udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseke Attila Zoltán

2009. október 13.

Országos referendum megszervezése – szükségesség, elvek, hatáskörök és a kormány felelősségének útvesztőjében – ezt a címet viseli Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozata, amely október 12-én hangzott el a felsőház plénumában. A kabinet a Velencei Bizottság referendumot érintő ajánlására hivatkozik, amikor határidőt szab az államelnöki javaslat véleményezésére, de, amint a szenátor fogalmazott, „a kormány nem olvasta végig és nem vette át teljesen az idézett dokumentumot. ” – Örülök, hogy a kormány hivatkozási alapnak tekinti a Velencei Bizottság ajánlásait, mert ilyenformán ideje lenne elfogadni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt is, ahogyan a bizottság javasolta – fogalmazott a szenátor. /A kormány nem olvasta végig a Velencei Bizottság referendumajánlását. Cseke Attila politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 24.

„Nem vagyunk a Parlament átszervezése ellen, de a változásokat alaposan át kell gondolni” – jelentette ki Cseke Attila szenátor Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján. – A honatyák számának 300-ra csökkentése emellett Bihar megyében például a következő helyzetet teremti meg: az eddigi kilenc képviselőből maradna 5, a négy szenátorból pedig 3. Ez a magyar képviselet tekintetében azt jelentené, hogy a jelenlegi három képviselőből maradna egy, az egy szenátorból pedig egy sem – figyelmeztetett Cseke Attila. /Veszélyesen csökkenhet a magyar képviselet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2009. október 28.

Október 27-én elutasította a szenátus plénuma azt a javaslatot, hogy a közösségi rendőrség állományába számarányosan alkalmazzanak kisebbségieket is. „A mai napon újabb bizonyítékát kaptuk annak, hogy csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ érvelése arra épült, hogy sokkal jobb, ha a helyi ügyekben eljáró rendőrök között olyanok is vannak, akik ismerik az illető településen élő nemzetiségek nyelvét, ezért javasoljuk, hogy a 20 százalékos kisebbségi arány felett alkalmazzanak rendőröket a köreikből. Bár parázs vita alakult ki az indítvány körül, a szavazás azt tükrözi, hogy a román pártok többsége elutasítja a számarányos képviseletünket” – nyilatkozta Cseke Attila. /Szenátusi „nem” magyar rendőrre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2009. december 18.

December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2009. december 19.

Cseke Attila szenátor kijelentette, az RMDSZ vezetősége őt javasolta az egészségügyi miniszteri tisztségre, ő pedig elfogadta ezt a javaslatot. /Cseke Attila egészségügyi miniszter akar lenni. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

2009. december 21.

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezetői aláírták azt a koalíciós megállapodást, amely a két politikai erő közös kormányzásának az alapelveit rögzíti. December 20-án, vasárnap a két alakulat vezetői véglegesítették a kormányprogramot is, és Emil Boc miniszterelnök-jelölt a parlament elé terjesztette javasolt kabinetjének a listáját. Az RMDSZ négy posztot kap az új kormányban, így Markó Béla a miniszterelnök-helyettesi, Borbély László a környezetvédelmi, Cseke Attila az egészségügyi, Kelemen Hunor pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltheti majd be. /Szentesítette egyezségét a PD-L és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2009. december 21.

Megint egészségügyi pancser lesz a miniszter. Megszabadultunk a Ferrari-márkakereskedőtől, most kapunk egy margittai jogászt, írta Irházi János. Nincs neki semmi baja Cseke Attilával, de minek akar egészségügyi miniszter lenni Romániában. Cseke ambiciózus, hajtós szenátor volt az elmúlt egy évben, szórta politikai állásfoglalásait, igyekezett minden médiaszerepelési lehetőséget kihasználni, pozitív arculatot faragni magának, de az egészségügyhöz akkor sem ért. Persze, nem ő lesz az első és az utolsó. Ráadásul az RMDSZ 1996-ban egyszer már csúnyán megégette magát ezzel a tárcával, akkor a szintén jogász Hajdú Gábor lett a miniszter. Néhány hónap múlva be is dobta a törölközőt. Irházi újságíró azt hiszi, a PD-L csúnyán csőbe húzta az RMDSZ-t, amikor felajánlotta ezt a tárcát. Ki akar a recesszió kellős közepén fehérköpenyes analfabétaként némi rendet teremteni a kórházak, patikák, háziorvosok és egyéb ágazatok terepén? Az RMDSZ most sokkal erősebb alkuszi pozícióval rendelkezett, mint 2004-ben a D. A. Szövetség utánfutójaként. Az RMDSZ egy PD-L-szapuló kampányból ugrott át a győztes bárkába, visszakívánkozott a hatalomba. /Irházi János: Fekete-fehér köpeny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2009. december 24.

December 23-án megszületett az új, teljes hatáskörrel bíró kormány. A 4. Boc-kabinetben jól ismert arcok vannak Emil Boc első kabinetjéből vagy korábbi kormányokból. Emil Boc miniszterelnök. A 43 éves demokrata–liberális pártelnök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem előadótanára, volt kolozsvári polgármester 2008-ban lett kormányfő. A kormány magyar tagjai: Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az 58 éves politikus 1993 óta áll az RMDSZ élén. A Babes–Bolyai Egyetem bölcsészkarán végzett, költőként is ismertté tette nevét. Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, 43 éves. Kolozsváron állatorvosi diplomát szerzett, majd a filozófiai karon kapott oklevelet Borbély László környezetvédelmi miniszter. A Tariceanu-kabinetben fejlesztési tárcavezető volt. Jelenleg 55 éves, alapfoglalkozása közgazdász. Cseke Attila egészségügyi miniszter. Jogász, 36 éves, 2005–2008 között a kormányfőtitkárság államtitkára volt. Tavaly választották szenátorrá Bihar megyében. /A „Boc IV” kormány: régi arcok és „új fiúk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2009. december 28.

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) oldalán vállalt kormányzás a romániai magyar közösség érdekeit szolgálja – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. Értetlenül áll Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a kijelentése előtt, miszerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarokat a román nacionalista párt-, illetve nagypolitikának. Tőkés Budapesten tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy kormányzati szerepet vállalt „pillanatnyi érdekekért”. Kelemen hangsúlyozta: a dolgok rendje szerint egy politikai szervezet néha ellenzékben van, máskor viszont kormányzást vállal. Jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra annak ellenére, hogy nagyon nehéz pénzügyi év elé néz Románia. /Kelemen visszautasítja Tőkés vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Tőkés László múlt heti bírálatában úgy vélte, a most kormányba választott RMDSZ-szel együtt a végrehajtó hatalom irányelvei „igencsak elütnek a demokrata-liberálisokkal szemben támasztott igényektől”, mert az erdélyi magyaroknak hosszú távon súlyos árat kell fizetniük a pillanatnyi előnyökért. Hozzátette, magyar szempontból az új kormány személyi vonatkozásai is megkérdőjelezhetők: Markó Béla miniszterelnök-helyettessége a Tariceanu-kabinetben is többnyire az „egyéni dicsőséget” szolgálta, Cseke Attila egészségügyi minisztersége „borítékolható kudarc”, Kelemen Hunor kulturális tárcája pedig „legfeljebb klientúraépítésre elégséges”. Kelemen szerint viszont jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra. /Rostás Szabolcs: Kelemen Hunor nem érti Tőkés álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2009. december 30.

„Tőkés László az év legirigyebb politikusa” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az európai parlamenti képviselő nem gratulált a szintén bihari Cseke Attila miniszteri kinevezéséhez, és nem támogatta a Klaus Johannis kormányfővé történő kinevezését célzó kezdeményezést. „Elfogadta, hogy első legyen az RMDSZ EP-választási listáján, és amikor hárman jutottak ki a brüsszeli törvényhozásba, s Markó Béla learatta az ezzel járó babérokat, már nem feküdt neki az RMDSZ” – fogalmazott Lakatos. A nagyváradi politikus az év legfontosabb eseményének a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenléti hitelmegállapodást nevezte, szerinte ugyanis ez hatott ki a leginkább az egyszerű lakosokra is. /Lakatos: Tőkés László az év legirigyebb politikusa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998