udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1185 találat lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1185
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nastase, Adrian

2008. december 11.

A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2008. december 17.

Néhány napon belül gazdára talál valamennyi parlamenti tisztség. Amit egyelőre senki nem tud: hogyan működnek majd a megválasztott képviselőkből és szenátorokból álló frakciók. A képviselőházban a szociáldemokratáknak járó két alelnöki tisztség várományosa Adrian Nastase és Daniela Popa, utóbbi a konzervatív párti választási partner részéről. A PSD-s képviselők vezetője ebben a ciklusban is Viorel Hrebenciuc lesz. Most a képviselők és szenátorok között minden eddiginél nagyobb lesz a „zöldfülűek” aránya. Az új törvényhozókat névre szólóan választották meg, így vélhetően a frakcióvezetők nehezebben tudják majd kézben tartani őket. /Szőcs Levente: Új frakciók, új bizonytalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2008. december 19.

Az új kormány majdnem felét egykori miniszterek alkotják. Az újak közül több személyt illetően is az a gyanú merül fel, hogy személyes-politikai kapcsolatuk miatt foglalhatják el a miniszteri tárcákat, nem feltétlenül szakértelmük jogosítja fel őket arra. A legszembetűnőbb példa Elena Udrea, Traian Basescu államfő volt tanácsadója, a „szőke ciklon”, akinek pályafutása a Demokrata Liberális Pártban (PD-L) is szédítően gyors iramban ívelt felfelé, most az idegenforgalmi miniszteri széket is elfoglalhatja. Basescu közvetlen munkatársai is várhatóan tagjai lesznek a kormánynak. Mihai Stanisoara, a védelmi miniszteri poszt várományosa jelenleg is az államfő tanácsadója. Elena Udrea az államfőt körülvevő szakapparátus ex-ei közé tartozik, hiszen ő korábban távozott az elnöki hivatal tanácsadói posztjáról. Udrea a 2004-es kormányzás elején Basescu tanácsadójaként robbant be a politikai életbe. A PSD részéről a kormányfő-helyettesi tisztséget a 2000–2004 között vezető Nastase-kabinetben is már miniszterként tevékenykedő Dan Nica tölti be. Kormányzati szerepkörben új arcnak számít Gabriel Oprea, a belügyminiszteri poszt várományosa, Adrian Nastase egyik leghűségesebb embereként tartották számon. /B. T. : Régi-új arcok egyaránt találhatók a Boc-kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A Basescu államfőhöz közel álló PDL küldöttsége a kabinet összetételéről egyeztettek Basescuval. Boc beismerte, hogy a PDL számára szerette volna megszerezni a belügyi tárcát, de a PSD-vel kötött megállapodás értelmében paritásos alapon kellett elosztani a minisztériumokat. Mircea Geoana, a PSD elnöke elmondta: ő lesz a szenátus elnöke, majd egy törvénymódosítás nyomán a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) most létrehozandó alelnöki tisztségét is megkapja, így a PSD számára kedvező egyensúlyi viszony áll majd elő. /Balogh Levente: Megosztoztak a tárcákon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2009. február 4.

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2009. február 5.

Ami megismétlődhet, az, úgy látszik, megismétlődik, ha magyar–román viszonyról van szó. Jelesen a mesterségesen táplált kisebbrendűségi érzés (,,Merjünk nagyon kicsik lenni!”), a túllihegett jószomszédi viszony egyoldalú (!) fenntartása, akár Románia és Magyarország, akár Szlovákia és Magyarország, akár Szerbia és Magyarország, akár Ukrajna és Magyarország viszonyáról van szó (,,Ne sértsük meg a szomszédok érzékenységét!”). Hát mi nem is sértjük, 1945 óta pedig különösképpen nem. Ez már a ,,dicsőséges” szocializmus és internacionalizmus kora volt a Kárpát-medencében is, a becstelen nemzetárulás után Kádár János Marosvásárhelyre ment, hogy kimondja: Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs Romániával szemben, hozzátette, hogy pártja és kormánya semmilyen módon nem kíván beavatkozni a szomszédos baráti ország belügyeibe, az erdélyi magyarsággal szembeni román bánásmódba. Következhettek az erdélyi magyarokkal szembeni megtorlások, a Bolyai Egyetem felszámolása, az iskolák ,,eltagozatosítása”, a mértéktelen román betelepítések erdélyi városokba (később már falvakba is!). Kádár elvtársnál csak utóda, Grósz Károly viselkedett ostobábban, aki besétált Ceausescu csapdájába. Kádár szellemi örökösei csak gumilövedékekkel lövetik nemzettársaikat, véresre veretik őket, s nincs következmény a nagy magyar demokráciában. Kifelé pedig folytatódik a gazsulálás, Medgyessy Péter Adrian Nastase társaságában az Erdély elszakítását ünneplő ,,nagy egyesülés” évfordulóját a budapesti Kempinski Szállodában ünnepelte /2002-ben/, s hallgatta megilletődve: ,,Ébredj, román... vége a barbárok (magyarok) uralmának. ” Ezt folytatja Gyurcsány Ferenc kormányfő, s hiába mondja a magáét egyedül és igazi döntési jogkörök nélkül Sólyom László köztársasági elnök, az ő szavára nevetgélnek a ,,baráti” szomszédok. Basescu államfő budapesti hivatalos látogatásán kimondta: Romániában soha semmiféle kollektív jog és autonómia nem biztosíttatik a magyarok számára. /Magyari Lajos: A Kempinski-szindróma (Kárpát-medence) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2009. február 26.

Megváltoztatta február 25-én a képviselőház házszabálybizottsága a házszabálynak a képviselői mentelmi jog megvonására vonatkozó részét. A módosítás értelmében immár nem szükséges minősített többség ahhoz, hogy egy bűncselekményben gyanúsítottként szereplő, korábban vagy jelenleg kormánytisztséget betöltő honatya kiadható legyen. Eddig az összes képviselő kétharmadának beleegyezésére volt szükség ahhoz, hogy az ügyészség vádat emelhessen egy képviselő ellen. Ily módon sikerült megakadályozni, hogy vádat emelhessenek a korrupcióval gyanúsított Adrian Nastase volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke ellen. /Balogh Levente: Könnyebben megvonható a képviselők mentelmi joga. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2009. május 15.

Mircea Geoanat javasolta Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnöke a párt államelnökjelöltjének a PSD országos tanácsa rendkívüli ülésén. Adrian Nastase, az Országos Tanács elnöke keményen bírálta Traian Basescu államfőt, hangsúlyozva, hogy Basescu „Románia betegsége”. /Mircea Geoanat javasolták államfőjelöltnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2009. június 17.

Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2009. szeptember 2.

A lap munkatársa, Sike Lajos várta a nyári vakáció végét, hogy megszabaduljon az anyaországi akarnokoktól. Azoktól az áttelepültektől, akik néhány évi ottlét után sokkal jobban tudják, hogy mi jó az erdélyi magyaroknak, mint az otthon maradottak. Valaki azt mondta, azért települt át anyahonba, mert Medgyessy Péter akkori miniszterelnök együtt ünnepelte Adrian Nastaseval a pesti Kempinski szállóban Erdély „eladását”. Az ilyen beszédet „már nem lehetett bírni”, fakadt ki az újságíró. /Sike Lajos: Akarnokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. október 23.

Vádat emeltek Adrian Nastase volt miniszterelnök ellen az ügyészek, korrupcióval vádolják a politikust. Szerintük Nastase 2000-ben, miniszterelnökké történt megválasztása után olyan személyt nevezett ki a pénzmosás elleni hivatal élére, akinek „lekötelezettje volt”. Az illető korábban ugyanis megakadályozta annak az ügynek a kivizsgálását, amelyben Nastase felesége érintett volt. Az említett hivatal ellenőreinek ugyanis szemet szúrt, hogy Dana Nastase 400 ezer dollárt helyezett el egy bankban, jövedelme azonban nem igazolta ilyen nagy összeg birtoklását. /Vádat emeltek Adrian Nastase ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2009. november 6.

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros eseménynek a tanulságait ma napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 19-én kiadott állásfoglalásában leszögezte, a romániai elnökválasztáson székelyek választhatnak, kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. Ezért a szavazólapokat többszöri pecsételéssel, vagy kereten kívül ütött pecséttel kell érvényteleníteni, ezzel lehet kifejezni az elkötelezettséget az autonómia mellett. Az elnökválasztáson érvénytelenített szavazólap: igen az autonómiára, nem az asszimilációra, nem az elnökjelöltekre, olvasható Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének közleményében. /Ne induljunk el az asszimiláció lépcsőjén! – Izsák Balázs közleménye. = Erdély. Ma, nov. 6./

2009. december 3.

Az erdélyi magyaroknak nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élnek, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet. Nincs mentség arra, hogy Szász Jenő, Rácz Károly és Nagy István, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Basescu államfő meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepségén. Emlékeztetni kell 2002. december elsejére, amikor Budapesten a Kempinski Hotelben Adrian Nastase, Medgyessy Péter akkori miniszterelnökök, Verestóy Attila és más RMDSZ-vezetők együtt ünnepeltek. Az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem. /Simó Erzsébet: Ki mit ünnepel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2009. december 4.

Nyugodt közéletet, működőképes intézményeket és erős kormányt ígér megválasztása esetén Mircea Geoana román államfőjelölt. A Népszabadságnak adott interjújában elmondta: különleges viszonyt építene ki Magyarországgal. Kifejtette, első lépésként a politikai osztályon belüli botrányoknak és veszekedéseknek kell véget vetni. Működőképes intézményekre, erős és hozzáértő kormányra és nyugalomra van szükség. Romániának az Európai Unióban védenie kell nemzeti érdekeit. Fel kell hagyni konfrontációval, és át kell térni az együttműködésre, együttes ülésekre van szükség a magyar, illetve a moldovai kormánnyal. Geoana rámutatott, az RMDSZ a romániai politikai élet fontos hangja, és megbízható partner, nem csupán a magyar nemzetiséget, hanem az egész ország érdekeit tudta képviselni. Arra a kérdésre, hogy szövetségesként tekint-e az RMDSZ-re a következő kormánykoalícióban, kitérően válaszolt: örül, hogy a RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelynek révén az elnökválasztások második fordulójában őt támogatja. Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja a romániai magyar közösség kulturális és területi autonómiaköveteléseiről, Geoana a román alkotmányra hivatkozott: Románia egységes nemzetállam. Mircea Geoana /sz. 1958. júl. 14./ gépészmérnökként kezdte, majd 1993-ban jogi diplomát, 2005-ben pedig világgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1991-ben került a külügyminisztériumba, ahol 1994–1995 között vezérigazgató lett. 1996-tól 2000-ig Románia nagykövete volt Washingtonban, 2001-ben pedig az EBESZ ügyvezető elnökévé választották. 2001–2004 között az Adrian Nastase vezette kabinet külügyminisztere volt; 2004-től a román szenátus tagja, 2005 óta a Szociáldemokrata Párt elnöke, 2008 óta pedig a szenátus elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Fel kell hagyni a konfrontációval – nyilatkozta lapunknak Mircea Geoana románállamfő-jelölt. = Népszabadság (Budapest), dec. 4./

2009. december 4.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke néhány párttársával együtt részt vett december 1-jén a bukaresti Cotroceni-palotában tartott fogadáson és tárgyalt Traian Basescu román államelnökkel. Történt mindez december elsején, a román nemzeti ünnepen. 2002. december elsején Medgyessy Péter nevezetű titkosszolgálati ügynök, akkor magyar miniszterelnök Budapesten, a Kempinski Hotelben koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, bizonyítva ezáltal, hogy nincs akkora haza, amekkorát egy „magyar” kommunista el ne tudna árulni. Azon a koccintáson részt vettek és ittak az RMDSZ képviselői, Verestóy Attila és Kelemen Atilla is, írta Szondy Zoltán, miközben az utcán felháborodott magyarok tüntettek. Mit tegyenek ezután azok a magyar emberek, akik többek között azért fordultak a Magyar Polgári Párthoz, mert az RMDSZ vigadott december elsején? Már nem arról szól a verseny, ki a magyarabb, hanem arról, hogy ki az aljasabb? Ki tud többet kapni a nemzetárulásért? – állapította meg a cikkíró. /Szondy Zoltán: /A Kempinskitől Bukarestig. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2009. december 11.

Sajtóértekezletet tartott december 10-én Tőkés László püspök, EP-képviselő, kabinetfőnöke Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Halász Ferenc Temesi RMDSZ elnök. Szó esett Markó Béla RMDSZ elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnökkel való találkozójukról is. „Felvetettük a választások problémáját, beszéltünk a kampányról és felbecsültük a jelenlegi helyzetet. Az EMNT nevében nemtetszésünket fejeztük ki, mert szerintünk az RMDSZ téves úton halad. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a választókat is erre az útra terelte, arra kérve őket, hogy a PSD jelöltjét, Mircea Geoanát szavazzák meg, támogatták a posztkommunista pártot. 2004-ben is ilyen helyzetbe tették a magyar választópolgárokat, akkor Adrian Nastase megszavazására buzdítottak, majd kiálltak Traian Basescu államelnök felfüggesztése mellett. Az RMDSZ lassan-lassan elveszíti szavazótáborát, egyre többen maradnak távol. Fenntartásaink vannak a kormányzásra kerülést illetően is, mert az RMDSZ és az MPP eddig feltétel nélkül támogatta egyik vagy másik jelöltet. AZ RMDSZ-nek képviselnie kell az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit. Az RMDSZ majd 15 évig volt kormányon vagy kormányközelben, ami nincs arányban az elért eredményekkel” – nyilatkozta Tőkés László EP-képviselő. /László Árpád: Tőkés László Temesváron:”Az RMDSZ téves úton halad” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./


lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1185




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998