udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Albert (Berci bácsi )

2005. szeptember 7.

Döntő szerepe van az önkormányzatoknak, a polgármestereknek a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttében és megtartásában. Ritka az olyan esemény Végváron, amelyen ne találkoznának Magyari Lászlóval, Röszke polgármesterével. A falunapok nem múlnak el kölcsönös vendégeskedés nélkül. Az anyaországból idén is mintegy ötvenen ünnepelték együtt a helybeliekkel a Végvári Falunapokat. A Bánságban felvirágzott néptánc mozgalom mögött a röszkei önkormányzat áll. Támogatták Nagy Albertnek (ismertebb nevén Berci bácsi), a Szeged Táncegyüttes vezetőjének kezdeményezését, hogy oktatóival átjöjjön a Bánságba, Végvárra, és életre keltse a néptánc-mozgalmat. Ma már minden jelentősebb magyar lakta városban és faluban van hagyományőrző tánccsoport. A Bánságba átjárogató szegedi oktatók költségét a mai napig a röszkei önkormányzat fedezi. /Sipos János: Baráti jobb Röszkéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

2006. március 1.

Torda város önkormányzata február 28-i ülésén nem tűzte napirendre az önálló magyar iskola létesítésének kérdését. A tanács elhalasztotta a határozat-tervezet megvitatását. A tordai magyar közösség már 1997-ben kérte az önálló magyar iskola létrehozását, de sikertelenül, jelezte Nagy Albert ótordai református esperes. Alighogy a mostani ülés elkezdődött, az NRP tanácsosai kérték, hogy az iskola kérdését iktassák ki a napirendi pontok közül. Gaina Ioan NRP-s városi tanácsos hozzátette: „hagyják békén a romániai oktatást!” Véleménye szerint a közel nyolcszáz aláírás nem tükrözi a város összmagyarságának óhaját. Szedilek Lenke jogász, volt városi tanácsos a kérelmezők nevében kért szót. Kísérletet tett arra, hogy megértesse a tanácsosokkal, csak elvi beleegyezésről lenne szó, és hogy a tordai magyarságnak joga van önálló tanintézmény létesítésére. Beszéde után elszabadult a pokol. Gaina tanácsos magából kikelve ordított. A tanács ülésén részt vevő Kiss László 35 éves tordai unitárius lelkész otthonában hirtelen elhunyt. Kiss Lászlót az ülésen Doru Anca nagy-romániás képviselő minősíthetetlenül támadta. A feszültség hozzájárulhatott a fiatal lelkész váratlan halálához. /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre Tordán sem lesz önálló magyar iskola. Napirendre sem került a kérés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 4.

Január közepétől Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Képtárában újra látható a teljes panteon alapkiállítás, amely Székelyföldről származó vagy itt jelentőset alkotó klasszikusoknak állít emléket.  Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Nagy Albert művei mellett újra szerepnek Bene József (1903–1986) olajfestményei, Mattis Teutsch János (1884–1960) festett kisplaszikái, Baász Imre (1941–1991) grafikái, Plugor Sándor (1940–1999) grafikái és Varga Nándor Lajos (1895–1978) munkái. Gyárfás Jenőről, ,,a székelyek Munkácsyjáról” készül monográfia, amely az Erdélyből származó, Győrön élő Almásy Tibor művészettörténész munkája.  A Képtár előterében márciustól újra beindul a fiatal hivatásos művészeket bemutató kiállítás-sorozat, amelynek kurátora Madaras Péter szobrászművész, a Művészeti Líceum tanára. /Vargha Mihály: Újra teljes a panteon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2006. március 14.

Temesváron gyermek-néptánccsoport alakult a város legkisebbjeiből, az Eszterlánc, és bemutatkozásuknak, első fellépésüknek nagyon sokan tapsoltak március 12-én, vasárnap. A temesvári Kultúrház legifjabb hajtása csupa óvodás meg kisiskolás gyermek, a csoport vezetői pedig Mihály Emese és Márton Csilla, az 1-es Általános Iskola magyar tagozatának pedagógusai, az oktató Gombos András, a Szeged Táncegyüttes neves koreográfusa. A megyében hat évvel ezelőtt eresztett gyökeret a néptáncmozgalom, és lám, már van kikkel színpadra állni, színvonalas folklórrendezvényeken szerepelni – mondotta Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője, akit elhozta és megszerettette itt is a népi táncot. Az esten a Szeged Táncegyüttes óriási sikert aratott. /Sipos Erzsébet: Eszterlánc. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2006. május 22.

A tordai önálló magyar iskoláért szervezett május 20-i, vasárnapi tüntetés mutatta, hogy a magyar közösség önálló magyar iskolát akar a lelkiismereti és vallásszabadság városában. Ezerfős tömeg gyűlt össze a tordai unitárius templom előtt, ahonnan később néma tüntetéssel a polgármesteri hivatal elé vonultak. Ott átadták Torda polgármesterének, Tudor Stefanienak a nagygyűlés nyilatkozatát. A polgármester megígérte: a városi tanács júniusi ülésén napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét. Magyar nyelvű könyvet és egy-egy szál virágot hordozó több száz fős tömeget köszöntött a tordai unitárius templom előtt Dimény József unitárius lelkész, aki Kiss László tragikus halála óta szolgálja a tordai gyülekezetet. Mint ismeretes, a tordai városi tanács február végi ülésén levették napirendről az önálló magyar iskola ügyében előterjesztett határozat-tervezetet, majd a helyi magyar közösség jelen lévő képviselőit, köztük Kiss László unitárius lelkészt szidalmazták. Az incidenst követően néhány órán belül Kiss László elhunyt. A városháza előtt Nagy Albert tordai lelkész, református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke szólt a tömeghez. A tüntetésen jelen volt az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, Eckstein Kovács Péter, két parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente és Kötő József oktatásügyi államtitkár. Ott volt László Attila, a megyei RMDSZ elnöke, illetve a különböző platformok képviselői, a Torda környéki falvak magyar közösségeinek képviselői is. Nagy Albert felolvasta a nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozatát, amelyet a jelenlévők hangos kiáltással fogadtak el. Abban azt kérték: a városi tanács még júniusi ülésén adja elvi beleegyezését az önálló magyar iskola létrehozásához. /Kerekes Edit: Tömegtüntetés a magyar iskoláért Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2006. augusztus 11.

Augusztus 9-én Tordán a polgármesteri hivatal előtt az amerikai David Keyes unitárius univerzalista lelkész vezetésével egy tíztagú turistacsoport imádkozott Kiss László unitárius lelkészért. A résztvevők egy-egy szál gyertyával és könyvvel a kezükben emlékeztek meg a februárban elhunyt lelkipásztorra. A vendégeket Nagy Albert református esperes köszöntötte. – Úgy gondolom, hogy ez szolidaritásvállalás velünk, és ezt szívből köszönjük – nyilatkozta a lelkész. Emlékezetes, hogy Kiss László lelkész részt vett azon a februári tanácsülésen, ahol a magyar iskola létrehozásának ügyét tűzték napirendre. Doru Anca nagy-romániás tanácsos sértő, rendkívül durva szavakkal illetve a magyar tanácsosokat és a jelenlevő lelkészeket. Kiss László közvetlenül a tanácsülés után szívrohamot kapott, és elhunyt. /Ladányi Emese Kinga: Imádkoztak Kiss László tordai unitárius lelkészért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2006. október 7.

A dél-belgiumi Tournai-ben rendezték meg szeptember végén és október elején a XXIII. Nemzetközi Folklórfesztivált, amelyen a magyar népviseletet és néptáncot a Temes megyei végvári Csűrdöngölő és a dettai Búzavirág táncosai a magyarcsanádi (Magyarország) hagyományőrző csoporttal közösen jelenítették meg. A meghívást a Szeged Táncegyüttes vezetőjének, a bánsági magyar néptánc-mozgalom felélesztésében elvitathatatlan érdemeket szerző Nagy Albertnek köszönhette a három együttes. /Meghódították Belgiumot a bánsági néptáncosok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2006. október 11.

Október utolsó vasárnapján a tordai reformátusok az úrvacsorai szertartás alkalmával kezükbe vehetik azt az 1697-ben készült ezüstkelyhet, amelyet 1971-ben az Országos Történelmi Múzeum elvitetett Bukarestbe. A kehely többéves párbeszéd eredményeként került haza, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész. Az ótordai református egyházközség a kelyhet először 300 éves „születésnapján”, 1997-ben kérte vissza. Akkor a kérést elutasították, arra hivatkozva, hogy az ország törvényei szerint a visszaszolgáltatás lehetetlen. Tavaly Nagy Albert ismét kérte a kelyhet. Az illetékes hatóságok nem voltak hajlandók mozdulni. Az RMDSZ-képviselők közbelépésének köszönhetően azonban lépések születtek. /Ladányi Emese Kinga: Hazakerült a tordai reformátusok több száz éves kelyhe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2006. november 18.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség napirendre tűzte a tordai önálló magyar iskola ügyét. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök szerint a diáklétszám elégséges az önálló magyar iskola létrehozásához. Háromtagú tordai küldöttség – Ádámosy Klára RMDSZ-elnök, Nagy Albert ótordai református lelkipásztor és Mikó Edit, a szülők képviselője – kereste fel Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőt, hogy újból érdeklődjenek a tordai önálló magyar iskola ügyéről. A főtanfelügyelő megkérdezte, nem sajnálják-e a magyar gyerekeket, hogy kiragadják őket megszokott környezetükből. Tordára látogatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Elmondták, hogy a közeljövőben egy tanfelügyelőségi bizottság megvizsgálja az alakulandó iskolalehetőségét. Ádámosy Klára szerint a magyarság számára veszteség, hogy Harasztoson a jelenlegi román tagozatú ötödik osztályt nyolc magyar gyermek tartja életben. /December 15-ig döntenek a tordai magyar iskoláról? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2007. július 9.

Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2007. július 14.

V. Erdős László honvédezredes a Nyugati Magyarság júniusi számában terjedelmes összeállításban emlékezett meg a méltatlanul megtagadott honvédtábornokokról, köztük Dálnoki Veress Lajos vezérezredesről, Dálnoki Miklós Béla vezérezredesről, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredesről, akiket a megszállók és a kommunista hatalom bosszúhadjárata elért, és koholt koncepciós perek alapján elítélt és bebörtönzött, egyeseket közülük emigrációba kényszerített. Erdős László történelmi panorámát rajzolt Dálnok históriai küldötteiről: ,,Ritka az a falu Háromszéken, amely annyi jelentős szülöttel és innen elszármazott személyiséggel büszkélkedhetne, mint éppen Dálnok. Soroljuk: Dálnoki Veress Demeter (XVIII. század) egyházi író, dálnoki Veress Gerzson, XVII. századi kuruc költő, történetíró, s. Nagy Mihály (1612–1648) és d. Nagy Lőrincz (1614–1661), kolozsvári unitárius gimnáziumi tanárok, előbbi teológiai író, utóbbi héber filológus. Itt született Földes Géza (1857–1937) pedagógus, újságíró, szerkesztő, Darkó Jenő (1880–1940) bizantinológus, szerkesztő, az MTA tagja, Kozma Dénes (1875–1925), a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője, Hadnagy Albert (1901–1967) levéltári igazgató. Idevalósi családból származtak, és Dálnokhoz kötődtek az író és költő Gaál József (1811–1866), valamint két neves magyar hadtörténeti személyiség, két vezérezredes: dálnoki Veress Lajos (1889–1976), az 1944-ben Erdélyben harcoló 2. magyar hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és dálnoki Miklós Béla (1890–1948) 1944-ben a Kárpátokban harcoló I. magyar hadsereg parancsnoka, Magyarország ideiglenes miniszterelnöke 1944–45-ben. ” Erdős László a felsoroláshoz hozzátoldotta Veress Dánielt és Veress Gerzsont is. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes /sz. Sepsiszentgyörgy, 1899. okt. 6./ elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1942-ben a szovjet elleni nyári hadműveletekben a 2. magyar hadsereg páncélos hadosztályának parancsnoka. 1944. március 19-én, a német megszállás hírére mozgósított, majd Horthy Miklós csapdába csalását és a német túlerőt látva visszavonta a parancsot. 1944. augusztus 1-jével vezérezredessé léptették elő, és az Észak-Erdélyben állomásozó 2. magyar hadsereg parancsnoka. Horthy Miklós az október 15-i kiugrási kísérlet előtt akadályoztatása esetére a helyettesévé, ,,homo regiusszá” nevezte ki. A kormányzói proklamáció után kiadta a parancsot a visszavonulásra, de a németek letartóztatták, és átadták a nyilas hatóságoknak. A hadbíróság 15 évi fegyházra ítélte, Sopronkőhidán őrizték. 1945. március 28-án őreivel együtt megszökött, de a szovjetek elfogták, és 1946 januárjáig a kiskőrösi szovjet internálótáborban tartották fogva. Szabadulása után igazolták, de a Magyar Kommunista Párt megakadályozta kinevezését a Honvédelmi Minisztériumba, s 1946-ban nyugdíjazták. 1947-ben őrizetbe vették, és köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával első fokon halálra, majd másodfokon kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956. október 28-án a szabadságharcosok szabadították ki Márianosztráról. November 3-án elhagyta az országot, és Londonban telepedett le. 1976. március 29-én halt meg. Donáth György, félig erdélyi gyökerű, maga is híres katonacsalád sarja, a koncepciós perekben halálra ítélt konok székely a Horthy-rendszer visszaállításának megkísérlésével vádoltan az utolsó szó jogán, miután kijelentette, hogy semmiféle földi igazságszolgáltatási fórumhoz nem fog kegyelemért folyamodni, ezt mondta: ,,Dálnoki Veress Lajos vezérezredes volt az, aki 1944. márciusban hadtestét mozgósította, Veress vezérezredes volt az, aki kétszázezer embernek olyan intézkedést adott, amelynek következtében a németek súlyos vereséget szenvedtek. Ő volt az, aki a kormányzói hadparancsot végrehajtotta. ” – Donáth szerint az egész demokratikus rend jogforrásának egyik megalkotója mégsem lehetett ilyen vád fő hordozója. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes elítélése példa arra, hogy a magyarországi kommunista rezsim miként ítélte halálra, záratta börtönbe és pusztította el, miként kényszerítette a magyarság legjobbjait emigrációba. /Sylvester Lajos: Méltatlanul megtagadott honvédtábornokok (Koholt koncepciós perek nyomában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2008. január 30.

Újabb megbeszélést tartottak Tordán az ótordai református templomban a Jósika Miklós Líceum ügyében, meghívták a magyar szülőket és a diákokat is, de részt vett a gyűlésen A megjelenteket Nagy Albert református lelkipásztor üdvözölte a tordai Petőfi Társaság nevében, majd felolvasta az iskola létesítését elrendelő miniszteri dokumentumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke kifejtette: „A román hatóságok csak visszaadták azt, amit minden jogalap nélkül elvettek a tordai magyarságtól. Ne riasszanak vissza senkit sem a kezdeti nehézségek. ” „A jelenlegi Mihai Viteazul Kollégiumnak nincs olyan szellemi kisugárzása, amely a kisebbséget szolgálná. A Jósika-líceum beindulása történelmi lehetőség, amelyet történelmi bűn kihagyni” – vélekedett Józsa Lajos unitárius pap. Rus-Fodor Dóra magyartanár tette fel a kérdést: „Vajon miért ragaszkodnak a magyar gyerekek ahhoz az iskolához, ahol a román titkárnő elutasítja a magyar nyelvű szöveg fénymásolását azzal az indokkal, hogy a gép nem ismeri a magyar betűket?” /Nagy-Hintós Diana: Bíznak a tordai magyar iskola jövőjében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2008. szeptember 16.

Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2008. november 8.

Az évek múlásával úgy emlékeznek, hogy a Korunk Galéria csupán egy, a magyarságot összetartó erő volt. Valójában a Korunk Galéria ennél sokkal több volt. Kántor Lajos az újító törekvést még egyetemesebbé tette. A kiállítások, azaz a Korunk Galéria folyamatos léte nemcsak az erdélyi magyarság szellemi és művészeti megmaradását jelentette, hanem egy világot átfogó vitális erőt, hangsúlyozta Jakobovits Miklós október 31-én, a kiállítás megnyitóján. És jelentette Erdély sorsszerű ábrázolását. A Korunk galériája volt a kulturális bölcsője a Kolozsvár Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi Nagy Albert gyűjteményeknek, valamint az unitárius püspökség Nagy Albert gyűjteményének. /Jakobovits Miklós: A Korunk Galéria évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2008. november 25.

Üzletemberek /Ambrus Ádám, Király István, Soó Zöld Balázs/ és Székely Sebestyén György művészettörténész kezdeményezésére november 24-én új képzőművészeti galéria, a Quadro Galéria nyílt Kolozsváron a Jókai utcában. Őszi emlékművek című első kiállítása már látogatható. Az új képzőművészeti galériában a kortárs művészek megismertetése mellett aukciókat fognak szervezni, bekapcsolódva a műkereskedelembe. /Bonczidai Éva: A festmény jó befektetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Az Őszi emlékművek című festészeti kiállításon már nem élő és jelenkori szerzők művei egyaránt megtalálhatók, Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Kancsura István és mások munkái. Székely Sebestyén György, a Galeria Quadro igazgatója úgy véli, Kolozsváron a művészeti élet eléggé kiterjedt, ennek helyet adó intézmény viszont kevés van a városban. /Ferencz Zsolt: Galéria-megnyitó Festészeti kiállítással nyit a Quadro. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2009. március 16.

Az ótordai református templomban istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepség. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke után Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul beszélt. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjainak ünnepi műsora után a jelenlevők átvonultak az ótordai református papilak udvarára, ahol Pap Géza püspök és Nagy Albert ótordai lelkipásztor leleplezte Suba László tordai szobrászművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló alkotását. Tordán az unitárius gyülekezet is ünnepi istentiszteletet tartott. Igét hirdetett az újonnan megválasztott erdélyi unitárius püspök, Bálint Benczédi Ferenc. /Petőfi-szobrot avattak Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2009. május 5.

Az elmúlt hét végén került sor a Szeged Néptáncegyüttes szakmai irányításával tevékenykedő Temes megyei magyar néptánccsoportok évadzáró turnéjára. A temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület támogatásával működő Eszterlánc, Bóbita és Búzavirág Néptánccsoport, a végvári Csűrdöngölő és Szederinda Néptánccsoport, a lugosi Gyöngyvirág Néptánccsoport, valamint a zsombolyai néptáncsoport Végváron és Lugoson, majd május 3-án Zsombolyán lépett a szép számú közönség elé. Az évadzáró gálaműsort a temesvári Filharmónia nagytermében tartották meg. Nagy Albert, a Temes megyei néptánc-mozgalom elindítója összegezett: tíz év munkája van a hátunk mögött. Hozzátette: rengeteg táncanyag van még, amit tanítani lehet. /Pataki Zoltán: Magyar néptánccsoportok évadzáró turnéja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2009. június 16.

Nagy Albert koreográfus, a Szeged Táncegyüttes vezetője 68 éves korában hirtelen elhunyt. Nagy Albert /Gyoma, 1941. jún. 10. – Szeged, 2009. jún. 12./ 1967 és 72 között a Körösmenti Táncegyüttes tagja, majd vezetője volt. 1972-től a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetője, később vezetője. A magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek néptánchagyományait dolgozta fel. Nagy Albert a bánsági autentikus néptáncmozgalom elindítója, atyja, vezéregyénisége volt. Tíz évi munkássága közel 350 fiatalban ébresztette fel a magyar kultúra szépségének szeretetét. /In memoriam Nagy Albert. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2009. július 3.

Temes megyében a végvári Csűrdöngölő és Szederinda néptánc-együttesek, valamint a zonguldaki (Törökország) Hasad néptánccsoport Végváron bemutatott közös előadással emlékeztek meg a nemrég elhunyt közös barátról és példaképről, Nagy Albert szegedi néptánc-oktatóról. Az évtizedes múltra visszatekintő együttműködés történetét Pastean Erika, a Csűrdöngölő együttes vezetője elevenítette fel. Idén ősszel lesz tíz esztendeje, hogy Nagy Albert vezetésével a Szeged táncegyüttes először vett részt a végvári nemzetközi néptánc-fesztiválon. A kiváló szegedi néptánc-oktató 2000 januárjában tért vissza Végvárra – ettől a dátumtól számítják a bánsági magyar néptánc-mozgalom kezdeteit, amely magával ragadta az ifjúságot és sorra alakultak Temes megyében az autentikus népi hagyományokat követő tánccsoportok. Nagy Albert a világhírű Szeged táncegyüttes külföldi barátaival is összehozta a végvári táncosokat – így jutottak el több alkalommal is a törökországi Zonguldakba, ahol idén áprilisban „tenyerükön hordozták” a Szederinda kis táncosait. A mostani előadás során a végvári Csűrdöngölő és Szederinda csoportok Nagy Albert legsikeresebb koreográfiáiból táncoltak el egy csokorra valót, mesterük emlékére, nagy tapsot aratva, Az előadás végén Bódis Ferenc végvári lelkipásztor felolvasta Wass Albert Üzenet haza című versét. A Temes megyei néptánc-mozgalmat nagy veszteség érte, de a Nagy Albert által elkezdett munka folytatódik, közölte Pastean Erika, július közepén megtartják a hagyományos végvári néptánc-tábort. /Pataki Zoltán: Méltó tisztelgés Nagy Albert emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2009. július 7.

Temesváron gálaelőadással zárult július 5-én a XX. Szívek Fesztiválja. A nemzetközi folklórparádé a magyar néptánccsoportok visszhangos sikerét hozta. A július 4-én tartott magyar műsor egyperces néma felállással kezdődött a nemrég elhunyt szegedi Nagy Albert oktató és koreográfus emlékére – az utána bemutatott előadás koreográfiáját még ő készítette. A magyar műsorban a szegediek mellett több erdélyi csoport lépett fel. Átütő sikert aratott a temesvári Bokréta néptánccsoport is. /Pataki Zoltán: Határon átívelő magyar siker. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2009. szeptember 26.

Az 1940-es évek végén, a politikai-kulturális káoszban Ditrói Ervin művészettörténész, egyetemi tanár egyedül létrehozta a kolozsvári Művészeti Múzeumot. Úgy érezte, minél többet meg kell menteni azokból az értékekből, amelyek a patinás kulturális intézmény-feloszlatásokat követő, műkincs-átcsoportosító-romboló-rabló időkben gazdátlanokká váltak. A kor kolozsvári magyar művészeinek reprezentatív alkotásai mellett Ditrói Munkácsy Mihály Ecce homojáról is említést tett. Állítólag hengerre felcsavarva vár a jobb időkre, várja feltámadását-feltámasztását. Országos szintű tanácskozást szervezett a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Calin Stegerean. Felmerült, hogy az állandó kiállítás helyett időről időre felszínre lehetne hozni az értékes raktárkészlet egy részét, megismertetni a közönséggel. Itt jöhetne be a képbe a Munkácsy-festmény, azután ott van a gazdag nagybányai anyag, és ott a Szolnay-, Szervátiusz-, Nagy Imre-, Mohy-, Nagy Albert-, Miklóssy-, Incze János-, Fülöp Antal Andor-, Gy. Szabó-, Lövith-, Benczédi-munkák sokasága. /Németh Júlia: Hengerre felcsavart Jézus Krisztus-kép. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998