udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Timofte, Alexandru Radu

2003. február 5.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2003. február 10.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója, akárcsak elődei, nem hazudtolhatta meg önmagát és intézményét. Magyarországgal kapcsolatban figyelmeztetett: A nagy barátság nem altathatja el az éberséget! Az igazgató a szervezet megyei részlegeihez küldött összegzésben értékelte a titkosszolgálat tavalyi tevékenységét, s a nyilvánosságra hozott részletekben Radu Timofte arra figyelmeztet, hogy bizonyos érdekcsoportok Románia nemzetállami létét, bankrendszerét, a lakosság megtakarításait vették célba (utóbbi megalapozatlanságát kapásból cáfolta az RNB. Szerinte a NATO-tagállam Magyarországgal tartott kapcsolatokat nagyon nagy figyelemmel kell kezelni. /Ferencz L. Imre: Éberséges barátság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2003. március 7.

Márc. 6-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén jóváhagyták az Európai Integrációs Parlamenti Bizottság bővítésére előterjesztett személyek névsorát. A bizottság tagja az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter szenátor. Megvitatták a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) 2000. és 2001. évre vonatkozó jelentését, valamint a titkosszolgálat tevékenységét felülvizsgáló állandó parlamenti bizottság 2001. évre vonatkozó jelentését. A vitában dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke rámutatott arra, hogy az SRI-ben az átlag életkor 37, 5 év, tehát aránylag fiatal emberek dolgoznak itt, ilyen szempontból a hírszerző szolgálat a jövő szolgálatának is tekinthető. Dr. Verestóy Attila hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy a titkosszolgálat megfeleljen a kihívásoknak. A Nagy Románia Párt bizottsági tagjai nem írták alá a bizottság közös jelentését. Verestóy Attila a jelentést elfogadásra javasolta. A szenátorok és a képviselők megszavazták a jelentést. Ezután szenátorok és a képviselők elfogadták az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 2001. évi jelentését. /Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 6 -i együttes üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 6., 2406. sz./ Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta, hogy számos olyan esetről számolt be Octav Cozmanca közigazgatási miniszternek, amelyek során prefektusok, megyei tanácselnökök vagy polgármesterek próbáltak jogtalanul információhoz jutni a hírszerző szolgálattól. "Semmivel sem teszünk többet annál, mint amit a képviselőház elfogadott, szükség esetén rendelkezünk terroristaellenes intézkedésekkel", fogalmazott Ioan Mircea Pascu védelmi. /Nem áll fenn a támadás veszélye. Megvonták az RHSZ mérlegét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Külföldi érdekcsoportok stratégiai beruházásokon keresztül gyengítik a nemzetgazdaságot - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) igazgatója a parlament plénuma előtt márc. 6-án, az SRI 1999-2001-es tevékenységéről szóló jelentés vitáján. Hozzátette: ezek az érdekcsoportok alulértékelt ipari létesítmények vásárlásával monopolhelyzetet teremtenek bizonyos termelési ágazatok fölött. A csoportok jelentős összegeket fizettek azért, hogy befolyásolják vagy halogassák az igazságszolgáltatási folyamatokat. Timofte elmondta, Iliescu elnök "folytonosan" írásban kéri, hogy a korrupciógyanús eseteket konkrét adatokkal együtt a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjesszék. A köztisztviselők korrupciós eseteiről szóló dokumentumok másolatát a minisztereknek is elküldték, és továbbították az ügyészségnek és a rendőrségnek. Az igazgató arra is kitért, hogy Adrian Nastase megrótta, mert leváltotta a SRI osztályvezetői tisztségéből a miniszterelnök egyik barátját. /Plainer Zsuzsa: Külföldi monopólium. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2003. április 3.

Profil címmel jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) negyedéves kiadványának első száma. Amint azt vezércikkében Alexandru-Radu Timofte, a SRI igazgatója megfogalmazza, a lap kapcsolódási pont kíván lenne a hírszerző szolgálat és a lakosság között, bemutatva a SRI főbb tevékenységeit, a szolgálat munkáját. /(t): Lapot indított a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2003. május 16.

Romániai nyugati és izraeli célpontok ellen irányuló nagyarányú iraki terrortámadást előzött meg márciusban és áprilisban a román elhárítás. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közleménye szerint márciusában és áprilisában a bukaresti hatóságok kiutasítottak Romániából tíz iraki diplomatát, továbbá 31 iraki és más állampolgárságú külföldit. A kiutasítottak AG 7-es páncélelhárító aknavetőkkel végrehajtandó nagyarányú terrortámadást akartak intézni román területen található nyugati és izraeli célpontok ellen. A román hírszerzés, más nemzetbiztonsági szervekkel és külföldi partnerszervezetekkel karöltve, mindvégig ellenőrzése alatt tartotta a terrorakció előkészítését és szereplőit, s idejében elejét vette a kitervelt terrortámadásnak. Radu Timofte, a román hírszerzés vezetője rámutatott: még 2002-ben rájöttek, mire készül Romániában az iraki kémszervezet, ezért szigorúan megfigyelték embereit. Timofte szerint Romániában azonban jelen vannak még "más olyan külföldi csoportok vagy személyek, amelyek, illetve akik támogatják a terrorizmust, és fenyegetik kiszemelt célpontjaikat". /Izrael elleni terrortámadást hiúsítottak meg. Romániai célpontokat jelöltek ki. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2003. július 21.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2003. augusztus 21.

Tizenhárom évvel a kommunista rendszer bukása után kezdetét vette a Szekuritáté átvilágítása. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hozzáfogott a volt politikai rendőrök meghallgatásához. Az aug. 20-ra behívott kilenc személy közül azonban mindössze egy jelent meg, hogy válaszoljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálatok a következő napokban folytatódnak. A meghallgatásokon nem kötelező a részvétel. Ha a "gyanúsítottak" nem jelennek meg, a testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönti el, hogy közzéteszi-e az illetők nevét a Hivatalos Közlönyben. Az átvilágító bizottság 105 olyan személyről kért adatokat a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy politikai rendőri tevékenységet folytattak. A névsort a letűnt rezsim üldözötteinek dossziéi alapján állították össze. A meghallgatások elkezdése félsikerként értékelhető. Eddig ugyanis minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott. A jelenlegi kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által jelölt tagok - a hatóságok támogatásával - meghiúsítottak mindenfajta leleplezési kísérletet, és a próbálkozás végül az átvilágító bizottság két részre szakadásához vezetett. Radu Timofte SRI-igazgató kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között nem adja ki a volt Szekuritáté teljes irattárát. Később módosította nyilatkozatát, és arra hivatkozott, hogy a dossziékat több intézmény tárolja. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke börtönnel fenyegette meg a Demokrata Párt, a Parasztpárt és az RMDSZ bizottságbeli képviselőit, ha nyilvánosságra hoznak akár egy nevet is. /Szőcs Levente: Megkezdődött az átvilágítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 8.

Vasile Iancu hadtest-tábornokot, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató-helyettesét tartalékba helyezték. Az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai főként arra kíváncsiak, a tábornok tartalékba helyezéséhez mi köze van ahhoz, hogy ki és milyen NATO-hadititkokhoz férhet hozzá. Radu Timofte SRI-igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy 180 tisztje kért betekintési engedélyt, közülük 74-nek nem adtak hozzáférést a NATO titkos dokumentumaihoz. Vasile Iancu a Securitate 1-es főosztályát vezette 1989 előtt. A politikai rendőrség ezen testülete nyomozott és figyelt meg olyan politikusokat, akik még a Kommunista Párt egyeduralma előtt demokratikus pártokban munkálkodtak. Szintén az 1-es főosztály feladata volt követni a jelentősebb művészek tevékenységét, figyelték a román nyelven is sugárzó külföldi rádióadásokat. /Miért váltották le a helyettes főkémet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2003. szeptember 12.

Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. október 18.

A két titkosszolgálat közötti sikeres együttműködés elismeréseként a CIA vezetése kitüntette Washingtonban Radu Timoftet, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját. A Timofte vezette küldöttség George Tenet CIA-igazgatóval, illetve az amerikai titkosszolgálat vezetőségének többi tagjával találkozott. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2004. március 27.

Márc. 26-án ünnepelte 14 éves fennállását a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Ebből az alkalomból, Alexandru-Radu Timofte, az SRI igazgatója üzenetet fogalmazott meg, amelyben megköszönte a sajtó hozzájárulását a SRI sikereihez. 1989 után itthon és a szomszédos országokban szélsőséges erők akadályozták a demokratikus kibontakozást. Az új politikai intézmények nem voltak képesek ezeket kordában tartani, ezért vált létszükségletté a SRI megalakulása, olvasható az SRI közleményében. Románia és a SRI ezentúl is részt vesz a terrorizmus elleni nemzetközi akciókban. A Románia biztonságát is fenyegető akciók nem értek véget, fogalmazott Radu Timofte. /(m. e.): A SRI hozzájárult Románia euroatlanti integrációjához. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2004. november 5.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke hívta fel a figyelmet egy különös dokumentumra, amely a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának frissen megjelent könyvében olvasható. Íme: „Genf, 1990. szeptember. Maximális titoktartás mellett Gorbacsov és Kohl az alábbiakban állapodtak meg: 1. a Szovjetunió ne ellenezze Csehszlovákia felosztását; 2. a Cseh Köztársaság a német gazdasági érdekszféra része lesz; 3. Németország kárpótolja Oroszországot a kelet-európai befolyása elvesztéséből adódó gazdasági hátrányokért; 4. Magyarországnak lehetővé teszik, hogy az első világháború utáni trianoni békeszerződéssel elveszített területei visszaszerzésére törekedjen; 5. Németország növeli a Magyarországnak nyújtott gazdasági segítséget, hogy ott magasabb legyen az életszínvonal, mint Szlovákiában, ami vonzóbbá teszi Szlovákia Magyarországgal való egyesülésének gondolatát; 6. a Szovjetunió ne emeljen kifogást Jugoszlávia felosztása ellen, és fogadja el Horvátországnak és Szlovéniának a német gazdasági érdekszférához való csatlakozását, továbbá támogassa Kárpát-Ukrajna Magyarországhoz való csatlakozását, ha az ukrán nacionalisták » romboló tevékenységet« folytatnának" (Alexandru Radu Timofte: A titkosszolgálatok hosszú útja a demokráciához, 2004, 108. o.). A dokumentum nyilvánvaló képtelenségeket állít. /Molnár Gusztáv: Románia: akik voltak, és akik lesznek, Magyar Hírlap, okt. 30. – átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2005. január 27.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) igazgatója január 25-én elismerte, hogy bizonyos újságírók telefonjait lehallgatják nemzetbiztonsági megfontolásból. Elmondta azt is: amióta Traian Basescu lett az ország elnöke, megszaporodtak az államfőnek címzett életveszélyes fenyegetések. Timofte elmondta, technikai szempontból az RHSZ irányítja az összes telefonlehallgatást, azokat is, amelyeket a biztonsági rendszer más intézményei végeznek. Hozzátette, ezek az intézmények ügyészségi határozat alapján végzik a lehallgatásokat. /Veszélyben Basescu biztonsága? Timofte elismerte: lehallgatják bizonyos újságírók telefonját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2005. január 27.

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2005. január 28.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója szerint léteznek román újságírók, akiket külföldi titkosszolgálatok fizetnek, írta az Adevarul című román lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2005. március 1.

A bukaresti román lapok az elmúlt héten össztűz alá vették a román hírszerzés vezetőit. A Curentul azt írta, hogy nemcsak a román államfő elleni állítólagos merényletről szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is Radu Timofte, a hírszerzés (SRI) igazgatója az igazi forrása. Radu Timofte hírszerző igazgató kijelentette, hogy az SRI megfigyelés alatt tart “bizonyos külföldi újságírókat”, akik “nemzetbiztonsági veszélyt képező tevékenységet fejtenek ki” Romániában. Timofte közölte, hogy a NATO illetékes szervei az SRI-t “a volt szocialista országok legjobb titkosszolgálatának tartják. A Curentul szemére vetette az SRI-főnöknek, hogy “az etnikumközi feszültségek kiprovokálásáig Timofte (egyelőre) kirobbantotta a merényletek hisztériáját”. /Össztűz alatt a román hírszerző szolgálat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 4.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) év végéig megkapja a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) az összes birtokukban levő szekus iratot, nem csupán azok kétharmadát, amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött – fejtette ki Gheorghe Onisoru, a CNSAS vezetője. Onisoru azok után nyilatkozott, hogy tárgyalt ez ügyben Radu Timofte SRI-igazgatóval. Az elkövetkező hetekben, március 10-étől kezdődően az átvilágítóbizottság birtokába kerül az a 12 kilométernyi dokumentum, amelyről korábban is szó esett. Év végéig megkapják a visszamaradó hat kilométernyi dossziét is, miután egy CNSAS–SRI vegyes bizottság ellenőrzi a nemzetbiztonsági dokumentumokat. /B. B. E.: A CNSAS megkapja az összes szekus dossziét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2005. április 23.

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

2005. június 9.

Maradtak és megdicsőültek a titkosrendőrség emberei. Emil Constantinescu volt elnök annak idején bevallotta, hogy a szekusok legyőzték. Mert sokat tudtak. Többet, mint a helyükbe ültetett bizalmi emberei. Traian Basescu elnök újabban egészen jól kijön velük. Azokkal is, akiket néhány hónappal ezelőtt még meneszteni akart. Az államelnök az egekig magasztalta a román titkosszolgálati szerveket: hozzáértésüknek köszönhető a túszként fogva tartott román újságírók szabadon bocsátása. Persze az ő irányításával. Radu Timoftet és csapatát, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ nem fenyegetheti többet elbocsátás veszélye. Az elnök elmarasztalta a legnépszerűbb tévéadók egyikét, az Antena 1-et, amelyet a közvélemény tudatos félretájékoztatásával vádolt. /Németh Júlia: Maradtak és megdicsőültek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2005. szeptember 2.

A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) semmi köze a Magyarországon kémkedéssel meggyanúsított két román állampolgár (Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor) ügyéhez – jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság és a hírszerző szolgálat vezetői között lezajlott találkozón. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti bizottság alelnöke az említett találkozóról azt is elmondta, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) sem volt része ebben az ügyben. A titkosszolgálatok vezetői egyébként már korábban is – rögtön a kémügy kirobbanása után – cáfolták részvételüket vagy tüntetően megtagadták az eset kommentálását. Augusztus 23-án a SRI illetékesei például azzal hárították el a Gandul című napilap munkatársának kérdését, hogy „nem a megfelelő hivatalhoz fordult” (hiszen a SRI a belföldi titkosszolgálat). A lap ennek nyomán fordult a külföldi hírszerző szolgálathoz (SIE) is, amelynek meg nem nevezett illetékese egyenesen „lázálomnak”, „félrebeszélésnek” minősítette a magyar sajtóban megjelenteket. /A kémügyben a SRI cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. október 6.

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke Radu Timofte RHSZ-igazgató október 5-i meghallgatása után kijelentette, a hírszerző szolgálat egyetlen, a Szekuritáté irattárából származó iratot sem semmisített meg, ahogy azt Gheorghe Onisoru, az Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság elnöke állította. Radu Stroe kifejtette, az egykori Szekuritáté 300-400 ezer dokumentumot semmisített meg 1989-ig, a forradalom után pedig, amíg az RHSZ átvette az irattárat, több mint 100.000 dokumentumot semmisítettek meg – olvasható a jelentésben. /Az RHSZ nem ismeri el a dossziék megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2005. november 4.

Az amerikai központú Human Rights Watch emberjogi szervezet washingtoni igazgatója azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek CIA-táborok. /Újabb nemzetközi botrány középpontjában Románia? Lengyel és román CIA-táborokról tudósít a Financial Times. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ „A CIA-nak nincsenek bázisai Romániában” – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő, reagálva a The Washington Post állítására. /Vannak-e titkos börtönök vagy nincsenek? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./ A Washington Post november 2-i számában az állt: néhány kelet-európai baráti országban is létesített a CIA titkos börtönöket, rövid idővel a World Trade Center elleni terrortámadás után, azaz négy éve. Hipertitkosak, olyannyira, hogy az illető országokban csak az elnök, a titkosszolgálat főnöke, és még néhány titkosszolgálati tiszt tud létükről. Bányai Péter politikai kommentátor szerint ha igaz a hír, az megmagyarázhat esetleg egy régi dilemmát: miért maradhatott meg mindmáig tisztségében Radu Timofte. A SRI-főnököt – Ion Iliescu közeli emberét – már Adrian Nastaséék is megpróbálták leváltani még 2003 őszén. Ebben az időben Iliescu elnök Amerikába látogatott. A küldöttség tagja volt Timofte, akit Charles Tenet CIA-igazgató fogadott, és akit hosszú baráti beszélgetés után kitüntetett. Érdemei: „kiváló együttműködés”, „partnerség”, a SRI demokratikus reformjának profi megvalósítása. Előzőleg Timofte ádáz ellenfeleinek „szóvivője”, Ion Stan SZDP-képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke hangozatta, Timofte „nem hajtotta végre a NATO által követelt reformokat, nem demokratizálta a SRI-t”. A kitüntetés pillanatától kezdve többet szó se esett Timofte menesztéséről. Bányai Péter szerint az amerikaiak kedvelik a profi vagy zsarolható titkosrendőröket, kémeket, akik aztán állásukban maradnak, a NATO is elfogadja őket. /Sz. K.: Radu Timofte SRI-főnök érdeme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2006. február 2.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy Dinu Patriciu telefonbeszélgetéseit 2004 és 2006 között, tehát egy évig és három hónapig hallgatták le. Erre hivatalos felhatalmazás volt, az információkat pedig továbbították az ügyészségnek. Szerinte erre azért volt szükség, mert Dinu Patriciu veszélyeztette a nemzetbiztonságot. Dinu Patriciu továbbra is kitart állítása mellett, miszerint a lehallgatott beszélgetéseket zsarolási célt szolgálnak. /Timofte: Patriciu telefonbeszélgetései államtitkok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2006. február 21.

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

2006. március 9.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2006. március 14.

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006. március 29.

Most már nyilvánvalónak tűnik, hogy a román újságírók egy évvel ezelőtti túszul ejtése a titkosszolgálatok műve volt, ugyanakkor a 2004 decemberi választásokon meglepetésszerűen elnöki székbe jutott Traian Basescu elnök első látványos kísérlete arra, hogy hatalmát megerősítse. Basescu lepaktált a titkosszolgálatokkal, ezt jelezte, hogy Radu Timofte SRI-elnököt meghagyta hivatalában. A március 28-i Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ történt puccs, amikor az elnöki széket Basescu demokratái húzták ki Ticu Dumitrescu alól, ebbe a trendbe illeszkedik. /Salamon Márton László: Mefisztónk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2006. április 4.

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2006. április 5.

Felmondott állásából a tavaly Irakban elrabolt Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap immár volt munkatársa. Az újságíró azzal indokolta döntését: a lap vezetősége sorozatosan megakadályozta, hogy a jelenlegi hatalmat bíráló cikkeket közöljön. A vitatott cikk szerint a három frissen kiszabadított újságíró a titkosszolgálatok felügyelete alá került, és luxusfoglyokká váltak néhány napig. Gyakori látogatójuk volt Traian Basescu államfő és vele Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetője is. Catalin Harnagea, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori elnöke megerősítette, hogy jelenleg az RHSZ kötelékében 12 ezer személy dolgozik. Ion Mihai Pacepa, az egykori Szekuritáté vezetője szerint ez kétszer több, mint ahány alkalmazottja van a francia titkosszolgálatnak, miközben Romániában csak 21 millió, Franciaországban pedig 61 millió ember él. /Felmondott állásából az Irakban tavaly elrabolt Ovidiu Ohanesian. A román sajtó Basescu és a titkosszolgálatok érdekszövetségéről cikkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2006. április 14.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998