udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 718 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-718
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Popescu-Tariceanu, Calin

2009. december 18.

Az RMDSZ folyamatosan konzultált a demokrata-liberálisokkal a koalíciós szerződésről, a kormányprogramról, a minisztériumok számáról és a tárcák elosztásáról. „Kelemen Hunor is lehet miniszter, ehhez azonban a szabályzat értelmében le kell mondani az ügyvezető elnöki tisztségről” – mondta Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető. Korodi Attila képviselő kijelentette, ha úgy adódik, elvállalná a környezetvédelmi tárcát. Korodi korábban a Tariceanu-kormány környezetvédelmi minisztere volt. /Cseke Péter Tamás, Moldován Árpád Zsolt: MegBocrosodott az ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2009. december 24.

December 23-án megszületett az új, teljes hatáskörrel bíró kormány. A 4. Boc-kabinetben jól ismert arcok vannak Emil Boc első kabinetjéből vagy korábbi kormányokból. Emil Boc miniszterelnök. A 43 éves demokrata–liberális pártelnök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem előadótanára, volt kolozsvári polgármester 2008-ban lett kormányfő. A kormány magyar tagjai: Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az 58 éves politikus 1993 óta áll az RMDSZ élén. A Babes–Bolyai Egyetem bölcsészkarán végzett, költőként is ismertté tette nevét. Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, 43 éves. Kolozsváron állatorvosi diplomát szerzett, majd a filozófiai karon kapott oklevelet Borbély László környezetvédelmi miniszter. A Tariceanu-kabinetben fejlesztési tárcavezető volt. Jelenleg 55 éves, alapfoglalkozása közgazdász. Cseke Attila egészségügyi miniszter. Jogász, 36 éves, 2005–2008 között a kormányfőtitkárság államtitkára volt. Tavaly választották szenátorrá Bihar megyében. /A „Boc IV” kormány: régi arcok és „új fiúk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2009. december 28.

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) oldalán vállalt kormányzás a romániai magyar közösség érdekeit szolgálja – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. Értetlenül áll Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a kijelentése előtt, miszerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarokat a román nacionalista párt-, illetve nagypolitikának. Tőkés Budapesten tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy kormányzati szerepet vállalt „pillanatnyi érdekekért”. Kelemen hangsúlyozta: a dolgok rendje szerint egy politikai szervezet néha ellenzékben van, máskor viszont kormányzást vállal. Jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra annak ellenére, hogy nagyon nehéz pénzügyi év elé néz Románia. /Kelemen visszautasítja Tőkés vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Tőkés László múlt heti bírálatában úgy vélte, a most kormányba választott RMDSZ-szel együtt a végrehajtó hatalom irányelvei „igencsak elütnek a demokrata-liberálisokkal szemben támasztott igényektől”, mert az erdélyi magyaroknak hosszú távon súlyos árat kell fizetniük a pillanatnyi előnyökért. Hozzátette, magyar szempontból az új kormány személyi vonatkozásai is megkérdőjelezhetők: Markó Béla miniszterelnök-helyettessége a Tariceanu-kabinetben is többnyire az „egyéni dicsőséget” szolgálta, Cseke Attila egészségügyi minisztersége „borítékolható kudarc”, Kelemen Hunor kulturális tárcája pedig „legfeljebb klientúraépítésre elégséges”. Kelemen szerint viszont jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra. /Rostás Szabolcs: Kelemen Hunor nem érti Tőkés álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2009. december 29.

Öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) kötött kormányzati megállapodás révén. Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke elmondta: eldőlt, hogy négy erdélyi és egy Kárpátokon túli megye prefektúrájának élére kerül magyar tisztségviselő, az érintett megyék nevét azonban egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. A titkolózás oka az, hogy a PDL vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos prefektusi tisztségeket, például a székelyföldi megyékét. Nagybányán várhatóan Böndi Gyöngyike jelenlegi kormányzati felügyelő kapja az egyik alprefektusi széket, a politikus asszony a Tariceanu-kormány idején már betöltötte a prefektusi tisztséget. /Rostás Szabolcs: Két székely megyében is lesz magyar kormánybiztos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2010. január 8.

Frunda György: Az RMDSZ-nek kormányban kell lennie
Csak egy kicsit elsiette a döntést
Mostanában az emberek sokat beszélnek az elnökválasztás eredményéről, az RMDSZ kormányba lépéséről. Sokan sokféleképpen ítélik meg a szervezet döntését. A választásokat követő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Frunda György az RMDSZ vezetőségének véleményével szemben egészen más álláspontot fogalmazott meg. Erről beszélgettünk a szenátorral.
– A tanácskozáson a szövetségi elnök jónak nevezte az RMDSZ szereplését az elnökválasztás első fordulójában. Önnek más volt a meglátása…
– Négy név merült fel a tavaly az RMDSZ részéről: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és jómagam. Én azon a véleményen voltam, hogy Markó Bélának kellett volna vállalnia a jelöltséget, mert ez a szerep a mindenkori szövetségi elnöknek jár. A legnagyobb lehetőség meggyőzni az embereket, elmondani a terveket, szövetségeket kötni, lehetőségeket, kapukat megnyitni. A szövetségi elnök nem vállalta a jelölést, ő javasolta Kelemen Hunort. Végül elfogadtuk ezt a megoldást, és elmondtam, mire kell a jelöltnek odafigyelnie: a válsághelyzetre kell felépíteni a kampányt, megoldásokat kell kitalálni, karizmatikusnak kell lenni, az embereket meg kell győzni, hogy elmenjenek szavazni, és folytatni azt a nyitást a románság felé, amit én elkezdtem '96-ban.
Azt hiszem, Kelemen Hunor nagyon jól felkészült diákként viselkedett, kerek, kidolgozott programbeszéde volt, de ugyanakkor nem volt elég meggyőző, s elért egy eredményt, ami fele annak, amit én elértem '96-ban, egyharmaddal kevesebb annál, amit Markó Béla elért ezelőtt öt évvel. Hogy mondhatjuk erre, hogy jó eredmény? Véleményem szerint nem jó eredmény; ahhoz, hogy az RMDSZ erősödjön, szembe kell néznünk a tényekkel, le kell vonni a tanulságokat, meg kell keresni a hibákat, miért volt csak ennyi szavazat és nem több, a jelölttel volt baj, a helyi szervezetekkel, önkormányzati vezetőkkel? Javítani kell a területi szervezetek szintjén, de az ügyvezető elnökség szintjén is, amely nem tudja kézben tartani a területi szervezeteket. Ez volt az én üzenetem, nem Kelemen Hunor ellen irányult, de le kell vonni a tanulságokat.
Az RMDSZ kihagyott egy lehetőséget
– Ön kritizálta a vezetést a referendum miatt is.
– Véleményem szerint az RMDSZ kihagyott egy nagy lehetőséget, amikor arra biztatta az embereket, hogy menjenek el és szavazzanak nemmel. Hibás döntés volt, azt kellett volna sugallnia, hogy ne vegyenek részt a szavazáson, így nem lett volna érvényes a népszavazás, és a parlament nem kellett volna vitatkozzon a parlament átalakításáról. A magyarság érdekéről van szó, mert azzal, hogy a parlamentet egykamarássá alakítják, egyetlen közösség, a magyarság veszít Romániában. Ezt ki kell mondani. A modern államokban az EU- ban mindenhol két ház van – alsó- és felsőház –, ez a garanciája, hogy egyetlen ember nem tudja maga alá gyűrni a parlamentet. Az EU is egy külön törvényhozó testületet ajánl, amely más problémák mellett az európai szabályzókat átülteti a nemzeti törvényhozásba. Ezt az RMDSZ- nek el kellett volna magyaráznia, és meggyőznie az embereket, ne szavazzanak a referendumra. Ez hiba volt, és az RMDSZ-nek ezt föl kell vállalnia, mert nem először hibáztunk. Hibáztunk akkor is, amikor Basescu felfüggesztéséről volt szó, s ezeket a hibákat a politikában nem szabad megismételni. Így nehéz politikai harc vár ránk, hogy megpróbáljuk megőrizni a kétkamarás parlamentet, mert a népszavazás nem kötelező érvényű, hanem konzultatív, ezt írja az alkotmány. De biztos vagyok benne, hogy az államelnök és a Demokrata Párt nagy nyomást fog gyakorolni az RMDSZ- re, hogy ezt megszavazzuk. Én nem fogom megszavazni semmiképp sem, mert ezzel a közösségünk ellen tennénk.
"Szőke" döntés?
– Az RMDSZ ismét kormánykoalícióra lépett. Erről mi a véleménye?
– 1996-ban az első magyar politikus voltam, aki kormánykoalícióról beszéltem, arról, hogy a magyarság helye a kormányban van, adott feltételek mellett. Akkor sokan támadtak, hogy ez az identitásunk elvesztéséhez fog vezetni. Pedig nem így van, én Gunnar Jansentől, a norvégiai svédtől tanultam, aki elmondta, hogy az Aland-szigeten levő norvégiai svéd párt 40 éve kormánykoalícióban van, és megtanított arra, hogy ha jogokat akar elérni egy kisebbség, kormányban kell lennie. Ez meggyőződésem, és helyeslem most is, hogy nehéz körülmények között is a kormányban vagyunk.
Viszont úgy gondolom, elsiettük a döntést. Mielőtt az Alkotmánybíróság megerősítette volna az elnökválasztás eredményét, miközben gyakorlatilag egyezségben voltunk a liberálisokkal és a szocdemekkel, nem vittük végig a harcot, hogy legyen egy jobboldali elnök, és egy liberális–szociáldemokrata–RMDSZ-kormány, ami alkotmányosan megengedett, és valószínűleg sokkal stabilabb többséget biztosított volna, hanem elfogadtuk azt, hogy a DP-vel és úgynevezett függetlenekkel lépjünk szövetségre. Kik is ezek a függetlenek? Azok az árulók és opportunisták, akik személyes érdekből hagyták el pártjukat. Ez nem egy stabil koalíció, amelyre építeni lehet. Ezért hiszem azt, hogy ha az RMDSZ kivárt volna, több eredményt tudott volna elérni. Különben jónak tartom mindhárom minisztert, de úgy vélem, Borbély Lászlónak ki kellett volna harcolni a területfejlesztési minisztériumot, mert ő olyan országos programokat épített ki, amelyekből egész Románia nyert, és hitelessé tette a romániai programot az Európai Unióban, megnyitotta a kapukat a nyugati pénzek előtt. Elvenni ettől az embertől ezt a minisztériumot, s odaadni Elena Udreának, egy "szőke" döntés volt. Remélem, jó művelődési miniszter lesz Kelemen Hunor, és jó miniszternek tartom Cseke Attilát is, de ha nem siettük volna el a koalíciós tárgyalásokat, talán többet lehetett volna elérni. Hiszen máris kezdődnek a bajok. A költségvetés vitájában vannak olyan RMDSZ- képviselők, akik azt mondják, hogy ha a nyugdíjasok kevesebb pénzt kapnak, nem fogják megszavazni a büdzsét, mert mi ígéretet tettünk az embereknek. Persze, vannak kompromisszumok, de van egy szint, amely alá nem lehet menni.
Erkölcsi indokok
– Igaz, hogy ismét visszautasította az igazságügyi tárcát? Az SZKT-n Verestóy Attila azt állította, hogy ön miatt varrták a nyakunkba Monica Macoveit.
– Vannak olyan politikusok, akik nem a fél karjukat, de mindkettőt odaadnák, hogy miniszterek legyenek. Én nem ilyen vagyok. 2004-ben Calin Popescu Tariceanu felajánlotta a tárcát nekem, de nem vállaltam, mert úgy gondoltam, többet tudok bizottsági elnökként tenni, és tovább akartam dolgozni az Európa Tanácsban. De akkor nem úgy tevődött fel a probléma, hogy Macovei vagy Frunda. Igazam volt, mert az én bizottságom volt a későbbiekben, amely módosítás nélkül elfogadta a kisebbségi törvényt. Meg tudtam akadályozni, hogy a feddhetetlenségi törvénybe ne kerüljön be, hogy az állami tisztviselők téves vagyonnyilatkozata nyomán elkobozzák a tulajdonaikat, amint az 1964-es törvény előírta, és el tudtam készíteni az ET-ben a nemzetről szóló jelentésemet. Az idő engem igazolt. Most szóba került, hogy az RMDSZ kapja meg az igazságügyi tárcát, de végül más lett a döntés. Ám mivel fenntartásaim voltak az RMDSZ kormányba lépésével kapcsolatosan, erkölcsileg nem lett volna korrekt, hogy elvállaljam a miniszterséget.
– Hogyan látja a kormány jövőjét, tekintve, hogy a Demokrata Párt, híres arról, hogy bomlasztja a koalíciókat.
– Nem lesz könnyű, bár legfelsőbb szinten kialakult egy egyeztető mechanizmus Markó Béla és Emil Boc között. Nem tudom, ez elég garancia lesz-e, mert az a tapasztalatom, hogy az utóbbi tíz évben ahány koalícióban volt a Demokrata Párt, annyi koalíció bomlott fel. Ettől tartok most is, remélem, az idő nem engem fog igazolni.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. február 10.

Ukrajnai román képviselő tiltakozik a románok ukránosítása ellen
Az ukrajnai román kisebbség úgymond ukránosítása ellen emelt szót a Csernyivci megyei tanács egyik román nemzetiségű képviselője a testület ülésén.
Felszólalásában Vasiliu Tariceanu elsősorban azt kifogásolta, hogy az ukrajnai anyakönyvi hivatalok ukránosítják a román nemzetiségű gyerekek keresztneveit anyakönyvezésük során. Ezzel szerinte megsértik a gyerekek emberi jogait és Ukrajna alkotmányát – adta hírül szerdán a zik.com.ua lembergi internetes hírportál.
Az orgánum szerint a képviselő azt állította, hogy “a román nemzetiségű gyermekek ukránosítása már pelenkás korukban elkezdődik, hiszen Csernyivci megye valamennyi anyakönyvi hivatala, a felülről érkező különböző ajánlásoknak megfelelően, ukránosítja gyermekeink neveit”. Így lesz a Ionból Iván, az Elenából Olena, a Nicolaeból Mikola – tette hozzá.
Tariceanu bejelentette, hogy ha Ukrajnában nem hagynak fel a román nemzetiségű gyerekek keresztneveit ukránosító gyakorlattal, akkor Csernyivci megye román szervezetei aláírásgyűjtésbe kezdenek a szülők körében, és beadvánnyal fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához jogaik védelme érdekében.
A nyugat-ukrajnai Csernyivci megyében a 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint a lakosság közel 20 százaléka, mintegy 180 ezer fő vallja magát román és kisebb részben moldáv nemzetiségűnek. Forrás: erdon.ma

2010. május 17.

Romániai magyar lapok: az RMDSZ-nek sem a kormányból való kihátrálás, sem a bennmaradás nem előnyös
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nem könnyű eldöntenie, hogy a jelenlegi súlyos megszorító intézkedések nyomán a kormánykoalícióból való kihátrálás vagy a bennmaradás lenne-e előnyösebb - olvasható az Új Magyar Szó (ÚMSZ) hétfői számában, a csíkszeredai Hargita Népe ugyanakkor következetes gazdasági javaslatcsomagot hiányol a szövetség részéről.
Az ÚMSZ kommentátora, Székely Ervin emlékeztet rá, hogy tavaly decemberben a kisebbségvédelmi érdek azt diktálta, hogy a szövetség lépjen be a kormányba, folytatódjanak az olyan nemzetiségi programok, mint a régiófelosztás, a kulturális autonómiát is szabályozó kisebbségi törvény vagy a korlátozásoktól mentes oktatási törvény. A szerző, a korábbi Tariceanu-kormány államtitkára rámutat: ugyanezt az érdeket szolgálta a magyar tisztségviselők visszakerülése is a helyi és központi közigazgatási tisztségekbe, akik ezáltal befolyásolni tudják az erőforrások arányos elosztását.
Amikor az egész Európában példa nélküli szigorúságú romániai megszorító intézkedések nyomán a lakossági bizalomvesztés a kormánypártokat egyenlő mértékben éri, fel kell tenni a kérdést, hogy érdemes-e kockára tenni a szövetség támogatottságát olyan kormányzati hibákért, amelyeket nem az RMDSZ követett el. Hiszen a 2009-es nagy választási "eladósítás" idején nem volt kormányon, és nem tehető felelőssé a takarékossági intézkedések halogatásáért. Ráadásul a fent említett nemzetiségi programok késlekednek - olvasható a kommentárban.
"Mindkét döntésnek jelentős hátrányai vannak" - állapítja meg a szerző. Úgy véli, elvi, politikai szempontból könnyen megindokolható lenne a kilépés, mégpedig a vezető kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) antidemokratikus intézkedései, alkotmánymódosítási elképzelései miatt. Azt is jogos szempontnak tartja , hogy ez a párt viselje egyedül egy szakmailag alapvetően elhibázott gazdaságpolitika következményeit.
Úgy véli azonban, hogy egy ilyen gesztusnak csekély lenne a gyakorlati haszna, "a baj már megtörtént, az RMDSZ kilépése sem segítene a bér- és nyugdíjcsökkentéseken". Ha pedig a szövetség csatlakozna az ellenzék által meghirdetett bizalmatlansági indítványhoz, és történetesen ismét megbukna Emil Boc kormánya, akkor a következő kormányt a parlament úgyis megszavazná (elkerülendő az előrehozott választásokat), és az ezzel járó presztízsveszteség nagyobb lenne, mint a remélt politikai haszon - teszi hozzá.
Nem lenne célravezető a harmadik út sem, a "benn is vagyok, kinn is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok" - írja Presser Gábor szavait idézve Székely Ervin. Nem hiteles az a kormánypárt, amelyik bírálja saját döntéseit, miközben megszavazza - szögezi le az Új Magyar Szóban.
A Csíkszeredában kiadott Hargita Népe úgy véli, hogy az RMDSZ-ben sincs legalább egy olyan gazdaság-szakpolitikus, aki körül kiépült volna egy olyan műhely, amelynek munkája konkrét tervekben, alkalmazható javaslatokban nyilvánulna meg. Voltak, akik próbálkoztak a gazdaságpolitikus személy eljátszásával, de tevékenységük nem volt eredményes, mert nem vették komolyan a feladatot- fűzi hozzá a kommentár.
"Így ott van az RMDSZ kormányon, egy nagyon komoly gazdasági válság közepette (amelynek sokkal több belső, mint külső oka van), és nem tud előállni egy koherens javaslatcsomaggal. Inkább hallgatnak, és várják, hátha elmúlik ez a rossz időszak" - áll a kommentárban.
Garzó Ferenc
MTI

2010. október 22.

A Nagy Testvér figyel!
Calin Popescu Tariceanu, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hasznos lenne, ha a parlament szakbizottságai kihallgatnák a titkosszolgálatok vezetőit, hogy lássák, "hogyan szivárogtak ki" a sajtóba a Vîntu-jegyzőkönyvek.
Kifejtette, meg kell nézni, ki hagyja jóvá és kinek a kérésére jegyzőkönyvezik a telefonbeszélgetéseket, főleg, hogy a sajtóban megjelent jegyzőkönyveknek semmi közük nincs Sorin Ovidiu Vîntu ügyéhez.
Tariceanu kifejtette, "porhintés" az ügyészek magyarázata, miszerint azért rögzítették a beszélgetést, hogy elkészítsék a vádlott profilját, tisztában vannak azzal, hogy átlépték hatáskörüket.
"Feltesszük a kérdést: mi történik Romániában, az igazságszolgáltatás Big Brother-mintára működik? Nem tartják tiszteletben az állampolgári jogokat és a szabadságot. Vannak felvételek újságírókkal folytatott beszélgetésekről, amelyek nem tartoznak az ügyhöz" mondotta Tariceanu.
Véleménye szerint az adott beszélgetéseket nem a Vîntu-ügy miatt rögzítették, így akarják azonosítani a "nép ellenségét", akik veszélyeztethetik "a bölcs kormányos" hatalmát.
"Kérdem én, miért három éve? Amíg Vîntu teljes erejéből támogatta Basescut, ilyen dolgok nem történtek? Hirtelen, akkor kerülnek elő, amikor kirobban a Basescu-Vîntu harc. Akkor kevésbé volt vétkes Vîntu mindazért, ami a FNI-nél történt? Valószínűleg nem. Basescu értékelte újra, ugyanúgy, mint sok más esetben" – fejtette ki Tariceanu.
Tariceanu azt is elmondta, nincs kétsége afelől, hogy lehallgatják a telefonját; hangsúlyozta, az ilyen dolgok "nem jellemzők" egy jogállamra, sérti az emberi és magánéleti jogokat.
Kiemelte, nem kíván Vîntu ügyvédje lenni, a magánélethez való jog liberális elvét, a jogállamiságot védelmezi és a korrekt igazságszolgáltatást pártolja.
"Ezeket a titkosszolgálatokat hatalmi eszközként használják egy olyan országban, amely gyors léptekkel halad a diktatúra irányába. Hangsúlyt kell fektetni a jogállamra, a magánélethez való jog tiszteletben tartására, egy olyan igazságszolgáltatásra, amely nem az éppen hatalmon levők érdekeit szolgálja. Ami történik, az politikai zsarolás, az állami intézmények segítségével", mondotta Tariceanu.
Kifejtette, ha valaki vétkes a nemzetbiztonság veszélyeztetéséért, vonják felelősségre, de igazságtalan, ha a jelenlegi hataloméval nem megegyező véleménye miatt válik a titkosszolgálatok célpontjává.
Tariceanu szerint szükséges a vonatkozó törvények módosítása, hogy ne legyen mód "a jegyzőkönyvek ilyen jellegű kiszivárogtatására", és a felelősök elnyerjék büntetésüket.
Cristian David, szenátor a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság tagja reményét fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) kivizsgálja az eljárás során kiszivárogtatott bizonyítékok ügyét.
David elmondta, lehetséges, hogy kérik majd a SRI igazgatójának kihallgatását. Népújság (Marosvásárhely)

2011. március 3.

Elmozdult a holtpontról a kisebbségi törvényterveet vitája
Áttörésként értékelik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai a román képviselőházban a kisebbségi törvénytervezetről hozott döntést, amely szerint a jogszabályról ezentúl nem három, hanem csak egy szakbizottság folytat vitát.
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a képviselőház állandó bizottságának döntése, miszerint csak az emberi jogi szakbizottság fogja megvitatni a tervezetet, kedvező az RMDSZ számára. Eddig ugyanis a tervezetet ellenző román pártok azzal akadályozták a vitát, hogy összesen három szakbizottságnak kellett megvitatni a kisebbségi törvényt.
Ilyen körülmények között lehetetlen volt biztosítani az együttesen ülésező grémiumok döntési képességét, a jogszabályt ellenző román honatyák távolmaradása miatt.
A kisebbségi törvénytervezetet 2005-ben fogadta el a Calin Popescu Tariceanu volt román liberális miniszterelnök vezette kormány, amelynek akkor tagja volt a liberálisok és az RMDSZ mellett a magyar szervezet mostani fő koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) is. Ez utóbbi párt azonban a parlamentben már nem támogatta a jogszabálytervezetet, ráadásul 2007-ben ellenzékbe került, így a kisebbségbe szorult Tariceanu-kormány már nem tudta érvényesíteni akaratát a törvényhozói testületben a kisebbségi törvény esetében.
A PD-L azonban most támogatja a tervezetet, amelyet belefoglaltak a mostani román kormánykoalíció szerdán aláírt újabb koalíciós együttműködési megállapodásába is. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós partnerek egyezsége szerint a tavaszi parlamenti ülésszakon a román parlament elfogadhatja a kisebbségi törvényt.
Máté hangsúlyozta: azért is kedvező az RMDSZ számára a román parlament házbizottságának mostani döntése, mert az emberi jogi szakbizottságban 8:5 arányban vannak többségben a kormányoldal képviselői. A kisebbségi törvénytervezet esetében a kétkamarás román parlamentben ügydöntő jogköre a képviselőháznak van, ahol szintén kényelmes többséggel rendelkezik a kormány. A kisebbségi törvénytervezet azért váltott ki vitát a román pártok és az RMDSZ között, mert egyebek között rendelkezik a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról. A jogszabály-tervezet értelmében a nemzeti kisebbségek létrehozhatják a Kulturális Autonómia Tanácsokat, amelyek a tervezet szerint a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben döntenek majd.
MTI, Erdély.ma

2012. február 6.

Basescu Mihai Razvan Ungureanut bízta meg kormányalakítással
Traian Basescu román államfő Mihai Razvan Ungureanut, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ungureanu kijelentette, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tartja legfontosabb feladatának.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy a délutáni órákban a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott. E tanácskozások eredményeit összefoglalva elmondta, a koalíció pártjai azt kérték, hogy a koalíció kereteiben folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előre hozott választásokat sürgetett. Basescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését.
Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette.
A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Hozzátette, már másnap reggel tárgyalásokat kezd a koalíciós pártokkal a kormányalakításról. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti első számú prioritásának.
Mihai Razvan Ungureanu 1968-ban született Iasiban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke.
MTI
Erdély.ma

2012. február 12.

Szükséges a magyarság parlamenti jelenléte
Szükségesnek tartja a romániai magyarság parlamenti jelenlétét Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, de csakis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit látná szívesen a román törvényhozásban.”Nagyon szeretném, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a következő parlamentben” – jelentette ki sepsiszentgyörgyi látogatásán Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a Szociál-Liberális Unió (USL) társelnöke. Ponta hozzátette, rossz lenne, ha egy olyan fontos kisebbség, amilyen a magyar, parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez megítélése szerint azt eredményezné, hogy minden feszültség helyi szinten maradna, ami nem kívánatos.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Victor Ponta azt is hozzátette, az RMDSZ képviselőit látná szívesen a bukaresti törvényhozásban és nem a “Tőkés László pártja képviselőit”. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) “szélsőséges, majdnem fasiszta módon politizál”.
Victor Ponta kijelentette: “Számunkra Tőkés úr nem is volt, és soha nem is lesz tárgyalópartner”. Hozzátette, az RMDSZ-t tartják a Szociál-Liberális Unió tárgyalópartnerének, de az RMDSZ-re is ellenzéki minőségében számítanak a következő parlamentben. Ezt azzal indokolta, hogy a szövetség képviselői elutasították az együttműködési ajánlataikat. A baloldal vezetője azt is hangsúlyozta, hogy ez egy politikai döntés, amelynek nincsen köze a magyar közösséghez. Hozzátette, sem az Adrian Nastase vezette baloldali kormánynak, sem a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormánynak nem lehet felróni, hogy ellenségesen viszonyult volna a magyar közösséghez.
”Bennem sincs és nem is lesz semmiféle ellenséges, sovén vagy extremista viszonyulás. A magyar etnikumú román állampolgárokat mindenki mással egyenlő állampolgároknak tekintem” – fogalmazott Victor Ponta.
Romániában ez év novemberében tartanak parlamenti választásokat, és a közvélemény-kutatások előrejelzései szerint decemberben minden bizonnyal a Szociál-Liberális Unió alakíthat kormányt, a miniszterelnök pedig éppen Victor Ponta lehet. Egy január végi közvélemény-kutatás az USL támogatottságát 53,4 százalékon, a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak az együttes támogatottságát pedig 21,6 százalékon méri. A romániai magyarok szavazataira három magyar párt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt pályázik. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint a magyarok az ország lakosságának a 6,5 százalékát teszik ki, a parlamenti küszöb öt százalékos.
MTI/Bumm.sk

2012. március 6.

Elméletileg lehetséges a román költségvetési támogatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphat romániai költségvetési támogatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de az illetékes szaktanács magyar tagja szerint erre alig van esély.
Romániában polémiát váltott ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem lehetséges – román – állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást az oktatási intézménynek.
Dávid László, az egyetem rektora az MTI-nek elmondta, indokoltnak tartja az egyetem román állami finanszírozását, hiszen az egyetem a román államtól vállalt át kötelezettségeket, mint például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila, a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta: nem létezik, és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek az állami költségvetésből kapjanak támogatást. Szerinte “aki ezt kéri, az vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni”, hogy “áldozatként állítsa be” egy ügy érintettjét.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, az egyetemek háromszintű finanszírozásával párhuzamosan az állam kutatási programokra is ad pénzt, és erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. “Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná.” Gáspárik elmondta, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szerint Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek összevonásával próbálja csökkenteni a számot és költségeit. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A 2011-ben elfogadott román oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: “a román állam támogathatja a magán felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: “támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi román oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román-magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a romániai Tariceanu-kormány és a magyarországi Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai Razvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere.
erdon.ro

2012. április 5.

Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma

2012. április 14.

Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti.
A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül.
Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 15.

Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 16.

Sérelmezi az EMNT, hogy az RMDSZ szombaton egyedül alakította meg a Kulturális Autonómia Tanácsot
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sérelmezi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyoldalúan létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsot, egy korábbi határozat értelmében ugyanis közösen kellett volna megalakítaniuk a testületet.
Az MTI-hez eljutatott közleményben az EMNT arra emlékeztetett, hogy 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében az EMNT és az RMDSZ megegyezett a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. A testület közös létrehozását az RMDSZ döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is határozatba foglalta. Az SZKT elfogadta, hogy a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek 25 százalékát az EMNT, 75 százalékát pedig az RMDSZ kéri fel. A megállapodás azt is rögzítette, hogy a nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet maga fogadja el és alkalmazza.
Az EMNT hangsúlyozta, nincs tudomása arról, hogy az akkori döntést visszavonták volna. Sérelmezte, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan döntött. "Az RMDSZ megint bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni" - áll az EMNT közleményében, mely az egyoldalúan létrehozott testületet "egy újabb RMDSZ-párttanácsnak" titulálja, melynek "megalakítása kampányfogás".
Az EMNT közölte, tudomásul vette, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon közösen hozott döntések mára az RMDSZ számára érvénytelenek lettek. "Továbbra is rendületlenül hiszünk az erdélyi magyar politikai sokszínűségben, egy megújuló politikai életben, mely valós egységet teremthet az erdélyi emberek, a történelmi egyházak és a civilek között" - áll a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által jegyzett közleményben.
Az RMDSZ szombaton a kolozsvári Bánffy-palotában tartotta a Kulturális Autonómia Tanács alakuló ülését. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke úgy értékelte, nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet majd megbeszélni. Hozzátette, a döntéssel arra készülnek, hogy előbb-utóbb jogerőre emelkedik a kisebbségi törvény, melyet évek óta tárgyalnak a parlamentben, és a jogszabály a kulturális autonómiáról is rendelkezik.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2005-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. MTI

2012. május 7.

Kulturális autonómia nélkül szavazná meg a kisebbségi törvényt az új román kormánytöbbség
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek, ám a tervezetből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó részt.
A szociálliberális szövetség (USL) kormányfőjelöltje hétfőn egyezményt írt alá a nem magyar kisebbségi frakcióval arról, hogy támogatják kormánya beiktatását a hétfő délutáni bizalmi szavazáson. Romániában minden hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely: a 17 tagú kisebbségi frakciónak döntő szerepe volt az Ungureanu-kormány megbuktatásában. A magyarság érdekképviseletét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a parlament mindkét házában önálló frakciót alkot.
A kisebbségi frakcióval folytatott megbeszélése után Victor Ponta kifejtette, hogy az USL a parlamenti választási törvény módosítását tervezi, de a kisebbségek pozitív megkülönböztetését nem szüntetné meg: ők továbbra is hivatalból kapnának egy-egy helyet a képviselőházban.
Varujan Pambuccian frakcióvezető azt mondta: az alkotmány által előírt sarkalatos törvények közül már csak a nemzeti kisebbségek kerettörvényével maradt adós a bukaresti törvényhozás.
Victor Ponta az RMDSZ vezetőivel is konzultált. A találkozó után a beígért kisebbségi kerettörvény tartalmát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a kulturális autonómia nélkül fogadnák el a jogszabályt.
Hozzátette: az USL azt RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. "Nem fogunk tenni semmi olyat, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet" - mondta a Victor Ponta.
Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott hétfői megbeszélés után bejelentette, hogy a magyar törvényhozók nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül.
"Olyan kisebbségi törvényt nem tudunk támogatni, megszavazni, amelyet kiürítenek a valós tartalmától, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás területén" - mondta az MTI-nek Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ nem támogathat egy olyan kormányt, amelynek a programjában egyetlen mondat sem szerepel a kisebbségekről. A szövetség ellenzékben lesz, és a következő időszakot a választásokra való felkészülésnek szenteli, mondta az RMDSZ elnöke.
A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tariceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. MTI.

2012. november 22.

Román állami kitüntetések címeres gazembereknek
Csalók, közpénzek lenyúlói, hivatali visszaélésért, megvesztegetésért börtönbüntetésre ítéltek (így például a korrupció miatt öt évi börtönre ítélt Cătălin Voicu, az országos vasúttárság pénzeit saját céljaira felhasználó Mihail Necoliaciuc, az okirathamisító Valentin Hurduc, a szekus verőlegény, Vasile Ciolpan) – egyszóval címeres gazemberek kaptak fontos állami kitüntetéseket 1989 után.
Az „intézkedő" honatya
A Florin Costiniu volt bíró, továbbá a két kétes hírű üzletember, Costel Căşuneanu és Marius Locic társaságában csalás, okirathamisítás, hatalommal való visszaélés, megvesztegetés miatt már 2010-ben előzetes letartóztatásba helyezett Cătălin Voicut az igazságszolgáltatás öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. (Az ítélet azonban még nem végleges). A szenátor egyebek között 260 ezer eurót követelt és kapott Costel Căşuneanutól, 119 ezer eurót vett át Marius Locictól több, korrupció miatti ügycsomójuk „elintézéséért".
Cătălin Voicu számos fontos emberrel volt ugyanis kapcsolatban, akik „intézkedtek" felkérésére – természetesen ő maga is „fontos ügyeket" intézett el szükség esetén számukra. Kapcsolatai hosszú időkre nyúltak vissza, így például „jó embere" volt Ion Iliescu korábbi elnök bizalmi embere, a Védő-Őrző Szolgálat megalapítója, Dumitru Iliescu is.
Cătălin Voicu tényleges tiszt volt a kommunista rendszerben, majd 1989 után Ion Iliescu tábornoki rangra emelte, második mandátuma alkalmával elnöki tanácsosnak nevezte ki, a kormányőrség (SPP) képviselője volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban. Viorel Hrebenciuc 2004-ben képviselővé választatta, 2008-2012 között szenátor volt. Ion Iliescu államfő két alkalommal is kitüntette: egyszer a Katonai Érdemrend parancsnoki, majd lovagi fokozatát vehette át.
Az „évszázad hamisítója"
Hasonlóképpen magas kitüntetést vehetett át – és ugyancsak Ion Iliescu államfőtől – a „évszázad hamisítójának" nevezett Valentin Hurduc, aki a kommunista rendszer áldozatának nevezte magát (Ceauşescu ideje alatt börtönben ült). Állami javak megkárosítása, pénzhamisítás, bélyeghamisítás és közszállítási jegyek hamisítása miatt a Legfelsőbb Bíróság négy év börtönre ítélte. A Coresi nyomda alkalmazottját 1997-ben vették őrizetbe, amikor 10 ezer dollárért megpróbált áruba bocsátani 300 ezer, hamisított cigaretta-védjegyet.
Mindennek ellenére Ion Iliescu elnök 2003-ban a Hit Szolgálata nemzeti érdemrend III. fokozatával jutalmazta, „az 1988-1989 időszakában tanúsított rendkívüli bátorságáért és honpolgári szelleméért, a kommunista-ellenes Luneta című folyóirat kiadásáért". Ugyanakkor Hurduc volt az, aki 1997-ben felgyújtotta Bukarestben, az akkoriban még a Scânteia-háznak nevezett Szabad Sajtó Palotáját.
A kérdésre, miszerint tudta-e, hogy a friss kitüntetett éppen akkor szabadult ki a csalás miatt letöltött börtönbüntetésből, az államfő csak ennyit válaszolt: „Nem érdekel. Az életben mindenkinek lehetnek bajai, ám megvannak a maga érdemei".
Mihai Necolaiciuc több százmilliós összegeket sikkasztott az országos vasúttáraságtól, majd, amikor már érezte, szorulni kezd nyaka körül a hurok, akkor az Egyesült Államokba menekült, röviddel azelőtt, hogy a bukaresti 1. kerületi bíróság kiadta volna ellene az előzetes letartóztatási parancsot. Az Egyesült Államokban viszont letartóztatták – nem romániai bűncselekményei miatt, hanem azért, mert megszegte a bevándorlási törvényt. A román államnak nem kevés erőfeszítés árán sikerült hazahozatnia, ám idén januárban a bukaresti bíróság végleges határozattal kiengedte a börtönből.
A cárt – Necolaicuicot így nevezték az állami vasúttársaságnál tanúsított önkényeskedő magatartása miatt – 2000-ben, Anca Boagiu akkori közlekedési miniszter javaslatára Emil Constantinescu államfő kezéből átvehette az ország legmagasabb kitüntetését, a Románia Csillaga nemzeti érdemrend lovagi fokozatát.
Kommunista börtönigazgató, verőlegény
Magas kitüntetést kapott Vasile Ciolpan is, aki a kommunizmus idején a Gheorghiu Gheorghiu Dej börtönrendszerének alkalmazottja volt. 1950 és 1955 között ő volt a hírhedett máramarosszigeti börtön parancsnoka, egyike volt a legkeményebb verőlegényeknek. Emil Constantinescu elnök azonban minderről tudomást sem véve 1997-ben, október 25-én, a román hadsereg napja alkalmából az 1941-1945- A Második Világháború Emlékkeresztjét adományozta neki.
Az Ellenállás és a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeumának igazgatója, Gheorghe Mihai Barlea ezt követően felhívta az államfő figyelmét Ciolpan múltjára, és másnap Constantinescu máris visszavonta a kitüntetést – ám az érmet a kitüntetett nem volt hajlandó visszaadni, így az 2002-ig, amikor is visszaadni kényszerült, nála maradt.
„Éremfosztás"
A második személy, akitől 1989 után magas rangú állami kitüntetést vontak vissza, Corneliu Vadim Tudor volt. Őt – ugyancsak Ion Iliescu elnök – tüntette ki Románia Csillaga lovagi fokozatával. A kitüntetést a Traian Basescu által a parlament előtt felolvasott, a romániai kommunizmust elítélő nyilatkozat idején okozott botránya miatt vonták vissza a Romániai Csillaga Érdemrendet, az adományozás Becsületbírósága, a Doina Cornea asszony által vezetett testület javaslatára. A határozat két hónapig állt Calin Popescu Tariceanu akkori miniszterelnök asztalán, majd ugyancsak 60 napig rostokol Traian Basescu államfőnél is, mígnem a kitüntetést megvonták a „néptribuntól".
Mindez végül is külső nyomásra történt: a korabeli amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rica helyettese, Daniel Fried, de az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman is szóvá tette Corneliu Vadim Tudor kitüntetését, amelynek nyomán egyébként a béke Nobel-díjas Elie Wiesel és a romániai származású, a holocausttal foglalkozó amerikai történész, Randolf R. Braham is visszaadta Ion Iliescutótól kapott korábbi kitüntetéseit.
Persze olyan eset is volt, hogy a megjutalmazott – nem is tudott kitüntetésétől. Állítólag így járt ad sógornője. Rodica Odobescu, aki a TAROM román országos légiszállíási vállalat vezérigazgatója volt, amikor Ion Iliescu államfőtől megkapta a Repüléstani Erény lovagi fokozatát. A sajtó felháborodására Odobescu kijelentette: senki nem értesítette őt a kitüntetésről, egyébként ünnepség sem volt, az érdemrend odaítélésének hírét csak akkor kapta meg, amikor az már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Bogdán Tibor
Maszol.ro

2012. november 27.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az RMDSZ volt miniszterét
A román legfelsőbb bíróság három év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Nagy Zsolt volt távközlési minisztert. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusát hanyag kezelésben találta vétkesnek a bíróság.
A háromtagú bírói tanács által kedden meghozott ítélet nem jogerős, a döntés ellen a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsánál lehet fellebbezni. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel vádolta a volt minisztert.
A DNA a Román Posta egy bukaresti ingatlanának eladása miatt emelt vádat a Tariceanu-kormány két volt tagja – Nagy Zsolt és Tudor Chiuariu liberális igazságügy-miniszter -, valamint több postai vezető ellen. Az ügyészek szerint a vádlottak 2007-ben egy kormányhatározat kibocsátásával magántulajdonba játszották át egy – a piaci érték töredékére értékelt – telket, és ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak.
Chiuariut a bíróság felmentette, Mihai Toader, a Román Posta volt vezérigazgatója hat év letöltendő börtönbüntetést kapott. A posta másik két volt vezetőjét öt év börtönre ítélték. A vádlottak nem voltak jelen az ítélethirdetésen. Nagy Zsolt korábban azt mondta az MTI-nek, hogy nem kíván nyilatkozni az ügyről, álláspontját majd a jogerős ítélet kihirdetése után fejti ki.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke néhány napja kifejezte meggyőződését, hogy a volt távközlési miniszter ártatlan. „Ha Nagy Zsoltot elítélik, valamennyi minisztert be lehet börtönözni, hiszen százával írnak alá, hagynak jóvá hasonló kormányhatározatokat" – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A politikából időközben visszavonult Nagy Zsoltot 2007 júniusában függesztette fel miniszteri tisztségéből Traian Basescu államfő, miután privatizációs titkok kiszivárogtatása miatt kémkedéssel gyanúsították meg. 2009 márciusában ebben az ügyben is vádat emeltek ellene, a per folyamatban van, de ítélet még nem született.
MTI
Erdély.ma

2012. december 29.

Magyar államtitkára is van a kormánynak
Újabb államtitkári kinevezést kapott az oktatási minisztériumban Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa, aki eddig is a kisebbségi nyelveken szervezett közoktatá- sért felelt a tárcánál – közölte pénteken az RMDSZ tisztségviselője.
Bár május óta nem vesz részt a bukaresti kormányban, az RMDSZ megállapodott a szociálliberális kormánytöbbséggel, hogy kisebbségi ügyekért felelős államtitkárai – Király András oktatási államtitkár és Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője – a helyükön maradnak.
Király András a decemberi választások nyomán hivatalba lépett új kormányban is oktatási államtitkárként dolgozik, és mint mondta: Victor Ponta miniszterelnök már aláírta kinevezését. Markó Attila képviselői mandátumot szerzett, utódjáról még nem született döntés.
"Romániában a közoktatásban részt vevő egymillió- hatszázezer diák közül csaknem 200 ezer tanul valamely kisebbségi nyelven, közülük 170 ezer magyarul. Az egyetemek és az óvodák eddig nem tartoztak hozzám, de ha az új kormányban valóban csak két-két államtitkár lesz minisztériumonként, akkor lehet, hogy besűrűsödik a hatásköröm" – mondta Király András.
Markó Attila nyolc éve folyamatosan vezeti a kormányfőtitkárság részeként működő, 25 fős Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát, kinevezését még Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök írta alá.
"Az RMDSZ ragaszkodik ehhez a hivatalhoz – már amennyire az ellenzéki szerep ezt lehetővé teszi –, és amennyiben a miniszterelnök beleegyezik, továbbra is magyar lesz ennek az intézménynek a vezetője" – mondta Markó Attila. Hozzátette: a választásokon szerzett képviselői mandátuma összeférhetetlen az államtitkári tisztséggel, és az összeférhetetlenségről csütörtökön tájékoztatta a házbizottságot.
Markó Attila szerint a törvény egy hónapot biztosít arra, hogy valamelyik tisztségéről lemondjon, de úgy vélekedett, hogy hamarabb megszületik a döntés arról, ki veszi át az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. január 2.

Magyar államtitkára is van az új kormánynak
Újabb államtitkári kinevezést kapott az oktatási minisztériumban Király András, az RMDSZ politikusa, aki eddig is a kisebbségi nyelveken szervezett közoktatásért felelt a tárcánál.
Bár május óta nem vesz részt a bukaresti kormányban, az RMDSZ megállapodott a szociálliberális kormánytöbbséggel, hogy kisebbségi ügyekért felelős államtitkárai - Király András oktatási államtitkár és Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője - a helyükön maradnak.
Király András a decemberi választások nyomán hivatalba lépett új kormányban is oktatási államtitkárként dolgozik, és mint mondta: Victor Ponta miniszterelnök már aláírta kinevezését. Markó Attila képviselői mandátumot szerzett, utódjáról még nem született döntés.
„Romániában a közoktatásban részt vevő egymillió hatszázezer diák közül csaknem 200 ezer tanul valamely kisebbségi nyelven, közülük 170 ezer magyarul. Az egyetemek és az óvodák eddig nem tartoztak hozzám, de ha az új kormányban valóban csak két-két államtitkár lesz minisztériumonként, akkor lehet, hogy besűrűsödik a hatásköröm” - mondta Király András.
Markó Attila nyolc éve folyamatosan vezeti a kormányfőtitkárság részeként működő, 25 fős Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát, kinevezését még Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök írta alá.
„Az RMDSZ ragaszkodik ehhez a hivatalhoz - már amennyire az ellenzéki szerep ezt lehetővé teszi -, és amennyiben a miniszterelnök beleegyezik, továbbra is magyar lesz ennek az intézménynek a vezetője” - mondta Markó Attila az MTI-nek. Hozzátette: a választásokon szerzett képviselői mandátuma összeférhetetlen az államtitkári tisztséggel, és az összeférhetetlenségről már tájékoztatta a házbizottságot.
Markó Attila szerint a törvény egy hónapot biztosít arra, hogy valamelyik tisztségéről lemondjon, de úgy vélekedett, hogy hamarabb megszületik a döntés arról, ki veszi át az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését.
Krónika (Kolozsvár),

2013. január 5.

A politikai rákos daganat mágnese
A román politika rákos daganatának nevezte Kelemen Hunor a HVG-nek adott interjúban Dan Voiculescut. Drasztikus, ámde kétségtelenül valós megfogalmazását az váltotta ki, hogy a szekus besúgó (Felix álnéven) médiamogul miatt nem jutott az RMDSZ kormányzási szerephez, áthágva az arról szóló október elsejei USL–RMDSZ megállapodást.
Hogy ezek után Kelemen nem számíthat rokonszenvre a szekus mogul médiabirodalma részéről – amely Băsescura tonnányi moslékot öntött, amióta 2005-ben „erkölcstelen megoldásnak” nevezte Voiculescu politikai játékszerének, az akkor még PUR (ma PC) néven futó pártjának bevonását a Calin Popescu Tariceanu vezette kormánykoalícióba –, az borítékolható.
Pontának is jutott egy kis forró moslékzuhany, amikor 2011-ben az USL egyetlen foltjának nevezte Voiculescut.
Mivel az RMDSZ-elnök kijelentése ezeknél jóval keményebb, Kelemen aligha számíthat az antennák propagandagépezetének szimpátiájára.
Csakhogy a politikai „rákos daganat” valahogy mégis roppant vonzó volt az RMDSZ számára. Úgy vonzotta a tulipánt éveken keresztül, mint a mágnes. Szinte ellenállhatatlanul.
Az RMDSZ nem habozott csatlakozni Felix rögeszméjéhez, részese volt az államelnököt 2007-ben felfüggesztő 322-ek koalíciójának, s 2009-ben is bele ment a Grivco-koalícióba.
Az erdélyi magyarság viszont a mágnes másik, elutasító pólusaként viszonyult a történésekhez. 2007-ben nagy többségben Băsescu menesztése ellen foglalt állást az urnáknál (ami egyben az RMDSZ történetének legnagyobb leégése volt a magyarság „támogatása” szempontjából), s 2009-ben sem szavazott a Grivco-koalíció elnökjelöltjére, még ha az ajánlatot Klaus Johannis ragyogó nimbuszába csomagolták is. A magyarság átlátta a dolgokat, egyből megérezte az elviselhetetlen szekus bűzt.
A nyáron sem volt különb a helyzet, Băsescu újabb felfüggesztésénél a magyarság tömeges távolmaradásával fejezte ki véleményét az USL igazi urának Európát is felháborító kezdeményezésével kapcsolatosan. Igaz, Kelemenék okultak az előző két nyaklevesből, s immár nem erőltették ennek felkarolását.
Mégsem okultak eleget, a magyarság egyértelmű pozíciója ellenére két hónappal később ismét kezet fogtak, s október elsején megállapodást kötöttek az USL-vel. Holott éveken keresztül az RMDSZ nem győzte hangsúlyozni, hogy csakis olyan politikai alakulatokkal lépnek szövetségre, melyek tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Nos, májusi hatalomra kerülése óta az USL a magyar- és idegenellenes nacionalizmus húrjait pendíti, ezt maguk Kelemenék állapították meg. Sőt, az USL a demokráciát és a jogállamiságot is áthágta, ahogy a demokrácia európai házőrzőkutyájának számító Velencei Bizottság jelentése, még ha diplomatikusan fogalmazva is megállapította.
Mindezek után az RMDSZ mégis titokban Voiculescu játékszere, az USL mellé állt! De ennek ellenére felháborodnak, amikor Budapestről Németh Zsolt megállapította, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az erdélyi magyarság és az RMDSZ vezetői között.
Mégis mi vonzza annyira az RMDSZ-t a „rákos daganathoz”, mikor a magyarság hajthatatlanul visszautasítja? Kelemenék ne tudtak volna Felix viselt dolgairól? Soha sem vetődött fel bennük a kérdés, hogy vajon hová tűntek Ceauşescu titkos valutaszámlái, Voiculescunak pedig honnan volt már 1990–91-ben több millió dolláros vagyona? Azt viszont nyilván láthatták, hogy a szekus besúgó médiamogul rendületlen ellensége a korrupció-ellenes küzdelemnek, politikai üldözést reklamálva valahányszor az igazságügy utána néz viselt dolgainak, „pénzügyi mérnökségeinek”!
Vagy mindezek nem számítottak Kelemenék szemében? Sem Európa, sem az USL nacionalizmusa, sem a magyarság egyértelmű véleménye? Egyáltalán, ha az USL nem szerzett volna kétharmados többséget a decemberi választásokon, s az RMDSZ kormánytag lenne, vajon Kelemen Hunor kikelne-e Antonescu nacionalizmusa ellen és a politika rákos daganatának nevezné-e az USL-t irányító médiamogult?
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),

2013. április 19.

Funar és a "titkos" terv
Restitúció, regionalizáció, nemzetállam, kisebbségi jogok, anyanyelvhasználat, kétnyelvű feliratok, autonómia, önrendelkezés. Ezek a rendszerváltás óta eltelt időszak mindig "aktuális" kifejezései: hol a nemzeti kisebbségek jogos igényeként, hol a magyarellenes uszítás legalkalmasabb fegyvereként, hol az éppen soros és netán felvilágosultabb hatalom elleni támadásként, kampányfogásként, politikai tőkeszerzés céljából, vagy egyes betegesen megszállott elmékben csak úgy egyszerűen, mindennapi kenyér gyanánt. A magyarellenes érzelmeket néhány sajtóorgánum, aktív vagy levitézlett politikus folyamatosan igyekszik "melegen" tartani. És bár vannak időszakok, amikor úgy tűnik, mintha enyhülne ez a hangulat, mindig akad valaki, aki figyelmeztet a magyar veszélyre.
Tegnap olvastam, hogy a ’90-es években egy, a népszerűségi mutatók legmagasabb fokán álló, ám a parlamentből sikeresen kibukott, az utóbbi időben szinte teljesen feledésbe merült alakulat valamikori parlamenti képviselője, volt kolozsvári bíró már megint "tudja", hogy Magyarországnak van egy "titkos" terve Erdély megkaparintására. Azt is tudja, hogy ebben a machinációban benne vannak a magyar történelmi egyházak, különösen a római katolikusok. Sőt tudja azt is, hogy Magyarország ilyképpen "az erdélyi ingatlanok több mint 50%-át "saját nevére íratja". Ebben az "aljas" mesterkedésben cinkos volt szerinte sorban a Constantinescu–Isarescu, az b, a Basescu–Tariceanu, illetve a jelenlegi kormány. A szolgálatos uszító szerint Európa az utóbbi százötven évben nem látott hasonló "ördögi, atipikus, hódító hadjáratot". Arról is tudomása van, hogy a magyaroknak – ergo Magyarországnak – visszaszolgáltatott területeket és ingatlanokat "hamis iratokkal, lefizetésekkel, befolyásolással" kaparintották meg, amiről az ügyészség és a DNA is tud, de a kisujját sem mozdítja. Közben, olvasható a terjedelmes írásban, "a hamis igénylők", beleértve a "volt bárók zabigyerekeit is", akik annak idején "mindenüket elkártyázták", ráteszik a kezüket az országra. Amiatt is dühös, hogy a "cinkos ügyészeket", akik " 2012 nyarán még szombaton és vasárnap is zaklatták" azokat a szegény románokat, akik Traian Băsescu menesztésére szavaztak a referendumon, most pedig, bár "hétfőtől péntekig" sem foglalkoznak az üggyel, akiknek a nemzeti érdek semmit sem jelent, senki sem vonja felelősségre. Végül pedig a Vatrától az Avram Iancuig több hazafias és kulturális egyesület nevében követeli a kormánytól, hogy "helyezze hatályon kívül, vagy legalább öt évre függessze fel az összes restitúciós szabályzót, és utasítsa az ügyészséget és a DNA-t, vizsgálják át a magyarok visszaigénylési dossziéit.
Egy ilyen szöveg, gondolom, nem igényel különösebb kommentárt. Arról van szó, hogy "profi" diverzionisták, akiknek "létkérdés" a magyarellenes uszítás, büntetlenül mérgezik nap mint nap az egyszerű, üres zsebű emberek lelkét. Azt szeretnék bevinni a köztudatba, hogy minden nyomorúságuk oka a magyarság.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely).

2013. július 31.

Leváltották az RMDSZ elítélt tisztségviselőjét a találmányi és védjegyhivatal éléről
Victor Ponta román miniszterelnök felmentette a találmányi és védjegyhivatal (OSIM) éléről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt Varga Gábor vezérigazgatót, akit júliusban másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt jogerősen a bukaresti táblabíróság – közölte szerdán a Mediafax hírügynökség.
A tisztségviselőt hivatali visszaélésben találta vétkesnek a bíróság, megállapítva, hogy informatikai szolgáltatásokra jóváhagyott kifizetésekkel 300 ezer eurós (csaknem 90 millió forint) kárt okozott az OSIM-nek. Varga Gábor az MTI-nek azt mondta, hogy a bíróság igazságtalanul ítélte el és kötelezte 280 ezer lejes (több mint 18 millió forint) kártérítés kifizetésére.
Elmondta: őt még a Tariceanu-kormány nevezte ki a hivatal élére, de 2009-ben, amikor az RMDSZ nem vett részt a kormánykoalícióban, egy évig nem ő vezette az OSIM-et, és csak 2010-ben került vissza a hivatal élére. Az ügy tárgyát képező közbeszerzés abból az időszakból való, amikor nem ő állt az OSIM élén – mutatott rá Varga Gábor.
"Az egész kivizsgálás a gazdasági igazgatóság ellen irányult, engem az utolsó száz méteren rángatott bele a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A kifizetésekre minden igazoló papír itt van a kezemben, de ezeket a bíróság nem vette figyelembe, a DNA vádiratát szentírásnak tekintették" – magyarázta a leváltott vezérigazgató. Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti.
MTI
Maszol.ro

2014. március 10.

Calin Popescu Tariceanu lett a román szenátus elnöke
Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök lett a román szenátus elnöke, miután az új román kormánykoalíció őt javasolta ebbe a tisztségbe.
A hétfő délutáni szenátusi szavazáson Tariceanu 93 támogató szavazatot kapott, ami elegendő volt a megválasztásához. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt Marius Obreja 45 szavazatot kapott, a szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) által támogatott Dumitru Oprea 15 voksot.
Az államelnök után a második közjogi méltóságnak számító funkció azt követően üresedett meg, hogy a múlt héten lemondott a szenátus éléről Crin Antonescu, PNL elnöke, miután pártja ellenzékbe vonult. Ez utóbbi döntéssel – ami a volt román kormánykoalíció, a Szociálliberális Szövetség (USL) felbontását is eredményezte – Tariceanu nem értett egyet, ezért kilépett a PNL-ből.
Tariceanu akkor bejelentette, hogy új liberális pártot hoz létre, és megpróbálja továbbvinni az USL által megfogalmazott célokat. Ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott Victor Ponta román miniszterelnökkel. Ponta korábban Tariceanuról elmondta, akár az államelnöki tisztségre is alkalmas jelölt lehet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíció hétfőn délelőtt állapodott meg arról, hogy Tariceanut jelöli és támogatja a szenátus elnöki posztjára.
MTI
Erdély.ma,

2014. március 12.

Tariceanu: a magyar kormány nem tett semmit a szélsőségesség visszaszorításáért
Tariceanu „nagyon veszélyesnek" minősítette a Magyarországon létező szélsőségességet.
A szenátus elnöke szerint a magyar kormány nem tett semmit azért, hogy visszaszorítsa a szélsőségességet Magyarországon. Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök, akit a héten választottak meg a román felsőház élére, szerdán úgy nyilatkozott, hogy az Orbán-kormány a saját, nacionalista politikájával ő maga is számos kérdőjelt vetett fel az Európai Unióban. Az Agerpres hírügynökség közlése szerint a román politikus „nagyon veszélyesnek" minősítette a Magyarországon létező szélsőségességet. MTI
Erdély.ma,

2014. május 26.

Ponta a szociálliberális szövetség újraalakítását javasolta győzelmi beszédében
Victor Ponta miniszterelnök, az Európai Parlamenti (EP-) választásokon Romániában kategorikus győzelmet arató Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a szociálliberális szövetség (USL) újraalakítására tett ajánlatot vasárnap esti győzelmi beszédében a kormányából márciusban kilépett Nemzeti Liberális Pártnak (PNL).
A PSD az exit pollok szerint a voksok több mint 40 százalékát és az EP-mandátumok felét szerezte meg, míg a kormányból az év elején kilépett PNL-t (amely az USL választási szövetség részeként 2012-ben még a mandátumok több mint 26 százalékát szerezte meg a bukaresti parlamentben) 13-15 százalékra taksálták a vasárnapi felmérések. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) koalícióra lépett szociáldemokraták nem szorulnak már rá a liberálisok parlamenti támogatására. Elemzők szerint Ponta az államfői tisztség megpályázására készül és azt próbálja a liberálisok legalább egy részének a kormányba csábításával megelőzni, hogy a magát jobboldali pártként meghatározó PNL a jobbközép pártokkal szövetkezzen ellene a novemberi elnökválasztáson.
Crin Antonescu liberális pártelnök sietett leszögezni, a PNL-t nem lehet kormányzati funkciókkal megvesztegetni, politikusai minden erejükkel a „vörös bárók" hatalma, az egypártrendszer visszatérése ellen fognak harcolni. A PNL-ben azonban elégedetlen hangok is vannak, akik Antonescut hibáztatják az ellenzékbe vonulásért, a párt népszerűségének hanyatlásáért és – a szociáldemokraták által szenátusi elnökké választott – Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnököt látnák szívesebben a PNL élén.
Antonescu korábban olyan kijelentést is tett, hogy lemond a pártelnökségről, ha a PNL nem ér el 20 százalékot az EP-választásokon. Az erre utaló kérdéseket vasárnap este azzal hárította el, hogy nem az exit pollok, hanem a hivatalos eredmények számítanak, beszédében pedig azt hangoztatta, hogy továbbra is PNL a legerősebb ellenzéki párt, amely köré tömörülve a jobboldal felveheti a harcot a szociáldemokratákkal szemben a novemberi elnökválasztáson. Hétfőn a román parlament két háza együttes ülésen vitatja meg a Ponta-kabinet elleni első bizalmatlansági indítványt, amelyet a liberálisok terjesztettek be.
MTI. Erdély.ma

2014. november 3.

Elemző: világos, miért szavazott kevés magyar az elnökválasztáson
Várható volt az államfőválasztás első fordulójának eredménye, és az sem okozott meglepetést, hogy a magyar nemzetiségű jelöltekre viszonylag kevesen szavaztak – véli Illyés Gergely politikai elemző. Papírforma szerint alakult a vasárnapi romániai államfőválasztás első fordulója – mondta a 180 percben Illyés Gergely politikai elemző. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa szerint legfeljebb a Ponta és Johannis után következő jelöltek gyenge, 6 százalék alatti eredménye okozott meglepetést. Hozzátette: a második fordulóban utóbbiak szavazói dönthetik el a végeredményt.
A harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,46 százalékkal, ő biztosan Ponta támogatására kéri majd a híveit, kérdés azonban, hogy liberálisként hallgatnak-e rá. A negyedik a távozó Traian Basesscu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal, az ő választói valószínűleg a továbbiakban Klaus Johannist támogatják, akárcsak az ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő (4,51 százalék) hívei. A Keresztény-liberális Szövetség jelöltjének tehát mindenképpen nagyobb a növekedési tartaléka – mérlegelt az elemző.
Illyés Gergely szerint a magyar jelöltek eredményei is megfelelnek a papírformának. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta. Ez nagyjából a 2009-essel megegyező eredmény. Ez a realitás, a magyar választópolgárok számarányukhoz képest nyilván kisebb mértékben vesznek részt a romániai elnökválasztáson, mint a parlamenti vagy önkormányzati választásokon. Ennek oka, hogy mindenki pontosan tudja, magyar jelöltből nem lesz államfő, ami pedig demobilizál – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar jelöltek kinek a támogatására buzdítják majd a híveiket, Illyés Gergely azt mondta, figyelembe kell venni, hogy az RMDSZ éppen kormányon van a Victor Pontát indító szociáldemokratákkal, az EMNP pedig valószínűleg Klaus Johannist pártolja a második fordulóban – mondta az elemző.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc
Erdély.ma

2014. november 3.

Maradt a papírforma: Ponta és Johannis a második fordulóban
Alacsonyabb részvétel a magyarok lakta megyékben
A felmérések beigazolódtak az államfőjelöltek sorrendjét illetően: a legtöbben Victor Pontára szavaztak, második Klaus Johannis, a harmadik legtöbb szavazatot állítólag Calin Popescu Tariceanu érte el, meglepetésként, hiszen Elena Udrea illetve Monica Macovei szerepelt harmadikként az előzetes felmérésekben.
A különböző exit-poll adatok szerint a szavazatok a következőképpen oszlanak meg:
 CSCI: Victor Ponta - 40%, Klaus Johannis 31- %, Monica Macovei - 5 %, Călin Popescu Tăriceanu - 6 %, Elena Udrea - 5 %; Kelemen Hunor 4%;
CSOP: Victor Ponta - 38,2%, Klaus Iohannis -  32,1%, Monica Macovei -  6%, Călin Popescu Tăriceanu -  6%, Elena Udrea -  6%; Kelemen Hunor 4,3;
IRES: Victor Ponta - 41,5%, Klaus Iohannis - 31,2%, Călin Popescu Tăriceanu - 5,3%, Elena Udrea - 5,1%, Monica Macovei - 4,5%, Kelemen Hunor 3,5%;
Sociopol: Victor Ponta - 40%, Klaus Iohannis - 31%, Călin Popescu Tăriceanu - 6%, Elena Udrea - 5% Monica Macovei - 4%, Kelemen Hunor 4%.
A részvételi eredmények azt mutatják, hogy kevesebben vettek részt a mostani államfőválasztáson, mint 2009-ben, ezen belül is a többségében magyarok lakta megyékben a szavazási kedv az országos átlag alatt maradt. (A Központi Választási Iroda (BEC) közlése szerint este 7-kor a részvételi arány 48,89 százalék volt. 2009-ben a választók 49,97 százaléka adta le a voksát 19 óráig. Továbbra is a déli megyék vezetnek, ami a jelenlétet illeti, a legtöbben Olt és Teleorman megyében mentek el szavazni. Az erdélyi megyékben a részvétel ezúttal is alacsonyabb.)
Külföldről több rendellenességet jeleztek a szavazás során: hosszú sorok alakultak ki a folyamat lassúsága miatt, spanyolországi tartományokból pedig olyan hírek érkeztek, miszerint lefizették a szavazókat, ajándékokkal megpróbálták megvesztegetni őket. Emiatt az „Egyesülve Megmentjük Csoportosulás” Bukarestben a külügyminisztérium előtt tiltakozást készült szervezni a külföldön élő román szavazókkal való szolidaritásból. Több politikus – Monica Macovei és Catalin Predoiu – kérte, hogy mondjon le a kormány a szavazás rossz megszervezése miatt, lévén, hogy a kabinetet terheli a felelősség a külképviselőetek működéséért.
Kelemen Hunor jónak értékeli eredményét
Jónak ítélte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat az eredményeket, amelyeket a vasárnapi államfőválasztás exit poll felmérései jeleztek számára. Kelemen Hunor támogatottságát 3,5 és 4,3 százalék között mérték a közvélemény-kutatók. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. Elmondta, a kampány lezárul, véget ér, de a munkát folytatni kell, éppen ezért a program ismertetése, népszerűsítése is folytatódik a következő időszakban.
Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra - tette hozzá a szervezet elnöke. „Bármelyik exit poll felmérés azt jelzi, hogy megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék” - jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szavazók a szövetség erejét, hátterét biztosítják a munka folytatásához.      Kelemen Hunor az MTI kérdésére úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással.      „2009-hez képest jelentős változás nem történt, imitt-amott sikerült jobban mozgósítani” - jelentette ki. A politikus nagy tévedésnek nevezte, hogy 2003-ban ötévesre hosszabbították az elnöki mandátumot, és ezzel eltolódott a parlamenti választások és az államfőválasztás időpontja. Hozzátette, ez a körülmény nemcsak azért rossz, mert megnehezíti az RMDSZ számára a mozgósítást, hanem azért is, mert állandó kampányban tartja az országot.
Számolják a szavazatokat: nőtt a részvételi arány a 21 órai adatok szerint
Az urnazárás időpontjában mért adatok szerint a szavazásra jogosultak 52,31%-a élt vasárnap szavazati jogával, a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint. 9.563.768 személy szavazott, ebből 8.524.042 személy szerepel az állandó választási jegyzéken. A BEC éjjel 2 órakor jelenti be az első részleges eredményeket, az éjfélig összesített választási irodai adatok alapján. 2009-ben 21 órakor 53,52%-os volt a részvételi arány. Vidéken a szavazásra jogosultak 56,30%-a, városon 51,50%-a szavazott.   
Szabadság (Kolozsvár)

2014. november 3.

Körvonalazódik az államfőválasztás végeredménye
A szavatok 98,3 százalékának megszámlálása után közölt hivatalos részeredmény szerint Victor Ponta és Klaus Johannis jutott be az államfőválasztás második fordulójába 40,33, illetve 30,44 százalékos támogatottsággal, a harmadik hely pedig a Călin Popescu Tăriceanué. Cikkünk folyamatosan frissül.
11.10: A Központi Választási Iroda 98,3 százalékos feldolgozottságnál közölt adatai szerint a következő eredmények születtek az államfőválasztás első fordulójában:Kelemen Hunor - 3,50% Klaus Iohannis - 30,44% Dan Diaconescu - 3,99% Victor Ponta - 40,33% William Branza - 0,45% Elena Udrea - 5,18%  Mirel Mircea Amaritei - 0,08% Teodor Melescanu - 1,10% Gheorghe Funar - 0,48% Szilágyi Zsolt - 0,56% Monica Macovei - 4,46% Constantin Rotaru - 0,30% Calin Popescu Tariceanu - 5,40% Corneliu Vadim Tudor - 3,66%
10.10: Folyamatosan érkeznek a megyei választási irodáktól a megyénkénti végleges eredmények (százalékok).
Hargita megye: Kelemen Hunor - 62,97, Szilágyi Zsolt - 10,9, Klaus Johannis - 10,76, Victor Ponta - 8,13;
Maros megye:  Kelemen Hunor - 22,96, Klaus Johannis - 32,02, Victor Ponta - 26,49;
Kolozs megye: Kelemen Hunor - 7,58, Klaus Johannis - 42,53, Victor Ponta - 23,79;
Brassó megye: Klaus Johannis - 39,0, Victor Ponta - 30,75
maszol.ro



lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-718




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998