udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bán Árpád

1999. augusztus 2.

Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. szeptember 17.

Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1999. november 16.

A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Üzenet a harmadik évezrednek címmel tudományos jellegű sorozatot indított. Ennek keretében Benedek Dezső, a University of Georgia professzora tartott előadást a kultúrantropológia területéről. Benedek Dezső Kolozsváron született itt végezte az egyetemet is. Már fiatalon kitűnt nem mindennapi adottsága a nyelvek tanulásában. 1978-ban politikai okokból elhagyta hazáját. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen mint doktoráns, írta meg 3000 oldalas doktori disszertációját a yamik, egy kőkorszakbeli törzs életéről. A georgiai egyetem tanára. Két évvel ezelőtt a kolozsvári egyetemen (BBTE) mint meghívott megfigyelő vett részt a Dunai Rektorok Konferenciáján. A székelykeresztúri iskola aligazgatója, Bán Árpád levélben hívta meg a tudóst, tartson előadást az iskolában. /Csomafáy Ferenc: Üzenet a harmadik évezrednek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. március 27.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kétnapos látogatást tett Hargita megyében. Márc. 24-én Kovásznán a lakossági fórumon kifejtette, hogy az RMDSZ eltért eredeti célkitűzéseitől. Nem szabad az RMDSZ-t magára hagyni. Össztársadalmi összefogás szükséges. Leszögezte: "Székelyföld a romániai magyar politizálás háttérországa, legkomolyabb tartalékaink itt találhatók. De a Székelyföld nem tölt be a súlyának, erejének, hagyományainak megfelelően fontos szerepet a romániai összmagyarság életében, pedig ez elvárható volna, s erre minden adottsága megvan. Amint az köztudott: Trianon után két tömbmagyar terület volt, az egyik a partiumi, a Királyhágó-melléki rész, a másik a székelység. A köztünk feszülő hidat, sajnos, nyolcvan év alatt szinte teljesen lebontották, elszigetelődött egymástól ez a két tömb, meggyengült a köztes magyar területek magyarsága, megcsappant, elszórványosodott, elcsángósodott. Szükség van tehát a híd két tartópillérének megerősítésére." Tőkés László úgy értékelte, hogy az RMDSZ monolitikus párttá vált. Szükséges lenne, hogy az RMDSZ-ben legyenek alternatívák. "Ezért örvendek például a Reform Tömörülés székelyföldi felfutásának vagy általában a kibontakozásának." A kormányban való részvételről elmondta: "Nemhogy az ország helyzetén nem tudott javítani, hanem még saját sorsunkon sem tudtunk úgy fordítani, ahogy megéri egy kormányzatban részt vevő politikai erőnek. Tehát még a saját elnyomásunkon is asszisztáltunk." A helyhatósági választásokon "össze kellene szednünk az erőnket", hangsúlyozta. /Össze kellene szednünk az erőnket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./ Márc. 25-én Tőkés László püspök Kézdivásárhelyen, a református templomban "Kelj fel és járj" szavakkal kezdte igehirdetését. Ezután lakossági fórumon vett részt, melyen polgármestereken, alpolgármestereken kívül megjelent Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke is. Tőkés László az RMDSZ-szel kapcsolatosan elmondta: ő nem a szövetség ellen, hanem érte haragszik, és soha nem lesz hűtlenné iránta. "Nem az az egységbontó, aki kimondja a bajt, hanem az, aki előidézi azt, aki előidézi az egység megbontását" - vélekedett a püspök, beszédében az RMDSZ megújulását sürgette. A fórumon annyira elszabadultak az indulatok, hogy a püspök keserű szájízzel bejelentette: "Itt rám már nincs is szükség, a felmerült problémákra válaszoljanak az illetékesek". Tamás Sándor képviselő, Németh Csaba szenátor és Szigethy István polgármester egymás után kértek szót, és megpróbálták megcáfolni az őket, illetve az RMDSZ területi vagy városi szervezetét ért megalapozott vagy alaptalan vádakat. /Iochom István: Tőkés László Kézdivásárhelyen és Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2000. április 14.

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2000. április 20.

Kolozsváron a Történelmi Múzeumban megnyílt ásvány- és ékszerkiállítás különösen sok látogatót vonzott, ez elsősorban Szőke Annamária aligazgató hozzáértésének és ügybuzgóságának köszönhető. Ebben a rangos környezetben kaptak helyet az egyetlen kortárs művész, a fiatal Kolumbán Árpád alkotásai. Leginkább az ősi motívumokat kedveli, a vándornépek motívumkincse áll hozzá a legközelebb. A művész sajnálattal állapította meg, hogy az iparművészet mind a szakemberképzés, mind pedig a potenciális vásárló közönség szempontjából korunk mostohagyermekévé vált. /Németh Júlia: Dialógus az anyaggal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. január 16.

Az helyhatósági választásokon egyes független jelöltek, illetve az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozók Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületbe tömörülve indultak. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elmondta, hogy a helyhatósági választások előtt sürgősségi kormányrendelettel úgy módosították a választási törvényt, hogy szinte esélyük sem maradt a függetleneknek. Azért alapították meg az UPE-t, hogy listát tudjanak állítani. A választásokon végül 13 RMDSZ-es jutott be a városi képviselő-testületbe, az Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben pedig négyen. Először a kisebbségügyi minisztérium megadta az UPE-nak a bejegyzéshez szükséges támogatást, de később megvonta ezt, és mára pereskedésbe fulladt a dolog. Az RMDSZ nem tudta érvényesíteni Udvarhelyen a hegemóniáját, mint tette azt más, magyar többségű településeken. A demokrácia lábbal tiprásáról van szó, hangsúlyozta Szász Jenő. A helyi RMDSZ - és mindenható vezetője, Verestóy Attila szenátor - nem tudta lenyelni, hogy nincs teljhatalma a székelyudvarhelyi tanácsban. A pereskedéseknek egyébként romboló hatásuk van Udvarhely közéletére, közhangulatára és sajnálatos módon a magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetekre. Az RMDSZ politikai elitje saját érdekei szerint próbálja manipulálni a szervezetet. Szász leszögezte, hogy hajlandóságot mutattak az együttműködésre, ami az RMDSZ-es tanácsosok részéről nem tapasztalható. Nincs együttműködés. Az RMDSZ-es képviselők elzárkóznak az UPE-sektől, egymás után hozzák a szabálytalan, törvénytelen döntéseket. Udvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Orbán Árpád egy hónapig volt alpolgármester, majd - RMDSZ-nyomásra - a prefektus megkérdőjelezte és a közigazgatási bíróságon megtámadta. Verestóy szenátort kiszolgálja a média: a Digital 3 Televízió, ahol igazgatósági tag, a sógora pedig többségi tulajdonos. Ők a stúdiót eladták egy román társaságnak, az Astrának, így az a kábeltévé-hálózat, amelyet az itteni magyar lakosság pénzén építettek ki, román tulajdonba került. A Star Rádió és az Udvarhelyi Híradó szintén Verestóy érdekeltségében van. A Príma Rádió és az Udvarhely Szék című hetilap némiképp ellensúlyozza ezt a fölényt. /Nagyálmos Ildikó: Az erőfitogtatásnak a város látja kárát. Interjú Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. április 6.

Ápr. 4.-én a marosvásárhelyi Közigazgatási Táblabíróság ítéletet hirdetett a székelyudvarhelyi alpolgármester-választás ügyében folyó perben. Az újonnan kinevezett Hargita megyei prefektus, Mircea Dusa megtámadta a csíkszeredai törvényszék döntését, amelyben jogszerűnek találták Orbán Árpád alpolgármesterré választását, aki az Udvarhelyi Polgári Egyesület színeiben lett székelyudvarhelyi városi tanácsos. Az ítélettel több hónapos pereskedésnek szakadt vége, a székelyudvarhelyi önkormányzatnak immár van alpolgármestere, továbbá a megalakult szakbizottságok is törvényesek. /Orbán Árpád az udvarhelyi alpolgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2001. július 6.

Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2002. január 10.

A költségvetés-tervezet megvitatására készülnek Székelyudvarhelyen a tanácsosok, továbbá tisztázni kell: Orbán Árpádot vagy Péter Pált kell a város alpolgármesterének tekinteni. A 2001. szeptember 29-i ülésen a többséggel bíró RMDSZ-frakció megvonta az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján bejutott nyolc tanácsos mandátumát, és egyúttal az UPE-s Orbán Árpád helyett megválasztotta Péter Pál földrajztanárt alpolgármesternek. Mivel a megválasztott a törvényben kikötött tíz napon belül nem közölte hivatalosan, hogy lemond tanácsosi minőségéről, és elvállalja az alpolgármesteri tisztséget, a jan. 11-i tanácsülésen az RMDSZ arra készül, hogy ismét szavazásra bocsátja az ügyet. /Zilahi Imre: Új év, régi viták a városi önkormányzatban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2002. január 16.

Az Udvarhelyi Híradó több politikust, közösségi vezetőt megkérdezett: igényelni fogja-e a magyar igazolványt? Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor, Kedei Mózes udvarhelyi unitárius esperes, Ladányi László tanácsos, az RMDSZ udvarhelyi szervezetének elnöke, Obán Árpád volt udvarhelyi alpolgármester, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László mind azt nyilatkozta, hogy igénylik a magyar igazolványt. Dr. Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök válasza: "Nem. Azt hiszem, nem egy dokumentummal kell igazolnom a magyarságomat. Aki kételkedik ebben, annak elég bizonyíték lehet eddigi tizenkét éves politikai ténykedésem. Továbbá nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok." /Vezetőink többsége elöl jár az igénylésben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16.) Az Udvarhelyi Híradó számai interneten olvashatók, azonban a lap jan. 16-i száma nincs az interneten /a jan. 16-i számra kattintáskor a jan. 9-i jelenik meg/. Ezt a felháborodást kiváltó Verestóy nyilatkozatot az Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29-i száma újraközölte.

2002. február 15.

Jogszerűen választották meg két évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi alpolgármestert – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság január 17-i döntésében megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság korábbi döntését, amely jogszerűnek ítélte az UPE listáján tanácsosi mandátumot szerzett Orbán Árpád alpolgármesterré választását. 2000 novemberében, az RMDSZ-tanácsosok kivonulása után a nyolc UPE-tanácsos választotta meg Orbánt alpolgármesternek. A döntést az akkori prefektus, Kontesveller József bíróságon támadta meg. A bíróság viszont jogszerűnek találta az önkormányzati döntést. A prefektusi lendület akkor sem hagyott alább, amikor Kontesveller távozott tisztségéből és Mircea Dusa lépett helyébe. A minden szinten fellebbező Dusa ugyancsak alulmaradt a jogi birkózásban. Az UPE-tanácsosok időközben mandátum nélkül maradtak, miután megállapítást nyert, hogy a bejegyzésüknél formai hibát követett el a törvényszék. Azóta ez a probléma is megoldódott, legalábbis részben: az UPE-t tavaly novemberben bejegyezték. Ettől azonban még nem térhettek vissza a helyi önkormányzatba a 13 RMDSZ-tanácsos mellé, mint ahogy a megyei tanácsba sem. A nyolc UPE-tanácsos távozása után a testület "leléptette" Orbán Árpádot, majd megválasztotta Péter Pált, akinek az UPE vezére, Szász Jenő polgármester a hivatal egykori esketőtermében jelölte ki az irodát. Titkárnő, telefon, fax, számítógép, de még irattartó polc sincs a két teremből álló alpolgármesteri irodában. Ezzel szemben Orbán Árpád az emeleten, egykori irodájában dolgozik továbbra is, mint polgári szerződéssel alkalmazott polgármesteri tanácsadó. /Szüszer-Nagy Róbert: Udvarhelyen a helyzet változatlan. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

2003. május 12.

A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. július 3.

Júl. 3-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak a Székelyföldön alakulóban lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői. Az elmúlt héten ugyanitt tartották az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) közgyűlését. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelezte, hogy a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek, amelynek neve Magyar Polgári Szövetség. "Nem elsődleges célunk a választásokon való részvétel, mi elsődlegesen érdemi közös gondolkodást szeretnénk megvalósítani. A választás csak eszköz, mint ahogy például a civil szervezetekben kifejtett munka is eszköz lehet egy élhető jövő kiépítéséhez" - tette hozzá Szász Jenő, az UPE elnöke. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ operatív vezető testületében Csíkszéket Soós Klára, Udvarhelyszéket Orbán Árpád, Kézdiszéket Fekete Károly, Gyergyószéket Bencze Attila, Sepsiszéket pedig Tulit Attila képviseli majd. A Maros megyei polgári csoportokat ketten képviselik a testületben, Tőkés András és Csete Árpád. /Zilahi Imre: Megalakul a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2004. március 25.

Szakács István Péter, a márc. 16-án megalakult Székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség elnöke bemutatta a sajtónak a szervezet héttagú vezetőtanácsát. Ugyanakkor közölte, bármelyik udvarhelyi lakhellyel rendelkező személy jelöltetheti magát MPSZ-színekben a helyi vagy megyei tanácsosi választási listára. Az udvarhelyi szervezet vezetőtanácsában több olyan személy is jelen van, aki a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-szel szembeni polgári alternatívát első ízben megjelenítő Udvarhelyért Polgári Egyesület listáin nyert helyi vagy megyei tanácsosi mandátumot. Tőkés Zsolt a vezetőtanácsban főként tanügyi, Péter Péter önkormányzati kérdésekkel foglalkozik, Bíró Edit a civil szféra, Lőrinczi Csaba az egészségügyi, Orbán Árpád a szociális, Szakács István Péter a művelődési, László János pedig a gazdasági témakör szakértőjeként vállal munkát a helyi MPSZ-szervezet vezérkarában. /Zilahi Imre: Bemutatkozott az udvarhelyi MPSZ vezérkara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2004. június 16.

Jún. 15-én Csanády György – a Székely himnusz szerzőjének tiszteletére – szülővárosában, Székelyudvarhelyen emléktáblát avattak. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte ünnepi megemlékezésen Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a Himnusz és a Szózat mellett, a Székely himnusz is a magyar nép nemzeti hitvallásává vált, szakrális magaslatra emelkedett. A megemlékezések sorát Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere zárta, majd Pomogáts Bélával közösen leplezte le a Bethlen Gábor utca 8. szám alatti ingatlan homlokzatánál – mely épületben 1920-ig élt a költő – Csanády György bronzba öntött arcmását és az emléktáblát – Hunyadi László szobrászművész és Kolumbán Árpád öntőmester alkotását. Végül a Székely Dalegylet férfikórusának közreműködésével a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt. A megemlékezés a református temetőkertben, a Csanády-kopjafánál zárult, ahol a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium tanulói helyezték el a kegyelet koszorúit az iskola egykori diákjának kopjafájánál. /Szász Emese: Emléktábla a himnusz szövegírójának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

2004. december 29.

Magyar prefektusa lesz Kovászna megyének, az erre vonatkozó egyezményt az RMDSZ tárgyalóküldöttsége és a DA szövetség már aláírta. A funkciót minden bizonnyal György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalmának alelnöke kapja. Az 1989-es fordulat óta másfél év kivételével kizárólag román prefektusa volt Háromszéknek. 1990-ben öt hónapig Orbán Árpád volt ideiglenesen a megye első embere (a prefektusi funkció akkoriban még nem létezett). Az 1990. májusi választások után Fodor Ferenc közgazdász töltötte be ezt a tisztséget, de az 1991. őszi bányászjárás után, mikor megbukott a Roman-kormány, s megerősödtek a nacionalista neokommunisták, Fodor Ferenc mellé azonos hatalommal és feladatkörrel felruházott román prefektust neveztek ki, Ioan Dan Teleát. A két székely megye (Kovászna és Hargita) kétfejű prefektúrájának tiszavirág-életű időszaka Iliescu pártjának 1992. májusi győzelméig tartott. 1996-ban Adrian Vlad-Casuneant iktatták be a megye kormánymegbízotti funkciójába, aki nyíltan vállalta a nacionalizmust. Hatalma 1996-ig, a konvenció választási győzelméig tartott, mikor a Demokrata Párt jelöltje, Gheorghe Tatu került a prefektusi székbe. Mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb vezető volt. 2000-ben, Iliescu pártjának újabb győzelme után Horia Grama lett a prefektus, aki Adrian Vlad-Casunean bizalmi embere, bábja volt. Ténykedését botrányok sorozata kísérte, akadályozta a települések fejlődését. /(s.):   György Ervin lesz a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2005. december 17.

Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

2006. április 28.

A Civitas Alapítvány által kezdeményezett képzést a határ menti nonprofit szervezetek számára április 27-én kezdték el a Szatmárnémeti Ifjúsági Tábor területén. A kétnapos képzés célja és témája a határ menti együttműködés, melynek trénere Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának regionális igazgatója. A román-magyar, határon átnyúló szervezetek fő előcsatlakozási alapjai a magyar Interreg III és a román Phare CBC voltak. A találkozón ifjúsági, egyházi szervezetek és kulturális egyesületek képviselői jelentek meg, most pedig Temes, Bihar és Szatmár megyék önkormányzati képviselőit is várják. /Szappanos Andrea: Interreg III – Phare CBC projekt-generálás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./

2008. január 19.

1997 őszén kezdte el működését Sepsiszentgyörgyön a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata – a tizedik születésnapot rangos vendégekkel ünnepelték január 18-án. Fazakas József, a tanintézet főigazgatója üdvözölte a Kolozsvárról érkezett Andrei Margát, az egyetem rektorát, valamint Magyari Tivadar rektor-helyettest. Beszédében felidézte a sepsiszentgyörgyi egyetem alapítását, kiemelve Orbán Árpád akkori megyei tanácselnök kezdeményező szerepét. /Farcádi Botond: Születésnap az egyetemen (Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2008. április 23.

Az RMDSZ leadta területi szervezeteinek az összes jelöltlistát – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az MPP bejelentette legfontosabb székelyföldi jelöltjeit. A Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségéért Szász Jenő elnök száll versenybe, akinek az RMDSZ-es Borboly Csabával kell megmérkőznie, Kovászna megyében az RMDSZ-es Tamás Sándor parlamenti képviselőnek az MPP-s Kovács István unitárius lelkésszel és Vajda Lajos független magyar jelölttel. Az MPP Maros és Szilágy megyében is indít jelöltet. Előbbiben Tőkés András lesz az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke versenytársa a megyei tanács élére, a szilágysági magyarok szavazataiért pedig az RMDSZ-es Csóka Tibor mellett Papp Lajos, az MPP helyi szervezetének elnöke is küzdeni fog. Székelyföldön minden nagyvárosban állított saját jelöltet az MPP. Csíkszeredában Pap Előd, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba és Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu képviseli majd az MPP színeit polgármesterjelöltként. Markó Béla az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a decentralizációra, az erdélyi települések modernizációjára és infrastrukturális fejlesztésére, valamint az autonómiára helyezi a hangsúlyt a választási kampányban. Az RMDSZ és az MPP közötti versenyről elmondta: négy évvel ezelőtt is kemény harcra készültek a felek, csak akkor a MPP nem saját, hanem a Népi Cselekvés listáin szerepelt. Markó szerint sok helyen az MPP listáira olyan emberek kerültek, akik veszítettek az RMDSZ-es előválasztáson. /B. T. : A szórványban is megoszlanak majd a magyar szavaztok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Szász Jenő, az MPP elnöke bejelentette: Székelyudvarhelyen a polgármester-választáson az MPP Orbán Balázst, a Civitas Alapítvány igazgatóját jelöli, Csíkszeredában pedig Papp Elődöt. Csíkszeredában városi tanácsosnak az MPP 24 jelöltet indít, míg a Hargita Megyei Tanácsba egy 35 jelölt nevét tartalmazó listát állítottak. Szász Jenő szerint a demokrácia Székelyföldön 38 napos, mert ennyi ideje sikerült bejegyezni a Magyar Polgári Pártot. /Jelöltlisták: senki többet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2008. április 24.

Mivel Szász Jenő nem indul a polgármesteri tisztségért, bárki nyerjen is, Székelyudvarhelynek mindenképpen csak jobb lesz – jelentette ki Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Komolyan veszi a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjét, Orbán Árpádot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke az RMDSZ színeiben indul a megyei tanácselnöki székért. Elmondta, megyei önkormányzati elnökként az úthálózat, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére fordítana különös figyelmet, emellett szeretné ösztönözni a munkahelyteremtést és javítani a kórházak felszereltségét. A jelölt szerint „székely újjászületésre” van szükség ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm egységgé váljon. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke Gyergyószentmiklóson bemutatta Weil Gyulát, az RMDSZ helyi polgármesterjelöltjét. Az udvarhelyi önkormányzati választás Székelyudvarhelyen nem korlátozódik MPP–RMDSZ-párharcra, színre lépett ugyanis egy harmadik, alternatív csoportosulás Zöld Párt néven. A csoportosulás Kolumbán Gábort, a Sapientia Egyetem oktatóját, a megyei önkormányzat volt elnökét tekinti mentorának. /Jánossy Alíz, Pengő Zoltán: Székely újjászületés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

2008. május 21.

Orbán Árpád, az MPP székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje megválasztása esetén arra törekedbe, hogy a keresztény hit, a nemzet és a család fontos szerepet kapjon. Meg kell oldani a városi úszómedence helyzetét, és el kell kezdeni a városközpont felújítását. /Pengő Zoltán: Székelyudvarhely Erdély legtisztább városa lehet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2008. május 21.

Várhatóan a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ közti szoros párharc során dől el, ki vezeti majd a székelyudvarhelyi önkormányzatot az elkövetkező négy évben. Bunta Levente eddigi megyei önkormányzati elöljáró személyében az RMDSZ ezúttal jó eséllyel induló jelöltet állított csatasorba. Orbán Árpád, az MPP jelöltje szintén elfogadható lehet a politikailag nem elkötelezett szavazók előtt. A harmadik polgármester-jelölt, a függetlenként induló Molnos Zoltán valószínűleg nem fog tudni beleszólni az Orbán–Bunta-párharcba. Az idei választásnak színfoltja a zöldek csoportja. A szellemi vezetőjének Kolumbán Gábor egyetemi tanárt, egykori megyei önkormányzati elnököt tekintő csoportosulás tízfős jelöltlistát állított. /Pengő Zoltán: Kompromisszumot és békét ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2008. május 26.

Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2008. május 28.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, a vele készült interjúban hangoztatta, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Több helyen letépik az MPP plakátjait, az általa küldött leveleket kiszedik a postaládákból. Több beszélgetésre együtt mentek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Odalett a szülőföld megtartó ereje. Szász Jenő 12 éven át vezette a várost. Székelyudvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Ezt a sikertörténetet szeretnék az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be, így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Nincs állami magyar egyetem, nincs autonómia. Azért fontos többséget szerezni az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudják fogalmazni az autonómiát. Háromszéken Kovács István pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei. Az MPP február 9-én eljuttatta az RMDSZ-nek egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögezték, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzenek meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljanak az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt azután lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keresik az RMDSZ-szel. A választás után az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. /A magyarság a haszonélvező. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2008. május 29.

Az RMDSZ vezetői kampányzáró sajtóértekezleten vonták le május 28-án Kolozsváron az elmúlt időszak tanulságait. Markó Béla az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozták, hogy az RMDSZ üzenete a legtöbb esetben pozitív fogadtatásban részesült. Markó szinte mindegyik erdélyi megyében megfordult, és személyesen is megtapasztalta, hogy az RMDSZ jelöltjei ajtóról ajtóra, házról házra járva magyarázták el ajánlatukat a közösség tagjainak. Markó szerint nem folytattak negatív kampányt, hanem az elért eredményeket és jövőbeli terveiket ismertették. Markó aggasztó jelenségnek tartja, hogy még 2008-ban is nacionalista kihívásokkal kellett az RMDSZ-nek a kampányban szembenéznie. Temes megyében a szövetség plakátjait magyar nyelvük, Kolozs megyében pedig piros-fehér-zöld színük miatt akarták betiltatni. A szatmári szervezet irodájába pedig betörtek, és a számítógépből adatokat vittek el. Az RMDSZ célja megismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket, amikor a szövetségnek 180 polgármestert és több mint kétezer helyi és megyei tanácsost sikerült tisztségbe juttatnia. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ etikai kódex aláírását szorgalmazta, azt azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) sehol nem volt hajlandó aláírni. Az MPP sok helyen mocskolódó, rágalmazó kampányt folytatott, hangsúlyozta. Közölte: Székelyudvarhelyen választási csalástól tartanak. Információik szerint a városban élő romáktól összeszedték a személyigazolványokat, kicserélés végett, és közölték velük, hogy az új igazolványokat vasárnap adják majd ki, amikor majd a nekik járó, ám két hónapja elmaradt szociális segélyeket is kifizetik, ha a megfelelő személyre, az MPP polgármesterjelöltjére voksolnak. /T. Sz. Z. : RMDSZ-mérleg, kampányfinisben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Az MPP székelyudvarhelyi szervezete rágalmazásnak nevezte azt az RMDSZ-vádat, hogy Orbán Árpád megpróbálta lekenyerezni a helyi romákat. /Fleischer Hilda: MPP-csalás készül Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2008. június 3.

Székelyudvarhely 32 648 szavazásra jogosult polgárának mintegy 47 százaléka járult az urnák elé a választáson. Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje a leadott szavazatok több mint 51 százalékával győzött. Az RMDSZ jelöltje 12 év után első alkalommal nyerte meg a helyhatósági választást. Riválisa, az MPP színekben induló Orbán Árpád a leadott voksok valamivel több mint 40 százalékát tudhatja magáénak. A listákra is az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot, várhatóan kilenc mandátumot szereztek a városi tanácsban, míg az MPP listájáról nyolcan, az újdonsült Zöld Párt színeiben pedig ketten kerültek be a 19 fős testületbe. /Szász Emese: RMDSZ-többség Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2008. június 19.

Székelyudvarhelyen Orbán Árpádot, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét javasolja az alpolgármesteri tisztségre az MPP és a Zöld Párt. Az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben, a két zöld párti tanácsos képezi a mérleg nyelvét. A zöldek Orbánt támogatják, mivel nem szeretnék, ha az RMDSZ túlzottan megerősödne. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2008. június 23.

Az alpolgármester-választáson kialakult helyzet miatt lemondott mandátumáról Székelyudvarhelyen Hajdó Csaba, a Zöld Párt városi tanácsi listájának vezetője. Az alpolgármester-választás előtt a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt megegyeztek: az MPP-s Orbán Árpádot jelölik a tisztségre, az RMDSZ jelöltjeként pedig Géczi Levente volt a tisztség várományosa. Az RMDSZ képviselői azonban egyhangúlag Zilahi Imre zöld párti tanácsos mellett döntöttek. A frissen megválasztott alpolgármester elmondta, nem tud feltétlenül örülni sikerének. A végeredmény „az RMDSZ huncut politikai húzásának” köszönhető. Mint ismeretes, az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben. /Gyergyai Csaba: Udvarhely: Hajdó lemondott mandátumáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998