udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 170 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-170
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csép Sándor

2008. szeptember 2.

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2008. szeptember 2.

Hevesi József (Hevesi Mónár József) 1948. május 5-én Aradon született. Körorvos, közíró, költő. Nincs olyan körösközi esemény, amiben keze ne lenne benne, de ő szerényen a háttérben marad. Hevesi József lokálpatrióta, „ágyai”. Ágyán született, mint Olosz Lajos az erdélyi magyar avantgárd képviselője vagy Ágyai Szabó Magda, ahogy azt Régimódi történetében megfogalmazta, továbbá Csép Sándor. Hevesi Mónár József interjúkötete (Magánúton) tavaly jelent meg. A könyv évekig íródott, alkalom szülte interjúk főszerkesztőkkel, képzőművészekkel, politikusokkal, a megmaradásért vívott küzdelem helyszínein. Hevesi fontosnak tartja Simonyi óbester és Simonyi Imre emlékét ápolni. Ő adta át az első Simonyi-díjat Szabó Magdának Debrecenben, Kósa Lajos és Tőkés László társaságában. A másodikat Beke Györgynek Simonyifalván, Böszörményi Zoltánnal. A harmadikat Bodor Pálnak Aradon. A tiltás ellenére átadta Gyulán a díjat Szőcs Gézának. Az idei Simonyi-díjas, közfelkiáltással, egy vérszerinti Simonyi, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, nemzetben gondolkodó író. /Nagyálmos Ildikó: Szimultán szerelmek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2008. szeptember 9.

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2008. október 20.

Kolozs megyei Magyar Egyeztető Tanács létrehozását kezdeményezi az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének több képviselője. Az aláírók – Csép Sándor, Eckstein-Kovács Péter, Gergely Balázs, László Attila, Molnos Lajos és Sándor Krisztina – leszögezik: tekintettel a Kolozs megyei magyarság közös céljaira, tiszteletben tartva politikai alakulataik önazonosságát és saját célkitűzéseik megfogalmazásának, illetve érvényesítésének a jogát, a jóhiszeműség, a pluralizmus és az együttdolgozás akarásának jegyében kezdeményezik a tanács létrehozását. A tanácsban paritásos alapon vennének részt a politikai-érdekvédelmi szervezetek képviselői. A tanács rendszeresen – negyedévenként legalább egyszer – ülésezne. „A Székelyföldön kívüli Erdélyben a magyar szavazótáboron belüli versengés rontaná az általános esélyeket a parlamentbe jutást illetően. Ezért a legüdvösebb, ha a létező magyar pártok egyeztetett álláspontot képviselnek, és megpróbálnak a közös kérdésekre közös válaszokat keresni” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az MPP Kolozs megyei szervezete szerint veszélyes lenne független jelöltek indítása a megye választókerületeiben. /P. A. M. : RMDSZ-MPP-s egyeztető tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2008. október 24.

Több rendezvény keretében emlékeztek meg október 23-án Kolozsváron az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 52. évfordulójáról. ’56, te lelkünkben lángoló címmel szervezett emlékműsort az 56-os Bajtársi Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete, a Világszövetség Erdélyi Társasága, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke rendezésében. Az emlékezők András Imre, a VET elnökének kezdeményezésére egy percnyi néma csenddel adóztak az 56-os hősök emlékének. Közreműködtek a Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai, valamint a BBTE színművészeti szakos hallgatói, Pálosi Zsuzsa és Vetési Nándor. Az est ünnepi előadója Dávid Gyula irodalomtörténész, 56-os elítélt volt. Részleteket vetítettek Víg Emese 1956 Erdélyben című dokumentumfilmjéből. Részlet hangzott el Dobai István 56-os elítélt ez alkalomra írott leveléből, az ünneplők tapssal köszöntötték a jelenlévő Komáromi József 56-os elítéltet. Az est zárásaként az egykor Szamosújváron raboskodó Fülöp Sándor olvasta fel versét, majd szeretetvendégség következett. A Kolozs Megyei Diáktanács szervezésében gimnazisták és egyetemisták fáklyás menetben vonultak a Mátyás Ház elől a Házsongárdi temetőbe. A forradalomra emlékezett a belvárosi unitárius templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten Pap Géza református püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Fehér Olivér evangélikus-lutheránus lelkész és Szabó Árpád unitárius püspök. /Ünnepi összeállítással emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2008. december 6.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete reagált a párt országos sajtóirodája által közzé tett közleményére. Csép Sándor megyei elnök, Sándor Krisztina megyei alelnök és Gergely Balázs kolozsvári elnök értetlenségüket fejezték ki az országos sajtóiroda által december 4-én nyilvánosságra hozott közleménnyel kapcsolatban, amelyben aláíróként a párt kilenc megyei elnöke között Csép Sándor neve is szerepel. Csép Sándor ugyanis nem a tisztújítást sürgette, csupán az Országos Tanács összehívását üdvözölte, de fontosnak tartja a párt országos vezetőségének megválasztását is. Hasonlóképpen az MPP Kovászna megyei elnöksége furcsának tartotta, hogy Szász Jenő elnök telefonbeszélgetések révén próbálta megszerezni a megyei elnökök támogatását. Ugyanakkor elítéli, hogy az elnök csak részben ismertette a közlemény tartalmát a megyei elnökökkel. Gergely Balázs szerint sajnálatos, ami történt. A tisztújítás ellen küzdő Szász Jenő olyan közleményt jelentetett meg a megyei elnökök nevében, amelyet az érintettek szövegszerűen nem ismertek. Többeknek, mint például Kulcsár Terza József Kovászna megyei MPP elnöknek úgy szerepel neve a dokumentum végén, hogy nem járult hozzá annak aláírásához. /P. A. M. : Változatlanul tisztújítást szorgalmaznak az MPP Kolozs megyei vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2008. december 20.

Az utódoknak kötelessége az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt. November 2-án honvédemlékművet avattak Tordaszentlászlón – ez a 34. 64 esztendő után – Erdélyben. 1944. szeptember 4–5-re virradóan a 2. magyar hadsereg megmaradt alakulatai és német katonai egységei átlépték az Észak- és Dél-Erdélyt elválasztó országhatárt, s bevonultak Dél-Erdélybe. Szembe találták magukat a Dél-Erdélybe betörő orosz, illetve román katonai alakulatokkal. Az első ütközetre a Tordaszentlászlóhoz közeli szűk Kisbányai-szorosban került sor, ahol a visszavonult vasgárdista és mániuista-terrorista csapatok lesből rátámadtak a békésen bevonuló magyar és német egységekre. Ez lett a tordai csata előszobája, amelyet a magyarok és a németek vívtak orosz és román csapatokkal Észak-Erdély és Kolozsvár katonai kiürítéséért a visszavonulók fedezése és Kolozsvár megmentése érdekében. Ezeknek a harcoknak és a szembenállók véráldozatának köszönhetően nem pusztult el Erdély fővárosa, Kolozsvár. A harcokban megsebesült magyar és német katonákat Tordaszentlászlón ápolták. Akik a kastélykórházban haltak meg, azokat a kastély parkjának tisztásán temették el, sírjaik fölé fakeresztet állítva. Így maradtak az egyéni és közös katonasírok 1946 kora márciusáig, amikor az akkori hatóságok a hősöket kihantoltatták és a millenniumi Kiserdőben levő községi temetőbe, közös sírba újra temetették. A temetőt azonban a honvédsírokkal együtt az államosítás után 1951-ben felszámolták, a sírhantokat buldózerrel, földgyaluval a földdel egyenlővé tették, majd erdei fenyővel ültettették be. Az elpusztított honvéd és német katonasírok fölé az RMDSZ tordaszentlászlói szervezete, önkormányzata és közművelődési egyesülete honvéd emlékoszlopot és jelképes sírhantot állított a 23 ismert és 16 ismeretlen nevű magyar honvéd, valamint 5 ismeretlen nevű német katona emlékére, amelyet november 2-án avattak fel. A avatóünnepségen megjelent és beszédet mondott Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Sándor Mátyás alezredes, légügyi katonai attasé, továbbá képviseltette magát és koszorúzott a Történelmi Vitézi Rend. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke, v. Pataky József székkapitány beszédet mondott és köszönőokmányt nyújtott át mindazoknak, akik valamilyen módon hozzá járultak e kegyeleti emlékhely kialakításához, így például Tamás Gebe András polgármesternek, a Tordaszentlászlói Kórus és Fúvószenekarnak, Boldizsár Zeyk Zoltán magyartanárnak, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület elnökének, Balázs Attila és Szőke Zoltán lelkészeknek, v. Pataky Józsefnek és Boldizsár Zeyk Imrének, az RMDSZ helyi elnökének, az emlékmű és emlékhely kialakításának kezdeményezőjének, az 1944. évi hadi események átélőjének. Boldizsár Zeyk Imre beszédéből: „Hatvannégy év hallgatás és elhallgattatás után értük meg ezt a mai alkalmat, amikor is, bár anyagi mivoltában szerény, de mégis méltó emléket allíthattunk annak a 39 ismert vagy ismeretlen nevű magyar honvédnek és 5 német katonának, akik a második világháború nagy világégése idején itt, ezen a földön, a mi falunkban vagy annak környékén váltak világháborús áldozatokká. ” „Honvédeink a HONT védték úgy, ahogy azt az akkori viszonyok alapján Isten és ember előtt tiszta lelkiismerettel letett esküjük előírta. S hogy utolsó csepp vérükig helytálltak, annak bizony mi vagyunk okai! Hitük, hogy lesz e földön kései utód, akiért érdemes a katonahalált vállalni, íme nem volt hiábavaló. S hogy a történelem másként alakult, az nem az ő felelősségük. ” A legújabb kegyeleti- és emlékhely dokumentumfilmjét Csép Sándor készítette el. /Boldizsár Zeyk Imre: Múltidéző – Hol sírjaink domborulnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2008. december 22.

Czirják Árpád pápai prelátus Erdélyi Magyar Breviáriumának harmadik kötetét mutatták be december 19-én Kolozsváron. Az est házigazdája, Csép Sándor megnyitó beszédében hangsúlyozta: az Erdélyi Magyar Breviárium Czirják Árpád karácsonyi ajándéka az olvasóközönség számára. Az Erdélyi Magyar Breviárium három perces esszéket tartalmaz, amelynek minden egyes darabja egy-egy eseményhez, évfordulóhoz vagy személyhez fűződik. Az esten felolvasott részekből kitűnt, az írások az erdélyi magyarság aggodalomra okot adó helyzetét tükrözik. Azonban a szerző biztat is, hogy amíg van hit és remény, addig, Benedek Elek szavaival élve, voltunk, leszünk, vagyunk. A felolvasások mellett Bogdán Zsolt színművész személyes ajándékként elmondta Tompa László Lófürösztés című versét. /Kiss Gábor: Erdélyi Magyar Breviárium III. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2009. január 28.

Sokan nem értik, hogy mi végre van a Magyar Polgári Párt, és ha már létrejött, miért nem tér „vissza” az ernyőszervezetbe? Pénz és hatalom birtokában nehéz megérteni, hogy az MPP miért nem „dobja be a törülközőt”, hiszen Székelyföldön kívül gyengén szerepelt. Csép Sándor, a MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke az MPP mellett érvelt, kifejtve, az MPP politikája „nem a hatalomról és pénzről szól, hanem a SZOLGÁLATRÓL!” Nem utolsó szempont, hogy az RMDSZ-nek is szüksége van egy polgári ellenzék működésére. /Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke: Én sem értem = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2009. február 27.

Nehéz eldönteni, hogy Marius Tabacu kolozsvári filmes szakember hivatása műfordító, zenész vagy filmrendező, hiszen egy tévéstúdió megalapítása, néhány jelentős műfordítás, filmek, zongoraművészi pálya rejtelmei, valamint egy zenés intézmény vezetése áll a háta mögött. Előtte pedig a feladat: jól vezetni a kolozsvári Transilvania Filharmóniát. „Attól tartok, nehéz eldöntenem, hogy zenész, műfordító avagy filmes vagyok. Amit éppen csinálok, az a legfontosabb számomra, most a filharmóniát igazgatom” – jelentette ki. Zongoratanárból úgy lett filmrendező, televíziós szakember, hogy 1990-ben Csép Sándorral összetalálkozott az utcán, aki javasolta neki: csináljanak tévét. Marius Tabacu elfogadta a meghívást, három évig dolgozott a Román Rádió- és Televíziótársaságnál, a televízió akkor indult el Kolozsváron. Három év után szétváltak útjaik, Tabacu létrehozta Maksay Ágnessel a Videopontes stúdiót, amely a mai napig létezik és működik, abból éltek egészen addig, Tabacu a filharmónia igazgatója lett. Marius Tabacu (1952) zeneiskolát végzett Temesváron, majd a kolozsvári zeneakadémia zongora tanszékének hallgatója lett. Később zongoratanár a kolozsvári zenelíceumban, majd a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa. 2002-től a kolozsvári Video-pontes Alapítvány elnöke. Fontosabb filmjei: Élő-ítéletek (1993), A lélek iskolája (1994), Kőbe faragott tanú (1995), Címerek golgotája I-II (1996), Művészet, hatalom (Miklóssy Gábor emlékére, 1998), A nap napja (1998), Máramaros körzet (1999), Antal István, a csángó festő (2001), A Sapientia Egyetem története (2002), Kolozsvár arcai (2003). Lefordította románra Székely János A nyugati hadtest c. regényét, Lászlóffy Aladár novelláiból és Tamás Gáspár Miklós tanulmányaiból is tolmácsolt. /Varga Melinda: Egy zenei tradíció vezére. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2009. március 3.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlését tartották március 1-jén. Csép Sándor megyei elnök jelentése után a települések szervezeteinek munkáját, a helyi problémákat tekintették át. Véglegesítették a március 14-én Gyergyószentmiklóson sorra kerülő országos tanácsülésen részt vevő Kolozs megyei küldöttek listáját. Az ülésen részt vett Szász Jenő, az MPP országos elnöke is, aki kiemelte a pártépítés fontosságát, a szervezeti hálózat további bővítésének jelentőségét. Megyei ügyvezető elnököt és titkárt választottak Simon Csaba, illetve Bakó Ernő személyében. Megerősítették az MPP Kolozs megyei szervezetének szándékát, hogy egyeztető fórumot hozzanak létre az RMDSZ megyei szervezetével a közös célok együttes megvalósítása érdekében. /Kongresszus előtti kiértékelés a Kolozs megyei MPP-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2009. március 3.

„A Magyar Polgári Párt (MPP) március 14-i kongresszusa az utolsó lépés lehet a párt szétverésében, ha nem lesz legitim az országos elnöksége” – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke, aki minden valóságalapot nélkülözőnek minősítette Szász Jenő pártelnöknek a Krónikában megjelent vádját, miszerint Gazda és Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök be akarná olvasztani az MPP-t az RMDSZ-be. Csinta Samu elmondta: lesújtó véleménye van a pártelnök nyilatkozatáról, de nem kommentálja, mert Szász Jenő saját magát minősíti vádaskodásával. Bizalmat szavazott az elmúlt hét végén Szász Jenőnek a gyergyószentmiklósi szervezet. Az egyetlen, aki nem szavazott bizalmat, Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos volt, aki korábban országos alelnöki tisztségéről is a Szász Jenővel szembeni elégedetlensége miatt mondott le. Árus Zsolt elmondta, a két ülésen nem ugyanazok a személyek vettek részt, ezért a bizalmi szavazás illegitim. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint Szász Jenő minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megőrizze elnöki pozícióját, de „ehhez már nem elegendő, hogy minden bokorban RMDSZ-ügynököt vizionál”. Csép Sándor Kolozs megyei MPP-elnök szerint Szász Jenőnek vannak mulasztásai, viszont kérdéses, hogy kerülne-e jobb helyette, így még nem tudják biztosan, kit támogatnak. A pártelnöki tisztségről Szász úgy nyilatkozott, „jó volna, ha az a személy, aki bejegyeztette a pártot, továbbra is részt vehetne annak vezetésében, építésében”, így nem látja értelmét a változtatásnak. /Marakodnak a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2009. március 23.

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2009. május 11.

Istenről, nemzetről, népességfogyásról, a szellemi és emberi értékekről, ezek megőrzéséről beszélt május 9-én Sepsiszentgyörgyön Jókai Anna Kossuth-díjas író és Csép Sándor újságíró, televíziós szerkesztő. Az Áldás népesség címmel meghirdetett országjárás Sepsiszentgyörgyre a Csillagőrző Egyesület meghívására érkezett. 2004 októberében a magyar véleményformálók színe-java gyűlt össze Félixfürdőn munkaprogramot, stratégiát kidolgozni a népességfogyás megfékezésére. Nyolc püspök, orvosok, pszichológusok, politikusok, demográfusok készítettek helyzetelemzést, keresték a megoldásokat, és ekkor indították útjára az Áldás népesség mozgalmat – mondta el Csép Sándor, aki több dokumentumfilmben dolgozta fel a témát. Az adatok riasztóak, Erdélyben tíz esztendő alatt egy kisvárosnyi magyar (19 000) tűnt el, Magyarország lakossága 35 év alatt félmillióval csökkent. Konkrét lépésekre is szükség lenne – például az anyaság főállású besorolása, a sokgyermekes anyák kiemelt nyugdíja stb. Fontosnak érzi az ország- és nemzetjárást Jókai Anna író. Keresi az emberek lelkét, igyekszik megnyitni, megismerni, átadni mindazt, amit hisz, értéknek talál. Bajban levő világunkban nagy szerepük van azoknak, akiket több tehetséggel áldott meg az Isten, kötelességük ebből minél többet visszafordítani a közösség javára, hangsúlyozta. Beszélt a haza- és nemzetszeretetről, arról, hogy magyarnak lenni felelősség és feladat. Folyik a nemzet lassú és biztos felőrlése. Jókai Anna előadását Ima Magyarországért című verse felolvasásával zárta. /Farkas Réka: Hit, nemzet, megmaradás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

2009. május 12.

A Magyar Polgári Párt (MPP) távol marad az európai parlamenti kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet a kampánytevékenységekben. Az MPP közleménye leszögezte: mivel az MPP-t kizárták a választásból, felkérik a párt helyi, megyei, illetve országos tisztségviselőit, hogy tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstől. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) külön-külön kampányolnak, de közös rendezvényeket is tartanak az európai parlamenti választások előtti hetekben. Az öt százalékos bejutási küszöb elérése létfontosságú az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetei számára. /EP-kampány az MPP nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Tőkés András, az MPP alelnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy az elnökség eldöntötte, megtiltja a területi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a kampányban. Tőkés András szerint túlkapásként minősíthető ez a döntés. Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet alelnöke közölte: korábban megállapodtak Tőkés Lászlóval abban, hogy a Kovászna megyei MPP nem folytat ellenkampányt, azonban nem kívánnak részt venni az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a polgári párt megyei képviselői, szimpatizánsai fontosnak tartják, hogy az RMDSZ–EMNT közös jelöltlistáján első helyen álló Tőkés László újabb mandátumot szerezzen, és értelemszerűen arra buzdítják majd a Kolozs megyei magyarságot, hogy szavazataikkal támogassák a magyar összefogás listáját. Az MPP-s Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötte számára érthetetlen, hogy az MPP elnöksége miért akarja a szervezetet elszigetelni. A Bihar megyei MPP szerint fontos, hogy Tőkés László továbbra is folytathassa EP-képviselői tevékenységét, mondta el Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök. /Gyergyai Csaba: Az EP-kampány is megosztja az MPP-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2009. június 5.

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2009. július 4.

Idén is színpadra kerül a Kovásznai Nyári Esték című rendezvénysorozat. Zorkóczy Zenóbiáról Csép Sándor mondta, hogy a színművésznő valóságos, ,,egyszemélyes intézmény”. A Laborfalvi Róza Alapítvány alapítója, annak elnöke, előadóművész, Kovásznai Nyári Esték ötletgazdája, annak menedzsere. A Kovásznai Nyári Esték ötlete tavaly született, a fürdővendégek panaszkodtak: hasznos a gyógykezelés, de alapjában unalmas itt az élet. A szórakoztatás Kovásznán nem is könnyű feladat, ugyanis többnyelvű a közönség, több korosztályt, kultúrát, ízlést kell figyelembe venni. Az előadók Erdély több sarkából érkeznek. /Gyila Sándor: Újabb Nyári Esték Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 22.

Augusztus 5-e és 9-e között rendezik meg ötödik alkalommal az EMI-tábort, Gyergyószentmiklós mellett. Esténként a nemzeti rockzene legjobbjai lépnek fel. Meghívottak a következő témakörökben tartanak előadást: a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, az (elmaradt) erdélyi-romániai és magyarországi rendszerváltozás, megmaradás a szórványban, egyház és nemzet, erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia, kultúrtörténet. Az előadók között lesz többek között Bakay Kornél, Bartha József, Bodó Barna, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Böjte Csaba, Csép Sándor, Duray Miklós, Egyed Ákos, Gaudi-Nagy Tamás, Gazda Árpád, Kallós Zoltán, Lovas István, Makkay József, Raffay Ernő, Somai József, Tőkés László, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. (Részletek: www.emitabor.hu/erdely) /Ötödik EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2009. július 29.

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2009. december 17.

Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének elnöke elégedettséggel nyugtázta Traian Basescu győzelmét. Csép Sándor több érvet sorolt fel Basescu mellett: az első olyan román államelnök, aki az ‘56-os forradalmat igazságosnak ítélte meg, elkezdte a korrupcióellenes harcot, Orbán Viktor is támogatta, segítette az MPP bejegyzését. Most, Basescu győzelme után az MPP a magyar kezdeményezések támogatását reméli – fejtette ki Csép Sándor. /J. J. : MPP: most Basescun a sor, hogy támogasson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-170




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998