udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 163 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-163
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cseke Gábor

1993. augusztus 20.

Funar polgármester az alkotmányra hivatkozva hangoztatta, hogy az egységes nemzeti államban csak egyetlen hivatalos nyelv létezik, a román, így a kétnyelvű feliratok elhelyezése alkotmányellenes. /Alkotmányellenes kormány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Funar, a Románok Egységpártjának elnöke rádiónyilatkozatában "aljas románellenes tettnek" tartotta már a gondolatot is, hogy a románon kívül más nyelv is érvényesülhet az országban. A BBC román nyelvű adásában Funar kérte a Nemzeti Kisebbségi Tanács betiltását és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak, a tanácsot koordináló vezetőnek a menesztését. /Cseke Gábor: A parlamentnek kell határoznia. Funar románellenesnek tartja a többnyelvű feliratok gondolatát. = Magyar Nemzet, aug. 21./

1993. augusztus 24.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy részletesen tájékoztatták Max van der Stoelt, az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a romániai magyarság helyzetéről. Kitértek arra is, hogy az egyetemen biztosított 300 hely nem jelent megoldást, ez egyszeri ígéret, nem épül be a rendszerbe. A főbiztosnak kifejtették a jogi helyzetet is hiányzik a kisebbségi törvény, az oktatási és önkormányzati törvény pedig hézagos. Minden magyar nemzetiségi problémát felsoroltak, erről összefoglalót is átnyújtottak. Mindnyájan megdöbbentek, hogy mindezek ellenére Max van der Stoel a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén a legnagyobb elismeréssel beszélt a nemzetiségi helyzetről. Egyetlen kritikus megjegyzése nem volt. Tőkés László püspök fölvetésére /hogy a Neptunon tárgyaló Borbély László ne vegyen részt a Nemzeti Kisebbségi Tanács munkájában/ hosszasan magyarázta, hogy ezt nem akadályozhatta meg és Borbély László szereplése a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén megfelelő volt. Takács Csaba szerint eddig az RMDSZ nem tudta eldönteni, mit akar. Emiatt nagyon lemaradt a magyarság. Fölhozta, hogy mintegy száz román magánegyetem alakult, "de a romániai magyarság egyet sem alakított meg, mert nem tudta eldönteni, kell-e neki vagy sem." /Cseke Gábor: Többlépcsős beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21., folyt.: aug. 24./

1993. augusztus 24.

A román sajtóban felvetették /például a Tineretul Liber napilapban/, hogy a román szélsőség - Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar - véleménye nagyon közel áll Tőkés László püspökéhez, ők azok, akik ellenzik a megegyezést, a kisebbségi tanácsot. /Cseke Gábor, Bukarest: Terebélyesedő RMDSZ-vita. = Magyar Nemzet, aug. 24./ Cseke Gábor nem tette hozzá, hogy Tőkés László évek óta kérte a román-magyar kerekasztal összehívását.

1993. augusztus 27.

Borbély Zsolt Attila reagált Cseke Gábor RMDSZ-háború? /Romániai Magyar Szó, aug. 6./ című vezércikkére. Cseke cikke a mindennapok problémáit akarja kijátszani az elvi politizálással szemben. A román hatalom európai megoldásnak hirdeti azokat a jogmorzsákat, amelyekért most egyesek feladnák az RMDSZ elvi alapjait. Cseke azt állította, hogy aki nem feledkezik meg a mindennapok problémáiról, azt kikiáltják megalkuvónak és az újabb RMDSZ-háborút nem tudni, milyen meggondolásból indították. Sokakban él a gyanú, hogy a Romániai Magyar Szó kritikátlanul elkötelezettje a mérsékeltnek mondott oldalnak. Nincs szó újabb háborúról. Akiket most megalkuvónak neveznek, azok súlyos hibát követtek el az RMDSZ ellen. Az RMDSZ vezetése nem valamilyen meggondolásból indít háborút, hanem a válságot próbálja kezelni. Elgondolkodtató a New York Times azonnali reagálása, nem is szólva Binder David cikkében szereplő súlyos rágalomról. Mindez a román külügyi propaganda látványos sikere, melyben a magyarság képviselői /remélhetőleg/ tudtukon kívül eljátszották a statiszta szerepét, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Cseke Gábor cikke a román sajtó magyarellenes metodológiájára emlékeztet. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság tisztán lásson, demagógiától mentes cikkekre van szükség az egyetlen országos terjesztésű napilapban. Borbély Zsolt Attila: RMDSZ háború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. szeptember 3.

A kormány elutasítja és provokatív gesztusnak minősíti az ellenzéknek azt a beadványát, hogy a kormány szólítsa fel lemondásra a korruptnak mondott kormány-tisztviselőket, jelentette ki Vacaroiu miniszterelnök a szept. 3-i kormányülés utáni sajtótájékoztatón. Ugyanitt megjelentek a szóban forgó, korrupcióval vádolt vezetők, Hrebenciuc kormányfőtitkár, Danescu belügy-, Georgescu pénzügyminiszter, akik igyekeztek meggyőzni az újságírókat arról, hogy amíg nem létezik büntetőjogi felelősség, addig félreállításukat kérni erkölcstelen. /Cseke Gábor: A román kormány védi tisztségviselőit. = Magyar Nemzet, szept. 4./

1993. október 9.

Harmadik vezetőségi ülését tartotta okt. 9-én Marosfőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Tárgyaltak a lapterjesztés és kisebbségi vállalkozói felelősségről is, hiszen a Solidpress alapítványi támogatással jött létre. Elfogadták a MÚRE szakmai-erkölcsi kódexét. /Cseke Gábor: Munkában a MÚRE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1993. október 10.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1993. október 13.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. A Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 25./

1993. október 22.

Cseke Gábor Politikai reklám /Romániai Magyar Szó, okt. 13./című vezércikke iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet rossz fényben feltüntetni egy becsapott ügyfelet, szögezte le Borbély Imre. Cseke Gábor azt állította, hogy Borbély Imre képviselő politikai reklámra igénybe vett egy újságoldalt. Borbély Imre Gyarmath János főszerkesztővel folytatott beszélgetésben el sem hangzott a politikai reklám. Gyarmath János csak azzal érvelt, hogy a terjedelmes tanulmányok kedvezőtlenül befolyásolják a lap eladhatóságát. Erre ajánlotta fel Borbély Imre, hogy kifizeti az oldal önköltségi árát. A képviselő megállapodott arról, hogy írása az első oldalon jelenik meg. Ezzel szemben írását az első oldal alsó felében kezdték el és az oldal fő helyét a személyét támadó cikk töltötte be. Borbély Imre dolgozatának negatív manipulatív szerkesztését sérelmesnek tartja. Ugyanúgy azt, hogy utólag politikai reklámnak minősítették írását. Borbély Imre Neptun című tanulmányában /Romániai Magyar Szó, szept. 25./ azt akarta bemutatni, hogy hol hibáztak a neptuni hármak. /Borbély Imre: Tisztázó céltanulmány ? nem politreklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1993. november 4.

Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./

1993. november 19.

A parlamenti tanügyi szakbizottság magyar tagjai /Asztalos Ferenc, Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos/ tiltakozásul kivonultak a bizottsági ülésről. Nyilatkozatukban kifejtették: az oktatási törvény tervezetéből kérték annak törlését, hogy a történelmet és a földrajzot csak román nyelven lehet tanítani. Erre a bizottság nem volt hajlandó. Az ellenzéki képviselők sem álltak az RMDSZ javaslata mellé, tette hozzá Asztalos Ferenc képviselő. /Cseke Gábor: Fele-fele.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1993. december 7.

Az RMDSZ részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács jogi bizottságának dec. 7-i egyeztető vitáján, aznap estére pedig meghívta a kisebbségi szervezetek képviselőit, hogy folytassák a vitát, egyúttal ismerjék meg az RMDSZ kisebbségi törvény-tervezetét. A meghívottak elfogadják a személyi autonómiára vonatkozó RMDSZ-előírásokat, de a többi autonómia-formától megijedtek, mondván, ezt nem fogadja el a román társadalom. /Cseke Gábor: Egyeztetések kisebbségi törvény ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1993. december 9.

Az 1989-es temesvári események negyedik évfordulóján az emlékező menet kihagyja a Mária téri református templomot és teret. Erről Lorin Fortuna az Evenimentul Zileinek nyilatkozott: Tőkés László püspök eltávolodott a forradalomtól, már nem jelképe a forradalomnak, ezért döntöttek így. Több forradalmár szervezet hasonlóan döntött. /Cseke Gábor, Bukarest: Forradalmi megemlékezés Tőkés László nélkül. = Magyar Nemzet, dec. 9./ A Romániai Magyar Szóban megjelent a hír cáfolata: a forradalmár szervezetek megdöbbenéssel értesültek erről, ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. /Gazda Árpád: Sántít a hír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1993. december 24.

Iliescu elnök újabb könyve, a Forradalom és reform /Revolutie si reforma/ két fejezetét közölte a Dimineata. Az elnök könyvében az 1989-es eseményekre emlékezett. Kifejtette, hogy nem hisz Tőkés László szikra-szerepében, szerinte az elmúlt rendszer elnyűtt volt. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a magyarok türelmetlenségével, elszigetelődési szándékával magyarázta. Szerinte a Vatra Romaneasca megalakulása jogos volt a magyar offenzívával szemben. Iliescu szerint márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár jött át, sértegették a románokat. Mindez törvényszerűen vezetett az összecsapásokhoz. /Cseke Gábor: Elnöki memoár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

1995. február 28.

Cseke Gábor élesen bírálta az SZKT Nagy Benedek képviselő kizárására vonatkozó határozatát és visszautasította Tőkés László kritikáját, "mert egyik cikkünk megint nem a szája íze szerint íródott". A Romániai Magyar Szó nem Neptun-rajongó és nem Tőkés-ellenes, egyszerűen nem szeretik a kizárólagosságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. március 4.

Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke visszavonult a politikai élettől, de most terjedelmes nyilatkozatot adott, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva, melyben élesen bírálta Tőkés Lászlót és a köré gyűlő csoportot. Amennyiben az RMDSZ vezető testületei eltűrik Nagy Benedek képviselő kizárását, Domokos nem tudja, a jövőben lesz-e helye az RMDSZ soraiban. Szerinte az SZKT-ben vannak emberek, akik "belső ellenzékre vadásznak". A Tőkés László köré gyűlő csoport a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson rendet akar teremteni, a város az erdélyi magyar radikalizmus győzelmének színtere lesz. Tőkés László és tanácsosai nem vették észre az atlantai találkozóval a román-magyar viszony nemzetköziesítését. A neptunosok, Tokay, Borbély László, Frunda túl nagy falatnak bizonyultak, nem sikerült őket eltávolítani, Nagy Benedek viszont "áldozatául esett az ezúttal jobban megszervezett lejáratási, elszigetelési erőfeszítésnek." Mindkét vád ürügy volt, állítja Domokos Géza, az igazi címzett a mérsékelt politika. /Hol tartjuk az eszünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., az interjú fontosabb részleteit idézi, ismerteti Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője: Magyar Nemzet, márc. 4./

1995. március 14.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Domokos Géza őt támadó írására, megjegyezve, hogy a Romániai Magyar Szó elkötelezte magát a visszarendeződő román hatalom irányvonalával konvergens sajtópolitika mellett. Domokos Géza említett cikkének megjelenésével egyidőben a Magyar Nemzet is bőséges idézeteket közölt a Cseke Gábor Domokos Gézával készített interjújából. Domokos Géza megnyilvánulása az RMDSZ elfogadott politikai programja elleni súlyos támadásnak minősül, ugyanis bírálja a szervezet autonómiafelfogását és a belső választás tervét. A neptuni titkos tárgyalásokat összemossa a nyilvános atlantai kerekasztallal. A Tőkés László köré gyűlő csoport hatalmi harcáról szól. /Tőkés László: Mire használjuk az eszünket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14. Előzmény: 538. sz. jegyzet

1995. április 18.

A Vocea Romaniei kormánylap ápr. 14-15-i száma szerint Kovászna megyében a magyar lakosság a rendőrség megfélemlítésén munkálkodik. A rendőrség szabályos "bűnlajstromot" adott át a szerkesztőségnek, azt bizonyítva /36 esetet felsorolva/, hogy a megyében a magyarok az őket igazoltató román rendőröket "fizikai és nyelvi agressziónak vetik alá", ugyanakkor a megyébe helyezett rendőrök feleségeinek nem biztosítanak állást. Az egyik rendőrtiszt feleségét azért nem alkalmazták a magyar iskolában, mert nem tud magyarul, olvasható a kormánylapban. Az országot sújtó munkanélküliség és lakásínség épp úgy sújtják a székelymagyarok százezreit, mint a föléjük rendelt őrangyalok tucatjait, jegyzi meg Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

1995. szeptember 28.

A román Helsinki Bizottság közleménye elítélte a bukaresti parlament szándékát, hogy a büntetőtörvénykönyvet felújítva emberi jogokat sértő intézkedéseket vezessen be. Az eddigi módosításokkal az európai földrész legsötétebb rendőrállamát hozzák létre. Ködös, megfoghatatlan bűntetteket is megfogalmaztak: ország- és nemzetgyalázás, köztisztviselők és politikusok keresetlen bírálatát. A közleménnyel egyidőben az újságírók szakmai szövetségei és az ellenzéki politikusok egyre hevesebben tiltakoznak a tekintélyelvű rendeletek ellen. Washingtonban is éppen a sajtót ért diszkriminatív intézkedések miatt marasztalták el Iliescu elnököt, olvasható Cseke Gábor bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 28./

1995. december 13.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. március 27.

Szőcs Géza a Magyar Televízió reggeli Napkelte műsorában elmondta, hogy őt gyanúba keverte Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára, hogy nem számolt el a felvett összegekkel, ugyanez az Ábrahám az ellenkezőjét is állította, hogy sohasem vádolta meg Szőcs Gézát. Hajtóvadászat folyik ellene. A műsorról beszámoló Cseke Gábor szerint az elhangzottaknak az a konklúziója, hogy "sajnos, ilyen szervezet ez az RMDSZ, mert egypártrendszerre épít, és minden véleményt egyeztetni kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1996. április 1.

Budapest belvárosában, a Molnár utcában van az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a maroknyi aktív csapat életben tartja a mostohán kezelt civil szervezetet, hétről hétre igyekeznek a Magyarországra áttelepült erdélyieknek a szülőföld emlékét, üzenetét közvetítő rendezvényeket szervezni, otthoni könyveket, lapokat beszerezni, árusítani, erdélyi vendégeket meghívni. Kiss Béla, az egyesület elnöke és mindenese úgy tapasztalja, hogy Magyarországon nem nézik jó szemmel az erdélyi magyarok kisebbségi szervezkedését. Az még a legenyhébb, hogy a rendőrségen is makacsul "románoknak" nevezik őket. Legutóbbi, március végi rendezvényükön a kolozsvári Művelődés főszerkesztője, Szabó Zsolt mutatta be a 11-es, szociálpolitikai súlypontú számukat. Egy 1995-ben Torockón rendezett szociálpolitikai tábor irányította erre a fontos kérdésre a figyelmet. Az RMDSZ ápr. elsejétől szociális és egészségvédelmi irodát nyit Kolozsvárott, melynek vezetője a Budapestről hazatelepült fiatal szociológus, Várhegyi Ilona. A romániai magyarokat meg kell tanítani a saját sorsukon jobbítani, a szociális munka fontosságát felismerni, hangsúlyozta az esten jelen levő Várhegyi Ilona. Az áttelepült erdélyiek felvetették problémáikat, mire a meghívott népjóléti minisztériumi helyettes államtitkár, Bíró Boldizsár elmondta: az áttelepültek esetében az ügyek intézésében /nyugdíj, gyermeksegélyek/ súlyos akadályt jelent a román és magyar állam közötti alapszerződés rendezetlensége, a jogi és szociálpolitikai problémák intézésének kölcsönös egyeztetésének a hiánya. Egy-egy konkrét ügyben való megkeresésükre a román illetékesek sokszor nem is válaszolnak. Szóba került a romániai magyarok csökkent gyógykezelési lehetősége Magyarországon, illetve az, hogy kevés a 30 napos vízummentesség. Bíró Boldizsár kifejtette, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek. /Cseke Gábor: Édes Erdély, kiürült a zsák...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1996. április 17.

Ápr. 17-én Kolozsváron az ítélőtáblán folyt dr. Kapcza Imre kontra Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/, valamint a Romániai Magyar Szó-Transil Rt. elleni sajtóper fellebbviteli tárgyalása. Dr. Kapcza Imre egyik cikkét a Romániai Magyar Szó nem közölte, ennek ellenére a lap hasábjain kommentálta, ezért fordult dr.Kapcza Imre a MÚRE Etikai Bizottságához. A MÚRE kimondta, hogy a szerkesztőség nem sértette meg a sajtóetikát. Ezután indított pert Kapcza Imre, személyiségi jogai megsértése címen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Másodfokon a bíróág részben helyt adott a fellebbezésnek és kötelezte a Romániai Magyar Szót, hogy tegye közzé a sérelmesnek talált cikkre /Cs. G.: A félidő lejárt/ adott válaszát. A döntés ellen a felperes és a Romániai Magyar Szó is fellebbezett. Ítélethirdetés ápr. 24-én lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Cs. G.: Cseke Gábor

1996. május 10.

Cseke Gábor újságíró egyetértően idézte Domokos Gézát /akinek nem írta ki a nevét/: amióta hazaköltözött, jobban látja a magyar közösség hibáit, így a nyakra-főre rendezett avatóünnepségek idejét múlt, magamutogató klerikalizmussal körített ceremóniáit, amelyek túltengenek a magyarlakta vidékeken, ugyanúgy, mint amit másoknál hibáztatnak. Cseke Gábor szerint gyöngeségeink feltárásával segítünk. "Ne álltassuk magunkat, hogy a kritikátlan összeborulás erősebbé tehet bennünket hosszú távon." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1996. szeptember 4.

Cseke Gábor foglalkozik azzal, hogy felmerült a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ megszüntetésének a híre. A román kormányhű média kapva kapott az alkalmon, hogy világgá kürtölje a HTMH megszüntetését. Cseke Gábor azonban biztos abban, hogy "baljóslatú ballépéseket nem követ el a magyar baloldal". /Cseke Gábor: Kinek használna a HTMH halála? = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1996. október 8.

A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1996. október 23.

Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára vezércikkben ítélte dr. Borbély Zsolt Attila írását, aki Egységben a kétely című, az Erdélyi Naplóban megjelent cikkében azt sugallta, hogy nem szabad bedőlni Frunda György népszerűségének. /Cseke Gábor: A mételyes kétely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1996. november 5.

Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó főtitkára számon kérte Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől, miért nem szólította fel az erdélyi magyarságot, hogy egységesen a tulipánra szavazzon. A püspök a református híveket felszólította erre, "az sem semmi", jegyezte meg Cseke Gábor. Az újságíró kifogásolta, hogy Tőkés László az Erdélyi Napló okt. 31-i száma szerint a Szakadozott egyetértés című ankéton Borbély Imre oldalára állt, jogosnak ítélve, hogy Borbély független képviselőként indult. Cseke Gábor cikkébren elmarasztalta Borbély Imrét. /Cseke Gábor: Az elmaradt szózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A Romániai Magyar Szó fontosnak tartotta, hogy újraközölje az Erdélyi Napló Szakadozott egyetértés című ankétját. -

1996. november 28.

Pillich László, a Szabadság független kolozsvári napilap kezdeményezője, társindítója, Orbán Ferenc főszerkesztősége idején főszerkesztő-helyettese nyilvánosan tiltakozott amiatt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság jelenlegi főszerkesztőjét kitüntette. Pillich emlékeztetett: Tibori Szabó Zoltán a leggyanúsabb körülmények között került a laphoz, főszerkesztőnek kiáltotta ki magát, Szabadság néven magánvállalkozást indított és a lapot csak az újságírók összefogása mentette meg attól, hogy beolvassza vállalkozásába. - Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára szükségesnek tartotta, hogy kommentárt fűzzön Pillich László tiltakozásához: az 1989 utáni romániai magyar sajtó nem produkált olyan teljesítményt, amit elismeréssel, keresztekkel érdemes lenne hitelesíteni, ugyanakkor Cseke Gábor "nagy hangú tiltakozásnak" nevezi Pillich nyilatkozatát, amelyben csúsztatások, vádaskodások vannak. /Cseke Gábor: Ki kaphatja a kiskereszteket, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-163




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998