melyben az Erdély-mítoszról és önmagáról írt. Szőcs István szerint a Tátorján szél műfaját leginkább szintetikus mesének vagy novellának lehetne nevezni. - A 35 éves szerző érdeklődési köre rendkívül szerteágazó. /Kerekes Edit: Titkok történetének ideje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2000. február 23.

Csősz Irma nyugalmazott óvónő, falukutató és népművelő másfél évvel ezelőtt megjelent könyvben választott faluját, Disznajót mutatta be: történetét, népszokásait és ragadványneveket. Napvilágot látott új könyve /Rhédeyek és Fráterek, Tinivár, Kolozsvár/ szintén Disznajóhoz kapcsolódik. A falu egykori grófi családjai voltak a Rhédeyek és Fráterek. /Antal Erika: Megjelent Csősz Irma új könyve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2000. március 25.

A Tinivár Kiadó Kolozsváron 1991-ben kezdte meg tevékenységét. A Tinikoktél diáklappal kezdték, az elején tízezer példánnyal, emlékezett az indulásra dr. Bartha Zoltán. Molnos Lajos volt a kiadó főszerkesztője 1992-től 1994-ig, addig, amíg Molnost megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének. 1992-ben született meg a Tinikoktél melléklete, a Diákabrak. 1993-ban elkezdték a könyvkiadást. Sikeres a Diákévkönyv, 1997-ben már tízezer példányban sikerült eladni. Ez volt a csúcs, hiszen román nyelvű kiadók sem adnak ki ilyen mennyiségben. Három-négy éven keresztül a könyveiket Magyarországon is terjesztették. Azonban a két ország közötti nehézkes valutaelszámolás miatt ezt megszüntették. A Maturandus évkönyveik eljutottak Kárpátaljára, Délvidékre, Németországba, Amerikába. Az idei Maturandusban először szerepelnek a kassai gimnázium végzős diákjai is. /Ördögh I. Béla: Egy "öröktini" betűterjesztő, a tinikért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2000. május 12.

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jóvoltából 1995 óta minden év májusára elkészül az a tetszetős kötet, a Maturandus, amely Erdély magyar nyelvű középiskoláinak (vagy legalább magyar osztályainak) végzőseit hivatott feltérképezni. Volt olyan esztendő, amikor még Németországból is elküldték a magyar tannyelvű osztály névsorát, máskor viszont még az erdélyi középiskolák listája sem volt teljes. /Sándor Boglárka: Útravaló ballagóknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2000. június 6.

Június 1-5-én Budapesten a magyar könyv ünnepi hete volt. A Vörösmarty és a Deák téren felállított 96 pavilonban másfélszáznál több kiadó volt jelen. A téren már első nap nagy volt a zsúfoltság. A romániai magyar kiadóknak két pavilonjuk is volt. Az egyikben a Kriterion, a Pro Print és a Pallas Akadémia, illetve a Corvina Könyvesház révén több kisebb, zömmel székelyföldi kiadó köteteit kínálták. A másik a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonja volt, ahol a Mentor, Tinivár, Polis és Gloria kiadók mutatkoztak be. A csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője, Bencze Tibor elmondta, hogy az eladott könyvek zömét a néprajzi, történelmi, helytörténeti tárgyúak tették ki. A Romániai Magyar Könyves Céh standján bemutatott kiadók kötetei közül is főleg a néprajzi, tájegységleíró, természettudományos, történelmi, illetve publicisztikai tárgyúakat vásárolják, de szépirodalmi kiadványaik is sikeresek. A Vajdasági Magyar Kiadók és a Felvidéki Magyar Kiadók könyvei közül is a vajdasági, illetve a felvidéki magyarság népi hagyományaival, történelmével foglalkozókat keresték. /Nyüzsgés 96 könyvpavilon körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2000. szeptember 25.

Megjelent a Diákévkönyv 2001, a Tinivár Kiadó jóvoltából a nyolcadik. A könyv hézagpótló. Olvashatnak benne Árpád és Géza fejedelemről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Könyves Kálmánról, III. Béláról, IV. Béláról, a magyar államalapításról, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkról, Munkácsy Mihály életpályájáról, az elektronikus levélről és sok másról. /Megjelent a Diákévkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2000. október 9.

Színvonalas a Diákabrak /Kolozsvár/, a Tinivár Kiadó ifjúsági folyóirata, mindegyik száma igényes, értékes, mint a legújabb száma (2000/6) is. /Szabó Csaba: Gondolatok az új Diákabrakról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2000. november 13.

Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2000. november 28.

Két éve jelent meg a könyörtelen belső kényszer hatására készült napló, Könczei Ádám naplója: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója (Tinivár, Kolozsvár, 1998). Írójának ereje a szenvedés elviselésében volt. Tizennyolc éves korától - a második bécsi döntés után Észak-Erdélybe került, szüleitől elszakadt, árva diák korától - korai, tragikus, 55 éves korában bekövetkezett haláláig vezette naplóját. Hátrányos családi származása - orvos apja, birtokos anyja - rossz ajánlólevél a háború utáni Romániában. Könczei megalkuvásra képtelen ember, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanárként lett kényszerű munkanélküli. Könczei Ádám azt fájlalta, hogy nem tudott hivatásának élni. Népköltészetet, népzenét szeretett volna gyűjteni, de még pályakezdő tanárként egy koholt feljelentés miatt a tanügyből menesztették. Megszakításokkal ugyan, de hét év munkanélküliség várt rá olyan időszakban, amikor nemcsak munkanélküli-segélyt nem fizettek, de munkakerülés címén büntethetővé vált az, aki nem dolgozott. Aztán test- és lélekpusztító éveket töltött nyomdai munkásként. /Balázs Ildikó: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

2001. január 4.

Jancsó Miklós színművész, a kolozsvári magyar színház művésze, a beszédtechnika egyetemi tanára íróként is ismert, ezúttal harmadik kötetét mutatták be Kolozsváron. A tizenöt színpadi jelenetet tartalmazó Tömegszereplők /Tinivár, Kolozsvár/ c. kötet bemutatója Szőcs István színikritikus volt, aki a könyv utószavát írta. A könyvet az RMDSZ és az EMKE támogatásával sikerült kiadni. /(Csomafáy Ferenc): Jancsó Miklós harmadik kötetét mutatta be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. február 3.

Megjelent Szabó Csaba legújabb kisregénye: Fűkirályok /Tinivár, Kolozsvár, 2000/. Hagyomány és hagyományrombolás. Mágia és rítus. Lázadás és nagyratörés. Mindez együtt, egy regényben. Varázslatos környezetet teremtett a könyvben, a dolmányosvarjak, a fű és a só világát. Olyan világot, ahol szómágia hozza létre a neveket. - A Tátorján szél után itt van a második mágikus Erdély-regény. /Boné Ferenc: Mítosz és mágia, avagy fűben az igazság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2001. február 22.

A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./

2001. március 1.

Nagyenyedtől az Egyenlítőig /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel az Afrika-kutató dr. Sáska László hagyatékából Győrfi Dénes válogatott egy kötetre valót. Azokról a feljegyzésekről van sszó, amelyek nem fértek bele dr. Sáska Életem Afrika című önéletrajzába. /Nagyenyedtől az Egyenlítőig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. március 5.

Márc. 3-án Kolozsváron, a Phoenix könyvüzletben bemutatták Szabó Csaba legújabb kisregényét, amely a Fűkirályok (Tinivár, 2000.) címet viseli. Bálint Tibor író méltatta a könyvet, kiemelve annak mítoszteremtő, ugyanakkor hagyományőrző mivoltát. "Szabó Csaba e kötetében is a nagy elődök, Tamási Áron, Nyírő József, Makkai Sándor és Wass Albert nyomdokain halad, tudván, hogy mivel tartozik erdélyi történelmünk valóságának" - zárta az értékelést az író. Ezzel a fejtegetéssel szállt vitába a kötet debütáló lektora, Boné Ferenc, aki szerint "erdélyi ez a regény, de nem lehet hasonlítani az említett nevekhez". /(B. G.): Fűkirályok kora. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./

2001. március 28.

Tízéves az ifjúsági kiadványokra szakosodott Tinivár Kiadó /Kolozsvár/. Dr. Bartha Zoltán igazgató ismertette tevékenységüket, munkájukat. Eddig száz kiadott kötetük és három folyóiratuk van. 1991 decemberében a Tinikoktél című lappal kezdődött, mely azonban anyagi okok miatt hamar megszűnt. Követte a most is élő Diákabrak, a középiskolások lapja. A Géniusz ismeretterjesztő szemle első száma 1999-ben jelent meg. Kiadványaikat saját eszközeikkel terjesztik Erdély kétszáz magyar tannyelvű középiskolájában. Sikerkönyveik: a Diákévkönyvek, a Maturandusok, Szabó Csaba három kisregénye, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (4 kötet), Zsakó Magdolna Afrikai útijegyzetei (3 kötet), Kulcsár Gabriella: Zene és játék stb. Az ünnepségen beszélt még Molnos Lajos, a Diákabrak főszerkesztője, Józsa T. István, a Géniusz főszerkesztője, László Ferenc, a közismert sportszerkesztő is. /Tízéves a Tinivár Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2001. március 29.

Örök pátria /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel verses magyar történelmi kiadvány jelent meg. A kötet a klasszikusok válogatott költeményeit a következő korszakokra csoportosította: Hun-magyar őskor, Árpád-kor, Nagy Lajos és kora, Hunyadiak kora, Török világ, Kuruc világ, Hanyatlás és feltámadás, A szabadságharc, A szabadságharctól az I. világháborúig, Az I. világháború, A két világháború közt, a II. világháború, Ránk tört a béke!, ... és a jövő? A könyv Bartha Zoltán és Kádár Ferenc válogatásában jelent meg, Sipos László illusztrálásával. /Örök pátria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2001. április 6.

Dr. Bartha Zoltán 1990-ben nyugdíjba vonult és megalapította a Tinivár Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Először a Tinikoktélt adta ki, majd a Diákabrakot, három évvel ezelőtt megkezdték a Géniusz ismeretterjesztő szemle kiadását. A tízéves kiadó a könyvkiadást 1993-ban kezdte meg. A Diák Évkönyv meghozta a sikert. - Megjelent könyveik egyharmadát pályázattal adják ki. A továbbélést biztosítják az anyagilag sikerkönyvek, mint például Páll Zoltán Angol-Magyar szótára. A tíz év alatt kiadtak száz könyvet. /Csomafáy Ferenc: Köszöntjük a 10 éves Tinivárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2001. április 13.

Tíz erdélyi kiadót képvisel a Romániai Magyar Könyves Céh az április végén nyíló budapesti nemzetközi könyvvásáron. A Kriterion, Pallas - Akadémia, Pro Print, Polis, Mentor, Tinivár, Komp Press, Literator, Koinónia és Impress kiadók ingyen vehetnek részt a budapesti könyvvásáron, ahol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének köszönhetően a főpavilonban biztosított területen kapnak helyet. A vásáron a Mentor Kiadó az Erdély emlékezete című történelmi sorozattal mutatkozik be. Ebben a sorozatban jelentetik meg a könyvvásárra az Erdélyi panteon harmadik kötetét, Tüdős Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, valamint Egyed Ákos Erdély 1848-ik évi utolsó rendi országgyűlése című köteteket. - A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Könyves Céhnek jelenleg huszonhat romániai magyar kiadó a tagja. A Céhnek nem tagja minden erdélyi magyar könyvkiadó, de állandó jellegű a tagfelvétel, jelenleg az Erdélyi Híradó és a Charta kérte a felvételét a tagság közé. A könyves céh koordinálja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatokat. Idén összesen 223 támogatást igénylő kézirat érkezett. A támogatások értéke mintegy 27 millió forintra várható, ami körülbelül száz könyv kiadását jelenti. - Ettől az évtől kezdve a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Erdélyi kiadók a budapesti nemzetközi könyvvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

2001. május 8.

Idén hetedszerre jelenik meg az erdélyi ballagók névsorát tartalmazó dokumentumkötet, a Maturandusok. /Maturandusok 2001. Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001./ A szerkesztők 1995-ben jelentkeztek először a dokumentumkötettel, és már 1996-ban megpróbáltak nyitni a magyar nyelvterületek felé azzal a reménnyel, hogy a Maturandusok lassan a kárpát-medencei magyarság legfontosabb maturandus-felmérőjévé, pótolhatatlan kordokumentumává fog válni. A kiadvány 1997-ben érte el a csúcsot: sikerült begyűjtenie és mutatós kötetbe szerkesztenie az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők névsorait. Azonban hol egyik, hol másik anyaországon kívüli országrész maradt ki objektív okok miatt a kötetből, de ez a Maturandusok jellegén, üzenetrendszerén nem változtatott. /Szabó Csaba: Maturandusok 2001: az erdélyi és vajdasági ballagók névsora. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2001. június 23.

Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. július 27.

Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2001. szeptember 10.

Két és fél éve jelent meg először az erdélyi magyar nyelvű ifjúsági ismeretterjesztő szemle, a Géniusz /Kolozsvár/. Nemrég maroknyi szerkesztője és erkölcsi támogatója gyűlt össze, hogy választ keressenek a hogyantovábbra. Józsa István főszerkesztő szerint az erdélyi magyarság regenerálódó képessége olyan tartalékokat rejt magában, amelyre még feltétlenül számítani lehet. Bartha Zoltán, a folyóiratot világra segítő Tinivár Kiadó igazgatója tájékoztatott: eddig tizenhárom szám, összesen 32.350 példány jelent meg, amely a napjainkban jónak mondható 2280-as átlagnak felel meg. Hiányzik a hosszú távra a kiadáshoz anyagi támogatást nyújtó partner/vállalkozó/intézmény. A Géniusz ismeretterjesztő szemle sajátos kiadvány, nagy űrt pótol az egész kárpát-medencei magyar fiatalság körében. /Ördög I. Béla: Hala(n)dó Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2001. december 7.

Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2002. január 20.

Bartha Zoltánt, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója elmondta, hogy a Diákabrak, az erdélyi magyar diákok folyóirata továbbra is megjelenik, mellette negyedik évébe lép a Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemle. Kiadják többek között T.S. Eliot verseit két nyelven: angolul és magyarul. A verseket az Amerikában élő Adrian Krudy orvosprofesszor fordította. Náluk jelenik meg a 101 mese is. /Csomafáy Ferenc: Tinivári újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998