udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ágoston Hugó

2008. április 4.

A kérdőíves közvélemény-kutatás alapján Sike Lajos a legkedveltebb szerzője az Új Magyar Szó olvasóinak. Sike szerint azért kedvelik, mert nem a pestiek, hanem az erdélyi magyarok nyelvén és gondolkozása szerint ír. A kérdőívekre az olvasóknak csak öt százaléka válaszolt. Ennek alapján legnépszerűbb Sike Lajos, őt követi Ágoston Hugó, majd Bogdán Tibor és Székedi Ferenc. /Fröhlich Orsolya: Lebegtetés és köd nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2008. április 14.

Magyarországon az antidemokratikus jobboldal „udvari újságírója röhögve rontja” az ország hitelét, írta Ágoston Hugó, az ÚMSZ főmunkatársa, Bayer Zsoltra célozva. Az illetőről elterjedt: átveszi annak az erdélyi főszerkesztőnek a helyét, aki „az odaáti vezér ideáti táborától fő adminisztrátornak jelöltetett Sepsiszentgyörgyön”, folytatta Ágoston, Csinta Samura célozva. Tőkés László püspök „végre meglelte hazáját, az egyetlen frakcó-frakciót, amely befogadta”. /Ágoston Hugó: Viharos változások. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2008. április 23.

Párizsban elhunyt Monica Lovinescu író, újságíró és irodalomkritikus a külföldi kommunistaellenes kulturális ellenállás egyik legismertebb, a Szabad Európa Rádiónál (SZER) betöltött szerepe folytán legnagyobb hatású alakja. Monica Lovinescu /sz. Bukarest, 1923. nov. 19. – Párizs, 2008. ápr. 20./ Bukarestben végzett irodalom szakot. 1947-ben francia állami ösztöndíjjal Párizsba ment, s miután politikai menedékjogot kapott, ott telepedett le. A román titkosszolgálat kezdettől fogva közellenségnek tekintette. Édesanyját, Ecaterina Balacioiut börtönbe vetették, ott halálra kínozták. Az ügyével foglalkozó ügyész beköltözött a házukba, könyvtárukat elégette, a lakás a Szekuritáté konspiratív helyévé vált. Monica Lovinescu 1967-től indította a román SZER-ben két műsorát, amelyek nevét az egész országban ismertté tették: Tézisek és antitézisek Párizsban, valamint Román kulturális aktualitás. Nicolae Ceausescu emberei párizsi házának udvarán félholtra verték, ő ennek ellenére tovább beszélt a SZER-ben. Romániában könyvei jelentek meg, köztük a legfontosabb az 1983 és 1993 közötti időszakot átfogó naplója. /Ágoston Hugó: A lelkiismeret rádióhangja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2008. május 26.

Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint Szász Jenőt és az MPP-t Traian Basescu államfő támogatja az RMDSZ ellenében. Netán ő is az új magyar egység harcosa? Tőkés László és Orbán Viktor, valamint még maga Szász Jenő is az erdélyi magyarság új egységéért száll síkra. Nehogy a magyarországi egységet akarja idehozni Orbán, mert abból nem kérünk, írta Ágoston. A nemzeti jövőkép valóban szükséges. Akkor Orbán Viktor miért pont az MPP autonómia törekvéseit támogatja? – kérdezte. /Ágoston Hugó: Új magyar kétség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2008. július 7.

Az Új Magyar Szó kiáll az RMDSZ mellett: amikor az MPP-vel tárgyal, tudja, kivel van dolga. „A szentesített arány: hat az egyhez, nem más! Hiába, ez a politika, erő nélkül nem megy. De ez az erő demokratikusan: a közösségünktől származik. ”Az önkormányzati választások eredménye „alaposan megcsappantotta a versenypárt tárgyalási (zsarolási) potenciálját. ” /Ágoston Hugó: A szoba kulcsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2008. július 21.

Korunk egyes túlfűtött politikai bűvészei egy ideje a viszályalapú megértést keresik. Orbán Viktor régen nem volt ennyire békülékeny az RMDSZ irányában, mint most. A lap szerint a múlt héten történt „egy erkölcsi dimenziójában jelentősebb, katartikus esemény is”. Nagy Zsoltról, a tehetséges fiatalemberről, „aki megbecsülést szerzett az RMDSZ-nek és a magyarságnak” miniszterként, kiderült, nem korrupt, „nincs bűntény”. /Ágoston Hugó: Leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2008. október 3.

Félretájékoztatták Tőkés Lászlót, mert nem csupán hálátlan, hanem „vidékien ostoba is”, írta vezércikkében Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A politikai lejáratás szándékával valótlanságot állítani, „megtéveszteni a nemzetet, ama szövetség áldozatának tettetni magát, amelyiknek végül is a kenyerét köszönheti: felkavaró, zavarbaejtő. Bűn” – szögezte le a cikkíró. Ez a nyilatkozatot nem származhat Tőkés Lászlótól, mert irdatlan és igazságtalan hazug állítást tartalmaz. Nem írhatta Tőkés László azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja késleltetésének oka az volt, hogy az RMDSZ azt nem volt képes elősegíteni. Ekkorát hazudni ostobaság, hiszen az akkreditációt az RMDSZ intézte el. /Ágoston Hugó Szégyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2008. október 20.

A magyar és román oktatási tárca által aláírandó nyilatkozat ajánlása szerint a romániai és a magyarországi oktatási intézményekben kibocsátott érettségi és egyetemi diplomákat, mesteri és doktori fokozatokat automatikusan kölcsönösen elismerik a két ország illetékesei. Román és magyar értelmiségiek fordultak nyílt levélben Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökhöz a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának menesztése ügyében. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy lejárató hadjárat folyik Traian Stef író, az intézmény vezetője ellen azért, mert számos olyan rendezvénynek is teret engedett, ahol részt vettek a magyar és a román irodalom ismert alakjai. Az aláírók közt szerepel Gabriel Andreescu, Smaranda Enache, Vladimir Tismaneanu, Ágoston Hugó, Bakk Miklós és Konrád György is. A magyar kormány évente milliárd forintos nagyságrendű összegekkel támogatja a két egyetemet /a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet/. A román kormányilletékesek ígérete szerint a PKE az akkreditálást követően kaphat pénzügyi támogatást a kabinettől. Levélben kérte a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége a román–magyar együttes kormányülés résztvevőit, hogy tűzzék az összejövetel napirendjére az erdélyi, illetve partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatását. Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája közleményében hangsúlyozza: a törvény adta keretek kihasználásával immár lehetőség nyílhat arra, hogy az anyaországi költségvetési támogatás mellett az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásban is részesüljön. /Bogdán Tibor Román–magyar diplomaelismerés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2008. november 6.

A jelenlegi választáson ahány szavazatot országosan összegyűjt az RMDSZ, annak arányában kap mandátumokat. Nagy erőfeszítést igényelt, hogy az ország minden választókörzetében jelöltet állítson az RMDSZ, ez három választókörzetben nem sikerült. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosszentkirályon lakik, ez része a választókerületnek, melynek szenátorjelöltje. Azelőtt évtizedeken át sorvasztották, ezt a régiót, és az utóbbi években tudtak fellélegezni azáltal, hogy az RMDSZ kormányzati szerepből segített utakat megjavítani, iskolákat rendbe hozni. Markó egyik ellenjelöltje a független jelölt, Kincses Előd. A független jelöltnek nincs esélye mandátumot szerezni, szögezte le Markó. Szerinte a másik oldal célja: gyengíteni az RMDSZ jelöltjeit. Ha felmutatna egy programot egy másik párt, látnák az alternatívát. „De ha annyi csupán a cél, hogy gyengítsük a másikat, az nemhogy kevés, hanem egyszerűen szomorú. ” Markó nagy kisiklásnak tartja, hogy a jelölések körüli vitában védőügyvédként egy egykor vátrás bírót állított maga mellé. /Ágoston Hugó: Kettős próba, választóközelben. Kampány eleji beszélgetés Markó Béla Maros megyei szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2009. január 15.

„Azt látom, hogy Markó Bélát és a római pápát leszámítva mindenki temet engem, nem kell” – mondta a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi összejövetelén Eckstein-Kovács Péter exszenátor. Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint azért magabiztos, mert tudja, hogy magas állami pozícióba kerül. A lap szerint Eckstein-Kovács Péter 2004 után szemmel láthatóan a PD(-L) hívévé szegődött, lehet, hogy meggyőződésből. Ezért valahányszor az RMDSZ és a PDL valamiben nem értett egyet, ő következetesen a másik oldalra állt. /Ágoston Hugó: E-KP – szigorúan bizalmas. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2009. március 23.

Fontos tisztújító közgyűlést tartott két modern párt Romániában és Magyarországon. A két párt modernségét azért kell hangsúlyozni, mert az amerikai neokonzervatív politika ámokfutó uralmának kimerülésével a racionális, haladó, reformképes, politika és politikusok veszik át népük sorsának irányítását, írta a lap vezércikkében Ágoston Hugó vezető publicista. Romániában Crin Antonescu elnökké választása és a vezető csapat kicserélése megnöveli a PNL politikai mozgásterét. „Magyarországon Gyurcsány Ferenc lemondása a miniszterelnökségről, miután nagy többséggel újraválasztották a Magyar Szocialista Párt elnökévé, jelzi ennek a politikusnak a formátumát, és magyarázza, miként sikerülhetett – először a volt szocialista tábor országaiban – mandátumot ismételnie, esélytelen pozícióból rendre felülkerekednie destruktív, hatalmi törekvéseiknek az ország érdekeit is alárendelő ellenfelein.” „Gyurcsány Ferenc meglepő húzása a politikai érettség tesztjét jelenti az új, többpárti kormány számára, amelynek a válság(kezelés) körülményei között az összefogást is biztosítania kell a populista ellenzék fenyegető, autoritárius hatalmi törekvései ellen.” /Ágoston Hugó: Tesztújítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2009. március 30.

Ágoston Hugó vezércikkéből megtudhatjuk, hogy húsz évvel ezelőtt a nagy közép-kelet-európai megújulás bölcsőjénél a „korábbi belső ellenzéki reformerek álltak”, vagyis a reformkommunisták. „Ők határozták meg a korszellemet”. Lehet, hogy Magyarország a jobboldali ellenzék kezébe kerül, amely a „gyalázkodás, hazaárulózás, köpdösés és dobálás, egyszerűbben: az erőszak filozófiájából merítve” indul majd. A lap szerint Gyurcsány „abba bukott bele, hogy megpróbálta megreformálni a közkiadásokat, a szociális és az egészségügyi rendszert, hatékonyabbá tenni a gazdaságot, a közügyek intézését.” /Ágoston Hugó: Bölcsődal. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2009. május 15.

Bretter Zoltán /sz. Kolozsvár, 1958/ a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, az SZDSZ országgyűlési képviselője volt 1990-től 1998-ig. 1982-ben elhagyta Kolozsvárt, Magyarországra telepedett. Sokáig úgy érezte, hogy „egy teljesen idegen országba” érkezett. A majdnem negyedszázad, amit azóta Magyarországon eltöltött, „végül is otthonossá tette” ezt a vidéket. Bretter Zoltán a demokratikus ellenzékben találta meg a baráti körét, majd az SZDSZ-hez csatlakozott. Kolozsváron az irodalmi kört jelenleg Bretter-körnek hívják, édesapjáról, Bretter György marxista filozófusról nevezték el A bukaresti Magyar Kulturális Intézet a bukaresti magyar kultúrának is egyfajta közösségi helye. /Ágoston Hugó, Szőcs Levente: Rendszerváltástól kultúráig. Bretter Zoltán szerint a kultúra képviselete nagyobb szabadsággal jár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2009. május 15.

A Szekuritáté, a kommunista rendszer titkosszolgálata célja a Nagy Testvér mindenütt jelenvalósága hitének terjesztése, a terror szellemének elhintése. Tudták, emlékezett Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa, hogy sajtósként, lehallgatják őket, hogy minden szerkesztőségnek megvolt a szekus felelőse, ennek ellenére legtöbbször nem voltak óvatosabbak. Markó Béla a legfelháborítóbbnak azt tartja, hogy lehallgatói túllépték az intimitás, az emberi jogok határait. Megjelent könyve /Egy irredenta hétköznapjai (Lehallgatási jegyzőkönyvek, 1986. április – 1989. december), Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009/ több dokumentumot tartalmaz. Mire volt jó ez a hatalmas gépezet, önmaga létjogosultságnak igazolásán kívül? Markó Bélát 1986 áprilisa és 1989. decembere között hallgatták le. Követési dossziéjában a neve „Marian”; a lehallgatási jegyzőkönyvekben „Célszemély” (CSZ.), gyakran Markó Béla, olykor egyszerűen Markó. Gyakran fogad és igazít el látogatásokat Magyarországról, látogatja a bukaresti magyar nagykövetséget, külföldi rádiókat hallgat, és „egyetért azok Románia megvalósításait rágalmazó kijelentéseivel”. Ilyen dolgok derülnek ki Markó Béláról, körvonalazva egy „irredenta” profilját. Következnek a lehallgatási jegyzőkönyvek – a kötetben legtöbbször szereplő kollégák, barátok, „társszerzők”: Gálfalvi György, Káli Király István, Tompa Gábor, Egyed Péter, Szávai. Markó Béla könyvének legfontosabb romániai előzménye, Stelian Tanase Acasa se vorbeste in soapta (Otthon suttogva beszélnek) című könyve 2002-ben jelent meg. Stelian Tanase könyve párhuzamosan közli korabeli naplóját és az ugyanazokról az eseményekről szóló lehallgatási, illetve besúgói jegyzőkönyveket. A szekus tisztek, akik a lehallgatási jegyzőkönyveket összeállították, ismeretlenek maradtak. Valójában őket kellene felelősségre vonni. Egy újsághír: A Szekuritáté által a hatvanas évektől kezdve felszerelt mikrofonokat napjainkig intenzíven használják. Az operatív tevékenység december forró napjaiban sem szünetelt. A lehallgatásra használt negyvenhét nagy központ közül akkor csak egyet – a legrégibbet! – pecsételték le és mutatták meg a sokaságnak mint annak bizonyítékát, hogy a Szekuritáté már nem működik politikai rendőrségként. /Romania Libera, 2009. április) A lehallgatás, megfigyelés tehát folytatódik. „Érdekes lenne olvasni a napjainkban készülő feljegyzéseket, titkosszolgálati elemzéseket Markó Béláról” – vetette fel Ágoston Hugó. A titkosszolgálatok ma is megkülönböztetett figyelemmel követik a magyar értelmiségieket. Markó Béla bizonyára ma is „célszemély”. /Ágoston Hugó: Gondolatok egy könyv kapcsán. Célkeresztben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2009. május 22.

A Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy Attila tulajdonrészét az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó Rt. -ben. A 99,89%-os tulajdonrész szimbolikus áron cserélt gazdát, Verestóy Attila kezdeményezésére A további tulajdonosok: Horváth Andor, Kántor Lajos és Ágoston Hugó, akik megtartják jelképes értékű részvénycsomagjukat, és a továbbiakban is a lap támogatói maradnak. Az Új Magyar Szó létrejötte után, 2005 óta Verestóy Attila tulajdonosként inkább a lap mecénása volt, ezekben az években több mint egymillió euróval támogatta a Scripta Kiadót. „A központi magyar napilap megmaradása, a bukaresti magyar sajtóintézmény folytonossága közügy, amelyet anyagilag szinte egyedül finanszíroztam. Sokan bíráltak amiatt, hogy ezt politikusként tettem. Úgy vélem, az új jogi helyzetben sokan mások is az Új Magyar Szó, a közszolgálati írott sajtó támogatóivá lépnek elő, hiszen amíg kizárólag magáncég volt, érthető, hogy nem tették. Én a továbbiakban is minden tőlem telhetőt megteszek, immár a tulajdonosi kereten kívül, ennek a közösségi ügynek a támogatásáért, különösen azért, mert úgy vélem, hogy így példát mutathatunk más tehetős embereknek ennek a nemes ügynek a támogatásában” – mondta. A nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány az elnyert támogatások révén eddig is támogatta a Scripta Kiadó lapjait, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riport hetilapot. Ezentúl többségi tulajdonosa lesz a Scripta Kiadónak, egyben támogatója az Új Magyar Szó és a közben új magáncéggé alakult Erdélyi Riport megjelenésének. A Free Press Románia Alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Gábor, civilben író és közíró. Szándéka szerint tulajdonosként az alapítvány nem kíván beleszólni az Új Magyar Szó szerkesztésébe, meggyőződése, hogy a szerkesztőség lehetőségeihez képest korrekt módon látja el a munkáját, viszont segíteni kíván egy finanszírozási keret kidolgozásában. A Free Press Románia Alapítvány kuratóriuma többségi tulajdonosként nem kíván személyi változásokat a Scripta Kiadóban, elfogadta a korábbi évekhez képest jelentősen csökkentett költségvetési tervet. /Többségi tulajdonost váltott az Új Magyar Szó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2009. június 16.

Készül a 2010-es Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, a nagyváradi BMC Kiadó és az RMDSZ közös kiadványa. A kötet szerkesztői az 1997-es és a 2000-es kiadáshoz képest még bővebb tartalmat terveznek, fontosnak tartják olyan életpályák bemutatását is, amelyek ezidáig nem váltak ismertté, mondta Stanik Bence, a BMC Kiadó munkatársa. A romániai magyar intézmények listája is szerepel majd. A kötet szerkesztőbizottságához tartozik Kántor Lajos, Horváth Andor és Ágoston Hugó. /Ferencz Zsolt: Harmadik kiadás előtt az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2009. július 27.

Az erdélyi magyarok autonómiát akarnak, Orbán Viktorék támogatják a magyarok autonómiatörekvéseit. Orbánék nem az autonómiát támogatják, hanem Basescu újraválasztását, állította vezércikkében Ágoston Hugó főmunkatárs. Az újságíró szerint zagyva filozofálgatáson túlmenően ködevés volt Tusnádfürdőn. Az RMDSZ bekeményít: „Paradox módon egy mostani keményebb, konfrontatívabb fellépéssel kell elejét venni a későbbi folyamatos szembefeszülésnek. Úgy tűnik, hogy a párbeszéd gondolatát ma már csakis radikális tiltakozással lehet megmenteni”, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, ugyanakkor „az Orbán–Németh– Tőkés- trió alkudozik. Vajon miért?... ” Az Adevarul bocsánatot kért Magyarországtól a Steaua szurkolóinak gyalázatos viselkedéséért. Az Újpest szurkolóinak gyalázatos viselkedéséért senki sem kért bocsánatot, olvasható a vezércikkben. /Ágoston Hugó: Paradoxonok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az Új Magyar Szó rendszeresen átvesz cikkeket a Népszabadságtól, most meg azt állította, hogy Újpest szurkolóinak senki sem kért bocsánatot, holott éppen a Népszabadságban jelent meg a bocsánatkérés: Bocsánat Romániától, Népszabadság, júl. 25 /.

2009. július 29.

Az Academia Catavencu című lapban Viorel Motoc a Steaua-Újpest mérkőzések kapcsán Európa Neandervölgyéről beszélt – teljes joggal. Az Adevarul megkövetette a magyarokat. A magyarok elfeledtek elnézést kérni, írta Bíró Béla. A cikkíró kiterjesztette vádját: ezek a magyar fiatalok mit tanultak Trianonról, a román–magyar kapcsolatokról? Gyakorlatilag semmit. A szülők viszont területrabló oláhokról, tótokról és rácokról beszéltek nekik. Ezt a világképet megerősítik a szomszédos államok kormányainak durván magyarellenes intézkedései. „Épül-szépül a 21. századi Neandervölgy. ” /Bíró Béla: Neandervölgy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Ez már a második cikk az Új Magyar Szóban, amely ezt állítja /az első Ágoston Hugó: Paradoxonok, júl. 27./, valójában Népszabadságban megjelent a bocsánatkérés: Bocsánat Romániától, Népszabadság, júl. 25.

2009. augusztus 24.

Az Új Magyar Szó vezércikkében elítélte a szlovák nacionalista vezetést, amiért nem engedték be az országba Sólyom Lászlót, emellett azonban bírálta is őt: „Magyarországon nem kevesen a köztársasági elnöknek is felróják, miért kell a nemzeti ünnepeken mindegyre megaláztatásnak kitennie magát és országát. ” /Ágoston Hugó: Történelmi augusztusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2009. szeptember 25.

Hogyan változik meg, és mivé alakul ebben az új, átrendeződő világban a helyünk és a szerepünk, a közösségi lényegünk? A kérdés feltehető a magyarsággal kapcsolatban is. Erről a kérdésről Tamás Gáspár Miklós „töprengett el mélyenszántóan az Élet és Irodalom hasábjain. ” Briliáns levezetését fontos veszteségek nélkül persze lehetetlen összefoglalni, jegyezte meg a cikkíró. „Az, amit – ha tetszik, polemikus célzattal – ‚magyarnak’ neveztünk, ‚magyarnak’ éreztünk” – véget ért. A ‚magyar nemzet’ szubsztanciája nincs többé. ” „A szó tárgyi-történeti értelmében nem vagyunk többé magyarok” – állapította meg Tamás Gáspár Miklós, Erdélyből az anyaországba áttelepült világpolgár Magyarok voltunk című politikai esszéjében. /Ágoston Hugó: Magyarok – vagyunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2009. október 30.

Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Krónika napilap első száma, A Krónika erdélyi magyar közéleti napilap első, 1999. október 30-án megjelent lapszámát felvezette egy nulladik, bemutatkozó szám is. Az október 8-án napvilágot látott Krónika vezető anyaga természetesen az aradi megemlékezésekről szólt, akkor a rendezvényt szélsőséges román fiatalok egy csoportja megzavarta. Sabin Gherman, az Elegem van Romániából című vitairat szerzője tíz évvel ezelőtt nyilatkozott a Krónikának: „Az erdélyi románságnak több mint fele gazdasági, közigazgatási és kulturális autonómiát szeretne. A lakosság megelégelte, hogy a Kárpátokon túl használják fel az Erdélyben beszedett adó nagy részét, Bukarestnek pedig egymagában nagyobb a költségvetése, mint Erdélynek. ” /Rostás Szabolcs: Egy évtized Krónikájának kezdete. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./ Tízéves a Krónika napilap, amelyet a semmiből teremtett a jószándék, de Ágoston Hugó, az ÚMSZ főmunkatársa szerint kissé korán jött a pártállás váltása. Ágoston Hugó részt vett a Krónika megalapításában, mint jóval korábban az A Hétében, majd a Krónika után az Új Magyar Szóéban is. – A munkatársi gárdák rövidesen jól összekeveredtek. /Ágoston Hugó: Az első tíz év. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2009. november 6.

Az Új Magyar Szó a legnagyobb elismeréssel írt Bajnai Gordon miniszterelnökről. A cikkből megtudhatjuk, hogy Európai Unió állam- és kormányfői elfogadták a szöveget, amely elhárította Václav Klaus cseh államfő fenntartásait, a kompromisszum létrejöttében döntő szerepet játszott Bajnai Gordon, aki azon volt, hogy felejtsük el a hajdanból mindazt, ami útjában áll a megoldásnak. A cikkíró szerint Európában megnőtt Bajnai Gordon – és ismételten Magyarország – tekintélye. Dicséretet kapott Bajnai Gordon azért, ahogyan kormánya a gazdasági válságot kezelte. „A külső és főleg a belső akadályok, keresztbetevések ellenére. ” Ágoston Hugó szerint a tavaszi választások után Magyarországon „elkelne majd egy Bajnai Gordon. ” /Ágoston Hugó: Bajnai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2009. december 4.

„Két német ember. Herta Müller és Klaus Johannis. Az egyiket végletesen traumatizálták romániai szenvedései, a másik arra hivatott, hogy megszüntesse Románia szenvedéseit” – írta lelkesen Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája. Két román ember. Traian Basecu és Mircea Geoana. Traian Basescu 1990 előtt nómenklaturista volt, Mircea Geoana nem, Traian Basescu elítélte a kommunizmust, Mircea Geoana pedig „meghaladja a kommunizmust, és felvilágosult európaiként gondolkodik. Az egyik destruál, a másik konstruál”. /A sajtó eddig nem tudósított Geoana kommunizmust meghaladó felvilágosultságáról, a cikkíró sem. / Két magyar ember. Markó Béla és Kelemen Hunor. Markó és Kelemen „a pozitivitást és a következetességet mutatja fel erényeinkként. ” Még két magyar ember. Eckstein-Kovács Péter és Tőkés László. „A szánalmasságnak van egy határa, amelyet átlépve a mégoly jeles múltú személyiségek is diszkvalifikálják magukat politikailag – és talán erkölcsileg is. ” Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos „egy ideje az elnök delegált tisztára mosójaként járatja le magát és a magyarokat rendszeresen a tévében. ” A cikkíró nem érti Tőkés László álláspontját „Ami a kommunizmus elleni ádáz harcát illeti, árnyékbokszolás”. /Ágoston Hugó: Választás – emberekben elbeszélve. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2009. december 11.

Basescu elnök kijelentette, hogy „szitává lőtte” ellenfeleit, és mégis ő a vesztes, mert még öt évig dolgoznia kell, míg amazok közben pihenhetnek. Az eddiginél több volt a választási csalás. Az államfő erkölcsromboló mandátuma után elterelte a figyelmet a kudarcairól: referendumot hirdetett, felvette a korrupció elleni harcos és az antikommunista pozícióját, írta Ágoston Hugó főmunkatárs. /Ágoston Hugó: Rekordok könnye. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2009. december 14.

Az RMDSZ kormányozni készül azzal a párttal, amelynek kormányát megbuktatta. Jelenleg van az országnak van egy megcsappant hitelű-tekintélyű és legitimitású elnöke, aki megosztotta a romániai magyarságot, aki visszautasítja az RMDSZ autonómiatörekvéseit, aki antidemokratikus eszközökkel, a titkosszolgálatok felhasználásával működik. Nem kellene elhamarkodni ezt a kormányra kerülést, intette Ágoston Hugó a vezércikkben az RMDSZ-t. /Ágoston Hugó: Festina lente. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998