udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 192 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-192
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Transindex

2003. április 14.

A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2003. április 15.

Szőcs Judit kolozsvári tanárnő nyílt levéllel fordult Bálint Zsombor újságíróhoz, aki jelezte, hogy nem ismeri a részleteket, mégis beleszólt Gáspárik Attila és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vitjába. Gáspárik Attilától tárgyilagos tájékoztatást vár el minden adófizető állampolgár. A Transindexben y nyilatkozott: "gondolom, a Maros megyei szervezet az egész szövetséget képviselte", ami megengedhetetlen általánosítás. Gáspárik megalapozatlan kijelentései a tisztség betöltésére való alkalmatlanságát igazolják. Országos RMPSZ- elnökségi gyűlés zajlott, valamint országos küldöttközgyűlés. Ez utóbbi kettő foglalt állást az ügyben. Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./ Bálint Zsombor válaszában leszögezte, valóba nem ismeri Gáspárik Attila jegyzetét, nem is akar igazságot tenni, csak azzal nem ért egyet, hogy valakitől megvonják a véleménynyilvánítás jogát. Gáspárik szabadon kifejezheti gondolatait, ha pedig azokkal valaki nem ért egyet, megfogalmazhatja ellenvéleményét. Bálint Zsombor nem ért egyet azzal, hogy Gáspárik személyét összekeverik a magyarság érdekvédelmi szervezetével. Azt állítani ugyanis - ha áttételesen is -, hogy Gáspárik egyenlő az RMDSZ-szel, csak azért, mert a támogatásával nevezték ki az OAT-be, pontosan olyan, mint ha azt állítaná valaki, hogy Toró T. Tibor egyenlő az RMDSZ-szel, hiszen annak listáján választották képviselővé. Azt hiszem, ennek a képtelenségét ön is belátja, s noha jegyzetemnek ez lényeges gondolata, replikája megírásakor elkerülte a figyelmét. /Bálint Zsombor: Válasz Szőcs Juditnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2003. május 26.

Nyilvánosságra hozták a román szenátus tagjainak vagyonnyilatkozatát. A lejben mért milliárdosok klubjához öt RMDSZ-es felsőházi tag tartozik: Verestóy Attila, Frunda György, Markó Béla, Pete István és Puskás Bálint. Közülük is a leggazdagabbnak Verestóy Attila számít, aki több mint öt és fél milliárd lejes vagyonról számolt be. A forintban mérve közel negyvenmilliós érték felét egy Audi S8-as gépjármű képviseli, közel ekkora összeget jelent a szenátor nevén lévő három tömbházlakás és egy hétvégi ház is. Ezenkívül számottevő vagyonelem a tízezer eurót meghaladó bankbetét. A Transindex internetes hírportál a hosszú politikai csatározások eredményeként elkészített vagyonbevallások visszásságaira is felhívja a figyelmet, és emlékezet, hogy Verestóy Attilát a Capital gazdasági hetilap 2002 őszén a 87. leggazdagabb román állampolgárként rangsorolta. Az akkori becslések szerint a nevéhez összesen 15 millió dollárnyi érték kötődik. Az eltérés a bevallási űrlap megfogalmazásai és az ahhoz társuló bevallási kötelezettség lazaságában keresendő. Példaként említhető, hogy a nyomtatvány csak két kategóriát ismer: van, vagy nincs az érintettnek 10 ezer eurót meghaladó bankbetétje, további kategóriák szóba sem kerülnek. Továbbá egyáltalán nem kötelezik a nyilatkozattevőket arra, hogy beírják földterületeik, telkeik vagy gépjárművük értékét. /Vagyonosodó RMDSZ-szenátorok. = Világgazdaság (Budapest), máj. 26./

2003. június 9.

Ön szerint milyen politikai elkötelezettségűek a romániai magyar lapok?" Ezzel a kérdéssel fordult nemrég olvasóihoz a Transindex kolozsvári internetes újság, és kérte fel őket, hogy szavazzanak róla. Egy hónap leforgása alatt nyolcvanan küldték el szavazatukat. A Szabadságról a következő eredmény született: a szavazók 17 százaléka szerint középjobb, 25 százaléka értelmezésében centrum, 28 százalékuk meglátása szerint középbal, 9 százalék olvasatában szélsőbal beállítottságú, 7 százalék szerint pedig független a Szabadság. 14 százalék nem ismeri, vagy nem követi a napilapot. A Szabadságot 1989-es születése óta körülbelül egyenlő arányban tartották ideológiailag bal- vagy jobboldalinak, magyarországi politikai viszonyokat itthonra kivetítve népnemzetinek vagy liberális-kozmopolitának, nemzetietlen szocdemnek vagy magyarkodónak, az RMDSZ erővonalai mentén mérsékeltnek vagy radikálisnak, Tőkés- avagy Markó-pártinak és így tovább. A lap születésétől politikailag és ideológiailag a maga is nagyon heterogén gondolkodású szerkesztőség azt tűzte ki célul, hogy teljesen nyitott és befogadó legyen minden nézet előtt. "Egyetlen irányítottság érvényesüljön a véleményszabadság terén: az, hogy ne legyen politikai-ideológiai síkon irányítottság. Egyetlen kolozsvári helyi-regionális napilapként Erdély fővárosában nem engedhetjük meg magunknak, hogy csoportérdekeket szolgáljunk, vagy hogy odaállítsuk a Szabadságot valaki(k) szekértolójának." A felmérés szerint a Szabadságot 7 százalék erejéig függetlennek tekinti, az előkelő 2. helyet biztosítja a Hargita Népe és a Nyugati Jelen mellett a 80 szavazó listáján. /Balló Áron: Politikailag értelmeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2003. június 14.

Milyen elkötelezettségűek a romániai magyar lapok? - tették fel a kérdést a Transindex.ro internetes hírújság munkatársai. A Romániai Magyar Szót 41 százalék tartja középbalnak, 31 százalék pedig szélsőbaloldali irányultságúnak. Az erdélyi napilapok nagy részét a középbalra helyezték a szavazók. Az Erdélyi Napló hetilapot 49 százalék tartja középjobbhoz húzónak, 30 százalék pedig a szélsőjobb sávra helyezi a kiadványt. Az Erdélyi Riport hetente megjelenő lapot legtöbben a szélsőbalra helyezték (47 százalék), 30 százalék pedig úgy véli, hogy inkább középbal-irányultságú. A Krónikát 47 százalék a középjobbra helyezi, 33 százalék szavazott úgy, hogy centrum-irányultságú. /(princz): Felmérést készített a transindex.ro hírportál: Hová sorolják a politikai palettán a lapokat az erdélyi olvasók? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./

2003. július 16.

Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/

2003. október 13.

Mindössze egy diák tanul a háromszéki - lécfalvi - általános iskola harmadik osztályának román tagozatán. A tanfelügyelőség kinevezett egy tanítót és beindult az oktatás. Az egy tanulós osztály működését azonban még engedélyeznie kell az oktatási tárcának is, a megyében létező további 12 csökkentett létszámú osztállyal együtt. A törvény szerint ugyanis egy gimnáziumi osztály legkevesebb 10, míg a líceumi legkevesebb 15 tanulóval lehet indítani. /(transindex): Egyetlen diák az egyik háromszéki iskola román tagozatán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2003. november 26.

Az év reklámfotósa címet nyerte a világ legrangosabb fotós versenyén egy erdélyi magyar fiatal. A Los Angelesben meghirdetett International Photography Awards vetélkedőn Balázs Áron a nem profi (Non Professional) nevezők között Katalógus és szórólap kategóriában lett nyertes. A gyergyószentmiklósi születésű fiatalember a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója fotó-, videó-, számítógépes képfeldolgozás szakon. (Transindex) /Gyergyói fiatal nyert a világ legrangosabb fotós versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. december 30.

Dec. 19-21. között szervezték Marosvásárhelyen az Irodalmi Kreativitás Verseny országos döntőjét. Az 1993-tól szervezett versenysorozatnak négy évvel ezelőtt váratlanul vége szakadt. A most felélesztett verseny megfelelt a korábbi színvonalnak. A versenynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont. Jakab Orsolya szervező közölte: A MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) minden évben szervez irodalmi vetélkedőt. Simon György magyartanár, az egykori versenyek motorja sokat segített. Volt helyi, megyei szakasz, végül az országosat is sikerült megszervezni, és a díjak sem voltak szegényesek. A Lyra Kiadó, a Corvin Kiadó, a Dr. Bernády György Alapítvány, Szabó Péter költő és a Transindex állta a jutalmakat, a versenyt az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és a Maros-mezőségi Esperesi Hivatal támogatta. /Nagy Botond: Írni csak szabadon, szépen... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2004. január 9.

Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. január 30.

Noha törvény írja elő a közpénzeket kezelő intézmények tájékoztatási kötelezettségét, tovább tart a titkolózás a Communitas Alapítványnál. Az alapítvány immár negyedik éve kezeli a romániai magyarság számára nyújtott bukaresti költségvetési támogatást, ám azt is csak sejteni lehet, hogy kuratóriuma az RMDSZ vezérkarával azonos. A Krónika adatai szerint a Communitas által kezelt támogatási összeg egyre nőtt, ennek azonban évről évre kisebb hányadát osztották nyilvános pályázaton. Kurátorai a 2004-es évben 50 milliárd lej sorsáról döntenek. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva a Krónika hivatalos formában volt kénytelen információkat kérni az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől és a Communitas Alapítvány titkárságától az alapítvány működésére, gazdálkodására vonatkozóan. A hivatalos fellépést az tette szükségessé, hogy az alapítvány titkárságától korábban még a kuratórium összetételét sem sikerült megtudni. A törvény előírja, hogy a hasonló intézmények kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, ezt a Communitas Alapítvány eddig csak egy esetben tette meg, a 2002 októberében bemutatott adatok is csak részben nyújtanak eligazítást a pénzek elköltéséről. A Krónika megkérdezte, hogy melyek voltak azok a keretösszegek, amelyeket 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyilvános pályázatokon osztott ki az alapítvány, mire ment el a támogatás nem nyilvánosan kiosztott része, és mennyit költött az alapítvány ebben az időszakban a saját működésére. Farkas András, az alapítvány irodavezetője az újság munkatársát Takács Csabához irányította, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont azt mondta, az alapítványi irodában adnak tájékoztatást. Az irodavezető drótpostán átküldött levélből azonban lényegében nem kaptak választ kérdésükre. A pénzügyminisztériumi adatbázisból az alapítványnak csak az 1999-es és a 2000-es mérlegét lehet lehívni. A Transindex internetes újság Disputa fórumán 2002 tavaszán-nyarán lángolt fel az alapítvány rejtelmeit kutató jeligés levelezés, melyből a Krónika 2002. augusztus 10-én közölt összeállítást. Akkor Takács Csaba vállalta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatást nyújt az alapítvány pénzügyeiről. E következő ülésre 2002. október 26-án került sor. Az ülésen Frunda György SZKT-elnök eredetileg öt percet engedélyezett a Communitas pénzügyeiről szóló fejezetet megtárgyalására, Takács Csaba ügyvezető elnök ezt az időt is főleg arra szánta, hogy elmondja, miért döntöttek korábban úgy, hogy nem válaszolnak az itt-ott megjelent gyanúsítgatásokra. Az összegző adatokat tartalmazó jelentést az ügyvezető elnök csak a hozzászólások után olvasta fel. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén felolvasott háromoldalas jelentés máig az egyetlen dokumentum, amelyben az RMDSZ vezetősége beszámolt a magyar közösség előtt arról, hogy mire is ment a magyarságnak szánt román költségvetési támogatás. 1997-től már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elestek volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. A dokumentum szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását. Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Azóta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodik. A sajtó, a könyvkiadási, a művelődési, az ifjúsági és a szórvány szaktestület mellett egy ösztöndíjakat megítélő szaktestület is alakult. Míg 2001-ben a kilencvenmilliárdos keretből a magyarságnak 13,385 milliárd jutott, a 2004-es költségvetési törvényben a keretösszeg 240 milliárdra, a magyarság részesedése pedig – a kormány jóváhagyására váró tervezet szerint – 50 milliárdra emelkedett. Az RMDSZ vezetői korábban 2003 őszére ígérték annak az internetes honlapnak a létrehozását, melyen bárki tájékozódhat a támogatottakról és a számukra megítélt összegszerű támogatásokról. Év Össz támogatási Ebből a romániai A keretösszeg Nyílt pályázaton A teljes összeg keret magyarságnak jutott százaléka kiosztott összeg százaléka (milliárd lej) (milliárd lej) (milliárd lej) 2001 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004 240 50 20,83*-al jelölték a becsült, illetve számított adatokat /Gazda Árpád: Tovább tart a titkolózás a magyar közösség támogatásait kezelő Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. március 2.

Csökkentik az anyaországon kívül élő magyaroknak szánt támogatás összegét: a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta megszorító intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kisebb az összeg, amelyet a határon túli magyarok különféle támogatási formáira szántak. Eszerint kevesebb jut az Illyés Közalapítványnak, az Apáczai Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak is, a legnehezebb helyzetbe azonban mégis a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) került: a 380 millió forintos visszavonás az intézmény puszta létét veszélyezteti. Dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: az intézményt teljesen váratlanul érte a magyar kormány döntése, amely megkérdőjelezi a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. Át kell hogy gondolni az egyetemépítési tervet, beleértve a marosvásárhelyi campus építési ütemét. Új szakok indítására nem is gondolhatnak, de a régieknek sem tudják majd biztosítani a működést. Több oktatóra is szükség van, tehát a fizetéseket is növelni kell. Amennyiben nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket, akkor nem teljesülnek az akkreditációs bizottság által kijelölt kötelező feltételek sem. Amennyiben nem teljesítik az előírt feltételeket, akkor visszavonják az illető szak működési engedélyét. Ugyanebben a helyzetben van a Partiumi Keresztény Egyetem. Korábban Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Transindex internetes portálnak felháborodását fejezte ki az intézkedés miatt, és kijelentette, hogy ebben az esetben lemond tisztségéről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azonban úgy értékelte: nem történt tragédia, inkább örülni kell annak, hogy az oktatási-nevelési támogatásra szánt összeget nem kurtították meg. /(sbá): Veszélyben a Sapientia – EMTE léte. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 9.

Drasztikusan csökkenni fog a romániai magyar iskolás gyermekek száma a következő években – állapította meg tanulmányában Erdei Itala szociológus, a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda szakreferense. A Transindex internetes portál által közzétett adatok szerint 2008-ra 40%-kal kevesebb magyar általános iskolás korú gyermek lesz Erdélyben, mint 1990-ben volt. A tanulmány szerint az elmúlt 15 évben az erdélyi magyarság körében 40 százalékkal csökkent a születések száma, ami az iskolások számának csökkenéséhez vezet. A román fiatalok száma is apad, de a magyarok esetében a visszaesés az 1990–2020 közötti időszakban 6-8 százalékkal magasabb. 1990-től az iskolás korosztály 28 százalékkal apadt. 2008-ban a romániai magyar iskolások száma 48 ezerrel lesz kevesebb, mivel a felmérés szerint öt év múlva már csak 43 ezer erdélyi magyar általános iskolás tanul majd az 1990–1991-es tanévben regisztrált adatokkal szemben, amikor még 91 ezer iskolást tartottak nyilván. A jelenlegi helyzet változatlanságával számolva 2010-ben alig több mint 25 ezer magyar középiskolás tanul majd magyar nyelven a romániai gimnáziumokban. Ezek közül várhatóan 19,5 ezer érettségizik le, ami korlátot szab a magyar tannyelvű felsőoktatás mennyiségi fejlesztésének. Románia Európai Unióhoz való csatlakozása után a romániai magyar fiatalok magyarországi sikeres felvételi esetében az ottani állampolgárokhoz hasonlóan tandíjmentesen tanulhatnak és ösztöndíjban részesülhetnek, ami a hallgatói mobilitást növeli majd. Veres Valér szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint Erdei Itala magyarországi szakember adatai megbízhatóak, hiszen ő is hasonló eredményre jutott. Veres Valér felhívta a figyelmet az oktatási-nevelési támogatásra, amely jelentősen lendíthet a magyar nyelven tanuló diákok létszámán. A szociológus is egyetért a más szakemberek által is hangoztatott véleménnyel, miszerint káosz uralkodik a romániai magyar felsőoktatásban. Jelenleg nem létezik olyan szerv, amely a romániai magyar felsőoktatás számára egységes koncepciót tudna kidolgozni. /Borbély Tamás: Sötét előrejelzések az iskolások létszámáról. Az egyetemi oktatás terjesztése helyett annak minőségén kellene javítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2004. március 27.

A Transindex márc. 26-án, a színház világnapján mutatta be www.hamlet.ro cím alatt elérhető színházi portálját. Szerkesztője, Hegyi Réka elmondta: az oldal az erdélyi magyar színházak műsorát tartalmazza, az egyre bővülő adatbázisban megtalálható az előadás rövid összefoglalója, szereposztása is. Ezenkívül a színházakhoz, előadásokhoz kapcsolódó cikkek, kritikák is fellelhetők a portálon. Az Illyés Közalapítvány támogatásával létrejött oldalt Kelemen Zoltán programozta. /S. B. Á.: Beindult a színházi portál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2004. március 27.

Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2004. március 27.

Tőkés Elek ex-kurátor szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az okozott problémát, hogy a kuratórium minden döntését felülbírálták Budapesten, az ott létrehozott programirodán /Szegény Sapientia, Szabadság, márc. 24., 25./. A Sapientiát átvilágította egy felkért független szakértői csoport, ennek eredményét a Transindex a napokban ismertette, s ennek lényege, hogy az EMTE valahol a működésképtelenség határának közelében található. A dokumentum szerint „a leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, de az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök: vagyis az egyetem, illetve az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradnak” A jelentés szerint az oktatói, vezetői körökben halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat. /Cseke Gábor: Szegény Sapientia... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2004. április 6.

Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2004. április 26.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Transindex internetes újságnak nyilatkozta: „nem tudok arról, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna, hogy az Országos Választási Bizottság ne fogadja el az MPSZ aláírásait. Álláspontom a kezdetektől az volt, hogy nem nyilatkozom az aláírásgyűjtés kapcsán. Az RMDSZ nem adott ki felhívásokat, hogy az aláírók ne csatlakozzanak és annak ellenére, hogy számos jelzés érkezett hozzánk, semmilyen eszközzel nem léptünk közbe, annak ellenére, hogy nem tetszett nekünk, ami történik". Markó szerint Szász Jenő megrágalmazta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy a történtekről nem ismer részleteket, mindössze annyit, hogy a bizottság egyhangúan utasította el a Magyar Polgári Szövetség beiktatási kérelmét. Markó szerint az, hogy a Magyar Polgári Szövetség nem indulhat a választásokon önmagában nem szül új politikai helyzetet: „az RMDSZ eddig is nyitott volt, ezután is az lesz". „Rendkívül rossz a szám íze. Hogyan mondhatták azt, hogy az RMDSZ támogatásáról van szó, vagy civil szervezet elindításáról, miközben tegnap bejelentették, hogy részt kívánnak venni a parlamenti választásokon. Nem értem azokat a képviselőtársaimat, akik felveszik a fizetésüket, használják az RMDSZ telefonjait, igénybe veszik az RMDSZ infrastruktúráját, miközben egy RMDSZ-ellenes pártot kívánnak bejegyezni” – mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kezdeményezni fogja-e az érintett RMDSZ-képviselők kizárását, a szövetségi elnök azt nyilatkozta: „Én most sem akarom őket kizárni, jeles RMDSZ-es kollegáim bírálnak is amiatt, hogy miért vagyok ilyen engedékeny." /Nem érvényesek az MPSZ-t támogató aláírások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2004. április 27.

Romániai Magyar Adatbank néven egy középtávon hatalmasra duzzadó internetes lexikontár építésébe kezdett bele a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány. A http://adatbank.transindex.ro címen elérhető nyitóoldalon máris olyan kézikönyvek vannak, amelyek alapvető segédeszközei lehetnek bármely történésznek. A legnagyobb sikere annak az impozáns térképtárnak van, amely Európa politikai történetét mutatja be 1763-tól 1993-ig. A 333 térképet és azok leírásait tartalmazó térképtár a híres Pándi-féle kézikönyv internetes adaptációja. Vincze Gábor romániai magyar kisebbségtörténeti kronológiája 1944-től 1955-ig követi végig az eseményeket. Alapvető segédeszköze minden romániai magyar társadalomtudósnak a Meister-féle válogatott bibliográfia, amely közel 15 ezer címet tartalmaz. A két részben közzétett internetes verzió 1946-tól 1989-ig, majd 1989-től 1999-ig szemlézi a lényegét annak, ami a romániai magyar társadalomtudományban megjelent. Kuszálik Péternek az 1989 utáni romániai magyar sajtót feltérképező kézikönyvét is digitalizálták. A tervek között szerepelnek kézikönyvek, térképtárak, bibliográfiák, tanulmánykötetek. Jelenleg Varga E. Árpád Erdélyi felekezeti és nemzetiségi adatsorok 1850-től 1992-ig című négykötetes munkájának internetre alkalmazásán dolgoznak. /Egyre több a színvonalas tartalom az erdélyi interneten. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. június 26.

Kolozsváron bemutatta új projektjét a Transindex portál, együttműködésben a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal: http://adatbank.transindex.ro internetcímen elérhető adatbázis igyekszik magába foglalni az erdélyi magyarságról szóló, ahhoz kapcsolódó összes történelmi, társadalmi, földrajzi, illetve sajtótörténeti adatot. A Jakabffy Elemér Alapítvány a politikatudományok területén biztosít teret a kutatásoknak, részben oktatási keretet is teremtve szakkönyvtára által. Szándékukban állt összegyűjteni, rendszerezni, feldolgozni, és hozzáférhetővé tenni mindazon dokumentumokat, amelyek az 1989 utáni romániai magyar politikáról szólnak, és ezt a papíralakú gyűjteményt a világháló segítségével is megjeleníteni. Az adatbank tudományos irányítója Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Bárdi elmondása szerint Magyarországon minden kormányváltás után felmerül az igény, hogy készítsenek katasztert a határon túli magyarságról. Somorján, Zentán és Beregszászon már léteznek ilyen jellegű dokumentációs központok, Erdélyben azonban mindeddig nem sikerült ilyet létesíteni, ezt a szerepet is hivatott tehát pótolni az internetes adatbank. Az adatbázis többek között gazdag térképgyűjteményt, bibliográfiákat, kronológiákat és statisztikákat tartalmaz. A Google keresője máris indexelte a kínálatot, ez a kereső program is használható. A további tervek között szerepel a társadalomtudományi adattár után nyitni a természettudományok felé is. /S. B. Á.: Erdélyi magyar adatbázis a világhálón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2004. július 1.

A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 23.

Közös, az egész erdélyi magyarságot átfogó, az RMDSZ és az MPSZ részvételével tartandó előválasztások megszervezésére tett javaslatot júl. 22-én Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke, a tusnádfürdői szabadegyetemen. A Helyzet van – az erdélyi magyarság nemzetpolitikai céljai és politikai képviselete Romániában című előadásában kifejtette: az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek – kizárólag a választásokon való részvétel céljából – új szervezetet kellene létrehoznia, amely csupán négyévente működne. „Meg kell szüntetni a politikai egypártrendszert az erdélyi magyarságon belül, és meg kell teremteni a választások szabadságát nemzetközösségünk számára” – jelentette ki. Szász néhány héttel ezelőtt már felajánlotta Markó Bélának, hogy az RMDSZ és az MPSZ fele-fele arányban ossza el egymás között a parlamenti befutó helyeket. Az RMDSZ-elnök tisztességtelen ajánlatnak nevezte a felvetést, és leszögezte: a szövetség nem hajlandó „boltot kötni” a mandátumokról az MPSZ-szel. A Magyar Polgári Szövetség esetleges párttá válásának esélyéről szólva Szász elmondta, az MPSZ álláspontja szerint nincs különbség a párttá válás és az érdekvédelmi szövetségként való működés között, ezért az a döntés körvonalazódik, hogy a szervezet jelenlegi formájában folytatja tevékenységét. Markó a Transindex hírportálnak adott nyilatkozatában elmondta, az RMDSZ előválasztásain csakis RMDSZ-tagok vehetnek részt. /Rostás Szabolcs: Szász újabb ajánlatot tesz Markónak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-logó alatti közös listát. A szabadelvű szenátor úgy gondolja, e listán RMDSZ-tagságtól függetlenül bárkinek lenne jelöltállítási joga. /Szász Jenő ismét közös előválasztásokat követelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2004. augusztus 18.

- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án ülésezett az RMDSZ legmagasabb vezetőiből álló Operatív Tanács (OT), délután pedig a megyei elnököket tömörítő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) egyeztetett. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét javasolta az RMDSZ államelnök-jelöltjének mind az OT, mind a TEKT. A Transindex értesülései szerint a javaslat elfogadása előtt Horváth Andornak, a Korunk című havilap szerkesztőjének neve is szóba került lehetséges államelnökjelöltként. A neves fordító csak abban az esetben vállalta volna a versenyt az államelnöki székért, ha nem Markó Bélával kellett volna megmérkőznie. Az RMDSZ-nek eddig majdnem féltucat államfő-jelöltje van. /B. T.: Markót javasolja államfőjelöltnek az OT és a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 30.

Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2004. december 7.

Nagy felháborodást és keserűséget váltott ki a romániai magyarokból a kettős állampolgárság ügyében vasárnap Magyarországon lezajlott népszavazás eredménytelensége. Sokan nyílt levélben ítélték el a magyarországiak érdektelenségét és nem szavazatait, mások internetes fórumokon vagy rádiós vitaműsorokban fejtették ki véleményüket. A Transindex vitafórumán, a Dispután egy ismeretlen ezt írta: „Az biztos, hogy az én számból senki többé nem fogja hallani, hogy magyar vagyok. Erdélyi vagy székely vagy bármi, de elvették a hitet, amiben bíztam.” Egyesek kijelentették, hogy ezután lehetőleg nem mennek Magyarországra, nem vásárolnak magyar termékeket. A népszavazás eredménytelensége számos magyarországi magyart is elkeserített, ezt fejezte ki az Udvarhelyi Híradó címére érkezett több levél. /Kiss Edit: Keserűség és kiábrándulás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 2004. dec. 7./

2004. december 8.

Dec. 7-én tizenöt percig elérhetetlen volt az erdélyi Transindex a magyarországi felhasználók számára. A hírportál szerkesztői ezzel jelezték, hogy noha a magyarországi szavazópolgárok nem voltak szolidárisak a határon túl élő magyarokkal a vasárnapi népszavazáskor, "nincs semmi baj, az élet megy tovább". A népszavazást követően a hírportál látogatottsága megugrott – mondta el Kelemen Attila főszerkesztő. /Borbély Tamás: Feszültségoldó taktikák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2004. december 11.

A kolozsvári magyar családok közel harmada 3 és 6 millió lej közötti összjövedelemmel rendelkezik, 14% pedig 3 millió lejnél kisebb összegből gazdálkodik havonta. Többségük elsősorban a tévéből és rádióból szerzi be a politikával kapcsolatos információit, 23,1% az újságokból értesül. A leggyakrabban olvasott lap pedig a Szabadság – derül ki abból a Transindexen közzétett felmérésből, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia karának negyedévesei végeztek. A megkérdezettek több mint fele ruházatra (51%), egészségre (48%) és utazásra (50%) egy lejt sem költött az elmúlt hónapban. Iskolai végzettség szempontjából a kolozsvári magyarok negyedének legmagasabb iskolai végzettsége elméleti líceumi – derül ki a kutatásból. 16% egyetemi végzettséggel rendelkezik, 5,7% technikumot végzett, 2,2% posztgraduláris képzésben részesült. Az elmúlt két évben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya nem egészen 2%-kal emelkedett, és 9,8%-ot ért el. A mobiltelefonnal rendelkezők aránya 20%-kal emelkedett két év alatt. A kolozsvári magyarok 61%-a tömbházlakásban, 29%-a kertes családi házban, 9%-a társasházban (régi bérház), 1%-a pedig villában lakik. A kolozsvári magyar televíziónézők közül a legtöbben (47%) rendszeresen nézik a Duna Tv műsorait. A rendszeres rádióhallgatók között 41% a Kolozsvári Rádiót hallgatja, ezt követi a Kossuth Rádiót hallgatók aránya 22%-kal. A kolozsvári magyarok 70%-a olvas valamilyen sajtóterméket, 94%-uk rendszeresen néz tévét, 70%-uk hallgat rádiót. A lapolvasók közül 72,8% a Szabadságot, 13,7% a Krónikát, 4,6% valamilyen román napilapot, 1,5% valamilyen magyarországi napilapot olvas. /Kolozsvári "hangulatkép" A legolvasottabb napilap a Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-192




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998