udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 333 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-333
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartók Béla

1999. július 5.

Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, amikor a temesvári Bartók Béla Líceumban gond volt a harmadik IX. osztály elindítása, és a Katolikus Líceumban is volt olyan év, amikor nem indult magyar tagozat, az idén túljelentkezés volt a temesvári magyar középiskolákban. Temes megyében 100 hely várta a leendő líceumi tanulókat, ebből 75 a Bartókban és 25 a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban. A képességvizsgán sikeresen túljutott 117 tanuló közül 108 iratkozott magyar osztályokba. A temesvári Bartók Bélába 80-an iratkoztak a 75 helyre, tehát végre túljelentkezés volt. /Pataki Zoltán: Túljelentkezés a temesvári magyar középiskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1999. július 8.

Júl. 5-én villámlátogatás tett Temesváron Kötő József tanügyi államtitkár, aki a kisebbségi oktatás helyzetéről és a városban levő Bartók Béla Líceumban kialakult igazgatóválságról beszélgetett Sandu Octavian Temes megyei főtanfelügyelővel. Megállapították, tájékoztatott a találkozó után Kötő József, hogy pontosabban körül kell határolni a kisebbségi oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes munkakörét, több döntési joggal kell felruházni, mert például a beiskolázási számoknál nem veszik figyelembe a véleményét. A kisebbségi iskolák igazgatói posztjára történő versenyvizsgákon Kiss Ferencet főtanfelügyelő-helyettest más bizottságba nevezték ki, holott munkakörileg közvetlenül felel ezeknek az iskolákért. A beszélgetés súlypontja a Bartók Béla Líceum igazgatói kinevezésén volt. A szakmai közvélemény szerint Halász Ferenc munkássága predesztinálja őt arra, hogy a Bartók Líceum élén maradjon. A statútum szerint a fellebbezést a főtanfelügyelő bírálja el, és döntése végleges. /Pataki Zoltán: A kisebbségi oktatás egyfajta önállóságot, önkormányzatiságot igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1999. július 9.

Folytatódik az igazgató-válság a temesvári Bartók Béla Líceumban: Sandu Octavian főtanfelőgyelő elutasította az igazgatói állásért versenyzvizsgázott Halász Ferenc fellebbezését, ami azt jelenti, hogy Temes megye egyetlen magyar líceumának igazgatói állása továbbra is betöltetlen maradt. A jó hír: a Bartók Béla Líceum 88 érettségizőjéből 76-on sikerrel vették az akadályt. /Egy hideg, egy meleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1999. július 21.

Megjelent Unitárius ösvény /Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Kolozsvár, 1999/ címmel egy zsebkönyv magyarországi minisztériumi, valamint a Romániai Unitárius Egyház támogatásával. A könyv Bartók Béla véleményét idézte: "A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius - amely a humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne - állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy érdektelenül fogadják." A megjelent könyv alkalmas híradás lehet a felekezetről, annak hitelveiről és eszmerendszeréről és történetéről. Az egyház hitelveit és eszmerendszerét Czire Szabolcs foglalta össze, Kovács Sándor és Simén Domokos az egyháztörténetet, ugyanakkor függelékben felsorolták a híres magyar és észak-amerikai, valamint nagy-britanniai unitáriusokat. Közöttük szerepel például Benjamin Franklin, Samuel Morse, Charles Dickens. A sorban ott található Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Kriza János, századunkból Kelemen Lajos, Bartók Béla. /Alkalmas híradás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest). júl. 21./

1999. szeptember 1.

A Bánság-Románia Európa Unió Egyesület és a Friedrich Ebert Alapítvány újabb találkozót szervezett az elmúlt hétvégén Temesváron. A regionalizmus, a föderalizmus és a multikulturalitás volt a téma. Adrian Severin ex-külügyminiszter szerint Romániára nem nehezedik nyomás a föderalizálás ráerőszakolása irányában, ami esetében a széteséshez vezethetne. Románia fiatal nemzetállamnak számít, ahol a föderalizálási folyamat érzékeny sebeket szakítana fel, magyarázta. Az európai integráció érdekében azonban Romániának el kell fogadnia az Európai Unióban létjogosultságot nyert elveket, mint a szubszidiaritás, szolidaritás, pluralista demokrácia, részarányos demokrácia stb. Aki nem tud kikecmeregni a nacionalizmus csapdájából, "nem ad jogokat a kisebbségeknek, az területeket fog leadni", jelentette ki Adrian Severin. Florin Medelet történész rámutatott arra, hogy 1930 táján még 50 különböző nemzeti közösség élt a régióban, ezek egy része időközben felszámolódott. A bánsági multikulturalitásról szóló vita során a Diaszpóra Alapítványt képviselő Bodó Barna arról beszélt, hogy hamis a temesvári városháza reklámkiadványában idézett szólás, miszerint "a Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak". A bánsági soknyelvűség immár a múlté. Bodó Barna javasolta: a román gyerekek az iskolában tanulják a regionális nemzetiségek nyelvét és kultúráját, akkor nem fordulhatna elő, hogy az általuk ismert egyetlen magyar zenészként (Bartók Béla szűkebb hazájában) Daniela Győrfyt írják be egy kérdőívbe. /(Pataki Zoltán): A Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2000. február 12.

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. március 8.

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. március 13.

Az idei március 15-i ünnepi rendezvények helyszíne és időpontja a következő: Arad: március 14-én. 16.30 órától a szabadságszobor elemeinek megkoszorúzása a minorita rendház udvarán. 17 órától zenés- irodalmi előadás a Minorita Kultúrházban, március 15-én 17 órától koszorúzás és emlékezés a vesztőhelynél. Beszterce-Naszód: március 12- én 17 órakor a besztercei kultúrházban lesz ünnepi megemlékezés. Brassó: március 12- én 15 órától koszorúzási ünnepség az alsó-tömösi hősök emlékművénél, március 15-e 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúfalusi temető 1848-as emlékművénél, amit ökumenikus istentisztelet követ a türkösi katolikus templomban. Csík: március 15-én Csíkszeredában 10-kor ünnepi rendezvény, majd a területi szervezet a kászoni szervezettel közösen szervezi meg a 15 órai Nyerges- tetői ünnepséget. Fehér: március 15-én a központi ünnepség helyszíne az enyedi Vártemplom, mely ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és fogadással folytatódik. Az előadást Gúdor Botond magyarigeni református lelkész előadása zárja az Erdély-hegyaljai 48-49-es eseményekről. Felső-Háromszék: március 15-én Kézdivásárhelyen 11 órától hagyományos lovas felvonulás, a környékbeli hagyományőrző csoportok bevonásával, az ünnepség díszvendége Markó Béla. Háromszék - Sepsiszentgyörgy: március 15-én 10 órától koszorúzási ünnepség, ezt követően 16.45 órától emlékünnepség a Szemerja negyedi Kisstadionban. 18.30 órától ünnepi előadás a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd 19 órától hangverseny a Tamási Áron Állami Színházban. Kolozs: március 14-én 16 órától Hídelvén ökumenikus istentisztelet és ünnepi műsor, majd honvédsír koszorúzás a kismezői temetőben, 19 órától ünnepi gálaműsor az Állami Magyar Operában; március 15-én 12 órától ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály templomban, 14.30 órától koszorúzás a Biasini szállónál, 19-kor emlékműsor az Állami Magyar Színházban, március 16-án 18 órától a Pro Iuventute székházban az RMDSZ belmonostori kerületének emlékműsora. Krassó-Szörény: március 15-én 17 órai kezdettel koszorúzás a Kereszthegyen a Hergoltz féle 1848-as emlékműnél. Maros: március 15-én Marosvásárhelyen de. 11 órakor a területi szervezet vezetősége a Nicolae Balcescu szobornál koszorúzik. Az eseményre meghívták a román pártok képviselőit is. 15 órakor a Székely Vértanúk emlékművénél tartanak megemlékező ünnepséget, március 19-én: 19 órától a Nemzeti Színház nagytermében megemlékező ünnepség a Fekete Márciusról. Történelmi Máramaros: március 15-én 10 órától ünnepi megemlékezés a református templomban, majd 11.30-kor koszorúzási ünnepség az emlékműnél, valamint a református és katolikus temetőben. 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúmezői emlékműnél. Nagybánya: március 15-én délelőtt koszorúzás a római-katolikus, a református temetők 1848-as honvédsírjainál, valamint a Petőfi emléktáblánál, cserkész-zarándoklat a város 1848-as emlékműveinél, majd este 18 órakor a Városi Színház termében megemlékező kulturális műsort tartanak. Szilágy: március 15-én 10 órától ökumenikus istentisztelet a belvárosi református templomban, 11 órától az 1848-49-es emlékmű koszorúzása, amit 11.30 órától megemlékező ünnepség követ a Wesselényi szobor előtti téren. 12.30 órától a református temetőben lévő honvédsírok megkoszorúzása. 18.30 órától előadás a szakszervezetek művelődési házában. Udvarhelyszék: március 15-én a megemlékezést a polgármesteri hivatal szervezi. Ezzel egyidőben Magyar Ifjúsági Konferenciát is tartanak, melynek meghívottja Deutch Tamás. Bukarest: március 15-én du. 17-kor a Zalomit utca 6. szám alatti Petőfi Házban ünnepi megemlékezést rendez a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, amelyen előadások és művészi megnyilvánulások hangzanak el. /A tizedik szabad romániai március 15-e "menetrendje" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete a helyi magyar ifjúsági szervezeteket kérte fel a 2000. évi március 15-ei ünnepi rendezvények megszervezésére. A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) által összehangolt megemlékezésen az ünnepi beszédeket is az ifjúsági szervezetek (TEMISZ, TMD) és a Bartók Béla Líceum diákjai tartják. A felkérés azért is jogosnak tűnik, mert a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) - a Városháza mellett - jelentős mértékben hozzájárult a szabadfalui Petőfi-emlékmű felújításához. Az ünnepség március 15-én, 16 órakor a Szabadfalui emlékműnél lesz. Koszorúzások lesznek 14 órakor a Girodai úti 48-as obeliszknél, 15,30-kor az Eftimie Murgu szobornál, 17 órakor a józsefvárosi temető honvédsírjainál, 18 órakor az újszentesi Petőfi-emlékműnél. A megemlékezések sorát vasárnap, március 12-én a Millenniumi templomban a Szabó Dénes esperes-plébános által celebrált szentmise nyitja meg, amelynek keretében Mátray László színművész szaval és Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök mond emlékbeszédet. /Pataki Zoltán: Rendhagyó március 15-ei ünnepség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Gyergyószentmiklós rendezvények sorával köszönti a magyar szabadságharc napját: a X. Sífutó Emlékverseny az ünnepnap jegyében zajlik a Bucsin tetőn. Március 13-án a Salamon Ernő Líceum V-VIII osztályosai immár tizedik éve szavalóversennyel ünnepelnek. Március 14-én a Salamon Ernő Gimnáziumban a Széchenyi Kör, majd a Fogarassy Mihály Általános Iskola emlékezik meg a magyar szabadságharcról. 14 órakor gyermekrajz-kiállítás nyílik a Figura Galériában, 15,30-tól pedig diákok történelmi vetélkedője a Salamon Ernő Líceumban. Este 18 órákor a Korona nagytermében, az ünnepi megemlékezésen előadást tart dr. Garda Dezső történész, és fellép az Ipartestület Férfidalárdája, a Domokos Pál Péter női kórus, a Szent Miklós kamaraegyüttes, a Dalocska gyermekkar, valamint a verseket tolmácsoló Laczkó Attila. 19 órától Papp Kincses Emese Virrassz velem című naplóregénye bemutatójának ad otthont a Korona tükörterme. Március 15-én 15 órától ünnepi szentmise a város templomaiban, 16 órától ünnepi megemlékezés és koszorúzási szertartás a Petőfi-szobornál. Ezt követően a hagyomány szerint gyertyás körmenet indul a temetőbe, ahol koszorúzási szertartással és közös imádkozással emlékeznek a város elhunyt hőseire. /Március 15. Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2000. március 15.

A Temesvári Ifjúsági Szervezet márc. 15. előestéjén tudományos szimpóziumot szervezett az 1848-as forradalom és szabadságharc jobb megismerése érdekében. Az előadók, Vicze Károly történész, a helybeli Bartók Béla Líceum tanára és Szekernyés János helytörténész rengeteg olyan ténnyel ismertette meg az egybegyűlteket, melyek a Bánságot is érintették. /(Sipos): Ismerjük az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit? = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./

2000. április 6.

Ápr. 5-én kezdődtek Temesváron a Bartók Béla Iskolanapok. Erdei Ildikó igazgató és Halász Ferenc tanár ismertette a város nagy múltú magyar tannyelvű középiskolájának történetét. Az idei rendezvényre eljöttek a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium diákjainak képviselői. A program szerint lesz tantárgyvetélkedő, JUVENTUS író-olvasó találkozó is. /Bartók Béla Iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

2000. április 11.

1990 márciusában végrehajtották Temesváron a 2. sz. középiskola magyar és román tagozatának szétválasztását. Az így létrejött önálló magyar középiskola felvette a bánsági születésű nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla nevét. Az események tizedik évfordulóján megtartották a már hagyományos Bartók Béla iskolanapokat, melyet Erde Ildikó igazgatónő nyitott meg. Az elmúlt tíz év eseményeit a volt igazgató, Halász Ferenc foglalta össze. 1990 után újraindult a Juventus című diáklap, megalakult a diákönkormányzat, beindult a sulirádió, testvériskola-kapcsolatot létesítettek a sárospataki, budapesti, kassai, munkácsi tanintézetekkel. A líceum vezetősége emléklappal köszönte meg az eltelt években itt oktató pedagógusok hűségét, odaadását. /Bartóki örökség: a népek testvérré válásának eszméje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2000. április 17.

Ápr. 15-én folytatódott a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat. A temesvári érdeklődők Csanádra (Őscsanád) utaztak, hogy az ottani római katolikus templomban emlékezzenek a magyar államiság és kereszténység 1000. évfordulójára. A megemlékező szentmisét a temesvári Bartók Béla vegyeskar nyitotta meg. Szentbeszédében Heinrich József esperes bemutatta az egyházmegyét alapító első püspök, Szent Gellért életútját. Ezután Szekernyés János helytörténész Géza fejedelem méltatásával kezdte ismertetőjét. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hasonlóságot vélt felfedezni az ezer év előtti és napjaink sorskérdései között. Akkor sem volt könnyű a jobbik utat választani, mert kemény ellenállásba ütközött, rengeteg megpróbáltatással és áldozattal járt, de ezer év tanúsítja, hogy megérte. Magyar közösségünket napjainkban is választás elé állította a sors: vagy harcolunk a megmaradásunkért, vagy a kényelmesebb utat választva beolvadunk, fejtette ki. /Sipos János: V. Bánsági Magyar Napok. Államiságunk és kereszténységünk 1000. évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2000. június 6.

Több száz egykori diák jött el Temesvárra, a Bartók Béla Líceumba, a jún. 3-án tartott nemzedékek találkozójára. /Sipos János: Nemzedékek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2000. július 20.

Első nekifutásra megteltek beiratkozókkal a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum idén ősszel induló IX. osztályai. Öt szabad hely maradt mindössze a társadalomtudomány osztályban - tájékoztatott Erdei Ildikó igazgató. - A képességvizsga nehezíti a helyek betöltését a Gerhardinum Katolikus Líceumban, ahol elsőre sem a román, sem a magyar IX. osztályba nem jutottak be elegen. A román osztályba 3 üres hely maradt, a magyar osztály viszont még 16 jelentkezőt fogadhat. Egyes felmérések szerint Temes megyében minden magyarul végzett VIII. osztályos diáknak lehetősége van anyanyelvén folytatni líceumi tanulmányait. /Öt szabad hely a Bartók Béla Elméleti Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2000. július 22.

Temesváron a belvárosi református templom Szabolcska Mihály nevét viselő vegyeskarát Elekes András karnagy kezdeményezésére hozták létre 1990 júliusában. Az utóbbi években minden magyar vonatkozású rendezvényen fellépnek, többször közösen a városi Bartók Béla Kórussal, melynek szintén Elekes András zenetanár a vezetője, szervezője és karnagya. A Szabolcska Mihály Vegyeskar fennállásának 10. évfordulója alkalmából július 23-án ünnepséget tartanak a templomban. Szekernyés János helytörténész fogja méltatni Szabolcska Mihály költészetét és a Temesvár kulturális életében betöltött szerepét, majd Gazsó János, a vegyeskar krónikása az utóbbi öt év eseményeit ismerteti. /Tízéves a Szabolcska Mihály református énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2000. szeptember 2.

Szept. 1-én Emil Constantinescu államelnök Temesváron, az Eftimie Murgu Pedagógiai Líceumban megjelent a tanévnyitón a város iskoláiból összegyűlt tanárok és a város iskoláit képviselő diákok előtt. Ezzel párhuzamosan Temesvár valamennyi iskolájában becsengettek. A Bartók Béla Líceumban Erdei Ildikó igazgatónő mondott beszédet. A tanévnyitás alkalmából Roos Márton megyéspüspök, Böcskei László általános helynök, Ciuraru János igazgató és Andó Attila lelki vezető celebrálta a szentmisét. Emil Constantinescu elnök ellátogatott a Bartók Béla Líceumba is, személyében először járt államelnök e kisebbségi tanintézet falai között. Rögtönzött sajtóértekezleten az államfő nagyra értékelte a temesvári kisebbségi - magyar, szerb, német - tanintézetek létét olyan vonatkozásban is, hogy az innen kikerülő diákok már eleve legalább két nyelvet és két kultúrát birtokolnak. - A temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitóját a Székesegyházban, püspöki szentmise keretében tartották. Roos Márton megyéspüspök magyar és román nyelven üdvözölte a líceum tanulóit, tanárait. Megköszönte az eddigi iskolavezetőség - Kapor János, György Zoltán és Barják László tisztelendő urak - önfeláldozó munkáját, és bemutatta a líceum újonnan kinevezett igazgatóját, Ciuraru János tisztelendőt. /Sipos János: Becsengettek az évezred utolsó tanévére. Temesváron Emil Constantinescu államelnök köszöntője. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2000. október 6.

Toró T. Tibor RMDSZ-képviselőjelölt meghívására az aradi koszorúzások előtt Temesvárra látogatott Németh Zsolt külügyi államtitkár és Alföldi László kolozsvári főkonzul. A magyar politikusok villámlátogatása a Magyar Házban működő RMDSZ-székházra is kiterjedt, megtekintették az épülő Új Ezredév református központ jelenlegi állapotát, végül a Bartók Béla Líceumban tanárokkal és diákokkal találkoztak. /(Pataki Zoltán): Magyar politikusok villámlátogatása = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. október 10.

A Temes megyei magyarság az idén is nagy számban vett részt az október 6-i aradi megemlékezésen. Szervezett formában az RMDSZ Temes megyei szervezete, a Temesvári Magyar Nőszövetség, az Ormós Zsigmond Társaság, a TEMISZ, a Bartók Béla Líceum IV-VII. osztályosai stb. vettek részt a 13 vértanú obeliszkjének megkoszorúzásán, de számos temesvárit, lugosi busszal, személyautóval zarándokolt Aradra. Évente kétszer, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél és az aradi vértanúk Vesztőhelyén emelt obeliszknél találkoznak az ünneplőbe öltözött temesi magyarok. Okt. 7-én megnyílt Temesváron V. Szabó Erzsébet Ótelekről elszármazott szegedi amatőr képzőművész tárlata. /(Pataki Zoltán): Közösségmegtartó zarándoklatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2000. október 13.

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. november 2.

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2000. november 30.

Székelyudvarhelyen megnyílt dr. Szász Dénes 82 éves nyugalmazott unitárius lelkész 126 db szobrából álló kiállítása. Korábbi munkái a templom előtti téren láthatók: Orbán Balázs és Kríza János nagyméretű, illetve Nyírő József, Bartók Béla, Tamási Áron, Tomcsa Sándor, Tompa László mellszobrai, valamint Petőfi Sándor szobra. Számos alkotása található külföldön élő ismerős családoknál Magyarországon, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában. A kiállított szobrok nagyrésze megvásárolható, az eladott képek árának egyharmadát a helybeli két unitárius egyházközségnek ajánlotta fel az alkotó. /Báró Hajnal, Székelyudvarhely: Életem értelme az alkotó munka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2001. január 9.

Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 13.

Nagyobb hangsúlyt fektet a magyar nyelvű felnőtt-oktatásra a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége: esti tagozatú középiskolai osztály(ok) beindítását tervezik, azok számára, akik megszakították középiskolai tanulmányaikat vagy el sem kezdték a líceumot. Az osztályok elindítása az érettségizni vágyó jelentkezők számának függvénye. Újabb felnőtt csoport számára indítanak ugyanakkor számítógép-kezelői tanfolyamot a Bartók Béla Líceumban. /Magyar felnőtt-oktatás Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2001. január 23.

Több mint hetven éve imaházban tartja az istentiszteleteket Temesváron az 1929-ben alakult újkissodai református egyházközség. Bálint Sándor lelkész nyolc éve gyűjt pénzt egy templom felépítésére. A gyülekezet 544 aktív tagból áll, köztük van olyan, aki másfél órás utazással, a város másik feléből jön át istentiszteletre. A gyulai Nemes Roland tervezte 200 férőhelyes templom 30 millió forintba kerülne - jegyezte meg a lelkész, majd hozzátette: a népesség és gyülekezet létszáma Újkissodán is csökken, ám az új templom befogadóképessége még legalább száz hellyel bővíthető. Gyülekezeti termet is építenének, a vallásórák, nőszövetségi és egyéb tevékenységek számára. Bálint Sándor idősek napközi otthonát is szeretne indítani. A lelkész szerint a templomépítés azt jelenti, a hívek bíznak a jövőben és a megmaradásban. Reméli, február elején a Bartók Béla Gimnáziumban megtartandó bálra sok magyar eljön, és az együvé tartozás konkrét tettekben - azaz pénzadományokban - is megnyilvánul. Az építés megkezdésétől számítva két éven belül épülhet fel a templom, amely Bálint Sándor szerint a következő évszázadra biztosítja a magyarság megmaradását, és a keresztyén ifjúság találkozóhelye is lehet. /Oberten János: Templom épül Újkissodán. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2001. február 2.

Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum /Temesvár) igazgatónője képet adott az iskoláról. Az iskolák értékelésénél reprezentatív jellegű iskola lett az övék. A reprezentatív státusú iskolák maguk vehetik fel, versenyvizsgával, tanáraikat. Problémát jelent - megyei szinten is -, hogy nincs elég magyartanár. Az állást meghirdették, az egyetemen minden végzőst megkerestek, mégsem volt jelentkező. - A Bartók Béla Líceumban a gyermeklétszám sajnos az idén tovább csökkent, de mintha lassult volna a folyamat. Közel hatszáz diák van, újból sikerült beindítani a két első és a három kilencedik osztályt. Talán a státustörvény hatására megfordul ez a csökkenő tendencia. - Tovább bővültek a testvériskolai kapcsolatok. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceummal már csak a dokumentumok aláírására várnak. Ezzel a temesvári magyar diákok jobban megismerhetik Székelyföldet, barátságok szövődhetnek a két líceum diákjai és tanárai között. Jelentkeztek a magyar tagozatot működtető szabadkai középiskola képviselői is. - Temesváron elsőként a Bartók Béla Líceumban amerikai vendégtanár is működik. /Pataki Zoltán: A temesvári magyar líceum bel- és külföldi partnerkapcsolatokat épít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2001. február 3.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galéria kiállítás nyílt Terényi Ede műveiből és az evangélikus templomban hangversenyen mutatták be egyes zeneműveit. Terényi Ede az egyedüli zeneszerző a világon, aki megkapta a G. Enescu és Bartók Béla kitüntetést. A nemzetközi hírnévnek örvendő zeneszerző egyik leghűségesebb tolmácsolója Molnár Tünde orgonaművész, adta elő a templom orgonáján Terényi műveit. A templomban kifeszített vásznon a közönség megtekinthette Essig József filmesszéjét. Címe: Terényi Ede - szín, fény, zene. /Csomafáy Ferenc: Szépségkereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2001. február 10.

Febr. 8-án Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a belvárosi református egyházközség nőszövetsége szerezésében a református templom Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti termében Verdi-emlékelőadást tartottak. Az előadó, a temesvári rádió magyar adásából jól ismert Ohánovics Miklós egyetemi tanár, a zenei rovat szerkesztője volt, aki a technika segítségével világhírű művészek előadásában Verdi-muzsikával illusztrálta mondandóját. A házigazda, Kovács Ildikó és dr. Matekovits György beköszöntője után a zsúfolt terem vastapssal köszöntötte Wittmann Cecília ny. zenetanárnőt, születésnapja alkalmából. Az ő nevéhez fűződik Temesváron a magyar nyelvű karéneklés országos hírű sikere. Ezután a Bartók Béla Vegyeskar Elekes András vezetésével megszólaltatta Verdi Nabucco című operájából a rabszolgák kórusát. /(Sipos): Ajándékműsor telt ház előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2001. március 8.

Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. március 23.

A Magyar örökség kitüntető címek és oklevelek ünnepélyes átadása márc. 24-én lesz Budapesten. Ez alkalommal Bartók Béla, Csonka János, Radnóti Miklós, Teleki Pál, illetve Illés György, a Szent István Társulat és Timaffy László kap Magyar Örökség Díjat. /Holnap átadják a Magyar örökség címeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2001. március 24.

Márc. 25-én, születésének 120. évfordulóján világszerte megemlékeznek Bartók Béla életéről és munkásságáról. A nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság emlékünnepséget rendez a szülővárosban. A Nákó-kastélyban hangverseny lesz, előtte megkoszorúzzák Bartók Béla szobrát. Temesváron a Megyei Könyvtár kiállítással adózott a nagy zeneszerző emlékének. /Ünnepség a nagyszentmiklósi Nákó-kastélyban. Bartókra emlékezik a szülőföld. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-333




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998