udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 323 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-323
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 10.

Kolozsvár 1000 éve címmel szervez konferenciát okt. 13-14-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. Az ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. Többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató tart előadást. /Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. október 16.

Okt. 14-én véget ért a Kolozsvár 1000 éve címet viselő értekezlet. A nagy érdeklődés miatt elképzelhető, hogy jövőre vagy két év múlva ismét megrendezik. A szervezők célja az volt, hogy a millennium jegyében tudományos kutatások által felhívjuk a közvélemény figyelmét Kolozsvárra, azaz a város történelmi, kulturális értékeire - mondta a rendezvény után Egyed Ákos professzor. Mind a 30 kutató (ebből heten magyarországiak) eljött, illetve szakdolgozatával képviseltette magát a fórumon. Elfogadta a meghívást R. Várkonyi Ágnes, az ELTE egyetemi tanára is, akinek könyvei Erdélyben is rendkívül népszerűek. A magyarországi középnemzedéket a fiatal egyetemi tanár, dr. Balázs Mihály és dr. Vincze Gábor docens képviselte, mindketten a szegedi JATE-ról. A konferencia szerzői névsora: dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, dr. Pap Ferenc muzeológus, Jeney-Tóth Annamária, dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, Bíró Gyöngyi doktorandus, dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, dr. Tóth Béla főlevéltáros, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus, dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Mihály Zoltán doktorandus, dr. Vincze Gábor docens, Pillich László író, szociográfus, Wanek Ferenc tudományos kutató. /Szabó Csaba: Rendkívüli sikere volt a Kolozsvár 1000 éve értekezletnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2000. október 23.

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 4.

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 15.

Az RMDSZ vezetősége pontosítást kért a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottságtól. Több szenátor és képviselő ugyanis egyik listán sem szerepelt. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja elmondta: a bizottság eleget tett az RMDSZ kérésének. A felsorolt személyek azok közé tartoznak, akiknek múltjában semmi tisztáznivalót nem találtak, tehát nem folytattak politikai rendőrség jellegű tevékenységet. A következő politikusokról van szó: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs), Sógor Csaba (Hargita), Szabó Károly (Szatmár), Vajda Borbála (Calarasi) és Verestóy Attila Hargita megyei szenátorok, valamint Antal István (Hargita), Birtalan Ákos (Kovászna), Borbély László (Maros), Kelemen Hunor (Maros), Pataky Júlia (Bukarest), Vekov Károly (Kolozs) és Vinkler Gyula (Szatmár) képviselők. - Brassó megyei szenátori lista első helyezettje, Aranyosi István óvásának kivizsgálása tovább folyik. Mint ismeretes, Aranyosit a bizottság azoknak a kategóriájába sorolták, akik aláírtak ugyan, kényszer hatására, együttműködési nyilatkozatot a Szekuritátéval, az archívumban azonban nem létezik olyan dokumentum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak. Aranyosi István elmondta: fellebbezése nyomán az átvilágító bizottság semmiféle olyan bizonyítékot nem tudott felmutatni, amely alátámasztotta volna a bizottság korábbi döntését. Csendes László kifejtette: Aranyosinak lehetősége van a törvényszéken megtámadni a bizottság döntését, ha okot lát erre. Az iratcsomójában található dokumentumot az elkövetkezőkben grafológiai vizsgálatnak vetik alá, ugyanis Aranyosi azt állította, hogy ez nem egyezik írásával. /Írásszakértők vizsgálják Aranyosi dossziéját. Pontosítást kért az RMDSZ az átvilágító bizottságtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. január 8.

Tartalomnélküli, csupán propaganda-célokra alkalmas a kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke. Véleménye szerint a romániai magyarság megosztott az RTDP támogatásával kapcsolatban, ezért az RMDSZ parlamenti frakciójának nem kellett volna egységes állásponthoz ragaszkodnia a kormányprogram megszavazásakor. - Az egyezményben nincs szó arról, hogy az RTDP ígéreteiért cserébe az RMDSZ-nek meg kell szavaznia a kormányprogramot. Arról van csupán szó, hogy amennyiben a dokumentumban foglalt feltételek teljesülnek, az RMDSZ egy évig nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Toró attól fél, hogy az egyezmény végrehajtását nem lehet majd számon kérni az RTDP-től. Szerinte jobb szöveget is ki lehetett volna alkudni. - A protokollum megkötését támogatta, azonban a kormányprogram megszavazásával nem értett egyet. Ez a gesztus ugyanis azt jelenti, hogy az RMDSZ elfogadja a programot, egyetért annak kitételeivel. Márpedig ez elfogadhatatlan, hiszen nem több afféle szándéknyilatkozatnál, amelynek nincs költségvetési alátámasztása. Markó Béla hiába könyvelte el nagy eredményként azt a tényt, hogy a program külön fejezetben foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, mert e mögött nincs valós tartalom. Toró elmondta még, hogy nem láttak bele a tárgyalások menetébe, az egyezmény valahányadik piszkozatát is csak többszöri kérésre kapták meg. Még mindig vannak olyan szövegrészek, amelyeket nem is látott. A frakcióban sorra került szavazáson Szilágyi Zsolt Bihar megyei és Vekov Károly Kolozs megyei képviselők szavaztak a véleménypluralizmus mellett, Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő pedig tartózkodott. /Székely Kriszta: /Propagandaízű kisebbségvédelem. Toró Tibor szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a kormányprogram. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2001. január 15.

Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2001. január 17.

A képviselőház plénuma jan. 16-án folytatta a helyi közigazgatási törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. A jogszabály-tervezetet a szenátus már az előző kormány alatt elfogadta. Ez a szövegváltozat lehetővé teszi az anyanyelvhasználatot a közhivatalokban azokon a településeken, ahol valamely nemzeti közösség létszáma eléri a 20 százalékot, illetve a kétnyelvű településjelző táblák kifüggesztését. Az RTDP korábban ígéretet tett az RMDSZ vezetőinek, hogy a képviselőházi szavazás során támogatni fogják a 20 százalékos küszöböt. A képviselőház elfogadta a törvénynek azt a cikkelyét, amely 20 százalékban állapítja meg a közigazgatásban az anyanyelv használatához és a többnyelvű táblák kifüggesztéséhez szükséges küszöböt - mondotta a Szabadságnak Vekov Károly Kolozs megyei képviselő. A cikkelyt 115-en szavazták meg 48-an ellene voksoltak és 11-en tartózkodtak. /Megszavazták a 20 százalékos küszöböt Cikkelyenként araszolgat a közigazgatási törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 22.

Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2001. március 1.

Febr. 28-án a képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az akkreditációs törvényt módosító javaslatát. Eszerint csak akkor kaphat egy új felsőfokú tanintézet végleges működési engedélyt, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. Vekov Károly képviselő, a tanügyi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a szakbizottsági vitán végül Ecaterina Andronescu miniszter asszony javaslatát fogadták el, amely szerint a szaktárca egy átfogó törvény keretében szeretné a továbbiakban rendezni ezt a kérdést, ezért az NRP indítványának elvetésére kérte a testület tagjait. Asztalos Ferenc, a tanügyi bizottság alelnöke kifejtette: az NRP célja újabb feszültséget kelteni az RMDSZ és az RTDP között. A demokrata párti képviselők támogatták az NRP kezdeményezését. Az akkreditációs törvény módosítására tett javaslat hozta össze az NRP és a DP közötti furcsa szövetséget. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. A demokraták a kezdeményező nagy-romániásokkal szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. március 15.

A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt tavaly Andrei Marga volt tanügyminiszter kezdeményezte. A képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy ezzel a sürgősségi rendelettel az oktatási tárca volt vezetőjének, aki mellesleg a BBTE rektora, az volt a célja, hogy az intézmény számára különböző anyagi előnyöket biztosítson más felsőoktatási intézmények ellenében - jelentette ki Anghel Stanciu bizottsági elnök, a Nagy-Románia Párt képviselőjét. Stanciu megjegyezte: a BBTE-n oktató magyar és német nemzetiségű tanárok nem érdemelnek "nyelvpótlékot" akkor, amikor anyanyelvükön tartanak előadásokat. Vekov Károly képviselő, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta: nem értett egyet a szöveg elfogadásával. Vekov a bizottsági ülésen is hangsúlyozta: ez a szöveg nem az egyetem multikulturális jellegéről, hanem legfennebb "multilingvizmusáról" szól. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Multikulturalitás vagy multilingvizmus? Vita a képviselőház oktatási bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. március 21.

A képviselőház megerősítette az oktatási bizottság azon döntését, hogy a felsőoktatási intézetek akkreditációjáról szóló törvénytervezetben ne szerepeljen az a kitétel, miszerint az újonnan létrehozott egyetemek működési engedélyének, majd akkreditációjának alapfeltétele a román tagozat, illetve kar léte, közölte Vekov Károly képviselő. A szakbizottság a Nagy-Románia párti javaslatot néhány héttel korábban azzal az indokkal utasította el, hogy a kormány amúgy is külön törvényben kívánja rendezni az egyetemek helyzetét. /Napirenden az egyetemek akkreditációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2001. május 16.

Máj. 15-én a Nagy-Románia Párt képviselői kivonultak az alsóház üléséről az ellen tiltakozva, hogy a napirendi bizottság az RMDSZ kezdeményezésére végső szavazást rendelt el a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló jogszabályt módosító törvényjavaslatról, jóllehet ezt a képviselőház múlt héten visszaküldte az oktatási bizottsághoz. A döntéssel nem értett egyet a Demokrata Párt sem. Az RMDSZ javaslatát egyedül az RTDP támogatta. A módosító indítványt a Nagy-Románia Párt kezdeményezte. A tanügyi törvény vitája alkalmával a magyarellenességéről hírhedtté vált Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő úgy módosította volna az említett törvényt, hogy az román oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. Vekov Károly képviselő elmondta: végső szavazásra nem kerülhetett sor ebben az ügyben, mert addigra a képviselőház nem volt döntőképes. Reményei szerint jövő héten a törvény sorsa célegyenesbe jut. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét napirenden az akkreditációs törvény módosítása. A Nagy-Románia Párt kivonult a képviselőházból.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2001. május 24.

Máj. 23-án a képviselőház oktatási szakbizottsága napirendre tűzte a tanügyi törvényt módosító 206/2001-es sürgősségi kormányrendeletet. Vekov Károly képviselő, az oktatási szakbizottság tagja elmondta: a módosító javaslatok mindenekelőtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel szoros összefügésben felmerül a tulajdonjog, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdése is. A tanügyminisztérium használatában jelenleg számos olyan épület található, amelyek az egyház tulajdonát képezték. Ezzel kapcsolatban a kormányrendelet eredeti változata úgy rendelkezett, hogy azok az ingatlanok, illetve területek amelyeket 1940. szeptember 4. után erőszakosan sajátítottak ki magán vagy jogi személyektől, állami tulajdonban maradnak, a későbbiekben pedig megtalálják a megfelelő formát, hogy visszajuttathassák azokat egykori tulajdonosaiknak. Az RMDSZ képviselői nyomós érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a szövegben ne eszközöljenek módosításokat ebben a vonatkozásban, javaslatuk mégis elbukott. A testület nem fogadta el azt az RMDSZ képviselők által kezdeményezett szövegváltozatot sem, amelyben azt javasolták, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Vekov Károly kifejtette: az oktatási szakbizottság nem akart tudomást venni a jogszabály kisebbségi vonatkozásairól és nem akarta azt beépíteni a módosított szövegbe. - Vekov súlyosnak ítéli a döntést, hetek óta kérte, hogy a frakció vitassa meg az egyházi ingatlanok ügyét, de nem ért el eredményt. Ez a probléma komolyan érinti a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást, hiszen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú és ebből nem engedhetünk - összegezett Vekov Károly. /Papp Annamária: Visszalépés egyházi ingatlanügyben. Az RTDP-RMDSZ megállapodás foroghat kockán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2001. június 5.

A parlament visszautalta az oktatási szakbizottsághoz a 2000/206-os kormányrendeletet. Ez azon egyházi ingatlanok tulajdonjogáról rendelkezik, amelyekben jelenleg oktatási intézmények működnek. Vekov Károly képviselő elmondta: a kormányrendeletet azzal az indoklással küldték vissza, hogy annak egyes kitételei nincsenek összhangban más jogszabályok rendelkezéseivel. /Vitatott egyházi ingatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. június 13.

A képviselőház jún. 11-i ülésén szavazatával megerősítette a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Vekov Károly képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ képviselői közül egyesek a jogszabály ellen szavaztak, mások tartózkodtak, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyházak kártérítésben részesülnek, és nem szolgáltatják vissza az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyekben oktatási, egészségügyi, társadalmi, művelődési közintézmények, továbbá pártok székházai, diplomáciai kirendeltségei működnek. /Kártérítés az egyházaknak kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. július 7.

Vekov Károly képviselő júl. 6-i kolozsvári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) viszonyának alakulásában az elkövetkező időszakban döntő szerepe lesz annak, hogy mi határozza majd meg a továbbiakban a szövetség és a kormánypárt által megkötött együttműködési megállapodást. Az elkövetkező időszakban az erdélyi magyarság számára az egyházi ingatlanok kérdése és a kolozsvári magyar egyetem ügye jelenti a két kulcsfontosságú problémát. A képviselő elmondta: augusztusig mindkét esetben módosító jogszabályok kidolgozására kerül sor. Az RMDSZ-nek pedig egyértelműen meg kell fogalmaznia álláspontját. A státustörvénnyel kapcsolatban a képviselő leszögezte: fölösleges a hangulatkeltés, hiszen a jogszabály nem Románia területén érvényesül. Ugyanakkor kiemelte, hogy egyéni identitásvállalásról van szó, amit az illető magyar hatóságok egy testület közbenjárásával tudomásul vesznek. A román fél részéről a státustörvény ellenes megnyilvánulás eltúlzott kampány volt, amelynek során megpróbálták elvonni a lakosság figyelmét az országos gondokról. A politikus szerint úgy néz ki, hogy a magyar kormány mértéktartó álláspontja fog győzedelmeskedni, a kemény román állásfoglalások napról napra tompulnak, s lassan normális mederbe terelődik a román-magyar viszony. /Új politikai helyzetben az RMDSZ. Ingatlan- és egyetemügy - kulcsfontosságú prioritások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2001. július 19.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából szervezett 2000. évi ünnepi közgyűlésen elhangzott előadások bővített és szerkesztett változata jelent meg /Erdély a keresztény magyar királyságban/ az egyesület kiadványában, az Erdélyi Tudományos Füzetek 231. számaként. Benkő Samu, az EME elnöke előszavában megállapította, hogy a honfoglalás- és középkori régészeti kutatás és a történeti nyelvtudomány sokat gazdagodott az elmúlt száz-százötven évben. Benkő Loránd professzor tanulmánya Erdély déli részeinek korai Árpád-kori történetével foglalkozott, Bóna István professzor előadása a régészeti kutatások történetét, valamint az egyházi központ kialakulását és a korabeli egyházi építészetet ismertette, Jakó Zsigmond az erdélyi püspökség középkori birtokairól írt, Tonk Sándor Erdély integrálódása a középkori államba, Vekov Károly A keresztény egyházszervezés kezdetei Erdélyben címmel közölt tanulmányt. /Erdély a keresztény magyar királyságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2001. szeptember 11.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a magyar államalapítás 2000. évi megünneplésére jeles előadókat kért fel, ,,hogy a tudomány legújabb eredményeinek felvillantásával gyarapítsák tudásunkat a múltról s erősítsük jövőbe vetett hitünket." (Benkő Samu) Az Erdélyi Tudományos Füzetek 231. számában közölt tanulmányok szerzői: Benkő Loránd, Bóna István, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor, Vekov Károly, az előszót Benkő Samu, az EME elnöke jegyzi. Arról szól az összeállítás, hogy Erdély miként illeszkedett be a királysággá szerveződő magyar állam keretében az európai keresztény világba. Az Erdély a keresztény magyar királyságban című kiadvány alkalmat teremt a továbbgondolásra. Bóna István gazdag tényanyaggal bizonyította, hogy Erdély már a honfoglalás első hullámaiban a magyar törzsek birtokába kerül, Benkő Loránd vitára bocsátotta az Erdély név változatainak megjelenését. Benkő Loránd a Gyula-kérdést is tisztázta. /Sylvester Lajos: Erdélyi Tudományos Füzetek. A magyar nemzetformálódás pillanatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2001. szeptember 29.

Szept. 29-én összeül az RMDSZ "miniparlamentje", a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tervek szerint az SZKT elemzi a romániai gazdasági helyzetet, ismertetik a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának jelentését. Minden bizonnyal szó kerül a Reform Tömörülés székelyudvarhelyi elnökségi üléséről készült jegyzőkönyvről is. Az SZKT elnöki tisztségére sajtóértesülések szerint Frunda György szenátor a legesélyesebb, Az etikai bizottság jelentése szintén vitára adhat alkalmat, amennyiben az elmarasztalja Tőkés László püspököt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök kifejtette: az ülésen amellett fog érvelni, hogy az SZKT térjen vissza arra a döntésére, amellyel meghiúsította a belső választásokat. Kónya-Hamar megjegyezte: elfogadhatatlannak tartják, hogy afféle pártfegyelmi rendreutasítás alapján megvonják a tiszteletbeli elnöki tisztséget Tőkés Lászlótól, aki ezt a címet még 1989 előtti tevékenységével érdemelte ki. Az RMDSZ szociáldemokrata platformja szerint a tanácskozás egyik legfőbb pontját az RMDSZ és a kormánypárt közti viszony elemzése kell hogy képezze, hangsúlyozta Bucur Ildikó platformvezető. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő platform elnöke szerint a tulajdon kérdésére kell koncentrálni. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa szabályszerűen működik-e, vagy sem, nincs értelme napirendre tűzni az SZKT-elnökválasztást. A Reform Tömörülés javasolni fogja az SZKT ÁB megújítására vonatkozó napirendi pont elhalasztását mindaddig, amíg a szabályzatfelügyelő bizottság megfogalmazza álláspontját. Toró szerint a mai tanácskozáson vita tárgyát kell hogy képezze az RMDSZ álláspontja a státustörvény végrehajtásával, az ajánlószervezetek összetételével kapcsolatban is, és szintén az SZKT keretében kellene megvitatni az RMDSZ alkotmánymódosító indítványait. /Mélyülő ellentétek, vagy közeledő álláspontok? Az SZKT napirendjén az etikai bizottság jelentése Tőkés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. október 9.

Az Aradon kivégzett 13 vértanúra emlékeztek Désen is okt. 6-án a Magyar Házban. Dr. Vekov Károly történész, RMDSZ-képviselő előadást tartott. Előadását azzal a gondolattal fejezte be, hogy nem szabad könnyen lemondani a harcról; az, ami ma nem sikerült, sikerülhet holnap. Az előadást történelmi vetélkedő követte. A résztvevőknek okt. 6-ával meg a 48-as szabadságharccal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolniuk. /Zsigmond Orsolya: Történelmi vetélkedő a Magyar Házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2001. október 31.

Okt. 30-án dr. Vekov Károly képviselő a közigazgatási miniszterhez intézett interpellációjában arra kért választ, hogy a miért nem tesznek semmit egyrészt a kolozsvári polgármester által közvetlenül a Szent Mihály templom mellett engedélyezett rendezvények (sörfesztivál, könnyűzenei koncertek stb.), másrészt a Mátyás király szobra által meghatározott, műemlék jellegű teret eléktelenítő hordozható illemhelyek eltávolítása érdekében, hiszen mindezekkel a polgármester provokálja Kolozsvár hívő és magyar lakosságát. A miniszter válaszában, a decentralizációra hivatkozva, elmondta, hogy a központi hatalom nem avatkozhat bele a helyi szervek döntéseibe, és ennek az állapotnak a megváltoztatása a helyi tanács feladata lenne. A képviselő szerint nem kielégítő a miniszter válasza, hiszen az nem hoz megoldást olyan helyzetekben, mint amilyen a kolozsvári is, ahol a helyi tanács és a polgármester között kialakult konfliktushelyzetet már nem képesek helyi szinten megoldani. /Ki teremthet rendet Kolozsváron? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2001. november 27.

A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt 58 képviselője által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványt vitatott meg nov. 26-án a képviselőház plénuma. A liberális és a demokrata képviselők az egészségügy súlyos anyagi helyzete miatt nyújtották be indítványukat, jelezve, hogy ha a kormány sürgősen nem lép, a hazai egészségügyi ellátás pénz hiányában működésképtelenné válhat. A két ellenzéki párt kezdeményezését a nagy-romániások kezdettől fogva támogatták. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a szavazás előtt jelezte: a jelen lévő 16 RMDSZ-képviselő a bizalmatlansági indítványt támogatja. A tavalyi választások óta az RMDSZ először szavaz egységesen a kormány ellen, ami jelzésértékű az elmúlt napok igen kemény magyarellenes megnyilvánulásaira. A többi kisebbség képviselőit a kormánynak sikerült meggyőznie, így a szavazás végeredménye: 128 a bizalmatlansági indítvány ellen és 116 mellette. /Ellenzékként szavazott az RMDSZ. Támogatta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2001. november 28.

A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. december 1.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének politikai bizottsága nov. 30-i ülésén részlegesen megalakította a státustörvényt felügyelő országos testület területi képviseletét. A testületnek 15 tagja lesz, amelyből az RMDSZ-nek, a magyar történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek egyenlően öt-öt hely jut. Az RMDSZ részéről a testületben részt vesz Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Platform elnöke, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés képviselője. Az ötödik hely a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) jelöltjének jut, akit a testületnek dec. 3-ig kell megneveznie. Az RMDSZ dec. 3-ra várja, hogy az egyházak is megnevezzék jelöltjeiket. A civil társadalomnak jutó öt helyből egyet-egyet kötelezően az írott és elektronikus sajtó, valamint az ifjúság képviselőinek tartanak fenn. /Megalakul a területi felügyelő bizottság. Várják az egyházak és a civil szervezetek jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Vekov Károly Kolozs megyei képvisel egy éve került be a parlamentbe. Vekov Károly létrehozta a kereszténydemokrata elkötelezettségű Nemzetépítő Platformot, ennek egyik fontos célkitűzése a romániai magyarság önrendelkezési jogának megvalósítása. A Szent Mihály templomban 1992-ben elhangzott Kolozsvári Nyilatkozatot elfeledték. Vekov leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozat aktuálisabb, mint valaha. A Nemzetépítő Platform szerint el kell érni, hogy a román politikai élet fogadjon el minden olyan autonómia formát, amely Európában használatos. Nyilvánvaló, "hogy elvárásainkat csakis a román politikai élet képviselőivel folytatott tárgyalások során érhetjük el." - emelte ki Vekov. Ideje végre véget vetni a hatalom előtti hajlongásnak és megalázkodásnak, hangsúlyozta a képviselő. Ebben a pillanatban úgy kellene tekinteni, hogy a vállalások be nem tartása miatt semmis a kormánypárttal kötött protokollum. - Az RMDSZ jó ideje lemondott arról, hogy külföldön is megjelenítse a magyarság érdekeit. Újbóli nyitás szükséges külföld felé. - A választók tényleges eredményeket várnak. Az RMDSZ-nek ezzel szembe kell néznie. - Az a gond, hogy az RMDSZ-ben nincs egy olyan fórum, ahol döntő, kulcsfontosságú kérdéseket alaposan végig lehetne tárgyalni, állapította meg Vekov Károly. Jelenleg egy szűk - főleg vásárhelyiekből álló - csoport hozza meg a fontos döntéseket. Az RMDSZ-t meg kell reformálni, fogalmazott a képviselő. A magyar nemzeti közösség számára döntő kérdéseket újra meg kell fogalmazni. - Román és magyar vonatkozásban egyaránt megfeledkeztek Kolozsvárról. Az RMDSZ ejtette Kolozsvárt. /Makkay József: Belső reformra szorul az RMDSZ. Beszélgetés Vekov Károllyal, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2001. december 4.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának (NEP) hétvégi üléséről számolt be dec. 3-i sajtótájékoztatóján Vekov Károly képviselő, a NEP elnöke. A NEP már 1999-ben megalakult, az RMDSZ csak másfél év után hagyta jóvá működését. A platformnak két fontos célkitűzése van: egyrészt a valós egyenlőség megteremtése a magyarok és a románok között, másrészt pedig, hogy ez a román politikai pártokkal közösen, partnerségi alapon történjen. Az ülésen megállapították, hogy az ország, a romániai magyar közösség és az RMDSZ válságban van. A legsúlyosabb a gazdasági és a szociális helyzet, amely a képviselő szerint a romániai magyar kisebbséget még jobban érinti. Az RMDSZ politikus külön kiemelte az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a kérdését, amely megoldásként szolgálhatna a szociális problémák orvoslására. A kolozsvári helyzetről szólva, Vekov Károly kifejtette: úgy tűnik, hogy mind a kormány, mind az RMDSZ "tartózkodó magatartást" tanúsít Kolozsvár ügyében, ezért a platform erélyesebb fellépést sürget a polgármesterrel szemben. A platform szükségesnek tartja az RMDSZ-nek és egyes intézményeinek, többek között a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a megreformálását. A kormánypárttal kötött együttműködési megállapodással kapcsolatban, Vekov Károly elmondta: a protokollum több, lényeges pontját nem teljesítették. /Vekov: Valós partnerségi alap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-323




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2021
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998