udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseke Attila Zoltán

2007. július 9.

A következő másfél év három választási megmérettetéséről, a hazai magyar európai parlamenti képviseletről, valamint az önkormányzatok pályázati lehetőségeiről tanácskoztak a hét végén Csíkszeredában Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök, Cseke Attila önkormányzati ügyvezető alelnök és az RMDSZ Hargita megyei szervezetének vezetői. Cseke Attila úgy vélte, 2008-ban az RMDSZ választási sikere attól függ, mennyire elégedettek a választók az önkormányzati képviselők munkájával. /Csíkban tanácskozott Kelemen és Cseke. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2007. július 12.

A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2007. szeptember 5.

Menyházán rendezte meg a hét végén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a „Fiatalok az önkormányzatokban” tematikával. Az Arad megye magyarlakta településeiről közel ötven részvevőnek a meghívott közhivatalok képviselői tartottak előadást. A prefektúrát Horváth Levente Arad megyei alprefektus mutatta be, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkáját, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségeket vázolta. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. Király András Arad megyei parlamenti képviselő tartott előadást a parlamentről, a különböző szakbizottságokról, a törvényhozás menetéről. /III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2007. szeptember 17.

Kilenc hónap alatt építettek új iskolát a Bihar megyei Monospetriben. A szeptember 16-án tartott átadási ünnepségen Cseke Attila államtitkár, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy a következő tanévet már új, kilenc tantermes iskolaépületben kezdi majd a több mint 180 kisdiák. Az 1,7 millió lej értékű beruházás költségeinek felét fedezték kormánytámogatásból. Az idén átadott művelődési ház után, teljesen felújított iskolát avattak a Bihar megyei Micskén is. A község több mint egymillió lej kormánytámogatást kapott a felújítási munkálatokra. /Új iskolák Biharban is. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2007. szeptember 26.

Szeptember 24-én Budapesten tárgyalt a harmadik román-magyar együttes kormányülést előkészítő romániai bizottság. Román részről Cseke Attila államtitkár, magyar oldalról pedig Gémesi Ferenc államtitkár vették számba az előző két közös kormányülés megvalósításait, és tárgyaltak az idei, újabb együttes ülés napirendjére vonatkozó javaslatokról. Cseke Attila elmondta: a legtöbb infrastrukturális projekt a határ menti régiókat érinti. Szó lesz várhatóan a két országban ledolgozott évek utáni nyugdíjak folyósításának rendezéséről, valamint mezőgazdasági együttműködési megállapodás aláírásáról. Tervezik a kulturális és az oktatási együttműködés folytatását, támogatják a gyergyószárhegyi Lázár-kastély és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítását, de az alkotóműhelyek közös kiállításának ötlete is felmerült. Még mindig gondok vannak a diplomák elismerésével, az együttes ülésen ezeket is rendeznék a felek. Aláírásra vár az egyezmény a világháborús hadisírok ápolásáról. Körvonalazódik a román-magyar ifjúsági iroda megnyitása: Bukarestben még idén, jövő év elején Budapesten is. /Gazdagabb lesz a román-magyar kormányülés napirendje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2007. október 1.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Szatmár megyei kirendeltsége megtiltotta Szabó István megyei tanácselnök számára, hogy az elkövetkező 30 napban elhagyja Avasújváros községét, ahol állandó lakhelye található, és naponta köteles megjelenni a helyi rendőrőrsön, jelentette a Mediafax. Májusban négy RMDSZ-es politikus, Szabó István, Erdei D. István parlamenti képviselő, Cseke Attila államtitkár, illetve Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektus ellen indított kivizsgálást a DNA. Az ügyészek közleménye szerint Szabó István tanácselnök Erdei D. István felbujtása nyomán és a másik két említett politikus közreműködésével 2006 végén a költségvetés-kiegészítéskor kapott kormánypénzt nem osztotta el igazságosan, előnyben részesítette azokat a településeket, ahol RMDSZ-es a polgármester. A Mediafax értesülése nem pontos, ugyanis Szabó megjelent munkahelyén Szatmárnémetiben, és a City Rádiónak adott interjúban cáfolta a házi őrizetéről szóló hírt. Az egyik helyi román nyelvű napilap, a Gazeta de Nord Vest azt állította, hogy a „házi őrizetre” vonatkozó utasítást Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester közbenjárására hozta a DNA. A volt megyei RMDSZ-elnök ugyanis a lap szerint így próbál bosszút állni azért, hogy a legutóbbi választásokkor leváltották, és helyébe Szabó István a saját emberét ültette. A City Rádió riporterének kérdésére azonban Szabó István tanácselnök kijelentette, szerinte sem Ilyésnek, sem más RMDSZ-vezetőnek nincs köze a dologhoz. /Babos Krisztina: Bekeményít a DNA. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 8.

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

2007. október 18.

Egymillió lejt utalt ki a román kabinet a harmadik együttes román–magyar kormányülésre, tájékoztatott Cseke Attila államtitkár, az előkészítő bizottság vezetője. Cseke Attila szerint a korábbi együttes ülések számos konkrét eredményt hoztak, mint például az egyszeri, közös határellenőrzés, a konzulátusok megnyitása Csíkszeredában és Gyulán, valamint a kulturális központok bővítése. /Költségvetés- kiegészítés a román–magyar kormányülés megszervezésére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2007. október 23.

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egészségi okokból lemondott tisztségéből, négy nappal azelőtt, hogy a megye elhagyásának megtiltására vonatkozó, ellene kiadott DNA-határozat lejárt volna. Szabó István megyei tanácselnöknek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szeptember 26-án tiltotta meg az ország, illetve Szatmár megye elhagyását 30 napig. A DNA ügyészei májusban kezdtek el vizsgálatot a Szabó István ellen befolyással való visszaélés, illetve nem a közvéleménynek szánt információk illetéktelen személyeknek való kiadása miatt. Szabó Istvánon kívül Riedl Rudolf alprefektust, Erdei- Doloczki István RMDSZ-es képviselőt, illetve Cseke Attilát, a kormányfőtitkárság államtitkárát is vizsgálják cinkosság vagy felbujtás vádjával. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ „A szervezetünk egyik bástyája volt Szabó, akit most sürgősen pótolnunk kell – sajnálkozott Csehi Árpád a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Szabó István megyei tanácselnökként második mandátumát töltötte, előtte pedig nyolc évig alelnöke volt a testületnek. Személyét elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Gazeta de Nord-Vest vette célba. A lap heteken át rovatot tartott fenn a tanácselnök „viselt dolgai” számára. A román lap szerint az elnök több ízben is visszaélt befolyásával, például a Pannónia Szálló magánosítása során, amikor egy vállalkozó számára felvásárolta, majd továbbadta a vendéglátó-ipari cég részvényeinek 52 százalékát. Az ügyben vizsgálatot folytatott a DNA, de nem emelt vádat Szabó ellen. A város magyarságának körében nem aratott sikert, hogy az RMDSZ-es elöljáró egy román vállalkozó kezére játszotta Szatmárnémeti legimpozánsabb szecessziós stílusú épületét. Szabó Istvánt a megyei tanácsosi székben Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője követheti, Veres azonban még nem döntött arról, hogy vállalja-e a tisztséget. /Babos Krisztina: Betegséget okozó vizsgálatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2007. november 9.

Várhatóan 12-15 kétoldalú megállapodást fogad el a román és a magyar kabinet a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik együttes kormányülésen – közölte Bukarestben Cseke Attila kormányfőtitkár. Cseke emlékeztetett arra, hogy a 2005-ben és 2006-ban elfogadott megállapodások jelentős részét már gyakorlatba ültették. A megvalósított megállapodások közé sorolta a határátlépés megkönnyítésére, illetve a konzuli hálózat bővítésére vonatkozó egyezményeket. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelőkön áthaladó másodrangú utak javításáról. Tervezik egy olyan listának az elfogadását is, amelyben konkrét határ menti projektek szerepelnek. /Mihály László: Egy tucat megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, RMDSZ-es politikus elmondta, ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Emlékezetes, hogy tavaly Tariceanu kormányfő határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki”. Nemrég a magyar kormányfő időszerűtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. /Rostás Szabolcs: Gyorsvasút a fővárosok között? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2007. november 26.

Ahol magyar él, ott Ady szelleme ma is él és összeköt – mondta Cseke Attila államtitkár a költő születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen november 22-én, a Bihar megyei Székelyhídon. Kifejtette: „A magyar irodalom már tudja: nincs olyan, hogy kisebbségi. Csak olyan van, hogy magyar! Ha mástól nem akarunk, hát tanuljunk az íróktól és költőktől. ” /Az Értől az Óceánig. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. február 11.

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke február 9-re összehívta a választmányt. Az ülésen Cseke Attila államtitkár sikerként könyvelte az a tavaly novemberi EP-választásokat, majd elmondta az RMDSZ bármely magyar településen fel tud mutatni eredményeket. Cseke a frissen bejegyezett Magyar Polgári Párttal kapcsolatban leszögezte, „az RMDSZ-nek nem kell vele foglalkoznia”. /Irházi János: Választmányi ülés az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

2008. február 14.

Kelemen Hunort nevezte ki kampányfőnöknek az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, helyettesei pedig Kovács Péter és Cseke Attila ügyvezető alelnökök, erről döntött február 13-ám az RMDSZ Állandó Tanácsa. Közölték: felkészültek mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra. /Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2008. február 22.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) január 26-i ülésén mutatta be az Ügyvezető Elnökség az RMDSZ önkormányzati stratégiáját a következő évekre. A dokumentum tervezetének elfogadásáról a következő ülésén dönt a testület. Az RMDSZ a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokhoz akar eljutni, erről szól ez a stratégia: élhető jövőkép állítása, írta Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az RMDSZ versenyképes, erős érdekképviselettel bíró, legitim önkormányzatokat akar az Európai Unióban. Erős kapcsolati háló kiépítése és működtetése szükséges Brüsszel, Bukarest, Budapest és a helyi közösségek között. Szükséges, hogy legyenek fejlesztési központok. Az önkormányzatoktól kell elindulnia a kezdeményezésnek. Kezdeményező, élelmes, rátermett jelölteket kell állítani a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ teljes mértékben támogatja a széleskörű decentralizációt. A mikrorégiók önkormányzatai ne egymásnak vetélytársai, hanem egymással együttműködő partnerei legyenek. A területfejlesztési koncepcióknak alulról építkezve kell hogy kialakulniuk. Fontos a régióban, mint közigazgatási egységben való gondolkodás kialakítása. Hosszabb távon a kulturális intézmények decentralizációja biztosította önálló művelődéspolitika szavatolhatja a tömb- és a szórványmagyarság kulturális identitásának erősítését. Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza az elkobzott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazását. /Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke: Az RMDSZ önkormányzati stratégiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2008. március 7.

Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2008. március 8.

Az ország kilenc megyéjéből érkezett, közel 100 polgármester és alpolgármester részvételével Zsombolyán március 7-én kezdődött az RMDSZ Regionális Önkormányzati Konferenciája. A házigazda Kaba Gábor és Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanácskozást Markó Béla RMDSZ-elnök nyitotta meg. A konferencia két legfontosabb célját Cseke Attila önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök fogalmazta meg: a most hozzáférhetővé vált európai pályázati lehetőségekkel, vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos információk átadása, illetve olyan önkormányzatok tevékenységének ismertetése, tapasztalatainak átadása, amelyeknek példája tanulságos lehet a többi önkormányzat számára is. /Pataki Zoltán: RMDSZ-es polgármesterek konferenciája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2008. március 29.

Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást a helyhatósági választásokra. A két nappal ezelőtti kolozsvári TEKT-ülésen is csak részben tárgyaltak a jelöltállításról, inkább a kampányról, az RMDSZ által megfogalmazandó üzenetről esett több szó, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, hogy kijelölték az országos kampánystábot: elnök Kelemen Hunor, helyettesek: Cseke Attila és Kovács Péter. Markó a március 15-i kolozsvári magyarverés kapcsán felhívta a figyelmet az ultranacionalizmus feléledésére, az utóbb megjelent antiszemita és magyarellenes feliratok erre a tendenciára utalnak. Markó kézhez kapta az Adrian Paunescu-Hajdu Győző páros által kiadott háromnyelvű brosúrát. A címe: „A semmirekellő politikus, Markó Béla újra támadja Romániát”. Arra a kérdésre: hogy mi az RMDSZ hivatalos álláspontja, mert Háromszéktől Nagyváradig hallani, hogy hol az RMDSZ tárgyal a Magyar Polgári Párttal, hol fordítva, Markó Béla azt válaszolta, hogy az RMDSZ széles körű szabadságot biztosít a helyi és a megyei szervezeteknek. Ezeknek van döntő szavuk a jelöltállítások módszerének tekintetében. Az Országos Állandó Tanács csak akkor szól bele, ha koalíciókról van szó. /Mózes Edith: Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./ Markó Béla bemutatott egy könyvecskét, amely postán érkezett az RMDSZ székhelyére, és amelyet Adrian Paunescu és Hajdu Győző írt. Markó, a politikai tekergő ismét támadja Romániát című háromnyelvű ― román, magyar és angol ― könyvet az Együtt Kulturális Egyesület adta ki, és ingyen osztogatják. Markón kívül Frunda György szenátort és Sógor Csaba EP-képviselőt is támadja a kiadvány. Markó szerint elgondolkodtató, hogy Adrain Paunescu szenátornak szava van az SZDP kulturális terveiben. Fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének. /Markó a szélsőséges nacionalizmusról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2008. április 21.

Nem indít saját jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP) Borbély László polgármesterjelölt ellenében Marosvásárhelyen, viszont önálló megyei tanácselnök-jelöltet állít a választásokon, ebben egyezett meg az RMDSZ és az MPP Maros megyei küldöttsége. A felek megállapodtak: nem folytatnak negatív kampányt egymás jelöltjei ellen. – Tőkés András, az MPP alelnöke nem lát esélyt a tárgyalások folytatására Kelemen Hunor szövetségi ügyvezető elnök és Cseke Attila államtitkár jelenlétében a hét végén bemutatkoztak az RMDSZ Szatmár megyei önkormányzati jelöltjei, köztük a 38 polgármesterjelölt. /L. I., Cs. P. T. : MPP-támogatás Borbélynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2008. augusztus 7.

Negyedszer szervez együttes ülést Románia és Magyarország kormánya 2008 őszén. A bizottság vezetője idén is Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, aki szerint a két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak az együttes kormányülések. Az elsőre 2005 októberében került sor, ennek kézzelfogható eredménye a magyar főkonzulátus megnyitása Csíkszeredában (2006 márciusában), majd a gyulai román főkonzulátus megnyitása (2006 novemberében). Ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete Sepsiszentgyörgyön, majd tavaly év végén a Budapesti Román Kulturális Központ fiókja Szegeden. Vannak olyan ügyek, amelyekhez több év kell. Ilyenek például az energetikai együttműködések: a gázhálózatok összekapcsolása Arad és Szeged között, a nagyfeszültségű távvezetékek kapcsolódása Nagyvárad és Békéscsaba között, vagy a határon átnyúló turizmus közös fejlesztése. Az első román–magyar kormányülést 2005. október 20-án tartották Bukarestben, a másodikat 2006. november 16-án Budapesten, a harmadiknak pedig Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én. A negyedik együttes kormányülés házigazdája ismét Magyarország lesz. /Együtt tervezik a jövőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2008. szeptember 1.

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2008. október 6.

Emléktáblát lepleztek le október 4-én Nagyváradon az 1956-os forradalom kapcsán kivégzett vagy bebörtönzött érmihályfalvi csoport tagjainak emlékére. „Az érmihályfalvi csoport tagjai semmi mást sem tettek, mint együtt gondolkodtak” – mutatott rá beszédében Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes államtitkár. A mostani Petőfi Sándor kultúrházban hirdették ki 1958. október 4-én a Sass Kálmán érmihályfalvi lelkészre, a Hollós István hadbíró századosra, tanárra és a Balaskó Vilmos lelkészre kiszabott halálos ítéletet. Sasst és Hollóst 1958. december 2-án kivégezték, Balaskó halálbüntetését börtönre változtatták. Mai napig nem tudni, hol vannak Sass Kálmán és Hollós István földi maradványai, fejtette ki Tófalvi Zoltán újságíró, történész. Mint mondta, Sasst államellenes összeesküvés, hazaárulás, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítás, felbujtás, a szocialista államrend elleni szervezkedés, a magyar ellenforradalommal való szolidaritás és kapcsolat vádjával ítélték halálra. A református lelkipásztor Svájcban tanult, onnan hozta magával a kantonális Erdély gondolatát. A per során meszkalinnal vallatták, azzal a szerrel, amellyel Mindszenty József hercegprímást is, emlékeztetett Tófalvi. Rámutatott, a vádak képtelenségét az is mutatja, hogy Andrássy Ernő mihályfalvi nőgyógyászt arról kérdezték a per során, hol szállt le családi kriptájuk közelében a Münchenből érkezett kémrepülőgép. A „kémhálózat” leleplezésének ötlete Mészáros Gyula debreceni ÁHV-s tiszt agyából pattant ki, aki szorosan együttműködött a Szekuritátéval, fejtette ki a történész. A művelődési ház előterében elhelyezett emléktáblát, Deák Árpád szobrász munkáját, Cseke Attila és Tófalvi Zoltán leplezték le. /Fried Noémi Lujza: Együtt gondolkodtak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2008. október 15.

Jövő év végére összeköthetik a román és a magyar gázhálózatot, a villamosenergia-rendszereket már idén év végétől megosztja egymással a két ország – jelentette be október 14-én Budai Bernadett, a magyar kormány szóvivője. Budai Bernadett a szegedi román-magyar kormányülés napirendi pontjairól tájékoztatott. A kormányülésen nyilatkozatot ír alá a két kormány arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenének majd a közös határ menti fejlesztésekre. A témák között szerepel az infrastruktúra-fejlesztés is. Szó lesz egyebek mellett az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról is. A gyorsvasút megépítéséről szóló pályázatot már 2009 márciusában benyújthatja Ausztria, Magyarország és Románia Brüsszelnek. Várhatóan döntés születik a kolozsvári Mátyás szoborcsoport felújításáról, a rekonstrukció jövő nyárig meg is valósulhat. A közös kormányülésen kiemelt téma lesz a kisebbségek ügye, ezen belül is az iskola-felújítások kérdése. Cseke Attila államtitkár, az együttes kormányülést előkészítő bukaresti bizottság vezetője megerősítette, hogy a jövő heti ülésen a két kormány öt nagy témakörben tárgyal: fejlesztéspolitikák összehangolása; közlekedés, gazdaság és pénzügyek; vidékfejlesztés és környezetvédelem; külügyi, védelmi, belügyi és közigazgatási, valamint a kultúra, az oktatás, a humánerőforrás-fejlesztés, a szociális ügyek és a kisebbségi kérdések terén való együttműködés. /Szegedi „kötődés”. Öt témakört érintenek a román–magyar kormányülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2008. október 17.

Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2008. október 20.

A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

2008. november 11.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2008. november 12.

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2008. november 24.

A határon átívelő kapcsolatrendszer egyik stációját jelentette a hétvégi, székelyhídi önkormányzati konferencia, Lakatos Péter RMDSZ-es képviselőjelölt szervezésében. A „Határtalan együttműködés határtalanul” című találkozón huszonhat település elöljáróinak és magyarországi képviselőknek, valamint államtitkároknak az eddigi román–magyar közös kormányülések eredményeit vázolta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. Közös projektek beindítása lenne a konferencia legfontosabb eredménye, az Európai Unió által felkínált 240 millió euró elnyeréséért. /D. Mészáros Elek: Lakatos Péter: Közös projektek „határtalanul”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 3.

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998