udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 196 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-196
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antall József

1992. augusztus 26.

Teodor Melescanu külügyi államtitkár sajtóértekezletén kijelentette, hogy a budapesti rendezvényeken revizionista és románellenes nézetek is elhangzottak. Melescanu "érdeklődéssel fogadta", hogy a magyar vezetők elhatárolták magukat az Erdélyi Világszövetség konferenciájától, de hozzáfűzte, Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. /MTI, Magyar Hírlap, aug. 27./

1992. december 5.

Dec. 3-án betörtek Magyarcsanádon az ortodox templomba, feldöntötték a kegytárgyakat, előzőleg Gyulán tojással dobálták meg a román gimnáziumot. Antall József miniszterelnök megdöbbenéssel fogadta ezt a vandalizmust, ugyanúgy elítélte a történteket Göncz Árpád köztársasági elnök is. /Magyar Hírlap, dec. 5./ Tőkés László püspök "Magyarországi testvéreim!" címmel üzent, elítélve a templom meggyalázását. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy provokáció történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1993. január 4.

Antall József miniszterelnök a rádió Világóra című műsorának nyilatkozott jan. 3-án. Kifejtette, hogy Magyarország a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdekvédelmét és a magyar-román viszony javítására törekszik. Kifejtette, hogy indokolt lehet mind a személyi jogú autonómia, mind a kulturális, területi autonómia elve. /Antall: javuljon a magyar-román viszony. = Magyar Hírlap, jan. 4./

1993. január 8.

A román elnök véleményét tükröző Dimineata című lap ismét elmarasztalta Magyarországot: "Magyarország 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit." A lap szerint Budapest feszültségekre törekszik. /Bogdán Tibor: A Dimineata bírálja Antallat. = Magyar Hírlap, jan. 8./

1993. január 14.

Simona Miculescu asszony, román külügyi szóvivő sajtóértekezletén pozitívan értékelte Antall József miniszterelnök szilveszteri interjúját: "konstruktív összefüggésű volt". Miculescu kiemelte, hogy Antall nem területi autonómiáról, hanem kulturális autonómiáról beszélt. /Antall-interjú pozitív visszhangja. = Magyar Hírlap, jan. 14./

1993. január 15.

Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./

1993. január 20.

Hermann János külügyi szóvivő nyilatkozatában foglalkozott a Dimineata cikkével, amely szerint Antall József miniszterelnöknek a kulturális autonómiáról tett nyilatkozata az első lépés a magyarok lakta vidékek bekebelezésére. A lap félreértelmezi a miniszterelnök szavait, szögezte le Hermann János. A magyar külpolitika hosszú ideje törekszik a magyar-román kapcsolatok javítására, "az ide vezető út jelentős részben a kisebbségek kérdésének megoldásán keresztül vezet." Az autonómiával kapcsolatos elképzeléseket a kisebbségek maguk alakítják ki. - Most lehetőség van arra, hogy konkrét előrelépés következzen be a magyar-román kapcsolatokban. Vannak évek óta megoldatlan ügyek, de "mi nem tárgyalhatunk a kisebbségek feje felett." Az is látható, hogy különféle álláspontok vannak Romániában. /Hermann János: Előrelépni a kapcsolatokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1993. január 23.

A 87. évében járó Balogh Edgár számvetést tett, összegezte életútjának tanulságait. A népszolgálat volt számára az elsődleges. Vallja, hogy az RMDSZ történelmi magaslatára jutott a Kolozsvári Nyilatkozattal, kimondva, hogy a kisebbségi önkormányzat korszerű megvalósítására törekszik. Élete legnagyobb csalódását szenvedte meg, amikor hitt a néptestvériségben. Balogh Edgár Antall József miniszterelnököt "a demokratikusan uralomra jutott magyar nép-nemzeti vonal élemberének" nevezte, azonban úgy látta, hogy a magyarországi pártoknak nincs szociális koncepciójuk. Balogh Edgár nem ért egyet azzal, hogy Domokos Gézát és Sütő Andrást támadják, "bűnbánatot" követelnek tőlük, mert ezek az írók a diktatúra idején a magyar szellem folytonosságát jelentették. Szerinte a reformkommunistáknak lehet szerepük a jövőben. Balogh Edgár állást foglalt Csurka István vihart kelt tanulmányával kapcsolatban: "Szövegében köszönthettük ugyan a nálunk is becsült író nemzetféltését, észlelve ugyanakkor a tapintat és óvatosság reálpolitikai hiányát is félreérthetőség és ködös általánosítások során, de nem értjük azt a rosszindulatú hűhót sem, amely lefasisztázta és leantiszemitázta a magyarság során töprengő, népet felemelni akaró írót." /Balogh Edgár: Államnemzet és népnemzet. = Népszabadság, jan. 23./

1993. február 26.

Febr. 26-án Budapestre érkezett az RMDSZ küldöttsége /Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba/, tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Antall József miniszterelnökkel. Antall József megerősítette, hogy az alkotmány alapján Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. Az RMDSZ vezetői elmondták, hogy eddigi kapcsolataik esetlegesek voltak, és érdekeltek a folyamatos, érdemi párbeszédben az anyaországgal. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hasznosnak mondta a találkozót. /RMDSZ-küldöttség hazánkban. = Új Magyarország, febr. 27./ Tőkés László püspök leszögezte: "mi nemcsak román állampolgárok vagyunk, hanem magyarok is. A brassói RMDSZ-kongresszus után kifejezésre akartuk juttatni, hogy ez a kötődés minden eddiginél elevenebben él, és ezt szeretnénk hangsúlyozni." /(tamasi): Tőkés: a kötődés elevenen él. = Új Magyarország, febr. 27./

1993. április 19.

Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./

1993. április 19.

Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./

1993. április 20.

Románia "a világ egyik legliberálisabb kisebbségi törvényével" rendelkezik, állította a Nyezaviszimmaja Gazeta ápr. 20-i számában az újonnan kinevezett moszkvai román nagykövet, Constantin Girbea. Elutasította azt, hogy a "magyar-kérdés" aktuális lenne Romániában. Kolozs megyében például, ahol a magyarok mindössze 20 %-át adják a lakosságnak, több magyar újság jelenik meg, mint román, mondta. "Hallották volna, hogy elnökünk, Iliescu úr a világ összes románjának elnökévé kiáltotta volna ki magát?! Magyarország kormányfője, Antall József ugyanis ezt tette! /V. L.: Az új moszkvai román diplomata a kisebbségekről. = Magyar Nemzet, ápr. 21./

1993. április 22.

A román külügyi szóvivő sértésnek vette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Hírlapban közölt álláspontját /annak ellenére, hogy azt a másnapi Népszabadság cáfolta/. Ugyanis Antall nem az alapszerződésről szólt, hanem a legközelebbi magyar-román találkozó egyik feltételéről. A román lapok elutasítóan reagáltak az RMDSZ budapesti látogatására, az autonómián a területi autonómiát értik és azt elvetik. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség képviselője szintén teljességgel kizárta a területi autonómia lehetőségét. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A külügyi szóvivő is reagált. = Magyar Nemzet, ápr. 22./

1993. május 13.

Az Országgyűlés máj. 11-én megerősítette, ratifikálta a magyar-ukrán alapszerződés alapjául szolgáló, Kijevben 1991. dec. 6-án aláírt szerződést. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, Magyarországnak Ukrajnával nem volt érvényes békeszerződése, miután a Szovjetunió egyetlen jogutóda Oroszország. Ez indokolta, hogy a területre vonatkozó kitétel az alapszerződésbe bekerüljön. Antall József miniszterelnök leszögezte, teljes felelősséggel vállalja a szerződés minden következményét. Hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés nem jelent precedenst, nem kötelez más országokkal kapcsolatban. /Antall: Nem jelent precedenst. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1993. május 14.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. Az ápr. 27-én kelt és a Magyar Kurírban, a katolikus egyházi tájékoztatóban közzétett nyilatkozatban kifejtik az egyházi vezetők, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. /Pesti Hírlap, máj. 14./

1993. június 5.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

1993. június 17.

Magyarországon választások lesznek 1994-ben. A hatalmon levő kormánykoalíció programjához híven igyekezett a lehető legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatást nyújtani a határon túli magyarságnak. Antall József miniszterelnök lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. A választások közeledtével az ellenzék, a liberálisok ellenségesen viseltetnek az MDF-koalíció összmagyarságot segítő erőfeszítéseivel szemben. Takarékosságot követelnek a magyar műholdas adás rovására. A szocialisták, az MSZP szerint többet kellene törődni a magyarországiakkal és kevesesebbet a határon túliakkal. /Dénes László: Köldöknézések kora jön? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

1993. július 14.

Alain Juppé francia külügyminiszter Budapestre látogatott, fogadta Antall József miniszterelnök, Juppé átadta a kormányfőnek Édouard Balladur kormányfő meghívását. Alain Juppé kollégájával, Jeszenszky Gézával áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és nemzetközi problémákat is megvitattak. Juppé részletesen ismertette a Balladur-tervet. Ennek értelmében Párizsban átfogó európai konferencia összehívását szorgalmazza, amely egyezmény aláírásával zárulna. E megállapodás rögzítené az elmúlt években kialakult új európai helyzetet. Jeszenszky szerint különösen fontos, hogy a Balladur-terv nagy súlyt helyez a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására. /K. T.: Francia-magyar egyeztetés kisebbségi ügyekben. = Népszabadság, júl.14./ A Balladur-tervet nagymértékben az erdélyi feszültség ihlette. Látták, hogy Budapest és Bukarest remény nélkül elhúzódik. /Balladur-terv az európai stabilitásra. Erdély volt az ihletője. = Magyar Hírlap, júl. 14./

1993. augusztus 8.

Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./

1993. augusztus 19.

Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. augusztus 27.

El kell mondanom, hogy Románia talán Magyarországnál is inkább európai ország, tekintettel a román nyelvre, a hagyományokra és a földrajzi fekvésre - idézte a Rompres Johannes Rau Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének kétnapos romániai látogatását záró bukaresti sajtóértekezletén elhangzott kijelentését. Rau előzőleg Budapesten tárgyalt. Nehéz megérteni, miért európaibb a Balkán, mint a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európa? - kérdezte Kozma Kis Tibor /Kozma Kis Tibor: Európaibb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Johannes Rau hazafelé menet Budapesten megállt és sajtótájékoztatóján, valamint Antall József miniszterelnökhöz írt levelében cáfolta a neki tulajdonított kijelentést: semmilyen Magyarországgal kapcsolatos összehasonlításba nem bocsátkozott. /Új Magyarország, aug. 28./ Ezt a cáfolatot már nem közölte a román sajtó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1993. augusztus 27.

Antall József miniszterelnök mint az Európai Demokrata Unió /EDU/ alelnöke és az EDU Budapesten, szeptember 1-jén kezdődő pártértekezletének házigazdája aug. 27-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /MKDM/ elnökét. Az EDU ülésén az RMDSZ elnyeri a teljes jogú, az MKDM pedig a megfigyelői státust. /Magyar Nemzet, szept. 1./

1993. augusztus 31.

Antall József miniszterelnök kétrészes televíziós interjúban foglalkozott Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével. Horthy Miklós volt kormányzó és családtagjai újratemetésén a miniszterelnök nem vesz részt. Antall József az újratemetésen családtagjaival képviselteti magát. /A kormányfő nem vesz részt Horthy Miklós újratemetésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1993. szeptember 2.

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ Budapesten tartott pártelnöki értekezletén az RMDSZ elnyerte a teljes jogú EDU tagságot. A konferencián a szövetséget Markó Béla elnök és Bodó Barna politikai alelnök képviselte, szakértői minőségben pedig Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. /Az RMDSZ az Európai Demokrata Unió teljes jogú tagja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az EDU pártelnöki értekezlete alkalmából Antall József miniszterelnök fogadta Markó Bélát. A találkozón az RMDSZ elnöke ismertette a romániai magyarság jelenlegi helyzetét, beszélt a szervezet célkitűzéseiről. /Az RMDST és a nemzetközi együttműködés nemzetközi távlatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1993. szeptember 7.

A bukaresti Cronica Romana napilap szerint az RMDSZ ET-nek eljuttatott memorandumát Budapest sugallta. A lap szerint Antall József miniszterelnök utasította Markó Bélát a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból való kilépésre. /Magyar Hírlap, szept. 8./

1993. szeptember 10.

Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./

1993. október 2.

Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./

1993. október 21.

Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet.

1993. november 3.

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az Antall József miniszterelnökkel Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban készült interjút, átvéve a budapesti Heti Magyarországból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29., 30-31., nov. 2.,3./

1993. december 12.

Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-196




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998