udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tranzit Haz (Kortars Mûveszeti Kozpont)

2006. március 25.

Kevesen jöttek el a kolozsvári Tranzit Házba, ahol a Pro Európa Liga szervezett kerekasztal-megbeszélést „Az értelmiség párbeszéde és a másság kihívásai” címmel. Január óta felerősödött a román sajtóban a magyar veszély emlegetése, ennek három kiváltó oka: a Bolyai Egyetem körüli vita, a kisebbségi törvénytervezet körüli konfliktus, és a „Frunda-ügy”. Horváth Andor egyetemi tanár kifejtette: az említett kiváltó okok olyan problémákra vonatkoznak, amelyek egyáltalán nem újkeletűek. Hantz Péter részletezte az egyetemen a magyar oktatásért folyó harcot, kijelentve: a kérdést nem lehet az egyetemen belül megoldani, a párbeszédre nincs lehetőség. Zárószavában Smaranda Enache kifejtette: reméli, hogy eljutnak oda, amikor a hazafiság nem jelent feltétlenül nacionalizmust, amikor értékelni tudják majd azt a kincset, amit a mellettünk élők különbözősége jelent. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kerekasztal a másságról és a magyar oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2006. szeptember 15.

Két, élményekben gazdag, tartalmas hetet tölthetett el harminc magyar, roma és román gyerek a negyedik alkalommal megszervezett multikulturális művészeti alkotótáborban Kolozsváron, a Tranzit Házban. A záróünnepségen zenével, tánccal, az általuk készített animációs filmekkel, sőt videoklippel bizonyították szülőknek, barátoknak, hogy mennyi mindent tanultak. A tábor nehéz anyagi körülmények között élő családokban élő gyerekek számára teremt lehetőséget a kikapcsolódásra. /(-f-): IV. Multikulturális művészeti alkotótábor gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2006. december 12.

A Tranzit Napok a kolozsvári Tranzit Ház (Kortárs Művészeti Központ) évente ismétlődő rendezvénye, amely a hely arculatát mutatja be. Könczei Csilla, a Kortárs Művészeti Központ igazgatója elmondta, éves programjuk nem csak műfajilag, hanem nyelvileg is összetett. A magyar és román nyelvű programok mellett gyakoriak a német, francia, angol vagy jiddis, továbbá romani nyelven folyó kulturális események. Jövőre lesz a Tranzit Ház tízéves születésnapja, remélik, sikerül nagyon sok embert összehívni. A Tranzit Ház 1997-ben alakult meg egy volt kolozsvári zsinagóga épületében, amely akkor már évek óta a Kolozsvári Magyar Színház raktáraként működött. /Stanik Bence: Beszélgetés Könczei Csillával, a kolozsvári Kortárs Művészeti Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. december 21.

K. Tolna Éva Iskoláról iskolára /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című önéletrajzi ihletésű könyvét mutatták be Kolozsváron, Tranzit Házban. Tolna Éva 26 erdélyi iskolában tanított helyettes tanárként. A szerző élete „meseszerű igaz történet”, a szöveget végig átszövi a humor. /-f-: A szelídség forradalma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2007. március 22.

A Mentor Kiadó három nemrég megjelent könyve kapcsán zajlott beszélgetés Kolozsváron, a Tranzit Ház kávézójában. A meghívottak, Király Kinga Júlia és Szabó Róbert Csaba Láng Zsolt és Vida Gábor moderálásával árultak el nem egy műhelytitkot az írások születéséről. Vermesser Levente Az egyensúly ígérete címmel megjelent verseskötetének anyaga legalább 15 év alatt született. Király Kinga Júlia „P. Lujza: Útvesztő alig eltévedt kislányoknak” című regénye kapcsán elmondta: a szerző az eltávolítást az egyes szám harmadik személy használatával jelezte, így próbálta magát a családregényből „kiiktatni”. Szabó Róbert Csaba kifejtette: Az egész Antarktisz kontinens – a látás, a hallás, az ízlelés, a hang, a tapintás és a szív elvesztése című kötetében több szál van, egyik közülük valóban saját története. /F. I. : Rosszkedvű pulóver és habos tejeskávé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2007. április 27.

A kolozsvári Zurboló Táncegyüttes Pótlás című táncszínházi előadásával kezdődött április 26-án a kolozsvári Tranzit Házban az Erdélyi tánchagyományok és a Tánc Nemzetközi Világnapja elnevezésű rendezvény. /Márton Éva: Tánc és film a tranzitban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. május 2.

A kolozsvári Tranzit Házban április 30-án, valamint május 1-jén előadott mozgásszínházi táncjátékok koreográfusainak/rendezőinek neve nem ismeretlen, amint a sepsiszentgyörgyi Stúdió M előadásai is mindinkább ismertté és kedveltté válnak. A Mozgásszínházi Műhely három előadással vendégszerepelt Kolozsváron: Éden, Párcipő és Dokk címmel, Gyöngyösi Tamás, Veres András és Uray Péter rendezésében. /Vendégjátékok a Tánc Világnapja alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 8.

Bódis Kriszta író-dokumentumfilm rendező, Györe Balázs író-költő, Jánossy Lajos író, a www.litera.hu portál szerkesztője és Podmanicky Szilárd író-költő voltak a vendégek a kolozsvári Tranzit Házban az irodalmi esten. A vendégek felolvastak műveikből. /(b): A Litera szerkesztősége járt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2007. június 2.

Nem tudom elképzelni, hogy ugyanaz a kéz írta a verseket és a jelentéseket – reagált Bogdán László író a kolozsvári Tranzit Házban, a Video-Pontes Stúdió vetítésén. Az utolsó maszek címet viselő, Szilágyi Domokosról készült portré- és dokumentumfilm forgatókönyvíró-rendező párosa, Marius Tabacu és Maksay Ágnes munkája kiegyensúlyozott: jól dokumentált, bemutat részleteket az életműből, megszólaltat családtagokat, pályatársakat. Tibád Levente is úgy nyilatkozott: még most is vannak kételyei a történettel kapcsolatosan, nem egyszer arra gondol, hogy ezek a jelentések akár hamisítványok is lehetnek. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár véleménye szerint hiba lenne a rendelkezésünkre álló dokumentáció alapján valamilyen következtetést levonni, az értelmezés szerinte még hátravan, előbb ismerni kellene minden információt. /Köllő Katalin: Az utolsó maszek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2007. június 4.

Maksay Ágnes és Marius Tabacu a Film.dok fesztiválon vetített Az utolsó maszek című dokumentumfilmjét mutatták be a hét végén a kolozsvári Tranzit Házban. Stefano Bottoni történész tavaly szeptemberben ismertette Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval fenntartott kapcsolatáról szóló kutatását, melyből kiderül, a költő Balogh Ferenc fedőnéven jelentéseket írt a titkosrendőrségnek. A 70 perces film nem foglal állást a kérdésben, a döntést a nézőnek engedi át. A vetítést követő beszélgetésen elhangzott: eldöntetlen, hogy Szilágyi Domokos alku vagy kényszer hatására cselekedett-e, akár bizonyítékok hamisítása is előfordulhat. /Burus János Botond: Kulcs Szisz rejtélyéhez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. június 25.

Kolozsváron Az emberi piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról című rendezvénysorozat III. részének meghívottja Tamás Gáspár Miklós Kolozsvárról elszármazott filozófus volt, akivel Magyari Nándor László beszélgetett. Tamás Gáspár Miklós úgy vélte, az emberek emlékezetében két fontos emlék él a pártállam időszakából: a titkosszolgálatok hatalma és a nacionalizmus. A vendég szerint nem sokat jelent az, hogy a volt szekus tisztek, központi bizottsági titkárok, pártaktivisták ma a rendszer vezetői között vannak. Azzal érvelt, hogy bár a személyekben megnyilvánuló kontinuitás erkölcsileg elfogadhatatlan, az nem strukturális kérdés, így abból nem következhet a rendszer kontinuitása. Másfelől undorítónak tartja, hogy az 1989 előtti titkosszolgálati emberek bármilyen szerepet is játsszanak napjainkban. Kijelentette: „Nekünk nem elsősorban az ezzel-azzal besúgásra kényszerített ügynökökre kell haragudnunk, hanem a Szekuritáté és a kommunista pártok vezetőire. ” Eckstein-Kovács Péter és Könczei Csilla azért bírálták a vendéget, mert szerintük túlságosan elméleti síkra terelte a beszélgetést, s keveset szólt a konkrétumokról, saját egykori romániai tapasztalatairól. Selyem Zsuzsa a szekusok és besúgók viszonyát taglaló értékeléssel szállt vitába. A vendég azonban hajlíthatatlan maradt. – Az erkölcsi felelősségből több jut annak, akinek nagyobb volt a hatalma. – mondta. Az igazi vita a beszélgetés befejezése után, a Tranzit Ház udvarán következett, ahol többen is vitatták Tamás Gáspár Miklós azon véleményét, miszerint súlyosabb erkölcsi felelősség terheli a rendszer vezetőit és működtetőit, mint pedig az egykori besúgókat. /T. Sz. Z. : Ellenségeink rémtetteinél jobban fáj barátaink árulása? TGM a Tranzit Házban a múlt feltárásának ellentmondásairól beszélt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Az Erdélyből a ‘70-es években Magyarországra költözött közíró beszélgetőtársa Magyari Nándor László volt, aki szerint a múlt átbeszélése mindenkinek hasznos. /Stanik Bence: Szekus „vég” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2007. június 26.

„A traumatikus múlt sohasem évül el, a feltárása ezért mindig időszerű marad” – jelentette ki Könczei Csilla kutató azt követően, hogy a kolozsvári Tranzit Kávéházban lezajlott Az emberi piramis elnevezésű projekt harmadik kerekasztal-beszélgetése a kommunizmusról. Szerinte bár Európa-szerte és a román nyelvű sajtóban is meglehetősen gyakran tematizált és kutatott kérdéskör a kommunista rendszer titkosított szerkezete, illetve története, „az erdélyi magyar kisebbség a mai napig próbálja elodázni az ezzel való szembenézést, azt a hamis látszatot keltve, hogy annak idején nem volt részese a rendszernek, hanem csak az áldozata”. A szakember szerint „ahogyan nem hozhatjuk fel érvként az idő múlását és a feledést a holokauszt vagy a világháborúk alatt történt egyéb bűnök feltárásával szemben, nem intézhetjük el az 1989 előtti időszak értékelését azzal, hogy már túl sok idő eltelt azóta”. A múlt elhallgatása szoros összefüggésbe van azzal, hogy a pártállami rendszer működési mechanizmusainak a feltárása sérti azoknak az érdekeit, akik átmentették magukat a régi elitből a maiba. /Benkő Levente: Sohasem késő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2007. október 11.

Tizedik „születésnapját” ünnepli Kolozsváron a Tranzit Ház, október 11-től 13-ig különleges programokkal várják az érdeklődőket. A Tranzit Ház egy volt zsinagógában működik. 1997-ben egy művészekből, antropológusokból álló csapat kezdeményezte azt a független, civil projektet, amelynek kettős célja és jelentősége volt: építészeti és kulturális, illetve társadalmi. Tíz éve folynak a javítások a zsidó hitközség tulajdonában lévő épületen. Magyari Vincze Enikő antropológus, igazgatótanácsi tag elmondta: a Tranzit Házban teret kap a tánc, koncertek, színielőadások, konferenciák, kiállítások, filmfesztiválok, szabadidős programok. A Tranzit Ház Gheorghe Funar polgármestersége alatt is egyike volt azon kevés helyeknek, ahol románok, magyarok és mások konfliktusok nélkül együtt lehettek. Október 11-én a 10 éves a Tranzit Ház (1997–2007) program keretében a Tranzit Ház táncarchívumát feldolgozó DVD-t mutatják be, majd a Zurboló Együttes fellépése, illetve videó-vetítés következik, koncert és táncház zárja az estet. Október 13-án állófogadás lesz, majd a Tranzit tevékenységét bemutató műhelyképek megtekintése után videó-koncert következik. /F. I. : Multikulturális, többnyelvű tér: Tranzit Ház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2007. október 20.

Működésének tíz éves évfordulóját ünnepelte a kolozsvári Tranzit Ház. A házat működtető Tranzit Alapítvány vezetője, Könczei Csilla a vele készült beszélgetésben elmondta, a tranzit elnevezéssel jelezték, állandóan változó állapotot szeretnének fenntartani a Tranzit Házban, társadalmi és művészi szempontból egyaránt. Kellett egy csapat meg némi anyagi alap ahhoz, hogy működjön a ház. Különböző rétegeket szólítanak meg, nem akarnak versenyezni sem a színházakkal, sem a művészeti galériákkal, inkább együttműködnek velük, például jövő héten a bábszínházzal. A Tranzit Alapítvány független magánalapítvány, nem kap semmiféle normatív támogatást. Az épület karbantartása is az ő feladatuk. Könczei Csilla az alapítvány vezetése mellett tanít az egyetemen, filmeket készít. Alapmunkának az egyetemi oktatást tekinti, tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia szakán, illetve a kultúrakutatási magiszteren. Nagy port kavart Könczei Csillának a Transindexen működő „szekus blogján” megjelent, Egy táncházra szakosodott ügynök: „Bíró Ferenc”, az RTV magyar adásának munkatársa című bejegyzése. Ebből kiderült, hogy édesapja, Könczei Árpád megfigyelés alatt állt. A rendszer az emberek nélkül egy elvont fogalom, és nem tudjuk leírni a konkrét történések és a konkrét emberek nélkül. Megtörtént egy beismerés Xantus Gábor részéről, de ő nem azonos a jelentő „Bíró Ferenc” álnevű személlyel. Könczei Csilla kérte, hogy fedjék fel a személy igazi nevét. /Köllő Katalin: Fenntartani egy állandóan változó állapotot. Beszélgetés Könczei Csillával, a Tranzit Alapítvány vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2007. november 16.

November 15-én megnyílt Kolozsváron, a Tranzit Házban a fotókiállítás, amely Kasza Antal gyűjteményéből mutat be hatvan darabot a múlt századforduló körüli Szamosújvárról. A korabeli szamosújvári templomok, a vár és más épületek több esetben már csak a dokumentum-jellegű fotóreprodukciókon láthatók. /Ö. I. B. : Szamosújvár képekben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2007. november 29.

Cs. Gyimesi Éva töredékes megfigyelési dossziéjáról folyt a beszélgetés Kolozsváron, a Tranzit Ház által szervezett Emberi piramis: párhuzamos (egyetemi) történetek egy szekusdossziéban című rendezvényen. Cs. Gyimesi Éva közösségi lény, dossziéjában ezt dicsérően említették, később azonban közösségi tevékenységét a szemére vetették. Az irodalomtörténész kezdetben nem sejtette, hogy minden szinten figyelik, lehallgatják, sőt diákjai is besúgják. Az intézkedési terv szerint mivel Cs. Gyimesi Éva irredenta, soviniszta, nacionalista, államellenes tevékenységet folytat, meg kell figyelni. A megfigyelés 1975-ben kezdődött el. Elrendelték, hogy egy magnó legyen felszerelve az Ady teremben, ahol az irodalomtörténész órákat tart. „Kikérem magamnak, nem vagyok nacionalista, irredenta vagy sovén, ahogy a jelentésekben áll. De irodalmárként nem tekinthettem el attól, hogy van magyar történelem, egyes irodalmi szövegek értelmezéséhez fontos a történelmi kontextusról is beszélni” – magyarázta a meghívott. A 80-as években tiltakozni kezdett az ellen, hogy végzős hallgatóit rendre a Kárpátokon túlra vagy a Duna mellé helyezték. Ezért petíciókat írt 1982-től ‘85-ig. „1985-ben volt az első házkutatás, amikor elvitték egy könyvem kéziratát” – emlékezett Cs. Gyimesi. Egyszer a gazdasági rendőrség azt próbálta rábizonyítani az irodalomtörténészre, hogy vajat lopott a bácsi tejgyárból. Ugyanis a református egyháztól származó holland vajat juttatott az ismert ellenzéki Doinea Corneának. A megfigyelés különféle szinteken történt: a legalsó szinten az a technikus állt, aki beszerelte a magnót, esetleg a fordító. Azután jöttek a besúgók „A nyilvánosság volt az egyedüli eszköz annak megakadályozására, hogy elsüllyesszenek egy-egy embert. Az 50-es években el-eltűntek emberek, de a 80-as években ezt már nem lehetett csinálni: a román és a magyar Szabad Európa is támogatott, továbbá az Amnesty International is monitorizálta a helyzetünket. Épp azért gondoskodtunk róla, hogy lehetőleg mindent nyilvánosságra hozzunk” – mesélte a kor ellenzékével, Szőcs Gézával vagy például Doina Corneaval aktív kapcsolatot ápoló irodalomtörténész. /Emberi Piramis „Borzasztóan naiv emberke voltam”: Cs. Gyimesi Éva megfigyelési dossziéjáról. = Transindex. ro, nov. 28./

2008. március 15.

Németh Zoltán költő, irodalomkritikus köteteit /Állati nyelvek, állati versek és Parti Nagy Lajos kismonográfia/ mutatták be március 11-én Kolozsváron, a Tranzit házban. A Kalligram pozsonyi irodalmi folyóirat volt főszerkesztőjével Balázs Imre József beszélgetett. Németh Zoltán elmondta, tág kulturális köröket bejáró lapot próbált összeállítani, amelybe határok nélkül belefér minden irodalom. /Varga Melinda: A húsnyelv és állati versek szimbólumai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2008. április 7.

Gozner Gertrud, a Krónika munkatársa portréiból és Sütő Zsolt fényképeiből nyílt fotókiállítás a kolozsvári Tranzit Házban. /Fotóművész és alanya. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2008. április 17.

A látogató című mozgásszínházi előadásával vendégszerepel Kolozsváron a Tranzit Házban a sepsiszentgyörgyi M Stúdió április 20-án. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért – A csodálatos Mandarin című klasszikus műve ihlette. Gyöngyösi Tamás rendező a történetet kiindulópontként használja saját színházi világa megjelenítésére. /Az M Stúdió vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. június 16.

Idén első alkalommal rendezték meg a Kukkerfesztet, amelyre a szervezők olyan amatőr és „félprofi” filmeket próbáltak meg összegyűjteni, amelyek a Sapientia Egyetem műhelyében, Filmtett-táborokban vagy akár otthon készültek el. Június 14-én Kolozsváron a Tranzit Házban megrendezett gálán díjazták a legjobbakat. Harmincnyolc kisfilmet neveztek be. Az alkotók egyre fiatalabbak és ügyesebbek, egyre jobbak a 3D-s animáció világában. A zsűri a legjobb és legtöbb közönségszavazatot kapó videót laptoppal jutalmazta, amely ez alkalommal a Hütizsi, az instant párizsit reklámozó kisfilm alkotójához került. A gálaest a díjak átadása után a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat előadásával folytatódott, majd a Tündérground dzsessz- és drum’n’base zenét játszó székelyföldi együttes koncertje következett. /Fleischer Hilda: Kukkerfeszt tündérrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2008. június 30.

Made in Hungary 1900-2000 címmel nyílt formatervezési kiállítás a kolozsvári Tranzit Házban, a tárlat a XX. század kiemelkedő magyar design termékeit kívánja bemutatni a közönségnek. Egy évszázad kiemelkedő ipari termékeit és terveit bemutató kiállításon nemcsak formai vagy esztétikai, hanem használati szempontból is kiemelkedő tárgyakkal találkozhat az érdeklődő. /Muszka Szabolcs: A magyar formatervezés száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2008. július 18.

Lépj közelebb! címmel szervezett nyári egyetemet Kolozsváron a Tranzit Házban a Romániai Kisebbségkutató Intézet (RKI). A július 12–19. között zajló rendezvény témája a romák helyzete a mai romániai társadalomban. A rendezvény egyedi alkalom arra, hogy az egyazon országban élő közösségek egymás felé közelíthessenek, amint erre a nyári egyetem címe is beszédesen utal. A programban koncertek, filmvetítések, kiállítások is helyet kaptak. A Könczei Csongor, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa párbeszédet, élő interjút folytatott a Palatkáról érkezett roma zenészekkel. /Butyka Anna: Közelítsenek egymás felé az együtt élő közösségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2008. október 27.

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tranzit ház fesztiválját Kolozsváron. Ez a program a Tranzit Alapítvány egész évi tevékenységét tükrözi. Így került sorra a Postakert című tánc-színház produkcióra, amellyel tavasszal már találkozott a közönség, a mostani színpadi látvány sok újdonságot hozott. A Zurboló táncegyüttes közreműködésével előadott, Könczey Csongor rendezte színdarab gyökerei az 1960-70-es évekre nyúlnak vissza, és azt az időszakot idézik, amikor minden csütörtök, illetve vasárnap délután a fiatalok az Óvárban, a posta mögötti parkban gyűltek össze. A kimenőjüket töltő széki ifjak ilyenkor gyakran fakadtak dalra, perdültek táncra. /Varga Melinda: Postakertes Tranzit Napok Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2008. november 7.

November 5-én Kolozsváron, a Tranzit-házban bemutatták a fiatal magyar erdélyi írók és költők műveinek válogatását, A meghajlás művészete című kötetet. Az utolsó, ehhez hasonló összeállítás 1998-ban jelent meg A Hétfejű zsákmány címmel, és olyan, ma már ismert alkotók műveit tartalmazta, mint Karácsonyi Zsolt és Farkas Wellmann Éva. Balázs Imre József elmondta, a mostani gyűjteményben szereplő írásokat a Korunkban megjelent, valamint újonnan született alkotásokból válogatta össze. A kötetben megjelent írások alkotóinak (Bálint Tamás, Bekő Jutka Tünde, Fülöp Orsolya, Horváth Előd Benjámin, Kósa Boróka, Láng Orsolya, László Szabolcs, Papp-Zakor Ilka, Szalma Réka, Váradi Nagy Pál, Visky Zsolt) tevékenysége nem csak a verselésből vagy prózaírásból áll: közülük többen alapítottak irodalmi köröket és működtetnek irodalommal foglalkozó internetes fórumokat. /Potozky László: Erdélyi fiatal-irodalom ünnepe a Tranzit-házban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2009. január 28.

Születésnapi köszöntőre gyűltek össze barátok, tanítványok, hozzátartozók január 25-én, vasárnap, Kolozsváron a Tranzit Házban, Tolna Éva magyar szakos tanárt ünnepelték hetvenedik születésnapján. A Bogáncs-jelenség „szülőanyját” egykori tanítványa, Lőnhárt Melinda visszaemlékezésével köszönti a lap. Tolnai Éva hozta létre a Bogáncsot, az iskola tánccsoportját. Több gyermekkönyv szerzője, de pályájáról, életéről is írt. /Lőnhárt Melinda: Születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2009. február 27.

A XVII. Mátyás-napok alkalmából február 25-én reneszánsz táncházat rendeztek Kolozsváron a Tranzit házban, a Passeggio Historikus Együttes közreműködésével. A táncházat történelmi vetélkedő előzte meg. A Passeggio nem csupán bemutatta a táncokat, de oktatta is azokat. Másnap a Phoenix könyvesbolt adott otthont a rendezvény folytatásának: gyermekzsivajtól volt hangos az üzlet. A gyermekek megtekinthették a kiállított, Mátyás királyról, a Mátyás-szoborról és Kolozsvárról szóló, szebbnél szebb könyveket és albumokat, majd meghallgatták Pop Erzsébet rövid ismertetőjét a legműveltebb és leghumanistább magyar királyról. /B. T., S. B. Á. : Reneszánsz táncház és Mátyás-könyvek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2009. március 4.

Március 4-én kezdődik a magyar nyelvterület legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának számító Dialektus Budapesten, amely hét évvel ezelőtt magyar néprajzi- és antropológiai filmfesztiválként látta meg a napvilágot, majd 2007-től, európai versenyprogrammal kibővítve, a világ számos országába elkalauzoló fesztivállá bővült. Tavaly négy erdélyi filmes is bemutatkozhatott a fesztiválon, akik közül Ambrus Emese bizonyult a legjobbnak, hiszen Éljen Konstanca! című filmje a kolozsvári közönség és a budapesti zsűri díját is elnyerte. Láthatja a budapesti közönség például Zsigmond Dezső Út Calarasi-ba – egy sikeres vállalkozó arcképe című dokumentumfilmjét, amely Kurkó János csíkszeredai nagyvállalkozó életébe enged bepillantást. A Hagyományaink címet viselő blokkban látható az erdélyi Bálint Arthur Poros öltöny című alkotása, valamint a moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró dokumentumfilm, a Csángók is /Fekete Ibolya munkája/. A Dialektusnak 2008 óta Budapesten kívül a kolozsvári Tranzit Ház is helyet ad, s a fesztiválon a díjnyertes alkotásokat az utolsó napon tekinthetik meg az érdeklődők, idén Pozsony bevonásával is, mindhárom helyszínen. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Dokuk több dialektusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2009. április 27.

Nemrég mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszámát, A mi Erdélyünk címmel ellátott tematikus számot, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságait vette számba. Az erdélyi magyar-zsidó identitás kérdése nem tartozik az erdélyi magyar diskurzusok homlokterébe. Az erdélyi magyar kisebbségi lét kérdései mellett maximum másodlagos kérdésként fogalmazódhatott meg az erdélyi magyar-zsidó identitás és annak aspektusai. További szempont lehetne, hogy a bukaresti Realitatea Evreiasca, zsidó kulturális folyóirat és a budapesti Szombat havilap között „hol” helyezkedik el az erdélyi magyar-zsidóság (identitás) kérdése. Novák Attila nyitó írásában megállapította, hogy az erdélyi magyar zsidóság léte csak többszörös szűrőn keresztül közelíthető meg. Kétirányú politikai szűrő: egyrészt szélsőséges nacionalista beszédmód, amelynek középpontjában a Nagy-Magyarország imázs és a Trianon-szindróma áll, másrészt ennek balliberális ellendiskurzusa, amelyben a nacionalizmus „önmagában rosszként” jelenik meg. A tanulmányok, esszék mellett hangsúlyosak a visszaemlékezések. Az ország második legnagyobb zsidó közössége, a nagyváradi zsidóság múltja és jelene elevenedik meg Lőwy Dániel tanulmányában, és Kőrössi P. József, Simon Judit újságíróval készített interjújában. A Szombat folyóirat nem az egyetlen zsidó kulturális folyóirat, de a Múlt és Jövő, az Erec (A magyarországi Cionista Szövetség lapja), Új Élet (a magyarországi zsidó hitközségek lapja), Remény (zsidó közéleti, társadalmi folyóirat), Pilpul.net (a Marom Egyesület lapja) stb. folyóiratok mellett azon zsidó kulturális lapok egyike, amely értelmezéseket kínál a kortárs zsidó kulturális és társadalmi folyamatok megértéséhez. /Musca Szabolcs: Többszörös szűrőn át. Erdély magyar zsidósága a Szombat hasábjain. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2009. április 29.

Erdélyi tánchagyományok és a tánc nemzetközi világnapja címet viselő kulturális rendezvénysorozaton vehetnek részt a tánc iránt érdeklődők Kolozsváron, április 28–30-a között a Tranzit Házban. Esténként az erdélyi hivatásos néptánccsoportok lépnek fel. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón címmel tartott előadást. A meghívottak elsősorban az aktív táncművészek, oktatók, koreográfusok köréből kerültek ki. Juhász Csilla reneszánsz táncokat oktató koreográfus Reneszánsz tegnap és ma címen adott képet a reneszánsz táncházakról. Deák Gyula A néptánctól a táncszínházig című előadásában az erdélyi néptáncmozgalmak útját vázolta. Háromnapos előadás-sorozatot szervezett a kolozsvári Állami Magyar Színház is, ugyancsak a tánc világnapja jegyében. /Sipos M. Zoltán: Táncvilágnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

2009. május 6.

Április 28–29-e között a Kisebbségkutató Intézet meghívására Kolozsváron jártak a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársai, népzene- és néptánckutatói. Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón című konferencián a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményeiről tartottak előadásokat a Tranzit Házban. Pávai István az erdélyi népi tánczene kutatásáról értekezett, Karácsony Zoltán a korai erdélyi filmes táncgyűjtések kritikai áttekintésére vállalkozott a kezdetektől 1963-ig, Pálfy Gyula egy vegyes lakosságú erdélyi falu, Gerendkeresztúr táncait elemezte, Felföldi László az elmúlt évtizedek magyar néptánckutatásában, a táncoktatásban és a hagyományőrzésben jelentkező modernizációs törekvésekről beszélt, végül Fügedi János a notáció szerepének fontosságát hangsúlyozta a tánc tudományos feldolgozásában. A kutatók másnap bemutatták a budapesti Zenetudományi Intézet Martin György (1932–1983) által alapított Néptánc Osztályát, valamint Archívumát, amely Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye. A felbecsülhetetlen szellemi hagyatékot tároló Archívum anyagát folyamatosan digitalizálják. A digitalizált on-line adatbázisok megtekinthetők a www.zti.hu honlapon. /Könczei Csongor: Kolozsváron a budapesti Zenetudományi Intézet munkatársai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998