udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 748 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 721-748
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tudor, Corneliu Vadim

2008. szeptember 3.

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2008. szeptember 4.

Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2008. október 25.

Az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről szeretne országos népszavazást tartani november 30-án Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az RMDSZ veszélyezteti a nemzetbiztonságot, ha ugyanezen a napon referendumot szervez ,,Székelyföld autonómiájának kikiáltásáról”. Vadim Tudor azt is bejelentette, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a kormány, az elnöki hivatal és az RMDSZ-székházak előtt a magyar kisebbség képviselőinek kezdeményezése miatt. /Népszavazást akar Vadim Tudor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2008. november 3.

Antiszemitizmussal vádolja Romániát a Ha’aretz izraeli napilap Traian Basescu államfő egy bakija miatt. A román államfő ugyanis egy hete, szíriai hivatalos látogatása után azt mondta, hogy „Szíria Palesztinával szomszédos”. A napilap bírálta az államfőt, mert csak azok emlegetik Palesztinának a zsidó államot, akik nem ismerik el. „A szárított hús és a bor Romániájának van egy másik arca is – az antiszemitizmus Romániájáé” – áll a lapban. Basescu nem az első romániai államfő, akit antiszemitizmussal vádolnak meg. Ion Iliescu ellen sajtóhadjárat indult, miután 2003 júliusában egy izraeli napilapnak adott interjújában megpróbálta minimalizálni a romániai holokausztot. Az akkori államfő azt nyilatkozta, hogy a zsidó nemzet szenvedései a holokausztban „nem egyedülállóak Európában”. Ezért a kijelentéséért az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusról készített, a megfelelő időszakra vonatkozó jelentésébe is bekerült. Ugyanabban a jelentésben azt is szemére vetették Iliescunak, hogy kitüntette az „elismerten antiszemita Corneliu Vadim Tudort is, aki tagadja a holokausztot”. /I. I. Cs. : Antiszemitizmussal vádolják Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2008. december 3.

A választásnak megvannak a nagy vesztesei és a meglepetésként ható győztesei. Nem jutott be Gigi Becali és C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke mellett a t. Házba Adrian Paunescu, Norica Nicolai és Gheorghe Funar sem. A román parlament tagja lett Oana Mizil, Ceausescu kommunista miniszterelnökének unokája, Toader Paleologu, Dan Voiculescu, Ioan Talpes /évekig a Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöke volt/ és Elena Udrea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2009. március 20.

Traian Basescu államfő őszinte. A Realitatea hírtelevízióban a levitézlett Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista politikussal példálózott, arra emlékeztetve, hogy nemrég még a román szenátusban ült Vadim Tudor, akinek – mint mondta Basescu – „a háta mögé mindannyian elbújtunk”. Vagyis a hivatalosan nem nacionalistának minősített román politikusok hallgattak. Basescu hangsúlyozta, hogy miután Vadim Tudor eltűnt a történelem süllyesztőjében, az állam intézményeinek kell határozottan fellépniük. Ezt tette elsőként az általa irányított elnöki hivatal, amelynek feltételezhető utasítására a román hatóságok visszavonták Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyét. A legmagasabb szintű román állami vezető hosszú idő óta először azonosul nyíltan egy szélsőséges politikussal. A magyarkérdésben azonosan gondolkodnak. Basescunak ez a megnyilvánulása kiváló példa a rejtőzködő nacionalizmusra. Az Európai Unióban érthetetlen, hogy miért elégedetlenek a romániai magyarok, amikor a statisztikák szerint széleskörű kisebbségi jogok biztosítottak számukra. A létező jogi keretek gyakorlatban történő szavatolása azonban a megyékben dől el. /Borbély Tamás: Azonosulás a nacionalizmussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 26.

Traian Basescu államfő a román hatóságok Sólyom László március 15-i látogatása alkalmával tanúsított magatartását azzal magyarázta, hogy most már nincs nekünk Vadim Tudorunk. Eddig ugyanis – fejtegette derűsen – mindenki megbújhatott annak háta mögött. El lehetett tekinteni a magyar tisztségviselők alkotmányellenes kijelentéseitől, mert reagált rájuk Vadim, „és ezzel mindenkinek megnyugodott a lelkiismerete”. Az államfő ezzel kimondta, hogy mindeddig Vadim Tudor, a szélsőséges politikus volt Románia hivatalos hangja, szócsöve. Ezért úszta meg minden alkalommal büntetlenül botrányait, ezért nem vonták felelősségre gyalázkodásaiért sem. Basescu nyilatkozatából kitűnik: a világválsággal együtt beköszöntöttek a zordabb politikai idők, amikor Vadim Tudor szerepét magának a hatalomnak, jelen esetben éppen az államfőnek kell átvennie. /Bogdán Tibor: Államvadim. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2009. április 7.

Aránytalanul keveset foglalkoznak a határon túli magyar médiumok a más-más országokba szakadt magyarság társadalmi-politikai helyzetének megismertetésével, a szomszédos és „baráti” demokráciák magyarellenes jelenségeinek elemzésével. Továbbra is számolni kell a kisantanti logikával, amellyel a többségi nemzetek igyekeznek a magyar kisebbségeiket elszigetelni, ellehetetleníteni, végső soron asszimilálni őket. Öt évvel ezelőtt a felvidékiek ugyanazzal a választási kényszerrel szembesültek, mint a romániai magyarság az ezredfordulón, amikor a kisebbik rossz ürügyén tömegesen szavazták a hatalomba Ion Iliescut Vadim Tudorral szemben. Ivan Gasparovic ellenjelöltje 2004-ben az a Vladimir Meciar volt, aki kormányfőként is inkább magyarellenes retorikájával vált közismertté, semmint kormányzati teljesítménye miatt. Azután kiderült, hogy a magyarfaló Meciar nem a szélsőségesség legalja Pozsonyban. Jan Slota már Magyarországra szabadítandó tankokkal, turul-ijesztő kettős keresztekkel és szentistváni bóhóckodással sértette vérig a Kárpát-medence magyarságát. Az idei, szlovákiai elnökválasztási kampány hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ennek a diplomáciai pengeváltásokat is provokáló politikusnak a sommás megjegyzése, miszerint az új szlovák államfőnek az a feladata, hogy „helyesen viszonyuljon” a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. „Ez sajnos csak az egyik jelölt esetében lehetséges, mert a másiknak, a nőnemű jelöltnek ez a viszonya kissé zavaros” – állította. Iveta Radicova volt ugyanis az a bizonyos „nőnemű jelölt”, aki magyarajkú választóit – Szlovákia választásra jogosult állampolgárainak egytizedét – anyanyelvükön is megszólította. Nyilván képletesen, hiszen a több nyelven is folyékonyan beszélő, publikáló Radcova magyarul nem tud. A választási kampány idején is képes volt az elhíresült tankönyv-vitában a magyarság álláspontját megvédeni. Gasparovic és támogatói sikeresen tematizálták a közbeszédet Radicova ellenében, és ennek eredményeképpen Radicova nem túl nagy különbséggel ugyan, de végül alulmaradt a második fordulóban. A magyarok mozgósításával pedig egyértelművé válhat a mindenkori szlovák politika számára, hogy a választópolgárok egytizedének a bizalmát egyszerűen tisztességes politizálással is meg lehet szerezni. /Laczkó Vass Róbert: Körmagyar analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2009. április 9.

Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2009. június 10.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kifejtette: esze ágában sincs indítványozni csatlakozásukat a néppárti frakcióba. A szélsőséges nacionalista párt vezetője mindezt azzal indokolta: nem hajlandó olyan társaságba keveredni, amelynek Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők is tagjai, értelmezése szerint ugyanis mindketten Erdély autonómiájának megvalósítását tűzték zászlójukra, ami egyet jelent Románia területi egységének szétszakításával. /Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2009. június 12.

Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2009. június 12.

Ha Gigi Becali nem mehet Brüsszelbe, akkor ő sem, jelentette be C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Ha Európa tudná, hogy miről maradhat le. Gigi Becalit a román igazságszolgáltatás megakadályozza küldetésének teljesítésében, a bíróság nem oldotta fel a Becalira kiszabott mozgáskorlátozást. Ellene ugyanis büntetőeljárás indult. Becali a döntés miatt dühösen támadta az ügyészeket, a bírókat, az államfőt és mindenkit, aki csak eszébe jutott. /Szüszer-Nagy Róbert: Ha itthon maradnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2009. július 15.

A Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben európai képviselői mandátumot nyert Gigi Becali jelezte, hogy Corneliu Vadim Tudorral együtt az Európai Parlament legnépesebb frakcióját adó politikai családhoz, az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozna. A PRM két politikusának a felvételével azonban nem ért egyet a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely a romániai néppárti küldöttség meghatározó alakulata. Theodor Stolojan, a román EPP-küldöttség vezetője közölte: a román delegáció nem ért egyet a PRM-sek felvételével. /B. T. : Becaliékat nem veszik fel az EPP-be. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2009. július 17.

Július 15-én megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a szakbizottságok összetételét. Két erdélyi EP-képviselő is a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben mandátumot szerzett Corneliu Vadim Tudorral és Gigi Becalival került egy szakbizottságba. Így Tőkés László nem csak az európai törvényhozó testületben lesz kollégája Corneliu Vadim Tudornak, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottságban is. Winkler Gyula a Nemzetközi kereskedelem szakbizottságban kapott helyet, ahol többek között Gigi Becali is tevékenykedni fog. Tőkés a Külügyi Bizottság (AFET) albizottságaként működő Emberjogi Bizottságnak (DROI) is rendes tagja, továbbá póttagként került be a Külügyi Bizottságba. A magyarországi néppárti küldöttség Tőkést megválasztotta a testület tiszteletbeli elnökévé is. Ezt a tisztséget eddig a Fideszes Schmitt Pál töltötte be, akit az EP alelnökévé választottak, emiatt lemondott erről a tisztségről. /Tőkésnek Vadim, Winklernek Becali „jutott”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2009. augusztus 12.

Heves ellenkezést váltott ki az elnökválasztásokat szabályozó törvény módosítására vonatkozó javaslat, amelynek értelmében 300 000 eurót kell letétbe helyezniük azoknak, akik jelöltetni kívánják magukat az elnökválasztásokon. Emil Boc kormányfő is kijelentette: a díj bevezetése korlátozná az egyén jogát a jelöléshez. /C. V. Tudornak nincs pénze a jelölési díjra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ Nem ért egyet az RMDSZ azzal, hogy az államfő-jelölteknek garanciapénzt kell letenniük. /(B. T.): Markó nem ért egyet a garanciapénzzel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2009. augusztus 24.

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2009. szeptember 7.

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2009. szeptember 9.

George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója tájékoztatta az általa vezetett intézményt felügyelő parlamenti bizottság tagjait a hétvégén megrendezett székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban gyűjtött háttér információkról. George Maior egyfelől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „fokozódik az autonomista diskurzus”, másfelől viszont arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a székelyek „demokratikus”, „megszokott” rendezvényen vettek részt. Cezar Preda, a SRI-bizottság elnöke „demokratikusnak” nevezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést. „A rendezvénnyel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy veszélyt jelent-e az ország biztonságára. A helyszínen tartózkodó SRI-sek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy demokratikus, a székelyek szokásos megnyilvánulásáról volt szó” – tette hozzá Preda. Markó Béla RMDSZ-elnök is védelmében vette a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőit, szerinte egy civil szervezetnek megvan a teljes szabadsága hasonló jellegű rendezvények szervezésére. Emil Boc kormányfő „rendkívül súlyosaknak” nevezte Corneliu Vadim Tudor PRM-s pártelnök azon kijelentését, hogy az RMDSZ-t és leányvállalatait, a z MPP-t és az SZNT-t törvényen kívül kellene helyezni. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Ártalmatlan székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2009. november 23.

Az eddigi három – tulajdonképpen két – magyar államfőjelölt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen népszerűsítette az RMDSZ programját. Az RMDSZ első ízben 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt állítással. Frunda György szenátor több mint 141 ezer támogató szavazatot nyújtott be a Központi Választási Irodához. Kampánya igen sokrétű és átfogó volt, választási programját egyaránt bemutatta a magyar szavazóknak, a többi nemzeti kisebbség képviselőinek, de találkozott román értelmiségiekkel is. Az 1996. november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára. Ezt követően az RMDSZ Operatív Tanács felhívta a magyar választókat, hogy a második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura, aki a szavazatok 54,41 százalékát szerezte meg Ion Iliescu 45,59 százalékával szemben. A mintegy 10 százalékos előnyhöz nem kis mértékben járultak hozzá a magyar szavazók. Frunda György 2000-ben „ismételt”, ez alkalommal 12 ellenjelölttel kellett megbirkóznia. Frunda a jelölést támogató 321 ezer aláírást benyújtotta a Központi Választási Irodához. A 2000. november 26-i első fordulót Ion Iliescu nyerte meg a voksok 36,35 százalékával, alig több mint 8 százalékkal előzte meg a 28,34 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudort. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik lett. A második fordulót Iliescu és Vadim Tudor vívta meg egymással: előbbire – a kisebbik rosszra – a szavazók 66,83 százaléka szavazott. 2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla volt az államfőjelölt, miután Frundát, visszautasította a jelölést. Az RMDSZ jelöltje, Markó 268 ezer támogató aláírást gyűjtött. Markó Béla választási programja az Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét címet kapta. Markó 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett. Az első fordulóban Nastase a voksok 60,97, Traian Basescu 33,92, Corneliu Vadim Tudor pedig 12,57 százalékát nyerte el. A második fordulót Traian Basescu nyert meg, megszerezve a szavazatok 51,23 százalékát. A magyarlakta területeken, Maros, Kovászna, Hargita, Szilágy, Szatmár megyékben azonban Arian Nastase győzött. Az idei államfőválasztásokon negyedik alkalommal indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében. /B. T. : Magyar jelöltek az elnökválasztásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2009. november 26.

November 25-én közzétették az államfő-választás és a referendum végleges adatait. Az elnökválasztáson a választópolgárok 54,37 százaléka vett részt. Az államfőjelöltek sorrendje: Traian Basescu 32,44 %, 3 153 640 szavazat, Mircea Geoana /PSD/ 31,15 % , 3 027 838 szavazat, Crin Antonescu /PNL/ 20,02 %, 1 945 831 szavazat, Corneliu Vadim Tudor /PRM/ 5,56 %, 540 380 szavazat, Kelemen Hunor /RMDSZ/ 3,83 %, 372 764 szavazat. A többi jelölt kevesebb voksot kapott. A referendumon a választópolgárok 50,95 százaléka vett részt, az egykamarás parlamentre vonatkozó kérdésre 77,78 százalék válaszolt igennel. A honatyák számának csökkentésével 88,84 százalék ért egyet. Közzétették a végleges választási eredményeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2009. november 27.

Az RMDSZ leghatározottabban cáfolja a sajtóban felkapott hírt, miszerint Szeben megyében létezik egy megállapodás a RMDSZ és a Nagy-Románia Párt között. Az RMDSZ nem kötött és soha nem is fog kötni semmiféle egyezséget ezzel a párttal, az RMDSZ elutasítja mindazt a szélsőséget, amit a Corneliu Vadim Tudor neve által fémjelzett párt képvisel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szinten együttműködési egyezményt írt alá a Nemzeti Liberális Párttal, és ehhez tartja magát. /Kelemen Hunor, ügyvezető elnök: Nem létezik megállapodás az RMDSZ és a PRM között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2009. december 9.

A mostani választásnál a magyarság nem mozgósította magát: a részvétel Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár – vagyis a legmagyarabb – megyékben volt a legalacsonyabb. Ez korántsem jelenti azt, hogy az erdélyi magyarság hátat fordít a politikának. Az egyik államfő-jelöltnek sem volt a magyarokhoz szóló üzenete. A román politikusok tudomásul kell venniük, hogy csak akkor számíthatnak az erdélyi magyarok testületi támogatására, ha komoly ajánlatuk van számukra. Az RMDSZ-nek tudnia kell ezt, a magyarság nem először fordul szembe a szövetség országos csúcsvezetőségével. Így volt ez már 2007 májusában, Basescu felfüggesztésénél is. Az RMDSZ addig taktikázott, míg ismét Iliescuval, Vadim Tudorral és Becalival egy csónakba evezett: Markóék most is ugyanarra az oldalra álltak, mint 2007-ben. A magyarság nem felejtette el az 1990-es marosvásárhelyi véres eseményeket, a bányászjárásokat, a korrupciót és a szociáldemokraták /PSD/ többi „remekművét”. Ismét szakadék tátong az erdélyi magyar gyalogpolgár és az RMDSZ csúcsvezetőség között. /Chirmiciu András: Választási üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2010. március 22.

A PSD és a PNL politikai is részt vettek a maroshévízi magyarellenes gyűlésen
Ismét felerősödött a nacionalizmus a marosvásárhelyi véres konfliktus évfordulóján
Ponta szerint nem létezik, a „szórványrománok” szerint már most is van Székelyföld – AGERPRES
Míg a hétvégén az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az 1990-es marosvásárhelyi véres etnikai konfliktusra emlékezett, a Hargita megyei Maroshévízen a székelyföldi románok egyik civil szervezete nagygyűlést rendezett. Ez utóbbi összejövetelnek a jelentőségét növelte, hogy számos vezető román politikus részt vett rajta. Így a magyarellenes szónoklatokból kivette a részét többek között Victor Ponta, a jelenlegi legerősebb ellenzéki politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frissen megválasztott elnöke. Ennek a pártnak több vezető politikusa is megjelent az összejövetelen, akárcsak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Norica Nicolai, volt Kolozs megyei törvényhozó. A két ellenzéki erő ezzel a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt (PRM) mellé sorakozott fel, amely szintén képviseltette magát a rendezvényen. A feszültséget csak növelte, hogy a marosvásárhelyi megemlékezésen is részt vettek a magyar gárdisták, miután korábban a kolozsvári március 15-ei ünnepségen voltak jelen.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi gyülekezetén a mintegy ezer résztvevő elfogadott egy memorandumot, amit elküldtek a parlamentnek, a kormánynak és az államfőnek. Ebben azt kérik, hogy a hatóságok konkrét intézkedéseket foganatosítsanak „egyes magyar vezetők szeparatista akciói ellen”, biztosítsák, hogy tiszteletben tartják a román nyelv hivatalos státusát, és vizsgáljanak ki a románokat Székelyföldön sújtó minden egyes diszkriminatív intézkedést. A résztvevők arra is kérik a hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan „az irredenta, revizionista és szeparatista törekvések ellen”, amelyek szerintük a három megyében tapasztalhatók a magyarok részéről. Úgy vélik, hogy ezek a törekvések nyíltan a román állam és nemzet egységét, szuverenitását veszélyeztetik, akárcsak „a románoknak a székelyföldi létét”.
A résztvevők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szenátus „könnyedén” elfogadta hallgatólagosan, vita nélkül az RMDSZ által beterjesztett új régiófelosztási törvénytervezetet. Azt kifogásolják, hogy szerintük az RMDSZ visszaállítaná ezzel a Sztálin által elrendelt, 1952 és 1968 között működött Magyar Autonóm Tartományt, valamint az 1940-es második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyt. A dokumentum nem részletezi, hogy milyen szempontok szerint hasonlítják össze és azonosítanak egy mai gazdasági fejlesztési régiót az említett két történelmi képződménnyel, amelyek maguk is egymástól teljesen különböznek, miután gyökeresen más történelmi kontextusban születtek, és státusuk is különbözött, hiszen a Magyar Autonóm Tartomány Romániához tartozott, Észak-Erdély pedig Magyarországhoz. Ráadásul az RMDSZ vezetői számtalanszor leszögezték, hogy még a területi autonómia sem jelenti Székelyföld kiszakadását Romániából.
A résztvevők azt kérték a parlamenttől és az államfőtől, hogy ne fogadja el, illetve ne hirdesse ki a kisebbségi törvénytervezetet, amely szerintük „az etnikai területi autonómia törvényes alapjának a megteremtését tűzte ki célul a kulturális autonómia révén”. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik a három megyében a románok ellen elkövetett diszkrimináció és visszaélések kivizsgálására. A memorandum aláírói leszögezik, hogy „a civil fórum nem a magyarok ellen irányul, hanem a hatóságok figyelmét akarja felhívni egy gazdasági fejlesztési terv kidolgozásának a szükségességére, mert a szegénység az egyik fő oka a régióban az etnikai alapú konfliktusoknak”. Szerintük Székelyföld már „állam az államban”, amelynek saját jelképei vannak, a románokat pedig semmibe veszik, alárendeltként kezelik őket.
A tanácskozáson felolvasták a határon túli románok érdekeit képviselő, meglehetősen ismeretlen Románok Világtanácsának és a Románok Világkongresszusának az állásfoglalását is. Azt kérik a román miniszterelnöktől, hogy hívja vissza funkciójából Cseke Attila egészségügyi minisztert, a külügyminisztérium pedig küldjön Magyarországnak egy tiltakozó levelet, amelyben kérjék, hogy Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja vagy határolódjon el a magyar gárdisták kolozsvári akciójától – amikor azok a március 15-i ünnepségen Székelyföld nem Románia! transzparenssel vonultak fel –, vagy ha ezt nem teszi meg a főkonzul, akkor nyilvánítsák nemkívánatos személynek Romániában. A román szervezetek azt kifogásolják, hogy Cseke és Szilágyi nem határolódtak el a nyilvánosság előtt a gárdások akciójától.
Victor Ponta, a PSD elnöke beszédében arról biztosította a székelyföldi románokat, hogy nincsenek egyedül, és „sokan küzdenek majd az ő igazukért”. Ponta hozzátette: Székelyföld valóban nem Romániában van, ugyanis – mint mondta – Székelyföld nem létezik. Rámutatott: a PSD soha nem fogadja el, hogy a románon kívül más nyelv legyen a hivatalos Romániában, és nem alkuszik majd az alkotmány 1-es cikkelyéről sem, amely kimondja egyebek között, hogy Románia nemzetállam.
Norica Nicolai EP-képviselő, a PNL alelnöke „keserűségének” adott hangot amiatt, hogy a székelyföldi románok ellen visszaéléseket követnek el húsz évvel a rendszerváltás után olyan európai állampolgárok, akik ezzel „embertelen és nem európai” magatartásról tesznek bizonyságot. Nicolai szerint Székelyföld mélységesen román föld, amely egyaránt a románoké és a magyaroké.
A kormánypártot, a Demokrata Liberális Pártot (PD-L) nem képviselte a rendezvényen vezető politikus. Emil Boc demokrata pártelnök egy szűkszavú közleményt adott ki szombaton, amelyben leszögezte, hogy az alkotmány szerint az országban a román a hivatalos nyelv, és a 152-es cikkely szerint a hivatalos nyelvről rendelkező cikkelyt nem lehet módosítani. Boc leszögezte: „a magyar nyelv hivatalosítására való törekvéseknek így nincs alkotmányossági alapjuk”. Hozzátette: a PD-L álláspontja az, hogy az alkotmányt alkalmazni kell, és az nem képezheti alku tárgyát.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. március 22.

Victor Ponta: Székelyföld nem létezik
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi gyűlésen kijelentették: elnyomás alatt él a három megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyamatos.
A résztvevők előtt felszólalt többek között Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke, Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyék ortodox püspöke, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke. Az utóbbi kijelentette: pártja sohasem szavaz meg olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék.
- Az SZDP sohasem támogatja az alkotmány módosítását oly módon, hogy a román nyelven kívül más hivatalos nyelv is létezzen, és hogy etnikai alapú autonómia jöjjön létre – nyilatkozta Victor Ponta SZDP-elnök szombaton a maroshévízi nagygyűlésen. „Azért vagyok itt, hogy pártunk nevében határozottan állást foglaljak azokban az ügyekben, amelyek kapcsán a jelenlegi hatalom képviselői késnek a válasszal, és hogy szolidaritásunkról biztosítsuk önöket. Egyetlen románnak sem kell elhagynia szülőföldjét azért, hogy otthon érezze magát" – mondta beszédében Ponta.
- Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! — szögezte le az SZDP vezetője.
Paprika Rádió, Háromszék. Forrás: Erdély.ma

2010. március 22.

Magyarellenes nagygyűlés Maroshévízen
(MEDIAFAX) – Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a maroshévízi nagygyűlés résztvevőit valószínűleg félrevezették, ésazt mondta, nagyobb felelősségre számított a román politikusok részéről, majd felelőtlenséggel vádolta Victor Ponta PSD-elnököt, aki "feszültséget szított".
A maroshévízi memorandummal kapcsolatosan, amelyben az áll, hogy a három megye románsága nehéz harcot vív nemzeti identitása megőrzése érdekében, és hogy a térségben lépésről lépésre, tilalom nélkül államot hoztak létre az államban, Markó Béla azt mondta, a térségben élő románoknak meg kell érteniük, hogy a magyarok által megszerzett jogok nem sértik az övéiket.
Markó szerint a maroshévízi nagygyűlés résztvevőit valószínűleg félrevezették a jelen levő politikusok.
"Nem rájuk céloznék, hanem a nemrégiben még kormányon levő politikusokra, akik jelenleg a legerősebb ellenzéki pártot képviselik. Mi most emlékezünk a marosvásárhelyi események huszadik évfordulójára. Több felelősséget vártam volna el a román politikusoktól, mint hogy éppen most vegyenek részt magyarellenes rendezvényeken. Nem hittem volna, hogy Victor Ponta annyira kétségbeesett, hogy Corneliu Vadim Tudor mellé sorakozzon fel" – fejtette ki Markó.
Szerinte Ponta kétségbeesését tükrözi, hogy felelőtlen döntést hozott, magyarellenes indulatokat szít, amelyeknek 2010 Romániájában nincs helyük.
"Ponta úr gesztusa felelőtlenséget, kétségbeesést tükröz, nem tudom megmagyarázni, miért döntött így. Amikor valaki attól fél, veszít népszerűségéből, a nacionalizmusra alapoz – tette hozzá Markó.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen elfogadott memoranduma szerint: a három megye románsága "nehéz harcot vív" a nemzeti identitás megőrzéséért, és a három megyében lépésenként, tilalom nélkül "de facto államot az államban" hoztak létre.
A háromoldalas dokumentumot szombaton fogadták el a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi ülésén, és azt a parlamentnek, az államfői hivatalnak, a kormánynak, az egyháznak és a civil társadalomnak juttatják el. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 22.

Markó: Ponta felelőtlen döntést hozott
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a maroshévízi nagygyűlés résztvevőit valószínűleg félrevezették, és azt mondta, nagyobb felelősségre számított a román politikusok részéről, majd felelőtlenséggel vádolta Victor Ponta PSD-elnököt, aki „feszültséget szított”.
A maroshévízi memorandummal kapcsolatosan, amelyben az áll, hogy a három megye románsága nehéz harcot vív nemzeti identitása megőrzése érdekében, és hogy a térségben lépésről lépésre, tilalom nélkül államot hoztak létre az államban, Markó Béla azt mondta, a térségben élő románoknak meg kell érteniük, hogy a magyarok által megszerzett jogok nem sértik az övéiket.
„A Hargita és Kovászna megyei románoknak meg kell érteniük, hogy ha a romániai vagy székelyföldi magyarok több jogot kapnak, az nem korlátozza a románok jogait. Én lennék az első, akim tiltakoznék, ha ilyen történne".
Markó szerint a maroshévízi nagygyűlés résztvevőit valószínűleg félrevezették a jelen levő politikusok.
„Nem rájuk céloznék, hanem a nemrégiben még kormányon levő politikusokra, akik jelenleg a legerősebb ellenzéki pártot képviselik. Mi most emlékezünk a marosvásárhelyi események húszéves évfordulójára. Több felelősséget vártam volna el a román politikusoktól, mint hogy éppen most vegyenek részt magyarellenes rendezvényeken. Nem hittem volna, hogy Victor Ponta annyira kétségbeesett, hogy Corneliu Vadim Tudor mellé sorakozzon fel” – fejtette ki Markó.
Szerinte Ponta kétségbeesését tükrözi, hogy felelőtlen döntést hozott, magyarellenes indulatokat szít, amelyeknek 2010 Romániájában nincs helyük.
„Ponta úr gesztusa felelőtlenséget, kétségbeesést tükröz, nem tudom megmagyarázni, miért döntött így. Amikor valaki attól fél, veszít népszerűségéből, a nacionalizmusra alapoz – tette hozzá Markó.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 22.

Román naggyűlés Maroshévízen: „Székelyföld nem létezik”
A magyar többségű megyékben élő románok „elnyomására”, „elüldözésére” és „elmagyarosítására” kívánták felhívni a figyelmet szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlés résztvevői, amelyet a Kovászna, Maros és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma válaszként szervezett az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlésre. A helyi kultúrházban megtartott rendezvényen több mint hatszázan gyűltek össze – legtöbben más megyékből, buszokkal érkeztek a helyszínre –, köztük a Nagy-Románia Párt (PRM) vezéregyéniségei, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A magyarellenes szónoklatokban bővelkedő rendezvény különösebb rendbontás és zavargás nélkül zajlott le, annak köszönhetően, hogy a híresztelések ellenére a Székely Gárda képviselői mégsem jelentek meg a rendezvényen, illetve mert Maroshévíz lakossága – mind a magyarok, mind a románok – tisztes távolságból figyelték az eseményeket.
Érkezésünkkor Maroshévíz főutcáján hosszú autóbuszsor fogadott, de a főtérről leágazó mellékutcákban is nehezen lehetett parkolót találni, mert a helyeket elfoglalták az idegen megyékből érkezett gépjárművek. Három autóbusznyi „elnyomás alatt élő román” érkezett Maros megye falvaiból, azokból, amelyeknek lakói cselekvő részesei voltak a húsz évvel ezelőtti „fekete márciusi” eseményeknek, de jöttek Dolj, Prahova, Iaşi, Vaslui, Botoşani, Máramaros, Temes, Beszterce-Naszód és Kolozs megyéből is. A buszok többségén a Nagy-Románia Párt (PRM) jelképe volt látható, a járművekkel érkező „erősítés” is főleg a nagy-romániások zászlóját, illetve a trikolórt lengette. Néhányan „Erdély román föld” (Ardealul pământ românesc) táblát emeltek a magasba. A tömeg a felújított kultúrház előtt gyülekezett, míg a házigazdák a négysávos főutca szemközti oldalán szemlélték az eseményeket.
Tartózkodó helybéliek
„Ki hívta ide ezeket?” – tették fel a kérdést románul, illetve magyarul többen is az út túloldalán szemlélődő helybéliek közül és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül egyöntetűen rosszallásuknak adtak hangot. Mellesleg a helybéliek csekély számú csoportjában több román szót lehetett hallani, mint magyart. „Mi itt jóban-rosszban együtt vagyunk, egyaránt vannak román és magyar barátaim. Nem értem, miért kell ilyen rendezvényeket szervezni, ha mi itt jól megvagyunk egymással?” – méltatlankodott Ioan Turcu maroshévízi lakos, aki a kérdésünkre adott válaszát a nyomaték kedvéért magyarul is megismételte. Elmondta, neki soha semmilyen hátránya nem származott abból, hogy ő román egy többségben magyarok lakta megyében, nem érzi, hogy őt „elnyomnák” a magyarok.
Markó: felelőtlenek a román politikusok
Markó Béla szerint a maroshévizi román nagygyűlés résztvevőit szándékosan félrevezették kijelentéseikkel a rendezvényen felszólaló román politikusok, akik részéről, mint mondta, több felelősséget várna el.
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek nevezte Victor Ponta maroshévizi kijelentéseit, s úgy véli a PSD-elnök felkorbácsolta a kedélyeket a rendezvényen.
A Maroshévízen elfogadott memorandum kapcsán Markó leszögezte: amikor a magyarság több jogot kér, ezzel egyáltalán nem csorbulnak a magyar többségű megyékben élő románok jogai.
A gyűlést megelőzően egy kis szóváltásra is sor került a szervezők és az „erősítés” között, ugyanis a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma tartott attól, hogy az „elnyomott” négyszázezernyi román jogait követelő eseményt valamelyik párt kisajátítja. Ezért nem engedték bevinni egyik párt zászlóját sem, csak a trikolórt. A tiltás ellenére meglehetősen sok PRM-s zászló lengedezett a teremben és bejutottak az „Erdély román föld” feliratos táblák, valamint a szélsőjobb Noua Dreaptă kelta keresztes zászlói is.
Ponta: Székelyföld nem létezik
Az egymást váltó szónokok felszólalásából kiderült, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma hatalmas veszélyt lát a régiók újraszervezésében, és soha nem fognak egyetérteni azzal az RMDSZ-es kezdeményezéssel, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson.
„A PSD soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem – jelentette ki Victor Ponta. „Egyetlen románnak sem kell innen elköltöznie, a Székelyföld pedig valóban nem Románia, mert a Székelyföld nem létezik” – magyarázta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője – utalva a március 15-i kolozsvári megemlékezésen a „Székelyföld nem Románia!” transzparensre, melyet az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának tagjai emeltek magasba.
Ponta hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ javasolta egy régióba soroló régióátszervezési törvényt. A politikus határozott állásfoglalásra szólította fel az államelnököt és a kormányfőt az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlés kapcsán, ahol a résztvevők egyebek között a magyar nyelv hivatalossá tételét is követelték. Mircea Duşă, a képviselőház PSD-s alelnöke a helybéli románság nevében arra kérte a más vidékről érkezőket, hogy óvakodjanak a magyarellenes megnyilvánulásoktól. „Önök elmennek, de mi itt maradunk” – szögezte le Hargita megye korábbi prefektusa.
Nicolai: a székely nagygyűlés szánalmas
Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szánalmasnak, nem európainak és embertelennek minősítette a székely nagygyűlést. Kijelentette: a liberális párt betartja a környéken élő románoknak tett ígéreteit és pártja mindenekelőtt a románság érdekeit képviseli. Kirobbanó tapsvihar fogadta Corneliu Vadim Tudort, aki biztosította a románságot, hogy a kisebbségi törvényt nem fogadja el a parlament. „Mindenkinek tisztelni kell az egységes román nemzetállamot. Nem létezik semmiféle Székelyföld, ez itt Románia” – szögezte le az EP-képviselő.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői nem vettek részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PDL elnöke már a román nagygyűlés alatt közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya.
Az ülés végén az egybegyűltek memorandumot fogadtak el, amelyben felkérik a hatóságokat, az elnöki hivatalt, valamint a kormányt és a civil szférát, hogy lépjen fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen. Aggódnak amiatt, hogy a Hargita és Kovászna megyét ugyanazon régióba soroló régióátszervezési törvényt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Felszólítják a képviselőházat és Traian Băsescu államfőt, hogy utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státusát biztosítja”.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 22.

Maroshévíz, 2010
Ment-e az elmúlt húsz évben, a marosvásárhelyi fekete március óta a világ elébb? – merülhetett fel többször is bennünk a kérdés az elmúlt napokban.
A válaszok skálája meglehetősen széles: vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a vitathatatlan eredmények ellenére alapjában semmi sem változott, a román politikai elit mentalitása megrekedt valahol a 19. század környékén, ezen pedig alig változtatott valamit az elmúlt két évtized. A másik végletet azok képviselik, akik szerint a ma is meg-meghangosodó magyarellenesség afféle konjunktúra-nacionalizmus, olcsó eszköz a pártoknak a hatalomért folytatott harcában. A hétvégi maroshévízi találkozó mindenesetre azt bizonyítja: Bukarestben még mindig könnyű helyről lehet bármikor előkapni a nacionalista propaganda csőre töltött fegyverét, és gondolkodás nélkül meg is teszi ezt mindenki, pártállástól, kortól, nemtől, az RMDSZ-szel való pillanatnyi viszonytól függetlenül, felelőtlenül lenullázva húsz év minden pozitív eredményét, nem számolva a szunnyadó indulatok felpiszkálásának veszélyével.
Röviden a történet: hétvégén a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok Maroshévízre invitálták a román pártok képviselőit, akik előtt hányatott sorsukról, a magyar „elnyomásról”, az őket ért diszkriminációról panaszkodtak, védelemért esdekeltek, és ez egyre „vérmesebb” magyar követelésekre hívták fel riadtan a bukaresti román hatóságok figyelmét, utalva a múlt heti székely nagygyűlésre, ahol a jelenlévők a magyar nyelv hivatalossá tételéért szálltak síkra Székelyföld-szerte. A magyarellenes hisztériának így, március idusán különben is divatja van, a forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett felvonulások – és sajnos az ezzel járó szélsőséges túlkapások mindkét oldalon –, most meg a marosvásárhelyi gyászos események húszéves évfordulója, amitől joggal szorul össze még mindig az erdélyi magyar szíve-ökle, nem utolsósorban pedig a néhány nappal azelőtti, különben meglehetősen soványra sikeredett sepsiszentgyörgyi nagygyűlés jó ürügy mindenféle ellenakcióra. Nem volt ez másként máskor sem, az idén azonban túlzottnak tarthatjuk a „csomagolást”, hiszen a választási kampányok, a pártokon belüli pofozkodások-tisztújítások épp lezajlottak, az erő- és forrásgyűjtés, a néma utálkozás, titkos cselszövések csendjének kellene honolnia a román politikában. Lélegzetvételnyi kis ideig legalábbis...
A maroshévízi találkozón ennek ellenére szép számmal jelentek meg a bukaresti politikusok, akik egymást túllicitálva ígérgettek rendcsinálást Székelyföldön, védelmet a Hargita és Kovászna megyébe többnyire a szocialista nagyiparral betelepedett román közösség számára. Az senkit sem lephet meg, hogy az eseményen jelen volt Corneliu Vadim Tudor nagyromániás EP-képviselő, hiszen az etnikai feszültségkeltés benne van munkaköri leírásában. De még az sem, hogy a szociáldemokraták is ráérnek ilyesmire ellenzékben. Annak viszont már komoly jelzésértéke van, hogy ha pártelnöki szinten képviseltetik magukat. A kis Titulescunak becézett Victor Ponta a jelek szerint a minimális diplomáciai érzékkel sem rendelkezik, különben meggondolta volna, hogy egy társaságba keveredjék C.V. Tudorral, mi több, hogy megpróbálja őt túlszárnyalni. Pontának minden esélye megvolt arra, hogy a PSD-nek az újgenerációs, európaibb arcát jelenítse meg, aki nem zsigerből, előítéletektől-sztereotípiáktól vezérelve politizál, és aki számára az ilyen nackós tömegjelenet enyhén szólva snassz. Ehelyett beszédében előkerült az osztrák-magyar monarchiában katonai szolgálatot teljesítő, majd 1917-ben dezertáló, Romániába átszökő dédapa homályos története, ami most hirtelen erkölcsi elégtételre kényszeríti az utódot. „Nincs mit vitatkozni arról, hogy Székelyföld román vagy magyar föld, hiszen Székelyföld, mint olyan, nem is létezik, téma lezárva!”, mondta bölcsen a yuppi dédunoka – akinek különben a csíki atyafi legalább olyan egzotikus fajzat, mint a Ponta-bébit nevelő fülöpszigeteki dajka – majd igazított egyet divatos nyakkendőjén, és visszaszáguldott Bukarestbe.
Az eseményen „egy kicsit” jelen voltak a liberálisok is Norica Nicolai alelnök, EP-képviselő személyében, aki szintén az ország területi egysége, a román nyelv egyetlen hivatalos nyelvként való tisztelete mellett érvelt a parlament honvédelmi bizottságában férfiasan érdessé érlelt hangján. Valahol lemaradhatott Dan Voiculescu és csapata, az elmúlt években ugyanis a konzervatív pártiak voltak azok, akik kisajátították – jobb híján – a székelyföldi románokat kampánycélokra. A magyar-ügyekben illetékes ex-nagyromániás Kolozs megyei képviselőnek, Petru Căliannak bizonyára minden idejét lefoglalja a szexbotrány, amibe keveredett, a székelyföldi románok bírják csak ki a következő kampányig! A PC románvédő kezdeményezéseiből különben soha se lett semmi. A parlamenti román pártok százszor meggondolják, hogy kiváltságokat szavazzanak meg a „harkovi” testvérek számára, ez a fajta pozitív diszkrimináció ugyanis visszaüthet olyan szórványvidékeken, ahol éppen a magyarok vagy a romák követelhetnek erre hivatkozva alanyi jogon képviseletet például az önkormányzatokban. Az aggódás Bukarest részéről tehát csak látszat, az effajta maroshévízi összeröffenés pedig hangulatkeltés.
Arra viszont tökéletes. Mármint hangulatkeltésre. A rendezvény nem a székelyföldi románok, de még csak nem is a magyar nyelv hivatalossá tételét elszántan követelő magyarok előtti erődemonstráció, hanem egyesegyedül a Boc-kormánynak szól. A demokrata-liberálisokat épp most igyekeznek felfalni a dühödt szakszervezetek, s amint a sietős hátrálásban felsejlik Boc-ék legérzékenyebb pontja, Achilles-sarka, ami jelenleg az RMDSZ, supp belé! „Nemcsak megszorító intézkedéseket hoznak, hanem „hazaárulókkal” is szövetkeznek, le velük!” – hangzik az ellenzéki csatakiáltás. Erre jó Maroshévíz, erre kell Vadim és Ponta – és egy kicsit Nicolai. A harkovi románok és székelyek – ki-ki a maga követelésével – pedig várhatnak. Kampányig biztosan. Akkor aztán megint nagy csinnadrattával megjelennek a kisebbségek elszánt, hangos protektorai. Maroshévízen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt
SZÉKELY KRISZTA
Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. március 22.

Magyargyűlölők Maroshévízen
„A Szociáldemokrata Párt soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem” – nyugtatta meg Victor Ponta pártelnök a Hargita és Kovászna Megyei Románok Fóruma által a maroshévízi kultúrotthonban szervezett nagygyűlés résztvevőit.
A legnagyobb román ellenzéki párt vezetője szerint Székelyföld valóban nem Románia, mert Székelyföld nem létezik, utalva arra, hogy a március 15-i kolozsvári megemlékezéseken az Új Magyar Gárda tagjai „Székelyföld nem Románia” transzparenssel vonultak végig a városon.
A PSD-elnök, akinek beszédét egy adott pillanatban a „Hol van Markó, hol van Băsescu?” kérdés szakította félbe, hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ által javasolt régióátszervezési törvényt. Ugyancsak meglepetésnek számít, hogy a PNL is magas szinten képviseltette magát Maroshévízen. Norica Nicolai PNL-alelnök elítélte az egy héttel ezelőtti székely nagygyűlést, hangsúlyozva, a régióban élő románok számíthatnak alakulatára „a megmaradásáért folytatott küzdelemben”.
Markó: Ponta felelőtlen
Markó Béla, az RMDSZ „megidézett” elnöke felelőtlennek tartotta Victor Pontát felbujtó kijelentései miatt. „A Hargita és Kovászna megyei románoknak meg kell érteniük, hogy az ő jogaikat nem csorbítja, ha általában a romániai vagy különösképpen a székelyföldi magyarok segítséget kapnak identitásuk megőrzése érdekében. Én lennék az első, aki tiltakozna, ha ez megtörténne” – szögezte le az Agerpres hírügynökségnek Markó.
A miniszterelnök-helyettes szerint a résztvevőket félrevezették a jelen levő politikusok, ugyanis a véres marosvásárhelyi események huszadik évfordulóján megengedhetetlen, hogy felelős román politikusok nyíltan magyarellenes rendezvényeken vegyenek részt. „Soha nem gondoltam volna, hogy Victor Ponta kétségbeesésében a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral szövetkezik” – tette hozzá az RMDSZ-elnök.
Boc: nem alkuszunk
Az RMDSZ koalíciós partnerének, a Demokrata–Liberális Pártnak (PD-L) a képviselői nem vettek ugyan részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya.
Memorandumot fogadtak el
A nagygyűlésen elfogadtak egy memorandumot is, amely szerint a három megye román lakosságának harcolnia kell „román identitása megőrzéséért”. Szerintük a Székelyföldön állam alakult az államon belül, saját zászlóval, himnusszal és hivatalos nyelvvel. Felszólították a hatóságokat, lépjenek fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen, és utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „a közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státust biztosítja”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 23.

„Maroshévízen már megyékből érkezett pártaktivisták voltak jelen”
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kijelentette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen megrendezett nagygyűlésén „nem helybeli románok voltak jelen, hanem más megyékből autóbuszokkal ideszállított pártaktivisták”.
A tanácselnök hangsúlyozza, építő párbeszédre alapozott jó együttműködést szeretne a megyében élő románok és magyarok között, ez szolgálná a mindkét nemzetiség által lakott megye fejlődését.
„A Hargita Megyei Önkormányzat elnökeként a jövőben is azért dolgozom, hogy a románok és székelyek közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet, megértés és együttműködés jellemezze. Közös sorsunk van, hozzá kell járulnunk a térség fejlődéséhez” – jelentette ki Borboly Csaba közleménye végén.
Stelu Platon, Maroshévíz PNL-s polgármestere hétfőn kifejtette, egyetért Borboly Csaba nyilatkozatával, miszerint a románoknak és magyaroknak kölcsönös tiszteletre, megértésre és építő párbeszédre kell alapozniuk együttműködésüket, és közösen kell tenniük a térség fejlődéséért.
Platon azonban leszögezte, Borbolyt nem tájékoztatták pontosan a szombati maroshévízi találkozóról.
„Amit Borboly úr nem tud, az, hogy ez nem egy általános találkozó volt vagy egy nagygyűlés, amelyre pártaktivistákat gyűjtöttek össze, hanem a Románok Civil Fórumának munkaülése az ortodox püspökség patronátusa alatt, amelyen a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok kulturális, egyházi és civil szervezeteinek képviselői vettek részt, és amelynek nem volt semmilyen politikai vetülete” – nyilatkozta Stelu Platon.
A megtárgyalt kérdéseket végül egy memorandumban foglalták össze, amely tartalmazza mindazt, ami a térségben élő románokat foglalkoztatja.
„Nekünk, románoknak is megvan a büszkeségünk és a véleményhez való jogunk”, mondta Platon.
Szombaton Maroshévízen körülbelül 900 személy vett részt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett nagygyűlésen, a résztvevők között volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Victor Ponta, a Szociál Demokrata Párt elnöke, és Liviu Dragnea, a PSD főtitkára.
Közülük körülbelül 200-an a kultúrház előtt álltak, mert már nem kaptak helyet az épületben.
A résztvevőknek megtiltották, hogy a terembe pártjelképeket vigyenek, így próbálták elkerülni, hogy politikai felhangot kapjon a rendezvény.
Jelen voltak a PRM Botoşani, Prahova és Beszterce-Naszód megyei képviselői, több autóbusz érkezett Moldvából.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen elfogadott memoranduma szerint: a három megye románsága „nehéz harcot vív” a nemzeti identitás megőrzéséért, és a három megyében lépésenként, tilalom nélkül „de facto államot az államban” hoztak létre.
A háromoldalas dokumentumot szombaton fogadták el a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi ülésén, és azt a parlamentnek, az államfői hivatalnak, a kormánynak, az egyháznak és a civil társadalomnak juttatják el.
„Mi, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok, mindazok a gondok mellett, amelyekkel az ország más részein élő honfitársaink üszködnek, még a nemzeti identitásért vívott harc terhét is magunkon viseljük” – áll a memorandumban, amelyben megjegyzik: a három megyében több mint 400 000 román él.
A dokumentum aláírói szerint Kovászna, Hargita és részben Maros megyében „Európában példa nélküli Európa-ellenes függetlenségi jelenség zajlik”. (mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 721-748




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998